Szemle - 2005. 06.

HIREK, ESEMÉNYEK

A szellemi tulajdon világnapja - 2005. április 26.
MILLENNIUMI DÍJASOK 2005-BEN
"Szellemi tulajdon az új európai tagállamokban" - keresztmetszet a rigai konferenciáról
Rekordszámú nemzetközi szabadalmi bejelentés 2004-ben (a WIPO sajtóközleménye)

A szellemi tulajdon világnapja
2005. április 26.

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, tisztelgéssé az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.

Az elmúlt négy esztendőben a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai - a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz hasonlóan - rendezvényekkel és kezdeményezésekkel járultak hozzá az alkotóerő elismeréséhez, a szellemi tulajdon oltalmának népszerűsítéséhez és társadalmi figyelemmel való elismeréséhez.

Az emberi alkotótevékenység egyaránt hajtóereje a haladásnak a tudományban, az üzleti életben, a technológiában és a művészetekben - azaz az ember minden emberi törekvésében. E korlátlan erőforrás felismerése, fejlesztése és gazdasági tőkeként való hasznosítása kulcsfontosságú korunk világában ahhoz, hogy javíthassunk az emberi élet minőségén.

A világnap budapesti ünnepségén került sor a 2005. évi Millenniumi Díjak átadására. A díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke alapította a magyar millennium évében a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerésére. A Millenniumi Díj Pataki Mátyás és Weichinger Miklós alkotása.

A díjakat dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adta át.

Millenniumi Díj elismerésben részesült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár "A tudomány és technika nagyjai" című CD-sorozatának szerkesztősége, illetve szerkesztőbizottsága, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztősége, illetve szerkesztőbizottsága, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézete valamint a TensioMed Kft.

 

Dr. Kamil Idris,
az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
főigazgatójának üzenete a szellemi tulajdon
világnapja alkalmából

Az emberiség alkotóereje és újító képessége nem ismer korlátokat. Alapvető és egyedüli kifogyhatatlan emberi erőforrásunk tehetségünkben rejlik. Különösen igaz ez a legifjabbak nemzedékére. Függetlenül attól, hogy mely ország mely nemzeti közösségében látták meg a napvilágot, a fiatalok sajátosan szembeötlő, közös tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az új, a nem mindennapi, az eredeti iránti kíváncsiságuk és fogékonyságuk, szárnyaló fantáziájuk. Képesek arra, hogy bármilyen tárggyal, ötlettel vagy technológiával eljátsszanak, kísérletezzenek. Képesek arra, hogy szokatlan, eredeti megoldásokat találjanak ki.

A szellemi tulajdon világnapja ismét alkalmat ad arra, hogy végiggondoljuk: hogyan tud az emberi alkotókészség és újító szellem jobb világot teremteni mindannyiunk számára.

Jelmondatunk ebben az esztendőben elsősorban a fiatalokhoz szól: "Gondold ki, képzeld el, valósítsd meg!"

A szellemi tulajdon világnapjának ünnepén és a hétköznapokban is célunk, hogy arra ösztönözzük a világ fiatalságát, ismerjék fel magukban az alkotni vágyó, a problémamegoldó, a művészi tehetségű embert. Hiszen jövőbeni jólétünk fundamentuma nem más, mint az újító képesség és az alkotókészség mint természetes erőforrás. A ma diákjaiból lesznek a holnap sikeres vállalkozói, tudósai, tervezői és művészei.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete olyan kultúra támogatása mellett kötelezte el magát, amelyben a fiatalok kibontakoztathatják a bennük rejlő képességeket. A WIPO jól kiegyensúlyozott szellemitulajdon-védelmi rendszerek alkalmazásával arra törekszik, hogy a világ minden egyes alkotó szellemű tehetségének segítő kezet nyújtson ahhoz, hogy alkotása nyomán érték teremtődjön, és ezzel az egész emberi közösség társadalmi, kulturális és gazdasági haladását, jólétének megteremtését szolgálhassa.

Gondold ki, képzeld el, valósítsd meg! - e szavakkal arra szeretnénk ösztönözni a fiatalokat, hogy álmaikat maradéktalanul váltsák valóra.

 

Orbis pictus - a szellemi alkotóerő támogatásának "képessége"
Dr. Bendzsel Miklós köszöntője

Világnapi ünnepségünk beköszöntőjét Palya Bea gyönyörű énekhangja invokálta. Az öröm is teljesebb, ha hangot adunk neki. A zene kifejezi mindazt, amit nem lehet elmondani, és amit nem lehet elhallgatni - Victor Hugo, az irodalmi művek alkotóinak jogvédelmét szorgalmazó nemzetközi szervezet alapítója hódolt így a zene múzsája előtt.

Az imént tolmácsolt világnapi üzenet lényegét három tézis foglalja össze a legtömörebben:

• egyedüli, "kifogyhatatlan erőforrásunk" a tehetség, az emberi alkotókészség;

• a kíváncsi fogékonyság és a teremtő fantázia kiváltképp a holnap generációja, az ifjúság adománya;

• szellemitulajdon-védelmi rendszereink ösztönző és oltalmazó funkciói közül is kimagaslik az a felelősség, amely a gazdasági értékké válás folyamatait övezi.

Az idei jelmondat eredeti változatát - Think, imagine, create! - a magyar kultúra részesei közvetlenül társíthatják Kölcsey Ferenc tágasabb, veretes epigrammájával: Hass, alkoss, gyarapíts! A következő sor reményteljes víziójához azonban szemléleti tudatosságra, a minták felelős megválasztására is szükség van.

A szellemi tulajdon világnapjának immár ötödik alkalma, az elmúlt évek sora megerősítette a Magyar Szabadalmi Hivatal törekvéseinek megalapozott voltát. Cél az ars és techné összekapcsolása a magyar művészeti és technikai kultúra örökségének és alkotóerejének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel - ezt hivatott kifejezni a hivatalunk által 2000-ben alapított Millenniumi Díjunk adományozása. Az iparjogvédelem és a szerzői jog hivatásos művelőiként ezzel a gesztussal kívánunk kezet nyújtani a magyar tudomány és kultúra élesztésében rokon felelősséget és erőfeszítéseket meg­élő intézménytársainknak.

Világnapi helyszíneink kiválasztásában is ez vezetett bennünket: Petőfi Irodalmi Múzeum, Uránia Nemzeti Filmszínház, Thália Színház s ma a KOGART Ház: a hazai művészeti élet megannyi fellegvára. A film- és az elő­adó­művészet után a nagy hagyományú magyar festészetet hívjuk segítségül az ünnep két elengedhetetlen mozzanatához: az elbűvölés és az elismerés aktusához.

A festészet lehetővé teszi, hogy akként lássuk a dolgokat, ahogy valaha szerették, szemlélték őket. A festészet - Altamira óta - a legkézenfekvőbb eszközünk arra, amit Kondor Béla ilyen egyszerűen fejezett ki: "Jelet hagyni." A kép egyetemes fogalmunk: emberi világunk képzeteinkkel népesítődik be, s képzeletünkkel válik megunhatatlanná.

Önök ma Fehér László festőművész tekintetének kereszttüzében foglaltak helyet. Gondoltak már arra, hogy az idő homokszemeit, a pillanatokat a pillantás egységével határozzuk meg? Szemhunyásnyi érzékelések villámfénye világítja be egész életünket.

Fehér László képeiben a pillantás megragadása kifejezi a pillanat örökkévalóságát - legyen az évfordulós önarckép, egy elmorzsolt könnycsepp vagy akár egy szokatlan látószög meglepetése. Önmaga egyediségének állandó feltárása visszatérő akció. Már a "megemelt tárgyak" is kitűnnek a látómezőnkből. Szeretteinek igéző rögzítése - nem a méretek okán - valódi makrokozmosszá tágítja közös létezésünket. Hiszen különös hely illeti benne a gyerekeket, barátokat és a méltósággal megidézett elesetteket.

Paul Valéry írja naplójában: "Minden szép mű zárt. Néma sugárzás." Melegedjenek ebben a mikrohullámú érzelmi sugárözönben.

Magyarország 2004-ben tagjává vált az Európai Uniónak - csatlakozásával visszatért ahhoz a kötelékhez, amelynek mindig is szellemi vérkörében élt és dolgozott - minden megpróbáltatás közepette és ellenére. Történeti öröksége, kulturális hagyományai és tudományos hozzájárulása a világ haladásához a szellemi tulajdon védelmének területén is kézzelfogható bizonyítékokkal szolgál e lépésnek mind a megszolgált, mind az újabb kihívásokkal terhes voltát illetően.

Vonzások és választások - azaz elfogadott és cselekvően támogatott uniós modellek befolyása és tudatos mérlegeléssel értékelt opciók közötti válogatás - jellemezték a Magyar Szabadalmi Hivatal elmúlt esztendejét. Ma közreadott éves jelentésünk Goethétől kölcsönzött mottója annál is inkább találó tavalyi tevékenységünkre, mert - érvényesítve a tudásbázisú piacgazdaság logikáját - 2004 a szellemi tulajdonról való innovációs közgondolkodásban az áttörés éve volt Magyarországon.

A szellemi vagyonnal való gazdálkodásban, az iparjogvédelmi és a szerzői jog versenyeszköz jellegének tudatosításában aligha túlbecsülhető az év végén megszületett innovációs törvény eddig soha nem tapasztalt koncentrálása a szellemi tulajdon kérdéseire.

Részvételünk az európai uniós szakmai keretek alakításában új esély és felelősség - nemzeti érdekeinket a közösségi együttműködés viszonyai között, a globális áramlatok és kölcsönhatások figyelembevételével kell képviselnünk és érvényesítenünk.

Az elmúlt év mérlegének legfontosabb tanulsága: a globális és európai uniós iparjogvédelmi és szerzői jogi rendszerek reformfolyamatai közepette új jövőkép, középtávú stratégiai fejlesztési terv kialakítása szükséges az immár belülről megismert új keretek tapasztalataira építve. Ugyanarról - de másképpen, eszményeinkről, közös új céljainkról - gyökereinket föl nem adva kell gondolkodnunk, miként azt Goethe tette egykor másik szimbolikus, "Nyugat- keleti díván" című kötetében.

"Ki megismert másokat
s magát megismerte
látja, Kelet és Nyugat
mint forrt itt is egybe. "

A hazai alkotóerő kiaknázásában, a szellemi tulajdont övező jogtudatos piaci tisztelet javításában szükséges ugrást hivatott megtámogatni az a gondolkodó társaskör is, amely hivatalunk Garibaldi Klubjában 2003-tól ad otthont a hazai tudományos élet kiválóságaival folytatott "szép beszélgetéseknek". Ugyancsak ma adjuk közre az első szemeszter hét találkozójának dokumentumkötetét - ezzel is csalogatva Önöket az önfejlesztés e közösségi műhelyébe.

Engedjék meg, hogy az elbűvölés nehéz mesterségéhez ismét a festészetet hívjam segítségül. Esténk zárórészében, a koccintások közben, kérem, keressék majd meg az I. emeleten Vaszary János képkettősét. Annak, amit hazánknak, s benne személyesen nekünk fejlődnünk, "ugranunk" kell, megvilágosító jelképe az 1893-as "Leányka a veteményeskertben", majd az 1930-as "Itáliai emlék" című festmény között szikrázó feszültség.

Egyazon kéz és szem műve mindkettő; feltételezik egymást, de a változás mértéke és a minőség biztonsága letaglózó. A valóságismeret kettős iskolája: a hű, részletgazdag megidézés megejtő finomsága és a látvány-élmény varázsos megragadási képessége. Nos, ezt a fejlődést kell szolgálnunk saját területünkön a magunk eszközeivel. (Azt már csak az ördög mondatja velem, hogy ezt a köteles modernizációs ugrást elvétőknek - a valóságban is - csak a vészkijárat nyílik meg a két "állapot" között.)

