HIREK, ESEMÉNYEK
DR. FICSOR MIHÁLY
Végtelen történet - folytatódó viták a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról
I. Bevezetés
II. Az irányelvjavaslat magyarországi hatásainak átfogó felmérése
III. Hosszú, kanyargós út a második olvasatig: fejlemények az EU döntéshozatali eljárásában
I. Bevezetés
1.1. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2004. decemberi száma tette közzé a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslathoz fűződő hatásokat elemző tanulmányt.1 A nyilvánosság ezenkívül - egyebek mellett - a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján tájékozódhatott az Európai Bizottságnak a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága tárgyában előterjesztett irányelvjavaslatáról.
1.2. Mint ismeretes, a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslatot (a továbbiakban: irányelvjavaslat) az Európai Bizottság 2002. február 20-án terjesztette elő.2 Az irányelvjavaslat az EK-szerződés 95. cikkén alapul, és együttdöntési eljárás alá tartozik. Az Európai Parlament 2003. szeptember 24-én szavazott az irányelvjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokról, 64 javaslat elfogadásával. A Bizottság az Európai Parlamentben megszavazott módosító javaslatok közül 21-et ítélt elfogadhatónak. Az Állandó Képviselők Bizottsága, az ún. COREPER több ízben, 2004. április 21-én, 28-án, 30-án és május 5-én is megvitatta az irányelvjavaslatot. Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa 2004. május 18-i ülésén fogadta el az irányelvjavaslatra vonatkozó - Magyarország támogatását is élvező - politikai megállapodást.3 A Tanács eljárási szabályainak megfelelően a politikai megállapodást tükröző közös álláspont formális megszavazására csak akkor kerülhet sor, ha a szöveg valamennyi hivatalos nyelven rendelkezésre áll. Ilyen esetben bármelyik tanácsi formáció vita nélkül [ún. A) napirendi pontként] dönthet a közös álláspont formális elfogadásáról. Ezt követően kerül vissza a javaslat az együttdöntési eljárásban az Európai Parlamenthez második olvasatra.
1.3. Magyarországon a Versenyképességi Tanács 2004. május 18-i ülését közvetlenül megelőzően kezdődtek meg a viták az irányelvjavaslatról - és folynak azóta is, váltakozó hevességgel.
A viták hatására az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság4 (EKTB) és annak a szellemi tulajdonért felelős szakértői alcsoportja is megvitatta az irányelvjavaslattal összefüggő magyar álláspont felülvizsgálatának szükségességét. Az e tárgyban az EKTB részére készített - a Versenyképességi Tanács 2004. május 18-i ülésén képviselt támogató álláspont fenntartását javasló - előterjesztés a tárcaközi bizottságban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselőjének tiltakozását váltotta ki, ezért az ügy a Kormány elé került.5 A Kormány - 2004. szeptember 8-i ülésén - megerősítette az addig képviselt magyar álláspontot, ugyanakkor további hatástanulmányok összeállítását, valamint azt írta elő, hogy Magyarország fűzzön nyilatkozatot a Tanács közös álláspontjához. Időközben az Országgyűlés - a 2004. évi LIII. törvény alapján - egyeztetést kezdeményezett az irányelvjavaslattal kapcsolatos kormányzati álláspontról; a Kormány 2004. október 6-án terjesztette be tárgyalási álláspontjavaslatát az Országgyűléshez. 2004. november 9-én pedig az EKTB elfogadta az irányelvjavaslatra vonatkozó közös állásponthoz kapcsolódó magyar nyilatkozatot.
A Kormány említett döntése nyomán folytatódtak az irányelvjavaslathoz fűződő hazai hatások felmérésére irányuló munkálatok. Ezek részeként készült el az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2004. decemberi számában publikált - az 1.1. pontban már említett - hatástanulmány.
1.4. Ennek az írásnak az a célja, hogy röviden tudósítson azokról a fejleményekről, amelyek az irányelvjavaslat kapcsán az 1.1. pontban említett hatástanulmány megjelenése óta bekövetkeztek.
