ÉVFORDULÓNAPTÁR
200 éve halt meg Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. 01. 23. - Bécs, 1804. 03. 26.) polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója.
Pozsonyban, Győrött, Bécsben és Rómában tanult filozófiát és jogot. Ő fordította németre Mária Terézia törvénykönyvét. 1755-től a királyi kamaránál volt fogalmazó, majd titkár, 1758-tól a magyarországi sóbányák ellenőre, 1766-tól igazgatója. 1767-ben a bánsági telepítések kormánybiztosa lett, itt selyemgyárat is létesített. 1786-ban az egyesített magyar-erdélyi kancellária tanácsosa. Ő tervezte a pozsonyi hajóhidat 1770-ben, a pozsonyi vár vízmerítő gépeit és a schönbrunni szökőkutak vízemelő gépét. Részt vett a Száva-Adria-csatorna tervezésében. Kempelen alapította a pozsonyi zálogházat, ő volt a budai királyi palota és a Várszínház építésvezetője 1776-ban. Gőzgépeit a Ferenc-csatorna építésénél használták, s ezeknek konstrukciójával megelőzte Wattot, akit személyesen is ismert. Beszédutánzó gépet is épített és a vakok számára írógépet. Híres játéka a sakkozógép, amelyet a beleültetett törpe működtetett, e szerkezet 1854-ben Amerikában, egy tűzvész során elpusztult. 1791-ben jelent meg Bécsben Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása című könyve, amelyet a fonetika alapművének tartanak. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt, olvasott. Több színdarabot írt és fordított, verselt is, kitűnő rajzokat, festményeket és rézmetszeteket készített. Az uralkodótól birodalmi nemességet kapott.
170 éve született Dimitrij Ivanovics Mengyelejev (Tobolszk, 1834. 02. 08. - Pétervár, 1907. 02. 02.) orosz vegyész, természettudós.
Szentpétervárott 1863-ban a technológiai intézet professzora lett, 1866-ban doktorált, s 1890-ig a pétervári egyetem különböző kémiai tanszékeinek élén állt. Ekkor otthagyta az egyetemet, és korábbi amerikai útjának tapasztalatai alapján elkezdte a kaukázusi kőolaj kitermelésének megszervezését. Hozzájárult a kőolajlepárlás elméleti alapjainak lerakásához, és megpróbálta a kőolaj keletkezését is megmagyarázni. Nagy szerepe volt a donyecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában is. Ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást. Feltalálta a füst nélküli lőport, s nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Az elemek tulajdonságainak hasonlóságán alapuló rendszerét 1869-ben hozta nyilvánosságra. A táblázat első nagy sikere 1875-ben következett be, amikor felfedezték az ekaadluminiumot, mai nevén galliumot, amely pontosan beleillett a Mengyelejev által üresen hagyott rubrikába, majd a néhány év múlva felfedezett germánium és szkandium is beleilleszkedett a rendszerbe. Táblázata alapján még számos elemet fedeztek fel, ő az elméletével tulajdonképpen megsejtett valamit az atomok szerkezetéből is.
150 éve született Gestetner Dávid (Csorna, 1854. 03. 20. - London, 1939. 03. 18.) feltaláló.
Gyermekként került az Egyesült Államokba, néhány év múlva áttelepült Londonba. Itt 1880-ban üzemet alapított, ahol elkészítette első sokszorosító gépét, a „cyclostiletoll”-t. Később feltalálta a stencilt és megalkotta az első irodai sokszorosítógépet. Ebből fejlődött ki a kézifogantyúval hajtott „automatic cyclostile” készülék, majd továbbfejlesztve a teljesen automatikus stenciles sokszorosítógép.
120 éve halt meg Puskás Ferenc (Pest, 1848. 03. 30. - Budapest, 1884. 03.) a budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója.
Tiszt volt a Monarchia hadseregében, de - bátyja, Puskás Tivadar ösztönzésére - kilépett, és a hazai telefonhálózat létrehozásával kezdett foglalkozni. Ő tette meg a telefon elterjesztésének kezdeti lépéseit Magyarországon. 1880-ban engedélyt kapott telefonhálózat létesítésére, az első telefonközpont a Fürdő (a mai József Attila) utcában 1881. május 1-jén kezdte meg működését. Európában ez volt a negyedik. Még ebben az évben Pesten a második telefonközpontot is üzembe helyezték. Ekkor már ötven állomás működött a városban. Puskás Ferenc a túlhajtott szervezési és irányítási munkák során súlyosan megbetegedett. Ekkor bátyja, Tivadar, párizsi vállalkozását felszámolva hazatért és ő vette át a vállalat vezetését. A telefonhálózatot 1888-ban államosították.
120 éves a töltőtoll szabadalma (1884. 02. 12.)
Lewis Edson Waterman amerikai üzletkötő, feltaláló szabadalmaztatta a töltőtollat. A korábbi, egyenetlenül író és pacázó tollakkal szemben az új találmányban a tinta finom csatornán, a hajszálcsövesség törvénye alapján egyenletesen jutott el a tollszemhez. A fából készült tollszárban a tintatartó henger feltöltését előbb pipettával kellett elvégezni, később szívódugattyúval oldották meg.
