(1886 - 1971)
Rybár István a Barcsay utcai (ma Madách) gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. A középiskola után a pesti Tudományegyetemen tanult, és 1909-ben summa cum laude minősítésű fizika-matematika szakos tanári oklevelet szerzett. Már az egyetemi évek alatt felfigyelt rá a kor egyik legnagyobb fizikusa, Eötvös Loránd, és 1908-ban maga mellé vette tanársegédnek. Rybár István rövidesen adjunktus, majd 1915-től az egyetem magántanára lett. Amikor Eötvös megbetegedett, Rybár átvette az egyetemi előadásokat mentorától. 1922 és 1949 között a gyakorlati fizika, illetve a kísérleti fizika tanszéken tanított. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa és a Magyar Geofizikusok Egyesületének egyik alapítója. 1918-tól levelező, 1931-től rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. 1957-ben megszerezte a fizikai tudományok doktora címet.
Tudományos munkáját a spektrálanalízissel és a fényvisszaverődés vizsgálatával kezdte. Később e területek értékes tapasztalatait felhasználva Eötvös korszakalkotó találmányának fejlesztésével kezdett foglalkozni. A torziós inga korszerűsítése és továbbfejlesztése vált kutatásai meghatározó irányvonalává. Az inga továbbfejlesztése hozta meg számára az igazi nemzetközi elismerést; számos európai országtól kapott tudományos meghívást. 1930-ban több hónapot töltött a houstoni egyetemen. Kitűnő torziós szálakat készített, lényegesen lecsökkentve a gyors hőmérsékletváltozás által okozott zavarokat. Kísérletei alapján a torziós ingában található platina-irídium torziós szálat egy megfelelőbbnek bizonyuló volfrámötvözettel helyettesítette. A vizuális észlelés helyett megalkotta a fotografikus regisztrálást, automatizálta a fényképészeti eljárást, az észlelési adatok rögzítését és a műszer továbbforgatását, továbbá jelentősen csökkentette a műszer méreteit. A munkássága alatt kifejlesztett kisméretű torziós ingát - az "Auterbal"-t - a két világháború között külföldön igen sokfelé használták könnyű kezelhetősége miatt.
Külföldi tartózkodása alatt a houstoni egyetem és a Standard Oil Company hazai fizetésének százszorosát kínálta neki, de Rybár mégis Magyarországot választotta. Fejlesztéseit az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben folytatta. Fontos kutatási területe volt az inga lengésideje csökkentésének lehetőségei. Tudományos felismeréseit 1952-ben publikálta; az eredményei alapján kifejlesztett "E 54" jelzésű torziós inga az 1958-as brüsszeli világkiállítás nagydíját is megnyerte. 1957-ben elnyerte az Eötvös-emlékérmet.
Az Eötvös-inga a földfelszín alatti tömegegyenetlenségeket jelzi. A XX. század elején sokan használták olajkeresésre, és alkalmazása sikeresnek bizonyult, sőt mi több, az 1920-1960 közötti időszakban a szénhidrogén-kutatás nélkülözhetetlen eszköze lett. Így ismerte meg a világ Eötvös Loránd és azon tudósok nevét, akik továbbfejlesztették találmányát, amellyel a nehézségi erő igen kis térbeli változását meg lehet mérni. Az Eötvös által kifejlesztett inga még szabadalmaztatva sem volt, de később Rybár és munkatársai több szabadalmi bejelentést tettek ezen a területen itthon és külföldön is.
Az "Auterbal (automatic Eötvös - Rybár balance)" ingát a Süss Precíziós Mechanikai Rt. (később Magyar Optikai Művek) gyártotta és exportálta. Népszerűsége kis méretének, könnyű szállíthatóságának és kezelhetőségének, 40 perces csillapodási idejének és megbízható észleléseinek volt köszönhető. Az automatikus adatregisztráció előnye volt, hogy meggyorsította a méréseket, továbbá függetlenítette azokat az észlelő egyéni hibáitól. A fotografikus eljárásnak köszönhetően a mérési adatokat bármikor utólag is ellenőrizhették. Érdekesség, hogy ebben az időben mindössze a Berlini Askania Werke tudott versenyképes ingákat gyártani.
A graviméter megalkotását követően csökkent az Eötvös-féle inga jelentősége, de az 1950-es években újra előtérbe került, és Rybár nagy szerepet vállalt a már említett "E 54" típusú torziós inga fejlesztésében. Kidolgozta annak elvét és módját, hogyan lehet a torziós inga méreteit és ezzel együtt a csillapodási időt csökkenteni. Kimutatta, hogy ha az optikai érzékenységet megnöveljük, akkor a torziós inga méreteit és ezzel a szögérzékenységet megfelelő mértékben úgy lehet csökkenteni, hogy az effektív érzékenység változatlan maradjon, vagy legalábbis a mérésekhez szükséges érték alá ne csökkenjen.
Iparjogvédelmi szempontból Rybár munkássága hat magyar és négy külföldi (három amerikai és egy angol) szabadalmi bejelentést takar.