A világnapi üzenet megértése és ifjúságunk boldogulása érdekében - mindig időszerű - közös felelősségünk meghaladni azt a döbbent és keserű diagnózist, amellyel halálakor búcsúztatta a 100 éve született József Attilát a vele egyidős budapesti Kösztler Artúr:

"A dolog azonban úgy áll, hogy József Attilát már 17 éves korában nagy költőként tartották számon, és mi mind tudtuk, hogy zseni, mégis engedtük szemünk láttára szép lassan tönkremenni. Mielőtt ugyanis szentté avatták volna, azaz amíg élt, veszekedős, önfejű és nehezen elviselhető volt. Persze mindnyájan tudtuk az irodalom történetéből, hogy a legtöbb zseni veszekedős, önfejű és nehezen elviselhető. Esszéket és nekrológokat írván készségesen megengedtük a zseninek, hogy ilyen legyen, a valóságos kávéházi asztaloknál azonban az idegeinkre mentek ezek a jellemvonások (...) Többnyire kedvesek és türelmesek voltunk vele, valamelyest segítettünk is, és azzal a diszkréten leereszkedő elnézéssel kezeltük, ami az érzékenyeket jóval biztosabban tönkreteszi, mint a patkányméreg. Meg lehetett volna menteni, ha alaposan gondját viselték volna. Ám az ilyen akciók roppant nagy és megerőltető energia- meg időráfordítást igényelnek. (...) Magyarnak lenni kollektív neurózis."

Ezt a két emberöltőnyivel ezelőtti kor- és kórképet kell végérvényesen magunk mögött hagynunk.

Az ünnep teljességét a közös örömben feloldódó elismerések adják. Meghívónkban már megosztottuk ezt az örömöt. A világnap gondolatiságát saját éves tevékenységi mérlegünk tanulságai mellett a kulturális értékteremtés és -védelem, valamint a kutatói tehetséggondozás nemzetközi tekintélyei segítik az "itt és most" teendőire váltani. A jól működő példák bizonyságát szolgáltatják mai elismertjeink, a tudomány és a művészet, a múlt és a jövő érdemes gondozói. Négyesük:

• a nagy hagyományú könyvtári szerkesztőség multimédiás feltaláló-monográfiáival,

• a művészeti örökségünk összetett tudást, tapasztalatot igénylő becses restaurátorképző műhelye,

• az évszázadosan is örökifjú, facsemetékből erdőnyi gyümölcsöst nevelő természettudományos folyóirat és

• a hagyományokra építő, kitartó, találmánytudatos, orvosi műszereket fejlesztő vállalkozói stratéga

új és új sikerekkel komoly szolgálatot tesznek a követhető jövőreceptek mindennapos gyakorlatát élő tevékenységükkel.

Hisszük, hogy meghívott ifjú kiválóságaink és a sorsukért tenni tudó intézmények a mai tanulságokkal, a hazai szellemi alkotóerő támogatásának "orbis pictus"-szerű mintáival eredményesebben fognak vigyázni kincseinkre: tehetségükre, tehetségeinkre.

Végül tudva, hogy a zene az egyetlen művészet, amely rögzíti a változásokat, a következő Thoreau-idézettel köszönöm meg estünk szólistáinak, Fassang Lászlónak és Palya Beának nemsokára felcsendülő muzsikájukat:

"Amikor zenét hallok, nem érzek veszélyt. Sérthetetlen vagyok. Sehol sem látok rosszakarót. Egyszerre kötődöm a legősibb és legmondernebb időkhöz."

Ezt kívánom Önöknek is mára és a következőkre.

* * *

MILLENNIUMI DÍJASOK 2005-BEN

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
tudománytörténeti műhelye, "A tudomány és technika nagyjai" című CD-sorozatának szerkesztősége, illetve szerkesztőbizottsága

Az intézmény évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít a tudomány- és technikatörténeti kutatásokra, gyarapítja tudománytörténeti archívumát, fejleszti az elsősorban kutatók és oktatók számára épített adatbázisát, közreműködik kiemelkedő személyiségek hagyatékának megőrzésében és feldolgozásában. "A magyar tudomány és technikai nagyjai" című sorozat első kiadványa a Nobel-díjas természettudós és feltaláló, Gábor Dénes születésének centenáriumán jelent meg, 2001-ben Hun-didac Ezüst Díjat kapott és eredményesen szerepelt a World-didac versenyen is.

 

KöMaL, a tudományok katalizátora - a Középiskolai
Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztősége,
illetve szerkesztőbizottsága

A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (KöMaL) 111 éves, ma is működő, nemzetközileg elismert folyóirat. Megoldói közül mára nagyon sokan a nemzetközi tudományos élet jeles képviselői lettek. Tudományos ismeretterjesztő lap, amely ugyanakkor erősíti, serkenti, gyorsítja a tudományos eredmények létrejöttét. A középiskolásoknak lehetőséget teremt arra, hogy megoldásaikat publikálva bekerüljenek a tudomány vérkeringésébe. A lap pontversenyében, amely céljának töretlenül a matematikai gondolkodás fejlesztését, a természeti ismeretek gyarapítását tartotta, más tudományok későbbi jeles képviselői is kiváló eredményeket értek el, közülük pl. Kármán Tódor és Harsányi János.

 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézete

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán nemzetközi viszonylatban is igen korán, 1948-ban indult a festményrestaurátor-képzés. 1970-ben kezdődött a szoborrestaurálás oktatása, majd újabb területek is megjelentek, mint például 1972-ben a falkép-restaurálás. Eltérően a főiskola többi szakától, ahol négy év volt az alapképzés, itt a diplomához már korábban is öt évet kellett elvégezni nappali tagozaton, ahol 1971 óta egyetemi diplomát kapnak a hallgatók. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem az egyetlen intézmény hazánkban, amely restaurátordiplomát bocsát ki. A restaurátor-konzervátor szakemberek új, nagy felkészültséget igénylő interdiszciplináris szakterület képviselői, akiknek képzését a világszínvonalú Restaurátorképző Intézet végzi.

 

TensioMed Kft.

A Tensiomed Kft. 1999-ben alakult magyar orvostechnológiai cég. Innovatív orvosi műszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával rövid idő alatt márkanevet teremtett a hazai és a nemzetközi piacon. Az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott termékpaletta olyan, vérnyomásmérési technológián alapuló műszercsalád, amely felöleli a teljes vérnyomásgondozási ciklust a felismeréstől a kezelésen át a célvérnyomás beállításáig. Legfontosabb elemei a TensioPraxis professzionális vérnyomásmérő, a TensioDay ambuláns vérnyomásmonitor, a TensioCare tele­me­di­ci­ná­lis otthoni vérnyomásfelügyeleti rendszer, valamint a legújabb fejlesztésű, a világon egyedülálló Arteriográf, az érelmeszesedés korai kimutatására szolgáló új műszer, amelynek fejlesztésében részt vett az Akadémia és a Semmelweis Egyetem több intézete, valamint a Szent Imre Kórház, amely a népbetegségnek számító egészségi probléma gyors, egyszerű és tömegesen alkalmazható vizsgálatát teszi lehetővé.

 

* * *

"Szellemi tulajdon az új európai tagállamokban"
- keresztmetszet a rigai konferenciáról

A Lett Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Lett Szabadalmi Hivatal kezdeményezésére még 2004-ben megkezdődtek az immár hagyományt teremtő, 2002 után második alkalommal Rigában megtartott nagyszabású európai szellemi tulajdoni konferencia előkészületei. A 2005. április 6- 8-a között a lett fővárosban lezajlott esemény színhelye a Reval Szálloda volt. A konferenciával párhuzamosan ugyanezen a helyszínen tartotta konferenciáját az AIPPI Balti Államok Csoportja is Magyarország több szak­emberének részvételével.

A rigai szellemi tulajdoni konferencián 18 európai iparjogvédelmi hivatal képviseltette magát az alábbiak szerint: Ausztria, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia. 14 hivatalt az elnök képviselt. Az előadók között volt az ESZH elnöke és az ESZSZ Igazgatótanácsának elnöke, az OHIM elnöke, a WIPO képviselője, az AIPPI főtitkárhelyettese és az EPI elnöke. A Magyar Szabadalmi Hivatal részéről dr. Bendzsel Miklós elnök és Tidrenczel Béla, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője vett részt a rendezvényen.

A konferencia meghirdetett célja az ipari tulajdon tárgyai jelentőségének és az ipari tulajdon oltalma gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásának hangsúlyozása volt. A kivételesen magas számban jelen lévő európai iparjogvédelmi hivatali elnököket felsorakoztató esemény, magán a konferencián túlmenően, kiváló alkalmat kínált az európai szabadalmi rendszer jövőjével kapcsolatos kiegészítő egyéni és országok közötti különmegbeszélések, esetenként cso­portjellegű tárgyalások lebonyolítására is.

A szellemitulajdon-védelem területének lettországi felértékelődését mutató egyértelmű tény, hogy a konferenciát a lett miniszterelnök, majd az igazságügyi miniszter nyitotta meg, aki a továbbiakban is megtisztelte a konferenciát jelenlétével.

Általánosságban elmondható, hogy a konferencia feszített üteme, az egyes előadók számára rendelkezésre álló idő rövidsége, továbbá a konferencia tárgyának átfogó jellege miatt az előadóknak a témához való közelítése eléggé he­terogén volt.

A nemzetközi szellemi tulajdoni szervezetek vezetői annak a hatásnak a szélesebb összefüggéseit feszegették, amit a szellemi tulajdon oltalma gyakorol a gazdasági folyamatokra, röviden vázolva szervezetük e téren folytatott főbb tevékenységeit, a fejlesztés stratégiáit és irányait.

A hivatali elnökök és képviselőik általában a nemzeti hivatalok innovációs folyamatokban játszott szerepét, a hivatali tevékenységeknek a gazdasági folyamatokkal való ösz- sze­függéseit boncolgatták, számos előadó felvetítette hivatala jövőképét és modelljét, ismertetve az innovációt és a gazdasági növekedést elősegítő in­tézkedéseit és elképzeléseit, a jövőre vonatkozóan tervezett lépéseit.

Különbségek voltak az előadók között a témához való közelítés módja tekintetében is: egyes előadók hivataluk már többé-kevésbé ismert adatainak bemutatásával, mások a célok és stratégiák ismertetésével, táblázatok, modellek, grafikonok reprezentálásával tettek eleget a felkérésnek, a finn hivatal elnöke pedig filmet mutatott be a hivatal innovációt előmozdító tevékenységéről.

A továbbiakban, a teljesség igénye nélkül, megkísérelünk néhány jellemző adatot és előadói gondolatot érzékeltetni az elhangzott előadásokból, ami az előadások nagy száma miatt csak korlátozott mértékben lehetséges. A konferencia szervezőinek ígérete szerint az előadásokból szerkesztett kiadvány készül, így a jelen összeállítás csak "kedvcsináló" jellegű kóstoló.

