20000313
3
A 2000. évi Jedlik Ányos díjak átadása a magyar szabadalmi hivatalban
A 2000. ÉVI JEDLIK ÁNYOS DÍJAK ÁTADÁSA A MAGYAR SZABADALMI HIVATALBAN
A Jedlik Ányos-díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének kezdeményezése alapján az ipari és kereskedelmi miniszter 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében alapította. A szakmai díj a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja. A Jedlik Ányos-díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adományozza évente egyszeri alkalommal. Az átadási ünnepségre az alapítás évében először 1996. március 21-én a Magyar Állami Operaházban, a Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumi díszünnepsége alkalmával került sor.
A 2000. évi díjátadásnak különös rangot adott, hogy Jedlik Ányos tudós feltalálónak, bencés szerzetes tanárnak ebben az évben ünnepeljük születésének 200. évfordulóját. Tudományos munkásságával Jedlik Ányos bekerült a XIX. és a XX. századi nagy bencés tudósok sorába, akik a másfél évszázada alapított Magyar Tudományos Akadémia keretében is tevékenykedtek. Jedlik Ányos a természettudományok terén végzett kutató, feltaláló - és nem utolsósorban oktató - tevékenységével kiérdemelte, hogy 1858-ban az MTA rendes tagjává választották.
A Magyar Szabadalmi Hivatalban 2000. március 13-án megrendezett ünnepélyes díjátadás díszvendégei Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Dr. Orbán István az EGIS Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke voltak. A díjakat Dr. Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adta át.
Ebben az évben Jedlik Ányos-díjban részesültek:
DR. AMBRUS GÁBOR
gyógyszerkutató feltaláló, a Gyógyszerkutató Intézet Kft. biotechnológiai igazgatóhelyettese
A hazai gyógyszeripari kutatás kiemelkedő egyénisége. Feltalálói tevékenységét több mint félszáz megadott szabadalom fémjelzi. Munkásságát a szerves kémiai és biotechnológiai eljárások sikeres együttes alkalmazása jellemzi, eljárásokat dolgozott ki a szteroid hatóanyagok gyártásánál alkalmazott kulcsintermedierek, új biológiailag aktív szteroidszármazékok előállítására. Tevékenyen részt vett prosztaglandin-származékok mikrobiológiai úton végzett előállításában és új heterociklusos analógok szintézisében. Pályája során a hazai gyógyszergyárakban hasznosított számos gyártási eljárás kidolgozásában működött közre.
DR. BEKE GYÖRGY
vegyészmérnök feltaláló, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem címzetes egyetemi tanára
A magyar hűtőipari gyártmányfejlesztés kiemelkedő képviselője. Az élelmiszerek fagyasztásával kapcsolatos kutatói munkássága eredményeként számos ipari termék és eljárás üzemszerű gyártására került sor. A hűtőipari kutatás-fejlesztés vezetőjeként sikeres munkásságot fejtett ki a fagyasztással tartósított élelmiszerek létrehozása és ipari gyártáselőkészítése területén. A vezetésével kidolgozott gyártmányfejlesztési és minőségbiztosítási rendszer eredményeként hazánkban több száz új élelmiszeripari termék került forgalomba. Tudományos munkásságának meghatározó része az élelmiszeripari felsőoktatási intézményekben kifejtett magas színvonalú, iskolateremtő oktatás. Munkásságát 12 szabadalom, szakkönyvek és egyetemi jegyzetek sora kíséri. Megbecsült tagja, illetve tisztségviselője szakterülete tekintélyes hazai és nemzetközi szervezeteinek.
DR. CSANDA FERENC
okleveles mérnök, építési szakmérnök feltaláló, a Supernodig Kft. ügyvezető igazgatója
Nagy jelentőségű hazai és nemzetközi eredmények fémjelzik a közművezetékek fejlesztése területén kifejtett tudományos munkásságát. Kiemelkedő eredményeket ért el ismeretlen föld alatti közművezetékek nyomvonalának és térszint alatti mélységének, valamint a hibák helyeinek pontos, gyors megállapítására szolgáló elektronikus kutatóműszerek és eljárások kifejlesztésében. Szabadalmaztatott elektronikus kábel- és vezetékkutató műszereit világszerte ismerik és alkalmazzák. Csővezetékek útburkolat felbontása nélküli gyors, gazdaságos javítására szolgáló eljárások nyomán több mint 2000 kilométer hosszúságú hibás csatornát újítottak fel Magyarországon és a világ számos országában. A környezetvédelem és az ivóvízbázisok védelme területén kifejtett tudományos munkásságát és a vezetése alatt álló szakemberek tevékenységét tekintélyes nemzetközi szervezetek elismerése övezi. Szerzője, társszerzője 32 megadott szabadalomnak, számos tankönyvnek, szakkönyvnek és tanulmánynak.