100 éve született Hehs Ákos (Arad, 1904. 01. 30. - Birmingham, Alabama, 1994. 09. 25.) hivatásos katonatiszt, az ejtőernyő feltalálója.
Aradon született, ahonnan Trianon után jött át Magyarországra. Tanulmányait a Ludovika Akadémián, valamint a budapesti Műegyetemen végezte, ahol gépész- és légügyi mérnöki oklevelet szerzett. Ő találta fel az ejtőernyőt, s szabadalmát - engedéllyel - az Egyesült Államok is megvette 1941-ben. Az amerikai és orosz űrhajók földre szállásakor ma is használják, a második világháborúban pedig mind a szövetségesek, mind pedig a tengelyhatalmak eredményesen alkalmazták. A második világháború idején a honvéd légierők őrnagyaként szolgált. A kommunizmus elől az ausztriai Salzburgon át az Egyesült Államokba menekült, ahol a Danco Metals Company alkalmazásába került, majd nyugdíjaztatásáig a Bud Industries cégnél technikai igazgatóként működött. Az ejtőernyőn kívül több más találmány is fűződött a nevéhez. Ő volt például a berlini olimpián világrekordot felállító vitorlázó repülőgép építője és első gyakorlati berepülője is.
90 éve született Straub F. Brunó (Nagyvárad, 1914. 01. 05. - Budapest, 1996. 02. 15.) kétszeres Kossuth-díjas biokémikus, akadémikus, politikus, államfő.
A szegedi Tudományegyetemen végzett, 1933-37-ig Szent-Györgyi Albert mellett folytatott tudományos kutató munkát. 1937-39 között a cambridge-i egyetem Rockefeller-ösztöndíjasa volt, 1941-től magántanárként tevékenykedett, 1945-49-ben a szegedi Tudományegyetemen biokémiai tanárként. 1947-70-ig a budapesti Orvostudományi Egyetem tanáraként és az Orvosi Vegytani Intézet igazgatójaként dolgozott. 1970-től az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója volt, majd 1978-88-ban az Enzimológiai Intézetet vezette. Nevéhez fűződött a sárga enzim (diaforáz) és az aktinfehérje felfedezése. 1985-90-ig országgyűlési képviselő volt. Közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1988-89 között ő töltötte be az Elnöki Tanács elnökének tisztét, vagyis államfő lett. A szintén biokémikus izraeli Ephraim Katchalski után a második jelentős természettudós volt, aki államelnöki funkcióba került. Emellett volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alelnöke, egy időben pedig a Tudományos Uniók Nemzetközi Szövetségének elnöke. Több külföldi akadémia, tudós társaság választotta tiszteletbeli tagjává. Ismertebb munkái: Általános szervetlen és analitikai kémia, Biokémia, Biológiai Lexikon.
50 éve halt meg Győry István (Debrecen, 1861. 07. 15. - Alsógöd, 1954. 01. 17.) agrokémikus, gyógyszerész.
A kertészeti technológia hazai megteremtője. Hordozható vízfürdős pálinkaüstöt és háztartási aszalóberendezést szerkesztett. Elsősorban a magyar konzervipar kiépítésében dolgozott, megteremtette a dobozos konzervek hazai gyártását. 1893-ban kidolgozta az arzénmeghatározás később róla elnevezett módszerét, amellyel lerakta a magyarországi bramometria alapjait. A Kertészet című folyóirat társszerkesztője, illetve főmunkatársa, a Gyümölcskertész című lap főmunkatársa volt.
50 éve halt meg Jendrassik György (Budapest, 1898. 05. 13. - London, 1954. 02. 08.) gépészmérnök, a róla elnevezett motor feltalálója, akadémikus, posztumusz Széchenyi-díjas.
A műegyetem elvégzése után a Ganz Gyárba került. Fejlesztőmunkája a motorok indításának korszerűsítésével kezdődött. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el: először az egy- és kéthengeres példányok stabil, vasúti és hajó kivitelben. Az első sínautóba - 1928 tavaszán - szintén hathengeres Ganz-Jendrassik motort építettek be. Ebben a kategóriában ezek a motorok az elsők között jelentek meg a világpiacon, és világszerte ismertté tették Jendrassik nevét a szakemberek körében. A Ganz-vagongyárban ez a nagy lendülettel meginduló motorfejlesztés és -gyártás tette lehetővé, hogy a Ganz átvészelje az 1930-as évek elején uralkodó gazdasági válságot. Gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. 1938 végére született meg a világ első, önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 KW-os) gázturbinája, rendkívül kedvező, 21,2 százalékos effektív hatásfoknál, ami a szerkezet felhasználásának új területeit nyitotta meg. 1942-ben Jendrassikot a gyár vezérigazgatójává nevezték ki. 1947-ben külföldre távozott, Londonban telepedett le, s itt dolgozta ki utolsó nagy jelentőségű találmányát, a nyomáscserélőt. Magyarországon bejelentett és elfogadott találmányainak száma közel 80 volt.
Forrás: Évfordulónaptár 2004. (MTI Sajtóadatbank)