Szemle - 2004. 04.

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL TEVÉKENYSÉGI JELENTÉSE A 2003. ÉVRŐL

I. - Szellemitulajdon-védelmi jogszabály-előkészítés és jogalkalmazás
II. - Iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások
III. - Iparjogvédelmi és szerzői jogi tájékoztatás és oktatás
IV. - Informatikai fejlesztés és üzemeltetés
V. - Az iparjogvédelmi és szerzői jogi kultúra fejlesztése, ügyfélszolgálat
VI. - Nemzetközi és európai együttműködés a szellemitulajdon-védelem terén
VII. - Gazdálkodási, igazgatási és humánpolitikai tevékenység
Trendelemzés

I.
SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS JOGALKALMAZÁS

1. Összhangban az Európai Unióval

A Magyar Szabadalmi Hivatal kodifikációs munkája 2003- ban azt célozta, hogy az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényeink az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjára - a törvények megszületése óta a közösségi jogban végbement változásokat is figyelembe véve - teljes összhangba kerüljenek az európai közösségi joggal, illetve tartalmazzák mindazokat a szabályokat, amelyek a tagállamként való működéshez, a közösségi jog alkalmazásához szükségesek.

A jogszabály-előkészítési munka első gyümölcse a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény elfogadása volt. Fontos korszerűsítő lépést jelentett az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelő-irányzatból történő támogatásáról szóló 9/2003. (II. 28.) GKM rendelet előkészítése, illetve kiadása is.

A tagállamként való működéshez szükséges harmonizáció legnagyobb horderejű jogalkotási lépése volt az igazságügy-miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint az MSZH elnöke közös előterjesztése alapján elfogadott 2003. évi CII. törvény az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról, amely tartalmazza a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.), a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) és a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) módosítását. A törvényt az Országgyűlés 2003. november 17-ei ülésnapján fogadta el; az új jogszabály a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel egyidejűleg lép hatályba, melynek főbb tartalmi elemei a következőkben foglalhatók össze.

Hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozással beilleszkedik a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelettel létrehozott ún. közösségivédjegy-rendszerbe. A lajstromozott közösségi védjegyek immár Magyarország területére is ki fognak terjedni; ebből következően a magyar nemzeti védjegyek lajstromozási akadályt képeznek valamely megjelölés közösségi védjegyként való lajstromozásával szemben, ugyanakkor korábbi jogként a közösségi védjegyeket is figyelembe kell venni a Magyarország területére irányuló nemzeti bejelentések vizsgálatánál. A 40/94/EK rendelethez való igazodás olyan illeszkedési - a közösségivédjegy-bejelentésekre és a közösségi védjegyekre vonatkozó - szabályok megalkotását tette szükségessé, amelyek a párhuzamosan működő nemzeti és közösségi védjegyrendszer között teremtenek kapcsolatot, összhangot.

A módosítás alkalmat adott a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alkalmazására vonatkozó hazai illeszkedési szabályok megteremtésére.

A törvénynek a földrajzi árujelzőket módosító része elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi feltételeinek megteremtését szolgálja, az e területen létrejött közösségi jogszabályra, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletre tekintettel szükséges rendelkezések megteremtésével. A törvény létrehozta az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás alkalmazásához szükséges szabályokat. Védjegyjogunk az említett módosításoknak köszönhetően maradéktalanul megfelel az irányadó nemzetközi, illetve közösségi jogi szabályozásnak.

A Szerzői jogi törvény módosítása elsősorban a megalkotását követően elfogadott, az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról szóló 2001/29/EK irányelvvel (INFOSOC) való összhang megteremtésére irányul. Mindemellett a törvény elvégzi az egyéb közösségi irányelvekkel való harmonizáció céljából szükséges módosításokat. (Így a számítógépi programok jogi védelméről szóló 91/250/EGK tanácsi irányelvvel, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelvvel, a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló 93/98/EGK tanácsi irányelvvel, valamint az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.) A módosítás változásokat eredményez a közösségi jog részévé is vált nemzetközi egyezményekhez való igazodás érdekében a közös jogkezelés terén, valamint tükrözi az 1999. évi alaptörvény alkalmazásával kapcsolatos első joggyakorlati tapasztalatokat. Az említett módosítások eredményeképpen teljes mértékben összhangban áll az irányadó nemzetközi, illetve közösségi jogszabályokkal.

A hatályos törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel csaknem teljes mértékben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz és rendelkezései az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án Genfben felülvizsgált, még nem hatályos szövegéhez is jól illeszkednek. A magyar mintaoltalmi szabályozás mégis további korszerűsítésre szorult, egyfelől a 6/2002/EK rendelettel létrehozott formatervezésiminta-oltalmi rendszerbe történő beilleszkedés, másfelől a Hágai Megállapodás új, genfi szövegének megerősítése kapcsán felmerülő további jogalkotási feladatok elvégzése érdekében. A 6/2002/EK rendelethez kapcsolódó illeszkedési szabályok az egymás mellett létező nemzeti és közösségiminta-oltalmi rendszer közötti kapcsolat megteremtését célozták. A törvény a Hágai Megállapodással összefüggésben beilleszti a formatervezési minták oltalmáról szóló törvénybe az MSZH útján benyújtott nemzetközi ipariminta-oltalmi bejelentésekre, valamint a Nemzetközi Iroda által lajstromozott, a Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi ipariminta-oltalmi bejelentésekre vonatkozó szabályokat is.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését célozta a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló 1768/92/EGK rendelet és a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának létrehozásáról szóló 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges kormányrendelet-tervezet elkészítése.

2. A hivatal mellett működő szakmai testületek

A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács (MSZTT) öt alkalommal tartott testületi ülést 2003-ban. A tanács állásfoglalást alakított ki az EU-csatlakozással összefüggő szellemitulajdon-védelmi törvénymódosításokról, javaslatot dolgozott ki a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójának és tervezetének az iparjogvédelmi hatósági eljárásokkal összefüggő kérdéseiről, valamint a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó átfogó intézkedésekről.

Változás következett be az MSZTT vezetésében, minthogy az MSZH elnökének javaslatára a gazdasági és közlekedési miniszter 2003. szeptember 1-jével Bogsch Eriket, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. vezérigazgatóját nevezte ki a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács elnökévé.

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testülethez 14 új ügy érkezett 2003-ban. Az év folyamán 13 ügy fejeződött be, egy ügy maradt folyamatban; ugyanakkor sor került a 2002. évről maradt ügyek feldolgozására is (2002-ben 17 új ügy volt és 8 fejeződött be). A testület elnökévé annak megújítása keretében Posteinerné Toldi Márta műszaki elnökhelyettest nevezte ki az igazságügy-miniszter.

A Magyar Formatervezési Tanács az elmúlt évben négy alkalommal ülésezett. Az első ülésen került sor a Magyar Formatervezési Díj és a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj pályázati rendszerének a megújítására. A további üléseken a tanács megvitatta és elfogadta a testület hároméves tervét, tájékozódott a Design Terminál Kht. alapításának folyamatáról, megvitatta a Magyar Formatervezési Díj új arculatáról készült összefoglalót, a 2003. évi pályázat eredményéről készített beszámolót. A nevében és tartalmában is megújult Ipari Formatervezési Nívódíj 24. alkalommal, 2003. március végén került meghirdetésre Magyar Formatervezési Díj néven.

A Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj ösztöndíjbizottságának mandátuma a 2002. évi beszámolók meghallgatásával lejárt. A 2003. évi ösztöndíjasok felvételéről már az új bizottság döntött, amelynek tagjait hét szakmai szervezet vezetőségének ajánlása alapján kérte fel az MFT elnöke.

II.
IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK ÉS ELJÁRÁSOK

1. Nemzeti és nemzetközi bejelentések

A nemzeti és nemzetközi úton tett iparjogvédelmi bejelentések összesített számának az elmúlt években tapasztalt növekedése 2003-ban lelassult. A nemzeti úton átvett iparjogvédelmi bejelentések becsült száma csökkent, míg a nemzetközi úton tett bejelentéseké kis mértékben, de tovább emelkedett.

Nemzeti és nemzetközi bejelentések összesített adatai
(1999-2003)

Bejelentések száma	1999	2000	2001	2002	2003
Nemzeti úton	11 773	12 896	13 000	12 647	11 284
Nemzetközi úton	52 684	71 049	93 053	99 077	101 762
Összesen	64 457	83 945	106 053	111 724	113 046

A nemzeti úton tett bejelentések száma 2003-ban az előző évhez képest 1363-mal volt kevesebb - elsősorban a nemzeti úton tett külföldi szabadalmi bejelentések és a PCT-bejelentésekből a nemzeti szakaszba lépő nemzetközi szabadalmi bejelentések csökkenése következtében. A nemzeti bejelentések száma csaknem mindegyik oltalmi forma (szabadalom, használati minta, védjegy, formatervezési minta) esetében kisebb mértékű csökkenést mutatott (kivételt a földrajzi árujelző jelent).

Nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések száma oltalmi formák szerint
(1999-2003)

Oltalmi forma	1999	2000	2001	2002	2003
Szabadalom	4 507	4 880	5 451	5 906	4 810
Formatervezési minta	844	653	610	444	390
Használati minta	334	370	326	351	316
Védjegy	6 082	6 983	6 611	5 944	5 677
Földrajzi árujelző	6	10	2	2	6
Növényfajta-oltalom	-	-	-	-	85
Összesen	11 773	12 896	13 000	12 647	11 284

A nemzeti úton tett bejelentések több mint 51%-a hazai eredetű. Ezek egyharmada egyéni, kétharmada intézményi jellegű volt. A szabadalmi területen a hazai bejelentők aránya egyhatoda a külföldi bejelentőkének, ezzel szemben a védjegybejelentések esetén, csakúgy mint a használatiminta-oltalmi és a formatervezésiminta-oltalmi területen a hazai bejelentők játszanak meghatározó szerepet.

A nemzetközi együttműködések keretén belül a Magyarországot megjelölő bejelentések száma a kilencvenes években évről évre növekvő tendenciát mutat. Havonta átlagosan 7000-9000 nemzetközi szabadalmi bejelentésben (EURO-PCT) jelölték meg Magyarországot mint lehetséges célországot, és havonta 3000-4000 azoknak a bejelentéseknek a száma, ahol közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalban Magyarországot mint az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamát megjelölték.

Nemzetközi méretekben is tapasztalt tendencia a szabadalmi bejelentések számának visszaesése az elmúlt évben. A nemzetközi szabadalmi bejelentések magyar nemzeti szakaszba léptetésére vonatkozóan a korábban prognosztizált - az ESZE-hez való csatlakozás következményeként előálló - nagyobb mértékű csökkenés egyelőre nem következett be. 2003-ban 3251 nemzeti szakaszba lépett nemzetközi szabadalmi bejelentést dolgozott fel a hivatal, és további 686, elmúlt évről áthúzódó nemzetközi bejelentés nemzeti szakaszba lépése várható. Az MSZH a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos átvevő hivatali feladatokat folyamatosan, az előírt határidőben látja el.

Nemzetközi együttműködések keretén belül érkezett bejelentések száma
(1999-2003)

Nemzetközi együttműködés	1999	2000	2001	2002	2003
PCT (megjelölések száma)	43 407	61 018	83 021	89 327	92 190
Hágai Megállapodás	1 080	1 014	1 206	1 250	788
Madridi Megállapodás	8 197	9 017	8 826	8 500	8 784
Összesen	52 684	71 049	93 053	99 077	101 762

Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás első évében a magyar bejelentők az MSZH-n keresztül 5 európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be, míg közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalban további 9 bejelentést tettek. A magyar bejelentők 124 esetben a WIPO Nemzetközi Irodáján keresztül az EURO-PCT utat választották nemzetközi oltalmi igényük bejelentésére. Székhelye alapján 2003-ban az Európai Szabadalmi Hivatalnál megadott európai szabadalmak jogosultjai között 61 szabadalmas volt magyar eredetű.

2. Szabadalmi bejelentések

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés növekedésének az elmúlt öt évben tapasztalt emelkedő tendenciája 2003-ban megszakadt, mivel az előző évhez képest 5906-ról 4810-re, 18,6%-kal esett vissza a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma. Az elmúlt évben a hazai szabadalmi bejelentések mellett a nemzeti úton tett külföldi bejelentések száma csökkent, ami az Európai Szabadalmi Egyezményhez történt csatlakozással magyarázható, miután 2003. január 1-je után a külföldi bejelentők európai szabadalmi bejelentésükben hazánkat megjelölve igényelnek oltalmat Magyarország területére, és az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárást követően reánk is kiterjeszthetők ezek a megszerzett tényleges oltalmak.

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma a bejelentések eredete szerint
(1999-2003)

Bejelentés eredete	1999	2000	2001	2002	2003
Hazai bejelentések	727	810	919	842	756
Nemzeti úton benyújtott külföldi bejelentések	779	734	610	485	117
A korábbi PCT megjelölésekből eredő tényleges nemzeti eljárási kérelmek	3001	3339	3922	4579	3937
A szabadalmi bejelentések száma	4507	4880	5451	5906	4810

Az engedélyezett szabadalmak aránya az összes befejezett ügy 30%-át tette ki, ez közel 6%-kal kevesebb a megelőző évinél. Az időközi megszűnések nagy része az éves fenntartási díj fizetésének elmaradásával következik be, ami a bejelentők érdekmúlását mutatja, és hivatali eszközökkel aligha befolyásolható. Különösen szembetűnő ez a gyógyszeripar és a villamosipar területén, ami az előbbinél feltehetően összefügg a terület éles versenyjellegével és a hosszú átfutási időt eredményező sajátosságaival, míg az utóbbinál a gyorsan bevezetésre kerülő és avuló fejlesztésekkel.

Szabadalomengedélyezési adatok Magyarországon
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Megadott szabadalmak	1 995	1 627	1 306	1 555	1 379
Elutasított bejelentések	526	340	293	215	163
Megszűnt bejelentések	1 398	1 688	1 882	2 590	3 097
Befejezett bejelentések	3 919	3 655	3 481	4 360	4 639
Folyamatban lévő bejelentések	13 304	14 773	17 187	18 769	18 940

Érvényben levő szabadalmak
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Érvényben levő szabadalmak év elején	11 013	11 418	11 084	10 927	10 784
Megadott szabadalmak	1 995	1 627	1 306	1 555	1 379
Megszűnt szabadalmak	1 590	1 961	1 463	1 698	1 778
Érvényben levő szabadalmak év végén	11 418	11 084	10 927	10 784	10 385

Az elmúlt évben meghatározóvá vált az MSZH-ban az ún. BEST rendszerben ("újdonságkutatás + elbírálás") végzett szabadalmi elbírálói tevékenység. Az MSZH 3575 újdonságkutatást végzett el az év folyamán, a külső újdonságkutatási megbízások száma, illetve számaránya minimálisan csökkent, 2004-ben pedig megszűnik a vegyes gyakorlat.

	Újdonságkutatás
	Belső	Külső	%
2000	3981	399	10
2001	3962	567	14
2002	4594	333	7
2003	3575	216	6

A tanácsi ügyek intézésében az év során fennakadás nem volt: 8 tanácsban intézett ügy záródott le az év folyamán, míg ebben az időszakban 8 új tanácsi ügy indult. A folyamatban lévő tanácsi ügyek száma 15.

