NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Ausztrália
3. Ausztria
4. Dél-Korea
5. Európai Szabadalmi Hivatal
6. Európai Unió
7. Franciaország
8. Ghána
9. India
10. Irán
11. Japán
12. Jordánia
13. Kanada
14. Kína
15. Közösségi védjegy
16. Lengyelország
17. Lettország
18. Malajzia
19. Mauritius
20. Málta
21. Mozambik
22. Nagy-Britannia
23. Németország
24. Pakisztán
25. Peru
26. Portugália
27. Spanyolország
28. Srí Lanka
29. Szabadalomjogi Szerződés
30. Szaúd-Arábia
31. Szerbia és Montenegro
32. Szingapúr
33. Tajvan
34. Törökország
35. Ukrajna
36. Új-Zéland
Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
A) A Chatam International Inc. ügyben az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Fellebbezési Bírósága (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) helybenhagyta az alsófokú bíróságnak azt a döntését, amellyel azon a címen tagadta meg a JOSE GASPAR GOLD védjegy lajstromozását tequilára, hogy az összetéveszthető a sörre és világos sörre (beer and ale) lajstromozott GASPAR'S ALE védjeggyel.
A CAFC döntése megállapítja, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegynek a GASPAR szó, míg a lajstromozott védjegynek a GASPAR'S szó a domináns jellemzője, ezért a két védjegy összességében tekintve feltűnően hasonló. Minthogy a vonatkozó áruosztályok egyaránt alkoholos italokra vonatkoznak, amelyeket azonos fogyasztóközönség számára, nagyrészt azonos csatornákon keresztül forgalmaznak, az áruk is hasonlónak minősülnek. Az összetéveszthetőséggel kapcsolatos kétségek indokoltsága folytán a CAFC megállapította, hogy a védjegyek és az áruk lényeges hasonlósága megalapozta az összetévesztés valószínűségét, és ez kizárta a védeni kívánt védjegy lajstromozhatóságát.
B) A texasi körzeti bíróság egy nemrég hozott döntésében megerősítette, hogy az Alcatel rendelkezik egy korábbi alkalmazottjának új üzleti módszerre vonatkozó találmánya fölötti joggal, jóllehet a vonatkozó ötlet a feltaláló alkalmazásának idején még csak a feltaláló fejében létezett.
2. Ausztrália
Az AB Hassle v. Alphapharm ügyben a Felsőbíróság (FB) (High Court) egy újabb döntése a kézenfekvőség kérdésében hozott érdekes állásfoglalást.
Ebben az ügyben a Szövetségi Bíróság (Federal Court) megvonta a Hassle cég [a svéd Astra Pharmaceuticals csoport (jelenleg AstraZeneca) tagja] omeprazol kiszerelésére vonatkozó szabadalmát arra hivatkozva, hogy a találmány csupán szokásos lépések alkalmazására vonatkozik, amelyeket "kézenfekvő volt kipróbálni" (obvious to try). Ezt a megközelítést az FB nem fogadta el, és egyúttal megerősítette azt a korábbi állásfoglalását, hogy kézenfekvőség kapcsán csak olyan anyag vehető figyelembe technika állásaként, amely Ausztráliában a mindennapi általános tudás (common general knowledge) részét képezi.
A bírósági döntés tárgyát képező szabadalom az omeprazol (a gyomorsav-kiválasztás gátlása révén előnyösen alkalmazható vegyület gyomor- és bélfekélyek kezelésére) olyan kiszerelési módszerére vonatkozott, amely lehetővé teszi a vegyületnek a vékonybélbe történő adagolását anélkül, hogy az a gyomron való áthaladás közben a gyomorsav hatására elbomlana. Az ilyen lebomlás ellen alkalmazható, korábban ismert módszer abban állt, hogy a hatóanyagot tartalmazó magon olyan védőbevonatot alakítottak ki, amely a magot megvédte a gyomorsav hatásától. Az omeprazol esetében azonban ez a módszer nem volt kielégítő: lúgos kémhatású anyagot kellett adni a maghoz stabilitás biztosítása céljából, és ezenkívül egy közbenső védőbevonatra is szükség volt ahhoz, hogy megakadályozzák a mag és a külső bevonat közötti reakciót és a gyomornedveknek a magba való diffúzióját.
A szabadalom legtágabb alakjában olyan tablettára vonatkozik, amelynek omeprazolt és egy lúgosan reagáló vegyületet tartalmazó magja, egy, a mag körül kialakított közömbös, vízoldható albevonata, és az utóbbit körülvevő külső védőbevonata van.
A Felsőbíróság elutasító döntése után a Hassle kérelmezte, hogy különleges engedélyt kapjon az FB-hez való fellebbezésre, és ezt meg is kapta. (Egyébként ilyen kérelemnek csak olyan esetekben adnak helyt, amikor a törvény súlyos, megoldatlan kérdéseiben kell dönteni, vagy a törvény hibáit kell helyesbíteni.) Az FB megerősítette az alsófokú bíróság döntését megállapítva, hogy a kézenfekvőséget nem annak vizsgálatával kell meghatározni, hogy egy szorgalmas kutató az igényelt találmány elemeit kiválaszthatta volna-e úgy, hogy összerak a technika állásából vett elemeket. Helytelen volt az alsófokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az egyes elemek érdemesek voltak legalább kipróbálásra, és ezért maga a kombináció kézenfekvő volt. Az FB többségének véleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Fellebbezési Bírósága (Court of Appeals for the Federal Circuit) számos esetben elutasította a "kézenfekvő kipróbálni" elv alkalmazását. Az FB a "kézenfekvő kipróbálni" tesztet olyankor tekinti alkalmazhatónak, amikor a feltaláló a lehetőségek sokféleségével találkozik. Ilyen esetekben azt kell vizsgálni, hogy a találmány "sajátos feltalálói tevékenységen" alapszik-e.
A Minnesota Mining and Manufacturing Company (3M) v. Tyco Electronics Pty, Ltd. ügyben (lásd előző tájékoztatónkat) hozott döntésére hivatkozva az FB megállapította, hogy egy szakértőnek az adott időpontban meglévő műszaki tudására kell szorítkoznia, és kerülnie kell a véleménynyilvánítást a találmány kézenfekvőségéről.
3. Ausztria
Ausztria 2004. június 1-jén letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezményhez (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Ausztriára nézve 2004. július 1-jén lépett hatályba.
4. Dél-Korea
A dél-koreai Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium 2004 júliusában javaslatot terjesztett be a Kongresz- szusnak egy "Szabadalmi Elemzést Támogató Központ" létrehozásáról, amivel elsősorban a digitális elektronikus készülékek hazai gyártóinak a találmányaihoz kívánnak támogatást nyújtani.
5. Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal Kibővített Fellebbezési Tanácsának G 01/03 és G 02/03 sz. döntései az alábbi válaszokat adják az egyik műszaki fellebbezési tanács által a disclaimerek beiktathatóságával kapcsolatban feltett kérdésekre:
1. Az Európai Szabadalmi Egyezmény 123. szakaszának (2) bekezdése alapján nem lehet visszautasítani egy igénypontnak disclaimer beiktatásával történő módosítását azon az alapon, hogy sem a disclaimernek, sem az általa az igénypont oltalmi köréből kizárt anyagnak nincs alapja az eredetileg benyújtott bejelentésben.
2. Az eredetileg ki nem nyilvánított disclaimer engedélyezhetőségének megállapításakor a következő kritériumokat kell figyelembe venni:
2.1.Egy disclaimer annak érdekében engedélyezhető, hogy
visszaállítsák az újdonságot olyan módon, hogy egy igénypontot elhatárolnak az 54(3) és (4) szakasz szerinti technika állásától;
visszaállítsák az újdonságot olyan módon, hogy egy igénypont oltalmi körét elhatárolják az 54(2) szakasz szerinti véletlen újdonságrontástól; egy újdonságrontás akkor minősül véletlennek, ha annyira távol áll az igényelt találmánytól, hogy egy szakember a találmány kidolgozásakor nem venné figyelembe; és
kizárjanak egy olyan tárgyat, amely az 52. és 57. szakasz alapján nem műszaki okok miatt ki van zárva a szabadalmazhatóságból.
2.2.Egy disclaimer nem zárhat ki többet, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy az újdonságot helyreállítsák, vagy ahhoz, hogy kizárják azt a tárgyat, amely nem műszaki okok miatt ki van zárva a szabadalmazhatóságból.
2.3.Egy olyan disclaimer, amely a feltalálói tevékenység vagy a kielégítő kinyilvánítás meghatározása szempontjából figyelembe veendő, a 123(2) szakasz szerint meg nem engedhető tárgyat ad hozzá a leíráshoz.
2.4.Egy disclaimert tartalmazó igénypontnak ki kell elégítenie a 84. szakasz szerinti egyértelműség és tömörség követelményét.
6. Európai Unió
A) Az Európai Unió (EU) letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát, és így 2004. október 1-jén teljes jogú tagjává vált ennek a nemzetközi egyezménynek. Ettől az időponttól kezdve a Madridi Jegyzőkönyvön keresztül az Európai Védjegyhivatal (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) elfogad és kezel nemzetközi bejelentéseket, ha azok az EU-t olyan államként jelölik meg, amelyben oltalmat kívánnak szerezni.
Kamil Idris, a WIPO vezérigazgatója, aki a Madridi Jegyzőkönyvért felelős személy, az EU csatlakozását a nemzetközi védjegyrendszer fejlődésének mérföldköveként írta le. Wubbo de Boer, az OHIM elnöke kijelentette, hogy az EU csatlakozása az OHIM szerepének felértékelődését jelzi, és az európai védjegytulajdonosok számára szélesebb választék nyújtását teszi lehetővé.
B) Az Európai Unió intézményeiben erős vita folyik a szoftver szabadalmazhatósága kapcsán arról, hogy melyik utat kövessék: az amerikait, amely a számítógépszoftvert ugyanolyannak tekinti, mint bármilyen egyéb technológiai találmányt, aminek alapján virágzik a szoftverek szabadalmazása, vagy azt az utat, amely a szoftverek területét nem tekinti szabadalmazhatónak. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem egyformán ítéli meg ezt a kérdést.
Az Amerikai Szabadalmi Hivatal és az amerikai bíróságok a számítógéppel kapcsolatos találmányok és a számítógépen alapuló üzleti módszerek széles körét tekinti szabadalmazhatónak. Az amerikai szoftveróriásoknak szabadalmai vannak adatstruktúrákra, fájlátalakító algoritmusokra és adatátviteli módszerekre.
Európa sokkal óvatosabb. Az Európai Szabadalmi Egyezmény 52(2) szakasza tiltja a számítógépprogramok szabadalmazását. Mind az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), mind a nemzeti bíróságok többször megállapították, hogy szoftverre csak akkor engedélyezhető szabadalom, ha alkalmazása műszaki hatást idéz elő.
2002 februárjában az Európai Bizottság a szoftverszabadalmakra vonatkozó irányelvtervezetet dolgozott ki, aminek az volt az oka, hogy a különböző nemzeti bíróságok és az EPO eltérő módon értelmezték az 52. szakaszt, és ez a belső piacon torzulásokhoz vezetett. Egyesek véleménye szerint a nagy-britanniai bíróságok tágabban értelmezik a számítógépprogramok szabadalmazásának tilalmát, mint az EPO. Ezért a helyzet tisztázására volt szükség. Az ellenzők, különösen a nyílt forrású szoftverekért lobbizók - akikről közismert, hogy alapvetően ellenzik a szoftverekre vonatkozó kizárólagos jogokat - azt állították, hogy a változtatás amerikai stílusú szoftverszabadalmazáshoz és a szoftverpiac elnyomásához vezetne.
Különösen kritikusnak tűnt a tervezet 3. szakasza, amely kimondja: "A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a számítógéppel kapcsolatos találmányokat műszaki területhez tartozónak tekintsék."
Az irányelvtervezet jóváhagyás céljából 2003 szeptemberében került az Európai Parlament elé, amely azonban - miként mondták, túlságosan befolyásolva az említett szoftverlobbi által - elutasította a javaslatot, és olyan módosításokat iktatott be, amelyek széles körben tiltják a szoftver vonatkozású technológiák szabadalmazását, és a szabadalmazást olyan területekre korlátozzák, ahol valamilyen természeti erő alkalmazása révén új műszaki előnyt lehet elérni. Ezzel azonban kizárják többek között azokat a találmányokat, amelyek információk feldolgozására, kezelésére és bemutatására vonatkoznak.
A Miniszterek Tanácsa 2004. május 17-én és 18-án tartott ülésén elutasította a módosításokat, és a 2002. évi tervezetet majdnem eredeti változatában hozta vissza. Az új tervezet ősszel ismét az Európai Parlament elé kerül, de úgy tűnik, hogy az nem lesz képes megváltoztatni a miniszterek döntését.
C) A Coninklie KPN Nederland NV v. Benelux- Merkenbureau ügyben - amelyben előzőleg a Hágai Fellebbezési Bíróság ítélkezett - az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) az európai védjegyirányelv 2. és 3. szakaszának értelmezése kapcsán számos kérdést fontolóra vett. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy egy olyan összetett védjegyet, amely az áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában deszkriptív részekből áll - amilyen pl. a POSTKANTOOR (postahivatal) -, deszkriptívnek kell-e tekinteni, és így a lajstromozásból ki kell-e zárni.
