Készült az ESZH Szabadalmi Információs Konferencia 2005 alkalmából
Kedves Játékosok!
Feltaláló memory elnevezésű játékunk tulajdonképpen egy "dupla memory", melynek segítségével megismerhetnek tíz, nemzetközileg is jelentős magyar feltalálót és legfontosabb találmányukat.
A memory-játék szokásos szabályaitól eltérően ennél a készletnél nemcsak két egyforma lapocska felfordítása számít érvényes találatnak,
hanem egy összetartozó feltaláló-találmány páros (olyan két lap, amelyeken egymásra utaló feliratok találhatók, pl. Kandó Kálmán-villanymozdony)
megtalálása is.
Jó szórakozást kívánunk!
Magyar feltalálók
Bródy Imre (1891-1944)
Fizikus, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója. Ezt
a villanyégőt, amely a korábbiaknál hosszabb ideig és fehérebb fénnyel világított,
a Tungsram gyár kutatólaboratóriumában, az első magyar ipari kutatóintézetben
fejlesztette ki Bródy Imre. Kidolgozta - Polányi Mihállyal együtt - a kriptongáz
levegőből való előállításának technológiáját, amelyet a Tungsram Ajkán, erre
a célra létesített gyártelepén sikerrel alkalmaztak 1937-45 között évi 200
m3 kripton előállítására. http://www.mszh.hu/feltalalok/brody.html http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/vegyesz/html/brody.htm
Csonka János (1852-1939)
Autodidakta gépészmérnök, Bánki Donáttal feltalálta
a porlasztót, ami a 20. század végéig a robbanómotorok nélkülözhetetlen alkatrésze
volt. A képen a Magyar Posta részére konstruált postaautója látható. A négyhengeres,
két lánckerekes, hátsótengely meghajtású jármű 1905. május 31-én indult el
2000 km-es próbaútjára, melyet - az akkori Magyarország keleti felét megkerülve
- meghibásodás nélkül teljesített. Ezt a napot tekintik a magyar autógyártás
születésnapjának. http://www.mszh.hu/feltalalok/csonka.html http://www.auto.bme.hu/figyelo/csonka/csonka.html
Dulovits Jenő (1903-1972)
Tanár, fotográfus. Kimagasló szerepet játszott az
1930-as években az ellenfényes fényképezés, az ún. "magyar stílus" kialakításában.
Tóth Imrével közösen kifejlesztett "DUTO" lágyító előtétlencséjét világszerte
alkalmazták. 1943-ban szabadalmaztatta a DUFLEX fényképezőgépet, amely az első,
szemmagasságból fényképező, tükörreflexes, vízszintes betekintésű, kisfilmes,
beugrórekeszes objektívvel működő fényképezőgép volt a világon. Az alkalmazott
műszaki megoldások némelyikével egy évtizeddel is megelőzte a nemzetközi élmezőnyt.
A gépből csak egy igen kis sorozat készült a budapesti Gamma Művekben az 1940-es
évek második felében. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC03014/03582.htm
Eötvös Loránd (1848-1919)
Fizikusprofesszor, kultuszminiszter (1894- 95),
az MTA elnöke (1899-1905). Az általa felismert Eötvös-törvény a folyadékok
felületi feszültsége és molekulasúlya között teremt összefüggést. Gravitációval
kapcsolatos vizsgálatai során alkotta meg a torziós ingát, ami a geofizikai
alapú nyersanyag-kutatás (főként kőolaj) alapvető eszköze lett. E műszer segítségével
sikerült az addigi méréseknél három nagyságrenddel pontosabban igazolni a súlyos
és a tehetetlen tömeg azonosságát, ami az általános relativitáselmélet legfontosabb
kísérleti kiindulópontja. Halálakor Einstein így nyilatkozott: "Elment a fizika
egyik fejedelme". http://www.mszh.hu/feltalalok/eotvos.html http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/eotvos/html/index.htm
Jedlik Ányos (1800-1895)
Bencés szerzetes, fizikus, egyetemi tanár. Az általa
1829-ben megalkotott "villamdelejes forgony" volt a világon az első villanymotor.