II. Az irányelvjavaslat magyarországi hatásainak átfogó felmérése
2.1. Az 1.1. pontban említett hatástanulmány szolgált az alapjául az EKTB részére készített annak az előterjesztésnek, amely az "irányelvjavaslat által a magyar gazdaságra gyakorolt hatások átfogó felméréséről" adott számot. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében publikált eredményeket megerősítette és további adatokkal támasztotta alá a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Tanulmánya6; az EKTB részére készített előterjesztés ez utóbbi tanulmány eredményeit is felhasználta.
2.2. A GKIeNET Kft. hatástanulmánya mindenekelőtt a hazai "szoftveripar" fejlettségét vizsgálta meg, és a következőket állapította meg:
"Magyarország térségi szinten fejlett szoftverpiaccal és szoftverfejlesztő ágazattal rendelkezik."
"Magyarországon komoly hagyományai vannak a szoftverfejlesztésnek, és számos magyar származású szakember járult hozzá világszerte használt programok kifejlesztéséhez. Magyarország bizonyos részterületeken regionális vezetővé vált."
A GKIeNET Kft. felmérései is megerősítették a többi hatástanulmány végkövetkeztetését: az irányelvjavaslathoz - elfogadása esetén - összességében várhatóan pozitív gazdasági hatások fűződnének Magyarországon:
"A vizsgált szoftverágazatban az uniós irányelvjavaslat támogatóinak száma ... magasabb (46%), mint az ellenzőké (20%). A támogató cégeknél a szektor foglalkoztatóinak 43%-a (3791 fő), az ellenzőknél 23%-a található, és azon cégek körében, akik nem nyilvánítottak véleményt a kérdésben, a létszám 34%-a talál megélhetést. Az árbevételt vizsgálva a támogatók részesedése (44%), az ellenzőké pedig (33%), miközben a véleményt nem nyilvánítók inkább a kis árbevételű cégek közül kerültek ki, hiszen ezen megbontás szerint ők a szektor árbevételének csak 23%-át képviselik.
Ha elfogadjuk azt a feltételezést, amely a cégek válaszai alapján született a felmérés során (kevés adatból), hogy a következő 3 évben a jogszabály elfogadása esetén a negatívan érintettek 35%-os árbevétel-csökkenéssel számolnak, míg a pozitív hatással számolók 20%-os növekedést várnak, akkor a teljes hatás eredőjeként a szektor cégei közt 5-6 milliárd forint árbevétel-csökkenés várható három év alatt.
A felmérés másik eredménye (mely szintén kevés adatból született), hogy a negatív hatással számolók 5-6 fő elbocsátásával számolnak a következő 3 év során, míg a pozitív hatással számolók 4-5 fő felvételével, akkor a teljes eredőhatás alapján a 10 fő feletti szoftvercégek foglalkoztatott állománya 300-400 fővel bővülne.
Az összes cég körében az uniós direktívaterv támogatóinak száma és gazdasági súlya nagyobb az azt ellenzőkénél, habár az irányelvről már korábban értesült cégek vezetői között a támogatottság és az elutasítás nagyjából azonos. Figyelembe véve a nagyfokú tájékozatlanságot a direktívatervezet tényleges szövegéről, jelentéséről, melyet a felmérési eredmény is megerősít, a jogszabálytervezet elfogadása valószínűleg összességében neutrális, enyhe pozitív hatással fog járni a vizsgált magyarországi kis és közepes szoftvercégek működésére.
Tapasztalatok szerint a szoftvercégeken túl a gépgyártás és elektronikai termékek gyártása ágazatokba tartozó cégek is érintettek a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságát illetően. Ezért a fenti szoftvercégeken túl vizsgáltuk a TOP 100, illetve TOP 200 című kiadványokban szereplő, a témában releváns vállalatok, valamint a nem a 72.20-as TEÁOR szakágazatba tartozó szoftvercégek véleményét is. Ezen nagyvállalatok közül a direktívatervezetet támogató cégek összesen 10 900 alkalmazottal és 1250 milliárd forint árbevétellel rendelkeztek, miközben az ellenzők 1200 alkalmazottal és 73 milliárd forint árbevétellel rendelkeznek.
A szoftverfejlesztőket és a legnagyobb cégeket együtt vizsgálva a direktívatervezet támogatóinak összes foglalkoztatotti létszáma 14 700, az ellenzőké 3200, míg a támogatók árbevétele 1323 milliárd forint, az ellenzőké pedig 130 milliárd forint."
