Szemle - 2005. 04.

A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2004. évről

1. SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS JOGALKALMAZÁS
2. IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK ÉS ELJÁRÁSOK
3. IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPZÉS
4. INFORMATIKAI FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS
5. AZ IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
6. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM TERÉN
7. GAZDÁLKODÁS, IGAZGATÁS ÉS HUMÁNPOLITIKA

1.
SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS JOGALKALMAZÁS

1.1. Jogszabályok előkészítése

A hivatali jogszabály-előkészítési feladatok döntően az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő kihívásokra összpontosultak. A kodifikációs munka lényeges eleme volt az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeletek megalkotásának, illetve módosításának előkészítése. E körben született meg a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról szóló 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 197/2004. (VI. 22.) Korm. rendelet, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról szóló 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet. A tervek szerint elkészült az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet is.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással függött össze a hivatal közreműködése a jogsértő termékekkel szemben alkalmazható vámintézkedésekről szóló két közösségi rendelethez szükséges, kormányrendeleti szintű illeszkedési szabályok megalkotásában. Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruknak a Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségből történő kivitelére és újrakivitelére vonatkozó intézkedések végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 98/2004. (IV. 27.) Korm. rendeletet, amely a 3295/94/EK tanácsi rendelethez szükséges illeszkedési szabályokat tartalmazta, 2005. január 1-jei hatálybalépéssel felváltotta az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet.

Ugyancsak hivatali közreműködéssel készült el az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó, a szükséges kiigazításokat tartalmazó fejezete.

Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) 19. számú, „Vállalati jog" szakértői csoportja szellemi tulajdonért felelős alcsoportjának irányításáért a hivatal képviseletében a jogi elnökhelyettes mint az EKTB tagja felelős. Az év során több ízben került sor a szakértői alcsoport ülésére, döntően a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslat tárgyában. Erről előterjesztést készített a hivatal az EKTB, majd a kormány részére, és 2004 decemberére elkészült a szóban forgó irányelvjavaslathoz kapcsolódó hatástanulmány is. A szakértői alcsoport irányítójaként a hivatal tájékoztatót készített az EKTB részére a szellemi tulajdonra vonatkozó európai közösségi szabályozás helyzetéről, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatról az utángyártott alkatrészek piacának liberalizálása tekintetében. A hivatal tagja az EKTB 46. számú „Európai Bíróság" szakértői csoportjának is. E szakértői csoportban készült el az ún. „olasz tokaji"-ügyben az Európai Bíróság előtti szóbeli meghallgatáson elhangzott magyar hozzászólás is, amelynek kidolgozásában a hivatal is közreműködött.

A végrehajtási szabályok, a díjrendelet továbbfejlesztése és a szükséges törvényi változások átvezetése vezérelte a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 71/2004. (IV. 28.) GKM rendelet, a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet és a használatiminta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet előkészítését, illetve megalkotását.

A nemzetközi szellemitulajdon-védelmi egyezményekhez kapcsolódó jogalkotási munkák körében kiemelkedett a Hágai Megállapodás genfi szövegének kihirdetése, amely megállapodáshoz Magyarország 2004. május 1-jei hatállyal csatlakozott. A genfi szöveget a 2004. évi XC. törvény hirdette ki, amelyet az Országgyűlés 2004. szeptember 27-én fogadott el.

Szükségessé vált a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat 2003-ban elfogadott módosításainak tükröztetése a végrehajtási szabályzatot kihirdető 34/2002. (XII. 25.) IM rendeletben, melynek módosítását a 2/2004. (I. 28.) IM rendelet hirdette ki. Sor került az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) díjszabályzatának kihirdetésére vonatkozó 45/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 123/2004. (X. 19.) GKM rendelet előkészítésére és elfogadására.

A madridi, a hágai és a lisszaboni rendszer végrehajtási szabályzatainak és a Védjegyjogi Szerződéshez kapcsolódó végrehajtási szabályzat kihirdetése kapcsán a hivatal a kihirdető IM rendeletek tervezeteit 2004 októberében átadta az igazságügyi tárcának, figyelemmel arra, hogy a Hágai Megállapodás hágai és genfi szövegéhez kapcsolódó közös végrehajtási szabályzat kihirdetésének előfeltétele volt a genfi szöveg törvénnyel történő kihirdetésének megtörténte. Az IM a szükséges egyeztetéseket lefolytatta, a négy IM rendelet 2005 márciusában került kihirdetésre.

Az egyéb jogalkotási feladatok körében a hivatal kiemelkedő szerepet vállalt a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény előkészítése során a szellemitulajdon-védelmi szempontok érvényre juttatásában.

A hivatal elkészítette és véglegesítette a Magyar Formatervezési Díjról szóló GKM rendelet tervezetét egyeztetve a GKM illetékes főosztályaival. A rendelet kiadása folyamatban van.

A hivatal közreműködött a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről szóló 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet előkészítésében és véglegesítésében is.

Az egyéb szabályalkotási tevékenység mellett kiemelkedett a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 105/A. §-ában szabályozott egyeztető testületi eljárás szabályainak kidolgozása. Az egyeztető testület eljárási szabályzatának szükséges módosítását és az egységes szerkezetbe foglalt szabályzatot a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökének előterjesztésében 2004 májusában küldte meg a hivatal az igazságügy-miniszternek, aki azt 2004 júniusában hagyta jóvá.

A hivatal áttekintette az iparjogvédelmi szakértői rendszer működését, amelynek eredményeként a 7/1982. (SzK 6.) elnöki utasítást a 2004. szeptember 15-én hatályba lépő 6/2004. számú elnöki utasítás helyezte hatályon kívül.

A hivatal szakértői folyamatosan részt vettek annak a munkacsoportnak a tevékenységében, amelyet az igazságügy-miniszter hozott létre annak vizsgálatára, hogy a digitális jogkezelési rendszer miként illeszthető be a magyar szerzői jogi rendszerbe.

1.2. Szakmai testületek működése

A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács (a továbbiakban: MSZTT) négy testületi ülést tartott. Megtárgyalta a földrajzi árujelzők oltalmának szabályozásáról, az EU-csatlakozásból adódó gyakorlati kérdésekről, a hagyományos megnevezésekről, fajtanevekről és az oltalmazható árujelzőkről szóló cselekvési programról, valamint az egyes védjegyek fajtanévként történő kezeléséről készített tanulmányokat. Megvitatásra kerültek a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslattal összefüggő kérdések, valamint a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó VIVACE program előrehaladásáról szóló tájékoztatás. Az MSZTT napirendjén szerepelt továbbá a „Jogérvényesítés a szellemitulajdon-jogok területén" című tanulmány megvitatása, amely részletesen elemezte a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv átvételével kapcsolatos feladatokat.

Az MSZTT szakmailag támogatta „A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági jelentősége Magyarországon" című hivatali vizsgálatot. A hivatal a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) kezdeményezésére Közép- és Kelet-Európában az elsők között vállalkozott a nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával történő vizsgálat elvégzésére. A 2004 márciusában elkészült, a vizsgálat céljait, módszertanát megalapozó vitaanyaggal kapcsolatban az MSZTT állásfoglalást alakított ki. A WIPO útmutatójában foglaltak alapulvételével, a Központi Statisztikai Hivatallal szoros együttműködésben 2004 folyamán megtörtént a nemzetközi vizsgálati módszer hazai viszonyokhoz történő adaptálása, valamint az alapadatok összeállítása.

A hivatal és az MSZTT közös kiadványa, a negyedévenként megjelenő hírlevél célja, hogy az iparjogvédelem és a szerzői jog területét érintő aktuális információkkal megismertesse a felelős politikai és szakmai döntéshozókat, a gazdaság és a kultúra alkotó szereplőit.

A Magyar Formatervezési Tanács (a továbbiakban MFT) tevékenységében kiemelt szerep jutott a Magyar Formatervezési Díj 25. évfordulójára készült jubileumi kiállításnak, amely kulcseseményként apropót adott a Design7 megrendezésére. A Moholy-Nagy László ösztöndíjprogram keretében nyolc új ösztöndíjas kezdte meg munkáját. Megnyílt a www.mft.org.hu honlap, amely a nyilvános működés jegyében rendszeres tájékoztatást ad az MFT működéséről.

A Design Terminál Kht. 2004 tavaszán alakult meg, és a hazai dizájnpromóció intézményeként, szakmai és operatív hátteret nyújt az MFT tevékenységéhez. Főbb feladata többek között a hazai formatervezők és a vállalkozói réteg hatékony együttműködésének elősegítése, adatbázis fenntartása és kiállítások rendezése. A Design Terminál Kht. koordinálta az év legnagyobb szakmai rendezvényét, a Design7-et.

Az MFT együttműködési szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Magyar Iparművészeti Egyetemmel, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetével és a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal. Az együttműködés lehetővé teszi többek között, hogy az egyetemek diplomakatalógusokat adhassanak ki, illetve tanár- és diákmobilitási programokat valósíthassanak meg. A lektorátus kutathatóvá tudta tenni az Iparművészeti Tanács eddig rendezetlen iratanyagát.

Az MFT könyvek és egyetemi jegyzetek megjelenését is támogatta. Ezek közül külön említést érdemel a hiánypótló „A magyar design 150 éve" című kétnyelvű album, ami a nagyközönség és a szakma számára egyaránt érdekesen, olvasmányosan, gyönyörű képanyaggal mutatja be a hazai dizájn gazdag múltját.

A nemzetközi szakmai kapcsolatrendszer kiépítésében több fontos lépés történt. Az MFT egy ICSID regionális találkozót szervezett, amelyen 12 ország dizájnintézményei vettek részt. Az MFT az ICSID világszervezeti tagság mellett csatlakozott a BEDA európai dizájnszervezethez is.

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testülethez (a továbbiakban: ISZT) 13 megkeresés, illetve megbízás érkezett, ami a 2003. évi tevékenységhez (14 ügy) hasonló ügyforgalmat jelentett. Valamennyi megkereséssel, illetve megbízással kapcsolatban elkészült a szakértői vélemény, illetve az általános tájékoztatás, így az ISZT előtt folyamatban lévő ügy nem maradt.

A szakértői vélemények tárgyát elemezve megállapítható, hogy az ügyek jelentős részét továbbra is a rendőrhatóságoktól a Btk. 329/D. §-ának (1) bekezdése szerinti, iparjogvédelmi jogok megsértése vétségének alapos gyanúja miatti, illetve a Btk. 296. §-a szerinti, áru hamis megjelölése bűntett alapos gyanúja miatt indított eljárásokkal kapcsolatos megkeresések teszik ki. Az ügyek másik jelentősebb csoportját a titokban tartott szolgálati találmány szabadalmazhatóságának kérdésében érkezett megbízások alkotják.

A Szerzői Jogi Szakértő Testülethez 42 szakértői megkeresés érkezett, ami kis növekedést mutat a 2003. évi ügyszámhoz képest (41); 35 ügyben született szakértői vélemény a kirendelt tanács munkája nyomán. A 2004-re áthúzódó, 2003-ban érkezett megkeresések és megbízások száma 8 volt, míg a 2003-ban megkezdett ügyek pótmegkereséseire 2004-ben adott szakvélemények száma 4. 2004-ben viszonylag magas volt a visszavont, illetve a testület részéről visszautasított ügyek száma (4).

