A védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó,1957. június 15-én kötött, Stockholmban 1967. július 14-én és Genfben 1977. május 13-án felülvizsgált,és Genfben 1979. szeptember 28-án módosított NIZZAI MEGÁLLAPODÁS

  (1) Az e Megállapodás alá tartozó országok Külön Uniót alkotnak és a védjegylajstromozás szempontjából a termékek és szolgáltatások egységes osztályozását (atovábbiakban: osztályozás) fogadják el.

  (2) Az osztályozás magában foglalja:(i) az osztályok jegyzékét, esetenként magyarázó jegyzetekkel együtt;(ii) a termékek és szolgáltatások betűrendes jegyzékét (a továbbiakban: betűrendes jegyzék), a megfelelő besorolási osztályok megjelölésével.

  (3) Az osztályozás tartalmazza:

  (i) a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) által, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó Egyezményemlít, 1971-ben közzétett osztályozást, azon az alapon azonban, hogy az említett kiadványban szereplő osztályok jegyzékéhez tartozó magyarázójegyzetek ideigleneseknek és ajánlásoknak tekintendők addig, amíg a 3. Cikkben említett Szakértői Bizottság az osztályok jegyzékéhez tartozómagyarázó jegyzeteket össze nem állítja;

  (ii) azokat a változtatásokat és kiegészítéseket, amelyek az 1957. június 15-én kötött Nizzai Megállapodás 4. Cikk (1) bekezdése és a Megállapodás 1967.július 14-i Stockholmi szövege értelmében léptek hatályba, a jelen szöveg hatálybalépését megelőző időpontban;

  (iii) azokat az egyéb változtatásokat, amelyek a jelen szöveg 3. Cikkével összhangban következtek be, és amelyek a jelen szöveg 4. Cikk (1) bekezdéseértelmében hatályba léptek.

  (4) Az osztályozás angol és francia nyelven készül, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

  (5) a) A (3) bekezdés (i) pontjában említett osztályozást, a (3) bekezdés (ii) pontjában említett azon módosításokkal és kiegészítésekkel együtt, amelyek azonidőpont előtt léptek hatályba, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílt, egy hiteles példány tartalmazza, francia nyelven, amelyet a Szellemi Tulajdon VilágszervezeténekFőigazgatójánál helyeznek letétbe (a továbbiakban: Főigazgató és Szervezet). A (3) bekezdés (ii) pontjában említett azon módosításokat és kiegészítéseket, amelyek azonidőpont után lépnek hatályba, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílt, ugyancsak egy hiteles példányban, francia nyelven kell letétbe helyezni a Főigazgatónál.

b) Az a) pontban említett szövegek angol nyelvű változatát a 3. Cikkben hivatkozott Szakértői Bizottság készíti el közvetlenül a jelen szöveg hatálybalépése után.Hiteles példányát a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

c) A (3) bekezdés (iii) pontjában említett változtatásokat egy hiteles példányban kell letétbe helyezni a Főigazgatónál, angol és francia nyelven.

  (6) Az osztályozás hivatalos szövegeit arab, német, olasz, orosz, portugál és spanyol nyelven, valamint az 5. Cikkben említett Közgyűlés által megjelölt másnyelveken, a Főigazgató készíti el az érdekelt kormányok meghallgatása után, mégpedig vagy az említett kormányok által benyújtott fordítás alapján vagy bármely másmódon, amelynek nincs pénzügyi kihatása a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére.

  (7) A betűrendes jegyzék a termékek vagy szolgáltatások megnevezései mellett feltünteti azt a sorszámot, amely annak a nyelvnek felel meg, amelyen a kérdésesjegyzék készül, kiegészítve:

  (i) az angol nyelven készített betűrendes jegyzék esetében, a francia nyelven összeállított betűrendes jegyzékben szereplő azonos megjelölésnél feltüntetettsorszámmal, és viszont;

  (ii) a (6) bekezdés szerint összeállított betűrendes jegyzék esetében, az angol nyelven összeállított betűrendes jegyzékben vagy a francia nyelvenösszeállított betűrendes jegyzékben szereplő azonos megjelölésnél feltüntetett sorszámmal.

  (1) A nemzetközi osztályozás jogi hatályát - a jelen Megállapodás által előírt követelményektől függően - a Külön Unió országai határozzák meg. Közelebbről: anemzetközi osztályozás nem kötelezi a szerződő országokat sem a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása, sem pedig a szolgáltatási védjegyek elismerése tekintetében.

