NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Algéria
2. Amerikai Egyesült Államok
3. Argentína
4. Bahrein
5. Dánia
6. Dél-Korea
7. Egyiptom
8. Európai Szabadalmi Hivatal
9. Hollandia
10. India
11. Irán
12. Izrael
13. Jamaica
14. Japán
15. Kína
16. Lengyelország
17. Litvánia
18. Malajzia
19. Nagy-Britannia
20. Namíbia
21. Norvégia
22. Olaszország
23. Svájc
24. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
25. Szaúd-Arábia
26. Szingapúr
27. Tajvan
28. Vietnam
1. Algéria
Algéria elnöke, Abdelaziz Bouteflika jóváhagyta a szabadalmakra, védjegyekre, integrált áramkörök topográfiájára és szerzői jogokra vonatkozó, a TRIPS-egyezmény által támasztott követelményekkel összhangban álló új, a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények kiadását, melyek 2003. július 19-én léptek hatályba.
Az új szabadalmi törvény kimondja, hogy szabadalmat kell engedélyezni minden olyan, iparilag alkalmazható találmányra, amely innovatív ötletnek vagy feltalálói tevékenységnek az eredménye. A törvény szabályozza a szabadalmi bejelentések benyújtását, vizsgálatát és a szabadalmak engedélyezését.
A védjegytörvény változásai elsősorban a lajstromozási eljárást érintik. Az új törvény világossá teszi, hogy a védjegybejelentések vizsgálatát a korábbi védjegyek alapján kell elvégezni. Kimondja továbbá, hogy egy védjegyet használata előtt kell lajstromoztatni, és a védjegyet minden terméken és szolgáltatáson fel kell tüntetni.
Az integrált áramkörök topográfiájára vonatkozó törvény az ilyen elrendezésekre vonatkozó bejelentést, lajstromozást, publikálást és átruházást szabályozza.
Az új törvényekre vonatkozó végrehajtási utasítások hatálybalépése 2004 első felében várható.
2. Amerikai Egyesült Államok
A) Az Intellectual Property Development, Inc. (IPD) v. UA Columbia Cablevision of Westchester, Inc. (CCW) ügyben a kerületi bíróság (circuit court) helybenhagyta a körzeti bíróság (district court) döntését a bitorlás kérdésében, de megváltoztatta a szabadalom érvényességére vonatkozó döntést.
IPD kizárólagos licenciavevője volt a CCW optikai szálas műsorszóró rendszerének. A körzeti bíróság a "nagyfrekvenciás vivőt" (high frequency carrier) mint a 64-216 MHz-es, nagyon nagy frekvenciás (very high frequency, VHF) sávban levőt határozta meg, majd újbóli megfontolás után ezt a 3-30 MHz-es sávban levőként értelmezve azt állapította meg, hogy a CCW nem bitorol, mert rendszere a 30-300 MHz-es sávban működik. Ugyanakkor a bíróság a szabadalmat határozatlanság miatt érvénytelennek minősítette.
A Szövetségi Fellebbezési Bírósághoz (Court of Appeal for the Federal Circuit, CAFC) benyújtott fellebbezés alapján a bíróság az igénypontokban használt szavakat a szakember szemszögéből vizsgálta. Ehhez szótárakat, enciklopédiákat és nyilvánosan hozzáférhető szakcikkeket vett alapul. A Webster's szerint a "nagyfrekvencia" (high frequency) 3-30 MHz-ig terjed, és hasonló meghatározás található a tudományos és műszaki kifejezések szótárában is. A leírás nem adott meg semmilyen eltérő jelentést, és így alapot szolgáltatott ahhoz a megállapításhoz, hogy a nagyon nagy frekvenciás (VHF) sáv 40-től 300 MHz-ig terjed. A szabadalmi leírásban semmi nem mutatott arra a szándékra, hogy el kívántak volna térni a szokásos jelentéstől. Az igénypontok szövegében a "szokásos televíziós vevőkészülékek" említése sem feltételezi a VHF vivőt. Minthogy a szóban forgó készülékek a VHF tartományban működnek, nem lehetett szó bitorlásról.
Az igénypontok határozatlanságára vonatkozó állítással kapcsolatban a bíróság szerint az igénypontok nyelvezetéből arra lehetett következtetni, hogy az ott említett "fénynyaláb-demoduláló eszköz" olyan konverter funkcióját látta el, amely a fénynyalábot demodulált nagyfrekvenciás vivőhullámmá alakítja. Mindkét fél szakértői megegyeztek abban, hogy a leírásban és a rajzban ismertetett fényérzékeny detektor ilyen funkciót látott el. Ezért egy szakember tudta volna, hogy a detektor az igénypontban említett eszköz, és így az igénypont nem volt határozatlan. Emellett a "szokásos optikai szál" kifejezés sem volt határozatlan, mert a szabadalom ábrái nem mutattak egyetlen közös szálat az átalakító és az előfizetők között; ehelyett inkább egy vízszintes szakasz volt látható, amelyből függőleges szálszakaszok ágaztak el. Egy közönséges szálnak nem kell egyetlen folytonos üvegszálból készülnie, és szakember lehet azon a véleményen, hogy egy több szakaszból álló szálat egyetlen optikai szál is képezhet, amely a végfelhasználók számára "közös" (vagyis megosztott) lehet. Ezért a CAFC megváltoztatta a kerületi bíróságnak a szabadalom érvénytelenségét kimondó döntését.
B) A Shen Wey Inc. (SW) v. Kimberly-Clark Corp. (KC) ügyben az illinoisi tartományi bíróság elutasította az SW által benyújtott bitorlási keresetet.