Az ECJ szerint közérdek, hogy a vonatkozó áruk és szolgáltatások kapcsán tisztán deszkriptív jelek szabadon hozzáférhetők legyenek. A bíróság megerősítette azt az alapelvet, hogy az olyan összetett szóvédjegyek esetén, amelyeknek minden egyes része deszkriptív, e szavak egyszerű kombinációja szintén deszkriptív marad. Nem minősül azonban deszkriptívnek az önmagukban deszkriptív szavakból álló olyan kombináció, amely az egyszerű kombináció által előidézettől kellően távol álló benyomást kelt. Ha a lajstromoztatni kívánt védjegy látható és hallható is, ezt a próbát mind az írott, mind a hallott benyomásra kell alkalmazni. Ezért egy védjegyként lajstromoztatni kívánt összetett szó esetén "észrevehető különbségnek kell lennie a szó és a részek összege között". Ilyen észrevehető különbség lehet annak a következménye, hogy szokatlan a szavak kombinációja, vagy hogy az összetett szó sajátos jelentésre tett szert.
Az ECJ ítélete szerint egy védjegybejelentés esetén egy adott tagállamban figyelmen kívül kell hagyni, hogy az adott jegyet hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában már lajstromozták. Ha egy tagállam nemzeti törvénye úgy rendelkezik, hogy egy szóvédjegy által biztosított jog önműködően kiterjed a szó más nyelvekre való fordításaira is, a védjegyhatóságnak minden egyes nyelven vizsgálnia kell a szó leíró jellegét.
A Campina Melkunie BV v. Benelux-Merkenbureau ügyben a Benelux Védjegyhivatal a BIOMILD védjegyet deszkriptívnek minősítve elutasította a lajstromozási kérelmet, mert az csupán azt fejezi ki, hogy a termék biológiai jellegű (bio) és enyhe (mild). Ezt a védjegyet a Campina enyhén ízesített joghurt terméke kapcsán három áruosztályban kívánta lajstromoztatni.
Az ECJ által eldöntendő fő kérdés hasonló volt, mint a POSTKANTOOR védjegy esetében. Minthogy az ECJ a két ügyben azonos napon hozott döntést, nem meglepő, hogy a BIOMILD védjegy ügyében hozott elutasító döntés indokolása majdnem megegyezett a POSTKANTOOR-ügyben hozott döntés indokolásával.
7. Franciaország
A francia kormány Daniel Hangard utódjaként Benoît Battistellit nevezte ki a Francia Szabadalmi Hivatal (INPI) elnökéül. Battistelli úr korábban az Iparügyi Minisztérium helyettes vezetője volt.
8. Ghána
2004 februárjában új védjegytörvény lépett hatályba, amely lényeges változásokat vezetett be: lehetővé teszi szolgáltatási védjegyek lajstromozását, elsőbbség igénylését és használati engedélyek lajstromozását.
9. India
India kormánya bejelentette, hogy törvénytervezetet dolgoztak ki, amelynek alapján a gyógyászati termékek szabadalmazását is lehetővé kívánják tenni. Ezenkívül a szabadalmi joggyakorlatot hozzá kívánják igazítani az Európai Szabadalmi Hivataléhoz. Így a találmányok egységére vonatkozó szabályozást is enyhíteni kívánják, aminek következtében egy bejelentésben valószínűleg oltalmat lehet majd kapni egy termékre, a termék előállítási eljárására és a termék alkalmazására is.
10. Irán
Egy iráni bíróság helyt adott a Ferrero SPA cég fellebbezésének a MONCHERRY védjegy lajstromozása ellen, mert megállapította, hogy ez a védjegy megtévesztően hasonlít a Ferrero azonos és hasonló árukra lajstromozott MON CHERY védjegyéhez, és ezért fennáll a fogyasztók megtévesztésének veszélye.
11. Japán
A Tokiói Kerületi Bíróság 2004. január 30-i döntésében 189 millió USD összeg megfizetésére kötelezett egy munkaadót.
Shuji Nakamura feltaláló 1979-től 1999-ig állt a Nichia cég alkalmazásában. 1990 szeptemberében eljárást dolgozott ki nitridlapkákon epitaxiális félvezető réteg kialakítására. Ez a találmány széles körben ismert, kék fényt kibocsátó diódához (blue light-emitting diode, "Blue LED") vezetett, amely a hagyományos villanykörtével összehasonlítva kevesebb áramot fogyaszt, és sokkal tartósabb. E találmány előtt csupán vörös vagy sárga fényt kibocsátó diódák voltak ismertek.
A feltaláló 2001. augusztus 23-án pert indított volt cége ellen arra hivatkozva, hogy az alperes jogtalanul gazdagodott találmányából. Emellett kérte a szabadalom tulajdonjogának az átruházását is. A kezdetben igényelt 100 millió jen kártérítést később 20 milliárd jenre (189 millió USD-re) módosította.
A bíróság megállapította, hogy a találmány szolgálati jellegű volt, és ezért nem ruházható át a feltalálóra, de az alkalmazottnak joga van ésszerű díjazásra. Ilyen alapon a Nichia céget 20 milliárd jen megfizetésére kötelezte.
12. Jordánia
A kormány a parlament elé terjesztette a szabadalmi törvény módosítását, kérve, hogy azt minél előbb ratifikálják.
Az új törvény a helyi piac szükségleteinek függvényében megfelelő ellenszolgáltatás mellett bevezeti a kényszerengedély intézményét, ahol a találmány gazdasági értékét a nemzetközi egyezményekkel összhangban kell megállapítani.
Az új törvény lehetővé teszi Jordánia számára a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozást.
13. Kanada
A) 2003. februári tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) 2002 októberi közgyűlése a Kanadai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalt nemzetközi kutató hatósággá (International Searching Authority, ISA) és nemzetközi elővizsgáló hatósággá (International Preliminary Examining Authority, IPEA) jelölte ki. A hivatal elnöke 2004 júniusában értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetét, hogy a hivatal 2004. július 26-án megkezdte működését mint nemzetközi kutató hatóság és mint nemzetközi elővizsgáló hatóság.
B) 1995. október 25. és 1996. augusztus 30. között a Bacardi & Company Limited (Bacardi) két védjegybejelentést (OLD HAVANA és HAVANA SELECT) és két mintavédjegy-bejelentést (OLD HAVANA LABEL DESIGN és OLD HAVANA & DESIGN) nyújtott be a Kanadai Védjegyhivatalnál, valamennyit desztillált alkoholos italokra, nevezetesen rumra. Három bejelentést a megfelelő védjegyeknek Kanadában tervezett használatára, míg az OLD HAVANA & DESIGN bejelentést a védjegynek Kanadában 1996. augusztus 1-jén elkezdett használatára alapozta a bejelentő.