3. A bejelentett minták számának alakulása

Az elmúlt évben 316 használatiminta-bejelentés érkezett, ami az előző évhez képest kismértékű csökkenést jelent. A bejelentések eredet szerinti megoszlása lényegében nem változott, az oltalmi formát 95%-ban hazai bejelentők veszik igénybe, külföldiektől csak 14 bejelentés származott. Az év során 342 engedélyezési eljárás zárult le, amelyből 217 lajstromozás, 4 elutasítás és 121 visszavonás, illetve visszavontnak tekintés.

Az MSZH-ba 2003-ban 13 megsemmisítési és 1 nemleges megállapítás iránti kérelem érkezett, 11 megsemmisítési és 1 nemleges megállapítási ügyben zárult le az eljárás.

Használatiminta-oltalmi bejelentések
megoszlása a bejelentések eredete szerint
(1999-2003)

Bejelentések eredete	1999	2000	2001	2002	2003
Hazai	301	331	304	329	302
Külföldi	23	39	22	22	14
Összes bejelentés	324	370	326	351	316

Használatiminta-oltalmi engedélyezési adatok
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Megadott használatiminta-oltalmak	213	238	256	237	217
Elutasított bejelentések	19	44	32	9	4
Megszűnt bejelentések	67	104	146	129	121
Befejezett bejelentések	299	386	434	375	342
Folyamatban lévő bejelentések	280	282	196	192	194*

* A folyamatban levő bejelentések számát 2003-ban 28 felújított ügy növelte.

Érvényben lévő használati minták
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Érvényben lévő használati minták év elején	843	982	991	1 045	1 121
Megadott használati minták	213	238	256	237	217
Megszűnt használati minták	74	229	202	161	215
Érvényben lévő használati minták év végén	982	991	1 045	1 121	1 123

Az elmúlt 2003-as évben 390 új nemzeti formatervezésiminta-oltalmi bejelentés érkezett, amelyekbe összesen 1150 mintát foglaltak. A bejelentések számának csökkenése mögött nem a bejelentői aktivitás visszaesése áll, hanem az a tény, hogy az új formatervezésiminta-oltalmi törvény biztosította lehetőség több mintát tartalmazó bejelentések megtételére egyre szélesebb körben vált ismertté. Ezt igazolja a bejelentett minták számának emelkedése. Az MSZH 2003-ban 106 2001. évi vagy annál régebbi ipariminta-bejelentésben és 256 formatervezésiminta-oltalmi bejelentésben zárta le az engedélyezési eljárást.

A beérkezett nemzetközi bejelentések száma 788 volt, ezekben összesen 3390 minta oltalmát kérték. Az MSZH az ügyek mindegyikében az előírt 6 hónapon belül elvégezte a kutatást és az érdemi vizsgálatot. Az év második felétől már érezhető volt a közösségiminta-oltalmi rendszer "elszívó hatása", a havi beérkező ügymennyiség közel 40%-kal csökkent. 782 nemzetközi bejelentés nyomán keletkezett Magyarországra kiterjedő oltalom, ami 3371 mintát jelent, 6 bejelentésnél történt visszautasítás, ami 19 mintát érintett.

Formatervezési(ipari)minta-oltalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint
(1999-2003)

Bejelentések eredete	1999	2000	2001	2002	2003
Hazai	699	503	477	351	302
Külföldi	145	150	133	93	88
Összes bejelentés	844	653	610	444	390

Formatervezési(ipari)minta-oltalmi engedélyezési adatok Magyarországon
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Nemzeti formatervezési(ipari)minta-lajstromozások száma Minták száma	504	472	465	315	268 717
Elutasított bejelentések	86	91	116	62	11
Megszűnt bejelentések száma Minták száma	117	100	87	130	83 167
Befejezett bejelentések száma Minták száma	707	670	668	507	362 895
Folyamatban lévő bejelentések száma	519	601	571	484	535*

* A folyamatban levő bejelentések számát 2003-ban 23 felújított ügy növelte.

Érvényben lévő formatervezési minták
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Érvényben lévő formatervezési minták év elején	2356	2547	2662	2599	2591
Lajstromozások	504	472	465	315	268
Megszűnt mintaoltalmak	313	357	528	333	326
Megújítások (meghosszabbítások)	107	68	169	157	242
Érvényben levő formatervezési minták év végén	2547	2662	2599	2591	2533

4. A védjegybejelentések alakulása piacérzékeny

Az oltalmi formák közül a védjegybejelentések alakulása reagál a legérzékenyebben a világgazdasági fejleményekre, a belső piac változásaira. Ez tükröződik vissza a 2003. évi nemzeti és nemzetközi védjegybejelentések változásában is.

Tavaly 5677 nemzeti védjegybejelentés érkezett, amely 4,5%-kal - 267 bejelentéssel - kevesebb, mint a 2002. évi bejelentésszám. A védjegybejelentések 77,3%-a magyar bejelentés, melyeknek több mint háromnegyede intézményi jellegű. A külföldi bejelentők közül az USA bejelentők állnak az első helyen 574 bejelentéssel, őket követik az angol (88), jordán (72) és német (68) bejelentők.

Az év során 100 új nemzeti védjegytanácsi ügy érkezett, illetve 11 került felújításra (a bíróság visszaadta az ügyet új eljárásra). Ehhez képest 74 ügy fejeződött be. Az átfutási idő közel tíz hónap. Jelenleg 102 nemzeti védjegytanácsi ügy van folyamatban, amelyek közül 79 törlés, 23 pedig megszűnés megállapítása iránti eljárás.

Az elmúlt évben 8065 nemzetközi védjegybejelentés érkezett, ami 591 bejelentéssel haladta meg a 2002. évi bejelentések számát (7474), ez 7,9%-os növekedést jelent.

Az év során 59 új nemzetközi védjegytanácsi ügy érkezett, ami az előző évhez képest 9-cel kevesebb ügyet jelent. Az átlagos átfutási idő továbbra is mintegy 12-14 hónap tekintettel arra, hogy a külföldi jogosultak szabályszerű értesítése változatlanul hosszadalmas eljárást igényel, esetenként ügygondnok kijelölése is szükséges. Az év során 66 nemzetközi védjegytanácsi ügy nyert befejezést, amelyek közül 12 törlési, 54 használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelem volt. A folyamatban lévő tanácsi ügyek száma csökken (74), amelyek közül 8 törlési, 66 pedig megszűnés megállapítása iránti eljárás. (2002 végén 81 ügy volt folyamatban, ebből 16 törlési és 65 megszűnés megállapítására irányuló eljárás.)

A Lisszaboni Megállapodás alapján 12 új eredetmegjelölési bejelentés érkezett 2003-ban, egy korábbi ügyben a lajstromozási eljárás folyamatban van. Az elmúlt év végén oltalom alatt álló 774 eredetmegjelölés között 28 a magyar eredetű.

A Madridi Megállapodás keretében 337 magyar vonatkozású nemzetközi védjegybejelentés továbbítására került sor. Az előző évben továbbított 298 ügyhöz képest ez 13%-os növekedést jelent. A folyamatban lévő ügyek száma jelenleg 93, ami csökkenést jelent az előző évi 159-hez viszonyítva.

Az év során 6 új földrajziárujelző-bejelentés érkezett, míg 8 ügybefejezés történt. A folyamatban lévő bejelentések száma 11.

Nemzeti védjegy-bejelentési adatok
(1999-2003)

Nemzeti bejelentések eredete	1999	2000	2001	2002	2003
Hazai	4040	4692	4756	4316	4386
Külföldi	2042	2291	1855	1628	1291
Összes bejelentés	6082	6983	6611	5944	5677

Nemzetközi védjegy-bejelentési adatok
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Nemzetközi védjegybejelentések	8 197	9 017	8 826	8 500	8 784
Magyarországon érvényben lévő nemzetközi védjegyek	139 488	144 945	150 401	154 286	159 387

Védjegyoltalmi engedélyezési adatok Magyarországon
(1999-2003)

	1999	2000	2001	2002	2003
Nemzeti védjegy-lajstromozások	3819	3856	5515	5564	3642
Elutasított bejelentés	353	172	290	420	491
Megszűnt bejelentés	1489	1468	1989	2118	1788
Befejezett bejelentés	5661	5496	7794	8102	5921
Folyamatban lévő bejelentések	6720	8115	7015	5141	5100*

* A folyamatban levő bejelentések számát 2003-ban 203 felújított ügy növelte.

Érvényben levő védjegyek
(2001-2003)

	2001	2002	2003
Érvényben levő védjegyek év elején	39 123	41 675	44 650
Lajstromozások	5 515	5 564	3 642
Megszűnt védjegyek	2 963	2 589	1 802
Megújítások	2 258	2 051	1 522
Érvényben levő védjegyek év végén	41 675	44 650	46 399

5. Nemzeti lajstromok

Erős a koncentráció a szabadalmasok körében

Az érvényes szabadalmi oltalmak száma Magyarországon 2003. december 31-én 10 385 volt. A szabadalmi oltalmak 82%-ának jogosultja külföldi származású. 1866 szabadalmi oltalom van magyar kézben, amelyek 40%-ának egyéni feltaláló a jogosultja.

A Magyarországon érvényes szabadalmak megoszlása

	hazai	külföldi
Egyéni	743	443
Intézményi	1123	8076

A szabadalmi oltalom legfeljebb 20 évig tartható fenn abban az esetben, ha a jogosult évente kifizeti az esedékes fenntartási díjat. A 2003. december 31-én érvényes szabadalmak nagyobb része "középkorú", több mint 77%-uk 8 évnél idősebb.

Az érvényes szabadalmak kor szerinti megoszlása

év	db
2	29
3	83
4	219
5	377
6	536
7	737
8	953
9	1210
10	1416
11	937
12	816
13	724
14	602
15	451
16	415
17	313
18	264
19	236
20	67

Az érvényes szabadalmi oltalmak jogosultjainak a bejelentők származási ország szerinti megoszlása azt mutatja, hogy az érvényes oltalmak 90%-ának jogosultja mindössze 10 országból származik. Németországi szabadalmasok 21%-ban, az amerikai egyesült államok-beliek 20%- ban, míg magyarok 18%-ban jogosultjai az érvényes oltalmaknak.

A 2003. december 31-én érvényes szabadalmi oltalmak 55,5%-a, 5768 szabadalom öt szakterületre koncentrálódik. A legtöbb érvényes szabadalom a szerves kémia, a gyógyszeripar és az ezekkel foglalkozó kémiai vegyületek szakterületén található.

A legtöbb érvényes szabadalommal rendelkező öt szakterület*

Szakterület	Oltalmak száma
Szerves kémia, gyógyszeripar	3237
Gyógyászati, fogászati, kozmetikai készítmények	949
Biokémia, szeszes ital, bor, mikrobiológia, enzimológia, cukoripar, bőripar	541
Mező- és erdőgazdaság, állattenyésztés, halászat	539
Építőipar	502

* A WIPO által rendszeresített felbontásban.

A használatiminta-oltalmak legtöbb jogosultja független magyar feltaláló

Az érvényes használatiminta-oltalmak száma Magyarországon 2003. december 31-én 1123 volt. A használatiminta-oltalmak 90%-ának jogosultja magyar, többségükben egyéni feltaláló.

A használatiminta-oltalmak életkor szerinti megoszlása

Év	Oltalmak száma
1	82
2	183
3	167
4	151
5	142
6	104
7	99
8	87
9	58
10	50
Összesen	1123

Az érvényes használatiminta-oltalmak 90%-ának magyar a jogosultja, őket követik a német és az osztrák bejelentők.

A legtöbb érvényes használatiminta-oltalommal rendelkező hat ország

Országkód	Oltalmak száma
HU	1010
DE	39
AT	20
ES	11
CZ	7
IT	7

A legtöbb érvényes használatiminta-oltalom az építőipar szakterületen található (191), ezt követi az orvos- vagy állatorvosi tudomány, életmentés, tűzvédelem, sport, játék, szórakozás (121), valamint a szállítás, csomagolás, tárolás, emelés, palackok, lószerszámok szakterület (114).

A formatervezésiminta-oltalmak kétharmadának magyar a jogosultja

Az érvényes formatervezési minták száma 2003. december 31-én 2533 volt, amelyek közül 62,5%-nak magyar a jogosultja, akiknek közel 60% egyben a minta szerzője is. Figyelemre méltó jelenség az amerikai jogosultak több mint 20%-os részesedési aránya (561 oltalom), ami jóval felülmúlja a német jogosultak oltalomszámát.

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak megoszlása a megújítási életciklus szerint

Év	Oltalmak száma
11 - 15	120
6 - 10	770
0 - 5	1643
Összesen	2533

A legtöbb érvényes formatervezésiminta-oltalommal rendelkező tíz ország

Ország	Oltalmak száma
HU	1584
US	561
DE	73
GB	59
SE	49
CZ	25
DK	24
NL	24
AT	18
BR	18

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak megoszlása életkor szerint

Év	Oltalmak száma
1	20
2	195
3	377
4	461
5	590
6	268
7	170
8	145
9	98
10	89
11	70
12	42
13	8

A védjegyoltalmak háromnegyede tíz évnél fiatalabb

Az érvényes nemzeti védjegyoltalmak száma Magyarországon 2003. december 31-én 46 399 volt. Ezek az oltalmak átlagosan két áruosztályra vonatkoznak. Az érvényes lajstromozott védjegyek 52,7%-ának külföldi a jogosultja. A védjegyoltalmak 94,3%-a vállalatok kezében van.

Az érvényes védjegyoltalmak közül több, mint 650 olyan létezik, amely 50 évnél idősebb, és 9 védjegyoltalom 100 évesnél is öregebb. A rendszerváltást követő években a piacgazdaság térhódításával párhuzamosan megugrott a védjegybejelentések száma. Ez tükröződik abban is, hogy a 2003. december 31-én érvényes védjegyoltalmak 72,5%-a 10 éves vagy annál fiatalabb.

Az érvényes nemzeti védjegyoltalmak kor szerinti megoszlása

Év	Oltalmak száma	Oltalmakban szereplő áruosztályok száma
0 - 10	33 618	63 667
11 - 20	8 836	15 810
21 - 30	1 569	2 518
31 - 40	1 329	2 163
41 - 50	389	533
51 - 60	181	281
61 - 70	119	214
71 - 80	227	386
81 - 90	67	143
91 - 100	55	148
101 - 110	9	17
Összesen	46 399	85 880

Minthogy a védjegyoltalmat 10 évente kell megújítani, 2004-2005-ben válik esedékessé a '90-es évek közepén nagyobb számban szerzett oltalmak megújítása. A megújítás mintegy 12 ezer oltalmat érinthet.

A legtöbb érvényes nemzeti védjeggyel rendelkező országok

Országkód	Oltalmak száma
HU	21 962
US	11 536
GB	2 788
JP	1 535
DE	1 317
CH	953
SE	789
NL	737
FR	439
DK	361

Az érvényes védjegyoltalmakban leggyakrabban megjelölt áruosztályok a gyógyszerészeti, egészségügyi termékek, a reklám, kereskedelmi ügyletek, a tudományos célokat szolgáló berendezések, az egyéb szolgáltatások és a papíripari, nyomdatechnikai termékek.

