NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR*
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Albánia
2. Algéria
3. Amerikai Egyesült Államok
4. Ausztrália
5. Bahrein
6. Belgium
7. Benelux államok
8. Brazília
9. Dánia
10. Dél-Afrika
11. Ecuador
12. Egyiptom
13. EurópaiSzabadalmi Hivatal
14. Hongkong
15. India
16. Jordánia
17. Kanada
18. Kína
19. Litvánia
20. Nagy-Britannia
21. Olaszország
22. Omán
23. Palesztina
24. Portugália
25. Románia
26. Spanyolország
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
28. Szaúd-Arábia
29. Törökország
30. Új-Zéland
31. Ukrajna
32. Hamisítás
1. Albánia
Az Új Növényfajták Oltalmára Vonatkozó Nemzetközi Unió (UPOV) 2005. szeptember 15-én bejelentette, hogy Albánia ezen a napon csatlakozott a nemzetközi egyezményhez, és így annak 60. tagjává vált.
2. Algéria
Az algériai kormány 2005. augusztus 2-án végrehajtási rendeleteket bocsátott ki a szabadalmi törvénnyel, az integrált áramkörök oltalmára vonatkozó törvénnyel és a védjegytörvénnyel kapcsolatban.
Az új rendeletek, amelyek 2005. augusztus 5-én jelentek meg a hivatalos közlönyben, egyszerűsítik a szabadalmi bejelentésekre és a szabadalmak engedélyezésére vonatkozó előírásokat, az integrált áramkörök oltalmára vonatkozó bejelentések szabályait, valamint a védjegyek benyújtására, vizsgálatára, megújítására, törlésére és publikálására vonatkozó előírásokat.
3. Amerikai Egyesült Államok
A) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) egy újabb döntése a Phillips v. AVH Corp. ügyben előrehaladást jelent abban az irányban, hogy fel lehessen oldani azt az ellentmondást, amely az igénypontszerkesztés két irányzata között áll fenn. Az egyik irányzat a Texas Digital Systems, Inc. v. Telegenix, Inc. ügyben hozott döntésen alapszik, és a szabadalmi igénypontokban használt kifejezések meghatározása terén elsőbbséget ad a szótáraknak és a szakcikkeknek a szabadalmi leírással és az elővizsgálati eljárásban történtekkel szemben. A másik irányzat a Vitronics Corp. v. Conceptronic, Inc. ügyben hozott döntésen alapszik, amely a szabadalmi leírásban foglaltakat és az elővizsgálati eljárásban történteket tekinti mérvadónak.
A Phillips v. AVH Corp. ügyben a CAFC annak a nézetének adott kifejezést, hogy egy külső bizonyíték "valószínűleg csak akkor eredményezi a szabadalmi igénypontok oltalmi körének megbízható értelmezését, ha belső bizonyítékokkal összefüggésben is fontolóra veszik", és leszögezte, hogy az alsófokú bíróságoknak csak mérsékelt súllyal célszerű figyelembe venniük szótári meghatározásokat és szakcikkeket.
A bíróság azt is kifejtette, hogy a Texas Digital ügyben hozott döntés nem volt helyes, mert ahelyett, hogy az igénypontbeli kifejezéseket a szabadalmi leírásnak megfelelő összefüggésben szemlélte volna, a bíróság a szavak elvont jelentésére összpontosított. Egy igényponti kifejezés rendes jelentése megegyezik azzal, amit egy átlagos szakember tulajdonítana neki a teljes szabadalmi leírás elolvasása után. A szótárra való túlzott támaszkodás azt a veszélyt hordozza magában, hogy a kifejezésnek a szakember számára adandó értelmét átalakítja absztrakt értelmezéssé, amely távol esik a leírásban játszott sajátos szerepétől.
A bíróság attól is óvott, hogy egy szótár szerinti tág meghatározásból kiindulva az alsófokú bíróságok az oltalmi kört túl tágan értelmezzék, majd rámutatott, hogy kerülni kell a szabadalmi leírásban található korlátozásoknak az igénypontokra való alkalmazását, de megjegyezte:
"Ésszerű biztonsággal lehet meghatározni az igénypontok megszövegezése kapcsán azt a határvonalat, ameddig korlátozásokat lehet alkalmazni, ha a bíróságok főleg azt veszik figyelembe, hogy egy szakember hogyan értelmezné az igénypontbeli kifejezéseket."
A bíróság rámutatott, hogy tisztában van azokkal a nehézségekkel, amelyek akkor jelentkeznek, ha megkíséreljük meghatározni, hogy egy átlagos szakember kellően megérti-e a szabadalmi leírásban ismertetett kiviteli módokat ahhoz, hogy meg tudja határozni egy igénypontban szereplő kifejezés jelentésének külső határait, majd leszögezte:
"A kérdésnek az adott szabadalom szerinti összefüggésben történő megoldásához a tényleges találmány körét kell pontosan megragadni, és nem az igénypontok oltalmi körét kell a leírásban kinyilvánított kiviteli alakokra korlátozni vagy az igénypontok szövegét a leírástól elválasztva értelmezni."
B) A Gillette cég 6 212 777 számú szabadalma (a továbbiakban: '777 szabadalom) nedves borotválkozásra szolgáló, több pengével rendelkező készülékekre vonatkozik. A Gillette egy körzeti bíróságnál bitorlásért beperelte az Energizer Holdings, Inc. (Energizer) céget, azt állítva, hogy annak QUATTRO néven forgalmazott készüléke az ő szabadalmának oltalmi körébe ütközik.
A QUATTRO készülék feje négy pengét tartalmaz. A bíróság elutasította a Gillette ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét arra hivatkozva, hogy a szabadalmának 1. igénypontjában említett "első", "második" és "harmadik" penge az oltalmi kört csupán három pengét tartalmazó készülékre korlátozta, és így oltalmi köre nem terjed ki az Energizer négypengés készülékére. A Gillette a CAFC-hez nyújtott be fellebbezést, azt állítva, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor szabadalmának igénypontjait úgy értelmezte, hogy azok csak hárompengés borotvakészülékekre vonatkoznak.
A CAFC-nek azt kellett megállapítania, hogy a Gillette szabadalmának igénypontjában az alábbi kifejezés: "első, második és harmadik pengéből álló csoportot tartalmazó" (comprising ... a group of first, second, and third blades) vonatkozik-e négypengés készülékekre, vagy csupán hárompengésekre van korlátozva.
A három bíró közül kettőnek a (többségi) véleménye szerint az igénypont oltalmi köre nem volt hárompengéjű borotvakészülékekre korlátozva, és vonatkozhatott négypengéjű készülékekre is. Ennek a következtetésnek az egyik alapja az volt, hogy az 1. igénypont a "comprising" és a "group of" kifejezésekkel "nyitott" formát alkalmaz, amely nem korlátozza az elemek számát, és így nem csupán hárompengés készülékekre vonatkozik. Ezért bármilyen penge az első és a harmadik között, amely az első pengénél nagyobb és a harmadiknál kisebb igénybevételű, a pengék igényelt alcsoportjában "második" pengének" minősül. A többségi bírói vélemény szerint a Quattro készüléknek két "második" pengéje van, mert a bitorlónak vélt készülék mindkét középső pengéje kielégíti az igénypont "második pengé"-re vonatkozó meghatározását.
A többségi vélemény azt is a "comprising" szó nyitott értelmezését megerősítő ténynek tekintette, hogy az Energizer az Európai Szabadalmi Hivatalnál (ESZE) azzal érvelt, hogy a Gillette '777 szabadalmának megfelelő európai bejelentésének lényegileg azonos igénypontja nem zárna ki négy vagy több pengével rendelkező elrendezéseket. A többségi vélemény szerint az Energizer ESZE előtti "nyilvánvaló elismerése világosan alátámasztja azt a megállapítást, hogy szakemberek a '777 szabadalom igénypontjait háromnál több pengével rendelkező borotvakészülékekre is kiterjedőnek értelmeznék".