  (2) A Külön Unió mindegyik országa fenntartja jogát arra vonatkozóan, hogy a termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozását mint fő vagy mint kisegítőrendszert alkalmazza.

  (3) A Külön Unió országainak illetékes hivatalai a védjegy-lajstromozási okiratokban és közleményekben a nemzetközi osztályozás szerint tüntetik fel azoknak azosztályoknak a számát, amelyekhez a lajstromozott védjeggyel ellátható termékek vagy szolgáltatások tartoznak.

  (4) Az a tény, hogy a termékek és szolgáltatások betűrendes jegyzékében valamilyen elnevezés szerepel, nem érinti az ehhez az elnevezéshez fűződő esetlegesfennálló jogokat.

  (1) Szakértői Bizottság létesül, amelyben a Külön Unió valamennyi országa képviselteti magát.

  (2) a) A Főigazgató meghívhat, a Szakértői Bizottság kérésére pedig meghív, a Szakértői Bizottság üléseire a Külön Unióban nem részes olyan országokat,amelyek tagjai a Szervezetnek vagy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, hogy megfigyelőkkel képviseltessék magukat.

b) A Főigazgató meghívhat, a Szakértői Bizottság kérésére pedig meghív, más kormányközi szervezeteket és nemzetközi nem kormányközi szervezeteket, hogy azőket érdeklő vitában vegyenek részt.

  (3) A Szakértői Bizottság:

  (i) határoz az osztályozás változtatásait illetően;

  (ii) ajánlásokat tesz a Külön Unió országainak abból a célból, hogy számukra megkönnyítse az osztályozás használatát és elősegítse egységesalkalmazását;

  (iii) minden más intézkedést megtesz, amely anélkül, hogy a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére pénzügyi terhet róna, hozzájárul ahhoz, hogy afejlődő országok számára megkönnyítsék az osztályozás alkalmazását;

  (iv) jogosult albizottságokat és munkacsoportokat létesíteni.

  (4) A Szakértői Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát. Ez intézkedik a (2) bekezdés b) pontjában említett azon kormányközi szervezeteknek a SzakértőiBizottság albizottságainak és munkacsoportjainak ülésein való részvétele lehetőségéről, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak az osztályozás fejlesztéséhez.

  (5) Az osztályozás változtatásaira vonatkozóan javaslatokat tehet a Külön Unió bármely országának illetékes hivatala, a Nemzetközi Iroda, a (2) bekezdés b)pontja értelmében a Szakértői Bizottságban képviselt bármely kormányközi szervezet, továbbá bármely ország vagy szervezet, amelyet a Szakértői Bizottság javaslattételrekülön felkér. A javaslatokat a Nemzetközi Irodával kell közölni, amely továbbítja azokat a Szakértői Bizottság tagjainak és a megfigyelőknek, legkésőbb azon szakértőibizottsági ülést két hónappal megelőzően, amelyen a kérdéses javaslatokat megtárgyalják.

  (6) A Külön Unió mindegyik tagállama egy szavazattal rendelkezik.

  (7) a) A b) pontban foglaltak fenntartásával, a Szakértői Bizottság határozataihoz a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többségeszükséges.

b) Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz a Külön Unió képviselt és szavazó országainak 4/5-ös többsége szükséges. "Módosításon"a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból másik osztályba való áthelyezését, vagy új osztály létesítését kell érteni.

c) A (4) bekezdésben említett eljárási szabályzat intézkedik arról, hogy bizonyos esetek kivételével az osztályozás módosításait meghatározott időszakok végénfogadják el; mindegyik időszak tartamát a Szakértői Bizottság állapítja meg.

  (8) A tartózkodás nem tekintendő szavazatnak.

  (1) A Szakértői Bizottság által elfogadott változtatásokat és ajánlásokat a Nemzetközi Iroda közli a Külön Unió tagországainak illetékes hivatalaival. Amódosítások a közlés elküldésének napjától számított hat hónap elteltével lépnek hatályba. Bármely más változtatás azon a napon lép hatályba, amelyet a SzakértőiBizottság megjelöl, amikor a változtatást elfogadja.