A szakértői véleményt kérők összetételét elemezve megállapítható, hogy a legtöbb megkeresés továbbra is a bíróságoktól érkezik: 2004-ben 14 esetben kértek a különböző bíróságok szakértői véleményt. A megkeresések és megbízások a szerzői és kapcsolódó jogok igen széles spektrumát (pl. könyvkiadás, grafika, zeneművek stb.) fogták át.

2.
IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK
ÉS ELJÁRÁSOK

2.1. A hatósági tevékenység alakulása

A nemzeti és a nemzetközi bejelentések összesített száma - a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján tett, Magyarországot megjelölő nemzetközi bejelentések kivételével - 2004-ben az összes iparjogvédelmi formában az előrejelzéseknek megfelelő csökkenést mutatott.

Nemzeti és nemzetközi bejelentések összesített adatai
(2000-2004)

Bejelentések száma	2000	2001	2002	2003	2004
Nemzeti úton	12 896	13 000	12 647	11 284	8 590
Nemzetközi úton	71 049	93 053	99 077	101 762	101  983*
Összesen	83 945	106  053	111 724	113 046	110 573*

*Becsült adat

A nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések száma 2004-ben 2694 bejelentéssel volt kevesebb, mint az előző évben. A 24%-os csökkenés elsősorban a nemzeti úton tett külföldi szabadalmi bejelentések és a PCT-bejelentésekből a nemzeti szakaszba lépő nemzetközi szabadalmi bejelentések számának visszaesése miatt következett be. A nemzeti bejelentések száma csaknem mindegyik oltalmi forma (szabadalom, használati minta, védjegy, növényfajta-oltalom) esetében mérséklődött, ugyanakkor a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések csökkenése a minták növekvő száma mellett következett be.

Magyarországnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) történt 2003. január 1-jei csatlakozásából adódóan a külföldi bejelentők által a hivatalnál - közvetlenül, illetve a PCT rendszerében - tett szabadalmi bejelentések nagyobb arányú csökkenése már 2003 során elkezdődött. A visszaesés számszerű mértéke 45% volt. Második évébe lépett 2004-ben az új növényfajta-oltalmi rendszer hazánkban. A növényfajta-oltalom esetében a külföldi, európai bejelentők az uniós csatlakozás, 2004. május 1. óta közösségi oltalmat igényelhetnek, így a nemzeti úton tett növényfajta-oltalmi bejelentések száma is 32%-kal csökkent. A nemzeti úton tett növényfajta-oltalmi bejelentések mellett a hazai bejelentők a Közösségi Növényfajta-hivatalhoz közvetlenül 18 bejelentést tettek az elmúlt évben. A nemzeti úton tett védjegybejelentéseken belül a külföldi bejelentések száma 465-tel csökkent, ami az Egyesült Államoknak a madridi rendszerhez történt csatlakozásával magyarázható.

Nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések száma oltalmi formák szerint
(2000-2004)

Oltalmi forma	2000	2001	2002	2003	2004
Szabadalom	4 880	5 451	5  906	4  810	2 657
Formatervezési minta	653	610	444	390	371
Használati minta	370	326	351	316	296
Védjegy	6 983	6 611	5 944	5 677	5 119
Földrajzi árujelző	10	2	2	6	5
Növényfajta-oltalom	-	-	-	85	58
SPC	-	-	-	-	84
Összesen	12 896	13 000	12 647	11 284	8 590

A nemzetközi együttműködések keretén belül a Magyarországot megjelölő bejelentések összesített adatai szerint a PCT keretében benyújtott bejelentések száma az elmúlt évben mintegy 3%-os növekedést mutatott. A Hágai Megállapodás alapján benyújtott bejelentések száma közel 500-zal, a Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv alapján a hivatalhoz benyújtott bejelentéseké több mint 2000-rel csökkent. E trendekben a közösségi rendszerek elszívó hatása, illetve ugyancsak az Egyesült Államoknak a madridi rendszerhez való csatlakozása érvényesült.

Nemzetközi együttműködések keretén belül érkezett bejelentések száma
(2000-2004)

Nemzetközi együttműködés	2000	2001	2002	2003	2004
PCT (megjelölések száma)	61 018	83 021	89 327	92 190	95 000*
EPC	0	0	0	0	11
Hágai Megállapodás	1 014	1 206	1 250	788	301
Madridi Megállapodás	9 017	8 826	8 500	8 784	6 664
Összesen	71 049	93 053	99 077	101 762	101 976

*Becsült adat

Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamaként a belső piac részévé vált. A csatlakozással módosításra került a védjegyekről és földrajzi árujelzőkről szóló törvény, és Magyarország jogot nyert arra, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentések és a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentések tekintetében átvevő hivatali szerepet is gyakoroljon. 2004. május 1-je óta a hivatalon mint átvevő hivatalon keresztül 38 közösségi védjegybejelentést és 8 közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést nyújtottak be.

Hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása, továbbá az Egyesült Államoknak a madridi rendszerbe való betagozódása a 2004. évre előrevetítette a nemzeti védjegybejelentések csökkenését, amely 10%-os mértékben következett be. Emellett tapasztalható volt a nemzetközi védjegyügyek csökkenése is.

2.2. Szabadalmi hatósági tevékenység

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések számának 2003-ban tapasztalt csökkenése az elmúlt évben is folytatódott. 2004-ben a nemzeti úton beérkezett bejelentések száma 2153 bejelentéssel kevesebb az előző évinél. A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma az elmúlt öt év során viszonylagos állandóságot mutat. A külföldi szabadalmi bejelentések száma az elmúlt években csökkent, ami az Európai Szabadalmi Egyezményhez való 2003. január 1-jei csatlakozásunknak tudható be, miután a külföldi bejelentők 2003. január 1. után nem „közvetlenül", hanem európai szabadalmi bejelentésükben hazánkat megjelölve igényelnek oltalmat Magyarország területére.

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések a bejelentések eredete szerint
(2000-2004)

Bejelentés eredete	2000	2001	2002	2003	2004
Hazai bejelentések	810	919	842	756	738
Nemzeti úton benyújtott külföldi bejelentések	734	610	485	117	63
A korábbi PCT- megjelölésekből eredő tényleges nemzeti eljárási kérelmek	3 339	3 922	4 579	3 937	1 856
A szabadalmi bejelentések száma	4 883	5 451	5 906	4 810	2 657

A hazai bejelentések háromnegyede egyéni bejelentés, míg a nemzeti úton tett külföldi bejelentések 92%-a intézményi bejelentés. Ezek az arányok az egyéni bejelentőknek adott díjkedvezménynek tudhatók be.

Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó ügyek tekintetében igénypont-fordítások kapcsán eddig 7, az európai szabadalom hatályossá válása érdekében az európai szabadalom szövegének fordítása kapcsán pedig 11 kérelem érkezett a hivatalhoz; ez utóbbi kérelmek száma az elkövetkező években várhatóan emelkedni fog. A magyar bejelentők egyelőre kevéssé veszik igénybe az európai szabadalmi rendszert: 2004-ben mindösszesen 5 európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be a hivatalon keresztül.

A Magyarországon nemzeti szakaszba lépett PCT-bejelentések száma az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás hatására 2004-ben 53%-kal csökkent az előző évhez képest.

A hivatalon mint átvevő hivatalon keresztül a magyar bejelentők által benyújtott nemzetközi (PCT-) bejelentések száma 2004-ben 124 volt.

A közvetlen külföldi szabadalmi bejelentések száma országok
szerinti bontásban 2004-ben

Országkód	Bejelentések száma (db)
US	449
DE	398
FR	144
CH	128
GB	116
JP	96
NL	92
IT	74
SE	68
DK	65

A legnagyobb szabadalmi bejelentők 2004-ben

Bejelentők	Bejelentések száma (db)
AstraZeneca AB. (SE)	42
Merck Patent Gmbh (DE)	34
Sanofi-Synthelabo (FR)	34
Pfizer Products Inc. (US)	31
Bristol-Myers Squibb Co. (US)	26
Wyeth (US)	23
F.Hoffmann-La Roche AG (CH)	22
BASF Aktiengesellschaft (DE)	21

 

A szabadalmi bejelentések szakterületek szerinti megoszlása 2004-ben

Szakterület	MERIT*	Bejelentések száma (db)
Gyógyszeripar, biotechnológia	4	1191
Gépelemek	15	219
Műszerek	13	214
Kémia (gyógyszeripar nélkül)	3	189
Fémtermékek (gépek nélkül)	12	132
Villamos gépek (elektronika nélkül)	1	89
Élelmiszer, dohányipar	16	78
Papíripar, nyomdaipar	20	72
Elektronika	2	71
Egyéb ipari termékek	22	69
Számítógépek, irodagépek	14	39
Motoros járművek	7	39

* MERIT: a gazdasági és szabadalmi osztályozás megfeleltetéséhez használt konkordanciatáblát létrehozó Maastricht Economic Research Institute on Innovation and Technology cég rövidítése.

Szabadalomengedélyezési adatok
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Megadott szabadalmak	1 627	1 306	1 555	1 379	977
Elutasított bejelentések	340	293	215	163	130
Megszűnt bejelentések	1 688	1 882	2 590	3 097	2 883
Befejezett bejelentések	3 655	3 481	4 360	4 639	3 990
Folyamatban lévő bejelentések	14 773	17 187	17 581	18 940	17 607

3990 ügyben fejeződött be az engedélyezési eljárás, még 17 607 ügy folyamatban van. 2004 az első év, amikor a folyamatban lévő ügyek számának emelkedő tendenciája megszakadt.

A megadott szabadalmak aránya az összes befejezett ügy 25%-át tette ki. A bejelentések jelentős részének megszűnése az éves fenntartási díj fizetésének elmaradása miatt következett be. Ez döntően a bejelentők érdekmúlásának tudható be, ami többek között az erős piaci versennyel, a gyorsan bevezetésre kerülő és avuló fejlesztésekkel állhat összefüggésben.

A szabadalmi bejelentések szakterületek szerinti megoszlása erős koncentrációt mutat. A bejelentések több mint 40%-át a gyógyszeripar és a biotechnológia területén nyújtották be. A bejelentések 73%-a öt szakterületre összpontosult, ezek a gyógyszeripar és a biotechnológia mellett a gépelemek, műszerek, kémia és fémtermékek.

A legtöbb szabadalmi bejelentést benyújtó vállalatok sorát is a külföldi gyógyszergyártó cégek vezették az elmúlt évben.

A gyógyszerek és a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának (SPC) lehetősége 2004-ben új oltalmi formaként állt a bejelentők rendelkezésére. Az év során 84 tanúsítvány iránti kérelmet fogadott a hivatal. A legtöbb kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó cég a Bayer CropScience GmbH (DE), az Akzo Nobel N.V. (NL) és a Protein Design Labs. Inc. (USA) volt.

Az érvényes szabadalmi oltalmak száma 872-vel csökkent. Az elmúlt évek során nemcsak az ideiglenes oltalommal, hanem a végleges oltalommal rendelkező szabadalmaknál is tapasztalható volt a fenntartási díjak befizetésének elmaradásából adódó megszűnések nagyobb száma. A megszűnések és a tavalyinál kevesebb engedélyezés következtében a 2004. év végére az érvényes szabadalmak száma tízezer alá csökkent.