A CAFC tanácsának egyet nem értő harmadik tagja, Archer bíró hosszú ellenvéleményt írt. Azzal érvelt, hogy az igénypontok megfelelő értelmezése a leírás alapján nem engedi meg, hogy az igénypontban szereplő "comprising" kifejezést úgy értelmezzék, hogy annak alapján az igénypont oltalmi köre háromnál több pengét tartalmazó pengeegységre is vonatkozik. Szerinte a hagyományosan értelmezett "comprising" kifejezés a borotvakészüléknek mint egésznek a korlátozásaira vonatkozik, vagyis a fejre, a védőborítóra és a pengeegységre, és lehetővé teszi, hogy a készülékben egyéb elemek is legyenek, azonban nem teszi lehetővé a pengeegységben magában levő pengék számának a kiterjesztését. Archer bíró arra is rámutatott, hogy a leírás alapján nyilvánvaló: a három penge maga a találmány és nem csupán előnyös kiviteli alak, mert a leírás sehol sem említ háromnál több pengét tartalmazó pengeegységet.
Archer bíró azt is leszögezte, hogy a leírás ismételten hivatkozik három pengére, és csupán egyetlen olyan hivatkozás fordul elő, amely pengék többségével (plurality of blades) rendelkező pengeegységet említ, de ez a kifejezés a leírásban sehol nem ismétlődik meg; így a találmányt nem lehet tágabban értelmezni, mint ami a leírásban világosan ki van nyilvánítva.
Végül Archer bíró arra utalt, hogy az igénypontok többségi értelmezése figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető funkciót (notice function), és egy versenytárs a borotvakészülék-iparban csupán kristálygömb segítségével következtethetett volna arra, hogy a '777 szabadalom négypengés készülékre is vonatkozik.
Bár Archer bíró egyetértett azzal, hogy a "comprising" és a "group of" igénypontbeli kifejezéseket hagyományosan nyitottaknak tekintik, úgy gondolta, hogy a '777 szabadalom leírása "kellően világossá teszi, hogy a találmány a leírt elrendezésű három - és nem több - pengével rendelkező készülékre vonatkozik".
Ez az ügy arra szolgáltat példát, hogy a CAFC bírái és különböző tanácsai gyakran nincsenek egy véleményen, és eltérő döntéseket hoznak az igénypontszerkesztés kapcsán alkalmazott megfelelő módszerekről. A döntés azonban mindenképpen arra int, hogy a szabadalmi bejelentések leírásának és igénypontjainak szerkesztésekor gondosan kell eljárni, a találmányt a lehető legrészletesebben kell kinyilvánítani, és az összes megvalósítási módot szemléltetni kell a leírásban és a rajzon.
C) Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (U.S. Supreme Court) elutasította a Teva Pharmaceutical v. Pfizer Inc. ügy felülvizsgálatát, aminek az a háttere, hogy a Teva arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül a CAFC 2005. január 21-én hozott döntését, amely elutasította a Teva arra irányuló keresetét, hogy a Pfizerrel szemben hozzon bitorlás hiányát kimondó döntést (declaratory judgement of noninfringement, DJN).
Az ügyet mind az originális, mind a generikus gyógyszereket gyártó cégek élénk figyelemmel kísérték a DJN-rendelkezés miatt, amelyet a 2003. évi gyógyászati korszerűsítési törvény (Medicare Modernization Act, MMA) hozott létre, és amely lényeges szerepet játszik a szabadalombitorlási ügyekben. Egyes szakemberek azt várták, hogy a Legfelsőbb Bíróság foglalkozni fog a Teva fellebbezésével annak alkotmányjogi vonatkozásai miatt, azonban mindhárom bíró megtagadta az üggyel való foglalkozást, és így a bíróság indoklás nélkül elutasította az ügyet.
A Legfelsőbb Bíróság e döntése csapás a generikusgyógyszer-iparra, amely azt állítja, hogy a CAFC döntése visszalépést jelent, mert hatálytalanítja az MMA által adott lehetőségeket. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a generikus cégek egy szabadalommal kapcsolatban kérjék DJN kinyilvánítását, ha az originátor cég nem indít szabadalombitorlási pert az előírt 45 napos határidőn belül. A generikus cégek azonban a törvény hatálybalépése óta nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezen a határidőn belül pert indítsanak, és ezzel a DJN alapját támadták meg.
Az a taktika, hogy a Tevát nem perelte be a Zoloftra vonatkozó szabadalmának bitorlása miatt, a Pfizer számára eredményes volt. A Teva később a Massachusetts-i körzeti bíróságtól kérte annak kimondását, hogy nem bitorolja a Pfizer szabadalmát, de ez a bíróság 2003-ban megállapította, hogy a Teva kérelme nem volt kellően megalapozott, mert a Pfizer a 45 napos határidőn belül nem indított a Teva ellen bitorlási keresetet, ami pedig az alkotmány III. szakasza értelmében szükséges lett volna ahhoz, hogy a bíróság döntést hozzon. A CAFC 2005. január 21-i döntésével megerősítette a körzeti bíróság döntését.
D) Előző tájékoztatónkban ismertettük az Eolas Technologies Inc. v. Microsoft Corp. ügyben a CAFC döntését. Most arról kaptunk hírt, hogy a Microsoft felkérte a Legfelsőbb Bíróságot (U.S. Supreme Court) annak eldöntésére, hogy egy szoftverkód egy szabadalmazott találmány komponensének tekinthető-e.
4. Ausztrália
Az Ausztrál Szabadalmi Hivatal korábban nem emelt kifogást az üzleti módszerre vonatkozó szabadalmi bejelentések ellen csupán azon az alapon, hogy abban nem hivatkoztak valamilyen eszközre, így például számítógépre az igényelt módszer lépéseinek elvégzéséhez. A hivatal két újabb döntésének fényében azonban úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat megváltozott.
A Stephen John Grant ügy trösztszerkezet használatával nyereséget biztosító üzleti módszerrel kapcsolatos szabadalomra vonatkozott. Az ügyet a hivatal elnökének küldötteként elbíráló elővizsgáló megjegyezte, hogy az igényelt találmány nem alkalmaz semmilyen technológiát az igényelt üzleti módszer megvalósításához, vagyis az igénypontok az ausztrál szabadalmi törvény szerint csupán felfedezésre vonatkoznak. Ezért a szabadalmat azon az alapon vonták meg, hogy nincs lényeges összefüggés a módszer lépései és egy tudományos vagy technológiai elem között.
A Peter Szabo és társai ügyben hozott másik döntést olyan szabadalmi bejelentés kapcsán hozták, amely megfelelő visszatérítést biztosít jelzálogkölcsön esetén, ha a jelzálogos adós korán hal meg. Az ügyet intéző elővizsgáló megtagadta a szabadalom engedélyezését azon az alapon, hogy az igénypontok nem mutattak lényeges összefüggést valamilyen tudományos vagy technológiai elemmel.
Ezek a döntések azt mutatják, hogy az üzleti módszer műszaki vagy tudományos vonatkozás nélkül csupán üzleti tervnek minősül, amit viszont a hivatal újabb gyakorlata nem tekint szabadalmazhatónak. A "tiszta üzleti módszerek" tehát - ellentétben a hivatal korábbi gyakorlatával - nem szabadalmazhatók. Ezzel szemben a számítógépet felhasználó módszerekre nagyobb valószínűséggel lehet szabadalmat kapni.
A Stephen John Grant ügyben hozott döntést megfellebbezték a Szövetségi Bíróságnál, és így abban az év vége felé várható további fejlemény.
5. Bahrein
Bahrein 2005. szeptember 15-én letétbe helyezte a Szabadalomjogi Szerződéshez (PLT), a Madridi Jegyzőkönyvhöz, valamint az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően Bahreinre nézve mindhárom nemzetközi egyezmény 2005. december 15-én lépett hatályba.
6. Belgium
A belga szabadalmi törvényt a 98/44/EC biotechnológiai irányelv átvételének keretében módosították, változott a kutatási kivételre, valamint a kényszerengedélyre vonatkozó szabályozás is.
A kutatási kivételt a belga szabadalmi törvény 28. szakasza tartalmazza, amely most így hangzik:
"A szabadalomból származó kivételes jogok nem terjednek ki a szabadalmazott találmányon vagy azzal tudományos célból végzett cselekményekre."
Eszerint tehát nemcsak a szabadalmazott találmányon, hanem a találmánnyal végzett tevékenységek is a kutatási kivétel alá eshetnek, ami annyit jelent, hogy az olyan kutatás, amelynél a szabadalmazott találmányt a kutatási tevékenység eszközeként használják, a kutatási kivétel alá eshet. A belga jogalkotó tehát a legtöbb európai országnál tágabban szabályozza a kutatási kivételt.