Az ügy előzménye, hogy az SW szabadalmat kapott egyrészt belsejében bőrkrémbevonattal ellátott, egyszer használatos orvosi vizsgálókesztyűre, másrészt módszerre a kesztyűk előállításához.
Az összes szabadalmi igénypont előírta, hogy a krémbevonatot a kesztyű felületére "a kesztyűnek a folyékony krémbe való bemártása" útján kell felvinni. Az SW bitorlási keresetet indított a KC ellen, jóllehet az a kesztyűk bevonására szórási eljárást alkalmazott. Az SW szó szerinti vagy legalábbis az ekvivalencia-elv alapján történő bitorlásra hivatkozott.
A bíróság megállapította, hogy a "merítés" szó szokásos jelentése nem vonatkozik a szórásra. Elismerte azonban, hogy egy szabadalmas különleges jelentéssel használhat szavakat, ha gondosan megmagyarázza azok jelentését. Az SW szabadalma a szórást a krémbevonatú kesztyűk előállításának elfogadható módszereként említette. Így a "merítés" kifejezés a szokásosnál szélesebb értelmezésre tarthatott volna igényt a szó szerinti bitorlás szempontjából. A bíróság azonban elutasította ezt az érvelést, mert a szabadalmi bejelentés elővizsgálati eljárásában az elővizsgáló olyan anterioritásra hivatkozott, amelynek alapján a kesztyűk szórással való bevonása ismertnek minősült. Az elővizsgáló azt javasolta, hogy az igénypontokat ettől a nyomtatványtól "bemerítés"-re való korlátozással határolják el. A szabadalmas elfogadta ezt a javaslatot, és ennek megfelelően módosította az igénypontokat, aminek alapján a szabadalmat engedélyezték. Így az igénypontba a "merítés" szó egyértelműen azért került, hogy ezáltal kizárják a szórást; enélkül a szabadalmat nem engedélyezték volna.
Az elővizsgálati eljárás során történt ilyen korlátozás kizárta az ekvivalencia-tan alkalmazását. A bíróság döntése kimondta, hogy ha az eredeti leírás egy ekvivalenst is tartalmazott, amelyet azonban a szabadalmas azért zárt ki az oltalmi körből, hogy szabadalmat kapjon vagy védje szabadalma érvényességét, később nem tarthat igényt az ilyen ekvivalensre. Ezért a bíróság megállapította, hogy KC nem követett el bitorlást sem szó szerint, sem az ekvivalencia-elv alapján.
3. Argentína
Az argentin kongresszus 2003. december 5-én a szabadalmi törvény olyan módosításait hagyta jóvá, amelyektől az elnöki adminisztráció azt reméli, hogy ki fogják elégíteni az az Egyesült Államok amerikai gyógyászati termékek erősebb szabadalmi oltalmára vonatkozó igényeit.
A törvénytervezetet a szenátorok három hónappal korábban egyhangúlag és vita nélkül elfogadták, majd az alsóház lényeges módosításokkal ugyan, de szintén elfogadta. Az alsóház által beiktatott főbb módosítások a következők voltak:
a bizonyítási teher áthárítása eljárási szabadalmak esetén a felperesről az alperesre;
az oltalom kiterjesztése az eljárási szabadalmak termékére;
ideiglenes intézkedés lehetőségének biztosítása a szellemi tulajdonra vonatkozó bírósági eljárásokban;
titkosság biztosítása gyógyszerek és növényvédő szerek forgalomba hozatali engedélyének megszerzése céljából a kormányhatóságnak benyújtott adatokkal kapcsolatban.
4. Bahrein
A bahreini kereskedelmi miniszter és a Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal vezetője bejelentette, hogy Bahrein csatlakozni kíván a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez, a Védjegyjogi Szerződéshez, a Madridi Jegyzőkönyvhöz és a Budapesti Szerződéshez. Emellett azt is közölte, hogy hét új iparjogvédelmi törvény előkészítő munkáját fejezték be, aminek a célja az volt, hogy a hatályos nemzeti törvényeket összhangba hozzák a Bahrein által elfogadni szándékozott nemzetközi egyezményekkel. A kidolgozott, de még jóvá nem hagyott törvények a következők:
1. A szabadalmi és használatiminta-törvény a szabadalmakkal kapcsolatos összes kérdést szabályozza, és hozzájárul majd egy nemzeti szabadalmi hivatal felállításához, amely kezdetben az Ausztrál, az Európai, az Osztrák és a Svéd Szabadalmi Hivatallal fog együttműködni.
2. A védjegytörvény szabályozni fogja a rendes védjegyek, a szolgáltatási, a kollektív és a bizonylati védjegyek bejelentési, közzétételi és lajstromozási eljárását.
3. A földrajzi megjelölések oltalmára vonatkozó törvény Bahreinben új lesz, és várhatóan a Védjegyhivatal fogja adminisztrálni.
4. A kereskedelmi titkokra vonatkozó törvény a nemzetközi követelményekkel összhangban a kereskedelmi titkok kezelését fogja szabályozni, és azokat a rendszabályokat tartalmazza, amelyeket a kereskedelmi adatvédelem megsértése esetén kell alkalmazni.
5. Az ipariminta-törvény a tervezők és egyéb gyártók jogait fogja védeni.
6. Az integrált áramkörökre vonatkozó törvény az elektromos és elektronikus áramkörök oltalmát biztosítja majd.
7. A törvény a növényfajták oltalmáról a növénytermesztők számára sajátos oltalmi formát fog biztosítani.
Mindezek a törvények összhangban állnak azokkal a követelményekkel, amelyeket Bahreinnek ki kell elégítenie a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás folytán.