Az érvényes szabadalmak száma
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Érvényes szabadalmak száma	11 084	10 927	10 784	10 385	9 513

A szabadalmi bejelentések és az érvényes szabadalmak szakterületek szerinti megoszlása természetszerűen sok hasonlóságot mutat. Mindkét esetben a gyógyszeripar és a biotechnológia áll az első helyen, ezt követi a gépészet. A szabadalmi bejelentéseknél a műszerek szakterülete megelőzi a kémiát és a fémtermékeket, az érvényes szabadalmaknál ezek sorrendje fordított.

Érvényes szabadalmak szakterületek szerinti megoszlása 2004-ben

Szakterület	MERIT	Szabadalmi oltalmak száma (db)
Gyógyszeripar, biotechnológia	4	3699
Gépelemek	15	942
Kémia (gyógyszeripar nélkül)	3	892
Fémtermékek (gépek nélkül)	12	649
Műszerek	13	618
Villamos gépek (elektronika nélkül)	1	410
Kő-, agyag- és üvegtermékek	19	229
Papíripar, nyomdaipar	20	205
Elektronika	2	204
Élelmiszer, dohányipar	16	198
Egyéb ipari termékek	22	182
Építőipar, épületszerkezetek	25	180
Motoros járművek	7	171
Egyéb szállítás	9	132

A 2004. december 31-én érvényes szabadalmak 83%-ának jogosultja külföldi származású. 1644 szabadalmi oltalom volt magyar kézben, ebből 40%-nak egyéni feltaláló a jogosultja. A külföldi jogosultak közül 1949 oltalom német, 1869 pedig amerikai jogosultak kezében volt.

A legtöbb érvényes szabadalommal rendelkező jogosultak 2004-ben

Jogosultak	Oltalmak száma (db)
BAYER AG. (DE)	100
PFIZER INC. (US)	99
HOECHST AG. (DE)	96
AVENTIS PHARMA S. A. (FR)	86
BASF AG. (DE)	82
ELI LILLY AND CO. (US)	77
PATENT-TREUHAND-GESELLSCHAFT (DE)	71
BRISTOL-MYERS SQUIBB CO. (US)	70
SYNGENTA PARTICIPATIONS AG (CH)	69
RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR (HU)	65

A hivatali munkatársak 2920 újdonságkutatást végeztek. A hivatal megtette a hazai elsőbbségű ügyekben a 10 hónapon belüli újdonságkutatás elvégzéséhez szükséges intézkedéseket. 8 tanácsi ügy (megsemmisítési eljárás) zárult le, és 7 új tanácsi ügy (6 megsemmisítési eljárás és egy nemleges megállapítási eljárás) indult. A folyamatban levő tanácsi ügyek száma 14 (12 megsemmisítési eljárás és 2 nemleges megállapítási kérelem).

2.3. Használatiminta-oltalmi hatósági tevékenység

A használatiminta-oltalmi bejelentések száma 296 volt, ami az előző évhez képest kismértékű csökkenést jelentett. Ezt a hazai bejelentők kisebb aktivitása okozta, a külföldi bejelentések száma minimális mértékben emelkedett. A bejelentések eredet szerinti megoszlása az előző évekhez képest nem változott, az oltalmi formát 95%-ban a hazai bejelentők vették igénybe.

A hazai használatiminta-oltalmi bejelentők 82%-a 2004- ben egyéni bejelentő volt, míg a külföldi bejelentők 69%-a az intézmények köréből került ki.

Nemzeti úton tett használatiminta-oltalmi bejelentések
a bejelentések eredete szerint
(2000-2004)

Bejelentések eredete	2000	2001	2002	2003	2004
Hazai	331	304	329	302	280
Külföldi	39	22	22	14	16
Összes bejelentés	370	326	351	316	296

 

Használatiminta-oltalmi engedélyezési adatok
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Megadott használati mintaoltalmak	238	256	237	217	198
Elutasított bejelentések	44	32	9	4	8
Megszűnt bejelentések	104	146	129	121	106
Befejezett bejelentések	386	434	375	342	312
Folyamatban lévő bejelentések	282	196	192	194	185

Az engedélyezett használatiminta-oltalmak aránya az összes befejezett ügy 63%-át tette ki az elmúlt évben. A megszűnt bejelentések jelentős része a hivatal felhívására a bejelentői válasz elmaradásának a következménye volt.

Az elmúlt évben 6 új megsemmisítési és 1 nemleges megállapítás iránti kérelem érkezett a hivatalba, 12 megsemmisítési és 1 nemleges megállapítási ügyben zárult le az eljárás.

Az érvényes használatiminta-oltalmak száma 2004. december 31-én 1145 volt. Az év során engedélyezett oltalmak száma meghaladta a fenntartásidíj-fizetés elmulasztása miatti oltalommegszűnések számát, aminek következtében az érvényben lévő oltalmak száma kismértékű emelkedést mutatott. Az érvényes használatiminta-oltalmak korfája közel egyenletesen csökkenő eloszlást mutat a tízéves oltalmi idő alatt.

Az érvényes használatiminta-oltalmak száma
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Érvényes oltalmak száma	982	991	1045	1123	1145

2.4. Formatervezésiminta-oltalmi hatósági tevékenység

Az oltalmazni kívánt minták számának növekedése, a bejelentések számának kismértékű visszaesése mellett azt mutatja, hogy a bejelentők egyre nagyobb hányada él a több mintát tartalmazó bejelentés lehetőségével. A 2004-ben érkezett 371 formatervezésiminta-oltalmi bejelentés összesen 1290 mintát foglal magában. A minták számának növekedése igazolja azokat a várakozásokat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás - a nemzetközi trendekkel ellentétben - középtávon nem befolyásolja a nemzeti úton tett formatervezésiminta-oltalmi bejelentések számának alakulását.

Nemzeti úton benyújtott formatervezésiminta-oltalmi bejelentések megoszlása
a bejelentések eredete szerint
(2000-2004)

Bejelentések eredete	2000	2001	2002	2003	2004
Hazai	503	477	351	302	273
Külföldi	150	133	93	88	98
Összes bejelentés	653	610	444	390	371

A hazai bejelentőknél az egyéni, a külföldieknél az intézményi eredetű bejelentések a meghatározóak. A hazai bejelentéseknek csupán a töredéke származik szakképzett formatervezőktől, és a bejelentések száma elmarad a hazánkban meglévő formatervezési szellemi kapacitás alapján elvárhatótól és a piaci lehetőségektől.

Külföldi formatervezésiminta-oltalmi bejelentők
országok szerinti megoszlása 2004-ben

Országkód	Bejelentések száma (db)
DE	34
US	28
CA	6
CH	4
FR	3
RO	3
NL	3
GB	3
JP	3
ES	2

A hivatal az elmúlt évben 20 darab 2001. évi vagy annál régebbi ipariminta-oltalmi bejelentés és 379 új formatervezésiminta-oltalmi bejelentés ügyében zárta le az engedélyezési eljárást. A befejezett bejelentések mind a bejelentések, mind a minták száma tekintetében egyaránt növekedést mutatnak. Az év végén 11 ipariminta-oltalmi bejelentés volt még folyamatban. A befejezett formatervezésiminta-oltalmi eljárások kétharmadában lajstromozásra került sor, míg a bejelentések egyharmada megszűnéssel fejeződött be.

A tanácsban intézett ügyek száma az előző évekhez hasonlóan alacsony volt, csupán 3 megsemmisítési és 2 nemleges megállapítási kérelem érkezett, és 1 megsemmisítési eljárás fejeződött be.

Formatervezésiminta-oltalmi engedélyezési adatok
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Nemzeti formatervezésiminta-lajstromozások száma Minták száma	472 472	465 465	315 730	268 717	277 722
Elutasított bejelentések száma Minták száma	91 91	116 116	62 83	31 43	6 33
Megszűnt bejelentések száma Minták száma	100 100	87 87	130 141	83 124	96 229
Befejezett bejelentések száma Minták száma	663 663	668 668	507 954	382 885	379 984
Folyamatban lévő bejelentések száma	601	571	484	535	185

A Hágai Megállapodás alapján tett nemzetközi bejelentések száma tovább csökkent, a 2003. évi 788 bejelentéssel szemben 2004-ben csupán 301 nemzetközi bejelentés érkezett, amely összesen 1388 mintát foglalt magában a tavalyi 3390 mintával szemben. A bejelentésszám erőteljes csökkenése a közösségi mintaoltalmi rendszer elszívó hatásának tudható be. A nemzetközi bejelentések ügyében a hivatal az előírt hat hónapon belül elvégezte a kutatást és az érdemi vizsgálatot.

A nemzetközi (hágai) eljárás engedélyezési adatai
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Nemzetközi (hágai) formatervezésiminta-lajstromozások száma Minták száma	1009	1206	984 3588	782 3371	301 1388
Elutasított bejelentések száma Minták száma	5	-	3 5	6 19	- -
Megszűnt bejelentések száma Minták száma	-	-	87 323	-	-
Befejezett bejelentések száma Minták száma	1014	1206	1074 3916	788 3390	301 1388

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak száma az elmúlt öt évben viszonylag állandó, 2500 körüli.

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak jelentős része 3-7 éves. Az érvényes mintaoltalmak 61%-át - 1514 oltalom - magyar jogosult tartotta fenn. Figyelemre méltó az amerikai jogosultak nagy oltalomszáma (532 oltalom), különösen, ha összevetjük ezt az európai országok közül a legtöbb oltalommal rendelkező német jogosultakéval (76 oltalom).

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak száma
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Érvényes oltalmak száma	2547	2662	2599	2591	2450

2.5. Védjegyhatósági tevékenység

A nemzeti védjegyeljárásban továbbra is a hazai bejelentők játszottak meghatározó szerepet, a bejelentések 84%-át ők nyújtották be. 2004-ben 558 bejelentéssel kevesebb védjegybejelentés érkezett a hivatalba, mint a megelőző évben. A nemzeti védjegybejelentések számának csökkenése mögött elsősorban a külföldiek által tett bejelentések számának visszaesése húzódik meg.

Nemzeti úton tett védjegybejelentések száma
(2000-2004)

Nemzeti bejelentések eredete	2000	2001	2002	2003	2004
Hazai	4692	4756	4316	4386	4293
Külföldi	2291	1855	1628	1291	826
Összes bejelentés	6983	6611	5944	5677	5119

A hazai és a külföldi bejelentések között az intézményi bejelentéseknek volt meghatározó súlyuk 2004-ben is: a hazai bejelentések 66%-át, a külföldi bejelentések 96%-át intézmények nyújtották be.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok már csatlakozott a madridi rendszerhez, a nemzeti védjegyeljárásokban a külföldi bejelentőktől származó bejelentések között az első helyet továbbra is az amerikai bejelentők tartották 2004-ben. A külföldi bejelentések 35%-a tőlük származott, őket követik a német bejelentők 17%-kal.

