ÉVFORDULÓNAPTÁR
175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
150 éve született Schwarz Dávid
150 éve született Gerster Béla
115 éves a motorkerékpár
115 éve született Bohr, Niels Henrik David
100 éves a tricikli Magyarországon
100 éve született Bruckner Győző
90 éve született id. Rubik Ernő
70 éve született Györgyi Géza
50 éve halt meg Fleischmann Rudolf
25 éve halt meg Korach Mór
25 éve halt meg Szőke Gyula
20 éve halt meg Heller László
15 éve halt meg Bíró László József
175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
1825. november 3-án a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására. Ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. tc. már 250 forint alaptőkével mondhatta ki megalakulását. A Tudós Társaság alakuló gyűlését 1830. november 17-én tartották Pozsonyban, amelyen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. Székhelye Pest lett, ahol 1832-ben tartották az első közgyűlést, s
tevékenységével a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát. 1861-ben August Stüler német építészt kérték fel az Akadémia székházának megépítésére. Az építkezést Skalnitzky Antal vezette, aki a berlini Építészeti Akadémia növendéke volt. Ez a palota - amelyet 135 éve, 1865. december 9-én avattak fel - volt az első jelentős neoreneszánsz épület Magyarországon, nagytermét Lotz Károly (későbbi) freskói díszítik. 1949-ben - nagyrészt szovjet mintára - az
intézményt átszervezték. Az 1989. évi közgyűlése rehabilitálta az 1949-ben kizárt tudósokat. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállósága lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.
150 éve született Schwarz Dávid (Keszthely, 1850. 12. 07. - Bécs, 1897. 01. 13.), feltaláló, technikus.
1895-től Berlinben dolgozott az alumíniumból készült, merev rendszerű könnyűfémből készült kormányozható léghajó megvalósításán, de anyagi támogatást nem sikerült kapnia. Ezért léghajója csak halála után - 1897 novemberében - szállt fel először, és bár a földreszálláskor összetört, útja mégis igazolta a léghajók fölényét. Özvegye a légi jármű terveit eladta Ferdinand Zeppelinnek, aki ennek alapján alkotta meg a róla elnevezett léghajótípust. A Schwarz-féle léghajó 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt.
150 éve született Gerster Béla (Kassa, 1850. 10. 20. - Budapest, 1923. 08. 03.), mérnök.
Műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte, 1874-ben bécsi városi mérnök lett. 1876-ban a Panama-csatorna nyomvonalát kitűző nemzetközi expedíció tagja volt, később - Türr István javaslatára - rábízták a Korinthoszi-csatorna megtervezését. A csatorna építése 1882-ben kezdődött, s 1893 augusztusában fejeződött be. Az építkezésről egy magyar és egy francia nyelvű könyvben is beszámoló Gerster kivívta a korabeli nemzetközi szaksajtó elismerését. Hazatérve részt vett Türr István vízgazdálkodási tervének kidolgozásában, majd vasútépítéssel kezdett foglalkozni, s 13 vasútvonal tervezését és építését irányította.
115 éves a motorkerékpár.
1885. november 10-én tette meg első, 3 km-es útját Cannstadtból a Stuttgart melletti Untertürkheimbe az a motorkerékpár, amelyet a német Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach tervezett 1883-ban, s Daimler fia, Paul vezetett. A négyütemű motor teljesítménye 0,5 lóerő volt, s felborulás ellen két kis támasztókereket szereltek rá. Hajtószíj vitte át a forgómozgást a keréktárcsára, a szíj két helyzetével kétféle sebességet lehetett elérni. A jármű váza fából volt. Az első szériában gyártott motorkerékpár 1893-ban került ki egy müncheni gépműhelyből. Az elmúlt több mint 100 év alatt fejlődött ki az izzócsöves motorral hajtott fakerékpárból a hathengeres japán motorcsoda.
115 éve született Bohr, Niels Henrik David (Koppenhága, 1885. 10. 07. - Koppenhága, 1962. 11. 18.), Nobel-díjas dán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja.
Elsőként alkalmazta az atomelméletben Max Planck kvantum-hipotézisét. 1920-ban megadta az elemek periódusos rendszerének elméleti magyarázatát, amely többek között a hafnium (Hf kémiai elem) felfedezésére vezette. Nagyban előmozdította az atomszerkezet-elmélet fejlődését, amikor a hidrogén színképét egy atommodell és a kvantumtérelmélet segítségével értelmezte. 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott az atomok szerkezetének és az azokból eredő sugárzásoknak vizsgálatáért. A II. világháború alatt elmenekült a németek által megszállt Dániából, és az Egyesült Államokban részt vett az atombombát előkészítő kutatásokban. 1945-ben tért vissza Koppenhágába. Fia is fizikai Nobel-díjas.
100 éves a tricikli Magyarországon.