2.3. Az EKTB részére az irányelvjavaslathoz fűződő hatásokról készített előterjesztés (lásd a 2.1. pontot) a felmérések eredményeit a következőképpen foglalta össze:
"Az irányelvjavaslathoz fűződő hatások megvizsgálása és áttekintése után összegzésképpen megállapítható, hogy a javaslat összhangban áll a magyar nemzetgazdaság, azon belül a nemzetközileg is versenyképesnek, innovatívnak és fejlettnek mondható IKT-szektor érdekeivel. Az irányelvnek a Tanácsban kialakított szöveggel való elfogadása összességében kedvező hatást gyakorolna a magyar gazdaságra - az irányelvjavaslat céljaival megegyezően."
Emellett az előterjesztés úgy foglalt állást, hogy a következő intézkedések fokozhatják az irányelvjavaslattól várt kedvező hatásokat:
"a szabadalmazhatósághoz szükséges feltalálói lépés követelményszintjének emelése, illetve e szabadalmazhatósági feltétel következetes érvényesítése az európai szabadalmi hatóságok joggyakorlatában;
a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének megerősítése az MSZH VIVACE programjával és egyéb eszközökkel;
a hazai IKT-szektort, illetve szoftverfejlesztőket megcélzó tájékoztató-felvilágosító "kampány" az irányelvjavaslattal és általában a szabadalmi rendszer előnyeivel kapcsolatban;
a külföldi oltalomszerzés és -fenntartás költségeinek a jelenleginél nagyobb mértékű támogatása;
a szabadalmaztatás költségeinek csökkentése Európában (pl. a fordítási követelmények enyhítésével);
a szabad szoftverek esélyegyenlőségének biztosítása a Magyar Információs Társadalom Stratégiával összhangban."
2.4. Az EKTB 2004. december 14-én jóváhagyta és az Országgyűlés számára megküldte a szóban forgó előterjesztésben foglalt hatástanulmányt. Ez év március 8-án az Országgyűlés európai uniós ügyekért felelős állandó bizottsága - az Európai Ügyek Bizottsága - megtárgyalta az EKTB által jóváhagyott tanulmányt.
A bizottság üléséről kiadott tájékoztató7 meglehetősen szűkszavúan foglalja össze az EKTB által jóváhagyott hatástanulmány vitáját. Kiderül a tájékoztatóból, hogy a hatástanulmány megvitatásában a Kormány részéről az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Szabadalmi Hivatal és az Európai Ügyek Hivatalának egy-egy képviselője vett részt, továbbá, hogy az ülésre meghívást kaptak - véleményük ismertetése céljából - a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, valamint a Magyar Feltalálók Egyesületének vezető tisztségviselői. A tájékoztató ezenkívül csupán a következőkről tudósítja a nyilvánosságot.
"A bizottság a hatástanulmányt megtárgyalta. A meghívott társadalmi szervezetek közül csak a Magyar Feltalálók Egyesülete képviseltette magát az ülésen."
2.5. Az Országgyűlés európai ügyekért felelős állandó bizottságának az előző pontban ismertetett üléséhez a - meghívottként részt vevő - Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) külön írásos összeállítást8 készített az irányelvjavaslat várható hazai hatásairól. Az összeállítás fő gondolata, hogy a számítógépes találmányok a magyar "kitörés" eszközei lehetnek a világgazdaság porondján zajló technológiai versenyben. A MAFE összeállításának néhány jellemző gondolatmenetét a következő idézetek illusztrálhatják:
"Biztosra vehető, hogy az elkövetkező években a technikai haladás meghatározó elemei lesznek a számítógépes találmányok."
"… különösen fontos lenne a hazai alkotógárdát aktivizálni a számítógéppel megvalósított technikák területén, mert így tudnánk ismét az élre törni. A szabadalmi jog adta biztonság azonban az egyik legnagyobb inspiráló faktor lenne, mint ahogyan az USA példája is mutatja."
"A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalma az Európai Unióban és Magyarországon a versenyképesség szempontjából szükségszerű. A számítógéppel megvalósított találmányok innovációs kitörési lehetőséget nyújtanak Magyarország számára."
