Az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére Locarnoban, 1968. október 8-án aláírtmegállapodás
1. Cikk: Külön unió létesítése; nemzetközi osztályozás elfogadása
2. Cikk: A nemzetközi osztályozás és jogi jellege
3. Cikk: A szakértő bizottság
4. Cikk: Az osztályozás, a módosítások és kiegészítések közlése és közzététele
5. Cikk: Az unió közgyűlése
6. Cikk: Nemzetközi Iroda
7. Cikk: Pénzügyek
8. Cikk: Az 5-8. Cikk módosítása
9. Cikk: Megerősítés, csatlakozás, hatálybalépés
10. Cikk: A megállapodás hatálya és időtartama
11. Cikk: Az 1-4. és 9-15. Cikkek felülvizsgálata
1. Cikk
Külön unió létesítése; nemzetközi osztályozás elfogadása
(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó országok külön uniót alkotnak.
(2) Ezek az országok egységes osztályozást fogadnak el az ipari mintákra (a továbbiakban: "nemzetközi osztályozás").
(3) A nemzetközi osztályozás magában foglalja:
(I) az osztályok és alosztályok jegyzékét;
(II) azoknak a termékeknek betűsoros jegyzékét, amelyekben a minták megtestesülnek, a megfelelő besorolási osztályok, az alosztályok megjelölésével;
(III) a magyarázó jegyzeteket.
(4) Az osztályok és alosztályok jegyzéke az ehhez a megállapodáshoz csatolt jegyzék, amelyet a 3. Cikk értelmében alakított szakértő bizottság (továbbiakban: "szakértő bizottság") módosíthat és kiegészíthet.
(5) A termékek betűsoros (betűrendes) jegyzékét és a magyarázó jegyzeteket a szakértő bizottság a 3. Cikkben meghatározott eljárás szerint fogadja el.
(6) A szakértő bizottság a 3. Cikkben foglalt eljárás szerint módosíthatja vagy kiegészítheti a nemzetközi osztályozást.
(7) a) A nemzetközi osztályozás angol és francia nyelven készül.
b) A Szellemi Tulajdon Világszervezetét (a továbbiakban: "Szervezet") létrehozó egyezményben megnevezett Szellemi tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: "Nemzetközi Iroda") - az érdekelt kormányokkal egyetértésben - a nemzetközi osztályozás hivatalos szövegét más nyelven is kiadhatja, a nyelveket az 5. Cikkben említett közgyűlés jelölheti ki.
2. Cikk
A nemzetközi osztályozás és jogi jellege
(1) Az ebben a megállapodásban előírt kötelezettségek fenntartásával a nemzetközi osztályozás önmagában csak ügyviteli jellegű. Ugyanakkor minden ország a neki megfelelő jogi jelleget tulajdoníthatja neki, nevezetesen a nemzetközi osztályozás nem kötelezi a külön unió országait abban a tekintetben, hogy milyen legyen az országban a minta oltalmának jellege és terjedelme.
(2) A külön unió mindegyik országa választhat, hogy a nemzetközi osztályozást mint fő, vagy mint kisegítő rendszert alkalmazza.
(3) A külön uniós országok hatóságai a minták bejelentési vagy lajstromozási okirataiban és ha ezeket hivatalosan közzéteszik, a közzétételi iratokban feltüntetik a nemzetközi osztályozás szerint azoknak az osztályoknak és alosztályoknak a számát, amelyekbe a mintát megtestesítő termékek tartoznak.
(4) A termékek betűsoros (betűrendes) jegyzékébe kerülő elnevezések kiválasztásánál a szakértő bizottságnak ésszerűen kerülnie kell olyan elnevezések használatát, amelyekre kizárólagos jogok állhatnak fenn. Mindazonáltal valamely kifejezés felvétele a betűsoros (betűrendes) jegyzékbe nem értelmezhető olyképpen, hogy a szakértő bizottság véleményt nyilvánított volna azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó kifejezésre kizárólagos jogok állanak-e fenn vagy sem.
3. Cikk
A szakértő bizottság
(1) A Nemzetközi Iroda mellett az 1. Cikk (4)-(6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására szakértő bizottság létesül. A külön unió valamennyi országa képviselteti magát a szakértő bizottságban, amely a képviselt országok egyszerű szótöbbségével elfogadott eljárási szabályzat alapján működik.
(2) A szakértő bizottság a betűsoros (betűrendes) jegyzéket és a magyarázó jegyzeteket a külön uniós országok egyszerű szótöbbségével fogadja el.