A közvetlen külföldi védjegybejelentések országok szerinti bontásban 2004-ben

Országkód	Bejelentések száma (db)
US	285
DE	141
GB	45
FR	36
KR	36
CH	33
NL	26
AT	21
JP	21
PL	21

A védjegybejelentésekben megjelölt áruosztályok közül a következőkben volt kiemelkedő a bejelentők aktivitása: számítógépek, adatfeldolgozó berendezések, hangrögzítés, papír-, kartonanyagok, csomagolás, reklám, kereskedelmi ügyletek, különböző szellemi tevékenységek, szórakoztatás, kulturális és sporttevékenységek.

A védjegytörvény módosítását követően indult nemzeti védjegy-bejelentési eljárásokban az év végéig 2 felszólalás érkezett. Az év során 132 nemzeti védjegytanácsi ügy elbírálására került sor. 36 törlés és 33 megszűnés megállapítása iránti kérelem érkezett, illetve 27 került felújításra. Jelenleg 66 nemzeti védjegytanácsi ügy van folyamatban, amelyek közül 43 törlés, 23 pedig megszűnés megállapítása iránti eljárás.

A legtöbb védjegybejelentést benyújtó intézmények 2004-ben

Intézmény neve	Bejelentések száma (db)
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központ Nyíregyháza (HU)	38
PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Rt. (HU)	37
Bristol-Myers Squibb Co. (US)	36
MTM-SBS Televízió Rt. (HU)	35
DRAKULA Bt. (HU)	27
Pannon GSM Távközlési Rt. (HU)	26
T-Mobile Magyarország Távközlési Rt.(HU)	26
Lidl Stiftung & Co.KG (DE)	22
Inform Média Kft. (HU)	21
UNILEVER N.V. (NL)	18

A nemzetközi védjegybejelentések száma az előző évhez képest erőteljes csökkenést mutatott: a 2003. évi 8784-gyel szemben az elmúlt évben 2120-szal kevesebb bejelentés érkezett. Ez a közösségi védjegyrendszer elszívó hatásának a következménye.

A magyar bejelentők számára a külföldön megszerezhető védjegyoltalom lehetőségei 2004-ben kibővültek, mivel a nemzetközi (madridi) bejelentések mellett az EU-csatlakozás következtében a közösségi bejelentések lehetősége is megnyílt. A magyar bejelentők 491 esetben tettek nemzetközi (madridi) bejelentést a hivatalon mint átvevő hivatalon keresztül, és 38 esetben nyújtottak be a hivatalon keresztül közösségi bejelentést.

A nemzetközi védjegyek területén 81 tanácsi ügy befejezésére került sor, amelyből 77 megszűnés-megállapítási, 4 törlési ügy volt. 46 új védjegytanácsi ügy érkezett, amelyből 42 megszűnés-megállapítási, 4 törlési ügy volt. A folyamatban lévő tanácsi ügyek száma 39, amelyből 31 megszűnés-megállapítási és 8 törlési ügy. A tanácsi ügyek elintézésének átlagos átfutási ideje továbbra is kb. 12-14 hónapot tesz ki tekintettel arra, hogy a külföldi jogosultak szabályszerű értesítése változatlanul hosszadalmas, esetenként ügygondnok kijelölése is szükséges, és gyakori a hivatalból történő halasztás a nemzetközi tértivevények hiányos vagy határidő utáni visszaérkezése miatt. A befejezett tanácsi ügyek száma meghaladta a korábbi évek átlagát.

A nemzeti védjegyeljárás során a befejezett védjegybejelentések 55%-át lajstromozták az elmúlt évben. Az elbírált bejelentések közül 457 elutasítás volt, 203 visszavonás, 1593 visszavontnak tekintés. A megváltoztatási kérelem alapján felújított ügyek száma 157. A nemzetközi (madridi) eljárás során a 11 725 db befejezett bejelentés 60%-a, 7099 bejelentés került lajstromozásra. A hivatal 965 esetben adott ki határozatot ideiglenes elutasításról, és 962 esetben végleges elutasítást.

Védjegyoltalmi engedélyezési adatok
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Nemzeti védjegylajstromozások	3856	5515	5564	3642	2809
Elutasított bejelentések	172	290	420	491	457
Megszűnt bejelentések	1468	1989	2118	1788	1796
Befejezett bejelentések	5496	7794	8102	5921	5062
Folyamatban lévő bejelentések	8115	7015	5141	5100	5314

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyek száma
(2000-2004)

	2000	2001	2002	2003	2004
Érvényes oltalmak száma	39 123	41 675	44 650	46 399	46 986

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyoltalmak száma 2004-ben az előző évhez képest 1,2%-kal növekedett. Az érvényes nemzeti védjegyoltalmak 47,5%-ának magyar a jogosultja. Az amerikai jogosultak részaránya magas, közel 25%-os. Őket követi Nagy-Britannia (5,9%,), Japán (3,3%) és Németország (3,0%).

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyoltalmak száma
országok szerinti bontásban 2004-ben

Országkód	Nemzeti védjegyoltalmak száma
HU	22 339
US	11 619
GB	2 760
JP	1 572
DE	1 398
CH	932
SE	781
NL	743
FR	484
DK	341
AT	319
Egyéb	3 698
Összesen	46 986

Az érvényes nemzeti védjegyoltalmak 70%-a 10 éves vagy annál fiatalabb, ami a rendszerváltozást követő évek piaci viszonyaival van összefüggésben. Az érvényes védjegyek 2,3%-a, összesen 1100 védjegy már több mint 50 éves.

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyoltalmak száma
életkor és áruosztályok szerinti bontásban

Év	Oltalmak száma	Az oltalmakban szereplő áruosztályok száma
0-10	33 112	62 882
11-20	9 787	16 557
21-30	1 585	2 521
31-40	1 392	2 275
41-50	433	570
51-60	193	301
61-70	107	1 090
71-80	236	417
81-90	72	151
91-100	57	150
101-110	12	25
Összesen	46 986	86 039

A Magyarországon érvényes 148 016 nemzetközi (madridi) védjegyoltalom 32,8%-ának német, 17,6%-ának francia és 11,6%-ának svájci a jogosultja.

A Magyarországon érvényes nemzetközi (madridi)
védjegyoltalmak országok szerinti bontásban
2004-ben

Országkód	Nemzetközi védjegyoltalmak száma (db)
DE	48 489
FR	26 057
CH	17 096
IT	15 799
NL	8 608
AT	7 146
ES	5 815
BE	4 123
CZ	2 765
GB	1 306
HU	57
Egyéb	10 755
Összesen	148 016

A Magyarországon érvényes nemzetközi (madridi) védjegyek 41,9%-a 10 évesnél fiatalabb, 27,3%-a 10 és 20 év közötti.

A Magyarországon érvényes nemzetközi (madridi)
védjegyoltalmak életkor szerinti megoszlása

Év	Oltalmak száma
0-10	61 997
11-20	40 390
21-30	8 930
31-40	21 801
41-50	9 784
51-60	5 114
Összesen	148 016

A földrajziárujelző-bejelentések száma 2004-ben is alacsony volt. Az év során 5 új nemzeti bejelentés érkezett, míg 9 ügy fejeződött be. Az év végén 7 folyamatban lévő ügy volt.

2004-ben Magyarország uniós csatlakozását követően 10 közösségi földrajziárujelző-bejelentés érkezett, amelyek a megfelelő vizsgálatok elvégzését és a határozatok meghozatalát követően továbbításra kerültek a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.

A Lisszaboni Megállapodás alapján 2004-ben 3 új eredetmegjelölés-bejelentés érkezett, 7 korábbi bejelentés ügyében a lajstromozási eljárás folyamatban van. Az év folyamán 2 nemzetközi lajstromozás törlésére került sor.

2.6. A hivatali határozatok bírósági felülvizsgálata

Megváltoztatási kérelmek

	Szabadalom	Védjegy	Formaterve­zési minta	Használati minta
Beérkezett kérelmek száma	66	426	1	13
A Fővárosi Bíróságra felterjesztett kérelmek száma	30	342	1	12
A saját hatáskörben elintézett kérelmek száma	36	84	-	1

 

A bíróságoktól jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek

	Szabadalom	Védjegy	Formaterve­zési minta	Használati minta
A megváltoztatási kérelem elutasítása	26	208	4	7
A hivatal határozatának megváltoztatása	2	63	1	2
A hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, új eljárásra utasítás	4	35	1	1
Az eljárás megszüntetése	6	48	1	1
A hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, a kérelem áttétele a hivatalhoz	1	25	2	-
Összesen	39	379	9	11

A szabadalmak tekintetében benyújtott megváltoztatási kérelmek száma az előző évhez képest kissé növekedett. A beérkezett kérelmek közel felét a hivatal továbbra is saját hatáskörben intézte el. A védjegyek tekintetében a 2003. évi csúcshoz képest visszaesés volt tapasztalható, és csökkent a saját hatáskörben elintézett ügyek száma is. A formatervezési minták esetében 2001 óta folyamatos csökkenés mutatható ki, ami feltehetően összefügg a bejelentések számának csökkenésével. A használati minták területén az előző évekhez képest nem volt érdemi változás.

A bíróságokról jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek számában az elmúlt évben komoly növekedés volt tapasztalható a védjegyek tekintetében. Ez annak tudható be, hogy a Fővárosi Ítélőtábla - 2003. július 1-jei felállítását követően - 2004-ben megkezdte az ügyhátralék ledolgozását. Ugyanez állhat a szabadalmak és a használati minták tekintetében visszaérkezett végzések számának enyhe növekedése hátterében is. A védjegyvégzések körében örvendetes, hogy növekedett a megváltoztatási kérelmet elutasító végzések aránya, ugyanakkor nőtt az új eljárásra utasítások, valamint a határozatok megváltoztatásának száma is. A szabadalmi végzések tekintetében 2004-ben volt a legnagyobb - mintegy kétharmad - a megváltoztatási kérelmet elutasító végzések aránya.

3.
IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPZÉS

3.1. Hatósági és egyéb publikációs tevékenység

A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 2004-ben 109. évfolyamában, 12 számban jelent meg, 2606 oldal terjedelemben. A havi példányszám 450 volt. A kiadvány előfizetői körének csökkenése a hivatal publikus iparjogvédelmi elektronikus adatbázisainak és az internetes változatnak egyre szélesebb körben való elterjedését és használatát tükrözi.

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle kéthavonta, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mellékleteként jelent meg, hat alkalommal, 538 oldal terjedelemben. A Szemle negyedik éve önálló kiadványként is keresetté vált. Tartalmi szerkezetében, formai kivitelében nem történt változás 2004-ben. A rovatok közül a „Tanulmányok" és az „Európai jogi figyelő" rovat terjedelme volt a legnagyobb.

Közvetlenül halála előtt, 2004 augusztusában került hivatali támogatású publikálásra Bogsch Árpádnak, a WIPO nyugalmazott főigazgatójának „Szellem és jog" című szakmai önéletrajza.

Az elmúlt évben sikerült újraindítani az oktatási kiadványok sorozatát, amelynek két első tagja a „Kérdés - felelet/szabadalom" és a „Kérdés - felelet/növényfajta-oltalom" című kiadvány volt.