5. Dánia
A Szabadalmi és Védjegyhivatal elutasította a Bacardi & Company Ltd. kék palack védjegyként való lajstromozására vonatkozó kérelmét arra hivatkozva, hogy az ilyen védjegy a védjegytörvény 13. szakasza alapján nélkülözi a megkülönböztető jelleget.
A Szabadalmi és Védjegyhivatal Fellebbezési Tanácsa megváltoztatta ezt a döntést, és elrendelte a kék palacknak védjegyként való lajstromozását.
6. Dél-Korea
Az Indena S.p.A. v. Dél-koreai Szellemi Tulajdon Hivatal (KIPO) ügyben a Szabadalmi Bíróság úgy döntött, hogy fizikokémiai adatoknak a leírásba való későbbi beiktatása nem képez új anyagot, ha az igényelt vegyületek előállítási példái a leírásban részletesen vannak ismertetve. Ez a bírósági döntés véglegesnek tekinthető, mert a KIPO nem nyújtott be fellebbezést.
E bírósági döntés előtt a dél-koreai szabadalmi joggyakorlatban szigorúan megkövetelték, hogy az új vegyületekre vonatkozó bejelentés eredeti leírása tartalmazzon fizikokémiai adatokat a vegyületek előállításának megerősítése céljából. Ilyen anyagokként a hivatal elemi analízisadatokat, NMR-adatokat, olvadáspontot, forráspontot, törésmutatót, ultraibolya vagy infravörös spektrumot, viszkozitási adatot, kristálytípust, színt vagy hasonlókat fogadott el. Ha a leírás nem tartalmazott ilyen adatokat, a bejelentést elutasították arra hivatkozva, hogy a találmány nincs kellő mértékben kinyilvánítva.
Ez a bírósági döntés azért jelentős, mert enyhíti a kémiai vegyületekre vonatkozó találmányokkal kapcsolatos szigorú követelményeket.
7. Egyiptom
2003. decemberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Egyiptom 2003. június 6-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát, így a szerződés Egyiptomra nézve 2003. szeptember 6-án lépett hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy az Egyiptomi Szabadalmi Hivatal elnöke 2004. január 4-én közleményt adott ki arról, hogy elfogad külföldön 2003. szeptember 6-a előtt benyújtott nemzetközi bejelentéseket akkor is, ha azokban Egyiptomot nem jelölték meg.
8. Európai Szabadalmi Hivatal
A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) 2003 novemberében értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy a 2002 elején bevezetett javított nemzetközi kutatási és elővizsgálati (Enhanced International Search and Preliminary Examination, EISPE) rendszert a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések esetében megszünteti, de azt továbbra is alkalmazza a 2004. január 1-je előtt benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán. E változtatás oka - miként erről előző tájékoztatónkban és az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle előző számában a PCT-rendszer változásairól közölt cikkben beszámoltunk -, hogy a PCT-rendszer keretében 2004. január 1-jén bevezették a javított nemzetközi elővizsgálati rendszert.
B) Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 2004. január 1-jétől kezdve a nemzetközi kutatási hatóság által készített kutatási jelentést a nemzetközi elővizsgáló hatóság írott véleménynek (written opinion) tekinti. Ugyanakkor azonban az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) mint nemzetközi elővizsgáló hatóság értesítette a nemzetközi irodát, hogy a nemzetközi kutatási jelentést csak akkor tekinti írott jelentésnek is, ha azt saját maga készítette. Ez annyit jelent, hogy a Finn, az Osztrák, a Spanyol vagy a Svéd Szabadalmi Hivatal vagy a jövőben nemzetközi kutatási hatóságnak kijelölt bármely iparjogvédelmi hivatal által készített kutatási jelentést az EPO nem fogadja el írott véleményként.
9. Hollandia
A) Az Európai Bíróság egy holland telekommunikációs társaság ügyében hozott ítélete megállapítja, hogy egy színt védjegyként csak korlátozott feltételek mellett lehet lajstromoztatni, mert az érintett közönség csak korlátozott számú színt képes megkülönböztetni, és egy szín rendes körülmények között önmagában nem elégíti ki a védjegyek megkülönbözető jellegével kapcsolatos követelményeket.
B) Az amszterdami Fellebbezési Bíróság 2003. november 6-án hozott ítéletében helybenhagyta az amszterdami Kerületi Bíróság 2003. április 3-án kelt döntését, amely megállapította, hogy az orosz Dimitrij Yemetz "Tanya Grotter és a bűvös nagybőgő" c. regényének holland fordítása a Harry Potter védjegy bitorlását jelenti.
Az eljárást a "Harry Potter" könyvek szerzőjének, Joanne Rowlingnak a holland kiadója, a De Harmonie BV cég és a Time Warner Entertainment Company LP cég (amely különböző HARRY POTTER védjegyek tulajdonosa) indította a "Tanya Grotter" könyv holland kiadója, a Byblos BV cég ellen.
A Byblos megfellebbezte a Kerületi Bíróság döntését, amely megállapította, hogy a Byblos megsértette a Time Warner védjegyjogait, valamint a "Harry Potter és a bölcsek köve" c. Rowling-regény szerzői jogait.
Fellebbezésében a Byblos elsősorban arra hivatkozott, hogy a "Tanya Grotter" c. regény teljesen eltér Rowling regényétől, mert "kevésbé fekete és fehér, és sokkal reálisabb", mint ellenpárja, ezért új és eredeti műnek tekintendő.