(3) A nemzetközi osztályozás módosítására vagy kiegészítésére bármely külön uniós ország hivatala vagy a Nemzetközi Iroda javaslatot tehet. A hivatalok ilyen javaslataikról értesítik a Nemzetközi Irodát. A Nemzetközi Iroda ezeket és saját javaslatait legkésőbb két hónappal a szakértő bizottságnak a szóban forgó javaslatokat tárgyaló ülésszaka előtt eljuttatja ennek tagjaihoz.
(4) A nemzetközi osztályozás módosítására és kiegészítésére vonatkozó szakértő bizottsági határozatokat a külön uniós országok egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. Egyhangúság szükséges viszont olyan határozat meghozatalához, amely új osztály létesítését vagy termékek egyik osztályból másikba való átsorolását írja elo.
(5) A szakértők levelezés útján is szavazhatnak.
(6) Ha valamelyik ország nem jelöl ki képviselőt a szakértő bizottság valamelyik ülésszakára, vagy ha a kijelölt szakértő az ülés folyamán vagy a szakértő bizottság eljárási szabályzatában megszabott határidő alatt nem közli szavazatát, a szóban forgó ország úgy tekintendo, hogy a bizottság határozatát elfogadja.
4. Cikk
Az osztályozás, a módosítások és kiegészítések közlése és közzététele
(1) A szakértő bizottság által elfogadott betűsoros (betűrendes) termékjegyzéket és magyarázó jegyzeteket, valamint a nemzetközi osztályozás általa elhatározott bármely módosítását és kiegészítését a Nemzetközi Iroda közli a külön unió országainak hivatalaival. A szakértő bizottság határozata a közlés kézhezvételekor lép hatályba. Ha azonban új osztály létesítéséről vagy termékek egyik osztályból másikba való átsorolásáról rendelkezik, a közlés elküldésének keltétől számított hat hónap múlva lép hatályba.
(2) A hatályba lépett módosításokat és kiegészítéseket a Nemzetközi Iroda, mint letéteményes, beilleszti a nemzetközi osztályozásba. A módosításokat és kiegészítéseket közzé kell tenni a közgyűlés által kijelölendő folyóiratokban.
5. Cikk
Az unió közgyűlése
(1) a) A külön uniónak közgyűlése van, amely a külön unió országaiból áll.
b) A külön unió minden országának kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.
c) Mindegyik küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.
(2) a) A 3. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyűlés:
(I) megtárgyal a külön unió fenntartására és fejlesztésére és ezen megállapodás alkalmazására vonatkozó minden kérdést;
(II) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezletek előkészítésére;
(III) megvizsgálja és jóváhagyja a Szervezet főigazgatójának (a továbbiakban: "főigazgató") a külön unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a külön unió hatáskörébe tartozó kérdésekben ellátja őt a szükséges utasításokkal;
(IV) megállapítja a külön unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését és jóváhagyja zárszámadását;
(V) elfogadja a külön unió pénzügyi szabályzatát;
(VI) dönt arról, hogy a nemzetközi osztályozás hivatalos szövegét az angolon és francián kívül milyen nyelven kell elkészíteni;
(VII) a 3. Cikk szerint felállított szakértő bizottságtól függetlenül egyéb szakértő bizottságokat és munkacsoportokat alkot, amelyeket szükségesnek vél a külön unió célkitűzéseinek megvalósításához;
(VIII) meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben milyen országok vehetnek részt, amelyek a külön uniónak nem tagjai, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezetek vehetnek részt;
(IX) elfogadja a 5-8. Cikk módosításait;
(X) megtesz a külön unió célkitűzéseinek eléréséhez szükséges minden egyéb intézkedést;
(XI) ellátja a megállapodásból ráháruló egyéb feladatokat.
b) Azokban a kérdésekben, amelyek más olyan uniót is érintenek, amelynek igazgatását a Szervezet látja el, döntése előtt a közgyűlés meghallgatja a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.
(3) a) A közgyűlésen minden tagországnak egy szavazata van.
b) A közgyűlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.
c) A b) pont rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamely ülésszakon a tagországoknak kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van; ebben az esetben azonban a határozat - az ügyrendi határozatok kivételével - csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda a határozatokat közli a közgyűlés távol maradt országaival és felkéri őket, hogy a közlés keltét követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi, az ülésszakon a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.
d) A 8. Cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével határozatait a közgyűlés kétharmad szótöbbséggel hozza.
e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.
f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.
