KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
- Scott Shane: Academic Entrepreneurship - University Spinoffs and Wealth Creation
- Elsők könyve. Találmányok, felfedezések, rekordok története.
- Mindentudás Egyeteme 4. kötet
Scott Shane: Academic Entrepreneurship - University Spinoffs and Wealth Creation (Akadémiai vállalkozások - Az egyetemi spin-off cégek és a vagyonteremtés). Edward Elgar, 2004; ISBN 1-84542-221- X
A világ legjobbjai közé tartozó szakkönyvkiadó könyve olyan témakört vizsgál, amely az utóbbi időkben a fejlődés élvonalát alkotó országokban, így az Európai Unió gazdaság- és tudománypolitikai műhelyeiben is mind nagyobb közfigyelmet kap. A téma keretét egy szó szerint létfontosságú kérdéskör adja: hogyan lehet a gazdaság versenyképességének javítása érdekében eredményesebbé és hatékonyabbá - szerényebben szólva működőképessé - tenni az akadémiai körben végzett K+F tevékenységek eredményeinek ipari hasznosítását. Általánosan elfogadott tény, hogy erőteljesen növelheti a - legtágabb értelemben vett - ipar innovációs tevékenységének eredményességét, ha a K+F területeken minél inkább támaszkodik az akadémiai intézmények "tudásgyárai" által létrehozott eredményekre. Különösen érvényes ez a mind erőteljesebben kibontakozóban lévő tudásalapú gazdaságra, ahol az ipar által létrehozott hozzáadott érték igen jelentős, és tendenciájában növekvő hányadát a szellemi alkotások hasznosítása adja.
A pontos érthetőség kedvéért célszerű két fogalmat megmagyaráznunk. Az akadémiai kör itt magában foglalja a felsőfokú oktatási intézményeken működő kutató-fejlesztő helyeket is. A spin-off pedig itt valamilyen anyaszervezetből, a jelen példákban egy egyetemből kivált, önállóan működő céget jelent.
Az akadémiai K+F nemzetgazdasági jelentőségét nagyban növeli, hogy létfontosságú kiegészítőül, támaszul szolgálhat a kis- és középvállalkozások számára. Az iparban végzett innovációs tevékenységekhez jelentős mértékben kellenek olyan szakmai ismeretek, azokra támaszkodó kutatási és fejlesztési eredmények, amelyeket - az igen erős K+F részlegekkel rendelkező nagyvállalatoktól eltekintve - főként az akadémiai tudásgyárakban állítanak elő. A nemzetgazdaság jövedelemtermelő és munkahely-biztosító képessége szempontjából kritikus jelentőségű KKV szféra ezekhez elsősorban az akadémiai kutatóhelyekkel létesített tudástranszfer segítségével juthat hozzá. A fejlett országokban mindez a gazdaság- és a tudománypolitika igen fontos feladatává emeli annak elősegítését, hogy kapcsolatok, együttműködések és mindezek útján tudás- és technológiatranszfer jöjjön létre a vállalatok, valamint az akadémiai kutatóhelyek között.
Ha ez a technológiatranszfer valóban hatékonyan működik, annak további igen fontos, kedvező hatása, hogy ráirányítja az akadémiai tudásgyárak figyelmét az ipar tényleges, valamint a jövőben várható, illetve felkelthető igényeire, szükségleteire. Magától értetődik, hogy meghatározó mértékben javíthatja e tudásgyárak tevékenységének gyakorlati alkalmazhatóságát, és ezzel annak potenciális gazdasági értékét, ha szakembereik minél inkább tisztában vannak azzal, hogy milyen területeken, milyen célok eléréséhez, milyen feladattípusok megvalósításához van vagy lehet a továbbiakban szüksége az iparnak új K+F eredményekre, amelyeket így tőlük is szívesen fogadnának. A technológiatranszfer-kapcsolatok emellett világossá is teszik mind a kutatóhelyek, mind pedig az ott dolgozó szakemberek szakmai és szintúgy anyagi érdekeltségét abban, hogy olyan szellemi termékeket állítsanak elő, amelyeket az ipar előnyösen tud felhasználni, s ezzel is az ipar irányába terelik az akadémiai K+F tevékenységeket, ami a nemzetgazdaság számára ugyancsak igen kedvező hatású.