A Fellebbezési Bíróság a két regény részletes összehasonlítása alapján nem adott helyt ennek az érvelésnek megállapítva, hogy mindkét regény többé-kevésbé ugyanazt a történetet meséli el: Tanya és Harry a regény hőseiként majdnem azonos szerepeket játszanak, továbbá jellemük, hátterük és helyzetük is hasonló. Emellett a hősök számos esetben hasonló kalandokat élnek át meglepően hasonló módon. Ezért az a számos különbség, amelyet Yemet alkalmazott, nem gátolja azt az összbenyomást, hogy könyve lényegileg a Rowling-regény átdolgozása és utánzása.
A Byblos második érve az volt, hogy Rowling regénye Anthony Horowitz két korábbi fantáziaregényén alapszik, és így csak korlátozott szerzői jogra jogosít. A bíróság azonban úgy találta, hogy a különbségek Rowling és Horowitz könyve között sokkal nagyobbak, mint a Potter- és Grotter-regény között. A valóságban az ilyen összehasonlítás hozzájárult a bíróságnak ahhoz a megállapításához, hogy a Grotter-regény bitorol.
Harmadszor a Byblos azzal érvelt, hogy a "Tanya Grotter" c. könyvet a Rowling- regény megengedhető paródiájaként kell tekinteni. A bíróság ezt az érvelést is elutasította, mert nem talált bizonyítékot arra, hogy Yemet holland vagy orosz kiadója a per megindítása előtt a regényt paródiának tekintette volna. Emellett a bíróság nem is talált olyan elemet a Grotter-könyvben, amely paródiának lenne minősíthető.
A védjegybitorlás vonatkozásában a Byblos azzal érvelt, hogy a HARRY POTTER név nem volt könyvekkel, filmekkel kapcsolatban érvényesen védjegyeztetve, és így Harry Potter történetének kapcsán csupán deszkriptívnek tekinthető. A Byblos azzal is érvelt, hogy a Yemet-regény teljes címét kell tekintetbe venni, ideértve az "és a bűvös nagybőgő" szavakat is, amikor összehasonlítják a HARRY POTTER védjeggyel.
A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a HARRY POTTER érvényes védjegy könyvekkel és filmekkel kapcsolatban, és így tökéletesen kielégíti a védjegyek elsődleges funkcióját, vagyis megkülönbözteti a termékeket származás szempontjából, és garantálja azok minőségét. Ezen túlmenően a bíróság úgy találta, hogy a "Tanya Grotter" név a legdominánsabb része Yemet könyvcímének, és ez a rész - legalábbis hangzás szempontjából - hasonlít a HARRY POTTER védjegyhez. Emellett fogalmilag is hasonlónak kell tekinteni, mert a "Tanya Grotter" regényt Harry Potter "orosz nővéreként" publikálták.
A bíróság nem tartotta szükségesnek azt eldönteni, hogy a "Tanya Grotter" nevet mint olyat védjegyként használták-e. Könyvcímként való használatát mindenképpen bitorlásnak kell tekinteni, és nem lehet jogilag megalapozottnak tekinteni, viszont károsította a HARRY POTTER védjegy megkülönböztető jellegét és hírnevét, és ebből a közismert védjegyből tisztességtelen előnyt húzott.
10. India
A) A módosított indiai szabadalmi törvény 2003. május 20-án lépett hatályba. Főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
A találmány új, tágabb meghatározása: "Találmány egy olyan új termék vagy eljárás lehet, amely kezdeményező lépést (initiative step) foglal magában, és iparilag alkalmazható". E meghatározás által termékek is szabadalmazhatóvá váltak Indiában.
A szabadalmak oltalmi idejét a bejelentés napjától számított 20 évre hosszabbították meg.
A "kémiai eljárás" kifejezés vonatkozik a biokémiai, a biotechnológiai és a mikrobiológiai eljárásokra is.
A bejelentéseket a bejelentés napjától számított 18 hónap eltelte után közzéteszik.
A bejelentések vizsgálatát a bejelentés napjától számított 4 éven belül kell kérni. Az ilyen kérelem benyújtásának elmulasztása a bejelentés megszűnését eredményezi.
A bejelentéseket a vizsgálat megkezdését követő 12 hónapon belül elfogadásra kész állapotba kell helyezni.
B) 2003. decemberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy az új védjegytörvény 2003. szeptember 15-én lépett hatályba. Főbb vonásai a következők:
Egyetlen bejelentésben több védjegyosztályra vonatkozó oltalmat is lehet kérni.
Lehetővé vált a szolgáltatási és kollektív védjegyek lajstromozása is.
A védjegyoltalmat kiterjesztették az áruk alakjára és csomagolására, valamint a színkombinációkra is.
A bejelentő kérésére illeték befizetése ellenében meggyorsítják a védjegybejelentések vizsgálatát, mert ilyenkor három hónapon belül kiadnak elővizsgálati jelentést.
Törvénybe iktatták a közismert védjegyek oltalmát.
Megszüntették a védjegylajstrom A és B részét. Így az új törvény szerint csak egyetlen védjegylajstrom van.
A lajstromozás oltalmi idejét 7 évről 10 évre növelték.
Felállítottak egy különleges Szellemitulajdon-jogi Fellebbezési Bíróságot, amely a Védjegyhivatal döntései ellen benyújtott fellebbezések gyors elintézését teszi lehetővé.
Lajstromozatlan védjegyekre is lehet használati engedélyt adni.
C) Az Indiai Legfelsőbb Bíróság olyan ítéletet hozott, amelynek alapján szabadalombitorlási és védjegybitorlási ügyekben gyorsabban lehet majd ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntést kapni.