A kényszerengedély szabályozásának módosítása megkönnyíti kényszerengedély elnyerését a gyógyászat területén. Az új 31.bis szakasz felhatalmazza a kormányt arra, hogy a minisztertanács által történő jóváhagyás után királyi rendelettel engedélyezzen kényszerengedélyt a közegészség megóvása érdekében
a) gyógyszerekre, gyógyászati eszközökre, diagnózis céljára használt orvosi eszközökre vagy termékekre, valamint gyógyászati termékek származékaira;
b) az előbbi a) pont alatt felsorolt termékek gyártásához szükséges eljárásokra vagy termékekre;
c) az emberi vagy állati testen kívül alkalmazott diagnosztikai módszerekre.
Amíg a kényszerengedély-kérelem az adminisztrációs csatornákon keresztülhalad, a vélt bitorlásra vonatkozó minden eljárást felfüggesztenek az ügyben hozott döntésig. A nem rövidített eljárásban a kérelmet a bioetikai tanácsadó bizottságnak is megküldik nem kötelező állásfoglalásért. Egészségügyi krízishelyzetben azonban gyorsított eljárást követnek, és ilyenkor nem kérnek tanácsot a bizottságtól. Az állásfoglalás kézhezvétele után három hónapon belül az illetékes miniszter indoklással ellátott javaslatot tesz a minisztertanácsnak.
7. Benelux államok
A Benelux Védjegyhivatal bejelentette, hogy 2006. január 1-jétől kezdve harmadik személyek minden Benelux védjegybejelentés ellen felszólalhatnak bármelyik áruosztályban.
A Benelux rendszerben 2004-ben vezették be a felszólalási eljárást olyan egyszerű és gyors adminisztratív lehetőségként, amely egy korábbi védjegy tulajdonosa számára lehetővé tesz egy új, ütköző védjegy lajstromozása elleni felszólalást, de csupán korlátozott számú áruosztály esetén.
A 2006-ban életbe lépő módosítást a francia rendszerből másolták. Az eljárás két hónappal azt követően indul meg, hogy a feleket a Benelux Védjegyhivatal (BVH) írásban értesíti elfogadható felszólalás benyújtásáról. A közbenső időszakot "lehűlési időszaknak" nevezik, mert ezalatt a felek a BVH közreműködése nélkül megpróbálhatnak kiegyezni az ügyben.
A felszólalási eljárás megkezdését követően a felszólalónak két hónapja van érveinek benyújtására, és a megtámadott védjegy bejelentője szintén két hónapon belül válaszolhat, kivéve azt az esetet, amikor először a védjegy használatára vonatkozó bizonyítékot kíván kapni: ebben az esetben a felszólalónak két hónapon belül kell benyújtania ilyen bizonyítékot, amely csomagolóanyag, címke, katalógus, árlista, számla, újsághirdetés vagy fénykép lehet.
Ha a felek benyújtották az összes szükséges érvelést és bizonyítékot, a BVH kiegészítő tájékoztatást kívánhat bármelyik féltől, és szóbeli meghallgatást is elrendelhet a határozathozatal előtt. A határozat kiadása után két hónapon belül lehet fellebbezést benyújtani a Hágai, Brüsszeli vagy Luxemburgi Bíróságnál.
A BVH 2005. június 29-én hozott először döntést felszólalási ügyben. Ebben a belga Etec, N. V. cég ETEC védjegye és az ugyancsak belga Etex Group S. A. cég két lajstromozott ETEX védjegye közötti ütközés ügyében kellett döntést hozni.
A felszólaló Etex cég azzal érvelt, hogy a kifogásolt védjegy megtévesztően hasonlít mind a védjegyek, mind az áruk és szolgáltatások vonatkozásában. A védjegybejelentő Etec cég azonban tagadta a hasonlóságot, és kérte a vonatkozó két védjegy használatának bizonyítását.
A BVH véleménye szerint az Etex által igazolt használat példái nem voltak elegendők a védjegy valódi használatának bizonyítására, és a használat igazolására vonatkozó követelményeket is csak az egyik védjegy elégítette ki. Ezért a másik, fiatalabb védjegyet továbbra is fel lehetett használni a felszólalás alapjaként.
Az Etec cégnek azt az érvelését, hogy ugyanannak a védjegynek a fiatalabb változatát a felszólaló csak azért nyújtotta be, hogy elkerülje a használat igazolásának szükségességét, és így azt nem lehet figyelembe venni, a BVH nem fogadta el, mert a törvényben nincs ilyen vonatkozású rendelkezés.
A felek által előadott érvek alapján a BVH a következő döntést hozta: "Figyelembe véve a védjegyek közötti nagyfokú vizuális és fonetikai hasonlóságot, illetve a megállapított azonosságot, valamint az áruk és szolgáltatások közötti hasonlóságot, megtévesztés veszélye áll fenn a 2., 17., 19. és 37. áruosztályban." Ezért a BVH a felszólalásnak teljes mértékben helyt adott, aminek következtében - ha nem nyújtanak be fellebbezést - a védjegyet csak azokra az árukra és szolgáltatásokra fogják lajstromozni, amelyek ellen nem nyújtottak be felszólalást.
8. Brazília
A) 2000. februári tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 1999. október 19-én olyan törvénymódosítás lépett hatályba Brazíliában, amely az elővizsgálati eljárás meggyorsítása érdekében lehetővé tette az elsőbbségi országban vagy bármely más országban benyújtott bejelentés kapcsán érdemi vizsgálat után engedélyezett szabadalom másolatának a benyújtását. Most arról kaptunk hírt, hogy ez a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 2005. július 5-én a szabadalmi hivatal elnöke a rendeletet hatálytalanította. Ennek megfelelően megszűnt az elővizsgálati eljárás ilyen módon való gyorsításának lehetősége.
B) A Brazil Szabadalmi Hivatal figyelemmel kíséri mind az Amerikai, mind az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának változását az üzleti módszerekre vonatkozó találmányok szabadalmazása terén, és egy belső munkabizottságot hozott létre annak tanulmányozására, hogy milyen esetekben lenne lehetőség ilyen tárgyú szabadalmak engedélyezésére.
Szakértők szerint elképzelhető, hogy Brazília is követni fogja azt a gyakorlatot, amely műszaki elem meglétéhez köti az üzleti módszer tárgyú találmányok szabadalmazását.
9. Dánia
A Dán Szabadalmi Hivatal 2005. augusztus 15-én értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetét, hogy a PCT 89bis.1(d) szabálya alapján 2005. szeptember 1-jétől kezdve fogad és kezel átvevő hivatalként elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentéseket.
10. Dél-Afrika
Dél-Afrika alkotmánybírósága (Constitutional Court, CC) 2005. május 27-én fontos ítéletet hozott. Az 1995. május 1-jén hatályba lépett 1993. évi védjegytörvény a védjegybitorlás két új formáját vezette be, amelyek a közismert védjegyek oltalmával és a hígítás (dilution) elleni rendszabályokkal függnek össze. Az alkotmánybíróság által a McDonald's-ügyben 2005. május 27-én hozott ítélet tisztázta a közismert védjegyekre vonatkozó 1996. évi törvény homályos pontjait. A hígítás elleni szabályok tisztázása valamivel több időt vett igénybe, bár a védjegyjoggal foglalkozó szakemberek úgy gondolták, hogy a Legfelsőbb Fellebbezési Bíróság (Supreme Court of Appeal, SCA) 2004-es ítélete a Laugh it Off Promotions (LOP) vs. The South African Breweries International (Finance) BV t/a Sabmark International (SAB) ügyben tisztázta a függő kérdéseket.