Az első magyar bejelentésben (94877) az oltalmat a torziós szál anyagára és annak méretére kérte és kapta meg. Mint láttuk, egyik nagy fejlesztése: kísérleti úton meghatározta, hogy anyagokkal lehet javítani az eredeti Eötvös-ingán. Az eredmények alapján a wolfram, a molibdén és az ezen anyagok ötvözeteiből készült szálakat javasolta, átmérőjüket 0,005 és 0,015 mm között kellett megválasztani.
A második bejelentésben (100462) az oltalmi kör a fototechnikai megoldásra vonatkozik. A fényérzékeny lemezt tartó berendezést a mérőinga alatt helyezte el, ezzel csökkentve a méreteket és korszerűsítve a kiértékelést.
A harmadik bejelentésben (90275) a berendezés egységesítése és kompakttá tétele volt a cél. Ennek érdekében a találmány jellemzője a következő volt: "a műszernek a torziós ingát körülvevő összes belső részei, beleértve az ingakart és a súlyokat is, de kivéve a mérőszálat, egységes, vagyis érintkezés által az ingára hatást gyakorló elektromos potenciálkülönbséget létre nem hozó fémből készülnek, vagy ily egységes fémmel vannak bevonva."
A negyedik szabadalmi leírás (90334) a fényérzékeny lemez tartójának a módosításáról szól, eszerint a lemeztartót a műszer tokjának körülfordítását végző hajtómű mozgatja.
Az ötödik leírás (89675) érdekessége, hogy dr. Pekár Dezsővel közösen jelentette be. Ebben a dokumentumban a gyors hőmérsékletváltozás által okozott zavaró hatások kiküszöbölésére adtak megoldást melynek lényege, hogy a torziós rúd mentén szabályozófelületeket építettek be.
A hatodik bejelentés (117783) különlegessége, hogy a Süss Rt. a jogosult, és Rybár "mindössze" a feltalálói státuszt tudhatja magáénak. A szabadalom lengőrendszerek csillapítására nyújt megoldást.
A külföldi bejelentések mindegyike valamely magyar iratnak a megfelelője. A GB223252 számú irat a magyar 94877 bejelentés elsőbbségét használja fel. Az US1617823 iratban szintén a 94877 bejelentési dátumára visszahatóan kérték az elsőbbséget. Az US1829876 iratban a magyar 90275 szabadalmi bejelentésnek a bejelentési dátumát igényelték az elsőbbség dátumának. Az US2209140 dokumentumban a 117783 magyar irat elsőbbségét használták ki.
Rybár István munkássága nem volt olyan jelentős, mint mentoráé, Eötvös Lorándé, de az Eötvös-féle inga továbbfejlesztésében elért eredményei mégis kimagaslóak. Bár a szabadalmi leírásokban egyértelműen az inga fejlesztése volt a célkitűzés, a geológia és a bányászat igen sokat köszönhetett ezeknek az újításoknak az inga méretének csökkentése, a mérési paraméterek pontosabb meghatározása és a mérések egyszerűsítése miatt.
A magyar szabadalmi bejelentések lajstromszámai és címei:
94877 - Eötvös-féle torziós mérleg; bejelentési nap: 1923. 10. 13.; megjelenési nap: 1929.12. 31.
100462 - Eljárás és eszköz Eötvös-féle torziós ingánál a gyors hőmérsékletváltozás által okozott zavaró hatások kiküszöbölésére; bejelentési nap: 1929. 04. 08.; megjelenési nap: 1930. 07. 01.
90275 - Eötvös-féle torziós mérleg; bejelentési nap: 1925. 03. 23.; megjelenési nap: 1930. 08. 01.
90334 - Eötvös-féle torziós mérleg; bejelentési nap: 1925. 02. 20.; megjelenési nap: 1930. 08. 01.
89675 - Eötvös-féle torziós mérleg; bejelentési nap: 1925. 03. 23.; megjelenési nap: 1930. 09. 01.
117783 - Szerkezet lengő rendszerek csillapítására: 1937. 07. 06.; a jogosult: Süss Nándor Precisiós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.
Az angol szabadalmi bejelentés:
223252 - Improvements in or relating to Torsion-balances; a 94877 számú magyar bejelentés elsőbbségét felhasználva; az angliai bejelentés: 1924. 10. 13.; elfogadva: 1925. 10. 15.
Az amerikai bejelentések:
1617823 - Eötvös's Torsion Balance; a 94877 számú magyar bejelentés elsőbbségét felhasználva; az amerikai bejelentés: 1924. 12. 05. 11.; megadva: 1927. 02. 15.
1829876 - Eötvös's torsion Balance; a 90275 számú magyar bejelentés elsőbbségét felhasználva; az amerikai bejelentés: 1926. 03. 20.; megadva: 1931. 11. 03.
2209140 - Damping mechanism for oscillating system; a 117783 számú magyar bejelentés elsőbbségét felhasználva; az amerikai bejelentés: 1938. 07. 06. megadva: 1940. 07. 23.
Rybár István arcképe