Mindezeknek a versenyképesség javítása szempontjából is létfontosságú eszközeként igyekeznek a fejlett országok megfelelő intézményi alapokra helyezni az akadémiai kutató-fejlesztő helyek, valamint a K+F eredmények potenciális ipari hasznosítói közötti technológiatranszfert, és ennek alapvető jelentőségű hordozóiként, megvalósítóiként szolgálnak - amint azt itt Shane is bemutatja - az egyetemekből létrejövő spin-off cégek.
A spin-off cégek nemzetgazdasági jelentőségéhez meg kell jegyeznünk azt is, hogy növekvően fontos szerepük van a felsőfokú oktatás finanszírozásában is. Széles körben erősödik az elvárás, hogy a felsőfokú oktatási intézmények igyekezzenek legalább részben maguk megszerezni a működésükhöz szükséges anyagi fedezetet, ennek pedig az egyik alapvető eszköze éppen az iparban hasznosítható szellemi termékeik értékesítése, valamint az ipari megrendelésre végzett K+F tevékenység.
Shane ebben a művében bemutatja és elemzi az egyetemi spin-off cégek létrejöttét és tevékenységét, továbbá azok szerepét az egyetemeken létrehozott technológiáknak az ipar részére történő értékesítésében, s mindezzel végső soron a vagyonteremtésben. Vizsgálódásainak középpontjában az amerikai vállalatok állnak, de ennél jóval szélesebb képet is bemutat. Művét igen pozitívan minősíti, hogy azt a téma egyik nyilvánvalóan legjobb gyakorló szakembere, a világhírű Massachusetts Institute of Technology, azaz a legelsők közé tartozó MIT Technológia Értékesítő Szervezetének igazgatója ajánlja. Az MIT röviddel a II. világháború után kezdte meg a laboratóriumaiban kifejlesztett technológiák vállalkozásokba történő kivitelét, és a nyolcvanas évek vége felé formalizálta e folyamatot új vállalkozások részére történő licencértékesítéssé. Azóta több mint 250 új cég jött létre e tevékenysége nyomán. Amint a szervezet igazgatója elmondja, Shane sok hónapot töltött náluk azzal a céllal, hogy vizsgálja, elemezze és feldolgozza tevékenységük adatait, tapasztalatait és tanulságait. Kutatásainak jelentős részét arra fordította, hogy elemezze azokat a nem számszerűsíthető tényezőket is, amelyek a technológiatranszfer sikeréhez vezetnek. Ehhez igen széles körű kikérdezést végzett a cégalapítók körében is.
Shane e művében, a tudományos igényességnek és elvárásoknak megfelelően, bőségesen fordul adatokért, tényekért, megerősítésért a szakirodalomhoz is. Az általános gyakorlat szerint bizonyos állításokat, közléseket itt inkább csak röviden jelez, és hivatkozásban adja meg, hol található azok alaposabb kifejtése.