A LOP-ot az SCA eltiltotta attól, hogy olyan pólókat gyártson, amelyek a SAB sörcímkéken használt védjegyének általános képét és színeit alkalmazták, de eltérő üzenettel. A SAB BLACK LABEL védjegyét a LOP BLACK LABOUR szöveggel helyettesítette, míg AMERICA'S LUSTY, LIVELY BEER - BREWED IN SOUTH AFRICA (Amerika életerős, élénk, Dél-Afrikában főzött söre) szlogenét AFRICA'S LUSTY, LIVELY EXPLOITATION SINCE 1652 - NO REGARD EVEN WORLDWIDE (Afrika életerős, élénk kizsákmányolása 1652 óta - világszerte elismerés nélkül) szöveggel helyettesítette. A dél-afrikaiak jól ismerik a sört és a szlogent; újabban a CARLING BLACK LABEL márkájú sör a legjobban kelendő sör lett Dél-Afrikában. A dolgok azonban úgy alakultak, hogy ez a siker a SAB hátrányára következett be. A védjegyjogban korábban ismeretlen lépésként a LOP az SCA által hozott döntést a CC-nél megfellebbezte. A CC megváltoztatta az SCA döntését, ami súlyos csapás volt a SAB-ra, és hátrányos mindazon közismert védjegytulajdonosokra nézve, akik ki vannak téve annak, hogy védjegyüket halványítással hígítják.
A CC először a védjegytörvény 34(1)(c) szakaszát vette szemügyre, amely a hígítás követelményeit sorolja fel. A CC hangsúlyozta, hogy az adott esetben a hígítás a védjegy értékének halványítása (tarnishment) útján következett be (amikor egy közismert, lajstromozott védjegy kapcsán a jogtalan használó védjegye miatt hátrányos asszociációk keletkeznek), szemben az elhomályosítás (blurring) útján bekövetkező hígítással (amikor a védjegy megkülönböztető jellege vagy egyedisége gyengül vagy csökken).
A CC az európai irányelv 5(2) szakaszára, valamint Nagy-Britannia 1994. évi védjegytörvényére utalt, rámutatva, hogy a rendelkezések elvileg azonosak, bár vannak lényeges különbségek is. Míg ugyanis a megfelelő európai közösségi és angol rendelkezések a tényleges kár vagy a jogtalan előny bizonyítását kívánják, a dél-afrikai rendelkezés a tisztességtelen előny vagy kár valószínűsítését írja elő.
A hígításra vonatkozó rendelkezés célját tárgyalva a CC megállapította, hogy a 34(1)(c) szakasz olyan védjegytulajdonosok kereskedelmi érdekeinek megőrzését szolgálja, akiknek hírneve van, megtiltva a közismert védjegyek hírnevének lényeges aláásását eredményező használatot. Az ilyen oltalom túlnyúlik a védjegyek hagyományos és elsődleges funkcióján, vagyis az eredet megjelölésén, mert egy lajstromozott védjegy azonosságának és hírnevének védelmét célozza, ami hozzájárul a védjegy gazdasági értékének megerősítéséhez. A CC azonban arra is figyelmeztetett: a bíróságoknak ügyelniük kell arra, hogy a közismert védjegyek hígítás elleni védelmét ne lehessen átalakítani a tágabb társadalomban legalább azonos meggyőző erejű és értékű magatartás által támasztott egyéb igényekkel szembeni kizárólagos joggá.
Az SCA a bitorlási igény jogosságának megítélésekor kétlépcsős megközelítést fogadott el. Az első lépésben megállapította, hogy a pólókon olvasható üzenet bitorlásnak minősíthető, mert jogtalan és a védjegy hírnevére kimondottan káros volt. Ezután az SCA megfontolta és elutasította azt az érvet, hogy a szólásszabadság mentséget szolgáltat a bitorlásra.
A CC ezt a megközelítést hibásnak találta, megállapítva, hogy egyensúlyt kellett találni a SAB és a LOP érdekei között. A CC véleménye szerint az SCA kétlépcsős megközelítése gátolja a törvény idézett szakaszában foglalt belső követelmények megértését az alkotmány szempontjából, mert a bíróság köteles az alkotmány által megszabott jogok érvényesülését elősegíteni. A CC hangsúlyozta, hogy a kifejezés szabadsága rendkívül fontos a méltóság és az értékmegőrzés szempontjából, és a bíróságnak nagyvonalúan kell megvonnia a szólásszabadság alkotmányos garanciájának határait.
A dél-afrikai alkotmány 16. szakasza két részből áll. Az első rész az alkotmány által védett kifejezéseket ismertet, és tág körű, mert kiterjed a sajtó és egyéb médiumok szabadságára, az eszmék vagy tájékoztatás befogadásának és továbbításának szabadságára, a művészi alkotókészség szabadságára, a tanulási szabadságra és a tudományos kutatás szabadságára. A második rész a véleménynyilvánítás három olyan kategóriájára vonatkozik, amely kimondottan ki van zárva az alkotmányos védelemből; ilyen a háborúra való uszítás, a fenyegető erőszakra buzdítás vagy a fajgyűlölet támogatása.
A CC megállapította, hogy a 34(1)(c) szakasz hígítás elleni tilalma a jóhírű lajstromozott védjegyek vonatkozásában ki akar küszöbölni bizonyos túlzó magatartásokat. Ilyen háttér mellett vizsgálva a hígítási szakaszt a CC egyetértett az SCA-val abban, hogy csak akkor van bitorlás, ha bizonyítható a "jogtalan előny" vagy a "jogtalan hátrány", és hogy a hátránynak nem szabad elhanyagolhatónak lennie, vagyis lényegesnek kell lennie abban az értelemben, hogy nagy valószínűséggel komoly kárt okozzon a védjegy egyediségének és hírnevének. A CC arra következtetett, hogy a védjegytulajdonos köteles bizonyítani a lényeges kár vagy hátrány valószínűségét.
A CC által elfogadott eltérő megközelítés jelentősége nyilvánvaló, ha szemügyre vesszük, hogy a két bíróság hogyan kezelte a tényeket. A CC elutasította a SAB-nak az SCA által elfogadott érvelését, amely szerint magától értetődő a gazdasági kár elszenvedésének valószínűsége a védjegy sértő használatának következtében. A SAB azzal érvelt, hogy egyetlen helyesen gondolkodó dél-afrikai sem kívánná, hogy a LOP által gyártott pólókon továbbított, hatásos faji üzenettel azonosítsák. A faji uszítás valószínűleg kikezdi a védjegy exkluzivitását, eltanácsolja az embereket attól, hogy BLACK LABEL sört vásároljanak, és hátrányosan korlátozza a SAB lehetőségeit a hazai sport szponzorálására. A CC szerint a bíróságnak meg kell határoznia annak a valószínűségét, hogy egy védjegy milyen hátrányt idéz elő az eladásban, de ehhez konkrét tények kellenek, nem pedig megalapozatlan állítások.
A CC megállapította, hogy a pólokon olvasható üzenet valóban kényelmetlen érzést válthat ki egyesekben, és ez erkölcsileg kellemetlennek vagy elfogadhatatlannak tűnik, de nem feltétlenül jelent a 34(1)(c) szakaszban foglaltakkal való ütközést. Az ilyen erkölcsi vagy egyéb feddés nem vehető figyelembe, ha a kifejezés az alkotmány oltalmát élvezi. Ezért az alkotmánybíróság megállapította, hogy a LOP pólófeliratai nem tekinthetők kereskedelmi kárt valószínűsítő tényezőknek.
11. Ecuador
Az Ecuadori Szellemitulajdon-védelmi Hivatal elutasított három olyan védjegybejelentést, amelyben termékek eladására szolgáló palackok alakjára kívántak oltalmat szerezni. Az elutasítást a hivatal azzal indokolta, hogy az igényelt alakok nem rendelkeztek megkülönböztető jelleggel.
A hivatal határozata azért bír különös jelentőséggel, mert az ecuadori védjegygyakorlatban korábban nem volt egyértelműen lefektetve, hogy a megkülönböztető jelleg a védjegyoltalom feltétele.
12. Egyiptom
Az Egyiptomi Védjegyhivatal új rendeleteket hozott a védjegybejelentések benyújtásával kapcsolatban.
Az első rendelet szerint minden új védjegybejelentéssel együtt be kell nyújtani az egyiptomi konzulig felülhitelesített meghatalmazást.
A második rendelet hat hónapos határidőt ad a hitelesített cégbejegyzés és az elsőbbségi bizonylat benyújtására. E határidő elmulasztása a bejelentés érvénytelenítéséhez vezet.
13. Európai Szabadalmi Hivatal
A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) hivatalos lapjának (Official Journal of the EPO) 2005. évi 8-9. számában közleményt publikáltak, amelynek lényege a következő.