A Kanadai Védjegyhivatal elfogadta a bejelentéseket, aminek alapján azokat a hivatalos lapban (Trade-Marks Journal) felszólalás céljából publikálták. A Havana Club Holding S. A. (HCH) mind a négy bejelentés ellen felszólalást nyújtott be arra hivatkozva, hogy a kanadai védjegytörvény 12(1)(b) szakasza alapján a Bacardi védjegybejelentései nem lajstromozhatók, mert egyértelműen deszkriptív jellegűek vagy megtévesztően deszkriptívek a velük kapcsolatban használni kívánt rum jellege vagy minősége vonatkozásában, vagy pedig a termék előállítása vagy eredete vonatkozásában, minthogy Havanna Kuba fővárosa.
A négy felszólalási ügy tárgyalása folyamán egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Bacardi-féle rumot nem Kubában állították elő.
A Felszólalási Tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok és az adott körülmények alapján megállapította, hogy a rum átlagos kanadai fogyasztója Havannát első benyomása alapján kubai városként azonosítaná, és feltételezné, hogy a szóban forgó védjegyekkel ellátott rum Havannából, vagyis Kubából származik, ezért mind a négy védjegybejelentést elutasította.
A Felszólalási Tanács határozata ellen a Bacardi 2004. április 6-án fellebbezést nyújtott be a kanadai Legfelsőbb Bíróságnál.
C) A Kanadai Legfelsőbb Bíróság 2004. május 21-én a Monsanto Canada Inc. v. Percy Schmeiser ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy az alperes bitorolta a felperes genetikusan módosított növényre vonatkozó szabadalmát.
Az ügy - amelyet Kanadában nagy figyelem kísért, mert Dávid és Góliát harcának tekintették - szabadalomjogilag azért érdekes, mert a Monsanto szabadalma nem tartalmaz transzgenikus növényre vonatkozó igénypontot. A kanadai szabadalmi joggyakorlat ugyanis az ún. Harvard-egér döntés óta tiltja magasabb életformákra vonatkozó igénypont engedélyezését. A Monsanto szabadalma csupán olajrepce növénynek glifozátrezisztenciát kölcsönző génszekvenciára, valamint ilyen szekvenciával átalakított növénysejtekre vonatkozó igénypontokat tartalmazott. A bíróság szerint Mr. Schmeisernek az a tevékenysége, hogy glifozáttal szemben ellenálló transzgenikus növényeket termesztett és az ebből származó termést eladta, a Monsanto-szabadalom igénypontjainak bitorlását jelentette.
A bírósági döntés kedvező azok számára, akik Kanadában magasabb életformákra igényelnek szabadalmi oltalmat, mert a génszekvenciára és az átalakított sejtekre vonatkozó igénypontokat bitorolja egy olyan személy, aki a megfelelő transzgenikus életformákat reprodukálja és eladja.
Összefoglalva tehát megállapítható, hogy bár magasabb életformák ilyen vonatkozású igénypontokkal Kanadában nem szabadalmazhatók, ilyen jellegű kiterjesztett oltalom szerezhető más igénypontokkal.
14. Kína
2003. februári tájékoztatónkban már beszámoltunk arról, hogy a Pfizer cég Viagra-szabadalma ellen számos kínai gyógyszergyártó cég megsemmisítési keresetet nyújtott be, és az ügyben a Szabadalmi Felülvizsgálati Tanács nyilvános tárgyalást tartott. Most arról kaptunk hírt, hogy ez a tanács 2004. július 5-én megsemmisítette a Viagra-szabadalmat.
A kínai kormány szóvivőjének beszámolója szerint a megsemmisítés fő oka abban keresendő, hogy nehéz helyesen meghatározni és osztályozni a Viagra tabletták hatóanyagát, a szildenafil-citrátot.
A kormány egy közleménye szerint a szabadalom megsemmisítésének fő oka az volt, hogy a Hivatal Felülvizsgálati Tanácsa nem volt teljesen meggyőződve a szildenafil-citrát egyedülálló orvosi alkalmazásairól és arról, hogy az anyag valóban gátolni és gyógyítani tudja az impotenciát. Végső soron a Pfizer nem adott a gyógyszerről olyan leírást, amely "elegendően világos és teljes ahhoz, hogy azt az adott terület szakembere megérthesse".
A Pfizer bejelentette, hogy a döntést meg fogja fellebbezni. A fellebbezést a pekingi 1. számú Közbülső Népbírósághoz kell benyújtani, és ennek a döntése ellen a főváros egy felsőbb bíróságánál lehet fellebbezni.
Az amerikai Kereskedelmi Kamara, kétségbe vonva Kínának a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatos elkötelezettségét, a Pfizer céggel együtt tiltakozott a Viagra-szabadalom megsemmisítése ellen.
15. Közösségi védjegy
A) Az Európai Unió Védjegyhivatala (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) elutasította a cseh Budejovicky Budvar cég felszólalását, amellyel meg akarta akadályozni, hogy az amerikai Anheuser-Busch cég a BUD védjegyet vendéglátásra vonatkozó szolgáltatásokra lajstromoztassa.
B) A ZIRH szó közösségi védjegyként való lajstromozása ellen felszólalt a SIR szót két oroszlán között egy címert tartalmazó ábrás védjegy tulajdonosa. A védjegybejelentés és a lajstromozott védjegy hasonló vagy azonos árukra (illattanyagok, illóolajok stb.) vonatkozott.
A Közösségi Védjegyhivatal (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) azon az alapon utasította el a felszólalást, hogy a vizuális és a fogalmi különbségek túlsúlyban vannak a szavak fonetikai hasonlóságával szemben, aminek következtében a két védjegy kapcsán nem áll fenn az összetévesztés valószínűsége. Az OHIM Fellebbezési Tanácsa megerősítette ezt a határozatot.
A SIR védjegy tulajdonosa fellebbezést nyújtott be az Európai Alsófokú Bíróságnál (Court of First Instance, CFI) arra hivatkozva, hogy az OHIM helytelenül ítélte meg a két védjegy összetévesztésének valószínűségét. Szerinte a SIR és a ZIRH szavak fonetikailag jóformán azonosak, és bár a SIR védjegy ábrás, benne a SIR szó dominál, és döntően befolyásolja a védjegy által nyújtott általános benyomást.