(4) a) A közgyűlés kétévenként egyszer ül össze rendes ülésszakra, mégpedig - kivételes esetektől eltekintve - a Szervezet közgyűlésével azonos időszakban és helyen, összehívásáról a főigazgató gondoskodik.
b) A közgyűlés tagországai egynegyedének kívánságára a főigazgató a közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.
c) Az ülésszak napirendjét a főigazgató készíti elo.
(5) Ügyrendjét a közgyűlés maga állapítja meg.
6. Cikk
Nemzetközi Iroda
(1) a) A külön uniót érintő igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.
b) Nevezetesen, a Nemzetközi Iroda előkészíti a közgyűlés, a szakértő bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértő bizottság és munkacsoport ülését és ellátja ezek titkársági teendőit.
c) A főigazgató a külön unió legfőbb tisztviselője; ő képviseli a külön uniót.
(2) A főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül vesz részt a közgyűlés, a szakértő bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértő bizottság vagy munkacsoport valamennyi ülésén. E testületek titkári teendőit a főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő látja el.
(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a közgyűlés útmutatásai szerint a megállapodás 5-8. Cikkeitől eltérő rendelkezések felülvizsgálati konferenciáit.
b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati konferencia előkészítése során tanácskozhat kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezetekkel.
c) A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt az ilyen értekezletek tanácskozásain.
(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.
7. Cikk
Pénzügyek
(1) a) A külön uniónak költségvetése van.
b) A külön unió költségvetése magában foglalja a külön unió saját bevételeit és kiadásait, hozzájárulását az uniók közös kiadásainak költségvetéséhez, valamint adott esetben a Szervezet konferenciájának költségvetése javára megállapított összeget.
c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a külön unióra hárulnak, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióra is, az uniók közös költségeinek kell tekinteni. A külön uniónak a közös költségekben való részesedése arányos az ilyen kiadásokban való érdekeltségével.
(2) A külön unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével összehangoltan állapítják meg.
(3) A külön unió költségvetésének forrásai a következők:
(I) a külön unió országainak hozzájárulása;
(II) az olyan szolgáltatások díja és illetéke, amelyeket a Nemzetközi Iroda a külön unióval kapcsolatban nyújt;
(III) a Nemzetközi Iroda kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői díja, ha a kiadványok a külön uniót érintik;
(IV) adományok, hagyományok és támogatások;
(V) bérleti, kamat- és egyéb vegyes bevételek.
(4) a) Avégből, hogy a (3) bekezdés (I) pontjában említett hozzájárulását meg lehessen állapítani, a külön unió mindegyik országa ugyanahhoz az osztályhoz tartozik, amelybe az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unióban, évi hozzájárulását pedig az ebben az unióban a megfelelő osztályra meghatározott számú egységek száma alapján fizeti.
b) A külön unió minden országa olyan arányban járul hozzá évente az összes országok által a külön unió költségvetése javára fizetendő összeghez, ahogy egységeinek száma a hozzájáruló országok összegységéhez aránylik.
c) A hozzájárulás minden év január 1-jén esedékes.
d) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, a külön unió egyik szervezetében sem gyakorolhatja szavazati jogát, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. A külön unió érintett szerve mindazonáltal megengedheti az ilyen országnak a szavazati jog gyakorlását, ha úgy találja, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.
e) Ha a költségvetést az új költségvetési év kezdete előtt nem fogadják el, a költségvetés a pénzügyi szabályzat előírásai szerint az előző év szintjén marad.
(5) A Nemzetközi Irodának a külön unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó illetékek és díjak összegét a főigazgató állapítja meg és jelenti a közgyűlésnek.
(6) a) A külön uniónak forgóalapja van; ez a külön unió országainak egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a közgyűlés elrendelheti felemelését.
b) Az az összeg, amelyet az egyes országok az említett alapra először befizetnek és a befizetés felemelésének mértéke arányos a kérdéses országnak abban az évbn esedékes hozzájárulásával, amikor az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.
c) A befizetés mértékét és feltételeit a főigazgató javaslatára, a Szervezet koordinációs bizottságának meghallgatása után, a közgyűlés határozza meg. 7. a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, ahol a szervezet működik, előirányozza, hogy a forgóalap elégtelensége esetében ez az ország előleget folyósít. Az előleg összegét és feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.
d) Akár az a) pontban említett ország, akár a Szervezet írásbeli közléssel felmondhatja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétől számított három év elteltével hatályos.
