Millenniumi Díj 2012
BALTAZÁR SZÍNHÁZ
BME MASAT-1 ALKOTÓKÖZÖSSÉGE
HALASI CSIPKE KÖZALAPÍTVÁNY
LUDWIG MÚZEUM
POLINVENT KFT.
BALTAZÁR SZÍNHÁZ
A Baltazár Színház az egyedüli hivatásos színtársulat Magyarországon, amely értelmi sérült színészekből áll. A társulatot működtető Baltazár Színház Alapítvány 1998 óta látja el úttörő feladatát azzal, hogy a fogyatékosságot háttérbe szorító és a művészi sorsot előtérbe helyező látásmóddal rendelkezik. Megteremti a lehetőségét annak, hogy sérült emberek a tehetségükből éljenek meg. Ezzel meghaladja a társadalmilag kirekesztett állapotot. Megalakulása óta a társulat tucatnyi előadást hozott létre. A színház fontos szerepet játszik a fogyatékosok "másságának" elfogadtatásában.
A társulat működésével olyan kultúrát kíván megteremteni Magyarországon, amely társadalmi integráció lehetőségét nyújtja a sérült embereknek. Célja, hogy tevékenysége nyomán a társadalmi megítélésük megváltozzon. Minél szélesebb nézőréteget kíván megszólítani, a rendszeresen színházba járókon kívül olyan embereket is szeretne a publikum soraiba bevonni, akik eddig nem látogattak más színházakat, de akiknek szociális érzékenységét a Baltazár Színház darabjai felébresztik.
1999-ben indították oktatási programjukat, amellyel egészen új szemléletet alapoztak meg. Magyarországon új utakat kínálva a sajátos igényű emberek számára a továbbtanulásához. A Baltazár Művészeti Központot 2005-ben hozták létre, ahol különféle művészeti ágakban gyermekek és felnőttek számára egyaránt, kezdő és haladó szinten, sérült és nem sérült embereknek integráltan indítottak kurzusokat, 8-10 fős csoportokban. A kis létszámú csoportok biztosítják, hogy a tanárok elegendő figyelmet tudjanak fordítani minden diákra. A tanfolyamokat vezető tanárok csapatát a Baltazár-oktatásban már bizonyított szakemberek, illetve új, frissen csatlakozott, nagy szakmai tudással rendelkező művészek alkotják.
A Baltazár Színház Alapítvány törekvéseiben a művészeti kifejezőerő, az emberi méltóság és a kulturális értékek tisztelete egyesül.
BME MASAT-1 ALKOTÓKÖZÖSSÉGE
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2007 szeptembere óta folyt az első magyar műhold tervezése, fejlesztése és építése, amely 2012 februárjában állt Föld körüli pályára.
A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg.
A Földet 102 perc alatt megkerülő, több mint kétezer alkatrészből megépített műhold pályára állása óta hibátlanul működik, folyamatosan küldi az információkat, melyek jórészt saját állapotáról szolgáltatnak adatokat. A műhold, melynek memóriakapacitása tízszerese a legelső amerikai űrsiklók fedélzeti számítógépe teljesítményének, többek között méri a hőmérsékletet és a gyorsulást, valamint fedélzetén hordoz egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert is, aminek segítségével a Földről távirányítással lehet a szatelitet forgatni.
A Masat-1 projekt révén a fejlesztői csapat olyan tapasztalatra és tudásra tett szert, amelyre a bontakozó hazai űripar igényeit kielégíteni képes, magas színvonalú oktatás és mérnökképzés alapozható. Ezen túlmenően a projekt olyan fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent Magyarország számára az űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén, amely demonstrálja a hazai felkészültségét és érettséget a teljes jogú ESA tagságra. A projekt egy olyan technológiai vonalat kíván megalapozni, amely lehetőséget biztosít a többi hazai szakmai műhely tudományos kísérleteinek befogadására, illetve a világűrben történő üzemeltetésére is.
A program olyan innovációs teljesítményt testesít meg, amely új, originális eredmények elérésére jogosít.
HALASI CSIPKE KÖZALAPÍTVÁNY
A halasi csipke a magyar- és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kísért terméke. Első, 1902-es felmutatása óta (a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatta be Dékáni Árpád, az azóta világhírűvé vált halasi csipkék első darabjai:"Halasi magyar csipkék, cérnából és selyemből. Rózsás, szarvasos, bimbós, címeres, leveles, szőlős, virágos, lukacsos, hattyús, tubarózsás stb. mintával.) a magyar népművészet jellemző eleme. Bár műhelye a századfordulón létesült, a mai napig működik. Ez a kézimunka-fajta a 20. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének. A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték és a magyar állam ajándékaként a hozzánk látogató előkelő, híres személyiségek szeretetét és vonzalmát erősítik.
Az 1880-as évektől egyre erősebben jelentkezett az európai iparművészetben az a törekvés, hogy a mindent elárasztó gépi termékek mellett vagy helyett, felelevenítse a kihaló félben lévő kézműves technikákat. Dékáni Árpád érdemei mellett az "eredeti új technika" a kiskunhalasi születésű Markovits Mária érdeme. A halasi csipke motívumait elég erőteljes körvonal veszi körül. A kontúrfonalat eleinte cérnából hurkolták, később már ehhez kész fonalat használtak. A kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel, köznapi nevén stoppolással töltik ki.