2.6. Az EKTB, illetve az Országgyűlés számára készített, valamint a GKIeNET Kft. által összeállított hatástanulmányok talán abban is szerepet játszhattak, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (az IVSZ) végül az irányelvjavaslatot támogató álláspontra helyezkedett. Az IVSZ elnökségének az elmúlt év végén napvilágot látott állásfoglalása9 szerint a szövetség azért támogatja az irányelvjavaslatot, mert az nem tesz különbséget "kereskedelmi" és "nyílt kódú" szoftver között, továbbá "egyformán védi a bármely rendszer által kidolgozott találmányt, innovatív lépést, teret nyit a piaci érvényesülés irányában az iparág minden képviselőjének, legyen az magyar kisvállalkozás egy vagy néhány, vagy multinacionális vállalat nagyobb számú találmánnyal."
Ezt követően az IVSZ elnökségének közleménye leszögezi:
"Az IVSZ tehát támogatja az EU-direktíva által megfogalmazott célokat."
Az IVSZ szerint az európai közösségi jog eszközeivel is meg kell erősíteni "az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) alapján kialakult status quot-t, vagyis önálló szoftvert, algoritmust, üzleti módszert vagy puszta adatfeldolgozást" továbbra se lehessen szabadalmaztatni. Kiderült az is az IVSZ állásfoglalásából, hogy az irányelvjavaslat megítélésében mindazonáltal maradtak fenn nézetkülönbségek a szövetség multinacionális tagozata és szoftverszakcsoportja között. A közlemény erről a következőképpen tájékoztatja a közvéleményt:
"Az IVSZ-szakosztályok és -szakcsoportok által lefolytatott vitában érzékelhető volt, hogy a hazai és multinacionális szoftveripar szereplői erősen megosztottak abban a kérdésben, milyen mértékben szolgálja a szabadalmi rendszer az üzleti érdekeiket, és abban is, hogy a direktíva jelenlegi formájában alkalmas-e az általa kitűzött célok elérésére."
A 2004 májusa óta az összes érintett érdek-képviseleti szervezettel számos alkalommal a legkülönfélébb fórumokon lefolytatott szakmai viták, konzultációk és egyeztetések tükrében meglepőnek és alaptalannak tűnik mindazonáltal az IVSZ-közlemény következő megállapítása:
"A vita során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a direktívával kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása során, a szakmai-társadalmi szervezetekkel folytatott egyeztetések kapcsán történtek olyan mulasztások, ami (sic!) egy általános bizalmatlanságot keltett a direktívával szemben az iparág szereplőinek széles körében."
Nos, kétségtelen, hogy bizalmatlanság övezte az irányelvjavaslatot. A bizalmatlanságot azonban korántsem valamely vélt vagy valós kormányzati mulasztás "keltette", hanem az irányelvjavaslat ellenzőinek a hazai nyilvánosságot sokáig uraló - esetenként egyoldalú, sőt, félrevezető - negatív kampánya, amely sem a szabadalmi rendszert, sem az irányelvjavaslatot nem a tények és a valós jogi helyzet alapján mutatta be, hanem súlyos veszélyek forrásaként tüntette fel. A magyar álláspont kialakításáért felelős kormányzati szervek - köztük az MSZH - "mulasztása" legfeljebb abban állt, hogy nem tudták kezdettől fogva felvenni a "közérthetőségi versenyt" az irányelvjavaslat ellenzőivel, és emiatt kommunikációs hátrányba kerültek a módszeresen terjesztett hiedelmekkel és rémhírekkel szemben. (Ebben nagy szerepe volt annak a szemantikai tényezőnek, hogy az irányelvjavaslat - ellenzőinek "köszönhetően" - a végzetesen félrevezető "szoftverszabadalmi" jelzővel vonult be a köztudatba, holott a javaslat éppen a szoftver szabadalmazhatóságának kizárására irányul.) Az irányelvjavaslat valódi tartalmának közérthető, egyszerű formában való ismertetése és az egyre terjedő (és figyelemre méltó indulattal terjesztett) tévedések eloszlatása érdekében tehát talán korábban és hatékonyabban is felléphetett volna a kormányzati oldal, hiszen - Széchenyi Istvánnal szólva - "nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt sympathiát is kell gerjeszteni".