A CFI 2004. március 3-án hozott döntése megállapítja, hogy a SIR védjegy és a ZIRH védjegykérelem által fedett áruk részben azonosak, részben hasonlók. A két védjegy között nem áll fenn vizuális vagy fogalmi hasonlóság, mert a ZIRH szó az Európai Unió egyik országában sem bír jelentéssel, de a védjegyek az Unió bizonyos országaiban fonetikailag hasonlók.
A CFI saját eseti jogára hivatkozva elismerte, hogy bár csupán fonetikai hasonlóságok is okozhatnak összetévesztési veszélyt, ezt azonban ellensúlyozhatják a védjegyek közötti fogalmi különbségek. Ez akkor lehetséges, ha a védjegyek közül legalább az egyiknek van világos és sajátos jelentése, amelyet a fogyasztóközönség azonnal felismer. Ilyen eset forog fenn a SIR szó esetében. Ehhez még hozzájárul, hogy a SIR és a ZIRH szavak vizuálisan is eltérőek. Ezért a CFI elutasította a fellebbezést.
A döntés azért tekinthető fontosnak, mert világosan leszögezi azt az elvet, hogy egy fogalmi eltérés olyan esetben, amikor az egyik védjegy a közönség által megértett jelentéssel rendelkezik, ellensúlyozhatja a fonetikai hasonlóságot az összetévesztés valószínűségének megítélésében.
16. Lengyelország
A) Lengyelország kormánya 2003. december 30-án letétbe helyezte az európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Lengyelországra nézve 2004. március 1-jén lépett hatályba.
B) Lengyelországban a kiegészítő oltalmi tanúsítványra (Supplementary Protection Certificate, SPC) vonatkozó rendelet 2004. május 1-jén, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozás napján lépett hatályba.
A lengyel szabályozás szerint SPC-t hatóanyagra vagy hatóanyagok kombinációjára lehet engedélyezni, ha azt 2004. május 1-jén hatályban lévő alapszabadalom védi, és a termék első forgalombahozatali engedélyét 2000. január 1-je és 2004. május 1-je között adták ki. A vonatkozó kérelmet legkésőbb 2004. november 1-jéig kell benyújtani; ez a határidő nem hosszabbítható meg.
Későbbi forgalombahozatali engedéllyel rendelkező termékekre vonatkozó SPC-kérelmeket az engedély keltétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A kérelemhez a következő tájékoztatást és iratokat kell csatolni:
a)a bejelentő neve és címe;
b)az alapszabadalom száma és a találmány címe;
c)az első forgalombahozatali engedély száma és kelte;
d)az első forgalombahozatali engedély másolata;
e)a forgalombahozatali engedély tárgyát képező termék azonosságára vonatkozó tájékoztatást tartalmazó bizonylat;
f)a gyógyszertermék jellemzői;
g)meghatalmazás.
Az SPC az alapszabadalom oltalmi idejének lejártakor lép hatályba, és időtartamát úgy kell kiszámítani, hogy az alapszabadalmi bejelentés benyújtásának időpontja és a termék első forgalombahozatali engedélyének kelte között eltelt időből levonunk öt évet, de az oltalom időtartama nem lehet hosszabb öt évnél.
17. Lettország
A védjegytörvény legújabb módosítása alapján egy lajstromozatlan, de széles körben használt védjegy megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a szabadalmi hivatal Fellebbezési Tanácsánál fel lehessen szólalni, vagy a bíróságnál érvénytelenítési eljárást lehessen indítani hasonló védjegy ellen.
18. Malajzia
Malajzia kormánya egy helyi cégnek kényszerengedélyt adott arra, hogy egy indiai generikus gyártótól HIV- és AIDS-ellenes, szabadalommal védett gyógyszereket importáljon rögzített áron.
19. Mauritius
A 2003. évi védjegytörvény végrehajtási utasítása 2004. április 10-én lépett hatályba. Az új szabályozás bevezeti az osztályozási rendszert, továbbá lehetővé teszi egy bejelentésben több áruosztály igénybevételét, az uniós elsőbbség igénylését és a közismert védjegyek lajstromozását. Az oltalmi idő 10 év, amely hasonló időtartamokra meghosszabbítható.
20. Málta
Málta 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezt az időpontot követően felléphetnek ütközések a Máltára kiterjesztett közösségi védjegyek és a korábban lajstromozott nemzeti jogok között. Az ilyen ütközéseket a máltai kormány úgy szabályozta, hogy a jóhiszeműen szerzett korábbi nemzeti jogok jogosultjai a nemzeti bíróság előtt kifogásolhatják egy Máltára kiterjesztett hatályú adott közösségi védjegy használatát. Ilyen vonatkozásban korábbi jogokként a közösségi védjegyre vonatkozó rendelet 8. és 52. szakasza a következőket határozza meg:
közösségi védjegybejelentések és lajstromozások;
nemzeti védjegybejelentések és védjegylajstromozások;
a Madridi Egyezmény és a Madridi Jegyzőkönyv alapján benyújtott védjegybejelentések és védjegylajstromozások;
a Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke szerinti közismert védjegyek;
lajstromozatlan védjegyek és hasonló jogok.
Egy máltai védjegyjogot akkor tekintenek korábbinak, ha a csatlakozás napja, vagyis 2004. május 1-je előtt lajstromozták a védjegyet, illetve nyújtották be a vonatkozó lajstromozási kérelmet, vagy a csatlakozás napjánál korábbi elsőbbséget igényeltek. Lajstromozatlan nemzeti jogokat akkor tekintenek korábbinak, ha azokat a csatlakozás időpontja előtt a nemzeti törvénnyel összhangban jóhiszeműen szerezték meg.
21. Mozambik
Mozambikban az 1999. évi védjegytörvény tette lehetővé védjegyek lajstromozását.
2004. július 4-i hatállyal úgy módosították az 1999. évi védjegytörvényt, hogy a védjegyek használatára vonatkozó nyilatkozatot nem a lajstromozás, hanem a bejelentés napjától számított 5 év elteltét követő 6 hónapon belül kell benyújtani.
Az ilyen nyilatkozatokat portugál nyelven kell elkészíteni, és a bejelentő aláírását egy mozambiki ügyvivőnek kell hitelesítenie.
22. Nagy-Britannia
Az E. I. Du Pont De Nemours & Co. (EIDP) v. S. T. Dupont (STD) ügyben a Fellebbezési Bíróság (Court of Appeal) az EIDP DU PONT védjegyének lajstromozhatóságát állapította meg.
A két fél közötti vita kapcsán a bíróságnak többek között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy egy általánosan használt családnév védjegyként milyen mértékben tehet szert megkülönböztető jellegre.