Bevezetőül maga is bemutatja, mi adja az egyetemi spin-off cégek gazdasági jelentőségét, majd áttekinti az egyetemek spin-off képzési tevékenységének történetét. Ezt követően a gyakorlati tanulságokat illetően élesbe fordul mondanivalója. Elemzi, hogy a különböző egyetemek esetében milyen változatosságot mutat azok hajlandósága arra, hogy spin-off cégeket hozzanak létre, és keresi az egyetemek ebbéli viselkedésének a magyarázatát, mozgatórugóit. Négy fő tényezőt emel ki, amelyek együttesen alapvetően befolyásolják az egyetemek spin-off képzési aktivitását. Az első az egyetemek és azok intézményi és társadalmi környezete. Vázolja, hogy egy adott földrajzi elhelyezkedésnél a spin-off tevékenység alakulásában meghatározó szerepet játszik, hogy mennyire lehet ott a fejlesztés korai stádiumában külső finanszírozási tőkéhez jutni, hogy kik birtokolják az iparjogvédelmi jogokat, mennyire merev az akadémiai munkaerőpiac, és milyen a környék iparának összetétele. A második magának a létrehozott technológiának a természete. Bemutatja, hogy miért csak bizonyos típusú technológiák alkalmasak arra, hogy rájuk spin-off céget építsenek. A harmadik tényezőt maguk az iparágak jelentik, amelyekben a spin-off cégek működnek: mely iparágakban általánosabb, és melyekben kevésbé gyakori a spin-off cégek létesülése. Itt elemzi azt is, hogy milyen iparági jellemzőkből következhet, hogy esetenként a spin-off cégek hatékonyabbak az egyetemi technológiák hasznosításba vitelében, mint a már megállapodott cégek. A negyedik pedig az emberi tényező. Tárgyalja az egyetemi feltalálók szerepének jelentőségét, továbbá a spin-off létrehozását vezető vállalkozók három alaptípusát. Ezek: a technológia feltalálója, a külső vállalkozó, aki az egyetemtől licencet vesz, és a befektető, aki összehozza a feltalálókat és a vállalkozókat, hogy új céget hozzanak létre. A következőkben pedig összeveti e háromféle spin-off típus sajátosságait.
Shane áttekinti a spin-off cégek létrehozásának folyamatát. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az innovációs fejlesztési folyamatra, amely révén az egyetemen létrehozott technológiából termékeket és/vagy szolgáltatásokat hoznak létre, továbbá megvalósul ezek piacra vitele.
Amióta csak az innováció nemzetgazdasági jelentősége felé fordult a közfigyelem, az egyik legfontosabb kérdéskört a szükséges finanszírozás biztosítása és annak problémái jelentik. Jól tudjuk, hogy a technológia alapú vállalkozások - s nagyrészt közéjük tartoznak az egyetemi spin-off cégek is - létrehozásának és felfuttatásának is az egyik legfőbb nehézségét a nélkülözhetetlen külső finanszírozás megszerzése jelenti. Shane fontos és tanulságos megállapítások sorát közli itt minderre vonatkozóan.
A szerző megkísérli azonosítani azokat a tényezőket, amelyek jelentős mértékben meghatározzák egy-egy spin-off cég teljesítőképességét, és ezzel végső soron azok sikerességét vagy éppen sikertelenségét. Közöttük kiemelkedően fontos a cégalapítók emberi tőkéje, az új cég pénzügyi erőforrásai, annak stratégiája, valamint erőfeszítései, hogy megfeleljen a megcélzott vevőkör elvárásainak, az új technológia, és nem utolsó sorban a támogatás, amelyet az egyetem nyújt spin-off cégének.
Az utolsó gondolatmenet arra vonatkozóan kínál figyelemre méltó megfontolásokat és tanulságokat, hogy milyen problémákat idéz elő a spin-off cégek létrejötte és működése, különös tekintettel a hagyományos modell szerint működő egyetemeknél a velük keletkező feszültségekre. Ide tartozik az is, hogy az egyetemek számára kockázatosabbnak és bonyolultabbnak mutatkozhat technológiáik spin-off cégek útján történő értékesítése, mint azok egyszerű eladása nagyobb cégek számára - már ha találnak ilyen vevőt.