A világkiállítási díjakkal övezett halasi csipke számára 1935-ben Kiskunhalas város vezetésének és a Kereskedelmi Minisztériumnak köszönhetően felépült a máig is működő halasi Csipke Ház. 1992-ben létrehozták a Halasi Csipke Alapítványt. 1996 őszére pályázatok útján az alapítvány megteremtette a Csipke Ház felújításának lehetőségét: a létesítményt 1998 novemberében avatták fel. Az ezredfordulón két világkiállítást is szerveztek itt - ahol mintegy nyolcvan féle úgynevezett "stoppoló" öltéstechnika mintája látható.
LUDWIG MÚZEUM
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Magyarország első olyan múzeuma, amely kizárólag kortárs művészetet gyűjt. Jelentős nemzetközi és magyar képzőművészeti gyűjteményét Peter és Irene Ludwig adománya alapozta meg 1989-ben. A műgyűjtő házaspár hetven nagy értékű műtárgyat ajándékozott Magyarországnak, illetve 95 művet helyezett hazai letétbe. Az 1996-ban Kortárs Művészeti Múzeummá bővített intézmény 2005-ben költözött a Budavári Palotából a Művészetek Palotájába, ahol a gyűjtemény egy részét bemutató állandó kiállítás és a számos időszaki tárlat mellett különleges kiadványokkal, változatos társművészeti és művészetpedagógiai programokkal is igyekszik növelni az itt kiállított művek és alkotóik ismertségét.
Gyűjtőköre a magyar és az egyetemes művészet az 1960-as évektől született alkotásait öleli fel. Fő feladata a gyűjtőkörébe tartozó alkotások, tárgyi emlékek és dokumentumok, források felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állaguk megóvása és védelme, továbbá ezeknek a tárgyaknak tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele. Kiemelt feladata a magyar és nemzetközi kortárs művészet törekvéseinek párhuzamos, a kölcsönhatásokra figyelő bemutatása. Módszertani központként részt vesz a kurátorképzésben és -továbbképzésben, valamint a kortárs művészeti múzeumpedagógiai fejlesztések koordinációjában.
A Múzeum (népszerű nevén Lumú) földrajzi helyzete, mérete, gyűjteményének anyaga és gyűjtési tradíciója okán a kortárs nemzetközi művészeti élet meghatározó, közép-európai regionális központjának szerepét kívánja betölteni. A muzeológiai szempontok mellett az intézmény kiállításaival nagymértékben hozzájárul a közép-európai kollektív emlékezet formálásához.
Kiadványai, hazai és külföldi életműveknek szentelt gyűjteményes tárlatai és műhelymunkája okán a Ludwig Múzeum a Müpában a szellemi értékek legnagyobb felértékelődésének szakaszában van: díjazottunk tulajdonneve egy attitűd és egy mértékadó fórum köznevévé vált az elmúlt 7 évben.
POLINVENT KFT.
A Polinvent Kft. 1990-ben alakult elsődlegesen műgyanta komponensek gyártására és fejlesztésére szakosodva. Az eredetileg három személyes spin-of mikrovállalkozásban mára 18 állandó alkalmazott és számos szerződéses szakértő dolgozik, kiterjedt K+F és innovációs kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A vállalat ISO minősített és tagja a Poliuretán Fejlesztők Európai Szövetségének, a PDA Europe-nak. A Polinvent Kft. által jelenleg gyártott komponensekből előállított gyanták mennyisége 500-600 tonna/év. A cég nettó árbevétele 600 millió Ft nagyságrendű, melynek 95%-a exportból származik (Németország, USA, Egyesült Királyság, Dánia, Svájc, stb.). A vállalat számos hazai és Európai Uniós finanszírozású pályázat sikeres nyertese.
Dr. Nagy Gábor kutató-feltaláló és a Polinvent Kft. neve együttesen 10 szabadalomcsaládban, összesen 34 külföldi és hazai közzétett bejelentésben szerepel. Különösen jelentős az a szabadalmuk, amely megnövelt mechanikai és törésmechanika tulajdonságokkal rendelkező vinilészter, poliizocianát, vízüveg rendszer alapú hibridgyantákat ír le. A kifejlesztett termékek, illetve a folyamatban lévő fejlesztések nagy része is erre épül.
Legsikeresebb, többször továbbfejlesztett termékük a 3P gyantacsalád. Ezeket elsődlegesen üzemi és kommunális szennyvízcsatornák, utólagos szigetelésére, megerősítésére használják. A termékcsalád fő sajátsága, hogy mivel nem tartalmaz oldószert és a csatornákra jellemző hőmérséklet-tartományban csak víz párolog el belőle, mind a munkát végzők egészsége, mind a környezet szempontjából egyedülállóan előnyös.
Ez a termékcsalád erősítőanyagokkal (üvegszövet, szén száll) kombinálva rendkívül széles lehetőségeket kínál. Beton kármentők vegyszerálló burkolataként, kiemelt vegyszerállóságú csövek alapanyagaként is bizonyítottak már. Sikeres prototípusként létező földrengésálló épületszerkezeti elem az úgynevezett "szeizmikus csukló". Ezzel a vasbeton gerendák találkozási pontjaira beépíthető, nagy teherbírású, mégis rugalmas elemmel a jövőben nagyságrendekkel növelhető az épületek földrengésállósága.
A kiemelkedően sikeres, kutatásintenzív, szabadalombázisú termék- és technológiafejlesztés mintapéldája a Polinvent Kft.