Az EIDP híres az általa gyártott műszálakról és szövetekről, amelyeket DU PONT védjeggyel forgalmaz. Röviddel az 1994. évi angol védjegytörvény hatálybalépése előtt, amikor még az 1938. évi törvény volt hatályban, kérelmet nyújtott be védjegyének ruházati termékekre való lajstromozása iránt. Az STD ez ellen felszólalt, és később az 1994. évi törvény alapján kérte saját ST DUPONT védjegyének lajstromozását szintén ruházati termékekre.
Az STD felszólalását elutasították ugyan, de a Felsőbíróságnál (High Court) benyújtott fellebbezésének helyt adtak. Ez ellen az EIDP sikeresen fellebbezett a Fellebbezési Bírósághoz (FB). Ennek a DU PONT védjegy lajstromozhatóságával kapcsolatos ítélete kitér az 1938. évi törvény követelményeire, de néhány érdekes kérdést vet fel a védjegyhasználattal kapcsolatban. Az STD azt állította, hogy a DU PONT védjegy nem lajstromozható, mert nem alkalmas az EIDP áruinak a megkülönböztetésére, minthogy egy olyan francia vezetéknévnek felel meg, amely a 2000. évi párizsi telefonkönyvben több mint 800-szor fordul elő. (Az ilyen védjegyek csak az 1938. évi törvény alapján voltak lajstromozhatók, ha tudták bizonyítani, hogy a név megkülönböztető jelleget szerzett.) Továbbá ezt a védjegyet szálakkal és rostokkal kapcsolatban használták, de ruházattal kapcsolatban nem. Az EIDP lényeges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a DU PONT védjegyet a ruházathoz kapcsolt árcédulákon is használta.
Az EIDP azt állította, hogy a DU PONT védjegy ruházatokkal kapcsolatban megkülönböztető jellegű, és hogy a valódi kérdés arra vonatkozott, vajon a védjegy lényegénél fogva alkalmas-e áruinak Nagy-Britanniában való megkülönböztetésére. Ezért az a tény, hogy a védjegy egy francia családnév, lényegtelen. Emellett a védjegy használata a ruházathoz kapcsolt árcédulákon a védjegynek ruházat vagy szálak vonatkozásában való használatát jelenti.
A bíróság elutasította az utóbbi állítást, megállapítva, hogy bár a védjegyet kereskedelmileg használták, ez nem jelentette "áruk kereskedelmében" (trade in the goods), például ruházatokon való használatát, minthogy főleg arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy a ruházatban az EIDP szálait használták fel. A bíróság azonban elfogadta, hogy a védjegy megkülönböztető jellegre tett szert szálakkal, rostokkal és szövetekkel kapcsolatban annak ellenére, hogy egy Párizsban általánosan használt családnévvel azonos.
A bíróság megállapította, hogy az 1938. évi törvény alapján nem volt egyéb ok az EIDP védjegye lajstromozásának elutasítására, és hogy az ST DUPONT védjegynek STD általi használata "passing off"-nak minősül. Ezért helyt adott az EIDT keresetének, míg az STD keresetét elutasította.
23. Németország
A) A Bundesgerichtshof, a Legfelsőbb Német Polgári Bíróság 2004. február 19-én hozott és 2004. június 3-án kiadott ítéletében arra utasította az alsófokú bíróságot, hogy vizsgálja felül azt a döntését, amelyben elutasította az olasz sportkocsikat gyártó Ferrari S.p.A. bitorlási keresetét.
A kifogásolt lóábrázolás egy versenyt utánzó számítógépjáték kormánykerekén és pedálján jelent meg.
Egy közismert vagy jóhírű védjegy a közönség emlékezetében él, és ezért a köz hajlamos azt más megjelölésekben is felismerni - mondta a bíróság megállapítva, hogy a közönség 90%-a ismeri a Ferrari-védjegyeket.
A frankfurti tartományi bíróság (Oberlandesgericht Frankfurt) 2001. április 26-án hozott döntésében kimondta, hogy nem forog fenn sem a védjegyjog, sem a versenyjog sérelme, mert nem állt fenn annak a veszélye, hogy a Ferrari-lovat és a számítógép alkatrészein feltüntetett lóábrázolást összetévesszék. Ez annak a következménye, hogy a két ló megjelenése nem egyforma, és az áruk - a Ferrari autóalkatrészei és a számítógép alkatrészei - gyártási és felhasználási szempontból eltérők. A számítógép alkatrészein ábrázolt ló csupán körvonala egy ágaskodó helyzetben levő természetes lónak, és ezt nem fedi a Ferrari védjegyoltalma - mondta ki ez a bíróság.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete megállapítja, hogy bár a Ferrari lovas védjegye és az alperes által használt lószimbólum nem hasonló sem külső megjelenésben, sem az áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában, az ismertség által kölcsönzött megkülönböztető erő fényében figyelembe kellett volna venni egyrészt azt a tényt, hogy a Ferrari védjegye rendkívül széles körű ismertségnek örvend, másrészt a megjelölés teljes hatását és a használat módját.
B) Az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) 2004. június 24-én a Heidelberger Bauchemie ügyben megerősítette korábbi álláspontját a színvédjegyek lajstromozásával kapcsolatban. Ebben az ügyben a kék és a sárga szín kombinációját kívánták lajstromoztatni, de az ECJ a kérelmet elutasította, mert az nem határozta meg kellő részletességgel a védjegy megjelenési formáját és használatát.
A döntés leszögezi, hogy színeket védjegyként csak akkor lehet lajstromozni, ha azok egy jelet képeznek, és szisztematikus elrendezésben egyöntetűen használhatók. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik az egyszínű és a kétszínű védjegyekre.
24. Pakisztán
Pakisztánban 2004. április 12-én új védjegytörvény lépett hatályba, amely lehetővé teszi szolgáltatási védjegyek lajstromozását. A Párizsi Uniós Egyezmény tagországaiban benyújtott védjegybejelentések elsőbbségét 6 hónapon belül lehet igényelni.
Az új törvény doménnevek, tanúsító védjegyek, kollektív védjegyek és megosztott védjegyek lajstromozását is lehetővé teszi.
25. Peru
A perui Kongresszus olyan törvényt hagyott jóvá, amely védi az ország biológiai sokféleségét (biodiverzitását) azáltal, hogy korlátozza a biológiai forrásokra vonatkozó szabadalmak körét.
A 2004. május 1-jén hatályba lépő új törvény alapján a miniszterelnöki hivatal felügyelete alatt olyan bizottságot hoztak létre, amely kidolgozza az ország biodiverzitásának megóvásához szükséges irányelveket, felülvizsgálja a perui biológiai források felhasználásán alapuló szabadalmakat, és szükség esetén lépéseket tesz az ilyen szabadalmak megvonása iránt.