A 10 leggyakrabban megjelölt áruosztály

Sorszám	Áruosztály megnevezése	Megjelölés
5	Gyógyszerészeti, egészségügyi termékek	7241
35	Reklám, kereskedelmi ügyletek	6427
9	Tudományos célra szolgáló berendezések	5809
42	Egyéb szolgáltatások, számítógépek programozása, tudományos kutatás	5701
16	Papíripari, csomagolástechnikai termékek	5154
41	Oktatás, nevelés, sport	4959
30	Kávé, tea, pékáruk, gabonafélék	4187
25	Ruházati cikkek, cipők	4050
3	Illatszerek, kozmetikai cikkek	3276
29	Gyümölcs, zöldség, húskészítmények	3002

6. Iparjogvédelmi ügyviteli tevékenység

Hagyományos ügyvitel

Az MSZH hagyományos ügyviteli szervezetének alapvető tevékenysége a teljes hivatal ügyviteli kiszolgálása, így a beérkező és kimenő levelezés gördülékeny biztosítása, a minden oltalmi formára kiterjedő aktaforgalom és belső iratforgalom lebonyolítása, az ugyancsak minden oltalmi formára kiterjedő adatbevitel, intézkedések, határozatok, okiratok előállítása, a társosztályok munkájának elektronikus követése, a bibliográfiai adatok ellenőrzése, a nemzetközi együttműködés keretén belül érkezett hazai és külföldi bejelentések kezelése, hatósági nyilvántartások, lajstromok vezetése az összes oltalmi formánál, az iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjak naprakész könyvelése, statisztikák készítése, a hatósági publikációs tevékenységhez adatok rendelkezésre bocsátása.

Nemzetközi átvevő hivatal

Az Európai Szabadalmi Egyezményhez történő csatlakozással az MSZH számára új feladat az európai átvevő hivatali feladatok ellátása. Az első évben az MSZH-n keresztül öt európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be magyar bejelentők az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, míg közvetlenül Münchenben további kilenc bejelentést tettek. A magyar bejelentők 124 esetben a WIPO Nemzetközi Irodáján keresztül az EURO-PCT utat választották nemzetközi oltalmi igényük bejelentésére. 2003-ban az Európai Szabadalmi Hivatalnál megadott 56 415 európai szabadalom jogosultjai között 61 volt magyar eredetű. Az év során a hivatal felkészült az európai szabadalmi bejelentések hazai nyilvántartására, közzétételére és a megadott európai szabadalmakkal kapcsolatos ügyintézés ügyviteli feladataira, a szükséges hatósági tájékoztatás, valamint az érdeklődők számára az európai bejelentésekhez és szabadalmakhoz történő hozzáférés, megtekintés lehetőségének megteremtésére.

A Szabadalmi Együttműködési Szerződésből (PCT) adódó átvevő hivatali feladatok végrehajtását az MSZH folyamatosan végezte. Szabadalmi területen a külföldi bejelentők magyarországi oltalomszerzési igénye 2003-ban változatlanul elsősorban a PCT rendszerén belül valósult meg. Az MSZH-hoz szabadalmi igényjogosultként fordulók 85%-a a PCT-rendszeren keresztül nyújtotta be igényét. 2003-ban a magyar bejelentők külföldön, a PCT-rendszer keretében benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentési aktivitása visszaállt a korábbi években tapasztalt átlagos mennyiségre, amely 110 nemzetközi bejelentés volt. A nemzeti szakaszba lépő nemzetközi bejelentések száma az előzetes várakozásoknak megfelelően a PCT területén is csökkent. Magyarországnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez való 2003. január 1-jei csatlakozását követően 2003. augusztus végén járt le a nemzetközi úton bejelentők rendelkezésére bocsátott átmeneti időszak, amely alatt még a korábbi - 2003. január 1. előtti - feltételek alapján nyújthatták be a magyarországi PCT nemzeti szakaszt megindító kérelmüket. 2003. szeptember 1-jétől a bejelentőknek és a hivatali munkatársaknak egyaránt az új jogi szabályozás eljárási rendjét kellett követniük, amelyhez új ügyviteli eljárást dolgoztunk ki.

Fejlesztési és szakmapolitikai döntés alapján 2003 augusztusától az MSZH vált a WIPO nemzetközi számítógépes rendszerének teszthivatalává. Ennek keretében az MSZH használja az IMPACT (Information Management for the Patent Cooperation Treaty) és a COR (Communication On Request) rendszer belső fejlesztés keretében készült változatait a nemzeti szakaszba lépett PCT-bejelentések nemzetközi dokumentumainak megrendelésénél és beszerzésénél. A folyamatos tesztelés eredménye, hogy a korábban papír alapú, a nemzetközi szabadalmi bejelentésekhez tartozó dokumentumok elektronikus úton jutnak el az MSZH-hoz.

III.
IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS OKTATÁS

1. Új kiadványok - új kalauzok

A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 2003-ban 108. évfolyamában, 12 számban jelent meg. A közlöny előfizetőinek száma 175 volt, ez kisebb csökkenést mutat az előző évi 200 előfizetéshez viszonyítva. Ebben az évben is 500 volt a havi példányszám. A kiadvány előfizetői körének folyamatos csökkenése az MSZH publikus iparjogvédelmi elektronikus adatbázisainak egyre szélesebb körben való elterjedését és használatát tükrözi. Tavaly a közlöny teljes terjedelme 3802 oldalt tett ki, ami minden korábbinál nagyobb volt. Ezen belül a hatósági rovatok oldalszáma összesen 3538, az irodalmi részé 264 volt.

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle kéthavi periodikaként, mint a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete jelent meg hat alkalommal az év folyamán. A Szemle harmadik éve önálló kiadványként is keresetté vált. A publikált anyagok terjedelme és mennyisége folyamatos növekedést mutatott. Ezen belül az eredeti tanulmányokat publikáló rovatok terjedelme mintegy harmadával nőtt, és a teljes évfolyam 28%-át tette ki. A rovatok közül az "Európai jogi figyelő" és a "Nemzetközi kitekintő" rovat terjedelme fejlődött látványosan.

Az elmúlt évben jelent meg az Iparjogvédelmi jogszabályok sorozat Szabadalmi jog c. kiadványának három kötete, amely összesen 712 oldalon foglalja össze a magyar szabadalmi jog valamennyi harmonizált jogszabályát.

Az MSZH külső felhasználók számára is hozzáférhetővé tette - az interneten és CD-n, a PIPACS adatbázis részeként - a megsemmisítési ügyek adatbázisát. Ebben az MSZH által engedélyezett szabadalmak ellen indított megsemmisítési eljárások hivatali és bírósági határozatainak teljes szövegén kívül és a bibliográfiai adatokon túl számos más szempont, pl. a megsemmisítési jogalapok, a határozatok típusai, a kérelmezők és képviselőik adatai szerint is végezhető keresés. A szabadalmi oltalom korlátozása esetén a korlátozott igénypontsorozat is megtalálható az adatbázisban.

A szellemi tulajdon 2003. évi világnapja alkalmából egységes arculatú és gondolatiságú kiadványcsalád készült az MSZH gondozásában, valamint dokumentumgyűjtemény jelent meg a Dulovits Jenő fotóművész és feltaláló emlékére rendezett centenáriumi kiállítás alkalmából.

2. Tudatosabb felhasználói magatartás - emelt szintű szolgáltatások

Az MSZH szolgáltatási tevékenységének középpontjában a hatósági újdonságvizsgálat és a nyilvános tájékoztatás dokumentációs és informatikai támogatása áll. Ennek módszertani és képzési továbbfejlesztése kiemelt hangsúlyt kapott a Szabadalmi (Újdonságvizsgálati) Tár, az online és CD-keresési rendszerek, a papír, mikrohordozó és elektronikus dokumentumgyűjtemények folyamatos gyarapításában.

Megvalósult a szabadalmi tári gyűjtemények és szolgáltatóhelyek összevonása az Akadémia u. 21. alatt elhelyezkedő Szabadalmi Tárban, amely ezáltal története során először kínál egyetlen helyre koncentráltan teljes gyűjteményt és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat az ügyfelek számára.

A szakkönyvtár 2003 elején készített fejlesztési terve alapján bővítette heti nyitvatartási idejét és szolgáltatásai körét. A BEST rendszerhez és az új elbírálói követelményekhez kapcsolódóan folyamatosan történik a nemzeti szakaszba lépett PCT-bejelentések újdonságkutatási jelentéseiben hivatkozott szabadalmi irodalom szolgáltatása. A könyvtár ugyancsak a hatósági munkát támogatja a hasonlóan hivatkozott nem szabadalmi dokumentumok beszerzésével. A könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatás keretében 2437 kérést teljesített. A szolgáltatás korszerűsítése érdekében bevezetésre került az elektronikus dokumentumfogadás és -küldés.

Az elmúlt évek tapasztalatai és statisztikai adatai egyértelműen jelzik a felhasználói szokások változását. A tár felkészültebb látogatói önálló számítógépes kutatást végeznek, jellemzően internetes adatbázisokban. Egyes bonyolultabb kutatások esetén pedig parancsmódú keresésre alkalmas DVD/CD-ROM, illetve fejlettebb keresőmezőjű internetes adatbázisokat használnak.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az EBSCO Publishing (USA) közötti szerződés alapján szeptembertől az MSZH szakkönyvtára számára ingyenes hozzáféréssel biztosított a széles körű szakmai tájékoztatást nyújtó és gyarapodó EBSCO folyóirat-adatbázisok elérése. Az új elektronikus szolgáltatás bevezetésével lehetőség nyílt a médiában megjelenő, szellemi tulajdonnal foglalkozó publikációk online követésére és időponttól független visszakeresésére.

3. Iparjogvédelmi képzés - a tudásipar "immunrendszerének" erősítése

Az MSZH több évtizedes intenzív oktatáspolitikai tevékenysége nagymértékben hozzájárul a hazai iparjogvédelmi kultúra fejlesztéséhez, a szellemitulajdon-védelmi ismeretek gyarapodásához. Egyre növekvő érdeklődés övezi a hivatal felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamait, egyre hangsúlyosabb az iparjogvédelmi oktatás jelenléte a felsőoktatási intézményekben, valamint megfigyelhető a különböző szakmai, társadalmi szervezetek felkérésére tartott céltanfolyamok óraszámának, részvételi arányának növekedése.

Az elmúlt évben több, mint harminc oktató közreműködésével, közel kétszáz alkalommal, 850 tanórában, mintegy 1400 hallgató részesült iparjogvédelmi oktatásban, illetve vizsgázott. Emellett 41 végzős egyetemi hallgató élt a diplomamunka támogatására, illetve készítésére kiírt pályázati lehetőséggekkel, munkájukat 23 hivatali elbíráló segítette.

Szakmai tanfolyamok

Középfokú iparjogvédelmi tanfolyamok szervezésére - az iparjogvédelmi képzést szabályozó 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet alapján - a hivatal együttműködési megállapodást kötött a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesülettel. E megállapodás szerint az egyesület feladata a tanfolyam meghirdetése, népszerűsítése, a résztvevők nyilvántartása, a képzéssel kapcsolatos adminisztráció, tájékoztatás, a képzéshez szükséges technikai feltételek és oktatók biztosítása, valamint a képzés lebonyolítása. Az MSZH-ra hárul a képzés szakmai felügyelete, a vizsgáztatás, a vizsgáztatók díjazása, a bizonyítványok kiállítása, valamint a tanfolyammal kapcsolatos dokumentumok megőrzése.

A 2001-2002-ben indított kétéves felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam hallgatói közül 2003. I. félévében 34 fő tett záróvizsgát (ebből 20 hivatali munkatárs). 2003. decemberben érkezett a befejezéséhez a két évvel ezelőtt indított felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam, amelyen 28 fő vett részt (ebből 12 fő hivatali munkatárs), és 2004. I. félévében kerül sor a szakdolgozatok elkészítésére, valamint megvédésére. Az igényekhez igazodva 2003 szeptemberében újabb felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam indult, amelynek létszáma 32 fő (ebből 10 hivatali munkatárs).

Elkezdődött az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet módosításának előkészítése, a megváltozott gazdasági és jogi környezet követelményeihez történő igazítása.

Az MSZH több céltanfolyamot tartott az elmúlt évben a szellemitulajdon-védelem témakörében például a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrádi Gazdaságfejlesztő Közhasznú Társaság, a Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem megkeresésére kis- és középvállalkozások, illetve az egyetemi oktatók részére.

Szoros együttműködés a felsőoktatási intézményekkel

Az elmúlt években az MSZH a legjelentősebb egyetemek és főiskolák közül számossal kötött együttműködési megállapodásokat; a felsőoktatási intézmények hallgatói graduális, posztgraduális képzés, távoktatás, valamint céltanfolyamok keretében sajátíthatják el a korszerű szellemitulajdon-védelmi ismereteket.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kialakított együttműködés intézményi keretét a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon folytatott széles körű oktató és tananyagfejlesztő munka biztosítja. További példák: a Vasúti Járművek Tanszékén kötelezően szabadon választható iparjogvédelmi képzés 26 órában, a Műanyagipari Tanszéken 20 óra terjedelemben; a diplomamunka készítésére a Pro Progressio Alapítvány közreműködésével kiírt pályázatot 11 hallgató nyerte el; hatodik féléve működik sikeresen a távoktatási program az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken.

A Miskolci Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás értelmében az iparjogvédelem első alkalommal volt jelen alternatív tantárgyként a Gépészmérnöki Karon; a levelező tagozaton kerül bevezetésre a távoktatási program; az egyetemi hallgatók jártasságának elmélyítésére az MSZH pályázati lehetőséget teremtett a végzős hallgatók számára diplomamunka készítésére, illetve támogatására, amelyre 13 hallgató jelentkezett.

A Szolnoki Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján az MSZH közreműködik a szellemitulajdon-védelmi ismeretek oktatásában, segíti az iparjogvédelmi modulokra alapított távoktatást, szakdolgozati és kutatási pályázatokat ír ki. A főiskola Kereskedelmi Tanszéke levelező tagozatán szellemitulajdon-védelmi szakirányt hirdetett meg.

Az MSZH a felsőoktatási intézményekben ún. részképzéssel, valamely más tantárgyba integrálva is oktat iparjogvédelmi ismereteket. Ilyen részképzés folyt: a Szolnoki Főiskolán, az ELTE Szerves Kémia Tanszéken, az ELTE Tanárképző Főiskolán, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetében, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen angol nyelvű képzés keretében.

Az MSZH diplomamunka támogatására vonatkozó pályázatot hirdetett meg a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a Tessedik Sámuel Főiskolán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézetében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában.

Az MSZH egyre növekvő aktivitással vesz részt a posztgraduális képzésben is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola - az együttműködési megállapodással összhangban - "Szellemi alkotások joga a gyakorlatban" címmel hirdetett meg fakultatív tantárgyat. A tantárgy iránt 22 hallgató mutatott érdeklődést.

A BMGE-ELTE-Semmelweis Egyetem közös speciálkollégium (PhD-kurzus) keretében 105 doktorandusz 4 óra időtartamban hallgatott szellemitulajdon-védelmi ismereteket.

Az iparjogvédelmi képzés jellemző adatai 2003-ban

Képzési forma	A képzés óraszáma	Hallgatók létszáma (fő)
Szakmai képzések Középfokú iparjogvédelmi tanfolyam	86	47
Felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam	184	94
Felsőoktatási intézményekben tartott tanfolyamok Graduális képzés	190	618
Poszgraduális képzés	24	127
Céltanfolyamok	69	258
Távoktatás	182	49

IV.
INFORMATIKAI FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS

Az ügyviteli rendszer folyamatos fejlesztést igényel

Az MSZH tevékenységét három nagy informatikai rendszer támogatja: az irányítási-gazdálkodási tevékenységet támogató SAP-rendszer, az iparjogvédelmi hatósági ügyviteli tevékenység támogatására kialakított ENYV, valamint az ENYV adataira épülő, tájékoztatást biztosító PIPACS adatbázis.