11. Irán
A) Irán 2003. szeptember 25-én letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a nemzetközi egyezmény Iránra nézve 2003. december 25-én lépett hatályba.
B) A Qveshm Shan Hao (QSH), egy iráni kereskedelmi társaság a JORDAN védjegy 25. áruosztálybeli lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be. A Védjegyhivatal a bejelentés vizsgálata során nem talált ütköző védjegyet, és a 30 napos felszólalási határidőre közzétette a bejelentést.
A Nike International (Nike) felszólalást nyújtott be a védjegybejelentés ellen arra hivatkozva, hogy ezt a védjegyet korábban világszerte használta. Egyúttal - a törvényes követelmény kielégítése és felszólalásának alátámasztása érdekében - kérte a JORDAN védjegy saját nevére való lajstromozását a 25. áruosztályban.
Az iráni törvény szerint ha a bejelentő a felszólalás alapján ejti bejelentését, az önműködően megszűnik; ha viszont nem válaszol a felszólalásra, a felszólalónak a bíróságtól kell kérnie a védjegybejelentés törlését.
Minthogy a QSH nem válaszolt a felszólalásra, a Nike kérte a bíróságtól a QSH JORDAN védjegybejelentésének törlését. Ennek alapján a bíróság törölte a védjegybejelentést és egyúttal - e védjegy korábbi világméretű használata alapján - elrendelte a JORDAN védjegy Nike javára történő lajstromozását.
12. Izrael
A Taam Teva Tivoli (TTT) cég tulajdonosa volt a táplálék-kiegészítőket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítményekre lajstromoztatott MEGA-GLUFLEX védjegynek. A lajstromozás a "mega" szóra vonatkozó disclaimert tartalmazott. A védjegybitorlásért beperelt Embrosia Supherb (ES) hasonló célra használta a saját MEGA REFLEX védjegyét. A TTT a tel-avivi kerületi bíróságnál pert indított az ES ellen védjegybitorlás miatt.
A felperes ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmével kapcsolatos szóbeli tárgyaláson a bíróság azt állapította meg, hogy a két védjegy mind vizuálisan, mind hangzásilag különbözik.
A felperes által benyújtott fellebbezés alapján a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az ítéletet, és megállapította, hogy fennáll az összetévesztés valószínűsége.
A bíróság szerint két védjegy közötti hasonlóság megítélésekor mind a hangzásbeli, mind a vizuális hasonlóságot figyelembe kell venni, és bár a két védjegy vizuálisan eltérő, hangzásbeli hasonlóságuk elegendő annak megállapításához, hogy fennáll az összetévesztés veszélye.
A bíróság elutasította az alperesnek azt az érvelését, hogy a felperes védjegyének részét képező "-flex" kifejezés a kereskedelemben általánosan használt, és nem rendelkezhet megkülönböztető jelleggel.
Ilyen okok miatt a bíróság megállapította, hogy a két védjegy megtévesztő hasonlósága miatt megalapozott a felperes védjegybitorlási keresete.
13. Jamaica
A parlament alsóháza jóváhagyta a földrajzi árujelzőkre vonatkozó 2003. évi törvényt, amely lehetővé teszi a lajstromozatlan földrajzi árujelzők oltalmát is, és lajstromozási rendszert vezet be. Földrajzi árujelzők oltalmáért bármilyen termelő egyén vagy csoport folyamodhat, aki a kérdéses földrajzi területen folytat tevékenységet a bejelentésben megjelölt áruk vonatkozásában.
14. Japán
A) 2003. októberi és decemberi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy Japánban 2003. május 23-án módosított szabadalmi törvényt hagytak jóvá, amelynek alapján 2004. január 1-jétől kezdve megváltoztak a találmány egységességének megítélésével kapcsolatos követelmények. Ennek megfelelően két vagy több találmány akkor igényelhető egy bejelentésben, ha közöttük műszaki összefüggés van; ez a feltétel pedig akkor teljesül, ha a két vagy több találmány egy vagy több azonos műszaki jellemzővel rendelkezik. Ezt az alapelvet a Japán Szabadalmi Hivatal módosítások esetén is alkalmazza. Az alábbiakban konkrét példát adunk egy olyan esetre, amikor a hivatal elfogadta a módosítást, valamint egy olyan esetre, amikor a nem engedélyezte azt.
a) Az igénypont olyan tartályra vonatkozott, amely "200 mm és 10 000 mm közötti, lényegileg egyenletes átmérőjű és ...". A leírás szerint a tartály a kívánt felhasználási céltól függően 200 mm és 10 000 mm közötti, előnyösen 500- 6000 mm átmérőjű.
A módosított igénypont szerint a tartály "200 mm és 6000 mm közötti, lényegileg egyenletes átmérőjű és ...".
A hivatal szerint a módosított igénypont nem tartalmazott új anyagot, mert az eredeti leírásban előnyösként ismertetett értéket adta meg maximális értékként, és a módosítás az eredeti 200-10 000 mm tartományon belül van. Ez annyit jelent, hogy az eredetileg előnyösként kinyilvánított minimális és maximális értékek új tartományként való megadása nem képez új anyagot.
b) Az eredeti igénypont olyan rezorcinkompozícióra vonatkozott, amely "agyagásványokat és 0,001-2 tömegszázalék tejsavat" tartalmaz. Az eredeti leírás szerint a tejsav előnyös mennyisége 0,05-2 tömegszázalék.
A módosított igénypont szerint a rezorcinkompozíció "agyagásványokat és 0,1-1 tömegszázalék tejsavat" tartalmaz.