A Lett Köztársaság miniszterelnöke, Aigars Kalvitis az európai országok gazdasági növekedésével összefüggő együttműködés alapelveit rögzítő, 2000. márciusi Lisszaboni Agenda és ennek 2005 tavaszán történt felülvizsgálata jelentőségét hangsúlyozta. Ennek központi kérdése a versenyképesség javítása, többek között a gazdaságba és az emberi erőforrásokba történő beruházások. A versenyképesség és az innováció komplex célrendszert alkotnak, amelynek fontos eleme a hatékony innovációs stratégia és az ennek előmozdításában kulcsszerepet játszó, hathatós szellemitulajdon-védelmi rendszer. A lett miniszterelnök kiemelte a találmányok kereskedelmi hasznosításából származó előnyök fontosságát és az ezt elősegítő szellemitulajdon-védelmi tevékenység és a szabadalmi információ jelentőségét. Hangsúlyozta a jelenlegi konferencia kiemelkedő jelentőségét, aminek ékes bizonyítéka a 18 európai nemzeti iparjogvédelmi hivatal és a nagy szellemi tulajdoni intézmények (ESZH, WIPO, OHIM) legmagasabb szintű vezetőinek jelenléte. Biztosította a konferenciát arról, hogy a lett kormány a jövőben még fokozottabb szerepet tulajdonít majd a szellemitulajdon-jog tárgyai fontosságának.

A konferencia felett "védnöki" szerepet betöltő lett igazságügyi miniszter asszony, Solvita Aboltina örömének adott hangot, hogy Lettország házigazdája lehet egy ilyen magas szintű rendezvénynek, amelynek hallgatóságában helyet foglalnak a közintézmények, a magánszektor és a helyi szakmai közélet képviselői. Az előadó kiemelte az alkotó gondolkodás és a cselekvés szerepét a mindennapi életben, melynek eredményei a szellemi tulajdon termékei. E termékek nagymértékben javítják a társadalom innovatív szintjét, ami végső soron életminőségünk javulásához vezet. Megítélése szerint ugyanolyan fontosságú a korszerű szel­lemitulajdon-védelmi jogalkotás, mint a jogszabályok gyakorlati megvalósulása, a jogérvényesítés.

 

A nemzetközi szellemitulajdon-jogi szervezetek vezetői
által tartott előadások néhány gondolata

Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke, Alain Pompidou professzor emlékeztette a résztvevőket, hogy Lettország az EU tagállamaként 2005. július 1-jén csatlakozik az európai szabadalmi rendszerhez. A csatlakozási dokumentumot a lett parlament már ratifikálta.

A lett csatlakozást az európai szabadalmi rendszer bővítési láncolatába helyezve elhangzott, hogy az 1999-ben elkezdődött folyamat eredményeként a közép- és kelet-európai országok csatlakozásával a szervezet létszáma több mint egyharmadával nőtt, 2005 végére a tagállamok száma eléri a 32-t, sőt a közeljövőben Norvégia csatlakozását is üdvözölhetjük. A kiterjesztési megállapodás öt balkáni országban való hatálybalépésével és majdan ezen államoknak az Európai Szabadalmi Szervezethez való csatlakozásával a tagállamok száma hamarosan 38 lesz. Az Európai Szabadalmi Szervezet a világ legnagyobb szabadalmi régiója, potenciális piacként csaknem 600 millió embert fog érinteni. Idézte e bővülés főbb állomásait, például az 1993 és 2001 között megvalósult és 15 millió euró beruházású Regionális Iparjogvédelmi Programot és a nyugat-balkáni országok számára készült CARDS programot.

Külön kitért az Európai Szabadalmi Hivatalnak a csatlakozással kapcsolatos együttműködési tevékenységére az ESZH és a nemzeti szabadalmi hivatalok között, ismertetve a célként kitűzött beruházásokat. Az ezzel kapcsolatos teljes költségvetésre az ESZH átlagban évi 7,5 millió eurót irányozott elő. Részletesen nevesített hat ilyen tevékenységet: a hivatalok állományát képező és egyéb nemzeti szakemberek és a rendszert általában használók oktatása, a szabadalmi tudatosság fokozása, a nemzeti hivatalok infra­struktúrájának javítása (pl. EPOSCAN-, EPOQUE-hozzáférés), az IP-adminisztrációs eljárások automatikus rendszereinek tökéletesítése (pl. EPTOS-Toolbox), új szabadalmi információs termékek és szolgáltatások kifejlesztése, to­vábbá a lokális IP-infrastruktúra fejlesztése (pl. hálózatok, szabadalmi információs pontok, regionális technológiai köz­pontok stb. fejlesztése).

A szabadalmi információ jelentőségét hangsúlyozva említette az internetes esp@cenet szolgáltatás kifejlesztését, amelyben korszerű, felhasználóbarát módon az 1920 óta a világon publikált több mint 55 millió szabadalmi bejelentés térítésmentesen hozzáférhető. Említés történt az epoline online szolgáltatás és az ESZH és az Európai Bizottság közötti IPR-helpdesk szolgáltatásról is.

Az európai tudásalapú társadalom jelentőségét taglalva az előadó számos gondolatot hangsúlyozott: például a globális gazdaságban a legsikeresebb országok az eladásra szánt termékekben testet öltött ismereteket és információt "termelik ki", sokszor nem csupán a terméknek magának az előállítása fontos, hanem az innovátorral való "rendelkezés", a szabadalommal védett találmány kifejlesztése. Ez, az innováció által mozgatott növekedés összefügg például a hálózatok (internet) segítségével terjesztett tudással, a szabadalmi hivataloknak így nagy szerepük van abban, hogy támogassák a találmánytól a szabadalomig, a szabadalomtól az innovációig és az innovációtól a piacig terjedő láncot. A szabadalmak eszmei vagyontárgyként való kezelésének sze­repe egyre nő, hozzáadott kereskedelmi értékként való funkcionálásuk vitathatatlan. A változó gazdasági és politikai környezetben igen fontos, hogy az ESZH szabadalomengedélyezési eljárásának folyamatában a jogbiztonság sza­vatolva legyen. A nemzeti piacnak nemzeti szabadalmi rendszerre van szüksége, de az európai piacnak megbízható európai szabadalmi rendszerre. Az Európai Szabadalmi Hivatalnak innovációs kihívással kell szembenéznie, releváns szerepe lesz a Lisszaboni Agenda "felfrissítésében" (Wim Kok Report), és támogatni fogja az új lisszaboni folyamatot. Európa és a világ gazdasági tájképén a globalizáció, az egyedüli piac, az euró, az új vállalati fúziók, a dereguláció, a privatizáció, a TRIPS és a tudásalapú társadalom do­minál.

Az európai szabadalmi bejelentési számok egyre nagyobbak: a bejelentések száma nyolc éven belül megduplázódott, az elmúlt évben elérte a 180 ezres nagyságrendet. Ennek alapvetően két fő oka van: megnőtt az első bejelentések és az első bejelentésre számított kiegészítő bejelentések száma. Ez az ESZH központi szerepét húzza alá, és olyan európai nemzetközi szervezetként való tevékenységét tételezi fel, ahol a szabadalmaztatási eljárás központosított. Az előadó úgy vélte, az ESZH képes lesz megbirkózni a munkateherrel saját eszközeit alkalmazva.

Az erős és működőképes európai szabadalmi rendszerrel szembeni kihívást manapság az ESZH "átkonfigurálásának" (re-configure) igénye jelenti, és az ugyanilyen célokkal rendelkező, korszerű nemzeti szabadalmi hivatalok meg­teremtése. Korszerűsíteni kell az ESZH és a nemzeti hivatalok közötti szinergia folyamatát, az ESZSZ Igazgatótanácsa (IT) jelenleg egy ilyen hatékony modell kialakításán dolgozik. Erősíteni kell a tagállamok helyi IP-infra­struktúráját, az IT akciótervet dolgoz ki erre nézve.

Az előadó külön foglalkozott az európai szabadalmi kultúra kérdésével, világossá téve, hogy ezen a területen Európa lemaradt az USA és Japán mögött, különösen a tudatosság és a szabadalmak hasznosítása területén. Jelenleg kevés európai van tudatában a szabadalmi rendszer előnyeinek. Az ESZH egy tanulmányából kiderül, hogy Európában az on­line szabadalmi információs lehetőségek kihasználtsága annak ellenére alacsony, hogy a hozzáférés ingyenes. Az USA-hoz képest ezt az információt - amely értékes európai vagyontárgy, és rendeltetése az lenne, hogy Európa innovációs lemaradásának ledolgozásában segítsen - Európában inkább tudományos célokra használják, az üzleti célú hasz­nálat jóval kisebb mértékű.

Az ESZH elnöke külön szólt az Európai Szabadalmi Akadémia (EPA) létrehozásáról, amelyből Közép- és Kelet-Európa külön fog profitálni, az ún. Innovációs Támogatási Tréningről (Innovation Support Training), amelyet az EPA biztosít majd szorosan együttműködve a nemzeti szabadalmi hivatalokkal, ismertetve a program főbb összetevőit. Külön foglalkozott a szabadalmaztatási költségek kérdésével. Kiemelte, hogy tudatában vannak a magas szabadalmaztatási költségeknek (különösen a kis- és középvállalkozások szempontjából), bár az ESZH az elmúlt nyolc évben négyszer csökkentette a költségeket, ami összességében mintegy 40%-os csökkenést jelent. Nagyon költséges a szabadalmak fordítása. A Londoni Megállapodás, amelyet nyolc állam (többek között Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság is) aláírt (de még nem ratifikált), a fordítási költségek csök­kentésére jó le­hetőséget kínál, ami lehet akár 50% is.

Külön foglalkozott az európai szabadalmi bíráskodás és az EPLA (European Patent Litigation Agreement) kérdésével, amelynek jelenlegi rendszere sok nemzeti bíróság harmonizálatlan szabályain alapul. 2010-ig az ESZE révén megadott szabadalmak száma valószínűleg meghaladja majd a félmilliót. Az USA és Japán jelenlegi rendszeréhez képest, ahol a szabadalmi perek rendszere egységesebb, ez Európában erős kontrasztot jelent, és a jelenlegi helyzetet csupán az egyetlen európai szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozása oldhatná meg. Az előadó reményét fejezte ki, hogy az EPLA a közeljövőben diplomáciai konferencia tárgyát fogja képezni.

Végkövetkeztetésként az előadó hangsúlyozta: izgalmas időket élünk, és Európa gazdasági kihívásokkal néz szembe. Számunkra a kihívás az, hogyan tudjuk kihozni a maximális értéket az európai szabadalompolitikából. Büszkék vagyunk az európai szabadalmi rendszerre, és támogatjuk az európai innovációs folyamatot. Nem vagyunk önelégültek, és tudatában vagyunk felelősségünknek. Továbbra is keressük az európai szabadalmi rendszer tökéletesítésének útjait, de ezt tagállamainkkal, köztük az újakkal is, szoros együttműködésben tesszük.

A WIPO főigazgatóját képviselő Vladimir Yossifov, az Innovációs Szolgáltatások és Innovációt Támogató Főosztály vezetője (aki 2005 második felétől dr. Bobrovszky Jenő utóda lesz a WIPO-ban) mondandójából kiemelésre méltó néhány tevékenységi irány és fejlesztési eszköz: támogatni kell a fenntartható gazdasági növekedést a hozzáadott iparjogvédelmi értéktöbblet révén, támogatni kell a vállalkozói sikert, főként a kis- és középvállalkozásokat iparjogvédelmi hiányosságaik "pótlása" révén (az előadó főként az európai összefüggéseket emelte ki), elő kell segíteni a versenyképességet és a fokozott termelékenységet az iparjogvédelmi jogok ismeretére ala­pozott oktatás és a K+F révén, kutatni kell a ver­senyképességi előnyöket.

Az előadó számadatokkal illusztrálta a világ egymillió lakosára vetített kutatók számát (ez átlagban 979). Ezen a téren a vezető ország Finnország (7110 kutató), a második Japán (5320), a harmadik Svédország (4900).