1. Növekedett a számítástechnikai üzemeltetési biztonság

Az MSZH informatikai rendszerében az általános üzemeltetési biztonság növelése érdekében jelentős mértékű rendszerkonszolidálás valósult meg, amely magában foglalta a hálózati rendszer fejlesztését, valamint a szerverek és a kliensek teljes körű standardizálását.

Módosításra került az elmúlt évben a tűzfal szabályrendszere is, valamint biztonságosabbá vált a külső kapcsolatok hozzáférése; alapjaiban korszerűsödött a mentési rendszer, amely jelenleg az ArcServe 9.0-ra épül. A tárolórendszer tetemes bővítése is megkezdődött.

Az internetkapcsolat javítása érdekében tavaly ADSL vonalra váltott a hivatal. Az Európai Szabadalmi Hivatal rendszerével való összeköttetés egy 2 Mbit/s-os vonalon történik. Az egyes alkalmazások gyorsabb elérése érdekében megkezdődött a hálózatrekonstrukció is. A meglévő 10 Mbit-es eszközöket, két lépésben 100 Mbit-es eszközök váltják fel; a szerverek közötti kapcsolatot egységesen Gbit-es összeköttetés biztosítja.

Kiemelt súlyú, sikeresen végrehajtott feladat volt az egységes ügyviteli nyilvántartási rendszer (ENYV) kapacitásainak bővítése. Megtörtént a korszerű DS25-ös ALPHA szerverre való átállás, és verzióváltás történt az ORACLE 9i R2 adatbázis-kezelőre. A belső és külső PIPACS szerverek egységes platformon történő beüzemelése ugyancsak megvalósult.

A SAP-rendszer üzemeltetése és fejlesztése kiemelt folyamatos eszköz- és rendszergazdaigényt testesít meg. A fejlesztői és tesztrendszer szétválasztása, a rendszer teljesítményének növelése érdekében szerverbeszerzések történtek. A folyamatos és erőteljes technikai változás, valamint a szoftverkörnyezet fejlesztése szükségessé tette a munkaállomások megújítását is. Az elmúlt év első felében száz munkaállomás cseréje történt meg.

2. Az ügyviteli rendszer folyamatos fejlesztést igényel

Az iparjogvédelmi hatósági ügyviteli tevékenység támogatására kialakított ENYV fejlesztését 2003-ban egyrészt az Európai Szabadalmi Egyezményhez való január 1-jei csatlakozással összefüggő feladatok, másrészt a 2004. májusi EU-csatlakozásra való felkészülés, valamint az üzemeltetéshez alapvetően fontos szoftver- és hardvermigráció határozták meg. E feladatok teljesítése érdekében az év folyamán az ENYV alkalmassá vált az európai szabadalmi bejelentésekkel összefüggő ügyviteli folyamatok kezelésére; folyamatos a növényfajta-oltalmi eljárás folyamatainak integrálása a rendszerbe; megújításra került a formatervezési minták ügyvitele az új törvény igényeinek megfelelően, és a díjrendelet módosítását is követi a rendszer.

Az EU-csatlakozással összefüggő feladatok keretében megkezdődött az egységes belső piac igényeinek megfelelő elektronikus lajstromok és nyilvántartások kialakítása. Az uniós csatlakozással egyidejűleg az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatala, az OHIM előtti eljárások során nyert oltalmak kiterjednek Magyarországra is, ami jelentős ügyviteli és nyilvántartási, valamint kutatási feladatokat ró az MSZH-ra.

Az ellátandó feladatok és az informatikai iparra jellemző gyors fejlődés egyaránt kikényszerítik a háttérként szolgáló szoftver- és eszközpark folyamatos fejlesztését. Az év során ezen a területen is jelentős volt az előrelépés.

Az ENYV szolgál a hivatali tájékoztatás gerincét jelentő PIPACS adatbázis forrásául. Ezért az adattáplálás technológiájának fejlesztése folyamatos feladat.

Az irányítási-gazdálkodási tevékenységet támogató hivatali SAP-rendszer felé az ENYV biztosítja az iparjogvédelmi díjbevételek pénzügyi szempontból igényelt adatait. A két rendszer közti adatkapcsolat üzemeltetése során összegyűlt tapasztalatok egyrészt az alkalmazott algoritmusok javítása irányába hatottak, másrészt biztosították a két rendszer együttélésére vonatkozó korszerűbb, a következetesebb feladatmegosztás irányába mutató középtávú fejlesztési koncepció kialakítását.

3. Európa-szerte népszerű a magyar "PIPACS"

Az interneten elérhető Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád, a PIPACS a felhasználók egyre szélesebb körében ismert. Negyedévente frissítve jelent meg előfizethető DVD-s változata, amely saját előkészítésben valósult meg. A PIPACS adatbázis kiváló integrált keresőeszközként működik, célzott szerkesztéssel betöltheti az elektronikus közlöny és a lajstromok szerepét is. Tavaly tovább bővült színes ábrákkal, jellemző szövegrészekkel (szabadalmi kivonatok magyar és angol nyelven, igénypontok, védjegyáruosztályok stb.). Az adatbázis éves forgalma 2003-ban több mint 88 ezer volt, az összes keresés száma meghaladta az egymilliót; a bejelentkezésenkénti keresések száma átlagban 11,6-et tett ki.

Az MSZH honlapját 2003-ban havonta 378 ezren látogatták. A leginkább keresett oldalak: Iparjogvédelmi jogszabályok, Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, Osztályozási rendszerek, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle.

Az MSZH 2000 óta végzi az Európai Szabadalmi Hivatal által karbantartott, elsősorban a kis- és középvállalkozások tevékenységét segítő esp@cenet adatbázis számára az adatszolgáltatást. A bibliográfiai adatok, valamint a szabadalmi képmások tekintetében az esp@cenet számára kiküldött anyag felöleli az 1980-tól 2003-ig terjedő periódust, a magyar elsőbbségű szabadalmi ügyek kivonatainak angol nyelvű fordítása ugyanitt rendelkezésre áll.

A hivatal 2002-ben csatlakozott az OHIM által koordinált, új, internetes technológiára épülő védjegyadatbázis és felhasználói felület kialakítását célzó nemzetközi projekthez. Ennek alapján a hivatal havonta küldi a nemzetközi adatbázis számára a megfelelő védjegyadatokat. Ugyancsak havi bontásban szolgáltat szerződéses alapon 2001-től védjegyadatokat (bejelentések, lajstromozások és egyéb ügyek) a piacvezető Compu-Mark cég részére.

Az ESPACE-PRECES CD-sorozat budapesti koordinációjú gyártása a kelet-közép-európai társhivatalok együttműködési feltételei szerint zajlik. A hivatalok 2003-ban 10 "kötet" (és 2 "kötet" ACCES PRECES) CD-n jelentették meg szabadalmi leírásaikat. Az eddig együttműködő nyolc hivatal mellé az elmúlt évben két új hivatal csatlakozott, és ezáltal a szerbia-montenegrói és a horvát szabadalmi adatok publikálása is lehetővé vált. A TRACES pedig hat közép-kelet-európai hivatal védjegyadatbázisait tartalmazza (2003-ban két kötet jelent meg). Az együttműködés a szerződés megújítását követően - a szlovák hivatal kivételével - itt is folytatódik. Az MSZH kéthavi gyakorisággal szolgáltat adatokat az UPOVROM nemzetközi növényfajta-oltalmakat összegyűjtő CD-adatbázishoz.

Az MSZH 2003-ban megszervezte a magyar formatervezési (ipari) minták kutatható elektronikus adatbázisának kialakítását.

Az elmúlt évben került sor az Európai Szabadalmi Hivatal Open Patent Services (OPS) szolgáltatásának magyarországi tesztelésére, amelynek keretében a szoftverfejlesztők "közvetlen", alkalmazás szintű hozzáférést kaphattak az EPO adatbázisához.

Az EU által 2003-ban meghirdetett eContent pályázaton a francia, a magyar, az osztrák és a portugál szabadalmi hivatal, valamint az LTU Technologies, a Lingway és az Intrasoft cégek részvételével létrehozott konzorcium által benyújtott eMAGE projekt sikerrel szerepelt. A program célja az európai gazdaságban komoly veszteségeket okozó - szellemi tulajdonnal kapcsolatos - jogsértések megelőzése vagy kiszűrése: a többnyelvű, webalapú szolgáltatás a védjegyeket és oltalom alatt álló formatervezési mintákat tartalmazó adatbázis működtetésére irányul.

V.
AZ IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

1. Új világ a tájékoztatásban: emelt szinten, egyszerűbben

Az MSZH nyilvános iparjogvédelmi információs szolgáltatásait, a szabadalmi tárakat és az ügyfélszolgálatot 2003-ban több mint 18 ezren vették igénybe. A személyes látogatók száma a Perczel Mór utcai tárban 677 fő, az Akadémia utcai Szabadalmi Tárban 7674 fő volt.

Az MSZH-hoz benyújtott bejelentések számának csökkenésével párhuzamosan 2003-ban csökkent az ügyfélszolgálati megkeresések száma is. Az ügyfélszolgálatra összesen 13 422 megkeresés érkezett, ami 3600-zal kevesebb a tavalyinál. Az általános információk iránt telefonon, faxon és levélben történő megkeresések száma erőteljes, 20%-os növekedést mutatott. 2003-ban az oltalmi formák közül a védjegyek iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, ezt követték a szabadalmak és a formatervezési minták.

Növekedett az igény az adatbázisból történő témakutatás iránt: a 2002. évi 7455-tel szemben 2003-ban már 8864 kérelem érkezett be, amely közel 15%-os növekedésnek felel meg. A védjegyek témakörében is jelentősen emelkedett az adatbázisból kért információk száma (a 2002. évi 5736 információkéréssel szemben 2003-ban 7500 kérés érkezett). A megkeresések számának csökkenése és az információigény növekedése azt jelzi, hogy egy-egy ügyfél egyszerre több védjegy, illetve megjelölés után érdeklődik, ha pedig bejelenteni szeretne, több megoldással keresi fel az ügyfélszolgálatot, megkétszereződött az e-mail-en keresztül érkező megkeresések száma is.

Az ügyfélszolgálat területén megtörténtek az "Európai Információs Pont"-tá alakulás kezdeti lépései. Az MSZH munkatársai napi kapcsolatot alakítottak ki az Európai Tájékoztatási Központtal, az ITD Hungary hálózattal, az EU Kommunikációs Közalapítvánnyal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara EU Tájékoztatási Központjával.

A szabadalmi dokumentumok keresettségi sorrendjét változatlanul a magyar szabadalmi leírások vezetik. Második helyen az USA, a WO, valamint a német, francia, angol dokumentumok követik. Az elektronikus információforrások előretörésével a sorrend folyamatosan változik, figyelemre méltó a csak elektronikusan elérhető WO közzétételi dokumentumok keresettségének jelenlegi emelkedése.

Drámaian csökkent a papírhordozón megtalálható dokumentumok iránti kereslet (ami csak részben indokolható a Perczel Mór utcai tár átköltözésével). Ez a jelenség azt vetíti előre, hogy az ügyfelek hamarosan csak kivételes esetben igényelnek primer papírdokumentumokat iparjogvédelmi kutatásaikhoz.

A téma szerinti keresés és az egyedi dokumentumszolgáltatás az internetes szabadalmi információforrásokra helyeződött át. A leggyakrabban használt ingyenes adatbázis az esp@cenet, amelyet az USPTO adatbázisa követ. A kereskedelmi szolgáltatók közül a DELPHION a legnépszerűbb szolgáltatásainak sokoldalúsága és felhasználóbarát keresőrendszere miatt.

2. Szakmai események, kiállítások, együttműködés a szakmai szervezetekkel

Az MSZH vezető szerepet lát el a szellemitulajdon-védelmi szakmai rendezvények, fórumok, ankétok megrendezésében, szervezésében és felkarolásában. Az elmúlt év kiemelkedő nemzetközi és hazai rendezvényei az alábbiak voltak.

Nemzetközi jelentőségű rendezvények

Magyarország Európai Szabadalmi Egyezményhez történt csatlakozása alkalmából 2003. januárban az MSZH nemzetközi konferenciát szervezett "Magyarország az európai szabadalmi rendszerben" címmel, amelyet megtisztelt jelenlétével az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke, dr Ingo Kober.

A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület és az AIPPI (Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület) 2003. szeptember 4-7. között háromnapos nemzetközi konferenciát szervezett "A szellemi tulajdon védelmének eszközei és irányai" címmel.

Az ALAI (Irodalmi és Művészeti Nemzetközi Szövetség) 2003. évi kongresszusának 2003. szeptember 15. és 17. között Budapest adott otthont. A kongresszus "Az alkotók jogvédelme az információs társadalomban" címet viselte. Szakmai programjában 24 országból 256 szakember vett részt.

Az "EU Fiatal Tudósok Versenye és Kiállítása" nemzetközi rendezvényre 15. alkalommal - Budapesten először - került sor 2003. szeptember 22-24. között. A rangos nemzetközi esemény hazai rendezője a Magyar Innovációs Szövetség volt.

Az "EU Trademark and Design Forum" című rendezvény a közösségi védjegy- és mintaoltalmi hivatallal (OHIM) együttműködésben 2003. október 13-14. között került megrendezésre. Az MSZH hivatali standdal vett részt a rendezvényen.

Kiemelkedő belföldi rendezvények

A Jedlik Ányos-díj átadására a hagyományoknak megfelelően 2003. március 13-án az MSZH konferenciatermében került sor.

A "Szellemi Tulajdon Világnapjára" 2003-ban harmadik alkalommal emlékezett meg az MSZH. Az ünnepségen volt az ősbemutatója az MSZH felkérésére az Objektív Filmstúdió által készített Magyar Műhely című összeállításnak, illetve az MSZH kezdeményezésére és támogatásával létrejött, 10 neves rendező filmetűdjét tartalmazó "Európából - Európába" című alkotásnak is. Az ünnepségen került sor a Millenniumi Díj átadására.

Román-magyar regionális találkozóra került sor Békéscsabán 2003. április 29-30-án. A Magyar és a Román Szabadalmi Hivatal néhány éve regionális iparjogvédelmi hálózatot működtet, amely az iparjogvédelmi tudatosság szintjének növelését, a kis- és középvállalkozások támogatását, az iparjogvédelmi ismeretek, információk közelebb vitelét szolgálja.

Évek óta tartó hagyomány a Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozat keretében zajló "Ifjúság-innováció-tudomány" című rendezvény hivatali szervezése a Magyar Innovációs Szövetséggel együttműködve.

Fontosabb hivatali rendezvények

A "Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban idén induló rendezvénysorozat célja egy-egy fontos tudományos, illetve gazdasági kérdéskör megvitatása a témában szakértőnek számító, avatott előadó vezetésével.

A "Szemelvények" című kiállítás keretében 2003. február 18-27. között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tervező Grafika Tanszék hallgatói plakátterveiket állították ki az MSZH konferenciatermében, és megtekinthetők voltak a Magyar Formatervezési Tanács emblémapályázatára érkezett pályaművek is.