A hivatal a tejsav mennyiségének 0,1-1 tömegszázalékra való megváltoztatását új anyagnak minősítette, mert az eredeti leírás nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy a tejsav előnyös mennyisége 0,1-1 tömegszázalék lehet.
2004. január 1-jei hatállyal a törvény 195. szakaszát is módosították, aminek következtében a bejelentők visszakaphatják a vizsgálati illeték felét, ha bejelentésüket a vizsgálat kérelmezését követően, de még a vizsgálat megkezdése előtt visszavonják.
B) A japán kormánynak beterjesztett tervezet szerint a bíróságok jogosultak lennének bizonyos eseteket a nyilvánosságtól elzárva tárgyalni, illetve egyes ügyekben elrendelni a titkosságot.
A hatályos törvény szerint a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatos perek nyilvánosan folynak. Ezért egyes cégek nem vesznek részt az ilyen perekben, hogy elkerüljék technológiájuk nyilvánosságra jutását.
C) A Japán Szabadalmi Hivatal elnöke bejelentette, hogy 500 új szakembert szándékoznak alkalmazni annak érdekében, hogy "drámaian" lerövidítsék a szabadalmi bejelentések feldolgozásának időtartamát.
15. Kína
A) A japán Toyota cégnek a kínai Geely Auto Co., Ltd. (Geely) ellen indított védjegybitorlási keresete ügyében a beijingi 2. sz. Középfokú Bíróság 2003. november 24-én hozott ítéletet.
A Geely arról híres, hogy az elmúlt években rendszeresen utánozta nagyobb gépkocsigyártók mintáit. Agresszív utánzási technikája miatt Kínában a "kis Benz" gúnynevet ruházták rá.
A Geely Tianjinben a Toyotától szerzett licencia alapján gyártott motorokat, és széles körben hirdette, hogy a Geely-kocsik Toyota- motorral működnek, majd a kocsikat olyan logóval kezdte forgalmazni, amely abban különbözött a Toyota két eltérő méretű vízszintes és egy függőleges ellipszist magában foglaló logójától, hogy a függőleges ellipszis két oldala mellé még egy-egy körívet iktatott be, és a Toyota függőleges ellipszise helyett felül nyitott, vagyis nem körívben záruló ellipszist alkalmazott.
A Toyota 2003. január 2-án indított polgári pert a Geely ellen, és kérte a bíróságot, hogy tiltsa el a Geelyt logójának használatától. Emellett a Toyota kb. 1,7 millió USD-nek megfelelő kártérítés megítélését is kérte. Kérelmét arra alapozta, hogy védjegye közismert az egész világon, és ezért a Geely és annak kereskedői visszaéltek a Toyota kereskedelmi nevével, és a tisztességtelen versenyt tiltó törvénybe ütköztek.
A bíróság elutasította a Toyota keresetét. A 32 oldalas döntésben megállapította, hogy a két védjegy eltérő, és valószínűtlen, hogy a Geely logója megtévesztésre adna okot az érdekelt közönség körében. Véleményének alátámasztására a bíróság elsősorban arra hivatkozott, hogy a szóban forgó termékek ára magas, és az érdekelt közönség speciális összetételű; ezért a gépkocsik vevői rendszerint saját kutatásaik és/vagy a termékek használata alapján általános ismeretekkel rendelkeznek. Mindez segít elkerülni a fogyasztók megtévesztését. Emellett az érdekelt közönség a két logót bizonyos hasonlóságok ellenére sem téveszti össze.
A bíróság elismerte, hogy a Toyota logója jóhírű, ami azonban nem növeli meg az összetévesztés valószínűségét, különös tekintettel az érdekelt közönség ismereteire a gépkocsiiparban. Ilyen szempontból a két cég termékeinek ára és minősége terén fennálló különbség miatt sem kell tartani a fogyasztók megtévesztésétől.
A bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Toyota logója közismert védjegyként további oltalomra jogosult-e, mert a kínai védjegytörvény szerint a "közismert" státus csak eltérő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos viták esetén vehető figyelembe.
A bíróság arra is hivatkozott, hogy a Geely 1996-ban lajstromoztatta védjegyeit a Kínai Szabadalmi Hivatalnál.
A fenti érvek alapján a bíróság elutasította a Toyota keresetét. A Toyota a döntés ellen fellebbezést nyújtott be a pekingi Felsőfokú Népbíróságnál.
B) A japán Honda cég pert nyert a kínai kormánnyal szemben.
A Honda egy robogóra vonatkozó mintaszabadalmi bejelentésére 1994-ben kapott szabadalmat. Ezt követően megállapította, hogy három kínai társaság bitorolta a szabadalmát, mert olyan robogókat gyártott, amelyek nagymértékben hasonlítottak a szabadalmazott mintára. E három társaság az Állami Szellemi Tulajdon Hivatal Felülvizsgálati Tanácsánál megsemmisítési eljárást indított azt állítva, hogy hasonló mintákat már publikáltak képes folyóiratokban, és már használtak Kínában. A tanács helyt adott a keresetnek, ami ellen a Honda 2001 decemberében az 1. sz. Közbenső Népbíróságnál fellebbezést nyújtott be. Ez a bíróság megerősítette az Állami Szellemi Tulajdon Hivatalnak a Honda szabadalmát érvénytelenítő döntését, de végül a pekingi Felső Népbíróság 2002 szeptemberében a Honda javára ítélkezett.