A 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott olyan bejelentések esetén, amelyekben az ESZH nemzetközi elővizsgáló hatóságként (international preliminary examining authority, IPEA) jár el, és a nemzetközi kutatási jelentéshez írott véleményt (written opinion, WO) is csatol, a nemzetközi elővizsgálat céljára a WO-t első írott véleménynek tekinti. Az, hogy a nemzetközi kutatási jelentés (international preliminary examination report, IPER) kibocsátása előtt további írott jelentést is kiad-e, teljesen az ESZH megítélésétől függ; rendszerint nem ad ki második írott véleményt. Az ESZH az IPER kiadásakor rendes körülmények között figyelembe veszi a bejelentő által benyújtott érveket és/vagy módosításokat, de rendszerint egy második írott vélemény kiadása nélkül még akkor is, ha a bejelentő nem vette figyelembe a hivatal kifogásait.
Ezért a bejelentő érdekében áll, hogy válaszának benyújtásakor a lehető legalaposabban foglalkozzék az első írott véleményben foglalt összes kifogással. Az IPER kiadása előtt a bejelentő kérheti - előnyösen a kérelem (demand) benyújtásával egyidejűleg - telefonmegbeszélés lefolytatását az ESZH illetékes elővizsgálójával; ekkor világosan meg kell jelölnie az általa megtárgyalni kívánt kérdéseket. Ha ezt a kérelmet a bejelentő időben terjeszti be, annak rendszerint helyt adnak, de további ilyen megbeszélések engedélyezése teljesen az elővizsgáló belátásától függ.
B) Előző tájékoztatónkban azt közöltük, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál az európai és nemzetközi bejelentések kutatási illetéke 2005. július 1-jén 1420 EUR-ról 1280 EUR-ra csökkent. Ezt az adatot most helyesbítjük, mert nem a kutatási illeték, hanem a vizsgálati illeték csökkent 1430 EUR-ról 1280 EUR-ra, a kutatási illetéket viszont ugyanekkor 690 EUR-ról 960 EUR-ra emelték.
14. Hongkong
Az Indiai Védjegyhivatal elutasította az EARLY LEARNING CENTRE védjegy lajstromozására irányuló kérelmet. A határozat szerint ez a kifejezés áruk és szolgáltatások jellegének megjelölésére szolgál, és nem rendelkezik megkülönböztető jelleggel. Emellett a lajstromoztatni kívánt kifejezés nyilvánvalóan deszkriptív jelentésű szavakból áll, és azok együttes használata nem ad több üzenetet, mint a részek összege.
15. India
A) Indiában lehetőség van védjegyek kapcsán helyreigazítást kérni egyrészt a védjegyek helytelen engedélyezésekor, másrészt akkor, ha a védjegyjoggal visszaélnek, illetve a védjegyet nem használják.
Ilyen helyreigazítási kérelmet a Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál vagy a Szellemitulajdon-védelmi Fellebbezési Tanácsnál lehet benyújtani. A kérelem benyújtását az alábbi okok alapozhatják meg:
a védjegy használatának elmulasztása az előírt időtartamon belül;
a lajstromozás hiánya vagy elmulasztása;
hiba vagy hiány a lajstromozásban;
a felszólalási eljárást megalapozó bármilyen ok.
Helyreigazítást használat hiánya miatt akkor lehet kérni, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a védjegy tulajdonosa a védjegy lajstromozását a használat szándékának hiánya nélkül kapta, vagy pedig, ha a védjegyet a tulajdonos a helyreigazítási kérelem benyújtása előtti három hónapot megelőzően nem használta.
A felszólalás elmulasztása nem akadálya helyreigazítási kérelem benyújtásának.
B) A 2005. februári tájékoztatóban írtunk arról, hogy 2005. január 1-jén új szabadalmi törvény lépett Indiában hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy az új törvény a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó szabályozást is megváltoztatta. Korábban minden olyan személy, aki felsőfokú jogi végzettséggel rendelkezett, jogosult volt bejegyzetetni magát szabadalmi ügyvivőként. Az új törvény szerint csak azok szerezhetnek szabadalmi ügyvivői jogosítványt, akiknek felsőfokú tudományos vagy műszaki végzettségük van, és leteszik az előírt ügyvivői vizsgát.
16. Jordánia
A jordán ipari és kereskedelmi miniszter úgy döntött, hogy Jordánia csatlakozik a Madridi Egyezményhez. Ennek megfelelően előkészítik a védjegytörvény végrehajtási utasításának a csatlakozáshoz szükséges módosítását. A védjegytörvény szükséges módosításait már a parlament elé terjesztették.
17. Kanada
A) A Kanadai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal (Canadian Intellectual Property Office, CIPO) által a hivatal gyakorlatáról publikált kézikönyv (Manual of Patent Office Practice, MOPOP) a szabadalmi bejelentések általános adminisztrációs eljárását és a vizsgálati előírásokat ismerteti. Bár a MOPOP maga megállapítja, hogy nem tekinthető hatósági előírásnak, számos szabadalmazási kérdésben megadja az irányadó jogesetet, és az elővizsgálati eljárásban az elővizsgálók gyakran hivatkoznak rá.
2005 februárjában a CIPO a MOPOP módosított 12. és 16. fejezetét tette közzé, amelyek címe "Hasznosság és tárgy", illetve "Számítógéppel megvalósított találmányok". A Kanadában ilyen téren rendelkezésre álló, mérsékelt mennyiségű jogesetből a két új fejezet általános elveket állapít meg a legkülönbözőbb tárgyú találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatban, ideértve az élő anyagra, az üzleti módszerekre, a számítógéppel kapcsolatos találmányokra, a játékokra, valamint az orvosi kezelési módszerekre vonatkozó találmányokat.
Bár a módosított fejezetek egyes részei bizonyára viták tárgyát fogják képezni, más részek viszont tisztáznak eddig vitásnak tekintett kérdéseket. Így például utalnak olyan jogesetekre és fogalmakra, amelyekre korábban ritkán hivatkoztak hivatali végzésekben. Ilyen például az a követelmény, hogy egy módszernek "lényegileg gazdasági eredményt" és "eladható terméket" kell eredményeznie. Másrészről a módosított fejezetek egyértelműen megállapítják, hogy szabadalmazhatók a találmányok működtetésére vagy használatára és a betegség vagy orvosi állapot diagnosztizálására szolgáló módszerek, valamint az olyan módszer, amelynek nincs kézzelfogható eredménye ("a method that does not manufacture or make anything").
A számítógéppel megvalósítható találmányokkal kapcsolatban a módosított 16. fejezet leszögezi, hogy szabadalmazható az olyan eljárás, amely megállapító és észrevételi lehetőségeket (ascertaining and sensing facilities) magában foglaló szellemi lépést tartalmaz, ha az utóbbinak a hatása fontos és megjósolható.
Ugyanez a fejezet az üzleti módszerek szabadalmazhatóságával kapcsolatban megállapítja, hogy a szabadalmi törvényben vagy szabályokban, illetve a joggyakorlatban nincs olyan előírás, amely kizárná az ebbe a kategóriába tartozó találmányok szabadalmazását. Ilyen találmányok kapcsán a szabadalmi törvényben és annak végrehajtási utasításában foglaltak és a joggyakorlat alapján az egyéb találmányok esetében alkalmazott gyakorlathoz hasonló módon kell eljárni.
B) A kanadai Legfelsőbb Bíróság 2005. május 19-én hozott ítéletet a Biolyse Pharma Corporation (BPC) v. Bristol-Myers Squibb Company et al. (BMS) ügyben. Az eldöntendő kérdés az volt, hogy a BPC által a Kanadai Egészségügyi Hatósághoz (Health Canada) benyújtott kérelem, amelyben vényre kapható, paclitaxel nevű gyógyszerének eladásához e hatóságtól jóváhagyást kért, a szabadalmazott gyógyszerekre vonatkozó rendelet szerinti engedélyezési értesítés [Patented Medicines (Notice of Compliance, NOC) Regulations] hatálya alá esik-e. Igenlő esetben a BPC-nek teljesítenie kell a rendelet előírásait, és értesítést kell küldenie a megfelelő szabadalmakról a szabadalmi lajstrom számára. Nemleges esetben NOC-ot kaphat mihelyt kérelme kielégítette a rendelet biztonsági és hatékonysági követelményeit.
A BMS-nek három szabadalma volt lajstromozva TAXOL-ra, amely a BMS paclitaxel terméke; e szabadalmak a paclitaxel kiszerelésére és adagolási módjaira vonatkoztak. Maga a paclitaxel nem volt szabadalmazott termék.