III. Hosszú, kanyargós út a második olvasatig: fejlemények az EU döntéshozatali eljárásában
3.1. Az irányelvjavaslat tárgyában a Versenyképességi Tanács 2004. május 18-i ülésén létrejött politikai megállapodás alapján elvileg, a dolgok rendes menete szerint bármely tanácsi formáció vita nélkül szavazhatott volna - szinte "automatikusan" - a közös álláspontról azt követően, hogy a javaslatnak a politikai megállapodás szerinti szövege az EU valamennyi hivatalos nyelvén elkészült. Nem ez történt. A közös álláspont elfogadása késedelmet szenvedett, sőt, egy ideig bizonytalannak is tűnt.
A Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsának 2004. december 21-22-i ülésén a vita nélküli döntéshozatalra beterjesztett témák [az ún. A) napirendi pontok] listája eredetileg ugyan tartalmazta az irányelvjavaslatra vonatkozó közös álláspont jóváhagyását, végül azonban ez elmaradt, mivel Lengyelország képviselője jelezte: további időre van szüksége az irányelvjavaslatra vonatkozó közös állásponttal kapcsolatos végleges álláspontjának kialakításához. A lengyel kérést az elnökséget adó Hollandia képviselője teljesítette, a közös álláspont jóváhagyását levették az ülés napirendjéről. Az Európai Bizottság a döntést sajnálattal vette tudomásul, különös tekintettel arra, hogy a politikai megállapodás a Versenyképességi Tanács ülésén már létrejött.
Az európai IKT-szektort képviselő szövetség, az EICTA (European Information and Communications Technology Industry Association) még aznap nyilatkozatban10 ítélte el, hogy a Tanács elhalasztotta az irányelvjavaslatra vonatkozó közös álláspont formális elfogadását. Az EICTA szokatlanul éles szavakkal bírálta a Tanácsban kialakult döntésképtelenséget:
"Az, hogy a Tanács ma kudarcot vallott, aggasztóan visszaveti az innovációt Európában, és kétségessé teszi közös elkötelezettségünket a lisszaboni stratégia iránt."
3.2. Időközben az irányelvjavaslatot az új összetételű Európai Parlament (EP) részéről is támadás érte. Először egy főként, de nem kizárólag lengyel európai parlamenti képviselőkből álló csoportosulás kezdeményezte11 az EP Eljárási Szabályzata 55. cikkének (1) bekezdése12 alapján, hogy az EP elnöke kérje fel a Bizottságot: nyújtsa be újból a javaslatot az EP-hez. Ez a kezdeményezés ügyrendi okból kudarcot vallott, mivel az Eljárási Szabályzat említett rendelkezése szerint csak az EP illetékes bizottsága nyújthat be ilyen kérelmet az elnökhöz. Az EP "zöld" képviselőcsoportja viszont az eljárási szabályokkal összhangban kezdeményezte az EP jogi ügyekért felelős bizottságánál (Legal Affairs Committee) - vagyis az illetékes bizottságnál - az együttdöntési eljárás újrakezdését. E bizottság 2005. február 2-án meghozott döntése nyomán az Elnökök Értekezlete - az EP elnökéből és a képviselőcsoportok vezetőiből álló testület - 2005. február 17-én úgy határozott: az EP elnöke, Josep Borrell Fontelles kérje fel az Európai Bizottságot az irányelvjavaslatnak az EP-hez való újbóli benyújtására. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso 2005. február 25-én kelt levelében tájékoztatta az EP elnökét arról, hogy a Bizottságnak nem áll szándékában új javaslatot benyújtani a Tanácshoz és az EP-hez, hanem arra számít, hogy a Tanács mielőbb elfogadja a korábbi politikai megállapodásnak megfelelő közös álláspontját, és ezt követően folytatódhat az együttdöntési eljárás, amelynek során a Bizottság kész valamennyi álláspontot és érvet körültekintően megvizsgálni és megválaszolni. A Bizottság álláspontjának bővebb magyarázatát McCreevy biztos - az egységes belső piacért felelős bizottsági tag - adta meg az Elnökök Értekezletének 2005. március 3-i ülésén.