A fotóművész-feltaláló születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett "Dulovits-kiállításra" az MSZH konferenciatermében 2003. november 28. és december 17. között került sor.

A "Magyar Formatervezési Díj" ünnepélyes átadásának a Magyar Iparművészeti Múzeum adott otthont a december 9. és január 4. között megrendezésre került kiállítás keretében.

A 2002. évi Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjban részesült diákok beszámoló kiállítása április 1-27. között a Magyar Iparművészeti Múzeumban került megrendezésre.

A fiatal magyar formatervezőket bemutató "oh! objects from Hungary" című kiállítás szeptember 10-én nyílt meg a berlini Collegium Hungaricumban. A kiállítást a Magyar Formatervezési Tanács Irodája szervezte.

A hagyományos Hivatali Szakmai Nap megrendezésére 2003. június 19. és 20. között Visegrádon került sor.

Belföldi és külföldi kiállítások

A hivatal a következő belföldi és külföldi kiállításokon vett részt mobil installációval, számítógépekkel, internetes hozzáféréssel, információs anyagokkal az elmúlt évben.

• IENA, Nürnberg, 2003. október 30-november 2.

• EPIDOS - PATINNOVA, Luxemburg, 2003. november 10-12.

• Lakástrend és Design, 2003. március 6-10.

• A Kocka csoport kiállítása, Győr, 2003. április 12-május 25.

• Mach-Tech Gépipari Szakkiállítás, 2003. április 23-26.

• Industria Szakkiállítás, 2003. május 27-30.

• Innoforum, 2003. X. Hazai Szellemi Termék Börze 2003. június 12-13.

• EU Fiatal Tudósok Versenye és Kiállítása, 2003. szeptember 22-24.

• EU Trademark and Design Forum, 2003. október 13-14.

• Bútorvilág, 2003. november 5-9.

• Kelet-Magyarországi borvédjegy-kiállítás, 2003. szeptember 3-november 21.

• Dulovits 100, 2003. november 28-december 17.

Az MSZH 2000-ben három évre szóló együttműködési megállapodást kötött a MTESZ-szel a szervezet által működtetett Tudomány és Technika Házaiban 14 regionális iparjogvédelmi információs pont létrehozásáról. Ezek tevékenysége ügyfélszolgálatra, kapcsolattartásra, rendezvények szervezésére és középfokú iparjogvédelmi oktatásra fókuszálódik. Az elmúlt három évben a regionális ügyfélszolgálati pontok legfontosabb célkitűzése a kapcsolati kör bővítése volt. Ennek jegyében kapcsolatfelvételre került sor az ipari parkokkal, a falugazdászok szövetségével, a teleházakkal. A szakmai és hivatali elvárások szerint is tényleges ügyfélkapcsolati és szolgáltatói feladatokat végző szervezetekkel az együttműködés továbbvitele és fejlesztése 2004-ben is folytatódik.

Az MSZH az év során számos intézménnyel alakított ki még szakmai, képzési és egyéb szerződéses együttműködést; ezek közé tartozik a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, amely tartalmas és színvonalas rendezvénykínálatával és oktatásszervezési munkájával támogatta a hivatal tevékenységét, továbbá a Magyar Védjegy Egyesület, Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, Magyar Versenyjogi Egyesület, Magyar Feltalálók Egyesülete, amely tevékenysége során törekedett az egyéni feltalálók iparjogvédelmi információkkal való ellátására; Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Innovációs Szövetség, amely szervezet a 15. alkalommal megrendezett nagy sikerű európai ifjú tudósok versenyének házigazdája volt; Jedlik Ányos Társaság, Magyar Mérnökakadémia, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Természettudományi Társulat, Kutató Diákokért Alapítvány, Novofer Alapítvány;

Ismeretterjesztési együttműködést ápol a hivatal a Csodák Palotája Kht.-vel, az Országos Műszaki Múzeummal, valamint kommunikációs megállapodása van a Duna Televízióban sugárzott Heuréka! Megtaláltam! című, a szellemi tulajdoni témákkal rendszeresen és kiemelten foglalkozó műsort készítő Solart Produceri Irodával, a Magyar Televízió Delta Szerkesztőségével, az MM-Műszaki Magazinnal, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa ismeretterjesztő folyóiratokkal, amelyek tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó tevékenysége egyaránt szolgálja a hivatal szakmai célkitűzéseit is, valamint a Tudományos Újságírók Klubjával, amelynek az MSZH-val közös rendezvényei segítik az iparjogvédelmi tudatosság formálását.

3. Rendszeres kapcsolat a sajtóval

Az MSZH nyilvánosság előtti szerepléseinek alapelve a mind hatékonyabb, nyitott tájékoztatás. Ennek jegyében rendszeres kapcsolatot tart a sajtó képviselőivel, kölcsönösen tájékoztatva egymást az együttműködés lehetőségeiről. Több esetben munkakapcsolat alakult ki az egyes eseményekben együttműködő társintézmények, különösen az MTA, a GKM, az OM, a BMGE, a MISZ, a MTESZ kommunikációért felelős munkatársaival.

Az év során 6, a sajtó munkatársainak szóló rendezvényt (sajtótájékoztató, háttérbeszélgetés) szervezett az MSZH. Mintegy 20 alkalommal adott ki sajtóközleményt, ezek elsősorban a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos eseményekhez, rendezvényekhez kötődtek, illetve tájékoztatást nyújtottak az MSZH hazai és nemzetközi tevékenységéről, a jogszabályok változásairól.

A szellemitulajdon-védelem szűkebben vett témakörével, találmányokkal, feltalálókkal, szabadalommal, szerzői joggal a magyarországi médiában több mint 500 cikk, hír, rádió-, illetve tévéműsor foglalkozott vagy tett róla említést. Ezeken kívül mintegy 300 közlemény jelent meg az MSZH-val, illetve tevékenységével kapcsolatban. Az elektronikus médiában is mintegy 30 alkalommal szerepelt hivatali munkatárs.

VI.
NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM TERÉN

A nemzetközi együttműködést az elmúlt évben két esemény, hazánknak 2003. január 1-jével az Európai Szabadalmi Szervezethez történő csatlakozása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződés 2003. április 16-i aláírása - és ennek hatásaként az Unió szerveinek, munkacsoportjainak tevékenységében aktív megfigyelői státuszban való részvétele - határozta meg. Ennek megfelelően a nemzetközi munka döntő részét az e két szervezet munkájában való részvétel jellemezte.

Ezt tükrözi az MSZH munkatársainak részvételével lezajlott külföldi szakmai események megoszlása is: az összes misszió mintegy 87%-át az Európai Szabadalmi Szervezet, valamint az Európai Unió szakmai szerveinek üléseivel összefüggő utak tették ki, amelyek mintegy harmada a fogadó szervezet költségtérítésével valósult meg.

Szorossá vált az együttműködés az Európai Szabadalmi Szervezettel

Magyarország 2003. január 1-jével csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez. Amellett, hogy ez az esemény teljessé tette a magyar szabadalmi rendszer európai integrációját, az MSZH-nak az Európai Szabadalmi Egyezmény által létrehozott Európai Szabadalmi Szervezethez fűződő viszonyában is érdemi változást hozott. Ez legérzékletesebben abban mutatkozott meg, hogy míg az MSZH képviselői 2002-ben megfigyelői minőségben vettek részt az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsának és munkacsoportjainak ülésein, addig az elmúlt évben már teljes jogú - szavazati joggal is rendelkező - tagként vállalhattak szerepet e fórumok munkájában.

A Külügyminisztériummal történt előzetes egyeztetés eredményeként és a gazdasági és közlekedési minisztertől nyert felhatalmazás alapján az Európai Szabadalmi Szervezet legfontosabb döntéshozó fórumán, az igazgatótanácsban a magyar kormány képviselőjeként az MSZH elnöke, helyettes képviselőjeként és az újonnan felállított döntéselőkészítő Board tagjaként pedig az MSZH jogi elnökhelyettese jár el. Az igazgatótanács 2003-ban négy ülést tartott. Számos olyan fontos döntés született, amely meghatározó jelentőségű az Európai Szabadalmi Szervezet jövőjének szempontjából.

Az igazgatótanács 2003. évi tevékenységének fontos eleme volt az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) elnökének megválasztására irányuló eljárás. Októberi ülésén végül az igazgatótanács az ESZH elnökévé választotta Alain Pompidou-t, a francia kormány jelöltjét a 2004. július 1- 2007. június 30-a közötti időszakra, akit Alison Brimelow, az Egyesült Királyság jelöltje követ a 2007. július 1-2010. június 30. közötti időszakban.

Az igazgatótanács októberi és decemberi ülésén, két lépcsőben döntött az ESZE díjszabályzatának módosításáról, amely az európai szabadalmi bejelentések díját, valamint a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján tett nemzetközi szabadalmi bejelentések tekintetében az ESZH által folytatott nemzetközi kutatási díjat érinti.

Az igazgatótanács keretében tavaly megkezdődött egy 2004. évre tervezett diplomáciai konferencia előkészítése. Az elnökség javaslatot tett a diplomáciai konferencia témáira, úgymint az ESZE kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvének felülvizsgálata, a közösségi szabadalommal kapcsolatos módosítások, az ESZE 2000. évi felülvizsgálatából még nyitva maradt kérdések, valamint szervezeti ügyek, mint például a jelenleg az ESZH szervezeti egységeként működő fellebbezési tanácsok függetlenségének megteremtése.

Az MSZH közreműködött az Európai Szabadalmi Szervezet különböző munkabizottságaiban. Kiemelkedő fontosságára tekintettel megemlítendő a Szabadalmi Jogi Bizottságban, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottságban, az egységes európai szabadalmi bíráskodás megteremtésére irányuló egyezményeket előkészítő munkabizottságban, valamint az Információtechnológiai Bizottságban való tevékeny munkálkodás.

Az ESZE-tagságból adódóan az MSZH az ESZH-val kialakított számos közös programban vett részt. Ezeknek az együttműködéseknek a végső célja a magyar szabadalmi rendszer európai szabadalmi rendszerbe történő teljes és tényleges integrálásának elősegítése. Ennek szellemében 2003 folyamán került megkötésre az ESZH és az MSZH közötti hároméves, kétoldalú megállapodás, amely technikai eszközök beszerzésétől kezdve szabadalmi dokumentumok cseréjén keresztül szakmai képzéseket és hazánkba érkező információtechnikai szakértői látogatásokat is magában foglal. A kétoldalú megállapodás pénzügyi forrásait az ESZH biztosítja. Az MSZH ezen kívül többoldalú programokban is aktívan képviselteti magát (például a szakemberképzés területén).

Az ESZH és az MSZH közötti aktív kapcsolatokat jellemzi, hogy 2003 folyamán az MSZH vendégül látta Ingo Kobert, az ESZH elnökét a "Magyarország az európai szabadalmi rendszerben" című konferencia díszelőadójaként, valamint Curt Edjfällt, az ESZH elnökhelyettesét és Roland Grossenbachert, az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsának elnökét is.

Bekapcsolódás az Európai Bizottság szellemitulajdon-védelmi munkájába

Az Európai Bizottság legutóbbi országértékelése ismét elismerően említette Magyarország és azon belül az MSZH felkészültségét a szellemi tulajdon védelme területén. A hivatal részese volt a csatlakozási szerződés iparjogvédelmi részeire készített szövegtervezetek, majd a magyar nyelvű fordítások véleményezésének. Az MSZH részt vett az Európai Bizottság által szervezett konzultációkon, és a csatlakozási szerződés aláírását követően aktív megfigyelői státuszban kapcsolódott be a Tanács szellemi tulajdonért felelős munkacsoportjának tevékenységébe.

A Tanács szellemi tulajdonért felelős munkacsoportja a következő témákban tartott üléseket: a közösségi szabadalomról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági tervezet megvitatása, a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet módosítására irányuló bizottsági tervezet megvitatása, a szellemitulajdon-jogok érvényesítését biztosító intézkedésekről és eljárásokról szóló irányelvtervezet megvitatása, valamint egyes szerzői jogi kérdések.

A négy munkacsoport közül a közösségi szabadalom, illetve a közösségi védjegy témájában ülésező munkacsoportban születtek jelentős eredmények. A közösségi szabadalom létrehozására irányuló rendelettervezet célja az egységes jellegű közösségi szabadalom jogintézményének létrehozása. A közösségi szabadalom egységes jellegéből következően egyetlen, közösségi szinten központosított bejelentéssel az Európai Unió minden tagállamára azonos jogi feltételekkel szerezhet majd oltalmat a bejelentő. A munkacsoportban Magyarországot képviselő delegáció a bizottsági tervezet vitájában aktívan részt vett, és számos kérdésben jelentősen hozzájárult a rendelet szövegének kialakításához.

A közösségivédjegy-rendszert érintő változások közül - a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet egyéb módosításai mellett - jelentőségében kiemelkedik a közösségi védjegyekkel kapcsolatos, nemzeti hivatalok által végzett kutatások rendszerének módosítása. Az eredeti bizottsági javaslattal szemben, amely a kutatási rendszer azonnali eltörlésére irányult, többek között a magyar delegáció fellépésére is figyelemmel született meg az a kedvező kompromisszum, amelynek értelmében a rendszer eltörlésére csak a módosítás hatálybalépését követő négy évvel kerül sor.

A közösségivédjegy-rendszer jövőbeni működését befolyásoló - és így a magyar védjegyrendszer elé is bizonyos kihívásokat állító - események között kell említeni az Európai Közösségeknek a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról hozott döntést is.

A szellemitulajdon-védelem tárgyában ülésező munkacsoport megvitatta - több olvasatban - a Bizottság szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés eszközeinek összehangolását célzó irányelvtervezetét. A tervezettel kapcsolatos munka 2004-ben tovább folyik.

Tovább folytatódott az MSZH és az OHIM között 2000 tavaszán létrejött együttműködési megállapodás keretében megindult intenzív együttműködés. Részt vettünk a tagjelölt országok képviselőinek szervezett egyeztető megbeszéléseken ("liaison meeting") mind védjegy, mind mintaoltalmi témakörben.

Az MSZH elnökének meghívására ez év tavaszán első alkalommal tett látogatást a hivatalban az OHIM elnöke, Wubbo de Boer. A tárgyalások során a vendégek megismerkedtek a magyar védjegyjogi szabályozás jellemzőivel, a védjegybejelentések vizsgálatának infrastruktúrájával és az alkalmazott joggyakorlattal.

2003 júliusában Bart Kiewiet, a Közösségi Növényfajta-oltalmi Hivatal elnökének vezetésével háromtagú küldöttség látogatta meg az MSZH-t. A látogatás alkalmával került sor a közösségi hivatal elnöke és az MSZH elnöke között a DUS vizsgálatok megküldésére vonatkozó megállapodás aláírására.

A CPVO igazgatótanácsa 2003 szeptemberében rendkívüli ülést tartott Brüsszelben, amelyre első alkalommal hívta meg az EU-hoz újonnan csatlakozó 10 országot, köztük Magyarországot. Ettől az időponttól kezdődően hazánk mint megfigyelő vesz részt az igazgatótanács ülésein az MSZH műszaki elnökhelyettese képviseletével.