A Health Canada határozata szerint a BPC termékére nem vonatkozott a rendelet. Mind a Szövetségi Bíróság (Federal Court), mind a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Federal Court of Appeal) ellenkező véleményen volt, és hatálytalanította a BPC számára engedélyezett NOC-ot. Ahhoz, hogy a BPC kielégítse a rendelet előírásait, arra lett volna szükség, hogy megvárja a szabadalom oltalmi idejének lejártát, vagy pedig egy vonatkozó nyilatkozatot tegyen. A BMS kérelmének benyújtása azt eredményezné, hogy a törvényes eljárás 24 hónapon keresztül önműködően szünetel, ami meggátolná, hogy a Health Canada a BPC paclitaxelére NOC-ot adjon.
A BPC a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett. Ez megváltoztatta a Szövetségi Fellebbezési Bíróság döntését, és mentesítette a BPC-t a rendelet követelményei alól. A bíróságot erősen befolyásolta az a tény, hogy a paclitaxel nem volt szabadalmazott termék.
A Legfelsőbb Bíróság döntése alapvetően attól függött, hogy a BPC-re vonatkozik-e a rendelet 5(1.1) szakasza, amely előírja, hogy egy olyan személynek, aki NOC iránti kérelmet nyújt be, kérelmében ki kell jelentenie: elfogadja, hogy a NOC-ot nem adják ki amíg a gyógyszerre vonatkozó szabadalom érvényben van, vagy pedig egy nyilatkozatot kell tennie.
A Health Canada azt kívánta, hogy a BPC nyújtsa be paclitaxel termékével kapcsolatban annak igazolását, hogy kérte e termékének új gyógyszerként való engedélyezését (new drug submission, NDS), és nem terjesztett be rövidített gyógyszer-engedélyezési kérelmet (abbreviated drug submission, ANDS), mert "az eltérő botanikai forrás és további orvosi igények megakadályozták, hogy a BMS Taxoljára kanadai referenciatermékként támaszkodjon". A BPC független klinikai vizsgálatok eredményeit nyújtotta be, és 2001-ben a BMS-szabadalmakra való hivatkozás nélkül kapott NOC-ot.
A Legfelsőbb Bíróság előtt a BMS azzal érvelt, hogy az 5(1.1) szakasz szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell valamilyen kérelmet, ideértve egy új gyógyszerre vonatkozó NDS-t. A BPC ezzel szemben azt állította, hogy egy ilyen előterjesztésnek csupán olyan generikusgyógyszermásolatra vonatkozó kérelemre kell vonatkoznia, amely egy kanadai referenciaterméket alkalmaz.
A Legfelsőbb Bíróság az 5(1.1) szakasz általános értelmezése kapcsán megállapította, hogy a NOC-rendelkezést annak érdekében vezették be, hogy segítsék a generikus gyógyszert gyártó cégeket, és egyúttal korlátozzák e cégek szabadalmakkal kapcsolatos visszaéléseit. A bíróság többségi véleménye szerint az 5(1.1) szakasz nem vonatkozik innovatív gyógyszerekre, vagyis azt csupán szabadalmazott gyógyszerek generikus másolatai kapcsán kell alkalmazni.
Így a Legfelsőbb Bíróság szűken értelmezte a kérdést. Minthogy a kanadai kormány javasolta az 5(1.1) szakasz törlését, a Legfelsőbb Bíróság döntése nem minősíthető nagy jelentőségűnek. A jövő dönti el, hogy az értelmezési elvek hogyan befolyásolják a Szövetségi Bíróság joggyakorlatát.
18. Kína
A) 2001 szeptemberében az amerikai Pfizer cég az ENVACAR védjegy lajstromozására irányuló kérelmet nyújtott be az 5. áruosztályban. A kérelmet a védjegyhivatal elutasította arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt szó vérnyomáscsökkentő típusú gyógyszerek vonatkozásában generikus név.
A Pfizer a hivatal határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Védjegy-felülvizsgálati Tanácsnál (VFT). A tanács azonban a fellebbezést elutasította azzal az indokolással, hogy az ENVACAR szót a "Korszerű angol-kínai gyógyszerészeti szótár" vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kapcsán generikus névként definiálja.
A VFT döntése ellen a Pfizer 2004 szeptemberében a pekingi 1. sz. Közbenső Népbíróságnál (KNB) keresetet indított, arra hivatkozva, hogy az ENVACAR szótár szerinti meghatározása pontatlan és helytelen volt, és minthogy a szótár nem tekinthető megbízhatónak, ezért bizonyítékként sem használható fel. A Pfizer ezt a nevet maga alkotta és lajstromoztatta védjegyként számos országban. A védjegyet elsődlegesen vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kapcsán használták, de egyéb típusú gyógyszerek esetében is alkalmazták. Abból a tényből, hogy a szó vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kapcsán tett szert hírnévre, a VFT helytelenül következtetett arra, hogy ilyen típusú gyógyszerek generikus neve lenne.
A KNB 2004 decemberében hozott döntésében megállapította, hogy a VFT helyesen döntött, mert egy publikációnak a kérdéses szóval kapcsolatos meghatározását fel lehet használni egy védjegy lajstromozhatóságának megítélésére, és a Pfizer nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra, hogy ez a publikáció pontatlan és nem megbízható.
B) A Kínai Védjegyhivatal 2005. szeptember 8-án hozzászólás céljából közzétette a védjegyvizsgálat szabályait. Ez az első olyan kínai védjegyvizsgálati irányelv, amelyet abból a célból publikálnak, hogy hivatalos elfogadása előtt szakemberek véleményt nyilváníthassanak róla.
19. Litvánia
Az alábbiakban a Litván Szellemitulajdon-védelmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa által védjegyügyekben hozott három érdekes döntésről számolunk be.
Az amerikai McDonald's cég felszólalt a MacCoffee védjegy lajstromozása ellen arra hivatkozva, hogy az hasonlít a saját McDonald's védjegyéhez. A Fellebbezési Tanács azonban elutasította a felszólalást megállapítva, hogy a 30. áruosztályban instant kávékeverékekre lajstromoztatott MacCoffee védjegy nem hasonlít az amerikai felszólaló védjegyéhez.
A Fellebbezési Tanács a MILKA és a MILKO védjegyet a 29. és a 30. áruosztályban hasonlónak találta, megállapítva, hogy a MILKO védjegy a fogyasztókban hasonló általános benyomást kelt, mint a MILKA védjegy. Ezért a Milka cég felszólalása alapján elutasította a MILKO védjegy lajstromozására irányuló kérelmet.
A Fellebbezési Tanács az AMARYL és az ALMATIL védjegyeket is hasonlónak minősítette, és nem vette figyelembe a végződésekben meglevő különbséget.
20. Nagy-Britannia
A) A közösségi mintára vonatkozó 2005. évi rendelkezések Nagy-Britanniában 2005. október 1-jén léptek hatályba. Ehhez számos olyan jogszabályt, amely az angol nemzeti minták lajstromozására vonatkozik, kiterjesztettek a közösségi mintákra.
Az új törvény hatálybalépését megelőzte a törvénytervezet publikálása és a szabadalmi hivatal által 2004 szeptemberében megkezdett konzultáció, amelynek keretében azonban viszonylag kevés hozzászólás érkezett, és gyakorlatilag senki nem nyilvánított ellenvéleményt a javasolt változásokkal szemben.
B) A szabadalmi joggyakorlatban a "szakembert" jól meghatározott jelzőkkel szokták felruházni (egy híres bíró szerint kiérdemli a "stréber" jelzőt); a védjegyjogban az "átlagos fogyasztó" is jól meghatározott jelzőket kapott, így mondják például átlagosan jó megfigyelőnek (averagely observant). Ezeknek a képzeletbeli megfelelője az új európai mintatörvény szerint a "tájékozott felhasználó" (informed user).
A Woodhouse UK Plc v. Architechtural Lighting Systems (ALS) ügyben az angol Szabadalmi Bíróság (English Patents County Court) vette először szemügyre a "tájékozott felhasználó" személyét. Bár a bíróság a mintalajstromozást más okok miatt érvénytelennek tekintette, a bitorlás kérdését a vélt bitorlás által a tájékozott felhasználóra gyakorolt általános benyomásra hivatkozva ítélte meg.