Üzleti eszközként említette az iparjogvédelmi jogokat és az eszmei iparjogvédelmi vagyontárgyakat, mint amelyek az üzleti tervek és stratégiák elválaszthatatlan részét képezik. A témát a WIPO főigazgatójától vett idézettel színesítette: "A modern gazdaságokban az ipari tulajdon növekvő szerepe azt jelenti, hogy egyre több ország képes arra, hogy hasznot húzzon lakosai eredendő alkotási képességéből, leleményességéből és innovatív képességeiből. E forrásoknak az eszmei gazdasági vagyontárgyakba való átültetése hatékony és hathatós szellemitulajdon-védelmi rendszert kíván".

További összefüggéseket ecsetelt a kreativitás, a találmányok és a verseny, illetőleg a termelékenység között (európai összefüggések között maradva), és felvázolta a versenyelőnyök keresésének a kormányok és a magáncégek által alkalmazandó útjait és eszközeit. Jellemző számadatként említette, hogy a fejlett országokban a kutatási és a fejlesztési beruházások 50-60%-a a magánszektorból származik, ugyanekkor a fejlődő országokban ez az átlag csupán 7 és 28% között mozog.

Az innováció és az iparjogvédelmi rendszerek összefüggésében a XIX. századot a feltaláló vállalkozók oltalmi és promóciós századának, a XX. századot a cégek érdekeinek oltalma - a névtelen feltalálók századának, a XXI. századot pedig a kreatív egyének és vállalkozók új "hatalmát" eredményező növekvő tudatosság évszázadának nevezte. A technológiai haladás felgyorsulása a szabadalmi bejelentések korábban elképzelhetetlen mértékű növekedését eredményezte. Néhány példa erre: Japánban 95 év kellett az első egymillió, és 15 év a következő egymillió szabadalom megadásához; a PCT-rendszerben 18 év kellett a 250 ezer bejelentés eléréséhez, de csupán négy év ennek a számnak a meg­duplázásához, és az újabb négy év már az egy mil­lio­modik bejelentést eredményezte (2004).

Több érdekes számadat tanúskodik az iparjogvédelem eszmei értékű vagyontárgyai és a vállalati vagyon közötti összefüggésről. Ez az érték az európai vállalatoknál 40-­60% között mozog, az USA-ban ez az arány nagyobb: például a Coca-Cola cég piaci értéke 112 milliárd dollár, ebből 90 milliárd dollárt az iparjogvédelmi vagyontárgyak közé sorolnak, a Microsoft cégnél a 304 milliárd dollárból ez 226 milliárd dollárt tesz ki, ami 74%. A védjegyekre vetítve a világ tíz legértékesebb védjegye és a milliárd dollárban kifejezett piaci érték a következő: Coca-Cola 67,39; Microsoft 61,37; IBM 53,79; GE 44,11; INTEL 33,50; DISNEY 27,11; McDONALDS 25,00; NOKIA 24,04; TOYOTA 22,67; MARLBORO 22,13.

Az előadás második része a kulturális iparágak gazdasági értékével foglalkozott: pl. az USA-ban a GDP mintegy 6%-a származik a szerzői jogi iparágakból, és ez a terület a munkavállalók 4%-át foglalkoztatja, az Európai Unióban 2000-ben ez 5,3% volt és 450 milliárd eurót tett ki, a foglalkoztatottak száma ezekben az iparágakban mintegy 5,2 millió fő volt.

Az előadás záró része európai viszonylatban az alkotómunka és az innovációs kihívások kérdéskörével foglalkozott a közpolitikát formáló személyek szempontjából (versenyelőnyök, oktatás, vállalkozói szellem, elismerések).

Az AIPPI főtitkár-helyettese, Michael Brunner előadásában az iparjogvédelmi jogok védelmének jövőbeni távlatait taglalta az AIPPI tevékenysége szempontjából. Külön-külön foglalkozott az aktuális, vitás, nagy iparjogvédelmi témákkal, például a PCT-reform munkálataival (az AIPPI-nek is van egy ilyen munkacsoportja), az SPLT-­kér­déscsoporttal (kiemelve a 2004. év jellemzőjeként a fejlődő és a fejlett országok közötti éles ellentétet), a jövő nagy kérdésének nevezte a biotechnológiai találmányok harmonizálásával kapcsolatos jelenlegi helyzetet és megemlítette ennek hiányát (e kérdéssel is külön bizottság foglalkozik az AIPPI keretében). Az előadó kitért a genetikai készletek és a folklór, illetőleg a közösségi formatervezési minták kér­désére is, vázolva az AIPPI e téren kifejtett tevékenységét.

Az OHIM elnöke, Wubbo de Boer rövid összegzést adott arról, milyen szerepet töltenek be a védjegyek és a formatervezési minták a világ gazdasági életében. Kiemelte, hogy szerepük igen lényeges, példaként említhetők erre az új európai tagállamok védjegy- és formatervezésiminta-­statisztikái is. Kína vonatkozásában külön számadat: itt a fejlődés forradalmi, két évvel ezelőtt Kínában több mint 200 ezer új védjegybejelentést tettek, ez a szám ma­napság már mintegy 500 ezer körül mozog.

A változások új elemei és feltételei között említette az immáron 25 tagú Európai Uniót, amely a közösségi védjegyoltalmi rendszer 1994. évi bevezetése és a hivatal megalakulása óta eltelt 11 évben "átrajzolta" a közösségi védjegytérképet, illetőleg mérföldkőként az Európai Unió 2004-­ben történt kibővítését. Értékelése szerint összességében véve az új európai uniós tagállamokból benyújtott közösségi védjegybejelentések száma eddig még alacsony szinten mozog, nem érte el a várt mennyiséget. Összesített adatként idézte az európai országok teljes területén érvényben lévő összes védjegy számát, ami 4 és fél millió.

Az előadó érintette azt a kérdést, hogy a közösségi védjegyoltalmi rendszer több mint tízéves fennállása során a közösségi védjeggyel kapcsolatos jogszabályokban számos korrekciót hajtottak végre. Minden harmonizációs törekvés és a pozitív változtatások ellenére annak a véleményének adott hangot, hogy az egyes országok védjegyvizsgálati gyakorlata és módszerei között a szükségesnél nagyobb mértékű eltérések vannak. A védjegyfeldolgozás fejlettségét jellemző számként hangzott el, hogy az OHIM-­ nál benyújtott védjegybejelentések 95%-át elektronikus úton dolgozzák fel.

Roland Grossenbacher, az Európai Szabadalmi Szer­vezet Igazgatótanácsának elnöke üdvözölte Lettország 31. ESZE-tagországként való belépését, és emlékeztetett rá, hogy a lett hivatal rövid idő alatt mekkora fejlődésről tett tanúbizonyságot. A Lett Szabadalmi Hivatalt 1992-­ben, 13 évvel ezelőtt szervezték újjá.

Előadásának központi témája az ESZSZ változó szerepének és a változási folyamatok dinamikájának bemutatása volt, amelyre több mint két évtizedes tanácstagként és öt éve a tanács elnökeként személyesen rálátása van. A kezdetekben logikus volt az, hogy egyetlen piacot egyetlen szabadalmi rendszer nélkül nehéz elképzelni: a cél a közösségi szabadalom létrehozása volt. A megcélzott "termék" egy közös műszaki-operatív végrehajtó szerv volt, amely nyugodtan nevezhető "szabadalomengedélyezési gépezetnek" is. Anélkül, hogy a közösségi szabadalomnak jelenleg is reális távlatai lennének, az ESZSZ egyre inkább politikai területre "tévedt". A bővülés utolsó öt esztendejében a tagállamok száma húszról harmincra nőtt. Az induláskor fennálló különbségek folytán (jogi, technikai és gazdasági kultúrák) a szervezet a "politikai módon való funkcionálás" irányába tolódott. Ennek más okai is vannak: többek között a partnerek és a versenytársak - így az USA, Japán, sőt a fejlődő országok is - azon irányú igénye, hogy Európa álláspontját szabadalmi ügyekben megismerjék, a szabadalmi rendszer egyre nagyobb kihívásoknak való kitétele, még azok részéről is, akik használják, vagy a korábbi észak- déli konstellációban hallatszó szkeptikus hangok helyett ma inkább az ipar, a kutatás és a fejlesztés részéről érkező ilyen észrevételek. Említhető az is, hogy a szabadalmat sokan növekvő mér­tékben inkább az innováció gátjaként, mint­sem ösz­tönzőjeként fogják fel. A politikai felelősségre való válaszadás az Igazgatótanácsban és a szervezetben folyó stratégiai vitá­ban tükröződik vissza.

Az előadó utalt rá, hogy a szervezet közös talaját és jogi bázisát az ESZE képezi. Említette a 2000. évi sikeres diplomáciai konferenciát, ahol a felülvizsgálat egyik fő eredménye a tagállamok miniszteri konferenciájának létrehozása volt, amely a tagállamoknak a szervezet feletti politikai ellenőrzése akaratának világos kifejeződése. A jelzés három fontos eleme említhető: 1. A "szabadalomengedélyező gyár" pusztán technikai kérdései mögötti autonóm fejlesztési igények (Londoni Megállapodás, az EPLA tervezete), mindkét eszköz célja az európai szabadalmi rendszer teljessé tétele. 2. A szervezet eltökéltsége, hogy aktív szerepet játsszon a globális szabadalomjogi harmonizációban és a szabadalmi világrendszer továbbfejlesztésében. 3. Az ESZH politikai felelősségre vonhatósága annak a ténynek a hang­súlyozásával, hogy a tagállamok ellenőrzést gya­korolnak a szer­vezet felett.

Az előadó a továbbiakban a szervezet és az Igazgatótanács által betöltött szerep és funkció jelenlegi értelmezését boncolgatta (EPC 5. cikk: "Az ESZH elnöke képviseli a Szervezetet"). Ez összefügg az EPC 33. cikk (4) bekezdésével, amely a szervezet nevében való eljárást értelmezi. Az előadó utalt arra, hogy a stratégiai vita során a tagállamok erős vágyat éreznek arra, hogy aktív szerepet játsszanak a szervezet jövőjének "együttes megformálásában" (co-shaping). Nehézségek van­nak a "tagállamok titkárságaként" való eljárásmódot illetően is. A megfelelő megoldás megkeresésére van szükség, amire vonatkozóan segítséget nyújthat az ESZE 32. cikkében foglalt források egyszerű megerősítése is. Az ESZH elnökének nyitottsága, valamint az Igazgatótanács elnökével és az ESZH egyes munkatársaival való közvetlen mun­kakapcsolata a pragmatikus megoldás jó lehetőségeit kínálja.

Az előadó kitért a szervezet érdekeinek nemzetközi téren való képviselete erősítésére is. Sürgősen gondoskodni kell egy valódi szóvivő személyéről (ugyanilyen gondja van az Európai Uniónak is). Új probléma továbbá az ESZH részéről a tagállamoknak és a nemzeti szabadalmi hivataloknak történő támogatás céljainak meghatározása is. Véleménye szerint eljött az ideje az ESZH fő tevékenysége (core work) és kisegítő tevékenysége (ancillary work) szétválasztásának. Nem feltétlenül kell az előbbi terhére és költségére az utóbbi keretében is megoldható szolgáltatásokat nyújtani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ESZH világosan definiált feladatú közszolgáltató szer­vezet.

Az Európai Szabadalmi Hivatalnak számtalan kihívással kell szembenéznie (a tagállamok kívánságainak meghallgatása, szükségleteik elemzése, lehetséges közös alapok és előremutató utak ajánlása). Feladatai közé tartozik a tagállamok "érzékenységeire" való szerény, de állhatatos válaszadás, a tagállamok között sokszor még egymás között sem egyeztetett "közvetítő" (broker) megoldások elleni védekezés.