Együttműködés a Szellemi Tulajdon Világszervezetében és a Kereskedelmi Világszervezetben

A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (a WIPO-ban) folyó nemzetközi együttműködés eseményei közül 2003-ban kiemelkedett a WIPO irányító szerveinek 39. üléssorozata. Hazánk továbbra is tagja maradt a Koordinációs Bizottságnak, és a Program és Költségvetési Bizottságban is megtartotta helyét. 2003 őszétől az MSZH elnöke lett a Madridi Unió közgyűlésének elnöke. A Berni Unió Végrehajtó Bizottságának alelnökévé az MSZH jogi elnökhelyettesét választották.

A WIPO szakmai állandó bizottságai ülésein az MSZH képviselői az eddigi gyakorlatnak megfelelően vettek részt. Szabadalmi Jogi Állandó Bizottsága (SCP) egy, a Védjegy, az Ipari Minta és a Földrajzi Árujelző Jogi Oltalmával Foglalkozó Állandó Bizottsága (SCT) két ülést tartott. Ugyancsak részt vettek a PCT-reformmal foglalkozó munkacsoport, az UPOV Adminisztratív, Jogi és Konzultatív Bizottság és Tanács, a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCRR) ülésein. Tovább folytatódott a szellemi tulajdonnal és genetikai készletekkel, hagyományos ismeretekkel és a folklórral foglalkozó WIPO Kormányközi Bizottság munkája is, amely az elmúlt évben két ülést tartott.

A WIPO közgyűlése rendkívüli ülésén az eddigi főigazgatót, Kamil Idrist egyedüli jelöltként újraválasztották. A főigazgató mandátuma a 2003. december 1-jétől 2009. november 20-áig terjedő időszakra szól.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) TRIPS Tanácsának ülésein az MSZH képviselője a korábbi évekhez hasonlóan 2003-ban is részt vett. A TRIPS Tanács az elmúlt évben három ülést tartott. Ezen felül az MSZH képviselője tagja volt a magyar kormányküldöttségnek Cancůnban a WTO 5. miniszteri értekezletén, amely sajnálatos módon eredménytelenül zárult; szellemitulajdon-védelmi szempontból kiemelkedett a földrajzi árujelzők ügye, amelyben azonban szintén nem sikerült áttörést elérni.

Hazánknak a WTO-ban, illetve a WIPO-ban való hatékonyabb képviseletét célozta az MSZH egy munkatársának az év elejétől a WTO-misszión, diplomáciai státusban való foglalkoztatása. Ez az intézkedés lehetővé teszi a két szervezet összes érdemi ülésén való részvételt, illetve az ott folyó munkákról való közvetlenebb tájékozódást; továbbá a kormány szakirányú külpolitikájának hatékonyabb képviseletét.

Gyümölcsöző kétoldalú kapcsolatok

Folytatódtak a kétoldalú és regionális együttműködések 2003-ban is. Az elmúlt év márciusában Párizsban francia- magyar vegyesbizottsági ülésre került sor. Hivatalunkba látogatott a Német Szabadalmi és Védjegyhivatal elnöke; ez a találkozó tovább mélyítette a két hivatal között kialakult szakmai kapcsolatot. Júniusban kétoldalú elnöki szintű találkozó volt a Finn Szabadalmi Hivatalban. Az MSZH vendége volt a Svéd Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal elnöke, augusztusban magyar-észt elnöki találkozóra került sor az MSZH-ban. Októberben a Kínai Iparjogvédelmi Hivatal küldöttsége látogatta meg az MSZH-t. A Román Találmányi és Védjegyhivatal főigazgatójával, Varga Gáborral közösen hivatalvezetői részvételű regionális információs konferenciára került sor Békéscsabán, amelyet az év második felében marosvásárhelyi találkozó követett. Tovább folytatódtak a magyar-román szakértői szintű együttműködések is. Az év végén a hivatal elnöke meghívásnak eleget téve látogatást tett a Moldáv Állami Iparjogvédelmi Ügynökségnél

A "visegrádi négyek" iparjogvédelmi hivatalainak elnökei 2003-ban Pozsonyban tartották éves munkatalálkozójukat. Számba vették az európai uniós csatlakozás kapcsán felmerülő új feladatokat, kihívásokat, illetve tárgyaltak a főbb nemzetközi fórumokon való együttműködés aktuális kérdéseiről.

VII.
GAZDÁLKODÁSI, IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI TEVÉKENYSÉG

1. Kiegyensúlyozott gazdálkodás

A Magyar Szabadalmi Hivatal az államháztartás központi költségvetési fejezetrendjében önálló címként működő, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó szervezet. Önfinanszírozó módon gazdálkodva - a gazdasági és közlekedési miniszter rendeleteivel szabályozott iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakból és a hivatalt megillető hasonló nemzetközi eljárási díjakból származó bevételek hatékony felhasználásával - biztosítja a 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározott feladatkör ellátásához szükséges fedezetet.

A munkatervben megfogalmazott fő célkitűzések megvalósításához a pénzügyi fedezet rendelkezésre állt, a folyamatos likviditás egész évben biztosított volt. A hivatalnak a 2003. évi működést finanszírozó bevételei a 3550,0 millió Ft-os eredeti előirányzattal szemben a jóváhagyott előző évi maradvánnyal együtt 4072,2 millió Ft-ra teljesültek.

A működési bevétel tényszámai 125,0 MFt-os elmaradást mutatnak a módosított előirányzathoz viszonyítva. A bevételi elmaradást az iparjogvédelmi bejelentések számának konjunktúrafüggő csökkenése eredményezte, amelyet a nemzetközi és hazai piacgazdasági folyamatok befolyásoltak. A csökkenő bejelentői aktivitás ellenére a jogintézményenkénti bevételi részarány nem változott. A legnagyobb (59,2%) részt a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjak, míg a legkisebbet (0,5%) a használatiminta-oltalmi bejelentési díjak képviselik.

A bevételi terv 97,0%-os teljesítését a kiadási oldal feladatainak átütemezésével, illetve egyes feladatok elhagyásával lehetett kompenzálni. A 2003. évi módosított előirányzathoz viszonyított kiadási teljesítés 3759,8 MFt (89,6%) volt. A bevételi elmaradással korrigált teljesítés azonban 92,3%-os lett, amely arányos a bevételi oldal teljesítésével. A különbség kötelezettségvállalással terhelt, és az áthúzódó felújítási, beruházási, karbantartási munkák fedezetét biztosítja.

A kiadások jelentős hányadát, 42%-át, a személyi juttatások és ezek járulékai alkotják. Ez összhangban van a hivatal által foglalkoztatott, nemzetközi színvonalon teljesítő kutatási, vizsgálati és engedélyezési tevékenységet végző köztisztviselők tevékenységével.

A személyi juttatások előirányzatának 2003. évi 20,6%-os növekedése biztosította a 2003. július 1-jei hatályú köztisztviselői illetményrendszer módosítása miatti rendszeres béremelkedést, a Pénzügyminisztérium által év közben engedélyezett felsőfokú végzettségű köztisztviselők besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó átlag 12%-os alapilletmény-emelést, valamint a kormányzati szinten elrendelt 13 fős létszámleépítés kiadásait. A jelentős, 203,8 MFt összegű előirányzat-növekedést a hivatal állami támogatás nélkül, a saját költségvetési keretszámai terhére - az intézményi beruházási kiadások előirányzatának átcsoportosításával - gazdálkodta ki.

Az összkiadás 44,2%-át jelentő 1662,5 MFt-os dologi kiadás az intézmény működtetésére, a jelentős informatikai rendszerek és adatbázisok üzemeltetési költségeire, valamint a nemzetközi és hazai alap- és kiegészítő feladatok ellátására vonatkozott.

A hivatal 70,0 MFt évközi befizetést is teljesített fejezeti elvonás címén 2003-ban, amely az ismert bevételi elmaradással együtt kedvezőtlenül befolyásolta az éves feladatterv megvalósulását. A hivatal egyéb, az állammal szembeni befizetési kötelezettségeinek is (járulék, szja, áfa) előírásszerűen, időben és maradéktalanul eleget tett.

A felhalmozási kiadások 11,5%-os magas részaránya biztosította a szellemitulajdon-védelmi nemzeti hatóságoktól nemzetközi szinten elvárt infrastruktúra folyamatos szinten tartását és fejlesztését.

A hivatal sajátos pénzügyi-gazdálkodási feladatai, a hatékony és rugalmas gazdasági folyamatokra való reagálás szükségessé tette már 2002-től egy integrált pénzügyi információs rendszer bevezetését. Ez a gazdálkodás minden területét átfogó rendszer a SAP R/3 vállalatirányítási rendszer volt, amely második éve sikeresen működve bizonyította előnyeit. A logisztikai, pénzügyi és számviteli területek szoros együttműködésben, párhuzamosságok nélkül működnek. A bevezetett modulok lehetőségeinek kihasználása azonban további feladatokat generált. Az eszköznyilvántartás és az utazásmenedzsment területén jelentős fejlesztések történtek. Előkészítésre került a rendszer szolgáltatásának használatba vétele is. Így a folyamatos fejlesztőmunkával, a rendszer adta lehetőségek szélesebb körű kihasználásával tovább erősödik a vezetői és döntéshozói támogatás.

2. Változó feladatok - változó szervezet

A szervezeti és működési szabályzat 2003. évi módosításának legfontosabb eleme a gazdasági főigazgatói pozíció létrehozása. Az MSZH gazdasági vezetője új hatáskörében felügyeli a hivatal Gazdálkodási és Igazgatási Főosztályát mint gazdasági szervezetet, valamint felügyeli két másik főosztály, az Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ és az Információtechnológiai Főosztály tevékenységét is. Ugyancsak felügyelete és közvetlen irányítása alá tartozik az Emberi Erőforrás Gazdálkodási Osztály, amely a módosítás után korszerű értelemben vett szakmai humánpolitikai feladatokat lát el, míg a munkaügyi igazgatási feladatokat az Igazgatási és Gazdasági Jogi Osztály végzi. A módosítás hozta létre új osztályként a Szerkesztőségi Osztályt is. A hivatali szervezeten belül a változó feladatköröknek megfelelően egyes osztályok elnevezése is módosult annak érdekében, hogy jobban tükrözze az általuk elvégzendő feladatokat.

Az MSZH gondot fordít arra, hogy belső szabályozottságával is elősegítse a munkavégzést. Ennek keretében 2003- ban 15 elnöki utasítás és két gazdasági vezetői utasítás született. Előbbiek közül kiemelkedő jelentőségűek a hivatal működése szempontjából - a már említett szervezeti és működési szabályzat hatályba léptetéséről rendelkező utasításon kívül - a köztisztviselők juttatásairól és a jutalmazásról, a biztonsági szabályzatról, az Informatikai kézikönyv hatálybaléptetéséről, a közszolgálati szabályzatról és az ún. "cafeteriarendszer" bevezetését jelentő egyes választható juttatásokról szóló elnöki utasítások.

A kormány által elrendelt létszámcsökkentést a hivatal az előírások szerint - a létszám 5%-os csökkentésével - 13 személy felmentésével bonyolította le. Ezen túlmenően az MSZH köztisztviselői és munkavállalói állománya stabilnak mondható. A szervezetkorszerűsítés és a teljesítmények elismeréseként 2003-ban 9 új vagy módosított vezetői kinevezés történt.

Az MSZH 2003. évi bevételeinek alakulása
Adatok MFt-ban

Megnevezés	Költségvetési előirányzat		Teljesítés	Teljesítés a módosított elő-irányzathoz viszonyítva (%)
	Eredeti	Módosított
Alaptevékenység bevételei	3 518,0	3 521,5	3 396,7	96,5
Ebből: Igazgatási szolgáltatási díjak Nemzetközi WIPO bevételek	3 278,0 240,0	3 320,5 201,0	3 195,8 200,9	96,2 100,0
Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevétel	32,0	35,0	34,6	98,9
Pályázati Iroda működésével kapcsolatos sajátos bevétel	-	16,2	16,2	100,0
Felhalmozási és tőke jelegű bevétel	-	3,0	3,2	106,7
Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése	-	0,5	0,5	100,0
2002. évi előirányzat-maradvány igénybevétele	-	608,2	608,2	100,0
Működési költségvetés támogatása	-	12,8	12,8	100,0
Bevétel összesen	3 550,0	4 197,2	4 072,2	97,0

Az MSZH 2003. évi kiadásainak alakulása
Adatok MFt-ban

Megnevezés	Költségvetési előirányzat		Teljesítés	Teljesítés a módosított elő-irányzathoz viszonyítva %
	Eredeti	Módosított
Személyi juttatások	989,4	1 193,2	1 192,8	100,00
Munkaadókat terhelő járulék	349,9	392,7	389,5	99,2
Dologi kiadások	1 330,7	1 806,7	1 662,5	92,0
Pénzeszköz átadás	125,2	82,8	81,0	97,8
Felújítás	60,0	63,6	25,7	40,4
Intézményi beruházás	688,8	651,7	399,5	61,3
Lakástámogatási kölcsön és vissza nem térítendő támogatás	6,0	6,5	6,0	92,3
Kiadások összesen	3 550,0	4 197,2	3 757,0	89,5 *

(*) Bevételi elmaradás korrigálása után: 92,3%

Bevételi előirányzatok szerinti teljesítések
Adatok MFt-ban

	2002. év	2003. év	Változás %-ban
Alaptevékenység bevétele
Igazgatási szolgáltatási díjak	3 065,7	3 195,8	104,2
Nemzetközi eljárási díjak	226,9	200,9	88,5
Alaptevékenységgel összefüggő bevétel és sajátos bevétel	47,6	50,8	106,9
Költségvetési támogatás	9,3	12,8	137,6
Felhalmozási célú tőke és támogatási kölcsön bevétel/visszatérülés	7,3	3,7	50,7
Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele	432,4	608,2	140,7
Összesen	3 789,2	4 072,2	107,5

Bevételek jogintézményenkénti alakulása és megoszlása a teljes bevétel százalékában

	2002. év		2003. év
	Teljesítés MFt-ban	Megoszlási %	Teljesítés MFt-ban	Megoszlási %
Igazgatási szolgáltatási díjak
Szabadalmi fenntartási díjak és bejelentési díjak	2 282,0	60,2	2 411,2	59,2
Védjegy-bejelentési és megújítási díjak	556,2	14,7	549,1	13,5
Formatervezési minták bejelentési és meghosszabbítási díja	20,6	0,5	21,7	0,5
Használatiminta-oltalmi bejelentési díjak	19,0	0,5	17,9	0,4
Kérelmek	187,9	5,0	195,9	4,8
Nemzetközi eljárási díjak	226,9	6,0	200,9	4,9
Egyéb működési és felhalmozási bevételek	64,2	1,7	67,3	1,7
Előző évi előirányzat-maradvány	432,4	11,4	608,2	15,0
Összesen	3 789,2	100,0	4 072,2	100,0

3. Sokoldalúan képzett munkatársak

Az MSZH engedélyezett létszáma 2003-ban 270 fő volt. Szakmailag jól felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, több nyelvet jól beszélő munkatársi állománnyal rendelkezik a hivatal. A köztisztviselők 72%-a felsőfokú végzettségű, közülük 136 fő rendelkezik egy vagy több nyelvvizsgával.

Az MSZH fontos céljának tekinti a magasan képzett köztisztviselői állomány megtartását és megfelelő megbecsülését. A hivatal széles körű továbbképzési rendszert is működtet, amely a köztisztviselők szakmai, nyelvi, informatikai képesítésének megszerzését, illetve továbbfejlesztését támogatja.