DR. MÁNDI ATTILA
vegyészmérnök, szabadalmi ügyvivő, az EGIS Gyógyszergyár Rt. Iparjogvédelmi Önálló Osztályának vezetője
40 éves szabadalmi ügyvivői pályafutását a magyar gyógyszeripar területén végzett sokoldalú tevékenység jellemzi. 1991-1992-ben az Amerikai Egyesült Államok egyik neves szabadalmi ügyvivői irodájában végzett munkája során bizonyította nemzetközi színvonalú szakmai hozzáértését. Széleskörű tájékozottsága, szaktudása és publikációs tevékenysége révén elismert szaktekintélye a gyógyszeripari találmányok szabadalmaztatásának és jogérvényesítésének. A magyar szabadalmi ügyvivői kar kimagasló egyénisége. Aktív közéleti szereplése és kollégáinak megbecsülése eredményeként számos iparjogvédelmi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.
OZVALD ISTVÁN
vegyészmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal Gyógyszeripari Osztályának elbírálója
Több éves kutatói pályafutás után 1967-től a Magyar Szabadalmi Hivatal Vegyipari Osztályának elbírálója, majd az 1969-ben létrehozott Gyógyszeripari Osztály alapító tagja. Pályafutása során sok ezer szabadalmi bejelentést bírált el igényesen, magas színvonalon. Széleskörű iparjogvédelmi szaktudásával, jártasságával aktívan hozzájárult szakterületén a jogalkalmazási gyakorlat állandó fejlesztéséhez. Tapasztalatainak, tudásának példaértékű átadása révén a Hivatalba kerülő új munkatársak generációit segítette a szabadalmi elbírálói hivatás elsajátításában.
Honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesültek:
HERCZEG JÁNOS
matematika-fizka szakos tanár, az Élet és Tudomány folyóirat főszerkesztője
Az ELTE Természettudományi karának matematika-fizika szakán 1956-ban szerzett diplomát. Pályafutását gimnáziumi tanárként kezdte, miközben tudományosan foglalkozott a középiskolai matematika tanítás módszertanával. Pályafutása későbbi állomásain is döntő szerepet játszott az ifjúság természettudományos nevelése, számos tankönyvnek társszerzője, feladatmegoldó versenyeknek volt szervezője. Az Élet és Tudomány folyóirattal 1954 óta áll kapcsolatban, ahol először matematikai-fizikai rejtvényrovatot szerkesztett. 1979-től a Magyar Rádió munkatársaként, 1995-től az Élet és Tudomány főszerkesztőjeként munkálkodik sikeresen a tudományos ismeretterjesztés területén. Tudományos újságíróként számos rangos elismerésben részesült. 1990-ben megkapta a tudományos újságírók számára alapított Hevesi Endre díjat, 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia újságírói díjában részesült. Kimagasló érdeme a szellemi tulajdonvédelem eszméjének a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel való erősítése.
DR. ISÉPY TAMÁS
ügyvéd, országgyűlési képviselő
Az Országgyűlésben 1990 óta kifejtett magas színvonalú és hatékony működésével tevékenyen járult hozzá a szellemi tulajdonra vonatkozó számos törvényjavaslat kedvező tartalommal történő parlamenti elfogadásához. Államtitkárként előadója volt a hazai iparjogvédelem fejlődésében kulcsfontosságú 1994. évi VII. törvény alapjául szolgáló törvényjavaslatnak; meghatározó egyénisége volt a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény és szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény elfogadását megelőző országgyűlési vitának. Képviselőként segítette a szellemi tulajdont óvó intézmény- és szankciórendszer korszerűsítését, megerősítését. Módosító indítványai és felszólalásai egyaránt a szellemi tulajdon védelmének elkötelezett híveként mutatták be. A "Hass, alkoss, gyarapíts" jelmondatának szolgálatába állított országgyűlési munkássága összességében nagyban elősegítette a szellemi tulajdon védelmét biztosító hazai kódexek korszerűsítését, újraalkotását.
KIRÁLY ÁRPÁD
aranyokleveles gépészmérnök, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum ny. igazgatója, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára
A Magyar Elektrotechnika Egyesületnek 1951 óta tagja, számos tisztségnek volt a viselője, ma a MEE múzeumi csoportjának elnöke. Az Egyesület Bláthy-díjjal és Életmű-díjjal tüntette ki. 1995-ben a Magyar Elektrotechnikai Múzeum létrehozása és fejlesztése terén végzett munkájáért a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kormánykitüntetésben részesült. 1993-ban alapvetően közreműködött a Jedlik Ányos Társaság létrehozásában, amelynek megalakulásától napjainkig főtitkára. E tevékenysége körében nevéhez fűződik a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban létrehozott Jedlik Ányos Állandó Kiállítás, és a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi megemlékezések sikeres megszervezése, amellyel méltón őrködik a példaadó jedliki hagyományok ápolásában és fenntartásában.
Budapest, 2000. március 13.