3.3. Ilyen előzmények után került sor 2005. március 7-én a Versenyképességi Tanács ülésére, amelyen a Tanács az előírt minősített többséggel formálisan is elfogadta közös álláspontját az irányelvjavaslatról13. Csupán Spanyolország szavazott a javaslat ellen, Ausztria, Belgium és Olaszország tartózkodott, a többi tagállam - értelemszerűen - támogatta az irányelvjavaslatot, illetve az arra vonatkozó közös álláspontot. A tanácsülés jegyzőkönyvébe kerülő nyilatkozatot tett a közös álláspont elfogadása kapcsán az Európai Bizottság, Ciprus, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Lettország és Magyarország. A Tanács közös álláspontját az EP-hez továbbítják, és ezzel kezdetét veszi az irányelvjavaslat második olvasata.
3.4. Érdemes szemezgetni a közös álláspont elfogadása kapcsán tett nyilatkozatokból.14
Az Európai Bizottság azt hangsúlyozta, hogy a javaslat 6. cikke, a (22) preambulumbekezdéssel együtt, egyértelművé teszi: a 91/250/EGK tanácsi irányelv 5. és 6. cikkében a szoftver szerzői jogi védelme alól az ún. mérnöki visszafejtés és az együttes működtetés lehetővé tétele érdekében engedett kivételek csorbítatlanul fennmaradnak a javaslatban foglalt szabadalmi jogi szabályozás alapján is, vagyis a szóban forgó cselekményekhez a szabadalmas engedélyére sem lesz szükség.
A holland kormány nyilatkozata utalt arra, hogy parlamentjük szerint a politikai megállapodás szerinti szövegváltozat nem ad elegendő garanciát a szoftverek szabadalmazásának elterjedésével szemben. Ennek fényében Hollandia egyértelműen megerősítette azt az elvárását, hogy az irányelvnek garantálnia kell a nem műszaki, invenciót nélkülöző találmányok, valamint az üzleti módszerek és a "tiszta" szoftverek kizárását a szabadalmi oltalomból. A holland kormány a második olvasat során nem fog támogatni olyan irányelvszöveget, amely felborítaná a szabadalmazható és a nem szabadalmazható megoldások egyensúlyát.
Lengyelország tette a legterjedelmesebb nyilatkozatot. E nyilatkozat jelzi ugyan, hogy a lengyel kormány azonosul az "irányelv előkészítését vezérlő célokkal", mindazonáltal - egyes rendelkezések részletes (bár nem vitathatatlan) elemzése alapján - súlyos kritikát fogalmaz meg a javaslat szövegezését illetően. A nyilatkozat határozott hangnemben összegzi a lengyel elvárásokat:
"Lengyelország tehát olyan egyértelmű jogi eszközöket szorgalmaz határozottan, amelyek garantálják, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatók lesznek, egy számítógépi program vagy annak részlete viszont kétségkívül nem lesz szabadalmazható. Lengyelország következésképpen közli, hogy az irányelvtervezetet csak akkor támogatja majd a Tanácsban a második olvasat során, ha annak szövegébe a számítógépi programok szabadalmazását megtiltó módosítások épülnek be."
Lettország nyilatkozata Hollandiáéhoz hasonló elvárásokat fogalmaz meg az irányelvjavaslattal szemben, hangsúlyozva a következőket is:
"Az irányelvről Lettországban lefolytatott további megbeszélések azt mutatták, hogy az irányelv nagyban befolyásolná az információtechnológiai ágazatban működő kis- és középvállalkozásokat, mint ahogy a teljes nemzetgazdaságot is. Az ipari körök kifejezték aggodalmukat, hogy a jelenlegi szövegezés továbbra is hordoz bizonytalanságokat."
Magyarország a következő szövegű nyilatkozatot tette:
"A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslat kapcsán a magyar Kormány egyetért az irányelvjavaslatban lefektetett célokkal, különösen a következőkkel:
a jogbiztonság erősítése és ezzel a gazdasági döntésekhez szükséges kiszámíthatóság megteremtése;
az egyes tagállamok joggyakorlatában jelentkező különbségek megszüntetésével az egységes belső piac zavartalan működésének a biztosítása;
az európai informatikai ipar versenyképességének erősítése a világpiacon;
az innováció és az alkotótevékenység ösztönzése e fontos csúcstechnológiai területen.