Tavaly 45 fő tett eredményes közigazgatási alap- vagy szakvizsgát, 28 fő szerzett közép- vagy felsőfokú iparjogvédelmi végzettséget, 15 fő vett részt alap-, 11 fő másoddiplomás képzésben és 3 fő szerzett PhD-fokozatot. Kiemelt területként szerepel az éves oktatási tervben az ECDL-képzés, 29 fő szerzett képesítést. A hivatali nyelvtanfolyamokon 80 fő vett részt.

Iskolai végzettség szerinti megoszlás (fő)
Köztisztviselő
Felsőfokú végzettségű	193
Középiskolai végzettségű	65
Középfokú végzettségű	5
Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó
Felsőfokú végzettségű	2
Alapfokú végzettségű	5

Nyelvvizsga szerinti megoszlás (136 fő/229 nyelvvizsga)
Nyelv/ szint	Alapfok	Középfok			Felsőfok
		A	B	C	A	B	C
Angol	5	5	5	82	-	-	14
Német	1	0	3	38	1	2	12
Francia	-	-	1	14	-	-	10
Orosz	1	-	-	16	-	-	16
Spanyol	-	-	-	1	-	-	2

TRENDELEMZÉS

Az alábbi elemzés egyrészt a szabadalmi és növényfajta-oltalmi bejelentések, másrészt az érvényes szabadalmak mögött meghúzódó szakterületi és tulajdonosi struktúrát vizsgálja.

A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás rendszere (NSZO) a műszaki megoldások igen finom szakterületi besorolását teszi lehetővé, miközben egy-egy megoldás több osztályba is tartozhat. A vizsgálódásra ezért alkalmasabbnak látszott az Egyesült Nemzetek Szervezete által alkalmazott ún. ISIC (International Standard Industrial Classification of All Economic Activities)-rendszer. A MERIT konkordanciatábla az NSZO és az ISIC közötti összefüggéseket tartalmazza. A táblázat utolsó oszlopában feltüntetett érték megadja, hogy az egyes NSZO-jelzetekbe sorolt szabadalmak (szabadalmi bejelentések) milyen hányada tartozik a megfeleltetett ISIC-kategóriába (pl. 100%-os arány esetén az adott NSZO-jelzetben lévő valamennyi szabadalom a megfelelő ISIC-kategóriához tartozik). A táblázat lehetővé teszi, hogy a szabadalmi területen alkalmazott igen részletes szakterületi megoszlást megfeleltessük a gazdasági szektor által használt osztályozási rendszernek. (A MERIT elnevezés a konkordanciatáblát létrehozó Maastricht Economic Research Institute on Innovation and Technology cég nevének rövidítése.)

Az elemzés nem ad teljes körű áttekintést, az egyes szempontok kapcsán a súlyponti adatokra koncentrál, a szabadalmi és a növényfajta-oltalmi bejelentéseket együttesen kezeli.

Szabadalmi és növényfajta-oltalmi bejelentések szakterület szerinti megoszlása 2003
db	MERIT	Szakterület
1880	4	gyógyszeripar
314	3	kémia (gyógyszeripar nélkül)
296	15	gépelemek
279	13	műszerek
197	12	fémtermékek (gépek nélkül)
152	1	villamos gépek (elektronika nélkül)
121	22	egyéb ipari termékek
100	16	élelmiszer, dohányipar
98	20	papíripar, nyomdaipar
92	14	számítógépek, irodagépek
91	2	elektronika
85	23	növények, növényfajták
76	7	motoros járművek
69	19	kő-, agyag- és üvegtermékek
61	25	építőipar, épületszerkezetek
39	9	egyéb szállítás

A szakterületek szerinti megoszlást tekintve az előző évekhez hasonlóan a gyógyszeripar továbbra is őrzi vezető pozícióját, a második és a harmadik helyen immár több éve a kémia és a gépelemek területe osztozik. A 8. és a 12. hely közötti mezőny változott a legmarkánsabban: az elektronika pozíciója sokat romlott, relatív növekedés tapasztalható az élelmiszeripar és a papíripar területén. Az első hat helyen - kisebb változásoktól eltekintve - azonos gazdasági szektorok az érintettek. A MERIT-rendszer szerint vizsgálva az első tizenhat helyen - váltakozva ugyan, de - ugyanazok a szakterületek szerepelnek évek óta.

A 2003. január 1-jén érvényben lévő szabadalmakban előforduló leggyakoribb 16 szakterület
db	MERIT	Szakterület
4326	4	gyógyszeripar, biotechnológia
1120	3	kémia (gyógyszeripar nélkül)
1061	15	gépelemek
677	12	fémtermékek (gépek nélkül)
671	13	műszerek
399	23	növények, növényfajták
379	1	villamos gépek (elektronika nélkül)
237	16	élelmiszer, dohányipar
235	19	kő-, agyag- és üvegtermékek
230	2	elektronika
213	20	papíripar, nyomdaipar
200	22	egyéb ipari termékek
179	7	motoros járművek
171	25	építőipar, épületszerkezetek
113	14	számítógépek, irodagépek
108	9	egyéb szállítás

A 2004. január 1-jén érvényben lévő szabadalmakban előforduló leggyakoribb 16 szakterület
db	MERIT	Szakterület
4063	4	gyógyszeripar, biotechnológia
1032	15	gépelemek
1022	3	kémia (gyógyszeripar nélkül)
690	12	fémtermékek (gépek nélkül)
645	13	műszerek
425	23	növények, növényfajták
399	1	villamos gépek (elektronika nélkül)
225	19	kő-, agyag- és üvegtermékek
224	2	elektronika
209	16	élelmiszer, dohányipar
205	20	papíripar, nyomdaipar
196	22	egyéb ipari termékek
179	7	motoros járművek
171	25	építőipar, épületszerkezetek
119	14	számítógépek, irodagépek
115	9	egyéb szállítás

Az érvényben lévő szabadalmak szakterületi megoszlásának vizsgálata szerint az első négy leggyakoribb szakterület megegyezik az utolsó években tett bejelentésekben érintett négy leggyakoribb szakterülettel. Ez a négy szakterület adja az érvényes szabadalmak közel kétharmadát (2004. január 1-jén 65,4%-át). A vezető gyógyszeripar, biotechnológia részesedése 40%-os. Az élen álló szakterületek közötti sorrend a bejelentések és az érvényes szabadalmak körében vizsgálva többé-kevésbé azonos, az egyetlen változás a tavalyi évhez képest, hogy a gépelemek területe kevéssel megelőzte a kémiát.

A 8 legaktívabb bejelentő
	Név	Országkód	db
1	Bristol-Myers SQUIBB Co.	US	84
2	Merck Patent GmbH	DE	78
3	BASF AG	DE	74
4	AstraZeneca AB	SE	59
5	Unilever N. V.	NL	52
6	Bayer AG	DE	51
7	Novartis AG	CH	47
8	Robert Bosch GmbH	DE	43

A legnagyobb szabadalmi bejelentők bejelentési aktivitásának vizsgálata a külföldi bejelentők magyar piac iránti nagyarányú érdeklődését jelzi. A legaktívabb bejelentők - a szakterületi megoszláshoz hasonlóan - elsősorban a vegyipari (ezen belül is a gyógyszeripari) cégek. Az első tíz legtöbb érvényes szabadalommal rendelkező jogosultak listájában 2004 januárjában két magyar vállalat is helyet kapott: az EGIS és a Gabonatermesztési Kutatóintézet.

A legtöbb érvényes szabadalommal rendelkező jogosultak (2003 januárjában érvényes szabadalmak)
	Név	Országkód	Db
1	Novartis AG	CH	187
2	Bayer AG	DE	153
3	BASF AG	DE	148
4	EGIS Gyógyszergyár	HU	146
5	Hoechst AG	DE	145
6	American Cyanamid Co.	US	143
7	Eli Lilly and Co.	US	116
8	Pfizer Inc.	US	114
9	Bristol-Myers Co.	US	96
10	Rhone-Poulenc AG	Fr	79

A következő oldalon található táblázat a bejelentések eredet szerinti megoszlását tartalmazza. Az elmúlt években az amerikai, német és magyar bejelentők mutatták a legnagyobb bejelentési aktivitást.

A legtöbb érvényes szabadalommal rendelkező jogosultak (2004 januárjában érvényes szabadalmak)
	Név	Országkód	db
1	BASF AG	DE	158
2	BAYER AG	DE	141
3	EGIS GYÓGYSZERGYÁR RT.	HU	133
4	HOECHST AG	DE	131
5	NOVARTIS AG	CH	125
6	PFIZER INC.	US	107
7	ELI LILLY AND CO.	US	98
8	GABONATERMESZTÉSI KUTATÓINTÉZET	HU	87
9	BRISTOL-MYERS SQUIBB CO.	US	85
10	SANOFI-SYNTHELABO	FR	80

Az érvényes szabadalmak eredet szerinti megoszlása is a német, amerikai és magyar jogosultak meghatározó szerepéről tanúskodik: e három ország szabadalmasai adják az érvényes szabadalmak jogosultjainak közel 60%-át.

A bejelentések eredet szerinti megoszlása 2003-ban
	db	Országkód
1	959	US
2	841	HU
3	806	DE
4	256	FR
5	246	CH
6	192	JP
7	178	GB
8	157	NL
9	116	IT
10	95	SE

Az érvényes szabadalmak eredet szerinti megoszlása (2004. január 1-jén)
	db	Országkód
1	2179	DE
2	2078	US
3	1858	HU
4	782	FR
5	574	CH
6	527	JP
7	429	GB
8	308	NL
9	295	AT
10	284	SE

Építőipar, könnyűipar

Az építő- és könnyűipar területén 2003-ban 10%-kal csökkent a szabadalmi bejelentések száma. A csökkenés a hazai és a külföldi eredetű bejelentéseknél egyaránt megfigyelhető volt.

A magasépítés körébe tartozó találmányok között kiemelt helyet foglaltak el az épületek hőszigetelésével kapcsolatos megoldások. Az elemek könnyítésére és az egyszerűbben szerelhető megoldások kialakítására való törekvés volt megfigyelhető. Az új bejelentések száma ezen a területen is mintegy 10%-kal csökkent. Tovább folytatódott a mélyépítés, a víz- és csatornaépítés tárgyú találmányok számának a 2002. évihez hasonló csökkenése, és alacsony szinten maradt a vasútépítésbe sorolt bejelentések száma. Az útépítés tárgykörében nagyobbrészt a közlekedés biztonságát növelő és a zajt csökkentő, kiegészítő létesítményekre vonatkozó bejelentések érkeztek, jellemzően az autópályák építésével összefüggő találmányokra igényeltek oltalmat. Az általános épületszerkezetek területén a bejelentések csökkenése 15% volt. A nyílászárókra vonatkozó bejelentések ebben az évben gyakorlatilag eltűntek.

A környezetvédelmi bejelentések számában korábban tapasztalt növekedés 2003-ban megtört, a csökkenés mértéke elérte a 8%-ot. Továbbra is jelentős a hulladékgazdálkodási találmányok száma, noha a bejelentések száma az elmúlt évben mintegy 5%-kal csökkent. Számottevő a füstgázok tisztítására vonatkozó bejelentések mennyisége is. A környezetvédelem hagyományos területét jelentő szennyvíztisztítási, iszapkezelési technológiák iránti oltalmi igények száma jelentős (mintegy 8%-os) visszaesést mutat.

A közszükségleti cikkek közül az elmúlt években kiemelkedtek az eldobható abszorbens termékekre irányuló találmányok. A legtöbb szabadalmi bejelentés az Egyesült Államokból, Dániából, illetve Németországból származott, a legnagyobb bejelentők továbbra is a Procter & Gamble és a Kimberly Clark voltak. A higiéniai eszközök közül kiemelkedő a különféle fogkefékkel összefüggő találmányok száma.

Az orvosi műszerek, eszközök, berendezések terén leggyakoribbak az implantátumokra, protézisekre vonatkozó bejelentések, a mikrosebészeti, főként érsebészeti műszerekre, higiéniai eszközökre, továbbá kondicionáló, utókezelő berendezésekre vonatkozó bejelentések. Ez utóbbi területtel egyre nagyobb számban foglalkoznak magyar feltalálók is. Az új bejelentések száma 2003-ban 7%-kal csökkent. Jelentős számú bejelentést nyújtott be a Procter & Gamble, valamint az AstraZeneca cég. A hazai bejelentők közül a Sanatmetal Ortopédiai és Traumatológiai Eszközöket Gyártó Kft. emelhető ki egyre növekvő számú bejelentéseivel.

A textil- és textilruházati ipari találmányok száma csökkent, a papíripariaké változatlanul alacsony maradt. Feltűnően alacsony a csomagolóipari bejelentések száma.

A fegyverek, robbantási technológia területén viszonylag jelentős a hazai bejelentői aktivitás. A külföldi bejelentések Németországból, az Egyesült Államokból és Svájcból érkeznek a legnagyobb számban.

Gépészet

A gépészet területén 2003-ban 5,7%-kal kevesebb új szabadalmi bejelentés érkezett, mint az előző évben. A PCT-úton érkező bejelentések száma 22%-kal növekedett. Az új bejelentések 62%-a ezen az úton érkezett.

Az új bejelentések döntő része a gépelemek tárgykörébe sorolható. A legtöbb bejelentés (49 bejelentés) motor témában (elsősorban belső égésű motor) érkezett, de jelentős volt az öntészettel (31 bejelentés) és a csövekkel, csőkötésekkel (18 bejelentés) foglalkozó bejelentések száma is. Említésre méltóak a forgácsolási technológiákkal (13 bejelentés) és a munkagépekkel, egyéb erőgépekkel (12 bejelentés), különféle szerszámokkal, szerszámgépekkel (12 bejelentés) foglalkozó bejelentések.

A motoros járművek tárgykörébe tartozó bejelentések legtöbbje (számszerűen 34 bejelentés) általános járműtechnikai problémákat tárgyalt. A műszerek témakörében elsősorban optikai (5 bejelentés) és méréstechnikai (4 bejelentés) bejelentések voltak. A tüzelés-, fűtés- és hűtéstechnika tárgyában 20 bejelentés fűtéssel, tüzeléssel, 8 hűtéssel, és további 8 gázégőkkel, napkollektorokkal, hőcserélőkkel foglalkozott. A vegyipari gépek témakörében elsősorban a szűréssel (10 bejelentés) kapcsolatos bejelentések domináltak. Az atomerőművi és bányászati témával 3-3, protézisekkel 11 bejelentés foglalkozott.

A bejelentők között aktív volt a németországi Robert Bosch cég, elsősorban a járműtechnikai témáknál, de sok bejelentése volt a Valeo francia cégnek is, különösen tengelykapcsolóknál, a Freudenberg német cégnek dugattyúk, tömítések kapcsán, a VAW cégnek lemezmegmunkálásoknál. A Norsk Hydro Asa vállalattal tárolóberendezésekkel kapcsolatos bejelentéseknél lehetett találkozni.

Villamosság és fizika

A villamossági és fizikai szabadalmi bejelentések száma az elmúlt évben tovább csökkent, mintegy 10%-kal. A nemzeti úton tett bejelentések több mint 90%-a belföldi eredetű volt.

A legtöbb bejelentés továbbra is a villamos híradástechnika területéről érkezett. A legfőbb területek: a képösszeköttetés, digitális információátvitel, távbeszélő-összeköttetés.