A bíróság a tájékozott felhasználót a lajstromozás tárgyát képező tárgyak használójaként vette figyelembe, így ez a személy több egy utcai járókelőnél, de kevesebb a tárgyak gyártójánál. Az adott ügyben a tájékozott felhasználó egy városi fejlesztőrészleg szabályos tagja, aki ismeri a piacon hozzáférhető termékeket, és alapvető műszaki megfontolásokról is van némi fogalma. A szabadalmi jogban használt "szakember" itt nem volt figyelembe vehető.
A minta tárgya egy függőleges rúd felső végéhez merőlegesen csatlakoztatott konzolon rögzített lámpatest volt. Bár a tájékozott felhasználó valószínűleg több figyelmet fordított volna a lámpatestre, amely funkcionális, vizuális, esztétikai és kereskedelmi szempontból a minta legfontosabb eleme, a konzol megjelenését sem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert az része volt annak, amit a mintabejelentés kapcsán újnak tüntettek fel.
A "tájékozott felhasználó" végleges meghatározását az Európai Bíróságtól (European Court of Justice, ECJ) várják.
21. Olaszország
A 2005. augusztusi tájékoztatóban hírt adtunk arról, hogy 2004. december 23-án Olaszországban új iparjogvédelmi kódexet fogadtak el, amely 2005. március 19-én lépett hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy ez az új törvény módosítja a kísérleti alkalmazást a szabadalmi oltalom alól felmentő rendelkezéseket is. A kísérleti alkalmazásra vonatkozó kivételt a továbbiakban kísérleti kivételként fogjuk említeni.
A kísérleti kivétel megtalálható a legtöbb ország szabadalmi törvényében, és fő célja, hogy meggátolja a tudományos fejlődés korlátozását, a kivétel köre azonban változhat a "kísérleti felhasználás" kifejezés értelmezésétől függően.
A kísérleti kivétel úgy tekinthető, hogy az a TRIPS-egyezmény 30. szakaszának hatálya alá esik, amely lehetővé teszi a Kereskedelmi Világszervezet tagállamai számára, hogy a szabadalmak által nyújtott kizárólagos jogok alól "korlátozott kivételt" engedélyezzenek, feltéve, hogy ez "nem ütközik ésszerűtlen mértékben a szabadalom rendes gyakorlatbavételével".
Olaszországban ezt a kivételt eredetileg az 1939. évi szabadalmi törvény 1(3) szakasza tartalmazta, és most az új iparjogvédelmi kódex 68(1) szakasza vonatkozik rá.
Az 1939. évi szabadalmi törvény 1(3) szakasza a következőképpen rendelkezik:
"A szabadalomtulajdonos számára adott kizárólagos jogok nem vonatkoznak - tekintet nélkül a találmány tárgyára - (i) a magánúton végrehajtott és a nem kereskedelmi vagy kísérleti célú cselekedetekre, továbbá (ii) a gyógyszerészetben a gyógyszerek egyedi esetekben történő pillanatnyi gyártására egy orvosi recept szerint és az így előállított gyógyszerekre."
A kísérleti kivétel pontos terjedelme nem volt egyértelmű, és különösen határozatlan volt olyan szempontból, hogy a klinikai kísérleteket a kivétel alá esőnek lehetett-e tekinteni.
A régi törvény szerinti eseti jog alapján a klinikai kísérleteket szabadalombitorlásnak lehetett minősíteni, ha generikus gyógyszerek forgalomba hozatalához hatósági engedély megszerzése volt a céljuk. Ezért a kísérleti kivételre csupán olyan esetekben lehetett hivatkozni, amikor a kísérletet kizárólag tudományos kutatás céljára használták, vagyis amikor az eljárást nem ipari termelés vagy forgalmazás céljából végezték. Ezért az olyan kísérletek estek a kivétel alá, amelyeknek az volt a célja, hogy ellenőrizzék egy gyógyszer gyógyászati hatékonyságát, míg a nagyszámú betegen végzett klinikai próbák - amelyek előfeltételét képezik a hatósági engedélyezésnek - nem tartoztak a kivétel alá eső körbe, és ezeket gyakorlatilag szabadalombitorlásként lehetett kezelni.
Ilyen jogi háttér mellett a Milánói Körzeti Bíróság által a Squibbs & Sons Inc. v. Testaguzza ügyben 1995. június 12-én hozott és szakmai körök által gyakran kritizált döntés új utat tört. A bíróság ugyanis úgy döntött, hogy a kísérleti felhasználásra vonatkozó kivétel olyan klinikai próbákra is kiterjeszthető, amelyek célja a hatósági jóváhagyás elnyerése. E döntés szerint a kivétel azon az alapon alkalmazható, hogy a klinikai próbákat a tudományos kutatással egyenértékűnek lehet tekinteni. A bíróság további érvelése szerint a klinikai próbákat "méltányossági okokból" is engedélyezni kell, mert a kiegészítő oltalmi tanúsítvány már elegendő oltalmat nyújtott a szabadalmasnak arra az időre, amely saját klinikai kísérleteinek lefolytatásához volt szükséges. Ezért harmadik felek gátlása klinikai próbák lefolytatásában "méltánytalanul" meghosszabbítaná a szabadalmas számára engedélyezett oltalmi időt.
Az új iparjogvédelmi kódex 68(1) szakaszának szövege a következő:
"A szabadalomtulajdonos számára adott kizárólagos jogok - tekintet nélkül a találmány tárgyára - nem vonatkoznak: (i) a magánúton végrehajtott és a nem kereskedelmi vagy kísérleti célú cselekedetekre, még ha hatósági jóváhagyás elnyerése is a céljuk - Olaszországban vagy külföldön -, egy gyógyszer forgalomba hozatalára és az ezt követő gyakorlati formaságokra, így a gyógyászatilag hatékony nyersanyagok ilyen célokra szükséges előállítására és használatára; és (ii) a gyógyszerészetben a gyógyszerek egyedi esetekben történő pillanatnyi gyártására egy orvosi recept szerint és az így előállított gyógyszerekre, feltéve, hogy nem használnak iparilag előállított hatóanyagokat."
Ennek az új rendelkezésnek a szövegezése fényében - bár még nincs ilyen vonatkozású eseti jog - kétségtelennek tűnik, hogy a klinikai próbák most a kísérleti kivétel alá esnek még akkor is, ha céljuk hatósági engedély szerzése gyártásra, forgalmazásra és eladásra.
22. Omán
Az ománi kereskedelmi és ipari miniszter jóváhagyta a 2000. évi szabadalmi törvény végrehajtási utasítását, amely 2005. szeptember 10-én lépett hatályba.
23. Palesztina
Palesztina 2005. május 24-én kérelmezte a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) a megfigyelői tagság elnyerését. Ennek a kérésnek a WIPO 41. közgyűlésén, 2005. szeptember 29-én egyhangúan helyt adtak.
24. Portugália
Az Országos Iparjogvédelmi Intézet elutasította egy portugál cég INTERNET.COM védjegy lajstromozására irányuló kérelmét. A döntés ellen a cég fellebbezett a Lisszaboni Kereskedelmi Bíróságnál, amely azonban a kérelmet szintén elutasította, megállapítva, hogy a lajstromoztatni kívánt szavak nem voltak kellő mértékben disztinktívek. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen kifejezéseket a verseny érdekében általános használat céljára hozzáférhetőnek kell hagyni.
25. Románia
A román hivatalos közlönyben 2005. október 7-én megjelent a 2004/48/CE számú európai irányelv alapján kidolgozott 280. sz. törvény az iparitulajdon-jogok érvényesítéséről.
26. Spanyolország
A) A spanyol kormány a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítását és az ilyen tárgyú, 2004/48/EC számú európai irányelv törvénybe iktatását célzó új törvénytervezetet tett közzé. Ennek megfelelően módosítani kívánják a polgári törvénykönyv egyes szakaszait, valamint a szabadalmi, a védjegy- és a mintatörvényt, továbbá a szerzői jogi törvényt.
B) A Swarowski v. FBA Collectionables, S.A. ügyben a barcelonai Tartományi Fellebbezési Bíróság (TFB) 2005. május 20-án helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak azt a döntését, amely szerint az alperes SILVER CRYSTAL néven forgalmazott kristályfigurái bitorolják a felperes jogait.