Az előadó kiemelte, hogy büszke az Igazgatótanács Elnöksége (Board) munkájára, amelynek létrehozása jelentős előrelépés volt a nehéz feladatok megoldásában. A szervezet fejlődésének vezérlőelveként nevesítette a kiszámíthatóságot, a "karcsú szerkezetet" és a közösség érdekében való tény­kedés hatékonyságát.

A nemzeti iparjogvédelmi hivatalok vezetői részéről
elhangzott előadások keresztmetszete

A Lett Szabadalmi Hivatal részéről Dace Liberte, a Védjegy- és Ipariminta-osztály vezetője ismertetett néhány lett vonatkozású adatot: a mindössze 2,3 millió lakosú Lettország szabadalmi hivatalában 38 fő dolgozik, de ez a létszám most kibővül a Lett Műszaki Könyvtártól hozzájuk csatolandó és egy külön informatikai főosztályt alkotó személyzettel. Lettországban mind a védjegy-, mind a for­ma­ter­ve­zé­siminta-bejelentések száma növekszik, az utóbbinál a növekedés mintegy két és félszeres. A lett hivatal állami költségvetésből gazdálkodik, jogi és műszaki infrastruktúrája erős fejlesztésre szorul.

A Francia Iparjogvédelmi Intézet (INPI) főigazgatóját képviselő Denis Plantamp néhány fejlesztési irány bemutatásával, nagy vonalakban vázolta a francia hivatal szolgáltatásorientált irányba való elmozdulását. Kiemelte, hogy az INPI szerződésben szabályozta a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó iparjogvédelmi támogatások körét. Több, ebben az irányban történt fejlesztésről adott számot, amelyek közül említésre méltó az iparjogvédelmi munka különböző eszközökkel való előmozdítása (az innovációs partnerhálózat megújítása, ún. "diagnózisok" készítése az ipar számára, a helyi partnerek kiválasztása, monitoring tevékenység), az iparjogvédelmi témák bekapcsolása a felsőoktatásba (pl. az ún. "üzleti iskolákkal" történő szerződéskötés formájában, az iparjogvédelmi szakoktatási hálózat kiépítése), az intézet kommunikációs tevékenységének javítása (pl. kiállítások, szimpóziumok szervezése stb.), az iparjogvédelem tárgyainak menedzselése (új elektronikus eszközök alkalmazása), az iparjogvédelmi információ eljuttatása az összes potenciálisan számba jövő vállalat számára (megállapodások formájában), a hamisítás elleni küzdelem eszközeinek javítása (pl. nagyszabású akcióterv ké­szítése, 35 fős Hamisítás Elleni Nemzeti Bizottság lét­rehozása), az INPI iparjogvédelmi szerepének fokozása (pl. a nemzeti közintézmények és a nemzetközi iparjogvédelmi intézmények vonatkozásában).

Az előadó igen fontos intézkedésnek ítélte a hivatali kollektíva munka iránti elkötelezettségének fokozását, konkrétan megemlítve az oktatás és a hivatalon belüli kom­munikáció szintjének javítását.

A Litván Szabadalmi Iroda igazgatója, Rimvydas Naujokas főleg az iparjogvédelem tárgyainak oltalma terén Litvániában megfigyelhető anomáliákkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos a védjegyoltalom biztosítása Litvániában, utalva arra, hogy az ország, földrajzi viszonyai következtében, ideális terep a hamisításra és a kalózkodásra (belorusz- ukrán- orosz vonal). A védjegybejelentések nagy száma miatt a hivatalra hét­szeres nagyságú munkateher hárul.

Említést tett a litván védjegytörvény létrehozásának 80. évfordulójáról. Ismertetett a védjegyekkel kapcsolatosan néhány fontosabb adatot: például a FORD védjegyet már 1923-ban bejegyezték Litvániában, 1940-­ben Litvániában 5000 bejegyzett védjegy volt, a litván hivatal 1991-ben alakult újjá, az új védjegytörvény pedig 2003. január 1-jétől van hatályban. 1991-től napjainkig a hivatalhoz 35 ezer véd­jegybejelentési kérelem érkezett, 2004-től pedig 22 litván közösségi védjegy van hatályban. Az OHIM előtt a jogok képviseletére ötven litván ügyvivő szerzett jogosultságot. tíz litván védjegyet nyilvánított a litván bíróság közismertnek.

Karel Cada , a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke főként a hivatal 2004. évi iparjogvédelmi statisztikai adatait ismertette: a szabadalmi bejelentések száma 1252, az engedélyezett szabadalmak száma 1514, a hasz­nálatiminta-oltalmi bejelentések száma 1213, engedélyezett minta 1104, ipariminta-bejelentés 597, lajstromozott ipari minta 624 van hatályban, a nemzeti úton tett védjegybejelentések száma 10 407, madridi úton érkezett 610.

Az előadó vázlatosan ismertette a hivatal kétéves távoktatási programját és az oktatott tárgyakat. Bemutatta a cseh iparjogvédelmi oktatási rendszer alappilléreit. Ennek szerződéses alapja a prágai Közigazgatási és Külkapcsolati Egyetemmel kötött megállapodás. 2004 júniusáig Csehországban 557 fő részesült felsőfokú iparjogvédelmi ok­tatásban.

A Német Szabadalmi és Védjegyhivatal részéről Hans-­Christian Metternich igazgatási és jogi főosztályvezető a hivatal elnökének képviseletében ismertette az immáron 127 éves német hivatal tevékenységét jellemző néhány adatot. A hivatal Berlinben, Münchenben és Jénában rendelkezik fiókrészlegekkel, létszáma mintegy 2600 fő. A szabadalmi bejelentések száma 2004-ben 57 784 volt, ami a 2003. évi 56 938-hoz viszonyítva növekedést jelent. Az előadó beszélt a hivatal vizsgálati követelményrendszeréről, ami igen szigorú, sokkal szigorúbb, mint számos más országban. Igen magas a német (hazai) bejelentések száma, ezek az utóbbi tíz évben az összes bejelentés mintegy 45%-át tették ki.

A védjegybejelentések száma 65 918 volt 2004-ben, ami a korábbi évhez képest 6%-os növekedést mutat, bár a csúcsot a 2000. évi 86 983 jelentette. Beszámolt a német DEPATISNet adatbázis működéséről, amelyben kb. 30 millió szabadalmi dokumentum kutatható.

A hivatalban végbement szervezeti változások témakö­rét érintve kiemelte, hogy a hivatal környezete az utóbbi húsz évben jobban megváltozott, mint a hivatal fennállásától számított, ezt megelőző teljes időszakban együttvéve. A hivatalt "körülvevő" és vele munkakapcsolatban lévő intézmények a Szövetségi Szabadalmi Bíróság, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Kamarai Szövetségek, az egyetemi és kutatóintézetek, a közös jogkezelő szervezetek és a sza­badalmi információs központok (ez utóbbiakból Német­országban összesen 26 van).

A Lengyel Szabadalmi Hivatal elnöke, Alicja Adamczak a lengyel kormányzati politika Lisszaboni Agendával kapcsolatos állásfoglalásának lényegét ismertette, amely Lengyelország számára pontosan körvonalazza az iparjogvédelem és a versenyképesség kapcsolatát érintő feladatokat és feltételeket a 2007 és 2014 közötti időszakra. A javaslatcsomag részét képezik az iparjogvédelmi jogok, amelyeket a globális piac pilléreinek tekintenek. Ebben a vonatkozásban a hivatalos állami politika kialakításának kezdete valójában a 2003. évre tehető, amikor meghatározták a Lengyel Szabadalmi Hivatal stratégiai feladatait és felelősségét. Az iparjogvédelmi politika továbbfejlesztésében új fejezetet ténylegesen a 2004. év nyitott. Ekkor korszerűsítették a számítógépes hálózatot, hozzáférhetővé tették az in­terneten az iparjogvédelmi adat­bázisokat. Lengyelországban az egyetemeken 27 szabadalmi in­formációs központot hoztak létre.

2004-ben az országban 15 iparjogvédelmi tárgyú nemzeti konferenciát, szemináriumot és továbbképzést tartottak mintegy 3000 fős hallgatóság (ügyvivők, vámtisztviselők, rendőrök, bírók stb.) számára. Az iparjogvédelem fon­tosságát tudatosító programok közül említésre méltó a gyermekkorú hallgatóság számára rendezett tudományos és iparjogvédelmi "piknik" a találmányok népszerűsítésére, illetőleg a Sporttudományi Egyetem és a művelődési házak ke­retében megszervezett iparjogvédelmi versenyek.

A Brit Szabadalmi Hivatal elnöke, Ron Marchant felvázolta a XXI. század szabadalmi hivatalának képét. A fejlődés óriási. A brit hivatalt a XIX. században alapították, ekkor még együtt volt a szabadalmi és a védjegylajstrom is, és a hivatal az ipari minisztérium végrehajtó ügynöksége volt. Napjainkra az iparjogvédelmi jogok engedélyezése mellett a tevékenység kibővült az innovációs és a versenyterülettel. A kitűzött cél az üzleti típusú intézmény kialakítása és az, hogy a hivatal a saját tevékenységéből profitálva ön­fenntartó legyen.

Az új modell elemei a következők:

1. megértetés és tudatosság;

2. jogok biztosítása;

3. kereskedelmi típusú szolgáltatások (magánszerződések);

4. jogérvényesítés és hasznosítás;

5. kapcsolatok iparjogvédelmi keretekben.

Az 1. csoporton belüli részfeladat például az iparjogvédelem tudatosítása már a gyermekkorú lakosságban is (szórólapok küldése az iskoláknak, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi oktatás, erre vonatkozóan az ipar és az egyetemek között mintaszerződések kidolgozására került sor, a kisvállalkozások felkeresése, partnerkapcsolatok kiépítése, kam­pányok, üzleti kapcsolatok és üzleti tanácsadói hálózat kiépítése).

A 2. feladatcsoport tartalmazza a minőség, a határidő-betartás (pl. a cégekben tudatosítani kell az iparjogvédelmi határidőket), az e-business (elektronikus bejelentési rendszer), a felelősség, a kiszámíthatóság (közcélok) kérdését.

A 3. feladatsorba olyan kérdések kerültek, mint: "mire van szüksége a felhasználónak?" vagy a díj- és árstruktúra kialakítása. Ez különösen érzékeny terület, és nagyon fontos a magánszektorral való kapcsolattartás.

A 4. célcsoportba kerültek a bírósági eljárások, az alternatív vitarendezési eljárások (fontos a közvetítés), a biztosítás, a hamisítás elleni küzdelem és az iparjogvédelmi bűnözés kérdései (az utóbbi területen külön oktatási anyagok is készülnek).

Az 5. csoportba sorolhatók a hazai kapcsolati és fejlesztési kérdések (pl. innovációs lánc, technológiatranszfer, versenykérdések) és a nemzetközi kapcsolatok (európai kapcsolatok, WIPO-, egyéb kétoldalú kapcsolatok).

Karl Wolf, az Osztrák Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese kiemelte, mennyire fontos feladat a hivatal részéről a kis- és közepes vállalkozóknak történő iparjogvédelmi segítségnyújtás. Ausztriában igen sok a kis- és közepes vállalkozás, amelyek nem rendelkeznek saját szabadalmi osztállyal, ezért nagyon lényeges a szoros kapcsolatrendszer kiépítése, a dokumentációs és információs se­gítségnyújtás.

Részletezte az Ausztriában 1899 óta létező szabadalmi törvény és az 1994-ben hatályba lépett használatiminta-törvény sajátosságait és lehetőségeit, az ily módon megszerezhető oltalmak jellemzőit. Lényeges szolgáltatás a hivatal részéről a technika állásának kutatása, ennek révén a bejelentők kutatási és fejlesztési költséget takaríthatnak meg, ez segítséget nyújt a műszaki problémák megoldásában, és információt ad arról, hogy a versenytársak milyen ter­mékekkel rendelkeznek, vagy milyen terméket akarnak ki­fejleszteni.

2004 őszétől az Osztrák Szabadalmi Hivatal ún. "expressz kutatást" is kínál. Ennek segítségével a kutatás eredménye 2- 4 hét alatt produkálható. A hivatal a szabadalomengedélyezési eljáráson kívül írásos szakértői véleményeket is készít arról, hogy az adott technika tárgya sza­badalmazható találmányt képvisel-e.

Több mint 25 éve nyerte el a hivatal a PCT szerinti nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerv státuszát. A hivatal műszaki vizsgálati dokumentációja a szabadalmi dokumentumok és a nem szabadalmi irodalom óriási gyűjteményével rendelkezik, amelyek papíron és CD-n is hoz­záférhetők a hivatal könyvtárában.

Az iparjogvédelmi tájékoztatás széles tárházát kínálja az Osztrák Szabadalmi Közlöny. A hivatal a védjegylajstromozási folyamaton túlmenően védjegyhasonlósági vizsgálatokat is kínál. Az azonos vagy hasonló védjegyek ellenőrzése segít a költségek csökkentésében már a cégazonosság kifejlesztésének korai szakaszában.

A Svéd Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal főigazgatója, Gun Hellsvik abból indult ki, hogy Svédország gazdag országgá válásának - a béke, a semlegesség és a háborús károk elkerülése mellett - egyik fő oka az új külföldi ipari technológiák gyors elsajátításában keresendő, amely olyan vállalkozó szellemmel párosult, mely belföldi termékek kifejlesztésében és számukra a piac megteremtésében mutatkozott meg. E folyamat előfeltétele a modern svéd szabadalmi rendszer és az ennek végrehajtására hivatott hivatal megteremtése volt. Fontos szerepet játszott az a politika is, amellyel a nemzetközi szabad kereskedelem, a "strukturális hozzáigazítás" kon­zekvenciáit el­fogadták.

A külkereskedelemtől erősen függő "kis" Svédország szabadalmi rendszerének egyik fontos funkciója az, hogy a szabadalomnak szerepe legyen a kereskedelmi tranzakciókban. Sok cég nem engedheti meg magának új technológiák kifejlesztését. Gyakran gyorsabb és kevésbé költséges az, ha az ilyen technológiát más cégtől, licencmegállapodásban vásárolják meg. Az ipari tulajdon oltalmára létrehozott rendszerek szintén elősegíthetik a kereskedelmet és az ipart.

Nagyon fontos, hogy a szabadalomengedélyezési eljárás minősége magas legyen, a megadást az ipari alkalmazhatóság, az újdonság és a találmányi szint gondos vizsgálata előzze meg. Egy cégnek vagy egy feltalálónak komoly bizonyosságot kell kapnia arról, hogy a megszerzett szabadalomban újdonság testesül meg és innovatív, így a sza­badalom azonnal kereskedelmi értékké is válik.

Svédország a PCT erős szószólója, és büszke arra, hogy nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként működhet. Az előadó utalt arra, hogy a svéd miniszterelnök szükségesnek tartja a svéd vállalatok, a kereskedelem, a növekedés elősegítését. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek higgyenek a jövőben, a vállalkozók innovatívak legyenek, tovább javuljon a kutatás és a fejlesztés színvonala, és javuljanak a vállalkozások feltételei. A KKV szektor alkotja a svéd ipar magvát, a svéd vállalatok több mint 99%-át ide sorolják. Versenyképes üzleti környezetre van szükség. Kormányzati hatóságként a svéd hivatal megtervezte a kormányzati stratégiával harmonizáló stratégiáját. A hivatal legfőbb küldetése, hogy a gazdasági növekedést támogassa és a foglalkoztatást növelje egyre több prosperáló vállalkozás alakulását segítve. A hivatal stratégiája ilyen együtt­működésre épül. Ennek érdekében intenzív kom­munikációt folytatnak a svéd vállalatokkal. Stratégiájuk néhány eleme:

• a hivatalos levelek egyszerű nyelvezete, lehetőség szerint speciális iparjogvédelmi szakkifejezések kerülése;

• rövid válaszadási határidők (szabadalmi téren két hónap az alaki, négy hónap az érdemi kifogásoknál);

• csak két év a szabadalomengedélyezési idő;

• a honlapon az elektronikus lajstrom hozzáférhető, a védjegybejegyzési folyamatnál a bejelentés nyomon követhető;

• elektronikus védjegybejelentés és elektronikus fizetési lehetőség;

• gyors szabadalomkutatások - az eredmény néhány napon belüli szolgáltatása.

Külön bizottság alakult a svéd vállalatok, az északi országok és az európai vállalatok növekedésével kapcsolatos szabadalmaztatási-gazdasági szempontok feltárására. Erről szabadalom­stratégiai elemzés készül ajánlások formájában, amely javaslatokat tartalmaz arra nézve is, hogyan kell a cégeket a szabadalmaztatásra ösztönözni.

Az északi országok kooperációja révén létrejön az Északi Szabadalmi Intézet, és az északi szabadalmi hivatalok vezetői egy közös NORDIC PCT hatóság létrehozásával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt készítettek tavaly szeptemberben. Ez az intézet támogatni fogja az északi övezetben az innovációt, a versenyképességet és a gazdasági növekedést, és nemcsak az északi országok, hanem egész Európa polgárainak javát szolgálja majd.

A svéd és francia hivatal kezdeményezése alapján az EU valamennyi szabadalmi hivatalának megküldött "Office Network" projekt beindítását javasolták, amely transznacionális fórum lenne a legjobb gyakorlatok és a közös nemzeti hivatali problémák egyeztetésére. Ehhez a két hivatal kérte az Európai Bizottság politikai támogatását. Ebben a "one-stop-shop" hálózatban, különösen a KKV-k számára, kontaktpontok épülnének ki az egyes nemzeti szabadalmi hivatalokban, és ebben a rendszerben a teljes EU-vi­szony­latban elérhetők lennének az "egyablakos" iparjogvédelmi szolgáltatások. Az EU Bizottságának támogatásával szerződést kötnének a 2005- 2007. évre egy ún. európai IPR Helpdesk kooperációra. Ennek előkészítő ülésére várhatóan még 2005-ben Brüsszelben kerül sor, majd a hálózat működésének megindítását egy szabadalmi hivatalban tar­tandó ülés pontosítaná.

Az EPI elnöke, Walter Holzer főként a nemzeti szabadalmi hivatalok állománya és kapacitása, a nemzeti hivatalok jelentősége és a szabadalmi hivatalok által nyújtott "jó vizsgálati munka" összefüggéseit fejtegette. Ez utóbbi kérdéshez kapcsolódva véleménye szerint a bejelentő számára "kiváló minőségű" vizsgálatot kell produkálni. Állásfoglalása szerint amennyiben az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgálati hátralékkal (backlog) küzdene, a munka elvégzésére a nemzeti hivatalokkal alvállalkozói szerződéseket köthet. Véleménye szerint a hivataloknak főként a szabadalmi leírások "értelmezésében" lenne szerepük, illetve jó minőségben gyors kutatási szolgáltatásokat kell biztosítaniuk. Nagyon fontos ebből a szem­pontból a jogbiztonság kérdése. A nemzeti szabadalmi hivatalok "gazdasági egységként" való funkcionálása kívánatos lenne. A hivatalok feladatai közül ki kell emelni még az iparjogvédelmi oktatás szerepét, sok még a fehér folt például az egyetemeken történő iparjogvédelmi oktatás megszervezése terén. Fontos az, hogy a nemzeti hivatalok rugalmasak és a vizsgálatot végző szakemberek jól felkészültek legyenek. Rendkívül fontos a vizsgáló szak­emberek nyelvi képzése. Az infra­struktúra fejlesztésének egyik kulcskérdése a korszerű műszaki ismeretekkel való lépés­tartás, szükség van a szabadalmi vizsgálók folyamatos továbbképzésére.

Az Ír Szabadalmi Hivatal elnöke, Sean Fitzpatrick vázolta a nemzeti hivatal szabadalompolitikai irányelveit: felhasználóbarát és hatékony vizsgálati rendszer, megfelelő díjpolitika, korszerű és aktuális szabadalmi információs szolgáltatások.

Az ír hivatal szolgáltatásai közé tartozik, többek között, az előzetes védjegykutatási szolgáltatás és az ír vállalatok számára történő szabadalomkutatások.

Jaime Andrez, a Portugál Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet elnökének előadása az iparjogvédelemnek a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatására és ennek eszközrendszerére összpontosított.

A bemutatott ábrák alapján az előadó gondolatmenete a következő volt: az iparjogvédelem generálja a műszaki és kereskedelmi információt, ez ösztönzi a kutatást és a fejlesztést, az alkotótevékenységet és a piackutatást. Az iparjogvédelem eszközeivel védeni lehet a találmányokat és a beruházásokat a szabadalmak, formatervezési minták és a védjegyek hasznosítása révén. Az iparjogvédelem "termékei" a kizárólagos oltalmi jogok, amelyek az ipari tulajdon eszmei vagyontárgyaiban és a technológiai piac­ban öltenek testet.

Az innováció generálja a gazdasági értéktöbbletet, ezáltal növekszik a termelékenység, megteremti az újdonságokat, ez pedig létrehozza a versenykülönbségeket. Az innováció révén honosodnak meg továbbá a technológiai tökéletesítések, ez pedig erősíti a versenyképességet.

Az előadó beszámolt a portugál innovációs indexről, ábrán szemléltette a portugál hivatal, az iparjogvédelmi hálózat és a tudományos-műszaki rendszerek közötti interaktív kapcsolatot, ismertette az UIPP ("GAPI") hálózat fel­építését.

Ez a rendszer az üzleti és a technológiai csatlakozó felületű (interface) intézményekbe "ágyazott" kis operatív egységek hálózata, amely szolgáltatásokat nyújt (információ és értelmezés, promóciós anyagok kiadása, szemináriumok és továbbképzések, az IP kereskedelmi szerepének értékelése, technológiai közvetítés), közreműködik a támogatásban (szakértők, informatikai és adatbázis-hozzáférés, műszaki segítségnyújtás), tartja a kapcsolatot a partnerintézményekkel (egyetemek, üzleti szövetségek, tudományos és tech­nológiai parkok, technológiai központok). Portugáliában húsz ilyen partnerintézet van.

Néhány fontos számadat a portugál hivatalról: pénzügyi autonómiával rendelkező közhatóság a Gazdasági és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt. Létszáma 124 fő, ebből 45 fő magas fokon képzett. Költségvetése 11 millió euró.

A Finn Nemzeti Szabadalmi és Regisztrációs Hivatal elnöke, Martti Enäjärvi rövid hozzászólásában kiemelte, hogy Finnországban a kreativitást, a feltalálói szellemet és a szaktudást tekintik a finn "sikertörténet" lényegi alapjának, és meggyőződésük szerint az új európai tagállamokban is központi szerepet kell ezeknek játszaniuk a nemzeti gazdaság fejlesztésében. Az 1992-ben hatályba lépett kormányrendelet szerint a finn hivatalnak nemcsak a különböző iparjogvédelmi bejelentések vizsgálata, oltalma és lajstromozása a feladata, hanem "a műszaki és a gazdasági haladás előmozdítása" is. Ezt a folyamatot például az évente sorra kerülő ún. Innofinland kampányokkal támogatják, amelyek ünnepségsorozattal érnek véget, ahol az elnök átadja a legjobb feltalálóknak és ötleteknek járó díjakat. Helsinkiben van egy ún. Innohaus, és szerte Finnországban regionális ipar­jogvédelmi szolgáltatási hálózat működik.