A törvény kidolgozására alapvetően az adott okot, hogy 2002 augusztásában az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala oltalmat adott egy PureWorld Botanicals nevű amerikai cégnek egy csupán Peruban termő, "maca" nevű gyökér kivonására. Az új törvény egyik előterjesztője kijelentette, hogy az ilyen szabadalmak közvetlen fenyegetést jelentenek a perui biodiverzitásra.
Paulina Arpasi, az első aymara benszülött a perui Kongresszusban különösen fontosnak minősítette az új törvényt, minthogy jelenleg az Egyesült Államokkal kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó tárgyalások vannak folyamatban. "Célunk, hogy biztosítsuk Peru biológiai sokszínűségét és ezeknek a fajtáknak a hagyományos alkalmazását" - mondta Arpasi. Pablo de la Flor, a perui tárgyaló küldöttség vezetője hozzátette: "Sokat beszélünk CD-k és videofilmek kalóz felhasználásáról, de a biokalózkodásról kevés szó esik. Ilyen téren érdekes javaslataink vannak az Egyesült Államok számára."
26. Portugália
A Portugál Szellemi Tulajdonvédelmi Intézet elutasította az Empresa Madeirense de Tabacos, S. A. portugál cégnek a MARBELO védjegy cigarettákra, dohányra és dohányipari termékekre vonatkozó lajstromozási kérelmét arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy a már lajstromozott MARLBORO védjegy utánzása.
A portugál cég azt állította, hogy saját védjegye mind grafikusan, mind fonetikusan különbözik a Philip Morris cég MARLBORO védjegyétől, és ezért nem lehet összetéveszteni az utóbbi szóvédjegyet a saját, figuratív jellegű és jellemző színekből kialakított védjegyével.
A Philip Morris azzal érvelt, hogy mind grafikusan, mind fonetikusan fennáll az összetévesztés veszélye, és emellett a portugál cég lajstromozási szándéka a tisztességtelen versenyt tiltó jogszabályba is ütközik.
A Portugál Szellemi Tulajdonvédelmi Intézet határozatát a lisszaboni Kereskedelmi Bíróság is megerősítette.
Ezt követően a portugál cég a Legfelsőbb Bíróságnál nyújtott be fellebbezést arra hivatkozva, hogy nem foroghat fenn az összetévesztés veszélye, mert a MARLBORO szó egy feltalált kifejezésen alapuló szóvédjegy, és nem felel meg semmilyen portugál szónak vagy kifejezésnek. Ezzel szemben a MARBELO szó fehér alapon fekete betűkből áll, aranykeretben széles vörös és keskeny fehér csíkokkal; emellett a "mar" (tenger) és a "belo" (szép) portugál szavak kombinációja. Ezért rendkívül valószínűtlen, hogy a portugál fogyasztók összetévesztenék a két portugál szó kombinációját egy jelentés nélküli kifejezéssel.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében elemezte az iparjogvédelmi törvény 193. szakaszát, amely kimondja, hogy egy lajstromozott védjegyet akkor kell utánzottnak tekinteni, ha
annak elsőbbsége van,
mindkét védjegyet azonos vagy hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kívánják alkalmazni, és
a védjegyek közötti grafikai, képi és fonetikai hasonlóságok könnyen megtéveszthetik vagy félrevezethetik a fogyasztót.
Adott esetben a MARLBORO védjegyet 1951-ben lajstromoztatták, és így az elsőbbséget élvez a MARBELO védjeggyel szemben. Mindkét védjegyet cigarettákkal kapcsolatban használják, és így csak egy további követelményt kell kielégíteni ahhoz, hogy utánzás legyen megállapítható. Ez a követelmény azonban nincs kielégítve, mert a védjegyek összehasonlítása azt mutatja, hogy nincs hangzásbeli, grafikai vagy képi hasonlóság, amely megtéveszthetné vagy félrevezethetné a fogyasztókat.
Ilyen okok miatt a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a portugál cég érvelésének, és - megváltoztatva a Szellemi Tulajdonvédelmi Intézet határozatát - elrendelte a MARBELO védjegy lajstromozását.
27. Spanyolország
A Spanyol Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatójául Teresa Mogin Barquint nevezték ki a nyugalomba vonult Jose Lopez Calvo helyett. Barquin asszony korábban a Spanyol Nemzetközi Kooperációs Ügynökség Műszaki Irodájának a szóvivője volt.
28. Srí Lanka
A Braun & Co. Ltd. v. Kusumsiri Motor Traders ügyben a Braun pert indított SIFANG védjegyének bitorlása miatt, mert az alperes SIFENG védjegyű önjáró traktorokat importált.
Az alperes azt állította, hogy az általa használt SIFENG védjegy kínai írásmódja olyan mértékben eltér a felperes védjegyétől, hogy ki van zárva a megtévesztés veszélye. Az alperes egyúttal kérte a Kínában 42 év óta használt védjegyének lajstromozását is; ez a kérelem még függőben van.
A bíróság döntése szerint a védjegytörvény 118. szakasza alapján egy védjegy tulajdonosának nincs joga megakadályozni egy hasonló védjegynek törvényesen importált árukon való használatát. Ezért a bíróság elutasította a felperes ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmét. Jelenleg mindkét védjegy érvényben van, és az alperes a bíróság döntése alapján továbbra is importálja a SIFENG védjeggyel ellátott árukat.
29. Szabadalomjogi Szerződés
2004. júniusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 2004 januárjában egy genfi szemináriumon vitatták meg az AIPPI javaslatait, amelyek azt célozták, hogy a Szabadalomjogi Szerződésből kiiktassák a politikai vonatkozású szakaszokat.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete Állandó Bizottságának (WIPO's Standing Committee) 2004. május 10-től 14-ig tartó ülésén hetvennél több kormány képviselője megtárgyalta az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Szabadalmi Szervezet és Japán arra vonatkozó javaslatát, hogy a szerződésre vonatkozó tárgyalásokat az alábbi négy kérdésre összpontosítsák:
a technika állásának meghatározása,
a türelmi idő,
az újdonság és
a feltalálói tevékenység.
Ezt a javaslatot az iparilag fejlett országok képviselői támogatták, azonban a fejlődő országok egy csoportjának, nevezetesen Argentínának, Brazíliának, Egyiptomnak és Indiának a képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy a megbeszéléseket a számukra fontos kérdésekről, elsősorban a genetikai források eredetére vonatkozó új szabályokról, valamint a növényekre és állatokra vonatkozó szabadalmazás tilalmáról folytassák.
