A műnyilvántartás részletes szabályai
További tudnivalók
A mű önkéntes műnyilvántartásba vételének kellékei
Formanyomtatvány a mű nyilvántartásba vételéhez (kérelem, kitöltési útmutatóval)
Formanyomtatvány a mű nyilvántartásba vételéhez (elektronikus ügyintézés)
|
Hol? |
|
|
Ügyfélszolgálaton |
|
|
1054 Budapest, Akadémia u. 21. |
|
|
Figyelem!
|
|
I. A műnyilvántartás részletes szabályai
1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, továbbiakban: Hivatal) az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló eljárást a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól (a továbbiakban: rendelet) alapján folytatja le.
2. A művek - ideértve a kapcsolódó jogi teljesítményeket is - önkéntes műnyilvántartásba vételét a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti a Hivataltól. A szerző helyett és nevében képviselő (meghatalmazott) is eljárhat. Az önkéntes műnyilvántartás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) hatálya alá tartozó valamennyi műtípusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre kiterjed.
Az okiratban a Hivatal azt igazolja, hogy a szerzőként megnevezett kérelmező(k) a műpéldány szerinti művet vagy más teljesítményt sajátjaként (sajátjukként) ismerte(ék) el. A tanúsítvány a műpéldánnyal a szerzőségi vélelmet megalapozó igazoláshoz akkor használható fel, ha a zár és a boríték, elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az elektronikus tanúsítvány és műpéldány sérülésmentes állapotban van.
3. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, személyes ügyintézés esetén a Hivatal ügyfélszolgálatán.
A formanyomtatvány rögzíti a szerző(k) nevét és címét, képviselet esetén a képviselők nevét és címét (székhelyét), a szerző vagy képviselő e-mail címét vagy telefonszámát, a nyilvántartásba venni kért mű címét, műfaját és hordozóját, továbbá (szükség esetén) a mű egyedi azonosítását segítő további adatokat.
A kérelemhez mellékelni kell a mű eredeti vagy másolati példányát. A műpéldánynak olyan méretűnek kell lennie, hogy egy A/4-es szabványméretű borítékban elhelyezhető legyen. Ha a műpéldány mérete ezt meghaladja, műpéldányként a művet tartósan rögzítő és a mű azonosítására alkalmas, legfeljebb A/4-es méretű hordozót kell mellékelni.
Az elektronikus úton benyújtott kérelemhez a műpéldányt elektronikus formában (pl. pdf, zip) kell mellékelni.
A jogszabály a személyes ügyintézés mellett lehetővé teszi, hogy az ügyfél postai úton vagy telefaxon, illetve az erre a célra rendszeresített elektronikus ügyintézési rendszeren keresztül nyújtsa be kérelmét. Az elektronikus beadványnak és mellékleteinek együttes mérete nem haladhatja meg a 300 MB-ot. Ha a műről nem állítható elő elektronikus műpéldány, vagy a kérelem és az elektronikus műpéldány együttes mérete meghaladhatja a 300 MB-ot, papíralapú ügyintézésre kell áttérni.
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése során az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre kötelezett.
4. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelemért 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára az azonosítási adatok (ügyszám) és a rendeltetés (jogcím) feltüntetésével. Személyes ügyintézés esetén a helyszínen, készpénzben vagy bankkártyával lehet a díjat kiegyenlíteni.
A díj a kérelem benyújtásával egyidejűleg válik esedékessé, a megfizetésére kedvezmény és mentesség nem adható.
Az ügyszámot postai úton, telefaxon vagy elektronikus úton benyújtott kérelem esetén postai, illetve elektronikus úton közli a kérelmezővel a Hivatal.
5. A Hivatal Ügyfélszolgálata a személyesen benyújtott kérelmet azonnal, a szerzőségi tanúsítvány kiállításával és kiadásával teljesíti.
A postai úton vagy telefaxon benyújtott kérelemre a Hivatal a tanúsítványt azután állítja ki, miután az előírt igazgatási szolgáltatási díjat lerótták.
Több szerző esetében a Hivatal vagy írásban meghatalmazott képviselőnek vagy annak a szerzőnek küldi meg a tanúsítványt a műpéldánnyal, akit a kérelemben az "Egyéb közlendők" rovatban megjelöltek. Ha a szerzők nem egyértelműsítik a kérelemben, hogy kinek kérik postázni az okiratot, akkor azt a kérelmen elsőként feltüntetett szerzőnek küldjük meg.
A postai úton megküldött tanúsítvány és a művet tartalmazó boríték sérülése, rongálódása miatti kárért való felelősség kapcsán a Magyar Posta Zrt. Küldeményforgalmi Üzletszabályzata az irányadó.
Az elektronikus úton érkező kérelem esetében a hivatal az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott műpéldányt azonnal, az elektronikus tanúsítványt a díj beérkezését követően kiküldi arra az ügyfélkapura, amelyről a kérelem érkezett.
6. A szerző bármikor kérheti a tanúsítvány visszavonását. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni a nyilvántartásba vett mű címét, műtípusát és nyilvántartási számát. A tanúsítvány visszavonására irányuló kérelem díjmentes.
A tanúsítvány visszavonására irányuló kérelmet elektronikus úton, vagy papír alapon két példányban kell benyújtani.