16. Lengyelország
Lengyelország 2003. december 30-án letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Így az egyezmény Lengyelországra nézve 2004. március 1-jén lépett hatályba. Ennek következtében a 2004. március 1-jén vagy ezt követően benyújtott nemzetközi bejelentések a nemzeti megjelölés mellett önműködően megjelölik Lengyelországot is mint az Európai Szabadalmi Egyezmény tagját. Egyúttal ettől az időponttól kezdve Lengyelország állampolgárai és lakói nemzetközi bejelentéseiket a Lengyel Szabadalmi Hivatal és a Nemzetközi Iroda mellett az Európai Szabadalmi Hivatalnál is benyújthatják.
17. Litvánia
Litvánia 2003. augusztus 10-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Litvániára nézve 2003. november 10-én lépett hatályba.
18. Malajzia
A) A malajziai szabadalmi törvény 2003. évi módosítása szerint a Malajziai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal elfogadja a Dél-Koreai vagy a Japán Szabadalmi Hivatal által kiadott kutatási vagy elővizsgálati eredményeket, és így a bejelentő dönthet, hogy az engedélyezett japán vagy dél-koreai szabadalomnak megfelelően kívánja módosítani malajziai bejelentését. Ilyen eljárás választása esetén a bejelentőnek csatolnia kell az engedélyezett dél-koreai vagy japán szabadalom másolatát a dél-koreai vagy japán igénypontok angol fordításával együtt.
B) A Malajziai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal vezérigazgatója bejelentette, hogy országa egyelőre nem szándékozik csatlakozni a Madridi Jegyzőkönyvhöz.
19. Nagy-Britannia
Az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala és a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium illetékes főosztálya 2002 novemberében nyilvános konzultációt indított a szabadalmi törvény módosítására vonatkozó javaslatokról, ezekről és a kormány következtetéseiről a hivatal 2003. november 14-én összefoglalást készített. A tervezett fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Jelenleg egy szabadalmas, ha szabadalmát engedélyezés után módosítani kívánja, bizonyítani köteles, hogy nem szándékosan tartotta fenn érvénytelen szabadalmát. A bíróságnak vagy a szabadalmi hivatalnak jogában áll elutasítani egy ilyen kérelmet, ha a szabadalmas magatartása nem elégíti ki. A javaslat szerint a szabadalmas viselkedése nem befolyásolhatja a módosítási kérelem engedélyezését.
Lehetővé kívánják tenni, hogy a hivatal a szabadalom engedélyezése után újbóli vizsgálatot végezhessen, aminek az a célja, hogy mielőtt pert indítanának, elősegítse a szabadalom érvényességével kapcsolatos döntést és ezáltal a felek megegyezését. Mostanáig csak a szabadalmi törvény 72. szakasza alapján indított megvonási eljárás tette lehetővé a hivatal és a bíróságok előtt érvényességgel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, jogilag kötelező döntés meghozatalát. Ezért az engedélyezés utáni újbóli vizsgálati eljárást mint "az érvényesség nem kötelező megállapítását" vagy egy "korai semleges érvényességértékelést" írják le. Az eredmény a szabadalmi hivatal véleménye lesz. Az eljárással azt kívánják elérni, hogy gyors és könnyen érvényesíthető eszköz álljon rendelkezésre az érvényesség korai megállapításához, amely bármely fél (így a szabadalmas és nem érdekelt felek) kérésére elérhető. Az eljárás nyilvános lesz, és az ilyen kérelem benyújtását a szabadalmi lajstromba is bejegyzik. Minthogy jogilag nem lesz kötelező érvényű, az érvényesség megállapítására vonatkozó eljárás nem gátolja vagy késlelteti egy szabadalommal kapcsolatos megvonási vagy bitorlási eljárás megindítását. A vonatkozó kérelmet új érvre kell alapozni, amire kézenfekvő példa lehet egy olyan eset, amikor új anterioritást találnak, amely megalapozza az újdonság vagy a feltalálói tevékenység hiányát, és amelyet az engedélyezés előtti eljárásban nem vettek figyelembe.
Olyan, hasonló eljárási módot is javasolnak, amely lehetővé tenné a szabadalmi hivatal számára bitorlással kapcsolatos nem kötelező vélemény adását arról, hogy egy bizonyos cselekvés vagy eljárás szabadalombitorlást jelent-e. Ilyen kérelmet bárki - tehát a szabadalmas is - benyújthat; a kérelmezőnek nem kell érdekeltséget bizonyítania. A kérelemben ismertetni kell a kérdéses szabadalom megfelelő részleteit, valamint a bitorlással gyanúsított tárgyat, cselekményt vagy eljárást. A hivatalnak jogában áll a kérelem elutasítása. Arra is lehetőség lenne, hogy a hivatal kérelemre mind az érvényességre, mind a bitorlásra vonatkozó véleményt adjon.
Miként az érvényesség megállapítására vonatkozó eljárásban, úgy véleményének kiadása előtt a hivatal itt is figyelembe veheti mindkét félnek az érveit. A hivatal a feleket meghívhatja szóbeli tárgyalásra. A bitorlás megállapítására vonatkozó eljárás eredménye a köz számára hozzáférhető.
A hatályos angol szabadalmi törvény 70. szakasza szerint egy olyan szabadalmas, aki nem elsődleges bitorlás (primary infringement) esetében küld olyan levelet, amelyben bitorlási per megindításával fenyeget meg egy harmadik felet, a fenyegetés miatt okozott kár megtérítésére kötelezhető. (Elsődleges bitorlásnak számít egy szabadalmazott termék gyártása vagy bevitele, vagy egy szabadalmazott eljárás használata.) Ez érvényes abban az esetben is, ha másodlagos bitorlási cselekedetek (szabadalmazott termékek eladása stb.) miatt fenyegetett személy elsődleges bitorlási cselekedeteket is elkövet. A törvénytervezet szerint abban az esetben, ha a fenyegetett személy elsődleges és másodlagos bitorlást is elkövet, nem léphet fel a szabadalmas ellen.