1900. november 19-én Budapesten először használták a triciklit, a hátsókerék-meghajtású háromkerekű szerkezetet, amelyet Csonka János mérnök tervezett, s a Ganz-gyárban készítették el. A jármű elektromos megszakító gyújtással, önműködő szívószeleppel, de tengelykapcsoló és sebességváltó nélkül működött. Szerkezete igen egyszerű volt, mivel szakemberek híján a hibák javítása nehezen volt megoldható. A motor teljesítménye 2,3 lóerő, legnagyobb sebessége 25 km/óra volt, motorfékkel és hátsó tengelyfékkel látták el. A jármű 50 kilós postazsákokat vitt, főleg a pesti oldalon. Budán a meredek utakon továbbra is lovaskocsikat alkalmaztak. A tricikli arról is nevezetes, hogy hazánkban először itt alkalmaztak alumíniumot szerkezeti anyagként. A posta több mint 20 éven át ezzel a járművel végezte a levélgyűjtést, a kocsikat 1924-ben vonták ki a forgalomból. Az utolsó példány a Közlekedési Múzeumban látható. Csonka 1904-ben négykerekű autót is tervezett a postának.
100 éve született Bruckner Győző (Késmárk, 1900. 11. 01. - Budapest, 1980. 03. 08.), kétszeres Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, akadémikus.
A vegyészmérnöki, illetve a bölcsészdoktori oklevél megszerzése után 1926-ban Szegeden az egyetem Szerves Kémiai Intézetében kezdett kutatni. Ösztöndíjasként számos külföldi egyetem hallgatója volt, majd 1933-tól tanárként folytatta pályafutását az alföldi városban. 1949-ben hívták meg az ELTE szerves kémiai tanszékének élére, ahol párhuzamosan 1950-től az intézmény Szerves Kémiai Intézetét, valamint az MTA peptidkémiai tanszéki kutatócsoportját is vezette. Szegedi kutatásai közül kiemelkedik a Szent-Györgyi Albert által felfedezett P-vitamin kémiai szerkezetének tisztázása. Nevéhez fűződik a róla elnevezett Bruckner-féle izokinolin-szintézis felfedezése, amely iránt a gyógyszeripar is jelentős érdeklődést mutatott a görcsoldó hatású izokinolinok előállítása miatt. Legjelentősebb kutatási eredménye a természetes poliglutaminsavak szerkezetvizsgálata, amellyel megalapozta a magyar peptidkémiai vizsgálatokat. A szerves kémiai tanszéki munkatársakkal végzett tudományos munkájával nemzetközi hírnévre tett szert, többek között 1959-61-ben az adrenokortikotrop hormon vizsgálatának köszönhetően.
90 éve született id. Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. 11. 27. - 1997. 02. 13.), Kossuth-díjas repülőmérnök, -tervező.
Kezdetben berepülőpilóta volt, vitorlázó és motoros repüléssel, majd
vitorlázórepülő-oktatással és repülőgéptervezéssel foglalkozott. 28 motoros és motor nélküli
sportrepülőgép típust tervezett, köztük a könnyűfém szerkezetű vitorlázó gépcsaládot, amelyek közül legismertebbek a Vöcsök, a Tücsök, a Pilis, a Cimbora és végül a kétkormányos kiképzőgép, a Góbé. Neve összeforrt a sportrepüléssel és a sportrepülőkkel.
70 éve született Györgyi Géza (Budapest, 1930. 10. 08. - Szeged, 1973. 08. 24.), fizikus.
1953-ban szerezte meg a diplomáját, majd a Központi Fizikai Kutató Intézetben kezdett el dolgozni. 1967-68-ban egy évet Franciaországban töltött a francia atomenergia bizottság Joliot-Curie-alapítványának ösztöndíjasaként. A fizikatudomány doktora, az ELTE egyetemi tanára, az MTA Fizikai Bizottságának, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tanácsának és a Fizikai Szemle szerkesztő bizottságának tagja, a KFKI Intézeti Díj kitüntettje volt. A magyar elméleti magfizikai kutatások egyik megteremtője. Nevéhez fűződött a Goldhaber -Györgyi-modell kidolgozása, s a kvantummechanikai Kepler-probléma csoportelméleti tulajdonságainak tisztázása. Felkutatta és közzétette többek között Ortvay Rudolf, Neumann János és Wigner Jenő Magyarországon fellelhető leveleit. Öngyilkos lett.
50 éve halt meg Fleischmann Rudolf (Eger, 1879. 11. 29. - 1950. 11. 13.), növénynemesítő.
Munkássága korszakalkotó a magyar növénynemesítésben, amelyet korszerű alapokra helyezett. Számos új módszert elsőnek alkalmazott Magyarországon. Főleg szárazságtűrő fajták nemesítésével, valamint heteróziskukorica előállításával, de ipari és takarmány- (kender, len, lucerna), valamint erdészeti növények (akác) nemesítésével is foglalkozott. Számos cikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban.