Magyarország támogatja olyan közösségi szabályozás megalkotását, amely a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának feltételeit egyértelműen rögzíti és az eddigi eltérő tagállami gyakorlatot egységesíti.
A Versenyképességi Tanácsnak az irányelvjavaslat módosításairól döntő 2004. május 17-18-i ülésén Magyarország a fenti célok mellett azt is megerősítette, hogy az irányelvnek figyelemmel kell lennie a kis- és középvállalkozások érdekeire is. Mivel az ülésen elfogadott módosítások erre a célra is tekintettel voltak, Magyarország igennel szavazott az irányelvjavaslat vitája során.
A magyar Kormány mindazonáltal kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az együttdöntési eljárás további szakaszaiban és az irányelv alkalmazása során a piaci szereplők érdekei, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, megfelelően érvényesüljenek."
3.5. A közös álláspont elfogadását és a második olvasat megkezdését számos érdek-képviseleti, illetve szakmai szervezet üdvözölte és méltatta.
Az EICTA közleménye15 a Tanács döntésének üdvözlése mellett a következőket hangsúlyozta:
"Úgy hisszük, a közös álláspont kiegyensúlyozott kereteket teremt az innováció ösztönzéséhez és védelméhez egész Európában."
"Egy egész iparág képviselőiként eljárva fokozni fogjuk annak bemutatására irányuló erőfeszítéseinket, hogy a szabadalmak jót tesznek az innovációnak, jól szolgálják Európa nemzetgazdaságait és a fogyasztónak is a javára válnak.
Az EICTA meggyőződése, hogy az irányelv Európában értékes tisztázását és kodifikálását nyújtja majd a számítógéppel megvalósított találmányokhoz kapcsolódó - jelenleg is meglévő - jogoknak és szabadalmi jogi normáknak. Ezáltal az irányelv meg fogja erősíteni Európának mint az innováció vezető globális hatalmának helyzetét, munkahelyeket fog teremteni, valamint ösztönözni fogja a technológia átadását és a tudás megosztását."
Szintén méltatta a Tanács közös álláspontját a Business Software Alliance16 és a Computing Technology Industry Association (CompTIA)17. Mindkét nyilatkozatból azonban aggodalom csendül ki amiatt, hogy az irányelvjavaslattal kapcsolatos vita túlságosan "átpolitizálódott", és ez elterelheti a figyelmet a javaslat tényleges céljáról, illetve valódi tartalmáról. E nyilatkozatok közös vonása, hogy az irányelvjavaslatot a kis- és középvállalkozások számára is előnyösnek ítélik, de az előnyök valóra váltásához további intézkedéseket szorgalmaznak.
3.6. Az előző pontban vázlatosan áttekintett iparági, európai érdekképviseleti nyilatkozatok fényében talán meglepőnek, az előzmények ismeretében ugyanakkor szinte "természetesnek" tűnhet, ahogy a közös álláspont elfogadását a magyar közvélemény számára tálalták, ahogy azt a hazai sajtó egy része fogadta.
Az Index a következő címmel tudósított18 a Tanács döntéséről: "Az EU Tanácsa elfogadta a szoftverirányelvet; Ellenséges Európai Parlament várja a második olvasatot." A hír rezüméjét az Index sajátosan fogalmazta meg:
"Az Európai Unió Tanácsa hétfőn reggel vita nélkül jóváhagyta a röviden csak szoftverirányelv (sic!) néven emlegetett, rendkívül ellentmondásos jogszabály-javaslatot, visszaküldve a szöveget az Európai Parlamentbe második olvasatra, és várakozások szerint a halálába."
Az Index még fontosnak ítélte külön alcímben kiemelni, hogy "a nagyvállalatok örülnek".
Az Origo cikkének19 címe - ha lehet - még inkább beszédes: "Egy lépéssel közelebb a szoftverszabadalomhoz". A cikkből megtudjuk:
"Az elmúlt két évben számos szakértő bírálta a javaslatot, e szerint a szabályozás negatív hatással járna az uniós szoftverfejlesztési piacra".
A tudósítás idézi Magosányi Árpádot, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnökségi tagját, aki kifejtette:
"Sokak szerint a helyzet ahhoz hasonlítható, mintha zenei ötletek, a zenék (sic!) alapelemei lennének szabadalmazhatók".