  (2) A Nemzetközi Iroda a hatályba lépett változásokat az osztályozásba belefoglalja. A szóban forgó változásokra vonatkozó közleményeket azokban afolyóiratokban kell közzétenni, amelyeket az 5. Cikkben említett Közgyűlés megjelöl.

  (1) a) A Külön Uniónak Közgyűlése van; ez azokból az országokból áll, amelyek a jelen szöveget megerősítették, vagy hozzá csatlakoztak.

b) Minden ország kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.

  (2) a) A 3. és 4. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés :

  (i) foglalkozik minden kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartására és fejlesztésére, illetőleg a jelen Megállapodás végrehajtására vonatkozik;

  (ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezletek előkészítéséhez, megfelelően figyelembe véve a Külön Unió azon országainakészrevételeit, amelyek a jelen szöveget nem erősítették meg vagy nem csatlakoztak hozzá;

  (iii) megtárgyalja és jóváhagyja a Szervezet Főigazgatójának (a továbbiakban: Főigazgató) a Külön Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és aKülön Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően ellátja őt a szükséges utasításokkal;

  (iv) meghatározza a Külön Unió programját és elfogadja kétéves költségvetését, továbbá jóváhagyja zárszámadását;

  (v) elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatait;

  (vi) a 3. Cikkben említett Szakértői Bizottságon kívül további olyan szakértői bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket szükségesnek tart aKülön Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

  (vii) meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely, a Külön Unióban nem részes országok, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nemkormányközi szervezetek vehetnek részt:

  (viii) elfogadja az 5-8. Cikkre vonatkozó módosításokat;

  (ix) megtesz minden egyéb megfelelő intézkedést a Külön Unió célkitűzéseinek megvalósítására;

  (x) ellátja a Megállapodásból adódó egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más Uniót is érintenek, a Közgyűlés döntése előtt meghallgatja a Szervezet Egyeztető Bizottságánakvéleményét.

  (3) a) A Közgyűlés minden tagországának egy szavazata van.

b) A Közgyűlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.

c) A b) pont rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik ülésén az országoknak kevesebb, mint a fele, de legalábbegyharmada képviselt, ebben az esetben azonban a határozat - az ügyrendi határozatok kivételével - csak a következő feltételekkel érvényes. A NemzetköziIroda az említett határozatot közli a Közgyűlésről távol maradt tagországokkal és felkéri őket, hogy a közlés napját követő három hónapon belül írásban közöljékszavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen ahatározatképességhez hiányzott, az említett határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) A 8. Cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek kivételével a Közgyűlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

f) Egy küldött csak egy országot képviselhet, és csak annak nevében szavazhat.

g) A Külön Uniónak azok az országai, amelyek nem tagjai a Közgyűlésnek, megfigyelői minőségben részt vehetnek a Közgyűlés ülésein.

  (4) a) A Közgyűlés kétévenként egyszer ül össze rendes ülésszakra, éspedig - kivételes esetektől eltekintve - a Szervezet Közgyűlésével azonos időszakban és helyen;összehívásáról a Főigazgató gondoskodik.

b) A Közgyűlés tagországai egynegyedének kérésére a Főigazgató a Közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.

c) Az ülésszakok napirendjét a Főigazgató készíti elő.

  (5) A Közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.

  (1) a) A Külön Uniót érintő igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

b) A Nemzetközi Iroda különösen előkészíti a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértői bizottság és munkacsoportülését és ellátja ezek titkársági teendőit.

c) A Főigazgató a Külön Unió legfőbb tisztviselője, és ő képviseli a Külön Uniót.

  (2) A Főigazgató és az általa kijelölt tisztségviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely másszakértői bizottság és munkacsoport valamennyi ülésén. A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.

  (3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a Közgyűlés útmutatásai szerint a Megállapodásnak az 5-8. Cikkein kívüli rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítése során tanácskozhat kormányközi és nemzetközi nem kormányközi szervezetekkel.

c) A Főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek az ilyen értekezletek tanácskozásain.

  (4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.

  (1) a) A Külön Uniónak költségvetése van.

b) A Külön Unió költségvetése magában foglalja a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, az Uniók közös kiadásainak költségvetéséhez való hozzájárulását,valamint adott esetben a Szervezet Értekezletének költségvetése javára megállapított összeget.

c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a Külön Unióra járulnak, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más Unióra is, az Uniók közösköltségeinek kell tekinteni. A Külön Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése a Külön Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

  (2) A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi Unió költségvetésével való összehangolás követelménye kellő figyelembevételével állapítjákmeg.