A 2002 óta működő digitális nyomda szolgáltatásainak volumene megsokszorozódott. A növekedés a fekete és a színes nyomtatás területén egyaránt észlelhető volt. A Közlönyön és a Szemlén kívül itt történt a WIPO-tól DVD-n beérkezett PCT-anyagok kinyomtatása is.

3.2. Iparjogvédelmi dokumentáció- és
információszolgáltatás

A hivatal dokumentáció- és információszolgáltatási tevékenységének középpontjában a szabadalmi hatósági újdonságvizsgálat és a nyilvános tájékoztatás dokumentációs és informatikai támogatása áll, valamint kiterjed ennek módszertani és képzési továbbfejlesztésére a Szabadalmi Tár, az online és CD-keresési rendszerek, a papíralapú és elektronikus dokumentumgyűjtemények folyamatosan gya-rapított bázisán.

A Szabadalmi Tár újdonságvizsgálati részlege harmadik éve látja el a hatósági elbírálói munkát közvetlenül támogató feladatát. A helyben nem elérhető dokumentumok letöltését megkönnyítette a PatentOrder intranetes változatának használata. A Szabadalmi Tár újdonságvizsgálati részlege a teljes PCT, EPO és US CD-gyűjtemények többezres helyi CD-jukebox bázisából szolgáltat kinyomtatott dokumentumokat a hivatali elbírálók részére.

A szakkönyvtár a tervszerű állománygyarapítási tevékenység keretében kétszer annyi könyvet szerzett be, mint az előző évben. Ennek eredményeként 1100 új szakkönyv, 344 féle folyóirat állt az olvasók rendelkezésére. 1770 szakirodalmi dokumentum érkezett könyvtárközi kölcsönzés keretében. A könyvtár látogatóinak száma 2004-ben mintegy 4700 fő volt, 20%-kal több az előző évinél. Az „Új dokumentumok az iparjogvédelmi szakkönyvtár gyűjteményében" című gyarapodási jegyzék kiadására az intraneten került sor. Megkezdődtek az integrált könyvtári számítógépes rendszer továbbfejlesztésére irányuló előkészületek.

A szakkönyvtár szolgáltatást nyújtott két társintézmény számára, a Magyar Nemzeti Múzeum „Műszaki nagyjaink" című kiállításához és a BMGE-OMIKK Déri-Bláthy-Zipernowsky című CD-ROM-kiadványhoz.

Az Ügyfélszolgálati Osztály és a Szabadalmi Tár átépítésével egységes képet mutató és kulturált munkakörülményeket biztosító infrastruktúra jött létre az elmúlt évben. A Szabadalmi Tár számítógéppel támogatott oktatókabinettel bővült. Az átépítés ideje alatt a szolgáltatások nem szüneteltek.

3.3. Oktatás

A hivatal több évtizedes tudatos oktatáspolitikai tevékenysége nagymértékben hozzájárul a hazai iparjogvédelmi kultúra fejlesztéséhez, a szellemitulajdon-védelmi ismeretek gyarapodásához. 2004-ben 39 oktató közreműködésével, 186 alkalommal, közel 1200 hallgató részesült iparjogvédelmi oktatásban, illetve vizsgázott. Az iparjogvédelmi képzésre, valamint a képzést támogató tevékenységre fordított összes óraszám megközelítette a 2500-at. A diplomamunka-pályázatra 51 hallgató jelentkezett, közülük 40 volt sikeres.

A kétéves felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam iránti érdeklődés az elmúlt évben tovább növekedett. A képzésben részt vevő 30 hallgató sikeres évközi vizsgát tett az előírt tárgyakból. Az előző években végzett hallgatók közül az év folyamán 23 fő készítette el, illetve védte meg szakdolgozatát.

A miskolci PATLIB-központ és az országszerte működtetett iparjogvédelmi információs pontok munkatársai, összesen 25 fő, valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karán 22 fő végezte el a középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot, és tett sikeres záróvizsgát.

Az elmúlt években a hivatal az ország legjelentősebb egyetemeivel együttműködési megállapodást kötött. E felsőoktatási intézmények hallgatói graduális, posztgraduális képzés, távoktatás, valamint céltanfolyamok keretében sajátíthatták el a korszerű szellemitulajdon-védelmi ismereteket.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek Tanszékén immár hagyományos, 28 tanórás iparjogvédelmi képzés során 63 fő tett sikeres vizsgát. A Műanyagipari Tanszéken 20 fő vett részt 28 órás iparjogvédelmi képzésben. Megnőtt az érdeklődés az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken a távoktatási program iránt, 128 hallgató tett eleget sikeresen a képzés követelményeinek. A Villamosmérnöki Kar terméktervező (30 fő) és villamosmérnök hallgatói (60 fő) három alkalommal végeztek kutatási gyakorlatot a Szabadalmi Tárban. A hivatal által megadott iparjogvédelmi témából egy hallgató készítette el diplomamunkáját.

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán második éve önálló, 24 órás tantárggyal volt jelen a hivatal „Szellemitulajdon-védelem" címmel. A diplomamunka készítésére, illetve ennek támogatására kiírt pályázatra 20 hallgató jelentkezett, közülük 17 tett eleget minden feltételnek. Az első alkalommal kiírt Tudományos Diákköri Dolgozat pályázatra beérkezett munkákból két gépészeti témájú tanulmányt díjazott a hivatal.

A Magyar Iparművészeti Egyetemen az Elméleti Tanszék közreműködésével a IV. évfolyam hallgatói ismerkedtek a szellemitulajdon-védelemmel 22 órában. A képzésen 110 hallgató vett részt. A Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézet 26 hallgatója vett részt a hivatal által szervezett 24 órás képzésen. A diplomamunka-támogatásra vonatkozó pályázatra 13 hallgató jelentkezett, 5 hallgatónak sikerült teljesítenie a pályázati feltételeket.

A Szolnoki Főiskola Kereskedelmi Tanszék levelező tagozatán szellemitulajdon-védelmi szakirány indult, amelynek végén középfokú szakképesítés megszerzését teszi lehetővé a hivatal. A főiskola nappali tagozatán összesen 16 órában csatlakozott a hivatal a „Fogyasztóvédelem" tantárgyhoz. A Károly Róbert Főiskolán szintén a „Fogyasztóvédelem" tantárgyba építve 4 órás előadással volt jelen a hivatal.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a Jogi ismeretek tantárgyhoz csatlakozva 4 órában a formatervezésiminta- és a védjegyoltalom került ismertetésre. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a könyvtár szakos hallgatók „Tájékoztatás" című tantárgyának oktatásában vett részt a hivatal, összesen 8 órában a nappali, levelező és esti tagozaton. Az egyetem Szerves Kémia Tanszékén 8 órás képzéssel kapcsolódtak iparjogvédelmi ismeretek a „Gyógyszeripari kutatás és fejlesztés" című tantárgyhoz.

A posztgraduális képzésbe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem hallgatói kapcsolódtak be. A céltanfolyamok iránt is nagy volt az érdeklődés, ezeken 111 hallgató 46 órában vett részt.

Az év folyamán elkészült a „Szabadalom - Versenyelőny" című távoktatási modul ideiglenes frissítése, valamint hamarosan az érdeklődők rendelkezésére áll a WIPO által összeállított, a kis- és középvállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatosságának fokozását célzó CD-kiadvány magyar változata.

4.
INFORMATIKAI FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS

4.1. A hivatali tevékenység számítástechnikai támogatása

A hivatal az elmúlt évben informatikai beruházásokkal és szolgáltatások vásárlásával, valamint belső fejlesztésekkel biztosította a zavartalan hivatali tevékenységhez szükséges informatikai-technikai szintet.

Sor került a Novell hálózat szolgáltatásainak konszolidálására. A tároló-hálózati infrastruktúra felállítása és az új központi háttértárolók üzembe helyezése után következett a rendszer tagkiszolgálóinak cseréje, majd a hozzájuk kapcsolt adatterületek átmozgatása. A rendszerek migrációja sikeresen megtörtént. A Novell rendszer szervereinek száma - az új levelezőrendszer bevezetése után - négyre nőtt.

A hivatal közbeszerzési pályázatot írt ki a számítástechnikai rendszereket magába foglaló üzemeltetési kézikönyv elkészítésére. A munkapéldány birtokában jelenleg az anyag szakmai véleményezése folyik.

Sikeresen megtörtént a Novell GroupWise levelezőrendszer bevezetése, a felhasználók oktatása, a régi levelezőrendszerben található levelek migrálása. A HelpDesk rendszer kiválasztása kapcsán előkészületi munkák folytak saját fejlesztésű program kialakítására.

Az újabb SAP-modulok hardverrendszereinek kialakítása és beüzemelése után a tesztszerver mellett egy fejlesztői szerver üzembe helyezésére is sor került. Elkezdődött az SAP-rendszerben a „workflow" folyamatok kidolgozása, a papírmentes folyamatok automatizálása, az elektronikus aláírás bevezetése.

4.2. Az ügyviteli rendszer fejlesztése

Az iparjogvédelmi-hatósági ügyviteli tevékenység támogatására kialakított rendszerben követni kellett a május 1-jén hatályba lépett díjrendelet változásait, az ESZE-tagsághoz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása mellett a növényfajta-oltalmi eljárás, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványok folyamatainak az integrálását.

Az uniós csatlakozással egyidejűleg a közösségi védjegy- és mintaoltalmi hatóság, az OHIM előtti eljárások során nyert közösségi védjegyek és formatervezési minták oltalma kiterjed Magyarországra is, ami jelentős ügyviteli és nyilvántartási, valamint kutatási feladatokat rótt a hivatalra. A csatlakozás elsősorban a védjegyek területén támasztott nagyszámú új igényt az iparjogvédelmi-hatósági ügyviteli rendszerrel szemben. A közösségi védjegyek kutatási feladatainak ellátására nemzetközi előírások és referencia alapján, közbeszerzés keretében a hivatal az Acsepto szoftver alkalmazása mellett döntött. A tesztelésre telepített verzió kialakítását és üzemeltetését - a francia szoftvercég szakemberével együttműködve - a hivatal az elmúlt évben elvégezte.

4.3. Informatikai termékek és szolgáltatások

A hivatal megújult honlapja 2004. július 1-jétől érhető el a külső felhasználók számára. A honlap fogadtatása kedvező volt, a felhasználói visszajelzések között nagyszámú elismerés mellett komolyabb kritikai észrevétel nem fogalmazódott meg. A honlaplátogatások száma 17%-kal haladta meg az előző évit. A látogatók 55%-a külföldi érdeklődő volt.

Az interneten elérhető Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád, a PIPACS látogatottsága a 2003. évi szintnek felelt meg. 2004 májusa óta üzemel a kísérleti elektronikus szabadalmi lajstrom, a látogatók száma 10 229, a találatok száma 166 422 volt.

A hivatal nemzetközi kötelezettségeinek eleget téve folyamatos adatszolgáltatást végez

• elsősorban a kis- és középvállalkozások tevékenységét segítő esp@cenet adatbázis számára (szabadalmi bibliográfiai adatok, ábrák, leírások);

• havi bontásban automatikusan leválogatott védjegyadatokat (bejelentések, lajstromozások és egyéb ügyek) a belgiumi központú COMPU-MARK cég részére;

• az ESPACE-PRECES CD gyártásához bibliográfiai adatokat és a szabadalmi leírások nyomdapéldányait a gyártó Arcanum Informatics Kft. részére;

• a TRACES CD, hat kelet-közép-európai hivatal védjegyadatbázisához (2004-ben négy kötet jelent meg);

• kéthavi gyakorisággal a nemzetközi növényfajta-oltalmakat összegyűjtő UPOVROM CD-adatbázishoz.

A TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office) internetes technológiára épülő védjegyadatbázis számára az adatok fogadása átmenetileg szünetelt. A VÁSZJA (Védjegy Áruk és Szolgáltatások Jegyzéke Angolul) projekt munkái 2004 első félévében szintén szüneteltek, de júliusban újraindultak a COMPU-MARK céggel júniusban kötött szerződés alapján.

Az Európai Unió által támogatott eMAGE projekt 2004. április 1-jével indult, amely az ábrás védjegyek és formatervezési minták egyetlen adatbázisba szervezésével, természetes nyelvű keresési lehetőségekkel és ábrafelismerő technológia működtetésével képes lesz az európai gazdaságban komoly veszteségeket okozó - szellemi tulajdonnal kapcsolatos - csalások megelőzésére vagy kiszűrésére. A projekt kiemelt felhasználói a nemzeti vámszervek lesznek.

A magyar, francia, osztrák és portugál iparjogvédelmi hivatalból és három szoftvercégből álló konzorcium a nemzeti, nemzetközi és közösségi védjegy- és formatervezésiminta-adatok egységes formára alakítására egy adatintegráló központot (DIC) hozott létre. A partnerek számára a központ saját honlapot működtet az eredmények bemutatására és az adatok letölthetőségére: http://emage.hpo.hu/emage/.

Az elmúlt évben az adatelemzés és -feldolgozás területén - a személyi és infrastrukturális feltételek megteremtése után - a meglévő nemzetközi szabványokra alapozott közös XML formátum kidolgozására került sor. A hivatal elvégezte a beérkező bibliográfiai és képi adatok alapján a kötelező elemek figyelembevételével az adatok közös formátumra alakítását, és ezeket folyamatosan megküldte a partnereknek.

A locarnói osztályozás finomítása arra szolgált, hogy a rendszerben a képi információ visszakeresését megelőző természetes nyelvű, de az osztályozási rendszeren alapuló keresést pontosabbá tegye. A formatervezésiminta-tételek locarnói osztályozásának finomítására azokban az osztályokban és alosztályokban van szükség, ahol túl sok tétel tartozik egy osztályozási jelzet alá. A kiválasztott osztályokban megtörtént az osztályozási rendszer finomítása az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala által használt nemzeti osztályozási rendszer adaptálásával.

5.
AZ IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

5.1. VIVACE program

A kormány a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjáról hozott döntésével egyidejűleg a 2259/2002. (IX. 4.) Korm. határozatban elrendelte a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó, átfogó intézkedési terv kidolgozását. 2003 őszére a hivatal - az államigazgatási és szakmai szervezetekkel egyeztetve - elkészítette a Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési, ún. VIVACE programot, amelynek megvalósítása a szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködésben 2004. január 1-jétől elkezdődött.

A program három nagyobb pilléren nyugszik, ezek a következők:

• az iparjogvédelmi oktatási, képzési tevékenység fejlesztése,

• az iparjogvédelmi szolgáltatások, a szolgáltatási hálózat fejlesztése,

• gazdasági ösztönzőeszközök alkalmazása a vállalkozók iparjogvédelmi tudatosságának erősítésére.

A hivatal az európai és a nemzetközi iparjogvédelmi szervezetek törekvéseivel összhangban a VIVACE program segítségével gazdagítani kívánja a tájékoztatási, információszolgáltatási kínálatot, fejleszteni a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ismeretek átadását, terjesztését, és tudatosan arra törekszik, hogy a gazdasági, pénzügyi környezet minél jobban elősegítse az oltalomszerzést és az oltalommal védett termékek, eljárások hasznosítását.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított együttműködés is a kis- és középvállalatok iparjogvédelmi tájékozottságának javítását célozza. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból támogatja a kamara szervezeti keretei között létrehozott iparjogvédelmi információs hálózatot. A 23 területi kereskedelmi és iparkamara ügyfélszolgálati irodájában kaptak helyet a regionális iparjogvédelmi információs központok. Az ügyfélszolgálati tevékenység keretében a szolgáltató információt nyújt - iparjogvédelmi adatbázisok, hivatalos kiadványok felhasználásával - az érdeklődő vállalkozók számára, választ ad a felmerülő általános iparjogvédelmi kérdésekre. Az információs irodákat a kamara alkalmazottai működtetik, a hivatal szakmai-módszertani támogatást, exkluzív adatbázis-hozzáférést biztosít számukra.

A hivatal a felsőoktatási intézményekhez kötődve is igyekszik továbbfejleszteni az iparjogvédelmi információs központok hálózatát. Az ún. PATLIB-hálózat elsősorban kutatók és oktatók, egyéni feltalálók, kis- és középvállalkozások részére szolgáltat szabadalmi információkat. Magyarországon elsőként 2004. október 11-én a Miskolci Egyetemen nyílt meg ünnepélyes keretek között az első magyarországi regionális PATLIB-központ, a hivatal és az egyetem által aláírt együttműködési megállapodás nyomán. A központ a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájára, szellemi kapacitására és szolgáltatási gyakorlatára támaszkodik.

2000 óta az ország öt régiójában működnek iparjogvédelmi információs pontok a helyi MTESZ székházaiban is. Az eddigi szolgáltatási tapasztalatok és a szakmai-módszertani támogatás folyamatos biztosítása érdekében ezek a szolgáltatási pontok is részeivé váltak az országos iparjogvédelmi információs hálózatnak.

Az iparjogvédelmi információs hálózat biztosítékot nyújt arra, hogy az iparjogvédelmi információt, oktatást igénylő feltalálók, kis- és középvállalkozások, iparvállalatok, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók, tehát a nem professzionális felhasználók és a szakmabeliek lakóhelyükhöz közel juthassanak hozzá az igényelt tájékoztató szolgáltatásokhoz.

A hivatal több hivatalos fórumon és csatornán (pl. az innovációs törvény előkészítő szakaszában, a 2005. évi adótörvények előkészítő munkálataiban) kezdeményezte és indokokkal támasztotta alá azt, a VIVACE programban is megjelenő javaslatot, hogy - az alap- és az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeihez hasonlóan - az adózás előtti eredmény csökkenthető legyen a kutatás-fejlesztés eredményeként jelentkező szellemitulajdon-védelmi jogszerzés és fenntartás költségeivel. A javaslatot a kormányzat is indokoltnak találta és támogatta. Ennek eredményeként az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 20. §-a szerint 2005. január 1-jétől a kis- és középvállalkozások társaságiadó-alapjukból leírhatják a magyarországi szabadalmi oltalom, használati- és formatervezésiminta-oltalom megszerzésére és fenntartására fordított költségeket.

5.2. Ügyfélszolgálati tevékenység

A Szabadalmi Tár és az Ügyfélszolgálat közös szolgáltatásai iránti érdeklődés az elmúlt évben tovább növekedett. A szolgáltatásokat közel 9000 fő vette igénybe, 7%-kal több mint 2003-ban.

Az ügyfélszolgálati forgalom kiemelt területe változatlanul az általános tájékoztatás: a hivatalt megkeresők 37%-a általános jellegű információk iránt érdeklődött. Az oltalmi formák közül a védjegyekkel kapcsolatos információigény a legnagyobb: az összes megkeresés több mint fele - a 2003. évhez hasonlóan - védjegyekre vonatkozott.

Az adatbázisokból nyújtott adatszolgáltatások száma is erőteljes növekedést mutatott: 65%-kal többen igényeltek ilyen jellegű tájékoztatást. Egyre fontosabb eszközzé válik a telefon, valamint az e-mail segítségével folytatott levelezés. Az írásos megkereséseken belül 17%-os növekedést mutatott az e-mailen történt megkeresések száma.

2004 októberében automatikus hívásfogadó és -irányító rendszert, ún. call centert helyeztek üzembe. A befutó hívások négy menüpont kiválasztásával léptethetők tovább a kívánt információ eléréséhez. Az automatikus hívásfogadó rendszer révén az ügyfelek munkaidőn kívül is hozzájuthatnak általános információkhoz a megfelelő menüpont kiválasztásával. Az ügyfélirányító rendszer, az ún. Luxinfo fizikai telepítése befejeződött, és 2005 elején működésbe lép. Folyamatban van a statisztikageneráló szoftver kidolgozása is.

A hagyományos szabadalmi dokumentumok iránti érdeklődés az elektronikus információforrások térhódításával folyamatosan csökken. E dokumentumok keresettségi sorrendjét változatlanul a magyar szabadalmi leírások vezették, második helyen a német dokumentumok szerepeltek, harmadik helyen a francia közzétételi iratok álltak.

A téma szerinti keresés és az egyedi dokumentumszolgáltatás az előrejelzéseknek megfelelően az internetes szabadalmi információforrásokra helyeződött át. A leggyakrabban használt ingyenes adatbázis az esp@cenet, ezt az USPTO adatbázisa követi. A PatentOrder intranetes változatának üzembe helyezésével az azonosító szerinti visszakeresés és letöltés legfontosabb pillére lett.

A hivatal honlapjáról az elmúlt év során a felhasználók 19 682 alkalommal léptek be interneten hozzáférhető adatbázisokba (DELPHION, DEPATISNET, esp@cenet, CIPO, PAJ, PatentOrder, PIPACS), és ennek során összesen 151 967 dokumentumoldalt töltöttek le. A belépési alkalmak száma az előző évhez képest 40%-kal csökkent, de az egy keresésre jutó letöltött dokumentumoldalak száma 25%-kal növekedett.

5.3. Kommunikációs és sajtótevékenység

A hivatal nyilvánosság előtti szerepléseinek alapelve a mind hatékonyabb, nyitott tájékoztatás. Ennek jegyében rendszeres kapcsolatot tart a médiumok képviselőivel, kölcsönösen tájékoztatva egymást az együttműködés lehetőségeiről. Több esetben munkakapcsolat alakult ki az egyes eseményekben együttműködő társintézmények, különösen az MTA, a GKM, az OM, a BMGE, a MISZ, a MTESZ, az NKTH kommunikációért felelős munkatársaival.

Az év során több, a sajtó munkatársainak szóló rendezvényt (sajtótájékoztató, háttérbeszélgetés) szervezett a hivatal. Mintegy 20 alkalommal adott ki sajtóközleményt, ezek elsősorban a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos eseményekhez, rendezvényekhez kötődtek, illetve tájékoztatást nyújtottak a hivatal hazai és nemzetközi tevékenységéről, a jogszabályok változásairól.

A szellemitulajdon-védelem szűkebben vett témakörével, találmányokkal, feltalálókkal, szabadalommal, szerzői joggal a magyarországi médiában több mint 500 cikk, hír, rádió-, illetve tévéműsor foglalkozott, vagy tett róla említést. Ezeken kívül mintegy 300 közlemény jelent meg a hivatallal, illetve tevékenységével kapcsolatban. Az elektronikus médiában is mintegy 30 alkalommal szerepelt hivatali munkatárs.