A Hivatal a személyesen az Ügyfélszolgálaton benyújtott kérelmet azonnal, más módon benyújtott kérelmet a benyújtástól számított 21 napon belül teljesíti, és a visszavonó nyilatkozatot tartalmazó kérelem másodpéldányát a szerző részére átadja vagy a visszavonásra vonatkozó döntést részére megküldi, és a visszavonás tényét a műnyilvántartásban feltünteti.
7. Ha bírósági eljárásban jogerősen megállapításra kerül a szerző személye, és az nem azonos a műnyilvántartásban ekként megjelölt személlyel, a szerző kérheti e személy törlését az önkéntes műnyilvántartásból. A törlés szabályai megegyeznek a visszavonás szabályaival, kiegészítve azzal, hogy a kérelemhez csatolni kell a jogerős bírósági határozatot, továbbá, hogy a Hivatal a korábban szerzőként bejegyzett személlyel is közli a törlésről hozott határozatát.
8. A szerző írásban megadott hozzájárulása esetén a Hivatal a formanyomtatványon megadott adatokat nyilvánosságra hozhatja, és az adatokból a nyilvánosság tájékoztatásának céljára adatbázist szerkeszthet. Az erre vonatkozó külön szerzői hozzájárulást a műnyilvántartás iránti kérelem tartalmazza.
9. A tanúsítvány kiadásával összefüggő döntés bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
II. További tudnivalók
1. A tanúsítvány sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, hanem bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti) mivoltának bizonyítását.
2. A nyilvántartásba vett irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás akkor minősülhet szerzői műnek, ha a szerző(k) szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
Nem állnak szerzői jogi védelem alatt
- a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények, az ügyiratok, valamint a kötelező szabványok és más hasonló rendelkezések;
- a tények, napi hírek;
- az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek, matematikai műveletek (egy mű részeként sem);
- a folklór kifejeződései.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
3. A nyilvántartásba vett kapcsolódó jogi teljesítmény előadóművészi, hangfelvétel-előállítói, film-előállítói, adatbázis-előállítói teljesítmény, illetve a rádió- és televíziószervezetek saját műsora lehet. E teljesítmények védelméről a szerzői jogi törvény külön fejezetekben rendelkezik. (A továbbiakban a szerzői műveket és a kapcsolódó jogi teljesítményeket egységesen "műnek" nevezzük.)
4. A művön fennálló szerzői jogi védelem független attól, hogy a mű részesülhet-e iparjogvédelmi oltalomban, ideértve különösen a formatervezésiminta-oltalmat, a védjegyoltalmat, a szabadalmi oltalmat, valamint a használatiminta-oltalmat. Az egyes iparjogvédelmi oltalmi formákra vonatkozó oltalomképességi szabályokat az iparjogvédelmi törvények határozzák meg.
III. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételének kellékei
1. Személyesen, postai úton vagy telefaxon benyújtva
A kérelmet a "KÉRELEM a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala általi önkéntes műnyilvántartásba vétel iránt"
c. formanyomtatványon (elérhető a Hivatal honlapján: PDF formátumban) kell benyújtani egy példányban
A formanyomtatványt a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni.
A műpéldány
- a mű eredeti példánya, vagy
- a mű másolati példánya, vagy
- a művet a mű azonosítására alkalmas formában tartósan rögzítő hordozó.
A műpéldánynak, illetve a hordozónak egy szabványos A/4-es méretű borítékban elhelyezhetőnek kell lennie. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az A/4-es szabványos méretű borítékban maximum 70 db 80 gr/m2 másolólap helyezhető el. Amennyiben a műpéldány fűzött vagy kötött, illetve meghaladja a 70 lap mennyiséget, célszerű azt elektronikus hordozón mellékelni.)
2. Elektronikus úton benyújtva
A kérelmet a az erre a célra rendszeresített elektronikus ügyintézési rendszeren (https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1/case13) keresztül kell benyújtani. A formanyomtatványt a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni.
Az elektronikus úton benyújtott kérelemhez mellékelni kell az elektronikus műpéldányt. A beadványnak és mellékleteinek együttes mérete nem haladhatja meg a 300 MB-ot, a csatolható fájlok egyenkénti mérete pedig a 150 MB-ot. Ha a műről nem állítható elő elektronikus műpéldány, vagy az elektronikus műpéldány mérete meghaladhatja a 300 MB-ot, papíralapú ügyintézésre kell áttérni.
3. Képviseleti meghatalmazás
Ha a kérelmet nem személyesen a szerző nyújtja be, az ügyben eljáró képviselő jogosultságát az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 14. §-ának (1) bekezdése értelmében igazolni kell.
A képviseletet teljes bizonyító erejű magánokirattal (pl. két tanú által aláírt eseti meghatalmazással) vagy közokirattal kell igazolni.
4. Igazgatási szolgáltatási díj
Az 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat átutalással, készpénzátutalási megbízással (csekken), illetve készpénzben vagy bankkártyával a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatán helyben kell megfizetni.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának számlaszáma a Magyar Államkincstárnál: 10032000-01731842-00000000.
A díj átutalással vagy készpénzátutalási megbízással történő megfizetésekor hivatkozni kell az ügyszámra, amelyet a Hivatal postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelem esetén telefonon, postai, illetve elektronikus úton közöl a kérelmezővel.
Keresés az önkéntes műnyilvántartási adatbázisban