(8) A pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi szabályzat értelmében a külön unió egy vagy több országa vagy külső könyvszakértők végzik. Ezeket beleegyezésükkel a közgyűlés jelöli ki.
8. Cikk
Az 5-8. Cikk módosítása
(1) Az 5-7. és e cikk módosítását a külön unió bármely tagországa vagy a főigazgató indítványozhatja. Az indítványt a főigazgató a közgyűlés elé terjesztés előtt legalább hat hónappal közli a külön unió országaival.
(2) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítását a közgyűlés határozza el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges; az 5. Cikk és e bekezdés módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség. (3) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármely módosítása egy hónappal azután lép hatályba, amikor a főigazgató azoknak az országoknak a háromnegyed részétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a külön unió tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása hatálybalépésekor a külön unió tagja vagy későbbi időpontban tagjává válik; de minden olyan módosítás, amely a külön unió országainak pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelezo, amelyek bejelentették, hogy a kérdéses módosítást elfogadják.
9. Cikk
Megerősítés, csatlakozás, hatálybalépés
(1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény minden olyan részes országa, amely ezt a megállapodást aláírta, megerősítheti, ha pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá.
(2) A megerősítő és csatlakozási okmányokat a főigazgatónál kell letenni.
(3) a) Ez a megállapodás arra az öt országra, amelyek megerősítő vagy csatlakozási okmányukat elsőkként helyezték letétbe, az ötödik okmány letétbe helyezését követő három hónap múlva lép hatályba.
b) Minden más országra ez a megállapodás attól az időponttól számított három hónap múlva lép hatályba, amikor az ország megerősítését vagy csatlakozását a főigazgató közölte, hacsak a megerősítő vagy csatlakozási okmány későbbi időpontot nem jelölt meg. Utóbbi esetben ez a megállapodás erre az országra az így megjelölt időpontban lép hatályba.
(4) A megerősítés vagy csatlakozás magában foglalja a megállapodás valamennyi rendelkezésének elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi előny igénybevételére.
10. Cikk
A megállapodás hatálya és időtartama
E megállapodás hatálya és tartama azonos az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményével.
11. Cikk
Az 1-4. és 9-15. Cikkek felülvizsgálata
(1) E megállapodás 1-4. és 9-15. Cikke a kívánatos javítások végett felülvizsgálható.
(2) A felülvizsgálatra a külön unióhoz tartozó országok küldötteinek részvételével tartott értekezleten kerül sor.
12. Cikk
Felmondás
(1) Ezt a megállapodást a főigazgatóhoz küldött közléssel bármely ország felmondhatja. A felmondás hatálya csak a felmondó országra terjed ki, a külön unió többi országában viszont a megállapodás érvényben és hatályban marad.
(2) A felmondás a közlésnek a főigazgatóhoz történt kézbesítési napját követő egy év elteltével lép hatályba.
(3) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogot bármelyik ország csak a külön unió tagjává válásának időpontjától számított öt év elteltével gyakorolhatja.
13. Cikk
Területek
Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 24. Cikkének rendelkezéseit erre a megállapodásra is alkalmazni kell.
14. Cikk
Aláírás, nyelvek, közlések
(1) a) Ezt a megállapodást angol és francia nyelven készült egyetlen eredeti példányban kell aláírni. Mindkét szöveg egyaránt hiteles. A megállapodást a svájci kormánynál kell letenni.
b) A megállapodást Bernben 1969. június 30-ig lehet aláírni.
(2) A főigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik a közgyűlés által megjelölt bármely más nyelvű hivatalos szövegről.
(3) A főigazgató a megállapodás aláírt szövegéből a svájci kormány által megfelelően hitelesített két másolatot küld az aláíró országok kormányának és - kívánságra - bármely más ország kormányának.
(4) Ezt a megállapodást a főigazgató beiktatás végett bejelenteni az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál.
(5) A főigazgató a külön unió összes országának kormányát értesíti a megállapodás hatálybalépésének napjáról, az aláírásokról, a megerősítő vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről, a megállapodás módosításainak elfogadásáról és a módosítások hatálybalépésének időpontjáról, valamint a felmondásokról.
15. Cikk
Átmeneti rendelkezés
Az első főigazgató hivatalbalépéséig a megállapodásnak a Szervezet Nemzetközi Irodájára vagy a főigazgatóra vonatkozó utalásait a szellemi tulajdon oltalmára alakult Nemzetközi Irodára (BIRPI), illetve ennek igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni."