Szemle - 2005. 06.

NEMZETKÖZI KITEKINTŐ

DR. PALÁGYI TIVADAR

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

1. Amerikai Egyesült Államok
2. Brazília
3. Bulgária
4. Chile
5. Dánia
6. Dél-Afrika
7. Dél-Korea
8. Egyiptom
9. Európai Bíróság
10. Európai Szabadalmi Egyezmény
11. Európai Szabadalmi Hivatal
12. Finnország
13. Hongkong
14. India
15. Indonézia
16. Japán
17. Jemen
18. Kanada
19. Kína
20. Lengyelország
21. Lettország
22. Litvánia
23. Londoni Egyezmény
24. Malajzia
25. Mexikó
26. Nagy-Britannia
27. Németország
28. Pakisztán
29. Románia
30. Sao Tomé és Principe
31. Szabadalomjogi Szerződés
32. Szerbia és Montenegró
33. Szlovénia
34. Tajvan
35. Törökország

1. Amerikai Egyesült Államok

A) Az amerikai Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) az Anchor Wall Systems, Inc. v. Rockword Retaining Walls, Inc. ügyben 2004-ben hozott döntésében az "általában párhuzamos" kifejezést értelmezte.

A szabadalom egymáshoz kapcsolt olyan falazattömbökre vonatkozott, amelyek kiegészítő támasztószerkezet és habarcs felhasználása nélkül képesek ellenállni földnyomásnak. Az egyik igényponti jellemző szerint a falazat "alsó felülete általában párhuzamos a felső felülettel" (has a bottom face generally parallel to the top face).

A szabadalmas bitorlási pert indított egy versenytársa ellen. Az alsófokú bíróság nem állapított meg bitorlást, mert a párhuzamosság egy matematikai fogalom lévén, szerinte az igénypont szóhasználata a matematikailag pontos "párhuzamos" jelentésre korlátozódott.

A CAFC-hez benyújtott fellebbezésében a szabadalmas azzal érvelt, hogy az alsófokú bíróság az "általában párhuzamos" kifejezés első tagját nem vette figyelembe.

A CAFC megváltoztatta az alsófokú bíróság határozatát, megállapítva, hogy bár a "párhuzamos" szó a szótár szerint egyetlen pontos matematikai jelentéssel bír, de ugyanakkor figyelembe vette, hogy egyrészt az "általában" határozónak a "párhuzamos" jelző előtti használata lehetővé tesz a pontosan párhuzamostól való eltérést is, másrészt a szabadalom leírása nem tartalmazott külön meghatározást sem az "általában", sem a "párhuzamos" szóval kapcsolatban, és az engedélyezési eljárás során sem került sor ezeknek a kifejezéseknek a szűk matematikai jelentésre való korlátozására.

A CAFC döntése arra is kitért, hogy az "általában" (generally) és a "lényegileg" (substantially) kifejezések általánosan használtak a szabadalmi igénypontokban. A szabadalmi nyelvben ugyancsak gyakran előfordulnak a "megközelítik egymást", "közel", "lényegileg egyenlő" és hasonló kifejezések, és ezek használatát a szabadalmi elővizsgálók és a bíróságok hagyományosan elfogadják. Bár egy szabadalmi igénypontban elvileg pontos kifejezéseket kell használni, ilyen mértékű pontatlanság megengedhető.

A pontatlanságnak azonban vannak határai. A CAFC egy olyan szabadalom ügyében hozott 2003-ban döntést, amely kifejtette, hogy az alumíniummal bevont rozsdamentes acél kedvező tulajdonságokat mutat korrózióval és magas hőmérsékleten bekövetkező oxidációval szemben. Az acélszalagok megömlesztett alumíniumon való áthúzása alumíniumbevonatú acélt eredményez, azonban meg kellett oldani azt a feladatot, hogy az alumínium tapadjon az acélhoz, vagyis "nedvesítse" azt. A nem megfelelő mértékű nedvesítés azt eredményezheti, hogy később az alumíniumbevonat leválik az acélról.

A feltalálók megoldották ezt a feladatot, de felismerték, hogy megoldásuk nem ad kielégítő eredményt, ha az alumíniumbevonat nem kellő mértékben tiszta. A szabadalmi leírásban ismertették, hogy a 0,5 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségű szilíciumszennyezést tartalmazó alumínium csökkenti az alumíniumbevonat vegyi reaktivitását, amire ahhoz van szükség, hogy az alumíniumbevonat kötődjék az acélfelülethez. Ezért a szabadalmi leírás olyan megállapítást tartalmazott, hogy az alumíniumbevonatban levő szilíciumszennyezés mértéke nem haladhatja meg a körülbelül 0,5 tömegszázalékot, és az alábbi korlátozást tartalmazta: a bevonó fém "lényegileg alumíniumból áll" (consisting essentially of aluminium).

Amikor a szabadalmas egy versenytársát bitorlásért beperelte, azzal érvelt, hogy a bíróságnak a szabadalmi igénypontokat kellően tágan kell értelmeznie ahhoz, hogy azok oltalmi köre 10 tömegszázalékig terjedő mennyiségű szilíciumszennyezést tartalmazó bevonó alumíniumfürdőkre is kiterjedjen. A bíróság azonban a "lényegileg alumíniumból álló" kifejezést úgy értelmezte, hogy az csak 0,5 tömegszázalékig terjedő mennyiségű szilíciumtartalmat enged meg, aminek következtében nem állapított meg bitorlást.

A bíróság úgy érvelt, hogy nem kell messzebb nézni a szabadalmi leírásnál, amely egyértelműen megállapította, hogy a találmány célja a jó nedvesítés, valamint egy, a technika állásától elhatároló jellemző volt. A szabadalmi leírás azt is egyértelműen leszögezte, hogy "körülbelül 10 tömegszázalék szilícium" túlságosan sok a fenti cél eléréséhez, szemben a majdnem tiszta alumíniummal, amely ezért előnyösen alkalmazható. Emellett a leírás egy helyén az a megállapítás is szerepelt, hogy az a pontos szilíciummennyiség, amelyet a feltalálók túl soknak tekintenek, 0,5 tömegszázalék.

Ennek a megállapításnak az alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb szilíciummennyiség lényegesen megváltoztatná a találmány alapvető és új tulajdonságait, és ezért az igénypontokat úgy kell értelmezni, hogy azok az alumíniumbevonatban nem engednek meg 0,5 tömegszázaléknál nagyobb szilíciumtartalmat.

A fentiekből levonható az a tanulság, hogy a megfelelő kifejezés használata fontos ahhoz, hogy a szabadalmi hivatal elfogadja az igénypontokat, de kismértékű terminológiai lazaság segíthet csökkenteni azt a kockázatot, hogy egy bitorló megkerülheti az igénypontok oltalmi körét.

B) Az amerikai szabadalmi joggyakorlat szerint a bejelentőnek kötelessége, hogy az elővizsgálóval közölje a bejelentés tárgyát érintő és számára ismert anterioritásokat. Ezt a kötelezettséget a CAFC a Dayco Products, Inc., v. Total Containment, Inc. ügyben nemrég hozott döntésében súlyosbította, mert a bejelentő kötelességének nyilvánította azt is, hogy közölje a hivatallal, ha hasonló igénypontokat elutasítottak egy hasonló, de nem párhuzamos bejelentés ügyében. A konkrét esetben egy másik amerikai elővizsgáló a bejelentő egy hasonló bejelentését vizsgálta, és hasonló igénypontok ellen eltérő nyomtatványokat nevezett meg.

A döntés nem közli, hogy milyen igénypontokat kell hasonlónak minősíteni. Az azonban egyértelmű, hogy közölni kell egy elővizsgálóval, ha egy másik bejelentés ügyében hasonló igénypontokat elutasítottak, sőt, ha az elutasítás eltérő publikációk alapján történt, ezeket a publikációkat is meg kell nevezni.

2. Bahrein

Az iparjogvédelmi hivatal bejelentette, hogy az igazságügyi minisztériummal együttműködve számos iparjogvédelmi tárgyú törvény módosításán dolgoznak. Így 2004-ben a hivatalos közlönyben kihirdették a szabadalmakra és használati mintákra, valamint a földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvényt. Mindkét törvény előreláthatólag 2005-ben lép hatályba. Emellett előkészítés alatt áll a védjegytörvény, a növényfajták oltalmára vonatkozó törvény, az ipariminta-törvény és az integrált áramkörökre vonatkozó törvény. E törvénytervezetek közül előreláthatólag a védjegytörvényt fogják először kihirdetni a hivatalos közlönyben.

3. Belgium

Belgiumot 2004. szeptember 9-én elmarasztalta az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ), mert nem léptette hatályba a biotechnológiai találmányok szabadalmazására vonatkozó, 98/44/EC számú irányelvet.

Ezt az irányelvet 2000. június 30-ig kellett volna hatályba léptetni, amit azonban Belgium nem hajtott végre, bár ezzel nem állt egyedül. Az Európai Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy az ECJ marasztalja el mindazokat a tagállamokat, amelyek az irányelvet nem léptették hatályba. Időközben az ECJ ilyen ok miatt elmarasztalta Franciaországot, Hollandiát és Németországot is, aminek eredményeként Franciaország és Hollandia már hatályba léptette az irányelvet, és Németországban sikerült a vonatkozó törvénytervezetet elfogadtatni a Bundestaggal. Belgiumban a Szövetségi Parlament előtt van egy ilyen vonatkozású törvénytervezet.

Az ECJ általi első elmarasztalás egy irányelv hatálybaléptetésének elmulasztása miatt nem von maga után közvetlen pénzügyi szankciót. Ha azonban az illető tagállam hat hónapon belül nem lépteti hatályba az irányelvet, amely miatt egyszer már elmarasztalták, második elmarasztalás következhet, amely naponként fizetendő büntetés kirovásával jár; ennek összegét a kérdéses tagállam GDP-je alapján határozzák meg. A büntetés összege mindenképpen több millió euróra rúg.

4. Brazília

Brazíliából olyan hírt kaptunk, hogy a Brazil Szabadalmi Hivatal - hasonlóan számos nemzeti szabadalmi hivatalhoz - figyelemmel kíséri a kereskedelmi módszerek szabadalmazása terén mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind az Európai Szabadalmi Hivatalnál egyre liberálisabbá váló joggyakorlatot, és tanulmányozza azt a kérdést, hogyan lehetne az ilyen találmányok brazíliai szabadalmazását összhangba hozni a kereskedelmi, számviteli és pénzügyi tevékenységre vonatkozó sémák, elvek vagy módszerek szabadalmazását tiltó törvényi rendelkezéssel.

5. Comore-szigetek

A Comore-szigetek (országkód: KN) kormánya 2005. január 3-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a PCT a Comore-szigetekre nézve 2005. április 3-án lépett hatályba. Ezért egy 2005. április 3-án vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentés önműködően a Comore-szigetek megjelölését és kiválasztását is jelenti.

A Comore-szigetek kormánya 2005. január 3-án a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát is letétbe helyezte. Így ez ebben, a 169. tagállamként csatlakozó országban szintén 2005. április 3-án lépett hatályba.

6. Dánia

A dán Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint a Tivoli Vidámpark nem gátolhatja meg, hogy a Jacobsen pékség a TIVOLI védjegyet használhassa sütőipari termékek és aprósütemények eladásánál. Mindkét félnek van bejegyzett TIVOLI védjegye, de eltérő áruosztályokban.

7. Dél-Korea

A) A Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal bejelentette, hogy 2004-ben 140 176 szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Ez 2003-hoz képest 17,4%-os növekedést jelent, ami annak tulajdonítható, hogy a koreai cégek az elmúlt évben komoly beruházásokat eszközöltek kutatási és fejlesztési téren, és emellett a külföldi cégek is a korábbinál több bejelentést nyújtottak be.

B) A koreai Reform International (Reform) cég 2003 augusztusában megsemmisítési keresetet indított a Vivendi Universal Games (Vivendi) cég DIABLO védjegye ellen. A Szabadalmi Bíróság a felperes javára döntött, aminek következtében a DIABLO védjegy lajstromozását semmisnek nyilvánították, és így kétségessé vált az amerikai Blizzard Entertainment cég híres számítógépes játéka dél-koreai árusításának jogossága.

Az ügy előzménye, hogy a Vivendi, a diabolo játék forgalmazója hivatalos felszólítást küldött a Reformnak, hogy szüntesse meg a DIABLE védjeggyel ellátott áruk gyártását és forgalmazását, mert ez a DIABLO védjegy kapcsán megtévesztést okozhat. A Reform azonban 1998. április 13-án kérelmet nyújtott be a DIABLE védjegy lajstromozása iránt, aminek alapján ezt a védjegyet 1999. április 14-én lajstromozták, mégpedig 17 hónappal korábban a DIABLO védjegy 2000. szeptember 14-i lajstromozásánál. Ezért a Reform védjegytörlési keresetet indított a Vivendi ellen. Ugyanakkor a Vivendi kérte a Reform védjegyhasználatának megtiltását azon az alapon, hogy a lajstromozott védjegy számokat és betűket tartalmazott, nem pedig a "Diable" szó betűit.

A Reform keresete alapján a Szabadalmi Bíróság semmisnek nyilvánította a DIABLO védjegyet.

8. Európai Szabadalmi Hivatal

Az Európai Szabadalmi Hivatal 2005. január 27-én értesítette a Nemzetközi Irodát arról, hogy 2005. március 1-jétől további két évre meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig korlátozza az ESZH-nak mint nemzetközi kutatási hatóságnak és nemzetközi elővizsgáló hatóságnak az illetékességét üzleti módszerekre vonatkozó bejelentések területén.

9. Horvátország

A Szabadalomjogi Szerződés (Patent Law Treaty) ratifikálását 2004. október 6-án publikálták a hivatalos lapban, és a szerződés az ezt követő nyolc nap elteltével lépett hatályba Horvátországban.

10. India

A) Az Indiai Szabadalmi Hivatal elnöke megváltoztatta a szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban benyújtott feltalálói nyilatkozatokkal kapcsolatos követelményeket.

Az új szabályozás szerint ha az indiai bejelentést nem az első és valódi feltaláló, hanem olyan személy nyújtja be, aki nem azonos az eredeti országbeli bejelentővel, igazolni kell a bejelentői jogosultságot.

Az új szabályozás azt is világossá teszi, hogy amikor az eredeti országbeli és az indiai bejelentő azonos, a bejelentőnek csak feltalálói nyilatkozatot kell benyújtania olyan nyilatkozattal együtt, hogy az eredeti országbeli bejelentő az első és valódi feltaláló jogutódja.

Az új szabályozás egyaránt vonatkozik a nemzeti, a nemzetközi, valamint az uniós elsőbbség igénylésével benyújtott bejelentésekre.

B) A 2004. évi módosított indiai szabadalmi törvény lehetővé teszi a szabadalmazási eljárás meggyorsítását, és így a szabadalom mintegy hat hónapon belüli megadását. Ehhez az alábbi lépések megtétele szükséges:

a) A szabadalmi bejelentés benyújtását követően azonnal kell kérni a bejelentés publikálását, aminek alapján a bejelentést körülbelül egy hónapon belül közzéteszik a szabadalmi hivatal hivatalos lapjában (Patent Office Journal).

b) A bejelentés közrebocsátása után kérni kell a bejelentés vizsgálatát, aminek alapján az elővizsgáló 1-3 hónapon belül elvégzi a vizsgálatot és megküldi a vizsgálati jelentést. Ezt követően a bejelentő hat hónap határidőt kap ahhoz, hogy a bejelentést engedélyezésre kész állapotba helyezze.

c) A szabadalmi hivatal által közölt kifogások elhárításához rendszerint 2-3 hónapra van szükség.

d) A kifogások elhárítása után a szabadalmat engedélyezik és meghirdetik a Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában, és a szabadalom számát is közlik.

C) Előző tájékoztatónkban azt közöltük, hogy a szabadalom engedélyezését követően pecsételési illetéket kell leróni, kivéve a 2004. december 31. előtt benyújtott függő bejelentéseket. Újabb indiai híradás szerint ez az információ téves volt, mert a 2005. január 1-jét követően benyújtott bejelentésekre engedélyezett szabadalmak esetében nem kell pecsételési díjat fizetni.

11. Indonézia

Indonéziában 2004 októberében a kormány kényszerengedélyt adott a Boehringer Ingelhein cég Nevirapin és a Biochem Pharma Inc. Lamivudin gyógyszerére vonatkozó szabadalmakra. A kényszerengedély célja a HIV/AIDS járvány terjedésének megfékezésére irányuló erőfeszítések segítése volt.

12. Irán

A) Az iráni Kazem Razindraneh fárszi írásmóddal lajstromoztatni kívánta a NOKIAN védjegyet a 12. áruosztályban. A finn Nokia Corporation (Nokia) felszólalt a bejelentés ellen arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy megtévesztően hasonlít az ő jóhírű NOKIA védjegyéhez, amely a 9. és a 35. áruosztályban van Iránban lajstromozva. Helyzetének megerősítése és a vonatkozó törvényes követelmények kielégítése érdekében a Nokia új NOKIA védjegybejelentést is benyújtott a 12. áruosztályban. Azt is előadta, hogy a NOKIAN védjegy használata félrevezetné az átlagos fogyasztót az áruk eredetét illetően.

Az iráni bejelentő arra hivatkozott, hogy a NOKIAN védjegynek saját fárszi jelentése van, és megjelenésében sem hasonlít a NOKIA védjegyhez. A bíróság azonban a Nokia javára döntött, és elrendelte a NOKIAN védjegybejelentés törlését, mert a két védjegy között közeli hasonlóságot állapított meg különös tekintettel arra, hogy a Nokia a saját védjegyét korábban már világszerte használta. A bíróság azzal is érvelt, hogy a NOKIAN védjegy használata megtévesztené a fogyasztókat.

Ezt a döntést a Fellebbezési Bíróság is megerősítette.

B) Egy iráni bíróság a közelmúltban úgy döntött, hogy a gyógyászati termékekre lajstromozott ZADITEN és ZATIFENE védjegyek nem megtévesztően hasonlók. Az ítélet indoklása megállapítja, hogy a gyógyszereket orvosok írják fel és gyógyszerészek adják ki, akik kellően iskolázottak ahhoz, hogy ne zavarja vagy tévessze meg őket a védjegyek hasonlósága.

13. Japán

A vizsgálatlan bejelentések száma Japánban évről évre növekszik, 2000-ben meghaladta a 400 000-et, majd 2002-ben elérte az 500 000-et. E növekedésben komoly szerepe van annak a ténynek, hogy a bejelentések vizsgálatának határidejét 2001. szeptember 30-ig a bejelentés napjától számított hét évig lehetett halasztani, de ezt a határidőt 2001. október 1-jétől kezdve három évre csökkentették. Jelenleg a vizsgálat kérelmezésétől számítva átlagosan 24 hónap eltelte után adják ki az első hivatali végzést, és a vizsgálat átlagos időtartama 29 hónap. A Japán Szabadalmi Hivatalban 2002-ben 1105 elővizsgáló dolgozott, szemben az Európai Szabadalmi Hivatal 2917 (2001-ben) és az Amerikai Szabadalmi Hivatal 3538 (2002-ben) elővizsgálójával.

Az Európai Szabadalmi Hivatalnál 2004 végén a bejelentések érdemi vizsgálatát a vizsgálati kérelem benyújtásától számítva átlagosan 21 hónap eltelte után kezdték el, és az elővizsgálati eljárás átlagos időtartama 46 hónap volt. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal 2004-ben az első végzést a benyújtás napjától számítva átlagosan 17 hónap múlva adta ki, és az elővizsgálat átlagos időtartama 24 hónap volt.

A Japán Szabadalmi Hivatal mindkét időtartamot csökkenteni kívánja. Ezért az elővizsgálók számát az elkövetkezendő tíz évben 300-zal kívánja növelni, és ezenkívül a következő öt évben 500 elővizsgálót kíván öt évre szóló szerződéssel átmenetileg alkalmazni. 2004-ben a hivatal 98 nem állandó elővizsgálót alkalmazott, akikkel együtt az elővizsgálók száma 2004-ben 2003-hoz képest 117-tel növekedett.

A vizsgálat meggyorsítása érdekében a hivatal növeli az újdonságvizsgálatra külső szerveknek kiadott megbízások számát. 2003-ban 160 000 ügyet, vagyis az összes vizsgált bejelentésnek mintegy 70%-át adták ki kutatásra egy erre szakosodott cégnek. A hivatal ezt a számot 2008-ig 220 000-re kívánja növelni.

14. Jordánia

Jordánia 2004. szeptember 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezményhez való csatlakozás okmányát. Így az egyezmény Jordániára nézve 2004. október 24-én vált hatályossá.

15. Kanada

A) A Janssen-Ortho v. Novopharm bitorlási ügyben a bíró elutasította a felperes ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, mert megállapította, hogy a kereset alapját képező szabadalom kézenfekvőség miatt érvénytelen. A szabadalom az ofloxacin balra forgató enantiomerjére, a levofloxacinra vonatkozott.

A találmány kézenfekvőségét a bíró a következő megállapításokra alapozta:

a) a levofloxacin tulajdonságai az ofloxacin tulajdonságainak ismeretében nem voltak váratlanok vagy meglepően jobbak; és

b) egy átlagos vegyész közvetlenül eljuthatott arra a következtetésre, hogy az egyik enantiomer a már felismert kedvező tulajdonságok, nevezetesen az ofloxacin mikrobaellenes hatása, oldhatósága és toxicitása vonatkozásában valószínűleg kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a racemát vagy a másik optikai izomer. Ezért olyan kísérletek lefolytatása, amelyek célja annak megállapítása, hogy melyik enantiomer rendelkezik viszonylag kedvezőbb tulajdonságokkal ilyen területen, nem igényel feltalálói tevékenységet.

Ez az eset azt bizonyítja, hogy egy enantiomerre vonatkozó igényponttal kapcsolatos feltalálói tevékenységet az igényelt enantiomer váratlan vagy meglepő tulajdonságainak az igazolásával kell alátámasztani.

B) A Kanadai Védjegyhivatal 6-9 hónapra csökkentette a védjegybejelentések vizsgálatának időtartamát. A hivatal vezetője azonban bejelentette, hogy céljuk az elkövetkezendő két évben ennek az időtartamnak két hónapra való csökkentése.

C) A Kanadai Szabadalmi Hivatal védjegyügyekben illetékes Felszólalási Tanácsa elutasította a Sanofi felszólalását az ellen, hogy a Sabex cég számára lajstromozzák a SAB-BETAXOLOL védjegyet "gyógyászati termékekre, nevezetesen glaukoma kezelésére szolgáló és betaxolol hatóanyagot tartalmazó szemcseppekre". A Tanács elismerte ugyan, hogy a "betaxolol" szó a vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyászati termékek vonatkozásában deszkriptív vagy generikus kifejezés, de a lajstromoztatni kívánt védjegy nem egyértelműen deszkriptív, és nem is nem disztinktív a "SAB-" előtag használata miatt.

16. Katar

A Katari Védjegyhivatal vezetője 2005. február 23-án bejelentette, hogy ezentúl nincs szükség a cégbejegyzések hitelesítésére, de a meghatalmazásokat továbbra is a katari konzullal vagy egyéb arab konzulátussal kell felülhitelesíttetni.

17. Kína

A pekingi Közbenső Bíróság (angolul: Beijing Intermediate Court) 2004. december 20-án megállapította, hogy a kínai Chongqing Lifan (Lifan) cég a HONGDA védjegy használatával bitorolta a japán Honda cég HONDA védjegyét, és elrendelte, hogy a Lifan szüntesse meg a motorbiciklik gyártását HONGDA, LIFAN HONGDA, LIFAN-HONGDA vagy LIFANHONGDA védjeggyel. Emellett a Lifant 1,47 millió RMB kártérítés, valamint az eljárási költségek és a bírósági illetékek megfizetésére is kötelezte. A Honda egyébként 12,5 millió RMB kártérítés megfizetését kérte. A Lifan cég LIFAN védjegye jóhírű Kínában; ennek ellenére a Lifan nem fellebbezett a döntés ellen.

18. Laosz

2004. szeptember 1-jén Laoszban új törvény lépett hatályba, amely rendelkezik a szabadalmak, kisszabadalmak és ipari minták hivatalos bejelentéséről.

Szabadalmat termékekre és eljárásokra engedélyeznek. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított húsz év. A szabadalmak fenntartásáért évdíjat kell fizetni. Uniós elsőbbség igényelhető.

Kisszabadalmat gépekre, elektromos és elektronikus berendezésekre és eszközökre engedélyeznek. Oltalmi idejük a bejelentés napjától számított hét év. A fenntartásért évdíjat kell fizetni.

Ipariminta-bejelentéseket kétdimenziós rajzokra vagy fényképekre, illetve háromdimenziós mintákra lehet benyújtani. Az oltalmi idő a benyújtás napjától számított 15 év. A fenntartásért évdíjat kell fizetni.

19. Litvánia

A Litván Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Osztálya döntést hozott a "Gala - Salvador Dali" (GSD) Alapítvány által a SALVADOR DALI védjegy lajstromozása ellen benyújtott felszólalás ügyében. Ezt a védjegyet a Demart Pro Arte BV (DPA) lajstromoztatta a 3. áruosztályban. A felszólalást az alapítvány arra alapozta, hogy a védjegy azonos egy híres spanyol festő nevével, és a személy jogutódai nem járultak hozzá a név védjegyeztetéséhez.

A Fellebbezési Osztály megállapította, hogy Salvador Dali minden tulajdonát, jogát és művészeti alkotását a spanyol államra hagyta, és végrendeletében minden korábbi akaratnyilvánítását visszavonta. Halála után a spanyol kormány az 1989. február 10-én kelt királyi rendelettel elfogadta az örökséget, majd egy későbbi rendelettel Salvador Dali szellemitulajdon-jogait a kulturális minisztériumra hagyta. Végül a minisztérium a jogokat a világ összes országa vonatkozásában a GSD Alapítványra ruházta át. Így a Salvador Dali név használatával kapcsolatos jogok fölött csak ez az alapítvány rendelkezik, amely azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy ezt a nevet DPA használja.

A Fellebbezési Tanács azt is megállapította, hogy Salvador Dali hozzájárulása jogainak használatához, amit a védjegy lajstromoztatója bizonyítékként benyújtott, nem volt kellően hitelesítve, és ezért nem lehetett megfelelő bizonyítékként elfogadni.

A fentiek alapján a Fellebbezési Tanács helyt adott a felszólalásnak, és érvénytelenítette a SALVADOR DALI védjegy lajstromozását.

20. Nagy-Britannia

A) Az angol szabadalmi törvényt egy igazgatásireform-rendelettel (Regulatory Reform Order) 2005. január 1-jei hatállyal módosították. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A szabadalmi bejelentések leírását angoltól eltérő nyelven is be lehet nyújtani. Az angol fordítás később is pótolható.

Ha egy szabadalmi bejelentést korábban már más országban benyújtottak, annak bejelentési napját meg lehet kapni a korábbi bejelentési nap, szám és ország megadásával. A leírást és annak hiteles másolatát, valamint - ha a korábbi bejelentés nem angol nyelven történt - fordítását később is be lehet nyújtani.

A szabadalmi bejelentés benyújtásakor elegendő a bejelentőről csak annyi adatot megadni, amennyi lehetővé teszi a vele való levelezést. A további adatokat a hivatal által megadott határidőn belül kell pótolni.

Az angol szabadalmi törvény nem írja elő igénypontok benyújtását ahhoz, hogy a hivatal bejelentési napot adjon, de az igénypontokat természetesen az előírt időn belül be kell nyújtani.

Korábban a hivatal megítélésétől függött a határidő-hosszabbítások engedélyezése, és a kérelmet indokolni kellett. A módosítás szerint a legtöbb esetben kérelemre, indokolás nélkül engedélyeznek két hónapos határidőt; a további határidő-hosszabbítás a hivatal megítélésétől függ.

B) A német BASF cég európai szabadalom alapján angol szabadalmat szerzett a metazachlor monoklin változatát tartalmazó növényvédő szerre, amelyet Butisan S név alatt forgalmazott Nagy-Britanniában. A triklin változat kevésbé felelt meg ilyen célra, mert csomósodási hajlamot mutatott.

Nagy-Britanniában több kereskedő is forgalmazott az eredeti BASF termék párhuzamos importjából származó Butisan S-t. Az Me2 Crop Protection Ltd. (a továbbiakban: Me2) is kapott engedélyt párhuzamosan importált Butisan S-re, amelyet BOOTY névvel forgalmazott.

Amikor a BASF megvizsgált a szabadpiacon vásárolt négy BOOTY mintát, megállapította, hogy egyik sem volt importra engedélyezett eredeti Butisan S, ezért felszólította az Me2-t, hogy ne bitorolja a BASF-szabadalmat. Az Me2 azt válaszolta, hogy terméke az eredeti anyag párhuzamos importjából származott, és kötelezettséget vállalt, hogy nem követ el bitorlást, sőt a megmaradó terméket sem hozza forgalomba.

Ezután a két fél közötti viszony megromlott, és az Me2 célzott rá, hogy kétségbe fogja vonni a BASF-szabadalom érvényességét. Közben elég hosszú idő telt el, és így a gyomirtó szerek alkalmazásának szezonja is elmúlt. Az Me2 elismerte, hogy a BOOTY terméket nem kaphatta a BASF-től, vagyis annak forgalmazása nem jelenthetett valódi párhuzamos importot.

A BASF arra hivatkozott, hogy a csökkentett volumenű eladásokból kára származik, különös tekintettel a közelgő új alkalmazási szezonra, és azt is kifogásolta, hogy a BOOTY-t lényegesen alacsonyabb áron árusítják, mint a Butisan S-t, ami miatt a BASF kénytelen lehet csökkenteni eladási árait. Emellett az a veszély is fennállt, hogy a Butisan S jóhíre károsodik, mert a BOOTY triklin metazachlort tartalmazott, és így csomósodási hajlamot mutatott.

A BASF arra is utalt, hogy komoly kétségei vannak az Me2 kártérítés-fizetési képességét illetően.

A Felső Bíróság (High Court) a bitorlási perben hozott ítéletében megállapította, hogy a BASF veszteségei kizárólag pénzügyi jellegűek. Nem volt ok feltételezni, hogy a BOOTY terméket vásárlói eredeti párhuzamos importból származónak tekintették; ezért a csomósodási hajlam nem károsítja a Butisan S jóhírét.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatokból kitűnt, hogy az Me2 tartozásai meghaladták bevételeit. Nem volt bizonyíték az Me2 azon állítására, hogy a BASF által elemzett BOOTY minták hamisítványok voltak. Valószínűtlen volt feltételezni, hogy valaki egy új termék hamisított változatát hozza forgalomba a piac olcsóbb végén. Ez azt bizonyítja, hogy a BOOTY termék nem származott eredeti párhuzamos importból.

A bíróság ideiglenes intézkedésben eltiltotta az Me2-t olyan monoklin metazachlor importjától, amely nem BASF-termék.

21. Nigéria

Nigéria (országkódja: NG) 2005. február 8-án letétbe helyezte a Szabadalmi Eggyüttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így a PCT Nigériára nézve 2005. május 8-án lép hatályba. Ennek megfelelően a 2005. május 8-án vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések önműködően tartalmazni fogják Nigéria megjelölését is.

22. Olaszország

A) 2004. december 23-án új Iparjogvédelmi Kódexet fogadtak el, amely előreláthatólag 2005 első felében lép hatályba. Az új törvény főleg a bírósági eljárásban hozott létre fontos módosításokat, amelyek révén meggyorsul a bírósági ügyintézés.

Az új törvényt különleges munkabizottság dolgozta ki. A fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.

Az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal határozatai ellen benyújtható fellebbezések rendszerét lényegesen megváltoztatták: az eljárás a közigazgatási bíróságoknál benyújtott fellebbezések rendszeréhez hasonlít, és ezért a jelenleginél valószínűleg bonyolultabb lesz.

A törvény megerősíti, hogy 12 olasz bíróság szakosított részlegei foglalkoznak iparjogvédelmi ügyekkel. E bíróságok ügykezelési ideje rendkívül megrövidül annak következtében, hogy az új szabályok szerint az eljárás első szakaszában a felek igen rövid határidőkkel kötelesek közölni egymással állításaikat, míg az eljárás második szakaszában a bíróság megkísérli a feleket megegyezésre bírni, és ennek hiányában dönt a felek által benyújtott bizonyítékok ügyében, vagy műszaki szakértőt rendel ki különösen akkor, ha egy szabadalom érvényességéről vagy bitorlásáról kell dönteni. A második szakaszra vonatkozó eljárási határidők is lényegesen rövidebbek, mint amit a bírósági eljárásra érvényes korábbi szabályok előírnak.

Tágították a szellemitulajdon-jogok bitorlóival szemben kiszabható büntetőjogi rendelkezéseket. A bíróságok a kártérítést nem csupán az elmaradt haszon alapján állapíthatják meg, hanem a jogsértésből származó haszon és a használati engedély megadása esetén elvileg járó díjak alapján is.

B) Egy olasz bortermelő a 33. áruosztályban szeszes italokra kívánta lajstromoztatni a FRAGOLINO szóvédjegyet. A "fragolino" szót hagyományosan használják Olaszországban a szamócaízű szőlőből (uva fragola) készített bor megkülönböztetésére.

Az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSZV) a bejelentést megkülönböztető jelleg hiányára és arra hivatkozva utasította el, hogy a védjegy megtévesztő lenne, ha nem a szamócaízű szőlőből készített szeszes italokkal kapcsolatban használnák.

A bejelentő fellebbezést nyújtott be a hivatal Fellebbezési Tanácsánál, és arra hivatkozott, hogy terméke megkülönböztető jellegre tett szert. A tanács a fellebbezést elutasította, mert a bejelentőnek a bejelentés benyújtásakor kellett volna a megszerzett megkülönböztető jellegre hivatkoznia.

A bejelentő az Olasz Legfelsőbb Bíróságnál (OLB) az olasz védjegytörvénynek a megszerzett megkülönböztető jellegre vonatkozó 47-bis szakaszára hivatkozva nyújtott be fellebbezést.

Az OLB 2004. szeptember 10-i ítéletében elutasította a fellebbezést, egyetértve a OSZV Fellebbezési Tanácsának azzal a döntésével, hogy a megszerzett megkülönböztető jelleget a bejelentés benyújtásakor kellett volna bizonyítani. Megállapította továbbá, hogy a védjegytörvény 47-bis szakasza csak megsemmisítési kérelem esetén alkalmazható, de nem lehet rá hivatkozni olyan esetben, amikor az OSZV megkülönböztető jelleg hiánya miatt tagadja meg egy védjegy lajstromozását.

Az OLB ítélete megerősíti az Európai Közösségben érvényes eseti jogot, amely szerint védjegylajstromozás céljára a védjegy megkülönböztető jellegét kezdettől fogva (ab initio) kell bizonyítani.

1. Amerikai Egyesült Államok

 

A) 2005. február 18-án a Tudományos Akadémia Műszaki és Gazdaságtudományi Tanácsa, az Amerikai Szellemitulajdon-védelmi Tör­vény Társasága és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság a kaliforniai San Joséban tartott ülést a szabadalmi reformbizottság javaslatainak megtárgyalására. Ezt az ülést márciusban Chicagóban és Bostonban, júniusban pedig Washingtonban követte egy hasonló összejövetel.

Az ülés célja az volt, hogy olyan módosításokat végezzenek a hatályos szabadalmi törvényen, amely azt hatékonyabbá, gyorsabbá és jobbá teszi. A megtárgyalt legfontosabb kérdések a feltalálói elvről az első feltaláló bejelentői jogosultságára való áttérésre, az összes bejelentésnek 18 hónap eltelte után való publikálására és az engedélyezés utáni felülvizsgálatra vonatkoztak.

Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szabadalmi rendszernek át kell térnie a feltalálói rendszerről az első feltaláló általi bejelentés rendszerére (first-inventor-to-file system).

Megállapodtak abban, hogy a szabadalmazhatóság feltételeként szubjektív követelmények helyett objektív követelményekre kell áttérni, és ezért nem arra kell támaszkodni, hogy a benyújtáskor mit tudott a feltaláló, hanem arra, hogy mi volt ismert a köz számára.

Abban is egyetértettek, hogy a jelenlegi publikációs rendszert úgy kell megváltoztatni, hogy 18 hónap után kötelező legyen az összes bejelentés publikálása.

Az engedélyezés utáni felülvizsgálatra a Berkeley Egyetem pro­fesszora, Bronwyn Hall szerint azért van szükség, mert egyre több a kétségbe vonható értékű szabadalom, aminek a szabadalmi hivatal túlterheltsége, tapasztalt elővizsgálók hiánya, bizonyos műszaki területeken a technika állására vonatkozó adatbázisok nem kielégítő volta és a bírósági döntések színvonalának csökkenése az oka. Ezért kényes egyensúlyt kell teremteni annak érdekében, hogy bátorítsák a vitatható szabadalmak megtámadására vonatkozó készséget anélkül, hogy ez ösztönözne a szabadalomtulajdonosok zaklatására.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenti célok eléréséhez elengedhetetlen a szabadalmi hivatal adminisztrációjának segítése új elővizsgálók felvételével.

B) A képviselőház bizottsága tervezetet dolgozott ki a szabadalmi törvény módosítására, amelyben javasolják többek között az engedélyezés utáni felszólalás intézményének bevezetését, valamint szándékos bitorlás esetén a megnövelt kártérítés megszüntetését.

C) Az utahi Orrin Hatch szenátort hivatalosan kinevezték egy a szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó új szenátusi albizottság vezetőjévé. Ezt a megbízást várhatóan fel fogja használni arra, hogy a szabadalmi törvény módosítását javasolja általános biológiai (generic biologics) találmányoknak a szabadalmaztatható találmányok körébe való beiktatásával.

D) Az Amerikai Egyesült Államokban 2004. szeptember 13-án a Fellebbezési és Interferencia Tanács előtti eljárás új szabályai léptek hatályba. Ennek megfelelően a fellebbezés indokolásának (appeal brief) benyújtása után az elővizsgáló válaszként kiadhat egy elővizsgálói választ (examiner's answer), újra megnyithatja az eljárást (reopen pro­secution) vagy engedélyezheti (allow) a bejelentést. Az új szabályok szerint azonban az elővizsgálói válasz új elutasítási alapot is tartalmazhat. Így például az elővizsgáló elutasíthatja az igénypontokat egy már megjelölt, de nem alkalmazott nyomtatvány alapján. A korábbi gyakorlat szerint az elővizsgálónak újra meg kellett nyitnia az eljárást ahhoz, hogy ilyen elutasítást tehessen.

Ha az elővizsgáló válasza új elutasítási okot tartalmaz, a fellebbező fél választhat, hogy újra megnyitja az eljárást, vagy pedig fenntartja a fellebbezést, és válaszol az új elutasítási okra. Ha azonban az új elutasítási okra úgy kíván válaszolni, hogy új bizonyítékra támaszkodva módosítja az igénypontokat, újra meg kell nyitnia az eljárást.

A fellebbező fél fenntarthatja a fellebbezését azáltal is, ha válasziratot (reply brief) nyújt be. Ha az elővizsgáló válasza új elutasítási okot tartalmaz, ennek a válasziratnak foglalkoznia kell ezzel az okkal.

Az ilyen válasziratra adott válaszként az elővizsgáló kiegészítő elővizsgálói választ (supplemental examiner's answer) adhat, amely azonban már nem tartalmazhat új elutasítási okot. Erre a fellebbező fél benyújthat egy kiegészítő válasziratot (supplemental reply brief), mielőtt a tanács érdemben foglalkozik a fellebbezéssel.

A fellebbező fél az elővizsgálói válasz vagy a kiegészítő elővizsgálói válasz kiadása után kérhet szóbeli meghallgatást. Az utóbbin a fellebbező fél csak olyan érvekre hivatkozhat, amelyeket a fellebbezési vagy a válasziratban már előadott, de új érvre is támaszkodhat, ha az a tanács vagy a Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy új döntésén alapszik.

Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala az előzetes módosítások (preliminary amend­ments) és a kiegészítő módosítások (supplemen­tal amend­ments) terén is új szabályokat vezetett be. Ennek megfelelően az olyan előzetes módosítást, amelyet a bejelentéssel egyidejűleg nyújtanak be, az eredeti leírás részének tekintik akkor is, ha az eskü (oath) vagy a nyilatkozat (declaration) nem utal ilyen előzetes módosításra. A bejelentőnek azonban ügyelnie kell arra, hogy az előzetes módosítás ne eredményezze új anyagnak a bejelentésbe való beiktatását.

E) Az Eolas Tech. v. Microsoft ügyben a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) olyan döntést hozott, amelyből az következik, hogy az amerikai szabadalmi törvény alapján akkor is valószínűsíthető bitorlás, ha a legutolsó bitorló lépés részben külföl­dön történt. Ez azért meglepő, mert a hagyományos normák szerint az amerikai szabadalmi törvény nem terjed túl az Egyesült Államok határain.

A fenti ügyben a felperes Eolas a Regents of the University of California társfelperessel együtt kerületi bírósági (district court) szinten pert nyert a Microsofttal szemben. A bíróság a felperesek javára 520 millió dollár kártérítést ítélt meg, mert az esküdtszék megállapította, hogy a Microsoft mindenütt jelen levő világháló-böngésző programja bitorolta a felperesek szoftverszabadalmát. E szabadalom tárgya módszer és szoftverkód volt olyan böngésző program használatára, amely harmadik fél bejelentéseit hívja segítségül bizonyos kiegészítő szoftvertechnológia használatához.

A felperesek számára fizetendő összeg nagy részét a szabadalmi törvény 271(f) cikke alapján bekövetkező nemzetközi károk miatt ítélte meg a Bíróság. Ez a törvénycikk alapot ad bitorlási kereset meg­indítására nem az Egyesült Államok területén, vagyis külföldön történt eladások alapján, ha a szabadalmazott találmány egy komponensét az Egyesült Államokból szállítják külföldre annak tudtával, hogy ezt a komponenst ott bitorló módon fogják felhasználni.

A bitorlás valószínűsége fennállt, mert a Microsoft korlátozott számú "arany mesterlemezt" (golden master disks) exportált külföldi cégek számára, és végül az ilyen mesterlemezekből származó másolatokra a világ legkülönbözőbb országaiban adott használati engedélyt. A kerületi bíróság megállapította, hogy az arany mesterlemezek a szabadalmazott találmány komponensei voltak, és így a Microsoft anyagilag felelős azok kiviteléért.

A Microsoft a CAFC-hez benyújtott fellebbezésében azzal érvelt, hogy az arany mesterlemez szoftverkódja nem a szabadalmazott találmány kézzel fogható alkotórésze, hanem csupán utasítások sorozata volt. Maguk a lemezek nem voltak a külföldön eladott találmányba beépítve, ezért a Microsoft feltételezte, hogy sem a lemezek, sem az azokban levő kód nem volt egy szabadalmazott találmány olyan komponenseinek tekinthető, amelyeket "az Egyesült Államokba vagy azokból szállítottak", miként ezt a 271(f) cikk meghatározza.

A bíróság két okból is elutasította ezt az érvelést. Egyrészt megállapította, hogy a törvény nem kívánja meg, hogy az alkotórészek kézzelfoghatók legyenek. Másrészt arra a következtetésre jutott, hogy a szoftverkód az arany mesterlemezeken nem csupán egy komponens, hanem valószínűleg a szabadalmazott találmány kulcsfontosságú része volt. Ezért megerősítette, hogy az arany mesterlemezek exportja bitorlási cselekedetnek minősül.

A Microsoft és több szoftvercég is kérte a bíróságot, hogy tartson újabb fellebbezési tárgyalást, mert szerintük a 271(f) szakaszra vonatkozó döntés téves, és hivatkoztak a Pellegrini vs. Analog Devices Inc. ügyre, amelyben egy kerületi bíróság 2004-ben ellentétes döntést hozott egy eljárási szabadalom alkatrészeinek külföldre való exportjával kapcsolatban.

A CAFC megerősítette ugyan az ítéletnek a külföldi exportra vonatkozó megállapítását, azonban kilátásba helyezte új tárgyalás megtartását, amelyen mód nyílhat olyan korábbi nyomtatványok figyelembevételére, amelyeket a bíróság nem ismert, és amelyek alapján a Microsoft meg kívánja semmisíttetni az Eolas szabadalmát.

A Microsoft a bírósági eljárástól függetlenül az Eolas szabadalom újbóli vizsgálatát (reexamination) kérte a szabadalmi hivataltól. Ehhez azt kell bizonyítania, hogy létezik olyan anterioritás, amely a szabadalmazhatóság kapcsán lényegesen új kérdést vet fel. Ha ennek az eljárásnak az alapján megváltoztatják a szabadalom igénypontjait, ez a bírósági ügyben új helyzetet eredményezhet. Ha azonban a bírósági eljárás az újbóli vizsgálat befejezése előtt lezárul, felmerül az a kérdés, hogy a res judicata elv meggátolná-e az ügy újbóli vizsgálatát a szabadalmi hivatal által.

A CAFC döntésében megítélt 520 millió dollár kártérítés az Eolas-esetet a bulvársajtó kedvenc témájává tette. A döntés valódi jelentősége azonban abban rejlik, hogy a bíróság az amerikai szabadalmi törvény hatályát kiterjesztette külföldi területekre is.

2. Brazília

A 2. régió Szövetségi Fellebbezési Bíróságának 1. és 2. osztályát megbízták a beérkező fellebbezési ügyek elemzésével és az iparjogvédelmi tárgyú fellebbezések elbírálásával. Ezzel jelentősen meg fog gyorsulni az iparjogvédelmi ügyek intézése, mert korábban az ilyen tárgyú fellebbezések jelentős része csak hosszas kerülő után jutott el az illetékes bíróhoz.

3. Bulgária

A Bolgár Szabadalmi Hivatal "Módszertani útmutató"-t adott ki, amelyben részletes tájékoztatást adnak arról, hogyan kell a védjegytörvénynek közismert védjegyekre és földrajzi árujelzőkre vonatkozó részét értelmezni.

A hivatal nem adott ki listát a Bulgáriában közismertnek elismert védjegyekről. Ezért minden egyes olyan kérelmet, amelyben egy védjegy közismertségének elismerését kérik, a szabadalmi hivatal elnöke által kijelölt bizottság vizsgál meg, amely értékeli a bizonyítékként benyújtott anyagot, és megállapításáról jegyzőkönyvet ad ki. Ez a bizottság mostanáig például az alábbi védjegyeket ismerte el közismertnek:

• NIVALIN gyógyszerekre a SHOPHARMA AD kérésére;

• KINTEX szolgáltatásokra és kereskedelmi tevékenységekre A. J. Aleksandrov kérésére;

• BELSHINA gumiabroncsokra a Belorussky kombinát kérésére;

• VODKA ABSOLUT vodkára a V&S Vin&Sprit Aktiebolag kérésére;

• ALEXANDRA VIDEO videotermékekre az Aleksandra video OOD kérésére;

• AQUAFRESH orálisan alkalmazandó higiéniás termékekre.

4. Chile

2005. március 11-én a hivatalos közlönyben publikálták az új iparjogvédelmi törvényt, amely a végrehajtási utasítás jóváhagyásával egyidejűleg lép hatályba; erre hat hónapot irányoztak elő.

Az új törvény megfelel annak, hogy Chile elkötelezte magát iparjogvédelmi törvényének a TRIPS-előírásokkal összhangban való módosítása mellett. Ezért az új törvény lényegileg a régi törvény számos módosítást tartalmazó változatának felel meg, de néhány teljesen új rendelkezést is tartalmaz. Legfontosabb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze.

a) Szabadalmak

A hatályos törvény szerint az évdíjakat egy összegben kell a teljes oltalmi időre befizetni. Az új törvény szerint az évdíjfizetési kötelezettség meghatározott időszakokra van felosztva.

Megjavulnak a jogérvényesítés feltételei.

A biológiai és a genetikai forrásokra is oltalmat biztosítanak.

Az oltalmi időt az engedélyezés napjától számított tizenöt évről a bejelentés napjától számított húsz évre növelik. Hosszabbításra nincs lehetőség.

Megrövidülnek a végzések megválaszolására adott határidők, bár van lehetőség határidő-hosszabbításra is.

Törvénybe iktatták a bizonyítási teher megfordulását eljárási szabadalmak bitorlása esetén.

Bizonyos megszorításokkal második indikációs találmányok is oltalmazhatók.

Az új törvény szerint a szabadalmi jogok kimerülnek nemzetközi hasznosítás esetén.

b) Védjegyek

A közismert védjegyek oltalmazhatók.

Bizonyos esetekben elismerik a hasonló védjegyek egyidejű érvényességét.

A háromdimenziós védjegyek nem lajstromozhatók.

A védjegyoltalom is kimerül nemzetközi hasznosítás esetén.

c) Használati minta

Megmaradt a használati mintáknak a bejelentés napjától számított tíz év oltalmi idő.

d) Ipari minták

Kétdimenziós és háromdimenziós minták is oltalmazhatók.

Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított tíz év.

e) Földrajzi árujelzők és eredetmegjelölések

A földrajzi árujelzők és az eredetmegjelölések lajstromozás révén oltalmazhatók. Az oltalmi idő korlátlan.

f) Integrált áramkörök

A szabadalmi oltalom engedélyezéséhez hasonló módon van lehetőség az integrált áramkörök oltalmára is.

g) Jogérvényesítés

Első ízben teszik lehetővé bitorlás esetén polgári eljárás indítását egy sajátosan lerövidített eljárással. A kárigény kiszámítására teljes rendszert állapítottak meg.

Lehetővé teszik, hogy a Legfelsőbb Bíróság megváltoztassa az Iparjogvédelmi Fellebbezési Bíróság döntéseit.

5. Dánia

A Rolls-Royce cég beperelte a dán PR Chokolade céget védjegybitorlásért, mert állítása szerint a dán cég "PR" logója utánozza a Rolls Royce egymás fölött elhelyezett két "R" betűből álló logóját.

A dán cég elismerte ugyan, hogy a Rolls-Royce neve az egész világon közismert, de azt állította, hogy a két "R" betűből álló logó a köz számára közismert. "Különben is - mondta Preben Rasmussen, a dán cég tulajdonosa - ők ,RR'-t mondanak, én pedig ,PR'-t, ami a nevem kezdőbetűivel azonos".

6. Dél-Afrika

A BMW AG vs. BW Tech ügyben a Legfelsőbb Bíróság Transvaali Tartományi Osztálya döntött arról, hogyan kell értelmezni a dél-afrikai védjegytörvény 34(2)(c) szakaszát, amely szerint árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban nem jelenti a lajstromozott védjegy bitorlását, ha megadják a használat szándékát, feltételezve, hogy ez a használat jóhiszemű, és összhangban van a tisztességes gyakorlat követelményeivel.

A BW Tech motoros járművek - ideértve a BMW gépkocsikat is - javításával és szervizelésével foglalkozik. Üzleti tevékenysége során jogtalanul használta a BMW és a BM védjegyeket, többek között az alábbi formában: YOUR ONE STOPBMW. Kezdetben a két fél írásbeli megállapodásban rögzítette, hogy az alperes megszünteti a felperes védjegyeinek jogtalan használatát, de a BW Tech ennek ellenére is tovább folytatta törvénytelen magatartását, ami miatt a BMW AG a Legfelsőbb Bíróságtól kérte az alperes eltiltását a jogsértő tevékenységtől.

A bíróság megállapította, hogy az alperes magatartása a BM és BMW védjegyek használatával jogsértő volt, és ezért helyt adott a BMW keresetének.

7. Dél-Korea

A) A dél-koreai szabadalmi törvény nemrég módosított végrehajtási utasítása 2006. január 1-jén lép hatályba. A módosított szabályozás szerint az elsőbbségi iratokról csak akkor kell benyújtani koreai fordítást, ha ezt az elővizsgáló külön kéri.

B) A szabadalmi és a használatiminta-törvény is módosítás alatt áll, és az új törvény tervezetét előreláthatólag 2005 októberében fogják az országgyűlés elé terjeszteni. Ennek alapján valószínű, hogy az új törvény, amelynek főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze, szintén 2006. január 1-jén lép hatályba.

Módosul az újdonság meghatározása, mert egy találmány akkor minősül újnak, ha nem vált ismertté, vagy nem vették gyakorlatba bel- vagy külföldön. A jelenleg hatályos törvény szerint a külföldi nyilvánosságra jutás nem minősül újdonságrontónak.

Az új törvény eltörli a felszólalási rendszert. Ennek következtében egy megadott szabadalmat csak megsemmisítési eljárás útján lehet hatályon kívül helyezni. A jelenleg hatályos törvény szerint a szabadalom megadásától számított három hónapon belül lehet felszólalni.

Az új törvény úgy rendelkezik, hogy egy szabadalom ellen a megadás napjától számított három hónapon belül lehet megsemmisítési keresetet benyújtani. Ezt követően csak érdekelt fél nyújthat be megsemmisítési keresetet.

A jelenleg hatályos törvény szerint a nemzeti szakaszt az elsőbbség napjától számított harminc hónapon belül kell megindítani. Az új törvény ezt a határidőt harmincegy hónapra hosszabbítja meg.

A hatályos törvény szerint az ivarosan szaporodó növényekre nem adható szabadalmi oltalom. Az új törvény ezt a korlátozást megszünteti.

Egy végleg elutasított vagy ejtett, de nem publikált szabadalmi bejelentés nem használható újdonságrontó anyagként más bejelentésekkel szemben.

Egy szabadalmi bejelentés publikálása előtt bárki benyújthat a hivatalnál olyan anyagot, amely véleménye szerint az elővizsgáló segítségére lehet a bejelentés vizsgálatakor.

Az új törvény bevezeti azt a lehetőséget, hogy a szabadalmi bejelentések használatiminta-bejelentéssé, és az utób­biak szabadalmi bejelentéssé alakíthatók át. Továbbra is be lehet egyidejűleg nyújtani szabadalmi és használatiminta-bejelentést ugyanarra a tárgyra.

C) A Dél-Koreai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal igazgatója, Jong-Kap Kim a Japán Szel­lemitulajdon-védelmi Hivatal elnökével, Ogawa Hiroshival a 16. elnöki találkozón vett részt, amelyen mindkét vezető egyetértett abban, hogy előkészítik a két ország szabadalmi rendszereinek egységesítését és ezáltal a gyors és pontos elővizsgálatot. Az e célra létrehozott "szabadalmi elővizsgálati országút" olyan rendszert jelent, amelyben az egyik ország soron kívül vizsgálja az olyan szabadalmi bejelentéseket, amelyeket mindkét országban benyújtottak, és amelyeket a másik országban már elfogadtak.

A két hivatal vezetője abban is megállapodott, hogy szabályos időközönként sorra kerülő, szabadalmakkal, védjegyekkel és használati mintákkal foglalkozó szakértői találkozókon megtárgyalják a felmerülő kérdéseket.

Mindkét ország 2000 óta vizsgálja a benyújtott szabadalmi bejelentéseket, és ennek alapján megállapították, hogy a vizsgálati eredmények általában azonosak, ami arra enged következtetni, hogy az elővizsgálatok színvonala a két országban azonos szintet ért el.

A legutolsó találkozón a két elnök tervet dolgozott ki arra, hogy Kínát is bevonják ebbe a rendszerbe, aminek az a végső célja, hogy egyesítsék Dél-Korea, Japán és Kína szabadalmi rendszerét.

D) A Koreai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal törvényjavaslatot dolgozott ki a védjegytörvény olyan módosítására, hogy földrajzi bizonyos, árujelzőt tartalmazó védjegyek oltalma is lehetővé váljon.

A jelenleg hatályos védjegytörvény szerint a földrajzi árujelzők nem élvezhetnek védjegyoltalmat. A törvénytervezet szerint azonban kollektív védjegyként lajstromozható az olyan védjegy, amely földrajzi árujelző jellegű.

A módosított védjegytörvény 2005. július 1-jén lép hatályba.

E) A Szabadalmi Bíróság a koreai szabadalmi törvény 6(1)(iii) szakasza alapján 2005. április 1-jén elutasította a GENECHIP védjegy lajstromozását. A hivatkozott törvényhely szerint nem lajstromozható olyan védjegy, amely az áruk eredetére, minőségére és használatára utal.

A GENECHIP védjegy az angol ábécé nyolc nagybetűjét tartalmazza, és olyan összetett szó, amelynek a jelentése nem található a szótárakban. Feltételezhető azonban, hogy a GENE szó a DNS-re és a CHIP szó egy integrált áramkör félvezető elemére utal. Ezért a védjegy jelentésének eldöntésekor a bíróság az általános fogyasztók angol tudását és a genetikai manipuláció területének koreai fejlettségét vette figyelembe.

A DNS-chip kifejezést széles körben használják különböző területeken, így például különböző rendellenességek, rák, cukorbaj és magas vérnyomás génjeinek kutatásában és elemzésében, valamint vírusok és csírák gyors kimutatására. Így ha egy ilyen védjegyet kiválasztott áruk, például tudományos orvosi készülékek, elemző vegyszerek, vegyületek és kémiai eszközök vonatkozásában lajstromoznak, ez a fogyasztókat megtévesztheti az áruk minősége és forrása tekintetében. A koreai szabadalmi törvény 7(1)(xi) szakasza tiltja az olyan védjegyek lajstromozását, amelyek valószínűleg félrevezetik vagy megtévesztik a fogyasztókat az áruk minősége vonatkozásában.

A DNS-chip kifejezés bizonyos áruk eredetét, minőségét, hatékonyságát vagy használatát jelzi, és ha olyan árukkal - így például tollakkal, katalógusokkal - kapcsolatban használják, amelyeknek nincs közük a DNS-chipekhez, az általános fogyasztók azt hihetik, hogy ezek az áruk összefüggésben állnak a chipekkel. Ezért az áruk minősége vonatkozásában fennáll a megtévesztés valószínűsége.

A fenti okok miatt a bíróság elutasította a GENECHIP védjegy lajstromozását.

8. Egyiptom

Egyiptom 2005. március 18-án letétbe helyezte az áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz való csatlakozás okmányát. Ennnek megfelelően az egyezmény Egyiptomra nézve 2005. június 19-én lépett hatályba.

9. Európai Bíróság

Az elsőfokú Európai Bíróság (European Court of First Instance, CFI) helyt adott az Európai Védjegyhivatal (Office for Harmonisation in the Internal Market, OHIM) egy olyan döntése ellen benyújtott fellebbezésnek, amely elutasította a csomagolásra, tárolásra vagy szállításra vonatkozó különböző áruk és szolgáltatások kapcsán az EUROPREMIUM védjegy lajstromozását.

Az OHIM az elutasítást az alábbi két okra alapozta:

• a lajstromoztatni kívánt jel nem elégítette ki a közösségi védjegyszabályozás 7(1)(b) szakaszában foglalt előírást, mert nem rendelkezett megkülönböztető (disztinktív) jelleggel; és

• a 7(1)(c) szakasz szerint leíró (deszkriptív) jellegű volt.

A Fellebbezési Tanács helybenhagyta az elővizsgálónak a védjegy lajstromozását az utóbbi szakaszra alapozva elutasító álláspontját, és ez volt az egyetlen ok, amelyet a CFI vizsgált.

A CFI megállapította, hogy a Fellebbezési Tanács nem terjesztette ki elemzését azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyekre a védjegyet lajstromoztatni kívánták. A védjegy a köz gondolkodásában nem idézett elő közvetlen kapcsolatot a kérdéses árukkal és szolgáltatásokkal ahhoz, hogy a védjegyet deszkriptívnek lehessen minősíteni.

A CFI megállapítása szerint a Fellebbezési Tanács nem bizonyította, hogy a védjegy közvetlenül utal a kérdéses árukra vagy szolgáltatásokra. Az "EURO" kifejezés kapcsán nem nyert bizonyítást, hogy az eredet a védjegy által védett áruk és szolgáltatások lényeges vonása lett volna. A CFI szerint például a csomagolás méretei és tartóssága minősíthetők lényeges tulajdonságnak.

A "PREMIUM" kifejezés kapcsán a CFI a Dart Industries v. OHIM ügyben az UltraPlus védjegy kapcsán hozott saját korábbi döntésére hivatkozott, amelyben megállapította, hogy ha egy tulajdonos közvetve és elvont módon magasztalja a védjeggyel ellátott áruit anélkül, hogy közvetlenül tájékoztatná a fogyasztót az áruk sajátos tulajdonságairól, ez felidézés, nem pedig megjelölés a 7(1)(c) szakasz szempontjából. Ezért az "EURO" és a "PREMIUM" szavak nem deszkriptívek, és így nem kell figyelembe venni azt az OHIM-érvelést, hogy nincs észrevehető különbség az egyes kifejezések és az egyesített EUROPREMIUM kifejezés között.

A történetnek itt még nincs vége. A CFI-től nem kérték, hogy foglalkozzon az elővizsgálónak a 7(1)(b) szakaszra alapozott kifogásával, és ezzel a kérdéssel még foglalkozhat a Fellebbezési Tanács. Emellett az OHIM véleménye szerint a CFI-döntésnek a 7(1)(c) szakaszra vonatkozó része ellentétes mind e bíróság saját gyakorlatával, mind az Európai Bíróság (European Court of Justice) korábbi eseti döntéseivel.

 

10. Európai Szabadalmi Egyezmény

2005. április 1-jével megváltozott az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 51(4) szabályának szövege, amely a megadási és kinyomtatási díj befizetésére és az igénypontoknak az eljárás nyelvétől eltérő két másik hivatalos nyelvre való fordításának benyújtására 2- 4 hónap határidőt adott, amelyet további két hónappal meg lehetett hosszabbítani. A módosított szabályozás törölte a két hónappal való hosszabbítás lehetőségét. Ennek megfelelően az 51(4) szabály szerinti közlésben kitűzött határidő legfeljebb négy hónap lehet. Minthogy azonban ezt a határidőt az Európai Szabadalmi Hivatal tűzi ki, az ESZE 121(1) szakasza szerint az eljárás folytatását lehet kérni megfelelő díj befizetése mellett.

Az ESZE módosított 54. szabálya szerint azon bejelentések esetében, amelyekre vonatkozólag az 51(4) szabály szerinti értesítést 2005. április 1. után adja ki a hivatal, a szabadalmasok csak abban az esetben kapnak auto­matikusan (a szabadalmasok számának megfelelő) okiratot hozzácsatolt leírással együtt illetékmentesen, ha ezt az 51(4) szabály szerinti értesítésben kitűzött határidőn belül kérik. E határidő elmulasztása esetén a szabadalmasok csak az okiratot kapják kézhez leírás nélkül, és csak a megfelelő illeték befizetése mellett van lehetőségük leírást is tartalmazó okirat beszerzésére.

11. Európai Szabadalmi Hivatal

A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) a bővített európai kutatási jelentés (Extended European Search Report, EESR) illetékét 690 EUR-ról 960 EUR-ra növelte, viszont ugyanakkor 1430 EUR-ról 1280 EUR-ra csökkentette a vizsgálati illetéket. Ezek a változások azokra az európai szabadalmi bejelentésekre vonatkoznak - ideértve a nemzetközi bejelentésből indított ügyeket is - , amelyek bejelentési napja 2005. június 30-nál későbbi.

Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Egyezmény 121. szakasza alapján kéri a bejelentési eljárás folytatását, ennek illetékét 2005. április 1-jétől a korábbi 75 EUR-ról 200 EUR-ra emelték.

B) Az ESZH Fellebbezési Tanácsa a híres Harvard onko­egérre adott szabadalom ügyében 2004. július 1-jén 156 oldalas döntést hozott, de azt csak most tették hozzáférhetővé az ESZH honlapján.

A döntés alapja a 169 672 sz. európai szabadalom, amelyet egy onkogént tartalmazó transzgenikus, nemhumán emlősökre és azok előállítási módszereire vonatkozó igénypontokkal engedélyeztek.

A szabadalom ellen 17 felszólalást nyújtottak be. A felszólalási eljárás végén a szabadalmi oltalmat fenntartották nemhumán emlősök helyett rágcsálókra korlátozott oltalmi körű igénypontokkal.

Több felszólaló fellebbezést nyújtott be, és a fellebbezési eljárás végén született döntésben az igénypontok oltalmi körét rágcsálókról transzgenikus egerekre korlátozták.

A bejelentést 1985. június 24-én nyújtották be, vagyis az engedélyezési, a felszólalási és a fellebbezési eljárás alatt a szabadalomnak majdnem a teljes oltalmi ideje lejárt. Az ügy azonban a biotechnológia területén alapvető jelentőségű, elsősorban az Európai Szabadalmi Egyezmény 53a szakaszának és 23d(d) szabályának értelmezése szempontjából.

12. Finnország

A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) közgyűlése 2003 októberében Finnországot kijelölte Nemzetközi Kutatási Hatóságnak (ISA) és Nemzetközi Elővizsgáló Hatóságnak (IPEA). A Finn Szabadalmi Hivatal elnöke f. év márciusában értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (WIPO), hogy 2005. április 1-jétől működik ilyen hatóságokként. Ekkortól a finn állampolgárok vagy finnországi lakosok által a finn Szabadalmi Hivatalnál vagy a Nemzetközi Irodánál finn, svéd vagy angol nyelven benyújtott olyan nemzetközi bejelentések vonatkozásában, amelyek kapcsán kompetens, ISA-nak vagy IPEA-nak minősül.

13. Hongkong

A Hongkongi Védjegyhivatal (Trademarks Registry) öt olyan bejelentés ügyében hozott döntést, amelyek mindegyike egy jelmondat (szlogen) lajstromozhatóságára vonatkozott; e bejelentéseket a 2003. évi védjegyrendelet 11(1)(b) szakasza alapján elutasították. A hivatal ugyanis megállapította, hogy egyik szlogen sem rendelkezik kielégítő megkülönböztető jelleggel ahhoz, hogy alkalmas legyen áruk vagy szolgáltatások azonosítására.

Az elutasított szlogenek a következők voltak:

a) A "YOUR WORLD IS MY WORLD" kifejezést biztosítási és pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában kívánták lajstromoztatni, de a szlogen a hivatal szerint az áruk és szolgáltatások túl széles körében használható, és ezért eredetsemleges állításnak minősül.

b) Az "I'M LOVIN' IT" szlogent a lajstromozó hatóság a köz előzetes tájékoztatása nélkül nem találta megkülönböztető jellegűnek.

c) A "the Game Des!gners Studio" szlogen a hivatal szerint nem elégítette ki a megkülönböztető jelleg követelményét.

d) és e) A "Life made easier" szlogent és annak kínai ekvivalensét biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra kívánták lajstromoztatni. A hivatal mindkettőt eredet­sem­le­ges­nek és lajstromozásra alkalmatlannak minősítette.

A fenti esetek alapján megállapítható, hogy a semleges jelentésű és a termékek vagy szolgáltatások széles körére vonatkozó szlogenek Hongkongban nem minősülnek disztinktívnek.

14. India

A módosított indiai szabadalmi törvény előírja, hogy minden szabadalmas köteles minden évben március 31-ig benyújtani egy nyilatkozatot szabadalma tárgyának gyakorlatbavételéről vagy annak hiányáról. E határidő elmulasztása esetén díjfizetés ellenében határidő-hosszabbítás kérhető.

A gyakorlatbavétel igazolására bevezettek egy Form-29 jelzésű új űrlapot is, amelynek három rovatában a következő adatokat kell közölni:

(i)  a gyakorlatbavételre vagy annak hiányára vonatkozó közlés;

(ii) az elmúlt évben adott használati engedélyek;

(iii) közlés arról, hogy a szabadalom tárgyára vonatkozó igényt ésszerű áron milyen mértékben (részben/megfelelően/teljes mértékben) elégítették ki.

A (iii) pontnak megfelelően a szabadalmasnak meg kell becsülnie az indiai kereslet mértékét, és nyilatkoznia kell arról, hogy a gyakorlatbavétel ezt a keresletet kielégíti-e vagy sem. Ha a gyakorlatbavétel mértéke nem elégíti ki a keresletet, a szabadalomra kényszerengedély adható.

15. Indonézia

Az Indonéz Szabadalmi Hivatal igazgatója által kiadott körlevél szerint egy nemzetközi bejelentés nemzeti szakaszának megindításakor nem kell benyújtani sem a nemzetközi kutatási jelentést, sem a nemzetközi elővizsgálati jelentést. A hivatal továbbá nem kívánja meg sem a nemzetközi szakasz egyéb iratainak, sem pedig az elsőbbségi iratnak a benyújtását. Így a hivatalnál csupán meghatalmazást és - ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval - átruházási iratot kell benyújtani.

 

16. Japán

2005. februári tájékoztatónkban írtunk arról, hogy a Japán Szabadalmi Hivatal tervezetet dolgozott ki a használatiminta-törvény módosítására. Most arról kaptunk hírt, hogy az új törvény 2005. április 1-jén lépett hatályba.

Arról már írtunk, hogy az új törvény szerint a használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított tíz évre növekedett. Az új törvény szerinti további fontos módosítás, hogy a lajstromozott használati mintákat a lajstromozástól számított három éven belül át lehet alakítani szabadalmi bejelentéssé. A használati mintán alapuló szabadalmi bejelentés oltalmi köre nem lehet tágabb, mint a használati mintáé.

A japán használati minták első három évre fizetendő évdíját 2005. április 1-jével 7600 yenről 2100 yenre, és az igénypontonként fizetendő díjat 700 yenről 100 yenre csökkentették. A 4.-től a 6. évre fizetendő évdíj 15 100 yenről 6100 yenre, az igénypontonként fizetendő díj 1400 yenről 300 yenre csökkent. A 7.-től 10. évre fizetendő évdíjat 18 100 yenben, az igénypontonként fizetendő díjat pedig 900 yenben állapították meg.

17. Jemen

2005. február 7-én a Jemeni Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy a védjegytulajdonosok a lejárt védjegyeket a lejárat napjától számított három hónapon belül megújíthatják. Ennek elmulasztása esetén a hivatal az illető védjegyet törli a lajstromból.

A hivatal egyúttal azt is bejelentette, hogy a jövőben a lejárat napjától számított két hónapon belül minden védjegytulajdonost értesíteni fog a lejáratról, bár ezzel csak az 1994. évi szellemitulajdon-védelmi törvény 99. szakaszában foglalt rendelkezéseknek tesz eleget, amit eddig elmulasztott.

18. Kanada

A) A kanadai Szövetségi Bíróság (Federal Court) 2005. március 21-én a Sanofi-Synthelabo v. Apotex ügyben az alperes Apotexet eltiltotta a clopidogrel-diszulfát tabletták forgalmazásától.

A bíróságnak arról kellett döntenie, hogy megalapozott-e Apotexnek az az állítása, hogy Sanofi enantiomer clopidogrelre és annak sóira - ideértve a diszulfátsót is - vonatkozó szabadalma érvénytelen, mert kézenfekvő egy korábbi, '875 számú szabadalom alapján, amely már kinyilvánította a racemátot, vagyis az entanti­ome­rek azonos mennyiségeit tartalmazó anyagot. A clopidogrel jobbra forgató enantiomer. A '875 sz. szabadalom a két enantiomer létezését is kinyilvánította: "Ezek a vegyületek aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak, amelyek két enantiomer alakjában létezhetnek. A találmány mindként enantiomerre és azok elegyére (racemátjára) is vonatkozik."

A bíróság elutasította a '875 sz. szabadalomra alapozott érvelést, megállapítva, hogy egy újdonságrontó nyomtatványnak hibalehetőség nélkül kell világos útmutatást adnia egy jobbra forgató izomernek a race­mátból való elkülönítésére. Mindkét fél szakértői elismerték, hogy a '875 sz. szabadalom nem tartalmaz arra vonatkozó kitanítást, hogy a kinyilvánított racemátokat hogyan kell azok optikai izo­merjeire elkülöníteni. Így a '875 sz. szabadalom példáiban foglalt ismertetés alapján csupán a racemátot, és nem az optikai izomereket lehet megkapni. Ez a tény önmagában elegendő annak a következtetésnek a levonásához, hogy a '875 sz. szabadalom nem újdonságrontó a felperes szabadalmára nézve.

Az Apotex azzal érvelt, hogy a '875 sz. szabadalom 1. igénypontjában a "kívánt esetben enantiomerjeit elkülönítjük" kifejezés elegendő egy szakember számára ahhoz, hogy a racemátot izomerjeire különítse el, és az elkülönítés maga csupán rutinművelet, mert az elkülönítési technikák a szakemberek számára a mérvadó időpontban jól ismertek voltak, és egy szakember kísérletezés nélkül megkaphatta az izomereket. A bíróság elutasította ezt az érvelést megállapítva, hogy az újdonságrontási próba alkalmazásakor a kísérletezés nincs megengedve: "Egy szakmában járatos olvasónak az ante­ri­ori­tás útmutatását követve képesnek kell lennie az igényelt találmányhoz eljutni, amikor azt első ízben megpróbálja és utána bármikor". Bizonyítást nyert, hogy egy szakember nem jutott el az elkülönített izomerekhez az első alkalommal amikor ezt megpróbálta, és nem tudhatta előre, hogy a szokásos elkülönítési módszerek közül melyik alkalmazható az adott sajátos racemát esetében.

Végül a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a '875 sz. szabadalmi leírás nem ismerteti a racemát jobbra forgató izomerjé­nek és ezen izomer diszulfátsójának az előnyös tulajdonságait.

A bíróság a kézenfekvőségre vonatkozó állítást az alábbi indokolás alapján utasította el:

• A racemát elkülönítése nem volt kézenfekvő. Bár a szakértők bizonyítékot szolgáltattak jól ismert elkülönítési technikákra, a bíróság megállapította: "... ha szükség van különböző módszerek kipróbálására - még ha azok jól ismertek is - ahhoz, hogy megállapítsák, melyik adja a kívánt eredményt, ez nem jelentheti azt, hogy a kívánt eredmény kézenfekvő volt".

• Nem volt bizonyíték arra, hogy egy szakember ismerte volna az elkülönített izomer tulajdonságait (nagy hatékonyság és csekély toxicitás a balra forgató izomer tulajdonságaihoz viszonyítva) a racemátnak izomerekre való elkülönítése és az elkülönített jobbra forgató izomer vizsgálata előtt.

• A jobbra forgató izomer diszulfát nem volt kézenfekvő, mert nem volt bizonyíték arra nézve, hogy egy szakember ismerhette volna a diszulfátsó kedvező tulajdonságait anélkül, hogy megvizsgálta volna a különböző jobbra forgató izomer sókat. A bíróság megállapította, hogy a tulajdonságok váratlanok voltak, ideértve azt, hogy a só nem volt higroszkópos, ellentétben a legtöbb egyéb sóval.

Ez a döntés azt a régóta meglevő kanadai joggyakorlatot tükrözi, hogy az újdonságrontási próba kedvezően alkalmazható, és hogy egy találmány nem kézenfekvő csupán azért, mert "érdemes a kipróbálásra". Gyakorlati szinten a döntés jelentősen befolyásolhatja a jövőbeli perek lefolyását, különösen az enantiomerekre vonatkozó olyan szabadalmak érvényessége terén, amelyek mellett már létezett a racemátra vonatkozó korábbi szabadalom.

B)  Az illetékes bizottság a kérelmező CanadaDrugs.comPartner­ship v. NC Britton Holdings Ltd. ügyben megállapította, hogy a lajstromozott hálónév (doménnév) megtévesztésig hasonlít a kérelmező CANADA DRUGS és CANADADRUGS.COM védjegyeihez, és hogy a hálónév tulajdonosa rosszhiszeműen, megalapozott érdek nélkül lajstromoztatta a canadadrugs.com hálónevet. Ezért a bizottság elrendelte a hálónévnek a felperesre való átruházását.

19. Kína

A) A kínai kormány létrehozott egy a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó nemzeti munkacsoportot, amelynek Wu Yi miniszterelnökhelyettes a vezetője. A munkacsoportnak rajta kívül tizenhárom tagja van, akik tizenkét szellemi tulajdonnal foglalkozó szervezet, így többek között a Közbiztonsági Minisztérium, a Hírközlési Minisztérium, a Kereskedelmi minisztérium, a Vámügyi Főhatóság, a Minőségellenőrző Főhatóság, az Állami Szellemitulajdon-védelmi Hivatal, a Legfelsőbb Népbíróság és a Legfőbb Ügyész­ség alkalmazottai.

A munkacsoport fő feladata, hogy elősegítse a szel­lemitulajdon-védelmi törvények és rendeletek megszövegezését, valamint a szellemitulajdon-jogok érvényesítését, és összekötő szerepet töltsön be az adminisztratív jogérvényesítés és a bűnüldöző szervek között.

A munkacsoport fennhatósága alatt a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szervezeteket létesítettek az egyes tartományokban, az önálló körzetekben és az önkormányzatokban.

A Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó Szel­lemiulajdon-védelmi Hivatal a munkacsoport napi végrehajtó szerve, annak felügyelete alatt.

A munkacsoport felelős az alábbi feladatok elvégezéséért:

• kutatás és iránymutatás a szellemitulajdon-védelmi mun­ka területén,

• a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó különleges országos kampányok szervezése és koordinálása,

• a fontosabb bitorlási esetek felülvizsgálata,

• együttműködési mechanizmus kialakítása külföldi beruházó vállalatokkal,

• a jogérvényesítési tevékenység irányítása.

B) Kínában 2004-ben az alábbi 10 külföldi cég nyújtotta be a legtöbb szabadalmi bejelentést:

1. Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. (Japán) 2423

2. Samsung Electronics Co. (Dél-Korea) 2241

3. Royal Philips Electronics Co., Ltd. (Hollandia) 1840

4. Sony (Japán) 1112

5. Seiko Epson Corp. (Japán) 1005

6. LG Electronics Co., Ltd. (Dél-Korea) 940

7. International Business Machines Corporation (IBM) (USA) 829

8. CANON Inc. (Japán) 827

9. TOSHIBA (Japán ) 811

10. SANYO DENKI (Japán) 784

C) 2004-ben Kínában 30,04%-kal 762 000-re nőtt a védjegybejelentések száma. Ebből 60 000-nél több bejelentést külföldiek nyújtottak be.

20. Lengyelország

2005. január 17-én Lengyelországban hatályba lépett a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kapcsán alkalmazott nevek lajstromozására és oltalmára vonatkozó új törvény, amely a 2081/92 és 2082/92 sz. európai uniós szabályok törvénybe iktatását jelenti.

Az ilyen kérelmeket a Mezőgazdasági Minisztériumban kell benyújtani, ahol a kérelmet ellenőrzik, majd továbbítják a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek megjelölésével foglalkozó tanácshoz. Ez a tanács véleményt alkot, amelynek alapján a mezőgazdasági miniszter vagy elutasítja a kérelmet, vagy pedig továbbítja azt az Európai Bizottsághoz lajstromozás céljából.

21. Lettország

Lettország kormánya 2005. április 1-jén letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) való csatlakozás okmányát. Így az ESZE Lettországra nézve 2005. július 1-jén lép hatályba, és a 2005. július 1-jén vagy azt követően benyújtott európai szabadalmi bejelentések Lettország megjelölését is magukban fogják foglalni.

A Lettország és az Európai Szabadalmi Szervezet közötti kiterjesztési megállapodás hatálya megszűnik az ESZE-­nek Lettországban való hatálybalépésekor, vagyis 2005. július 1-jén. Ezt követően nem lesz lehetőség európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak lettországi kiterjesztésére. A kiterjesztési rendszer azonban továbbra is érvényben marad a 2005. július 1. előtt benyújtott európai és nemzetközi szabadalmi bejelentésekre.

Lettország csatlakozásával az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamainak száma 31-re emelkedett.

22. Litvánia

Litvánia 2004. május 1-jén letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) való csatlakozás okmányát. A ratifikálási szerződés szerint az ESZE 2004. december 1-jén lépett Litvániában hatályba. Így a 2004. december 1-jén vagy azt követően benyújtott európai szabadalmi bejelentések Litvánia megjelölését is magukban foglalják.

A Litvánia és az Európai Szabadalmi Szervezet közötti kiterjesztési megállapodás hatálya megszűnt az ESZE-nek Litvániában való hatálybalépésekor, vagyis 2004. december 1-jén. Ezt követően nincs lehetőség európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak litvániai kiterjesztésére. A kiterjesztési rendszer azonban továbbra is érvényben marad a 2004. december 1-je előtt benyújtott európai és nemzetközi bejelentésekre.

23. Londoni Egyezmény

Nagy-Britannia ratifikálta a Londoni Egyezményt, amelyet rajta kívül eddig öt állam (Dánia, Izland, Monaco, Németország és Szlovénia) ratifikált. Az egyezmény hatálybalépéséhez még egy állam és Franciaország ratifikálása szükséges.

Az ezzel kapcsolatos francia álláspont mostanáig elutasító volt ugyan, de Franciaországból lehet olyan hangokat is hallani, amelyek az egyezmény elfogadása mellett érvelnek.

Ha Magyarország is ratifikálná az egyezményt, ez azzal járna, hogy a megadott európai szabadalmak érvényesítéséhez csak az igénypontokat kellene lefordítani magyarra, vagyis a magyar műszaki értelmiség, amely nem a nyelvtudásáról híres, a Magyarországon érvényesített európai szabadalmaknak csak az igénypontjait ismerhetné meg.

24. Malajzia

A malajziai kormány bejelentette, hogy a közeljövőben felállít egy olyan bíróságot, amely kizárólag szellemitulajdon-jogi ügyekkel foglalkozik.

25. Mexikó

A mexikói szenátus 2005. április 19-én jóváhagyta a szellemitulajdon-védelmi törvény módosítását, amely felhatalmazza a Mexikói Szabadalmi és Védjegyhivatalt arra, hogy védjegyeket közismertnek vagy jóhírűnek minősíthessen, és olyan eljárást alapozzon meg, amely lehetővé teszi az ilyen minősítés elnyerését.

26. Nagy-Britannia

A) A 2005. áprilisi tájékoztatóban már ismertetést adtunk arról, hogy az angol szabadalmi törvényt 2005. január 1-jei hatállyal módosították, és tájékoztatást adtunk a fontosabb változásokról. Most arról is hírt kaptunk, hogy 2005. január 1-je után lehetőség van arra, hogy ha valaki Nagy-Britanniában elmulasztotta 12 hónapon belül igényelni egy korábbi külföldi bejelentés elsőbbségét, és ez a mulasztás nem volt szándékos, az elsőbbség napjától számított 14 hónapon belül benyújthatja az angol bejelentést az elsőbbség igénylésével, azonban bizonyítania kell, hogy az elsőbbségi időpontot nem szándékosan mulasztotta el. Így például, ha egy európai bejelentést elsőbbséggel már nem lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál, Nagy-Britanniában 14 hónapon belül még érvényesen lehet oltalmat igényelni.

Az angol szabadalmi jogban további lényeges változás, hogy bár a nemzetközi (PCT-) bejelentések nemzeti szakaszát Nagy-Britan­ni­ában az elsőbbség napjától számított 31 hónapon belül kell megindítani, 2005. január 1-jét követően pótdíj fizetése ellenében két hónap ha­tár­idő-­hosszab­bítást engedélyeznek, vagyis a nemzeti szakaszt 33 hónapon belül lehet megindítani.

B) A Pharmacia Italia SPA v. Mayne Pharma Pty Ltd. and Mayne Pharma plc ügyben az alperesek 2004. május 17-én nemleges megállapítási kérelmet nyújtottak be annak megállapítására, hogy nem bitorolják a felperes 2 178 311 sz. szabadalmát. Ezt követően a felperesek bitorlási pert indítottak az alperes ellen. A szabadalmi bíróságnak (Patents Court) abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az alperesek által gyártott termék a felperesi szabadalom 1. igénypontjának az oltalmi körébe ütközik-e. A bíróság 2004. november 1-jén döntést hozott megállapítva, hogy az alperes nem bitorolja a felperesek szabadalmát.

Az alperes egy epirubicin nevű rákellenes gyógyszer (antra­cik­lin-glükozid) injektálható oldatát kívánta forgalmazni azt állítva, hogy terméke nem ütközik a felperesek szabadalmába, amelynek 1. igénypontja a következő szövegű:

"Injektálható, felhasználásra kész, steril, kórokozómentes antra­ciklin-glükozid oldat, amely lényegileg egy fiziológiailag elfogadható vizes oldószerben oldott an­tra­cik­lin-glükozid sóból áll, ahol a nem liofilizátumból nyert antraciklin-glükozid koncentrációja 0,1- 50 mg/ml, az oldat pH-ja egy fiziológiailag elfogadható savval 2,5 és 5,0 közé van beállítva, és az említett sav sósav, kénsav, foszforsav, ecetsav, borostyánkősav, borkősav, aszkor­binsav, citromsav, glutaminsav, metánszulfonsav vagy etán­szul­fonsav közül van kiválasztva."

A bíróság megállapította, hogy az alperesek olyan epi­ru­bicin-hidrokloridot forgalmaznak, amelyet liofilizálási eljárásnak, vagyis fagyasztva szárításnak vetettek alá. Az alperesek ezt a liofilizátumot vízben oldják, és a kapott oldatot ampullákba töltik. Az epirubicin-hidroklorid liofilizálása tehát az alperes termékének előállításakor lényeges szerepet játszik.

Ezzel szemben a felperes liofilizálás nélkül állítja elő termékét. Ezért az igen hosszú és alapos ítélet végkövetkeztetése, hogy az alperesek nem ütköznek a felperes szabadalmának oltalmi körébe. A bíróság egyúttal megengedte, hogy az ítélet ellen fellebbezést nyújtsanak be.

Az ügy kapcsán külön említést érdemel, hogy a bíróság nem egészen öt és fél hónap alatt hozott ítéletet.

C) A Saint-Gobain v. Fusion Provida and Electrosteel ügyben a Fellebbezési Bíróság (Court of Appeal) 2005. február 25-én egy olyan szabadalom kapcsán hozott döntést, amely egy föld alatti csővezeték korrózióellenes bevonatára vonatkozott. A döntés a feltalálói tevékenység megítélése szempontjából bír különös jelentőséggel.

Az alperesek érvényteleníteni kívánták a perbeli szabadalmat arra hivatkozva, hogy a megadott technika állásának ismeretében kézenfekvő volt kipróbálni (obvious to try) a szabadalom tárgyát.

Az 1977. évi szabadalmi törvény 3. szakasza a feltalálói tevékenységet (inventive step) - szorosan követve az Európai Szabadalmi Egyezmény 56. szakaszának szövegét - az alábbi módon határozza meg:

"Egy találmány akkor alapszik feltalálói tevékenységen, ha egy szakember számára nem kézenfekvő, figyelembe véve a technika állásához tartozó bármilyen anyagot."

A törvénynek ezt a szakaszát az angol bíróságok a Windsurfing International Inc. v. Tabur Marine (Great-Britain) Ltd. ügyben 1985-ben hozott döntés alapján alkalmazzák, amely az alábbiakat szögezi le:

"A bíróság először azonosítja a perbeli szabadalom találmányi gondolatát.

Ezután a bíróság elképzeli az átlagos tudású, de képzelőerővel nem rendelkező szakembert a vonatkozó időpontban, és azt a tudást feltételezi róla, amely a kérdéses szakterületen abban az időpontban általános volt.

A bíróság ezután megállapítja, hogy milyen különbségek vannak az 'ismertként vagy használtként' idézett anyag és az állítólagos találmány között.

Végül a bíróságnak - az állítólagos találmány ismerete nélkül - döntenie kell arról, hogy ezek a különbségek egy szak­ember számára kézenfekvők voltak-e, vagy pedig feltalálói tevékenységet igényeltek."

Egyes iparágakban széles körű vizsgálatot kell végezni a jövőbeli termékekkel vagy módszerekkel kapcsolatban ahhoz, hogy meg tudják állapítani azok hasznát. Ennek megfelelően a kézenfekvőség megállapításához egy anterioritás fényében néha arra van szükség, hogy a bíróság megállapítsa: az anterioritás milyen mértékben utal arra, hogy a kísérletek eredményesen végződnek. A bírósági gyakorlatban ennek alapján szoktak arra utalni, hogy egy adott dolgot kézenfekvő-e kipróbálni. Ezt történelmileg arra alapozták, hogy egy szakember kellő mértékben várhatott-e sikert ahhoz, hogy a próbát érdemes legyen elvégezni.

Egyébként a "kézenfekvő kipróbálni" próba a gyakorlatban csak akkor használható, ha többé-kevésbé nyilvánvaló, hogy működnie kell annak, amit ki akarnak próbálni.

27. Németország

A biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó, 98/44/EC európai irányelvet 2005. február 28-i hatállyal beiktatták a német szabadalmi törvénybe. Ennek megfelelően a módosított törvény 1. szakaszának (2) bekezdése első ízben írja elő, hogy a biológiai anyagra vonatkozó találmányok is szabadalmazhatók, és kimondja, hogy a természetes környezetéből elkülönített vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is oltalmazható, ha a természetben már hozzáférhető volt.

A módosított törvény azt is kimondja, hogy nem szabadalmazható az emberi test létrejöttének és fejlődésének egyes szakaszaiban. Nem oltalmazható továbbá az emberi test komponenseinek - ideértve egy gén részleges vagy teljes szekvenciáját - a felfedezése sem. Ugyanakkor azonban a törvény azt is leszögezi, hogy az emberi testből elkülönített elemek, így egy gén szekvenciája vagy részleges szekvenciája szabadalmazható találmányt képezhet.

A módosított törvény felsorolja, hogy a szabadalmazásból ki vannak zárva a következő eljárások: emberi lények klónozása, emberi lények csíravonala genetikai azonosságának módosítása, valamint emberi embriók alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célokra.

A törvény szerint nem engedélyezhető oltalom növény- és állatfajtákra. A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmányok azonban szabadalmazhatók, ha a műszaki megvalósíthatóság nem korlátozódik egy sajátos növény- vagy állatfajtára.

A módosított törvény 9c) szakasza bevezeti a farmerek privilégiumát. Ennek megfelelően egy farmer mezőgazdasági célokra vagy saját farmján továbbtermesztés vagy -tenyésztés céljára használhat biotechnológiai tárgyú szabadalmak tárgyát képező növényi vagy állati szaporítóanyagot vagy mezőgazdasági tenyészállatokat.

A szabadalmi törvény módosításával egyidejűleg a használatiminta-törvényt is módosították. Ennek értelmében a biotechnológiai találmányok ki vannak zárva a használatiminta-oltalomból.

28. Pakisztán

Pakisztánban 2005. január 1-jén módosított szabadalmi törvény lépett hatályba, amely lehetővé teszi a gyógyászati és mezőgazdasági termékek oltalmát.

29. Románia

Románia kormánya 2005. január 28-án letétbe helyezte a Szabadalomjogi Szerződéshez (Patent Law Treaty, PLT) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a szerződés Romániára nézve 2005. április 28-án lépett hatályba.

30. Sao Tomé és Principe

2005 januárjában ezen a szigeten új törvény lépett hatályba, amely lehetővé teszi szabadalmak, védjegyek és ipari minták lajstromozását.

31. Szabadalomjogi Szerződés

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) vezérigazgatója bejelentette, hogy hatályba lépett a Szabadalomjogi Szerződés 2005. április 28-án, vagyis három hónappal azt követően, hogy tizedik államként Románia 2005. január 28-án letétbe helyezte a szerződéshez való csatlakozás okmányát.

A szerződést mostanáig a következő sorrendben az alábbi tíz állam ratifikálta: Moldova, Kirgizisztán, Szlovénia, Szlovákia, Nigéria, Ukrajna, Észtország, Dánia, Horvátország és Románia.

32. Szerbia és Montenegró

A módosított védjegytörvény 2005. január 1-jén lépett hatályba. Ennek legfontosabb pontjait, amelyek közül egyesek a régi törvény egyértelműbbé tételét szolgálják, az alábbiakban közöljük.

Bevezették a tanúsító védjegyeket, amelyek a kollektív védjegyek változataként vannak leírva.

A törvényes feltételeket nem a bejelentés napján, hanem a védjegy engedélyezésekor kell kielégíteni.

A védjegy egyes részeiről le lehet mondani.

Egy védjegybejelentést vagy -lajstromozást meg lehet osztani.

Egy társaság neve nem bitorol egy védjegyet, ha a nevet jóhiszeműen szerezték és használták a védjegybejelentés napja előtt.

A jóhírű védjegyeket lajstromoztatni kell ahhoz, hogy azok oltalmat biztosítsanak. Egy védjegy akkor minősül jóhírűnek, ha komoly hírneve van, és a köz érintett tagjai ismerik.

Ha egy védjegy korábbi tulajdonosa öt éven keresztül tűr egy lajstromozást, ez belenyugvásnak számít. Ez a szabály azonban nem vonatkozik a közismert védjegyekre.

Egy törlési eljárásban a korábbi jog tulajdonosa vagy annak jogutóda köteles bizonyítani, hogy védjegye használatban áll. A használat hiánya miatti törlés az utolsó használat időpontjában lép hatályba, nem pedig a döntés napján.

A használatnak valódi használatnak kell lennie.

Ha egy védjegyet rosszhiszeműen lajstromoztattak, a jogos tulajdonos kérheti, hogy a védjegyet az ő nevére ruházzák át.

Ha egy védjegy egy közismert védjegyet bitorol, átruházható a közismert védjegy tulajdonosának nevére.

33. Szlovénia

2004. november 18-ig a Szlovén Szabadalmi Hivatal nem kívánta európai szabadalmak kapcsán a 3. évdíj megfizetését, és a vonatkozó rendelet erre nézve nem is tartalmazott előírást. Annak következtében, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) egyes bejelentésekre gyorsabban ad szabadalmat, a Szlovén Szabadalmi Hivatal a bejelentés napjától számított három évnél rövidebb időn belül is kezdett kapni megadott európai szabadalmak megerősítésére vonatkozó kérelmeket. Ilyen esetben az előírt illetéket a Szlovén Szabadalmi Hivatalnak kell befizetnie az ESZH-­nál anélkül, hogy a bejelentő befizetné számára ezt az illetéket.

Annak érdekében, hogy a hivatal jogosult legyen a bejelentőtől kérni ezt a díjat, 2004. november 18-án körlevelet bocsátott ki, amelyben kifejti a Szlovéniában megerősített európai szabadalmak megújítási illetékének fizetésével kapcsolatos új értelmezést. Így a nemzeti szabadalmak és a nemzetközi (PCT) szabadalmi bejelentések esetében a bejelentési illeték magában foglalja az első három évi fenntartási illetéket is; európai szabadalmak esetében azonban a bejelentési illeték csupán a publikálási és az igénypontok fordítási költségét fedezi, és ezért külön be kell fizetni a harmadik évi illetéket is.

34. Tajvan

A Tajvani Szellemitulajdon-védelmi Hivatal 2005. február 15-én publikálta a védjegyügyekben folytatott meghallgatásokra vonatkozó irányelveket. Ezekben rögzítik a vitás felek és egyéb érdekelt felek között lefolytatott szóbeli tárgyalások bizonyítékainak feltárására vonatkozó eljárás sza­bályait. Ezen túlmenően az irányelvek leszögezik, hogy szóbeli tárgyalást csak felszólalási, érvénytelenítési és meg­vonási ügyekben lehet tartani, illetve valamelyik fél kérésére vagy pedig hivatalból. Ha a hivatal véleménye szerint nincs szükség a kért szóbeli tárgyalásra, erre vonatkozó döntésében egyértelműen közölni kell a kérés elutasításának okait.

35. Törökország

Törökország 2004. október 1-jén letétbe helyezte az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Megállapodáshoz való csatlakozás okmányát. Így a megállapodás Törökországra nézve 2005. január 1-jén lépett hatályba.