Ehhez aligha kívánkozik kommentár. Itt tartunk most. Megint.
1 Ficsor Mihály, Hajdú Tamásné, Kiss Marietta, Penyigey Krisztina: Elemzés a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslathoz fűződő hatásokról. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 109. évf. 6. sz., 2004. december, p. 3-27.
2 Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the patentability of computer-implemented inventions, Brussels, 20. 02. 2002, COM (2002) 92 final, 2002/0047 (COD)
3 9713/04, PI 46, CODEC 752 és 11979/04, PI 61, CODEC 962
4 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról
5 Előterjesztés a Kormány részére a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslattal összefüggő egyes kérdésekről. IM/EUR/TERVEZET/1208, Budapest, 2004. szeptember
6 Butt László, Lemák Gábor, dr. Losoncz Miklós, Lőrincz Vilmos, dr. Molnár László, Németh Orsolya, Vörösváczki Krisztina, Toby Scamell, Tímár Szabolcs: A szabadalmi jogok kiterjesztése a számítógéppel megvalósított találmányokra (Computer-Implemented Inventions) és annak várható gazdasági hatásai Magyarországon, különös tekintettel a szoftverágazatra, 2004. december
7 Tájékoztató az Európai Ügyek Bizottsága 2005. március 8-án, kedden, 9.00 órától a Parlament főemelet 61. számú termében megtartott üléséről; http://www.parlament.hu/biz/eib/link2/050308.htm
8 Magyar Feltalálók Egyesülete (dr. Vedres András főtitkár): Számítógéppel megvalósított találmányok/Computer Implemented Inventions/számítógépes találmányok/szoftveres találmányok/szoftvertalálmányok mint a magyar „kitörés" eszközei. Budapest, 2005. március 6., p. 1-9.
9 Az IVSZ-elnökség megfogalmazta állásfoglalását a „Számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról" alkotott EU-irányelvtervezettel kapcsolatban, http://www.ivsz.hu/ivsz/portal/pid/articlePortlet/oid/Article.7701; továbbá: Az IVSZ a szoftverszabadalomról. Számítástechnika, 2005. január 4., p. 1.
10 EICTA: Industry Condemns Council failure to support European high-tech innovation. Brussels, 21 December 2004, www.eicta.org
11 Motion for a Resolution tabled by Jerzy Buzek, Adam Gierek, Tomas Zatloukal, Jan Marinus Wiersma, Marco Pannella, Zuzana Roithová, Georgs Andrejevs, Janusz Onyszkiewicz, Toomas Hendrik Ilves pursuant to Rule 55(4) of the Rules of Procedure on the patentability of computer-implemented inventions (0092/2002 - C5 0082/2002 - 2002/0047(COD)), (Request for renewed referral by the Commission), 08 December 2004
12 Az EP Eljárási Szabályzatának idevágó része a következőképpen szól:„55. cikkEgyüttdöntési eljárásAz EK-Szerződés 251. cikke szerinti jogi aktus elfogadásához vezető eljárás1. Az illetékes bizottság kérelme alapján az Elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez,- amennyiben a Bizottság az eredeti javaslatát, melyről a Parlament már állást foglalt, visszavonja a javaslat más szöveggel történő helyettesítése céljából, kivéve, amennyiben erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor, vagy- amennyiben a Bizottság lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatot, kivéve, amennyiben erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor, vagy- amennyiben, az időmúlás vagy a körülmények megváltozása miatt, a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik, vagy- amennyiben a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt."
13 Adoption of Council's common position on a Directive on the patentability of computer-implemented inventions, Council of the European Union, Brussels, 7 March 2005, 7060/05 (Presse 57)
14 16120/04 ADD 1, PI 77, CODEC 1346 és 16120/04 ADD 2, PI 77, CODEC 1346
15 EICTA: Industry Welcomes the European Competitiveness Council's agreement on the CII Directive. Brussels, March 7, 2005
16 BSA Welcomes EU goverments' Common Position on the CII Directive and calls for a reform agenda to enhance SMEs' access to the European patent system. Brussels, 7th March 2005
17 CompTIA-közlemény. Brüsszel, 2005. március 7.
18 http://index.hu/eu/euszoft0307
19 http://www.origo.hu/techbazis/szoftver/20050307egylepessel.html