5.4. Együttműködések

A hivatal az év során számos intézménnyel alakította ki, illetve erősítette meg szakmai, képzési és egyéb szerződéses együttműködését.

Szakmai együttműködések

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Védjegy Egyesület, Magyar Versenyjogi Egyesület, Magyar Feltalálók Egyesülete, Magyar Innovációs Szövetség, Jedlik Ányos Társaság, Magyar Mérnökakadémia, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Kutató Diákokért Alapítvány, NOVOFER Alapítvány, Ötlet Club 13 Egyesület.

Ismeretterjesztési együttműködések, szakmai
kommunikációs megállapodások

Solart Produceri Iroda - Heuréka, Magyar Televízió - Delta, Petőfi Rádió - Gordiusz, Élet és Tudomány, Jogtudományi Közlöny, Mezőgazdasági Lapok, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Természettudományi Társulat, Természet Világa folyóirat, Természet - Tudomány Alapítvány, 2Zsiráf Ifjúsági Magazin, Polanyiana folyóirat, Gazdasági Rádió, Csodák Palotája Kht., Tudományos Újságírók Klubja.

6.
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM TERÉN

A nemzetközi együttműködést az elmúlt évben is az Európai Szabadalmi Egyezményből, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásból fakadó tagállami jogok gyakorlása, kötelezettségek ellátása határozta meg.

A nemzetközi munka jelentős része az Európai Szabadalmi Szervezet és az Európai Unió munkájában való közreműködéshez kapcsolódott, amit tükröz a hivatali munkatársak külföldi kiküldetéseinek statisztikája is. A összes külföldi utazás 61%-át e két szervezet szakmai szerveinek üléseivel összefüggő utak jelentették. A kiutazások kezelé sének hatékonysága növekedett azáltal, hogy az utak 52%-a (2003-ban 33%-a) a fogadó szervezet költségtérítése mellett valósult meg.

6.1. Tagállami jogok gyakorlása az európai szabadalmi szervezetben

A hivatal magas szinten végezte el az elmúlt évben is az Európai Szabadalmi Egyezményből rá háruló tagállami jogok gyakorlásából, kötelezettségek teljesítéséből adódó feladatokat. Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa 2004-ben négy alkalommal tartott rendes ülést. 2004 novemberében Hágában rendkívüli ülés összehívására került sor a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján történő együttműködés jövőjéről folytatott vita tárgyában. Az Igazgatótanács döntéseinek jobb előkészítése érdekében felállított szerv, az Elnökség (Board) 2004-ben négy alkalommal, köztük szeptemberben Budapesten, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság három alkalommal ülésezett. A szakértőket tömörítő Szabadalmi Jogi Bizottság háromszor, a szabadalmi bíráskodással foglalkozó munkacsoport egyszer tartott ülést. 2004 júliusában került sor az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamainak éves kooperációs együttműködési találkozójára Prágában.

A hivatal szakértő munkatársai részt vettek az Európai Szabadalmi Szervezet közreműködésével szervezett nemzetközi rendezvényeken, továbbképzéseken, műhelymegbeszéléseken.

A hivatal szervezte 2004 májusában az EUROTAB 13 (Európai Szabadalmi Kerekasztal) konferenciát, amelyre 40 résztvevő érkezett az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamainak nemzeti hivatalaiból és szakértői köréből. Az EPO európai minősítő vizsgabizottságának konferenciáira 2004 márciusában és júniusában került sor a hivatal székházában. A bizottsági ülések résztvevői az európai minősítő vizsgáztatás rendjének kialakításával és tananyagaival foglalkoztak. A hivatal konferenciaterme adott otthont az „Iparjogvédelmi témák kormánytisztviselők és információs ügyintézők számára" című nemzetközi szemináriumnak.

Hivatali delegáció vett részt a 2004 októberében Prágában rendezett EPIDOS konferencián, amely a legnagyobb, évente megrendezésre kerülő szabadalmi információs rendezvény. A hivatal elnökhelyettese - a hivatalról és Magyarországról szóló bemutatkozó film levetítésével egyidejűleg - meghívta a konferencia résztvevőit a 2005-ben Budapesten tartandó rendezvényre.

6.2. Az európai uniós tagságból eredő feladatok

2004. május 1-jétől Magyarországot a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal Igazgatótanácsában - tagként - a jogi elnökhelyettes és - helyettes tagként - a Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály vezetője képviseli. 2004-ben három alkalommal került sor ún. kapcsolattartó ülésre (liaison meeting), az Igazgatótanács és a Költségvetési Bizottság két alkalommal ülésezett.

Magyarországot 2004. május 1-jétől a Közösségi Növényfajta-hivatal Igazgatótanácsában helyettes tagként a műszaki elnökhelyettes képviseli.

A hivatal szoros együttműködést alakított ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalával, teljesítette az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből adódó és az EU-tagállamként való működéssel járó kötelezettségeket. Az Európai Unió Tanácsa mellett működő, a szellemi tulajdonért felelős szakértői munkacsoportban, az Európai Bizottság szakértői bizottságaiban és egyéb szakértői üléseken 2004-ben összesen 28 alkalommal került sor szakértői szintű hivatali részvételre. A legfontosabb témák a következők voltak: a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogszabálytervezetek, a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslat, a genetikai forrásokkal és a hagyományos tudással összefüggő feltárási követelmények, a közösségi védjegyrendelet és végrehajtási rendeleteinek módosítása, a Tokaj eredetmegjelöléssel összefüggő vitás ügyek és a jogérvényesítéssel összefüggő irányelvjavaslat. A magyar kormány képviseletében a hivatal jogi elnökhelyettese is részt vett az ún. „olasz tokaji" ügyében rendezett európai bírósági meghallgatáson, illetve annak előkészítésében.

6.3. Együttműködés a Szellemi Tulajdon Világszervezetében és a Kereskedelmi Világszervezetben

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) állandó bizottságai ülésein a hivatal képviselői rendszeresen részt vettek - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. 2004-ben a következő ülésekre és konferenciákra került sor magyar hivatali részvétellel: a tagállamok közgyűlésének üléssorozata, az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) plenáris ülése, ennek keretében a szabványosítási és dokumentációs munkacsoport ülései, a Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) ülései, az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottsága, Konzultációs Bizottsága és Tanácsa ülései, a Védjegy, Minta és a Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság ülései, a Nizzai Unióval kapcsolatos előkészítő munkacsoport ülése, a PCT-reform munkacsoport ülése, a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP) ülése, a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR) ülései, a TRIPS-egyezmény 10. évfordulója alkalmából megrendezett WIPO-WTO konferencia, a szabadalmi statisztika használatának témájában rendezett WIPO-OECD konferencia.

2004. október 19-20. között került megrendezésre a hivatalban a WIPO által delegált külföldi szakértők és a magyar szerzői jogi szakma képviselőinek részvételével a WIPO-MSZH közös szemináriuma a szerzői jog gazdasági jelentőségéről folytatott vizsgálatokról és a magyarországi vizsgálat alapjául szolgáló nemzetközi módszertan adaptációs kérdéseiről.

A WTO-WIPO misszión szakdiplomáciai feladatot ellátó hivatali képviselő - egyebek mellett - jelen volt a Jogérvényesítési Tanácsadó Bizottság ülésén, képviselte a hivatalt a TRIPS Tanács ülésein és konzultációin, a WIPO keretében tartott különböző egyeztető és regionális koordinációs megbeszéléseken.

6.4. Regionális és kétoldalú együttműködés

Folytatódtak a regionális és kétoldalú szellemitulajdon-védelmi együttműködések 2004-ben is. A „visegrádi országok" iparjogvédelmi hivatalainak elnökei 2004 szeptemberében Lengyelországban tartották éves találkozójukat.

A kétoldalú hivatalközi találkozók tekintetében mozgalmas év záródott le. A hivatalba látogatott a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, tárgyalások folytak az Osztrák Szabadalmi Hivatal jogi, valamint műszaki elnökhelyetteseivel. Szeptemberben a hivatal vendége volt a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal főigazgatója, valamint az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal elnöke, októberben a Portugál Nemzeti Iparjogvédelmi Hivatal elnöke. Budapestre látogatott a Francia Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet főigazgatója, valamint a Dán Szabadalmi és Védjegyhivatal új főigazgatója. Ezek a találkozók tovább mélyítették a hivatalok között kialakult szakmai kapcsolatot, a regionális együttműködést.

7.
GAZDÁLKODÁS, IGAZGATÁS ÉS HUMÁNPOLITIKA

7.1. A 2004. évi gazdálkodás

A hivatal 2004. évi működését biztosító bevételei a 3970,0 millió Ft-os eredeti előirányzattal szemben 3908,4 millió Ft-ra teljesültek az előirányzathoz viszonyított jelentős ösz- szegű bevételi elmaradás és az előző évi előirányzat-maradvány, valamint a célhoz kötött működési célú pénzeszközátvétel felhasználása következtében. Alapfeladata ellátásából a hivatalnak nem származott többletbevétele 2004-ben.

A működési bevétel tényszámai több mint 418,4 millió Ft-os bevételelmaradást mutatnak a módosított előirányzathoz viszonyítva. A bevételi elmaradást az iparjogvédelmi bejelentések számának jelentős csökkenése eredményezte, amelyet a nemzetközi és hazai piacgazdasági folyamatok befolyásoltak. A csökkenő bejelentői aktivitás ellenére a jogintézményenkénti bevételi részarány nem változott. A legnagyobb (64,6%) részarányt a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjak, míg a legkisebbet (0,5%) a használatiminta-oltalmi bejelentési díjak képviselik.

A bevételi terv 90,3%-os teljesítése miatt a gazdálkodás során szükségessé vált a kiadási oldalt érintő feladatok átütemezése, illetve egyes feladatok elhagyása. A 2004. évi módosított előirányzathoz viszonyított kiadási teljesítés 3657,8 millió Ft-tal 84,5%-os volt. A bevételi elmaradással korrigált teljesítés azonban 93,6%-os, amely arányos a bevételi oldal teljesítésével. A kiadási megtakarítás és bevételi lemaradás együttes hatásaként jelentkező előirányzati maradvány fedezetet biztosít az áthúzódó kötelezettségek teljesítésére.

A kiadások jelentős hányadát, 43,4%-át a személyi juttatások és járulékai alkotják. Ez összhangban van a hivatal által foglalkoztatott, nemzetközi színvonalon teljesítő kutatási, vizsgálati és engedélyezési tevékenységet végző köztisztviselők tevékenységével. A személyi juttatások előirányzatának pénzügyi teljesítése nagyságrendjét tekintve csak 2,4%-kal haladja meg a 2003. évi tényszámot. A növekmény biztosította a kötelező előresorolások és a többletfeladatok ellátásához kapcsolódó kifizetések pénzügyi fedezetét. Az összkiadás 40%-át jelentő, 1462,7 millió Ft-os dologi kiadás az intézmény működtetésére, a jelentős informatikai rendszerek és adatbázisok üzemeltetési költségeire, valamint a nemzetközi és hazai alap- és kiegészítő feladatok ellátására vonatkozott.