A szabadalmak tulajdonlásával és megvonásával kapcsolatos rendelkezéseket is meg kívánják változtatni. A tervezet szerint a szabadalmas saját szabadalmának a megvonását is kérheti.
A bevezetni kívánt változtatások azt az egyértelmű szándékot tükrözik, hogy egyszerűsítsék és olcsóbbá tegyék a szabadalmi vitákat és a szabadalmi jogok érvényesítését.
20. Namíbia
Namíbia 2003. december 29-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény Namíbiára nézve 2004. március 29-én vált hatályossá.
21. Norvégia
A 2004 januárjában módosított szabadalmi törvény szerint Norvégiában a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszának megindítási határidejét 2004. február 1-jétől kezdve az elsőbbség napjától számított 31 hónapra hosszabbították meg. Ez az új határidő egyaránt vonatkozik az I. fejezet szerinti 20 hónapra és a II. fejezet szerinti 30 hónapra, vagyis nem kell a nemzetközi elővizsgálat iránt külön kérelmet benyújtani.
Egyúttal az Európai Biotechnológiai Irányelvet is törvénybe iktatták.
22. Olaszország
A firenzei Tartományi Bíróság a közelmúltban olyan döntést hozott, amely teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Unió ipari mintákra vonatkozó irányelve olaszországi elfogadásának következményeit. A döntés megerősítette, hogy a háromdimenziós ipari minták alkalmasak mintaoltalomra, és ha felmutatnak művészi és kreatív értékeket, szerzői jogi oltalomban is részesülhetnek.
23. Svájc
A Deutsche Telekom AG v. Télésonique SA ügyben a Legfelsőbb Bíróság elrendelte a "tonline.ch" doménnév átadását a T-ONLINE védjegy tulajdonosának. A bíróság ítélete megállapítja, hogy a világhálón használt lajstromozott védjegyeknek ugyanolyan fokú oltalmat kell kapniuk, mint a kereskedelemben használt jóhírű védjegyeknek, vagyis oltalmat nyújtanak bármilyen (nem csak teljesen hasonló vagy azonos) árukon és szolgáltatások kapcsán való használat ellen.
24. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal bejelentette, hogy 2004. február 14-től kezdve kész fogadni és feldolgozni elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentéseket. Ez annyit jelent, hogy ettől az időponttól kezdve a PCT tagállamaiból bárki benyújthat elektronikus úton nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodánál, és ennek alapján részesülhet az elektronikus bejelentés díjkedvezményében.
25. Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábia 2003. december 11-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény Szaúd-Arábiára nézve 2004. március 11-én vált hatályossá.
26. Szingapúr
Szingapúr értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy 2004. január 1-jétől kezdve a nemzeti szakasz megindítására a PCT I. fejezetében előírt 20 hónapos határidőt 30 hónapra hosszabbítják meg. Így ezeknél a bejelentéseknél a nemzeti szakasz megindításának határideje legkorábban 2004. november 1-jén jár le.
Az új rendelkezés csak azokra a PCT-bejelentésekre vonatkozik, amelyek elsőbbsége vagy - elsőbbség igénylése nélküli esetekben - bejelentési napja 2002. május 1-je vagy annál későbbi időpont, vagyis amely bejelentések esetén a 20 hónapos határidő nem járt le 2004. január 1-je előtt. Azon bejelentések esetében, amelyeknek a 20 hónapos határideje 2004. január 1-jénél korábban járt le, már nincs lehetőség a meghosszabbított határidő igénybevételére.
A vizsgálati kérelem benyújtásának határideje 28 hónap, ha a bejelentés napja vagy elsőbbsége 2002. május 1-je előtti, vagy a bejelentés nemzeti szakaszát 2004. január 1-jén vagy azt megelőzően kellett megindítani. A későbbi bejelentések esetén, amelyeknél a bejelentés napja vagy elsőbbsége 2002. május 1-jénél későbbi, és így a nemzeti szakaszt 2004. január 1-jén vagy azt követően kell megindítani, a vizsgálati kérelmet a bejelentés napját vagy elsőbbségét követő 32 hónapon belül kell benyújtani.
27. Tajvan
Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a 2003. január 6-án módosított szabadalmi törvény 2004. július 1-jén lép hatályba. Most arról is hírt kaptunk, hogy az új törvény eltörli a felszólalást. Ennek megfelelően egy engedélyezett szabadalmi bejelentés szabadalommá érik, ha az engedélyező végzés (notice of allowance) kézhezvételétől számított 3 hónapon belül befizetik az engedélyezési díjat és az első évdíjat.
Az új törvény szerint a használatiminta-bejelentések esetében nem fognak érdemi vizsgálatot végezni újdonságra és feltalálói tevékenységre, vagyis az ilyen bejelentést lajstromozzák, ha az kielégíti az alaki követelményeket. A lajstromozás azonban nem jelenti a lajstromozott minta érvényességét. Ennek megfelelően egy használati minta tulajdonosa köteles a használati mintával kapcsolatban a szabadalmi hivatal által kiadott műszaki véleményt bemutatni a vélt bitorlónak, mielőtt jogait gyakorolná vele szemben.
28. Vietnam
2004. május 28-tól kezdve a PCT-bejelentések fordítását a nemzeti szakasz megindításával egyidejűleg kell benyújtani. Korábban a fordítás benyújtására a Vietnami Szellemi Tulajdon Hivatal három hónap határidőt engedélyezett.