  (3) A Külön Unió költségvetésének forrásai a következők:

  (i) a Külön Unió országainak hozzájárulásai;

  (ii) az olyan szolgáltatások díja és költségei, amelyeket a Nemzetközi Iroda a Külön Unióval kapcsolatban nyújt;

  (iii) a Nemzetközi Iroda azon kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői díja, amelyek a Külön Uniót érintik;

  (iv) adományok, hagyatékok és támogatások;

  (v) bérleti, kamat- és egyéb vegyes bevételek.

  (4) a) A (3) bekezdés (i) pontjában említett hozzájárulás meghatározása céljából a Külön Unió mindegyik országa ugyanahhoz az osztályhoz tartozik, mint azipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unióban, és évi hozzájárulását az ebben az Unióban a megfelelő osztályra meghatározott egységek száma alapján fizeti.

b) A Külön Unió minden országa olyan arányban járul hozzá évente az összes ország által a Külön Unió költségvetése javára fizetendő teljes összeghez, amilyenbenegységeinek száma az összes hozzájáruló ország összességszámával áll.

c) A hozzájárulás minden évben január 1-jén esedékes.

d) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, a Külön Unió egyik szervében sem gyakorolhatja szavazati jogát, ha a hátralék összege eléri vagymeghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. A Külön Unió szerve mindazonáltal megengedheti az ilyen országnak a szavazati jog eszervben való gyakorlását, ha és ameddig meg van győződve arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.

e) Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, a költségvetés az előző év szintjén marad, ahogyan erről a pénzügyi szabályzatrendelkezik.

  (5) A Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és költségek összegét a Főigazgató állapítja meg, és jelenti be aKözgyűlésnek.

  (6) a) A Külön Uniónak forgótőkealapja van, ez a Külön Unió országainak egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés elrendelifelemelését.

b) Minden ország forgótőkealap-befizetésének kezdeti összege vagy a befizetés megnövelt összegéből ráeső hányad arányos a kérdéses országnak abban az évbenesedékes hozzájárulásával, amelyben az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.

c) A befizetés mértékét és feltételeit, a Főigazgató javaslatára, a Szervezet Egyeztető Bizottsága állásfoglalásának meghallgatása után, a Közgyűlés határozza meg.

  (7) a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy aforgótőkealap elégtelensége esetén ez az ország előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött különmegállapodások határozzák meg.

b) Mind az a) pontban említett ország, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli közléssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás aközlés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

  (8) A pénzügyi ellenőrzést a Külön Unió egy vagy több országa, vagy külső könyvszakértők végzik, a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban. Ezeket,beleegyezésükkel, a Közgyűlés jelöli ki.

  (1) Az 5., 6., 7. Cikk és e Cikk módosítását a Közgyűlés bármelyik tagországa vagy a Főigazgató indítványozhatja. Az indítványt a Főigazgató a Közgyűlés eléterjesztés előtt legalább hat hónappal közli a Közgyűlés tagországaival.

  (2) Az (1) bekezdésben említett Cikkek módosításait a Közgyűlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges, az 5. Cikk és a jelenbekezdés módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

  (3) Az (1) bekezdésben említett Cikkek módosítása egy hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor a Főigazgató azoknak az országoknak háromnegyedrészétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a Közgyűlés tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említettCikkek így elfogadott módosítása minden országra kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor a Közgyűlés tagja, vagy későbbi időpontban tagjává válik, de mindenolyan módosítás, amely a Külön Unió országainak pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelező, amelyek bejelentették, hogy a kérdéses módosítástelfogadják.

  (1) A Külön Unió minden országa megerősítheti ezt a szöveget, ha aláírta, ha pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá.

  (2) Minden, a Külön Unióhoz nem tartozó ország, amely részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek csatlakozhat ehhez a szöveghez ésezzel a Külön Unió tagjává válhat.

  (3) A megerősítési és csatlakozási okiratokat a Főigazgatónál kell letenni.