25 éve halt meg Korach Mór (Miskolc, 1888. 02. 08. - Budapest, 1975. 11. 29.), Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus, író.
1912-ben politikai okokból Olaszországba emigrált, a páduai egyetem ásványtani intézetében tanársegéd, majd a feanzai Torricelli-líceumban a kerámiaművészeti szakiskola tanára és laboratóriumának igazgatója volt. 1919-től Marcello Cora néven az olasz irodalmi életben is nagy szerepet játszott. 1924-től a bolognai egyetem tanára, 1925-től a vegyipari gépészeti tanszék vezetője volt. 1938-ban elhagyta az országot, majd 1940-ben visszatért és részt vett az ellenállási mozgalomban. Börtönben is ült. A háború után ismét a bolognai egyetemen dolgozott, és a Kommunista Párt tagjaként a milánói kulturális központot vezette. 1852-ben tért haza Magyarországra, s tudományos tevékenységet folytatott. Élete során főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott, Feanzában ő tervezte meg az első elektromos kemencét. Új eljárást dolgozott ki a szigetelőanyagok gyártására, olcsó és gazdaságos falburkoló anyagot talált fel. Alagútkemencét tervezett és kidolgozta a szendvics gyorségetés technológiáját. Közel 200 szakközleménye mellett novellái, kritikái, politikai és esztétikai írásai is megjelentek.
25 éve halt meg Szőke Gyula (Budapest, 1902. 09. 02. - 1975. 10. 16.), Kossuth-díjas gépészmérnök, az állami építőipar gépesítésének úttörője.
A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1927-ben. A Láng Gépgyárban, majd az Első Magyar Gazdasági Gépgyárban dolgozott. 1930-33 között Franciaországban tökéletesítette tudását, majd hazatérve a Felvonó-Gyártó és Javító Üzem szakértője lett. A világháború után a korszerű építőipari géppark magyarországi kialakításával foglalkozott. 1949-ben a Magyar Gyárépítési Vállalathoz, a későbbi 21. sz. Építőipari Vállalathoz került, amelynek 1954-től főmérnöke lett. A vasbetonból készült szerkezeti elemek beemeléséhez és rögzítéséhez szükséges újfajta berendezések megalkotásával nagymértékben hozzájárult a helyszíni előregyártási technológia kialakításához. Különféle rakodószerkezetekkel és építőipari kisgépek fejlesztésével is foglalkozott. Az első Szőke-féle emelődaruk, emelő-kétlábak és billenő-bikák jelentősen hozzájárultak az új építésgépesítési technológia megvalósításához. Haláláig rakodógépekkel és építőipari kisgépek fejlesztésével foglalkozott.
20 éve halt meg Heller László (Nagyvárad, 1907. 08. 06. - Budapest, 1980. 11. 08.), Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus.
Egyetemi tanulmányait Zürichben végezte, majd kutatómérnökként dolgozott. Hazatérte után, 1933-tól tervezőmérnök, majd 1936-ban magánmérnöki irodát nyitott, s ettől kezdve főként műszaki tanácsadóként működött. Meghatározó szerepe volt Magyarország energetikai fejlődésében. Kialakította az erőművek hűtővíz nélküli üzemét lehetővé tevő léghűtési eljárást, amelyet később Heller System néven ismertek meg. Ezt később Forgó László gépészmérnök is alkalmazta, s a róluk elnevezett Heller-Forgó-féle légkondenzációs berendezéssel neve az egész
világon ismertté vált. 1948-tól haláláig az Energiagazdálkodási Intézet műszaki igazgatója volt. A budapesti műszaki egyetemen ő szervezte meg az energiagazdálkodási tanszéket. Nevéhez fűződik a modern szemléletű, korszerű hőtan oktatása.
15 éve halt meg Bíró László József (Budapest, 1899. 09. 29. - Buenos Aires, 1985. 10. 25.), újságíró, a golyóstoll feltalálója.
Budapesten az Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot szerkesztette, s festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Találmányához az ötletet az adta, hogy az asztal lapján lévő fölborult tintásüvegből kifolyt tintával apró golyók nyomot rajzoltak. Először nagyméretű golyóval ládaszignáló tollat készített. Ezt 1931-ben mutatta be. A megfelelő sűrűségű festék kikísérletezésében először fivére, György volt segítségére, majd a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. Bíró Argentínában való letelepedése után öntvényrepedést jelző festékkel próbálkozott, eredményesen. 1943-ban először Eterpen néven hozta forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították. Angol nyelvterületen ma is biro pennek, rövidítve biron-nak nevezik.
Forrás: Évfordulónaptár 2000. (MTI Sajtóadatbank)