A számtalan tanulmányban már megjelent megállapítás, mely szerint Finnország a világ egyik legversenyképesebb országa, egyik alapja az, hogy az "üzleti közösség" szempontjából a finn közigazgatás hatékonysága és funkcionalitása igen rugalmas és fejlett: nem csupán ellenőrzést gyakorolnak, hanem képesek tanácsokat adni és segíteni az ügy­feleknek.

Elismerésre méltó számadat, hogy Finnországban a legmagasabb az ún. európai high-tech szabadalmi bejelentések száma. A lakosság számára vetítve a szabadalmi bejelentések számát illetően Finnország a világon az ötödik, csak Japán, Korea, az USA és Németország előzi meg. Finnország a világ 11. országa, amelyet PCT-hatósági munka végzésével hatalmaztak fel.

A finn elnök a konferencia hallgatósága számára bemutatta a világhírű finn innovációs struktúra előmozdításában szerepet játszó finn hivatal ez irányú tevékenységéről ké­szült reklámfilmet.

A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, dr. Bendzsel Miklós "A magyar gazdaság innovációs katalizátora: az MSZH tevékenységei" címmel tartott előadást.

Részletezte a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a nemzeti innovációs politikához való hozzájárulását, kiindulva a hivatal hagyományos szerepéből, amely az iparjogvédelmi oltalommal kapcsolatos kormányzati stratégia fejlesztését és érvényesítését, illetőleg a kormányzati intézkedések kezdeményezését jelenti. Utalt az Európai Szabadalmi Egyezményben való tagság és az Európai Unió bővítése kapcsán felmerülő új kihívásokra. Idézett a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseiből. Részletezte az MSZH-­nak a nemzeti innovációs politikával kapcsolatos feladatait, külön hangsúlyt fektetve a VIVACE program főbb téziseire és a Design Terminal létrehozására.

Taglalta a hivatalnak az iparjogvédelmi oktatás és továbbképzés terén kifejtett tevékenységét, nevesítve a távoktatási programot, a tíz felsőfokú intézménnyel kötött együttműködési megállapodást és megemlítve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve tartott információs alapkurzusokat. Ismertette a magyar iparjogvédelmi információs hálózat felépítését, a 2000-ben a MTESZ-­szel együtt kialakított tájékoztató helyeket, a 2004 októberében a Miskolci Egyetemen megalapított PATLIB-központot és a 2004 szeptembere óta működő 23 ipar­jogvédelmi információs központ hálózatát.

Tájékoztatást adott az iparjogvédelmi szolgáltatások fejlesztéséről és a szolgáltatási hálózat fejlesztésére irányuló elképzelésekről, kiemelve a hozzáadott értéktöbbletet nyúj­tó szolgáltatási koncepciót. Ecsetelte a magyar vállalatok és a kis- és középvállalkozások ösztönzésére szolgáló gazdasági eszközöket és az iparjogvédelmi szolgáltatási díjak rendszerén belüli kedvezményeket.

A Spanyol Szabadalmi és Védjegyhivatal elnökét képviselő Javier-Moreno Ramos főosztályvezető a hivatalt érintő néhány fontosabb adat (a hivatal létszáma 650 fő, ebből 510 fő köztisztviselő, a többi szerződéses munkatárs) és a hivatal szerkezetének ismertetése után vázolta a hivatali tevékenység főbb irányait. Ezek: a jogok engedélyezése és bejegyzése, az innováció elősegítése, kiemelt feladatként hozzájárulás a technológiai haladáshoz minden lehetséges eszközzel. A hivatal új szerepköre: közelférkőzés az IP- közélet és a magánszektor szereplőihez.

A Spanyol Szabadalmi és Védjegyhivatal 2004- 2006. évi stratégiai tervének főbb elemei:

• minőségi koncepció: a bejelentők szolgálata, teljesítmény­ellenőrzés, a vizsgálati eljárások tökéletesebbé tétele;

• az e-hivatal létrehozása: 2005 júliusától a védjegyek területén, 2006 januárjától szabadalmi területen, 2005-től elektro­nikus szabadalmi közlöny, az aktákhoz való online hozzáférés, új szolgáltatások a honlapon;

• az innováció előmozdítása: innovációs munkakapcsolatok létrehozása, megállapodás megkötése a kereskedelmi kamarákkal;

• a jogi eljárási lépések korszerűsítése: új jogszabályok, szabadalmi jogi reform, az e-hivatal jogi kereteinek kialakítása;

• a spanyol mint műszaki nyelv használatának segítése: az IPC spanyol nyelvre való lefordítása, az ISA-/IPEA-­sze­rep erősítése, a Madridi Protokoll latin-­amerikai használatának támogatása;

• új nemzetközi együttműködési koncepció kialakítása: a WIPO-val és az ESZH-val közösen új Latin-amerikai Agenda kialakítása;

• iparjogvédelmi ismeretterjesztés: állandó oktatások, e-learning a tudatosságról, IP-oktatás az egyetemeken, tudatosítás a média irányában;

• jogérvényesítés: új direktíva a hamisítás ellen, a magánszektor bevonása.

A Holland Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, Harry Geijzers előadásának főbb gondolatai a következők voltak.

A "nagy" történelemmel rendelkező "kis" Hollandia gazdaságát a nyitottság, a nemzetközi kereskedelem és a multinacionális cégek viszonylag nagy számának jelenléte jellemzi. Az 1910. évi szabadalmi törvény bevezetése után az iparjogvédelmi rendszer virágzásnak indult, és a megalakult hivatal egy olyan 130 fő műszaki vizsgálót magába foglaló intézménnyé vált, amely például 1968-ban már évente 20 000 szabadalmi bejelentést vizsgált. Az ESZE 1973-ban történt aláírása és az ESZH 1977-ben történt létrehozása után Hollandiát érte az a kitüntetés, hogy az ESZH több részlegének helyt adjon, sőt első elnökét is adja. Az európai szabadalmi rendszer sikere következtében a nemzeti szabadalmi bejelentések száma Hollandiában drámai módon csök­kent, a jelenlegi évenkénti mintegy 3000-re.

Időközben a kis- és középvállalkozások visszajelzései alapján gyors és olcsó szabadalmi eljárások, továbbá húsz évnél rövidebb időtartamú szabadalmak engedélyezése iránti igény merült fel. Az 1995. évi törvény megoldott néhány ilyen jellegű problémát: bevezette a regisztrációs rendszert (nincs elővizsgálat) 6- 20 év közötti időtartamú szabadalmakkal és a 18 havi átfutási időt a bejelentéstől a megadásig. A hivatal emellett hivatásos szakértői tanácsadói szerepkört is kapott a bíróságon a megadás utáni iparjogvédelmi vitákat illetően. Kibővültek a hivatal információs és PR-kapcsolatai, növekvő igény merült fel az ESZH-val való kapcsolattartásra, különösen az automatizálás te­rén.

A 2000. évi Lisszaboni Agenda céljainak elérése érdekében a holland hivatalt három fő feladattal ruházták fel:

1. Az információs és PR-tevékenység intenzitásának fokozása, különösen a kis- és középvállalkozások irányában. Példaként erre az ún. holland IOI projekt említhető (holland rövidítés: innováció szabadalmi információ felhasználásával).

2. Az infrastrukturális tudatosság fokozása (egyetemek, műszaki intézmények, főiskolák) az iparjogvédelmi jogok tekintetében.

3. Politikaformáló tanulmányok készítése a kormányzati intézmények, különösen a gazdasági minisztérium számára.

Jelenleg a hivatal a passzív, szabályozó szerepkört "félretéve" keresi aktív, ösztönző, politikaformáló helyét a holland gazdaságban.

A Dán Szabadalmi és Védjegyhivatal főigazgatója, Jesper Kongstad elsőként néhány adatot ismertetett a dán szabadalmi tevékenység növekedésének szintjéről, amely a "világelit" szempontjából valahol a svéd és a holland hivatal közötti helyet foglalja el. Ami a védjegy- és a for­ma­tervezésiminta-bejelentéseket illeti, a dán cégek a közösségi védjegybejelentések (CTM) élén vannak a millió lakosra vetített bejelentési számok tekintetében (1997. és 2002. évi adatok). Különösen szembetűnő az emelkedés a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentési szám tekintetében, egymillió lakosra számítva a bejelentési szám itt is kétszerese a legmagasabb (német és svéd) európai be­jelentési számnak.

A dán gazdasági minisztérium és a Gallup 2004. évi felmérései szerint az iparjogvédelmi jogok oltalma a magas fokú innovatív üzleti vállalkozás megítélése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az innovatív szint megítélése szem­pontjából a dán hivatal az innovativitási szint ne­gyedik helyét foglalja el, ami 50%-os, "magas fokon innovatív" besorolást jelent. Egy másik érdekes felmérés szerint a dán cégek és a dán üzleti szektor IPR-aktivitása mintegy 50%-os, az alábbi két kérdésre adott körkérdés eredményeinek 2004. évi összegezése után: "Jegyeztek-e be iparjogvédelmi jogokat az Ön cége nevére?" és "Kért-e az Ön cége iparjogvédelmi jog tárgyára oltalmat az elmúlt három évben?"

Az előadó röviden összegezte a dán hivatal szerepkörét: ez a hivatali státuszán és lényegi jogengedélyezési kompetenciáján túlmenően az innováció nagymértékű elősegítése és támogatása. Stratégiájának fő elemei az internacionalizmus (a működő nemzetközi cégek számára vonzó versenyképes üzleti szolgáltatások kifejlesztése) és az illetékes dán IPR-központ (industrial property rights - iparjogvédelmi jogok) kiépítése (erős kompetencia az összes IPR-ügyben, rendszeres IPR-ismeretterjesztés Dániában). Az első csoport keretében nevesített feladatok: nemzetközi harmonizáció, hatékony nemzetközi esetvizsgálat, javított Nordic szabadalmi együttműködés, nemzetközi üzleti felhasználók megcélzása, nemzetközi tervek. A második csoport tevékenységei: IPR-közszolgáltatások, tudás­transz­fer­modellek, tanfolya­mok és oktatás, IPR-kutatási környezet.

A Norvég Szabadalmi Hivatal elnöke, Jorgen Smith ismertette a 4,5 millió lakosú Norvégia gazdasági alapágazatait: olaj- és gázkitermelés, élelmiszeripar, fémmegmunkálás, árukereskedelem és szolgáltatások, hajózás, halászat, halfeldolgozás. A vállalatok 95%-a kis- és közepes vállalkozás.

Az 1911-ben létesült Norvég Szabadalmi Hivatal küldetése, hogy iparjogvédelmi hatáskörrel rendelkező nemzeti központ legyen, iparjogvédelmi jogokat engedélyezzen, egyéb iparjogvédelmi szolgáltatásokat nyújtson (tanfolyamok, előzetes kutatás és vizsgálat), elősegítse az ipari tulajdon oltalmának stratégiai célú hasznosítását, külön koncentrálva a kis- és közepes vállalkozásokra, az ipar számára ösztönözze az innovációt és értéktöbbletet teremtsen.

A siker kritériumainak vázlata:

• helyi hatáskör: az iparjogvédelmi oltalmi jogok vizsgálata, széles körű kompetencia valamennyi IPR-­kategóriában, az IPR stratégiai célú alkalmazása;

• helyi elérhetőség: ott kell lenni, ahol a felhasználó - fizikailag, elektronikus eszközökkel, nyelvileg;

• helyi bekapcsolódás: meg kell vizsgálni, aktív és korszerű módon követni kell a felhasználók igényeit.

A következő statisztikai adatok közlése után a hallgatóságra bízta annak megítélését, sikeres-e a norvég hivatal. A norvég iparvállalatok 78%-a tisztában van vele, hogy a norvég szabadalmi hivatal létezik. Az iparvállalatok 34%-a ismeri szolgáltatásaikat. A vállalatok 41%-a mondja, hogy az iparjogvédelmi jogok fontosak számukra, és a vállalatok 96%-a érzi úgy, hogy a közeljövőben termékeiket, ötleteiket és védjegyeiket illegálisan másolni fogják!

A Szlovák Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, DarinaKylianova, miután ismertette hivatala főbb adatait és tevékenységi területeit, felvázolta a szlovák hivatalnak az iparjogvédelmi tudatosság fejlesztése terén foganatosított főbb intézkedéseit: honlap létrehozása, iparjogvédelmi kiadványok, tudatosító füzetek készítése, iparjogvédelmi konferenciák szervezése Szlovákiában, az ún. "nyitott kapuk napja", oktatási tevékenység, szemináriumok bírók, ügyészek, vámtisztviselők, kormányzati szakemberek számára, egyetemi iparjogvédelmi oktatás, négy iparjogvédelmi oktatási modul kialakítása.

Szlovákiában négy szabadalmi információs és konzultációs központot és tíz ún. kontaktpontot hoztak létre. Név szerint említette a besztercebányai Üzleti Inkubátor- és Tech­nológiai Központot, a túrócszentmártoni Üzleti Inkubátorközpontot és a Zsolnai Egyetem Versenyképességi Központját. Külön hangsúlyt helyezett a kiállításokon és a vásárokon való szlovák hivatali részvételre (pl. Nyitrai Műszaki Vásár) és a nemzetközi találmányi kiállításokon való részvételre és díjátadási tevékenységre (pl. Jan Bahyl feltalálói díj átadása). Külön kiemelte, hogy igen jók a szlovák hivatal médiakapcsolatai: 2004 novemberében kétnapos ta­lálkozót szerveztek a szlovák véleményformáló média kép­viselői számára.

A konferencián elhangzott előadásokat követően rövid véleménycsere folyt az iparjogvédelmi díjpolitika kérdéseiről, főként azzal kapcsolatban, hogy a hivatali szolgáltatások részét képezzék-e az iparjogvédelmi díjpolitikának. Szó volt többek között az egyes hivatalok által alkalmazott díjmegállapítási technikákról, a szabadalmi ügyvivői költségek alakulásáról is.

A konferencia résztvevői között egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy az ilyen típusú, vezetői szintű, ismeretszerző és stratégiai véleményformáló konferenciákra a nemzetközi iparjogvédelmi intézmények között bizonyos időnként feltétlenül szükség van.

Tidrenczel Béla

* * *

Rekordszámú nemzetközi szabadalmi bejelentés 2004-ben

(a WIPO sajtóközleménye)

A nemzetközi szabadalmi rendszerben benyújtott egy­mil­liomodik nemzetközi szabadalmi bejelentés évében, azaz 2004-ben rekordszámú, több mint 120 000 bejelentés érkezett a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Szabadalmi Együttműködési Szerződése (PCT) keretében. A rendszer legnagyobb használója továbbra is az Amerikai Egyesült Államok, a legnagyobb növekedési ütemet azonban az ázsiai kontinens képviseli, nevezetesen Japán, a Koreai Köztársaság és Kína. A PCT a nemzetközi szabadalmi rendszer sarokköve, amely gyors, rugalmas és költ­ség­hatékony módot kínál a szabadalmi oltalom megszerzéséhez a rendszerhez tartozó 126 tagországban.

"A nemzetközi szabadalmi rendszer bámulatos fejlődésen ment át az elmúlt években: hozzájárult az emberiség közös tudásának kibontakoztatásához, és ösztönözte a technológiai haladást"- mondta Francis Gurry, a WIPO PCT-ért felelős főigazgató-helyettese. Hozzátette: "Figyelemre mél­tó, hogy a fejlődő világban egyre több vállalat ismeri fel - mint a világpiaci versenyképesség fokozásának eszközét - a szabadalmak és a PCT stratégiai jelentőségét üzletpolitikájának tervezésekor". Véleménye szerint az elkövetkezendő években további növekedés várható az ázsiai kontinens részéről, és megjegyezte, ha megmarad a jelenlegi növekedés üteme, 2005-ben Kína megelőzi Ausztráliát, és ezzel a rendszer 12. legnagyobb használójává lép elő.

2004-ben az Amerikai Egyesült Államok ipara és feltalálói tették az összes bejelentés 34,9%-át. A japán bejelentők (16,6%) - akik a németeket szorították ki 2003-ban a második helyről - megtartották a helyüket, őket követi Németország (12,4%), Franciaország (4,4%) és az Egyesült Királyság (4,2%). A PCT használata 2004-ben 15%-kal nőtt Japánban. A bejelentési kedv a Koreai Köztársaságban (19,3%-­os növekedés) és Kínában (37,8%-os növekedés) szintén nagymértékben növekedett.

A 2004-ben tett 120 100 bejelentés (előzetes becslés - a WIPO-hoz az év első felében folyamatosan érkeznek be azok a PCT-bejelentések, amelyeket 2004-ben a nemzeti hivataloknál nyújtottak be) 4,3%-os növekedést jelez a 2003. évi bejelentésszámhoz képest. A holland óriáscég, a Philips Electronics N.V. újra a legnagyobb bejelentési számot érte el, amelyet a Matsushita (Japán), majd a Siemens (Németország), a Nokia (Finnország), a Bosch (Németország), az Intel (USA), a BASF (Németország), a 3M (USA), a Motorola (Németország) és végül a Sony (Japán) követ.

A fejlődő országokból 2004-ben érkezett nemzetközi bejelentések száma a 2003. évihez viszonyítva 23%-os növekedést mutat, ez az összes nemzetközi szabadalmi bejelentés 6,3%-a. A listát a Koreai Köztársaságból benyújtott bejelentések vezetik 3521 bejelentéssel, majd Kína következik 1782, India 784, Dél-Afrika 416, Szingapúr 415, Brazília 280 és végül Mexikó 137 bejelentéssel. Számos fejlődő ország - nevezetesen a Koreai Köztársaság, Kína, Dél-Afrika, Szingapúr és Brazília - két számjegyű növekedést ért el a PCT használata terén. A fejlődő országok a PCT-tagság 56%-át teszik ki, ez a PCT jelenlegi 126 szerződő államából 71 állam.

A PCT tíz legnagyobb használója a fejlődő országokban Samsung Electronics (Koreai Köztársaság), LG Electronics (Koreai Köztársaság), Huawei Tech­nologies (Kína), Ranbaxy Laboratories (India), Agency for Science, Technology and Research (Szingapúr), ZTE Corporation (Kína), LG Chem (Koreai Köztársaság), Electronics and Telecommunications Research Institute (Koreai Köztársaság), Council of Scientific and Industrial Research (India) UTStarcom (Koreai Köztársaság).

 

Fejlemények 2004-ben

2004 januárjában indult el a PCT-SAFE szoftver alkalmazása. Ez a szoftver lehetőséget nyújt a PCT-bejelentőknek, hogy bejelentéseiket elektronikus úton tegyék meg biztonságos internetes kapcsolat segítségével (lásd: PR/2004/374). 2004 februárjában a WIPO PCT-átvevő hivatala (amely a PCT valamennyi szerződő államából fogad nemzetközi bejelentéseket) az összes PCT-tagállam bejelentői számára elérhetővé tette az elektronikus úton történő bejelentést.

A WIPO új E-Pdoc bejelentési rendszere is 2004-ben indult útjára. Ez a rendszer lehetővé teszi a WIPO számára, hogy elektronikus formában vegyen át, dolgozzon fel és továbbítson elsőbbségi iratokat. Az elsőbbségi iratok feljogosítják a bejelentőket arra, hogy PCT-bejelentésük bejelentési napjaként azt a napot igényeljék, amelyen először tettek bejelentést egy adott találmányra a szabadalmi hivatalok valamelyikében. A korábbi bejelentési nap szolgál továbbá a PCT nyújtotta oltalom érvényességének kezdőnapjaként is, feltéve, hogy a szóban forgó nemzeti szabadalmi hivatalok megadták az oltalmat.

2004 júliusában a Kanadai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal a PCT szerinti nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként kezdte meg munkáját. Ezek a szervek - számuk jelenleg összesen 12 - kulcsszerepet töltenek be a PCT-rendszerben, mivel véleményt adnak a bejelentők számára bejelentéseik szabadalmaztathatóságát illetően, lehetővé téve számukra, hogy körültekintőbben döntsenek arról, folytassák-e egyáltalán, és ha igen, hogyan folytassák a szabadalmaztatásra irányuló eljárást a nemzeti vagy a megadási szakaszban.

 

Az egymilliomodik PCT-bejelentés

2005 januárjában a WIPO ünnepséget rendezett az egymilliomodik PCT-bejelentés benyújtása kapcsán a rendszer több nagy használója képviselőjének jelenlétében. Az ünnepségen Gurry úr az alábbiakat mondta: "A szabadalmi rendszer történetének ez a mérföldköve tanúbizonyság arra, hogy a szellemi tulajdon jelentősége nő egy olyan korban, amikor a gazdagság megteremtése egyre inkább a szellemi, és nem pedig a fizikai tőke függvénye." Hozzátette: "A szabadalmi rendszer fenntartása a lehető legjobb módja annak, hogy előmozdítsuk az innovációt, ami az életminőség javulását eredményezi. Szabadalmi rendszer nélkül a vállalatok megpróbálnák titokban tartani versenyképességi előnyüket, így szegényebb lenne az emberiség közös tudáskincse." Az ipar képviselői hangsúlyozták a PCT üzletstratégiai jelentőségét, illetve kiemelték azt a kulcsszerepet, amelyet a szellemitulajdon-védelmi rendszer tölt be az innováció előmozdításában. (Lásd http://www.wipo.int/edocs/prdocs/en/2005/wipo_pr_2005_401.html)

A PCT-bejelentések számának növekedési üteme az elmúlt nyolc évben vált különösen jelentőssé. A PCT-­el­járások 1978-as kezdete óta 18 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az összes bejelentés száma elérje a 250 000-et, de 4 év elég volt ennek a számnak a megkétszereződéséhez (500 000), ami újabb négy év alatt ismét a kétszeresére nőtt (1 000 000).

 

Háttér-információ

A PCT a nemzetközi szabadalmi oltalom megszerzésének rendkívül előnyös útját kínálja a feltalálók és az ipar számára egyaránt. A PCT alapján tett egyetlen "nemzetközi" szabadalmi bejelentéssel egyszerre lehet számos ország mindegyikében oltalmat kérni ugyanarra a találmányra. Mind a bejelentők, mind a PCT szerződő államainak szabadalmi hivatalai élvezik az előnyét annak, hogy a formai követelmények egységesek, nemzetközi kutatási és elővizsgálati jelentések készülnek, és a PCT-rendszer központosított nemzetközi közzétételt biztosít. A nemzeti szabadalomengedélyezési eljárások és a kapcsolódó költségek az esetek többségében legfeljebb nyolc hónappal (egyes hivatalok esetén akár még többel is) elhalasztódnak a hagyományos szabadalmi rendszerhez képest. Addigra a bejelentő már értékes többletinformációval rendelkezik a szabadalmi oltalom megszerzésének valószínűségét, valamint a találmány iránti lehetséges üzleti érdeklődést illetően.

 

További információ

Media Relations& Public Affairs Section, WIPO
Tel.: +41 22 338 8161 vagy 338 95 47
e-mail: <& /comps/email.mc, cim=>'pulicinf [sddeeffnbfnjndfbn] wipo [uzzuehrgewzgewzug] int' &>.

Fordította: Kincses Ágnes