2004-ben a hivatal 400 millió Ft befizetést is teljesített az államháztartási egyensúly javítása érdekében elrendelt kormányzati szintű elvonás címén, amely jelentős pénzügyi terhet jelentett. Ez az ismert bevételi elmaradással együtt kedvezőtlenül befolyásolta az éves feladatterv megvalósulását.

A felhalmozási kiadások 13,8%-os részaránya biztosította a szellemitulajdon-védelmi nemzeti hatóságoktól nemzetközi szinten elvárt infrastruktúra folyamatos szinten tartását és fejlesztését. 2004-ben jelentős informatikai (hardver- és szoftver-) fejlesztésekre került sor, amelyek lehetővé tették az Európai Unióhoz való csatlakozást követő időszakban a nemzetközi védjegyadatbázisok elérhetőségét. A kiemelt felújítási, beruházási munkák közé tartozott a Garibaldi utcai és az Akadémia utcai épületrészek akadálymentesítése. A gazdaságos fűtési rendszer kialakítása érdekében megkezdődött a főépület tetőterében megvalósuló kazánház építési munkáinak előkészítése is. Novemberben fejeződött be az Akadémia utcai ügyfélszolgálati helyiségek átalakítása, amelyekben kulturált körülmények között fogadhatja ügyfeleit a hivatal. Megvalósult a - fokozott biztonság érdekében szükséges - kamerás figyelőrendszer és az egységes tűzjelző rendszer kialakítása.

A hivatal pénzügyi gazdálkodását 2004-ben is több hatóság ellenőrizte. Az APEH a magánnyugdíj-pénztárhoz kapcsolódó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzése szerint a bevallások, önellenőrzések a jogszabályok rendelkezéseinek megfeleltek. Egy konkrét ügyben végzett vizsgálat során a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjellenőrzési Főosztály ellenőrzése is a jogszabályi előírásoknak megfelelő járuléklevonást állapított meg.

A hivatal 2004. évi bevételeinek alakulása
Adatok millió Ft-ban

Megnevezés	Költségvetési előirányzat		Teljesítés	Teljesítés a módosított elő-irányzathoz viszonyítva (%)
	Eredeti	Módosított
Alaptevékenység bevételei	3932,6	3932,6	3511,8	89,3
Ebből: Igazgatási szolgáltatási díjak Nemzetközi bevételek	3732,6 200,0	3717,4 215,2	3296,6 215,2	88,7 100,0
Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevétel	37,4	50,5	51,3	101,6
Felhalmozási és tőke jelegű bevétel			1,3
Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése		0,7	0,7	100,0
2003. évi előirányzat-maradvány igénybevétele		315,3	315,3	100,0
Működési célú pénzeszközátvétel		27,7	28,0	101,1
Bevétel összesen	3970,0	4326,8	3908,4	90,3

A hivatal 2004. évi kiadásainak alakulása
Adatok millió Ft-ban

Megnevezés	Költségvetési előirányzat		Teljesítés	Teljesítés a módosított előirányzathoz viszonyítva(%)
	Eredeti	Módosított
Személyi juttatások	1202,7	1233,4	1221,0	99,0
Munkaadókat terhelő járulék	396,8	405,2	366,0	90,3
Dologi kiadások	1543,0	1949,5	1462,7**	75,0
Pénzeszközátadás	124,6	108,9	102,7	94,3
Felújítás	60,0	89,9	64,4**	71,6
Intézményi beruházás	636,9	533,2	434,9**	81,6
Lakástámogatási kölcsön és vissza nem térítendő támogatás	6,0	6,7	6,1	91,0
Kiadások összesen	3970,0	4326,8	3657,8	84,5 *

*Bevételi elmaradás korrigálása után: 93,6%
**A tervezett előirányzatokhoz képest a rendre - 55,0 millió Ft-os, - 8,0 millió Ft-os és - 337,0 millió Ft-os, összesen 400 millió Ft-os elvonás a fentiek szerinti funkcionális teljesítést tette lehetővé.

Bevételi előirányzatok szerinti teljesítések
Adatok millió Ft-ban

	2003. év	2004. év	Változás %-ban
Alaptevékenység bevétele
Igazgatási szolgáltatási díjak	3195,7	3296,6	103,2
Nemzetközi eljárási díjak	200,9	215,2	107,1
Alaptevékenységgel összefüggő bevétel és sajátos bevétel	50,8	51,3	101,0
Működési célú pénzeszközátvétel	12,8	28,0	218,8
Felhalmozási célú tőke- és támogatási kölcsön bevétel/visszatérülés	3,8	2,0	52,6
Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele	608,2	315,3	51,8
Összesen	4072,2	3908,4	96,0

 

Kiemelt kiadási előirányzatok szerinti teljesítések
Adatok millió Ft-ban

	2003. év	2004. év	Változás %-ban
Működési kiadás
Személyi juttatás	1192,8	1221,0	102,4
Munkaadókat terhelő járulék	389,5	366,0	94,0
Dologi kiadások	1662,5	1462,7	88,0
Pénzeszközátadás	81,0	103,1	127,3
Összesen	3325,8	3152,8	94,8
Felhalmozási kiadás
Felújítás	25,7	64,4	250,6
Felhalmozás	402,3	434,9	108,1
Felhalmozási célú támogatási kölcsön	6,0	5,7	95,0
Összesen	434,0	505,0	116,4
Mindösszesen	3759,8	3657,8	97,3

 

A bevételek jogintézményenkénti alakulása és
megoszlása a teljes bevétel százalékában

	2003. év		2004. év
	Teljesítés MFt-ban	Megoszlási %	Teljesítés MFt-ban	Megoszlási %
Igazgatási szolgáltatási díjak
Szabadalmi fenntartási díjak és bejelentési díjak	2411,2	59,2	2525,0	64,6
Védjegy-bejelentési és -megújítási díjak	549,1	13,5	552,1	14,1
Formatervezési minták bejelentési és meghosszabbítási díja	21,7	0,5	20,7	0,5
Használatiminta-oltalmi bejelentési díjak	17,9	0,4	18,4	0,5
Kérelmek	195,8	4,8	180,4	4,6
Nemzetközi eljárási díjak	200,9	4,9	215,2	5,5
Egyéb működési és felhalmozási bevételek	67,4	1,7	81,3	2,1
Előző évi előirányzat-maradvány	608,2	15,0	315,3	8,1
Összesen	4072,2	100,0	3908,4	100,0

7.2. Igazgatási tevékenység

A 2004. évben kiadott 8 elnöki utasítás közül szakmai szempontból kiemelkedő jelentőségű volt „A Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerint benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések megjelölt vagy kiválasztott hivatali eljárásának ügyviteli szabályairól" című, a munkatársak szempontjából pedig „A 2005. évben választható juttatásokról" szóló.

A 2004. január 1-jén, illetve május 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvénynek megfelelően 2004 második félévében 13 közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni.

A hivatal jogi képviseletével kapcsolatban 11 peres ügyben kellett eljárni. Egy ügyben született másodfokú jogerős döntés a hivatal számára kedvező eredménnyel, egy másik esetében a 2003-ban hozott részítéletet a hivatal fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság másodfokon hatályon kívül helyezte, valamint 9 ügyben született elsőfokú döntés, amelyek közül 8 a hivatal számára kedvező ítéletet jelentett.

7.3. Emberierőforrás-gazdálkodás

A hivatal engedélyezett létszáma 259 fő volt, 11 fővel kevesebb a 2003. évinél. Szakmailag jól felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, több nyelvet jól beszélő munkatársi állománnyal rendelkezik a hivatal. A dolgozók 74%-a felsőfokú végzettségű, 156 fő rendelkezik egy vagy több nyelvvizsgával.

A köztisztviselői illetményrendszer adta lehetőségek maximális hivatali alkalmazása 2004-ben is biztosította az előzetesen vállalt többletfeladathoz kötött illetménykiemeléseket, amelyek így teljesítményhez kötött elismerést és szakmai sikereket is eredményeztek. A munkatársak elismerését és megtartását szolgálta az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás, a köztisztviselői juttatások széles körének biztosítása, a jóléti és szociális támogatási programok megőrzése.

A hivatal kiterjedt továbbképzési rendszert működtet, amely a köztisztviselők jogszabályban előírt és egyéb szakmai, nyelvi, informatikai képesítésének megszerzését, illetve továbbfejlesztését támogatja. Ennek keretében 27 fő tett eredményes közigazgatási alap- vagy szakvizsgát, 32 fő vett részt iparjogvédelmi képzésben, 13 fő első-, 8 fő másoddiplomás képzésben. Kiemelt területként szerepelt az éves oktatási tervben az ECDL-képzés, amelynek eredményeként az elmúlt évben 21 fő szerezte meg a hét modulból álló ECDL-jogosítványt. A nyelvi képzésben résztvevők száma 82 fő volt, közülük 19 munkatárs tett sikeres nyelvvizsgát.

Az erős munkaerő-piaci vonzás mérséklése érdekében 2004-ben került bevezetésre a hivatal új juttatási rendszere, az ún. cafeteria rendszer, amely egyénre szabottabb juttatási csomagot jelent a munkatársak részére. Ezenkívül kiterjedt munka-egészségügyi szolgáltatást is biztosított a hivatal. Az egészségügyi szűrővizsgálatokon a dolgozói állomány döntő része megjelent.

A hivatal munkatársainak nemek szerinti megoszlása (fő)
Férfiak	99
Nők	160
Összesen	259

Életkor szerinti megoszlás
Életkor	Fő
21-25 év közöttiek	10
26-30 év közöttiek	23
31-35 év közöttiek	30
36-40 év közöttiek	42
41-45 év közöttiek	33
46-50 év közöttiek	36
51-55 év közöttiek	52
56-60 év közöttiek	24
61 év felettiek	9
Összesen	259

Besorolási osztály szerinti megoszlás
Besorolási osztály	Létszám (fő)
Vezetők	44
Főtisztviselő	1
I. besorolási osztály	144
II. besorolási osztály	58
III. besorolási osztály	4
Munkaviszonyban álló	8
Összesen	259

Iskolai végzettség szerinti megoszlás (fő)
Köztisztviselők
Felsőfokú végzettségű	189
Középiskolai végzettségű	58
Középfokú végzettségű	4
Munka törvénykönyve hatálya alá tartozók
Felsőfokú végzettségű	3
Alapfokú végzettségű	5
Összesen	259

Nyelvvizsga szerinti megoszlás 156 fő / 255 nyelvvizsga
Nyelv/ szint	Alapfok	Középfok			Felsőfok
		A	B	C	A	B	C
Angol	10	7	5	77	-	-	28
Német	1	1	1	43	-	-	15
Francia	2	-	1	17	-	-	7
Orosz	4	-	-	17	-	-	16
Spanyol	-	-	-	1	-	-	2
Összesen	17	8	7	155	-	-	68

Iskolarendszerű képzésben részt vevők száma
Diploma	Szak	fő
Első diploma	okl. könyvtáros	2
	okl. igazgatásszervező	3
	okl. informatikus-könyvtáros	8
Második diploma	EU jogi szakjogász (angol nyelven)	1
	jogi szakokleves mérnök	1
	okl. jogász	3
	jogi szakvizsga	2
	doktori képzés (PhD)	1
	Összesen	21 fő