A második legjelentősebb szakterület a számolás, számítás, számlálás, ahol a bejelentési aktivitás az előző évekhez hasonlóan alakult. A legfontosabb ágazatok az elektromos digitális adatfeldolgozás, az adatfelismerés, -ábrázolás, adathordozók, adathordozók kezelése, valamint képadat- feldolgozás vagy előállítás.

A villamos alapelemek területén a bejelentések összetétele rendkívül heterogén. A legnagyobb számban félvezető eszközökre, villamos szilárdtest eszközökre vonatkozó találmányokat jelentettek be, ezen kívül a mágnesek, induktivitások, transzformátorok és villamos kisülési lámpák tárgykörében érkeztek bejelentések nagyobb számban.

Enyhe emelkedés volt tapasztalható a jelzés területén. Ez elsősorban a növekvő hazai bejelentői aktivitásnak köszönhető. A legtöbb bejelentés a jelző- vagy hívórendszerek, riasztórendszerek, valamint a forgalomirányító rendszerek szakterületéről érkezett.

A villamos energia fejlesztése, átalakítása és elosztása témakörben a bejelentések elsősorban dinamóelektromos gépekre és áramátalakító készülékekre, valamint ezek vezérlésére vagy szabályozására vonatkoztak.

Az ellenőrző készülékek területéről érkezett bejelentések elsősorban szerencsejáték-készülékekre, valamint pénzbedobós és hasonló készülékekre vonatkoztak. A mérések, vizsgálatok területén jelentősebb számú bejelentés csak az anyagok vizsgálata vagy elemzése, kémiai vagy fizikai tulajdonságaik meghatározása elnevezésű szakterületről érkezett. Az információtárolás területén a bejelentések legnagyobb része az optikai tárolók továbbfejlesztésére vonatkozott. Az orvosi vagy állatorvosi tudomány, higiénia témában diagnózis, sebészet, azonosítás és fizikoterápia tárgyú bejelentéseket kaptunk. Az oktatás, titkosírás, bemutatás, hirdetés tárgyú bejelentések főként oktató- vagy bemutatóeszközökre, készülékekre vonatkoznak. A kisszámú optika tárgyú bejelentés főként optikai elemek, rendszerek vagy készülékek tárgykörében érkezett. Festéksugaras nyomtatókészülékek továbbfejlesztéseire vonatkozó bejelentéssorozatot nyújtott be az amerikai Hewlett-Packard.

A szabadalmi bejelentők közül az alábbiak voltak a legaktívabbak: IBM, General Electric, Motorola, Euronet Worldwide, Robert Bosch, Siemens, Nokia, Thomson, Nagra csoport, Philips, Matsushita, Samsung.

Gyógyszeripar

A gyógyszeripar területéről érkező szabadalmi bejelentések száma 10%-kal haladta meg az előző évben tapasztalt mértéket. A bejelentések több mint 90%-a a PCT útján érkezett, a magyar bejelentések aránya csak 4-5% volt. A legaktívabb külföldi bejelentők az AstraZeneca, a Novartis, a Pfizer, az Aventis, az Eli Lilly és a Sanofy-Synthelabo voltak. A magyar bejelentések nagy része a Richter Gedeon, az EGIS és a Chinoin kutatólaboratóriumaiból került ki. Változatlanul nagy a jogutódlások és névváltozások száma, amely cégfúziókra és az egyes cégek piaci részesedésében bizonyos profilok átrendeződésére, homogénebbé tételére vagy megosztására enged következtetni.

A bejelentések többsége új vegyületek és azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonatkozott. Megnőtt a már ismert vegyületek második vagy további gyógyászati indikációs területekre történő alkalmazása. Emelkedő tendenciájú az ismert vegyületek új kristálymódosulataira, a kombinációs készítményekre és a szabályozott hatóanyag-leadású gyógyszerkészítményekre vonatkozó bejelentések száma.

Az antibiotikumok kutatása még mindig fontos szerepet tölt be a vezető gyógyszergyáraknál. A naftiridin- és kinolinvázas antibiotikumok kutatása mellett újra előtérbe került az erithromycin és rokon, makrolid típusú antibiotikumok kutatása, főleg a kiválasztási találmányokra, illetve az új gyógyszerformákra vonatkozó bejelentések jelentek meg.

A prosztaglandinok kutatása jelentősen vesztett korábbi népszerűségéből: a viszonylag kisszámú új bejelentés inkább a prosztaglandin-analóg vegyületekre vonatkozik, amely vegyületek a prosztaglandinokhoz hasonló hatással, de azokénál sokkal nagyobb stabilitással és ezáltal szélesebb körű alkalmazhatósággal rendelkeznek.

Csökkenő tendenciát mutatnak a transzdermális rendszerek és a természetes növényi anyagokat tartalmazó készítmények (pl. gyógyteák). Továbbra is számos bejelentés irányul a paroxetin nevű ismert antidepresszáns vegyület új sóira, polimorf kristálymódosulataira, eddig ismeretlen gyógyhatásaira, előnyös kiszerelési formáira és új intermediereire.

A bejelentésekben szereplő vegyületek terápiás hatása igen változatos. A vezető indikációk: a központi idegrendszeri rendellenségek elleni hatás (szorongásos neurózis vagy depresszió), a szív- és érrendszeri rendellenességek elleni hatás, a lipidszintcsökkentő hatás és a daganatellenes hatás.

Több bejelentés is vonatkozik a carvedilolként ismert, magas vérnyomás kezelésére szolgáló hatóanyag új előállítási eljárására, illetve új kristályos formáira. Ugyancsak ez jellemző az atorvasztatinként ismert, lipidszintcsökkentő hatóanyagra.

A kombinatorikus kémia területén a bejelentések száma csökkenni látszik, ami kedvező jelenség tekintve, hogy a kémiai könyvtárakra vonatkozó találmányok oltalmazhatósága kérdésesnek látszik.

Vegyipar és biotechnológia

A vegyipar és a biotechnológia minden területén nőtt a megszűnések száma. A biotechnológia területén ez egy-egy nagyobb témacsoportra volt vetíthető, például a helicobacterrel kapcsolatos bejelentésekre, vagy az aminosavszintézist irányító génekkel kapcsolatos bejelentésekre. Összességében a bejelentések, ezen belül a hazai bejelentések száma is csökkent. A biotechnológia területén a véralvadásban, vérképződésben és az érhálózat képződésében szerepet játszó fehérjékre vonatkozó bejelentések száma továbbra is magas. Ezen belül is több bejelentés foglalkozott a VII-es vérfaktor-fehérje újabb és újabb módosított alakjaival.

A másik nagy témakört a citokinekre, interleukinekre és ezek receptoraira, valamint a növekedési faktorokra és receptoraikra vonatkozó bejelentések képezik. Ezek a gyógyászat szinte minden területét, de különösen az immunrendszer szabályozását (gyulladások, allergiák, daganatok) érintik.

Az elmúlt évben tapasztalható volt egy nagyobb megszűnési hullám is. A biotechnológiai bejelentésekre minden más területnél jellemzőbb a megcélzott hasznosítási terület bonyolultsága. Ezért a bejelentés tárgyának hasznosíthatóságát a piaci tényezők mellett az határozza meg, hogy igazolódnak-e a korai fázisban megfogalmazott szakmai feltételezések. Vélhetően ezen okok miatt szűnt meg több, 1998 és 2000 között született bejelentés, amelyekben aminosavak szintézisében szereplő géneket kívántak oltalmazni. A hasznosítási terület az aminosavak fermentációs előállítása. Ez a nagyszámú megszűnés a bejelentők viszonylag szűk körét érintette.

Mérsékelt számú bejelentés érkezett vakcinákkal kapcsolatban, amelyeknek nagyobb részét a rekombináns vakcinák teszik ki. A transzgenikus állatokra vonatkozó bejelentési aktivitás továbbra is alacsony volt. Nagyobb megszűnési szám volt tapasztalható a több száz oldalas szekvencialistákat tartalmazó helicobacter-bejelentéseknél.

Továbbra is nagy számú bejelentés érkezett az immunológia témakörében, főleg a rosszindulatú daganatok, az AIDS és egyéb, autoimmun betegségek terápiás kezelésére szolgáló készítményekkel, eljárásokkal kapcsolatban. A szabadalmi bejelentések 95%-a PCT-eredetű. A nagyobb bejelentők a következők: Genentech (USA), Scherin (Németország), Glaxo-SmithKline (Nagy Britannia), Boehringer (Németország), valamint amerikai kutatóintézetek.

A vegyipari bejelentéseknél a makromolekulák területén az anyag tulajdonságainak javítását célozzák a bejelentések, így a nagy tapadást és kopásállóságot, finom aktívszén-diszpergálhatóságot. Fontos a biológiailag lebontható makromolekulák kutatási területe, ezen anyagok felhasználhatósága széles körű. Továbbra is sok bejelentés érkezett a kopolimerekkel, speciális adalékokkal, bevonatképző szerekkel, katalizátorokkal kapcsolatban.

A szervetlen kémia területén is megemlíthető a katalizátorokkal kapcsolatos bejelentések nagy száma, illetve új ötvözetek megjelenése, amelyek tulajdonsága jobb az eddig ismerteknél. A nagyipari előállítási eljárások továbbra is jó alapul szolgálnak a folyamatos fejlesztésre, így sok bejelentés érkezett az említett eljárások kihozatalának, a kapott termék minőségének, illetve gazdaságosságának javítására.

A szerves kémia területén sok bejelentés érkezett az alapszintézisekkel kapcsolatban, ahol a mezőgazdaságban, a gyógyszeriparban alkalmazható vegyületek olcsóbb, gyorsabb, jobb minőségű, környezetkímélőbb előállítása a cél. Ide lehet sorolni az elválasztástechnika területén benyújtott bejelentéseket, amelyek szintén a tisztább termékek előállítását teszik lehetővé. A fontosabb bejelentők: Pfizer (USA), BASF (Németország), Procter & Gamble (USA), Bayer (Németország).

Mezőgazdaság és fajtaoltalom

A növényvédő szer tárgyú bejelentések száma 18%-kal növekedett, de számuk a 2000-2001. években benyújtott bejelentéseknél még így is 14%-kal volt kevesebb. A legtöbb bejelentést a német Bayer cég és leányvállalatai (Nihon Bayer Agrochem, Bayer Cropscience és a Bayer Healthcare) tették. Ez az 52 bejelentés az összes növényvédő szer tárgyú bejelentés 28%-át jelentette. 2003-ban a német BASF-től 33 bejelentés (17,7%) és a svájci Syngenta-tól 31 bejelentés (16,7%) érkezett, amelyeket mind a PCT útján tettek.

A legtöbb bejelentés változatlanul az ismert hatóanyagok új eljárással történő előállítására vonatkozott (77%). Az új hatóanyagokra vonatkozó bejelentések aránya (26,3%) továbbra is magas, az előző évekhez képest növekvő tendenciát is mutat. A növényvédő szer tárgyban engedélyezett szabadalmak száma változatlanul erőteljesen csökken (35%-os a visszaesés az előző évhez képest).

Az élelmiszer-ipari bejelentések között növekedett az egyes betegségek ellen alkalmazható gyógyélelmiszerek, valamint a gyökfogó képességgel rendelkező adalékanyagok élelmiszerekbe történő adagolása tárgyában tett szabadalmi bejelentések száma. Nőtt az élelmiszer-feldolgozás során keletkezett melléktermékek hasznosítására vonatkozó bejelentések száma. Új elem az élelmiszer-ipari alapanyagok termesztésének közvetlen közelében történő mobil előfeldolgozásra vonatkozó bejelentések megjelenése. A legnagyobb bejelentők: Unilever (16 bejelentés), Société des Produits Nestlé (15 bejelentés), Balogh Gyula Bogumil (5 bejelentés), Reemtsma (5 bejelentés).

A mezőgazdasági bejelentések a növénytermesztés és állattenyésztés területéről érkeztek, és az előző évihez viszonyítva csökkenést mutattak (-25%). A külföldi és hazai bejelentők aránya 50-50%. A talajművelő és terménybetakarító berendezésekre vonatkozó bejelentések száma csökkent. A növénytermesztés területéről túlnyomórészt hazai magánbejelentések érkeztek, főként gyümölcsfák és gombák termesztéstechnológiájával kapcsolatban. Az állattenyésztés területén növekvő tendenciát mutatott a hobbiállatok tartásával kapcsolatos bejelentések száma.

A kozmetikai tárgyú bejelentések száma csekély növekedést mutatott (+8,7%), de a megszűnések száma e területen a befejezések 84,6%-át tette ki. Az új bejelentések olyan, elsősorban ismert hatóanyagokat és adalékanyagokat tartalmazó készítményekre vonatkoztak, amelyekben az egyes komponensek kiválasztásánál a legfőbb szempont a bőrirritáció kiküszöbölése és környezetbarát anyagok előtérbe helyezése volt. A legjelentősebb bejelentők: Unilever (12 bejelentés), Colgate (11 bejelentés), Procter & Gamble (10 bejelentés). Az év folyamán a legtöbb folyamatban lévő bejelentést a L'Oréal (20 bejelentés) és a Henkel (8 bejelentés) szüntette meg.

A tisztítószerekre vonatkozó bejelentések száma is tovább csökkent (11%). A megszűnések aránya a befejezésekhez viszonyítva megdöbbentően magas (92%). Az új bejelentések főként javított tulajdonságú készítményekre és alkalmazásukra vonatkoztak. Jellemző tendencia a környezetbarát eljárásokra és berendezésekre vonatkozó bejelentések számának növekedése. A tisztítószerek területén a legtöbb bejelentést az Unilever (20 bejelentés) és a Procter & Gamble (8 bejelentés) tette.

A növényfajták tárgykörben 10 szabadalmi bejelentés érkezett. Az új oltalmi formával, a növényfajta-oltalommal kapcsolatos 78 bejelentésből 33 külföldi és 45 hazai bejelentőtől érkezett. Bár az új - szabadalmi és fajtaoltalmi - bejelentések száma 22,1%-kal csökkent, ugyanakkor a hazai bejelentések száma 27%-kal növekedett. A hazai nemesítők elmúlt években tapasztalt növekvő bejelentési kedve (2001: +80%, 2002: +52%, 2003: +27%), illetve szemléletváltozása szakembereinknek az egyes nemesítő intézményekkel és kutatóhelyekkel való folyamatos kapcsolattartásából következik.

Az új külföldi fajtaoltalmi bejelentések nagyobb része dísznövényfajtákra vonatkozott, de ilyen eredetű volt a növényfajtákra vonatkozó megszűnt szabadalmi bejelentések többsége is. A növényfajták közösségi oltalma miatt várhatóan jelentősen növekedni fog az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a külföldi bejelentések megszüntetése, valamint jelentős csökkenés várható az új növényfajta-oltalmi bejelentések számában is.

A fajtaoltalmi bejelentések másik nagy része a gabonafélékre (búza, árpa, rizs) vonatkozik. A legjelentősebb külföldi bejelentők: a holland Florist de Kwakel (gerbera) és a német Klemm (muskátli) 10, illetve 9 bejelentéssel. A hazai kutatóhelyek közül a legtöbb bejelentést a Szegedi Gabonatermesztési Kutató (búza, kukorica: 7), a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Kertészettudományi Kara (borostyán: 7) és a Halászati Öntözési Kutatóintézet (rizs: 4) tette.