Miután az amerikai küldött határozottan ellenezte ezeknek a kérdéseknek a szerződésbe való beiktatását, a tárgyalások ismét eredménytelenül végződtek. Ezért az Állandó Bizottság elnöke a tárgyalások lefolytatásáról készített zárójelentésében azt javasolta, hogy a bizottság munkáját a továbbiakban elsősorban a technika állására vonatkozó kérdéscsomagra összpontosítsák, és akkor térjenek át más kérdésekre, ha ezen a téren egyetértésre jutottak.
A WIPO szakemberei azt javasolták, hogy a munkát a tagországok kormányai kisebb csoportokban, informálisan folytassák, mert így talán könnyebben jutnak közös megegyezésre.
30. Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábiában 2004. szeptember 6-án új szabadalmi törvény lépett hatályba, amely oltalmi lehetőséget biztosít szabadalmakra, integrált áramkörökre, növényfajtákra és ipari mintákra.
Az új törvény szerint a szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év, míg az integrált áramköröké és az ipari mintáké a bejelentés napjától számított 10 év. Az új törvény a növényfajták oltalmi idejét 20 évben, a fák és a szőlőfajták oltalmi idejét pedig 25 évben határozza meg.
Szabadalmak és növényfajták esetén 12 hónapon belül, míg ipari minták esetén 6 hónapon belül lehet elsőbbséget igényelni.
Az új törvény végrehajtási utasítását a tudományos és technológiai minisztériumnak szeptember 6-tól számítva 180 napon belül kell publikálnia.
31. Szerbia és Montenegro
Szerbia és Montenegro Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatala értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy a PCT Egyezmény 22(1) szakasza alapján 2004. július 10-i hatállyal módosította a szabadalmi törvényét. Ennek megfelelően a 2004. január 1-je után benyújtott nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszának megindítási határidejét az elsőbbség napjától számított 30 hónapra hosszabbították meg.
32. Szingapúr
Előző tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy változott a szingapúri szabadalmi törvény. Most arról is hírt kaptunk, hogy 2004. július 1-jével a védjegytörvény is módosult. Az új törvény főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze.
A korábbi törvény szerint egy védjegynek látással érzékelhetőnek kellett lennie. Az új meghatározás nem tartalmazza ezt a követelményt, és így a hangok és az illatok is lajstromozhatóvá váltak, ha grafikusan ábrázolhatók.
Annak meghatározásakor, hogy a védjegy közismert-e, az új törvény az alábbi sajátos tényezőket veszi figyelembe:
a védjegy ismertségének foka Szingapúrban;
a védjegy használatának időtartama, mértéke és földrajzi területe;
a védjegy lajstromozása bármely országban, ahol a védjegyet használják vagy elismerik, és az ilyen használat időtartama;
a védjegyre vonatkozó jog eredményes érvényesítése bármely országban; és
a védjegyhez kapcsolódó bármilyen érték.
Az új törvény kiterjeszti az oltalmat a Szingapúrban közismert védjegyekre is.
Módosították a védjegylajstromozás iránti kérelem elutasításának relatív okait, amelyek között a közismert védjegyek hígítása is szerepel.
Módosították az országhatáron a vámhatóságok által a bitorlással gyanúsítható áruk vizsgálatával és feltartóztatásával kapcsolatban foganatosítható rendszabályokat. A törvénymódosítás szerint a vámhatóságok a tranzitáruk vizsgálatára is fel vannak jogosítva.
Az elsőbbségek lépcsőszerű igénylésének megakadályozása céljából az új törvény elrendeli, hogy csak a védjegy első lajstromozási kérelmére lehet elsőbbséget alapozni. Ez annyit jelent, hogy ha az elsőbbséget az első bejelentés benyújtásától számított 6 hónapon belül nem igénylik a Párizsi Uniós Egyezmény valamelyik tagországában, egy másik országban később benyújtott kérelem alapján nem igényelhető elsőbbség.
A korábbi törvény alapján az oltalmi idő lejárta után nem lehetett kérni a védjegy megújítását, vagyis az ilyen védjegy életben tartásához a védjegy újbóli érvénybehelyezését kellett kérni. Az új törvény szerint az oltalmi idő lejártától számított 6 hónapon belül lehet kérni díjfizetés ellenében a lajstromozás megújítását.
33. Tajvan
2004. július 1-jén úgy módosult a használati mintákra vonatkozó tajvani törvény, hogy eltörölték az érdemi vizsgálatot. Ennek megfelelően a használatiminta-bejelentéseket csak alaki vizsgálatnak vetik alá, ami meggyorsítja a használatiminta-szabadalmak engedélyezését.
A módosított törvény szerint bárki kérheti a szabadalmi hivataltól egy használatiminta-szabadalomra vonatkozó műszaki jelentés kiadását azt követően, hogy annak engedélyezését publikálták a hivatalos közlönyben.
34. Törökország
A) Törökországban 2004. április 30-án törvényt hoztak az integrált áramkörök topográfiáinak oltalmáról.
A lajstromozás első és legfontosabb feltétele az eredetiség, vagyis az integrált áramkör szellemi erőfeszítésnek az eredménye kell legyen, és nem lehet kézenfekvő egy szakember számára.
A lajstromozási kérelmet az első felhasználástól vagy eladástól számított két éven belül kell benyújtani.
Az oltalmi idő a lajstromozási kérelem benyújtásától számított 10 év.
B) Törökországban 2003-ban 37 919 védjegybejelentést nyújtottak be és 23 371 védjegyet lajstromoztak.
35. Ukrajna
Az ukrajnai Marconi Társaság lajstromoztatta a TAYA védjegyet. Taisija Povalij, az Ukrajnában híres énekes, akinek "Taya" a közismert beceneve, kérte a kijevi Kereskedelmi Bíróságot, hogy semmisítse meg a védjegyet, a Monopóliumellenes Bizottságtól pedig azt kérte, hogy a védjegy használatát minősítse a tisztességtelen versenybe ütköző cselekedetnek.
A bíróság helyt adott az énekes keresetének megállapítva, hogy a védjegytörvény 6. szakasza alapján az Ukrajnában közismert személyek neve nem lajstromozható védjegyként az illető személy beleegyezése nélkül.
A Monopóliumellenes Bizottság még nem döntött a kérdésben.
36. Új-Zéland
Az új-zélandi Legfelsőbb Bíróság a Re Pfizer ügyben olyan döntést hozott, hogy emberek gyógyászati kezelésére vonatkozó igénypontok nem szabadalmazhatók. Itt jegyezzük meg, hogy az új-zélandi Fellebbezési Bíróság egy korábbi döntése a Pharmac v. Commissioner of Patents ügyben megállapította, hogy a második indikációs találmányok esetén alkalmazott igénypontok, vagyis az ismert gyógyszerek új alkalmazásának esetén szokásos svájci típusú igénypontok szabadalmazhatók Új-Zélandon.