  (4) a) Ez a szöveg három hónappal azután lép hatályba, miután mindkét alábbi feltétel teljesül:

  (i) hat vagy több ország letétbe helyezte megerősítési vagy csatlakozási okiratát;

  (ii) az említett országok közül legalább három olyan ország, amely a Külön Unió tagja abban az időpontban, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílik.

b) Az a) pontban említett hatálybalépés vonatkozik azokra az országokra, amelyek legalább három hónappal az említett hatálybalépés előtt letétbe helyeztékmegerősítési vagy csatlakozási okirataikat.

c) A b) pontban nem említett országok vonatkozásában ez a szöveg három hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor megerősítésükről vagy csatlakozásukróla Főigazgatót értesítették, hacsak a megerősítési vagy csatlakozási okiratban nem jelöltek meg későbbi időpontot. Az utóbbi esetben a szóban forgó országvonatkozásában a jelen szöveg az így megjelölt időpontban lép hatályba.

  (5) A megerősítés vagy csatlakozás önműködően maga után vonja ezen szöveg valamennyi rendelkezésének elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi előnyigénybevételére.

  (6) A jelen szöveg hatálybalépése után nem lehet megerősíteni a jelen Megállapodás valamelyik korábbi szövegét vagy csatlakozni ahhoz.

  (1) E Megállapodást a Külön Unió országainak értekezlete időnként felülvizsgálhatja.

  (2) A felülvizsgálati értekezletek összehívásáról a Közgyűlés dönt.

  (3) Az 5-8. Cikk vagy felülvizsgálati értekezleten vagy a 8. Cikk szerint módosítható.

  (1) Ezt a szöveget a Főigazgatósághoz küldött közléssel bármelyik ország felmondhatja. A felmondás a Megállapodás korábbi szövegének vagy szövegeinek afelmondását is jelenti, amelyet a jelen szöveget felmondó ország esetleg megerősített vagy amelyhez esetleg csatlakozott; a felmondás hatálya csak a felmondó országraterjed ki, s a Külön Unió többi országa tekintetében a Megállapodás teljes érvényben és hatályban marad.

  (2) A felmondás a közlésnek a Főigazgató által történt kézhezvétele napját követő egy év elteltével lép hatályba.

  (3) Az ebben a Cikkben szabályozott felmondási jogot egyik ország sem gyakorolhatja a Külön Unió tagjává válásának keltétől számított öt év eltelte előtt.

Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény 1967. évi stockholmi szövege 24. Cikkének rendelkezéseit e Megállapodásra is alkalmazni kell azzal a feltétellel,hogy ha ezeket a rendelkezéseket a jövőben módosítják, e Megállapodásra a legújabb módosítást kell alkalmazni a Külön Unió azon országai vonatkozásában, amelyekre emódosítás kötelező.

  (1) a) Ezt a szöveget egyetlen, angol és francia nyelven készült, eredeti példányban kell aláírni és a Főigazgatónál kell letétbe helyezni, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

b) Az érdekelt kormányok meghallgatása után és a jelen szöveg aláírása időpontjától számított két hónapon belül a Főigazgató gondoskodik a jelen szöveg kéttovábbi, orosz és spanyol nyelvű hivatalos változata létrehozásáról, amely nyelveken, az a) pontban említett nyelvekkel együtt, a Szellemi TulajdonVilágszervezetét megalapító Egyezmény hiteles szövegét aláírták.

c) Az érdekelt kormányok meghallgatása után a Főigazgató gondoskodik a jelen szöveg arab, német, olasz és portugál, valamint a Közgyűlés által esetleg megjelöltmás nyelvű hivatalos változatai létrehozásáról.

  (2) Ez a szöveg 1977. december 31-ig áll aláírásra nyitva.

  (3) a) Az aláírt szövegről a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának és kívánságra, bármely más országkormányának.

b) A jelen szöveg bármely módosításáról a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának.

  (4) Ezt a szöveget a Főigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál bejegyzés végett bejelenti.

  (5) A Főigazgató értesíti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény valamennyi tagországának kormányát:

  (i) az (1) bekezdés szerinti aláírásokról;

  (ii) a 9. Cikk (3) bekezdése szerinti megerősítési vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

  (iii) a jelen szöveg 9. Cikk (4) bekezdés a) pontja szerinti hatálybalépés időpontjáról;

  (iv) a jelen szöveg módosításának a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti elfogadásáról;

  (v) a módosítások hatálybalépésének időpontjáról;

  (vi) a 12. Cikk szerinti felmondásokról.