1861-ben elsőként ismerte fel az öngerjesztés elvét, amelynek illusztrálására
működőképes dinamómodellt épített. Ezt a készüléket használta fel rácsosztó
gépének meghajtására, amellyel az addig ismerteknél lényegesen jobb minőségű
optikai rácsokat tudott készíteni. A feszültségsokszorozás általa felismert
elvének alkalmazásával épített "villamfeszítője" elnyerte az 1873-as bécsi
világkiállítás első osztályú érmét. Társaságának szórakoztatására 1825-ben
szódavízgyártó gépet is konstruált. http://www.mszh.hu/feltalalok/jedlik.html http://www.feltalaloink.hu/tudosok/jedlikanyos/html/jedanyindex.htm
Kandó Kálmán (1869-1931)
Gépészmérnök, gyárigazgató a Ganz-gyárban. A vasúti
villamos vontatás úttörő jelentőségű alkotója. 1902-ben gépészeti és elektromos
konstruktőri tevékenységére alapozva nyílt meg Olaszországban a Valtelina vasútvonal,
amely Európa első villamosított vasúti fővonala, egyben a világ első, nagyfeszültségű
váltakozó árammal villamosított vasútvonala volt. Jóval később ő alkotta meg
az 50 Hz-es 16 kV-os egyfázisú áramot többfázisú, kisfeszültségű árammá alakító
és azzal üzemelő ún. fázisváltós villanymozdonyt. http://www.mszh.hu/feltalalok/kando.html http://www.sasovits.hu/anyag/feltalal/kando_k.htm
Mechwart András (1834-1907)
Gépészmérnök, a Ganz-gyár vezérigazgatója (1874-99)
A Ganz Ábrahám által a vasúti kerekekre kidolgozott kéregöntési technológiát
a malomipari gépekre alkalmazva, rovátkolt acélhengerek beépítésével közel
hatvanféle hengerszéket állítottak elő a gyárban, hozzájárulva ezzel ahhoz,
hogy Magyarország a 19. század végén vezető helyet vívott ki a világ malomiparában.
Már 1878-ban megalapította a Ganz-gyár villamos osztályát, lehetőséget teremtve
ezzel számos magyar műszaki alkotó tehetségének kibontakoztatásához. http://www.mszh.hu/feltalalok/mechwart.html http://www.sasovits.hu/anyag/feltalal/mechwart_a.htm
Neumann János (1903-1957)
Matematikus, egyetemi tanár, az USA Atomenergia
Bizottságának tagja. Számos matematikai eredmény után 1944-ben kidolgozta a
játékelmélet alapjait. Ebben az évben kapcsolódott be a pennsylvaniai egyetemen
folyó számítógép-fejlesztési (ENIAC majd EDVAC) programba, és a tárolt programú
számítógép elvének kidolgozásával alapvető és máig ható befolyást gyakorolt
a számítástechnika fejlődésére. Számos fontos eredményt ért el az asztrofizika,
a hidrodinamika, a meteorológia és az automatika területén is. http://www.mszh.hu/feltalalok/neumann.html http://www.feltalaloink.hu/tudosok/neumannjanos/html/neujanindex.htm
Rubik Ernő (1944)
Építészmérnök, belsőépítész, egyetemi tanár. 1975-ben oktatási
segédeszközként, a hallgatók térlátásának javítására alkotta meg a "kockát",
amely világsikert hozott számára, s 1980-81-ben több országban is az "év játéka"
lett. Munkatársaival a későbbiekben is számos sikeres logikai játékot alkotott
és szabadalmaztatott. A fiatal tehetségek kibontakozásának elősegítésére létrehozta
a Rubik Stúdiót, valamint több magyar és nemzetközi alapítványt is. A Magyar
Mérnökakadémia alapító elnöke. http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/1999/rubik/
Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Orvos, biokémikus, a híres Lenhossék orvosdinasztia
leszármazottja. Több országot érintő külföldi tanulmányútjáról Klebelsberg
kultuszminiszter hívta haza, hogy átvegye a szegedi egyetem biokémia tanszékét.
Még cambrigde-i kutatásai során, a 20-as évek közepén izolálta a hexuronsavat,
amelyről már Szegeden, 1932-ben bizonyította be, hogy azonos a C-vitaminnal.
Ez a felfedezés is közrejátszott abban, hogy 1937-ben megkapta a Nobel-díjat,
azonban a díj indoklásában döntően a biológiai égésfolyamatok feltárásával
(Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) kapcsolatos vizsgálatai szerepelnek. A 40-es években
az izomműködés vizsgálatával foglalkozott. Kutatócsoportjával felfedezte az
aktint és a miozint, amely fehérjék alapvető jelentőségűek az izommozgások
szempontjából. 1947-ben emigrált, s haláláig az USA-ban folytatta kutatómunkáját,
amely ekkor főként a rákbetegségek kialakulási mechanizmusának feltárására
irányult. Aktív közéleti szerepvállalással és filozófiai jellegű publikációkkal
is sokat tett a humanizmus és a demokrácia eszméinek terjesztéséért. http://www.mszh.hu/feltalalok/szgyalb.html http://www.feltalaloink.hu/tudosok/szent-gyorgyialbert/html/sztgyoralbindex.htm