Korábban az elsőfokú bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendelte, hogy az alperes szüntesse meg Figuras de Cristal (Kristályalakok) című publikációjának kiadását és forgalmazását, mert az jogtalanul utánozza Swarowski népszerű kristályfiguráit.
A TFB döntése megállapította, hogy az alperes cselekedete a tisztességtelen versenyt tiltó jogszabályba ütközik, de emellett az alperes bitorolta a felperes hattyút ábrázoló védjegyét, valamint SILVER CRYSTAL védjegyét is. A bíróság azt is megállapította, hogy az alperes a felperes bizonyos nemzetközileg lajstromozott mintáit is bitorolta.
A bíróság amellett, hogy elrendelte a Figuras de Cristal publikáció megszüntetését, mintegy 800 000 EUR kártérítés fizetésére is kötelezte az alperest.
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A) A Szabalmi Együttműködési Szerződés (PCT) uniója 2005. szeptember 26-tól október 5-ig tartotta 34. közgyűlését, amelyen a PCT végrehajtási utasításának számos módosítását fogadták el. A módosított végrehajtási utasítás részben 2006. április 1-jén, részben pedig 2007. április 1-jén lép hatályba.
A 2006-ban hatályba lépő főbb módosítások a következők:
az összes tagország megjelölésére vonatkozó rendszer kivételeinek változásai;
az arab nyelv elfogadása publikációs nyelvként;
elmozdulás az összes nemzetközi bejelentés kizárólag elektronikus publikálása felé;
a PCT Gazette kizárólag elektronikus formában való publikálása.
A 2007-ben hatályba lépő főbb módosítások, amelyek elfogadása a Nemzetközi Iroda, valamint a nemzeti hivatalok részéről előkészületek megtételét teszi szükségessé, a következők:
a nemzetközi bejelentés hiányzó elemei és részei;
az elsőbbségi jog helyreállítása;
nyilvánvaló hibák helyesbítése;
a dél-koreai szabadalmi dokumentáció hozzáadása a minimális PCT-dokumentációhoz.
A közgyűlés egyetértett azzal, hogy a PCT reformjával foglalkozó munkacsoport a 2006. évi közgyűlés előtt tartson további ülést a végrehajtási utasítás módosítására vonatkozó további javaslatok megtárgyalása céljából. Ilyen javaslat például a fő nemzetközi kutatási hatóságoktól eltérő hatóságok által végzett kiegészítő kutatásra, valamint a genetikai forrásokról teendő nyilatkozatra vonatkozik.
A közgyűlés azt a munkát is áttekintette, amelyet a következő évben a szabadalmi anyagi jogi szerződés (Substantive Patent Law Treaty, SPLT) tervezetével kapcsolatban fognak végezni, ideértve egy olyan nyitott fórum szervezését, amely többek között a fejlődő országok által felvetett műszaki kérdésekkel foglalkozik.
B) 2005. október 1-jétől kezdve az Amerikai Egyesült Államok megnevezése esetén a feltalálói nyilatkozat (Declaration of Inventorship) űrlapot - ellentétben a korábbi előírással - a feltalálóknak alá kell írniuk. Ennek megfelelően 2005. október 1-jétől kezdve a feltaláló aláírása a bejelentési kérelem űrlap X. kockájában nem helyettesíti az aláírást a feltalálói nyilatkozaton, ha az utóbbit a nemzetközi bejelentéssel egyidejűleg nyújtják be.
28. Szaúd-Arábia
A Szaúdi Szabadalmi Hivatal ez év júliusától kezdve elfogad ipariminta-bejelentéseket. Ehhez az alábbi iratokat kell benyújtani:
a szaúd-arábiai konzul által felülhitelesített meghatalmazás;
hasonló módon felülhitelesített átruházási irat (ha a bejelentő nem azonos a minta szerzőjével);
elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi irat hiteles másolata; ezt a dokumentumot a benyújtás napjától számított három hónapon belül kell benyújtani;
a minta leírása rajzokkal; ezt hajlékony lemezen kell benyújtani írott szöveg nélkül;
azoknak a termékeknek a jegyzéke, amelyekkel kapcsolatban az ipari mintát használni kívánják;
az ipari minta osztálya a Locarnói Megállapodásnak megfelelő osztályozás szerint.
29. Törökország
A Török Szabadalmi Hivatal megváltoztatta a védjegybejelentések esetén az áruosztályok után fizetendő díjat, mert minden egyes osztály után külön kell díjat fizetni. Korábban legfeljebb három osztály megjelölése esetén csak egyetlen díjat kellett leróni.
A módosított szabályok szerint olyan személy is benyújthat védjegybejelentést, aki nem tud kereskedelmi tevékenységet bizonyítani. Korábban a védjegybejelentéshez csatolni kellett egy olyan dokumentumot, amely bizonyította, hogy a bejelentő jogi személyiséggel rendelkező társaság vagy személy.
Az új szabályozás szerint elfogadják az elektronikus bankátutalást is, és nem kell bemutatni a bankátutalás eredeti igazolását, ami korábban kötelező volt.
2005. szeptember 1-jétől kezdve a védjegybejelentésekhez a Török Szabadalmi Hivatal honlapján publikált szabványos űrlapot kell használni.
30. Új-Zéland
Az új-zélandi kormány 2005. augusztus 6-án a növényfajták oltalmára vonatkozó törvényt módosító tervezetet adott ki a szabadalmi törvény javasolt módosításával együtt. A tervek szerint a két törvénytervezetet ez év vége előtt a parlament elé fogják terjeszteni.
A növényfajtákra vonatkozó törvénytervezet az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezmény 1991. évi felülvizsgálatával összhangban fogja kiterjeszteni az új növényfajták termesztői számára elérhető jogokat.
A szabadalmi törvény változásainak tervezetét a kormány 2004 decemberében bocsátotta az érdekelt szakkörök általi vitára, és a beérkezett megjegyzésekre és javaslatokra 2005 júliusában tette közzé a válaszokat.
A szabadalmi törvény változásaira vonatkozó törvénytervezet világosabban határozza meg a szabadalmazható találmányokkal szemben támasztott követelményeket, és a "találmány" fogalmát összhangba hozza a nemzetközileg elfogadott meghatározásokkal. A szabadalmi oltalomból ki fogják zárni azokat a találmányokat, amelyek kereskedelmi forgalomban közrendbe vagy közerkölcsbe ütköznének, károsak lennének a növényi vagy állati életre, vagy komoly környezetvédelmi kárt okoznának.
A kormány szándékában áll egy Maori Konzultációs Bizottság felállítása, amelynek az lenne a feladata, hogy tanácsot adjon az Új-zélandi Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak olyan szabadalmi bejelentések esetén, amelyek hagyományos tudásból származtathatók, vagy hátrányosak a maori értékekre nézve.
A két törvény változásai "az utolsó szakaszát képezik az új-zélandi szellemitulajdon-védelmi jogokra vonatkozó törvénykezés megreformálásának" - mondta a kereskedelmi minisztérium államtitkára.
31. Ukrajna
Az ukrán kormány korszerűsíteni kívánja a szellemi tulajdon jogvédelmét, illetve a vonatkozó törvényeket összhangba kívánja hozni a nemzetközi irányzatokkal, és a szellemitulajdon-védelem területén számos változtatást kíván végrehajtani. Ennek megfelelően az Ukrán Szellemitulajdon-védelmi Hivatal honlapján az alábbi öt törvény változtatásának tervezete jelent meg:
szabadalmi és használatiminta-törvény,
védjegyek, földrajzi árujelzők és kereskedelmi nevek oltalmára vonatkozó törvény,
védjegytörvény,
integrált áramkörök topográfiájának oltalmára vonatkozó törvény és
szerzői jogi törvény.
32. Hamisítás
2005 augusztusában világviszonylatban az alábbi védjegyeket hamisították a legtöbbször:
1. LOUIS VUITTON
2. CHANEL
3. LACOSTE
4. CHRISTIAN DIOR
5. GUCCI
6. NIKE
7. OAKLEY
8. PRADA
9. ADIDAS
10. COACH
2005 augusztusában az alábbi cikkeket hamisították a legtöbbször:
1. bankjegyek
2. filmek
3. zeneszámok
4. útlevelek
5. csekkek
6. gyógyszerek
7. kézitáskák
8. szoftverek
9. szociális biztosító kártyák
10. cigaretták
Lábjegyzetek:
* Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.