Dr. Osman Péter
* * *
Elsők könyve. Találmányok, felfedezések, rekordok története. Ventus Libro Kiadó, 2005; ISBN 963-9546-40-2
Nagyon hasznosak az ilyen könyvek. Teljes joggal nevezhetnénk az emberi haladás könyvének, az úttörők könyvének, válogatott képeknek a civilizáció fejlődése és a világ birtokba vétele krónikáiból, és a tartalmának nagy hányada szerint szintúgy mondhatjuk színes válogatásnak a legkülönfélébb, kisebb és nagyobb innovációk krónikájából. Bár valójában nagyon érdekes, az itt olvashatókhoz is kapcsoló kérdés, hogy vajon milyen alapon, milyen kritériumok szerint tekintsünk egy-egy innovációt kisebbnek vagy nagyobbnak, és egyáltalán milyen előrelépés érdemli meg, hogy újításnak nevezzük. Az itt felvonultatott példák sora bőségesen ad okot és kiindulást ahhoz, hogy ezen elgondolkodjunk. Kissé előreszaladva, emeljünk ehhez ide néhányat közülük. Az egyik a burgonyaszirom mint termék születésének története. Ez önmagában nyilvánvalóan nem lenne több konyhaművészeti érdekességnél, és ha ennél megáll, aligha tekintenénk innovációnak. Helytállónak ígérkezik azonban a feltevés, hogy később innen indult el egy teljesen új, ma is folyamatosan bővülő és nagyon sikeres termékcsalád fejlesztése. Hasonlóan felívelő gazdasági pályát indított el a gabonapehely mint termék feltalálása is, amelyről szintén olvashatunk. A szénsavas üdítőitalok eredetéről olvasva pedig aligha kell bizonygatni, hogy milyen hatalmas gazdasági erőre tett szert napjainkra az üdítőital-ágazat, amely ebből a kezdetben nem túl jelentősnek tűnő újításból nőtt ki. Tudjuk, a legnagyobb üdítőital-vállalatcsoportok ma már a világ leghatalmasabb cégei közé tartoznak. A ruházkodás terén viszont minden bizonnyal igen hamar világossá vált, milyen fontos előrelépést hozott és gazdaságilag is milyen jelentős termékcsalád létrejöttét alapozta meg az önálló ruhadarabként hordható melltartó megalkotása.
Tekinthetjük ezt az elegáns albumot és a benne felsorakoztatott vonzóan színes, sokrétű összeállítást tiszteletadásnak is az úttörők előtt, akik teljesítményükkel előbbre vitték a tudományos, a gazdasági, a műszaki, valamint a társadalmi berendezkedés terén elért haladást, a világ megismerését. Ez a "névsorolvasás" természetesen nagyon távol áll nemcsak a teljességtől, de még attól is, hogy valóban reprezentatív legyen. Az itt található válogatás sokkal inkább arra szolgál, hogy a legkülönfélébb példák segítségével ráérezzünk az úttörők szerepének horderejére és annak ízére, hogy mit jelent elsőnek lenni.
Kétség sem férhet hozzá, hogy ez a könyv kiváló olvasmány fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Felkeltheti a fiatalok érdeklődését a világ haladásának úttörői és e haladás lépései iránt, jelentősen bővítheti idevágó ismereteiket. Remélhetjük tőle azt is, hogy meglehetősen mély értékválságban lévő világunkban az alkotások, felfedezések, az elvitathatatlanul megbecsülést érdemlő teljesítmények példáinak felmutatásával segíti a fiatalokat értékrendjük, világszemléletük alakításában, hogy abban méltó helyre kerüljön az úttörők megbecsülése, különösen azoké, akiknek végső soron köszönhetjük, hogy mind jobban kiismerjük a világot, amelyben élünk, s hogy mindennapi környezetünk napról-napra jobban működik, jobban kiszolgál bennünket. Eléggé nyilvánvaló, hogy ez manapság talán fontosabb lehet, mint valaha. Ugyanakkor az idősebbeknek is igen sok olyan ismerettel szolgál, amely bővíti tudásukat, látókörüket. Minden szorgosan gyűjtögetett tudásunkkal együtt is elmondhatjuk, hogy világunk olyan eszközökből épül fel, amelyek túlnyomó részéről fogalmunk sincs, ki, mikor, hogyan alkotta meg őket. Innen ehhez sok új adalékot kapunk.
A bemutatott találmányok, felfedezések, úttörő vállalkozások széles skálájából és hosszú, változatos sorából egyszersmind szükségképpen következik, hogy az egyes témákról itt csak tömör, átfogó, a terjedelmi keretek lehetőségei szerint színes ismertetést kapunk. Találunk viszont mindegyiknél egy-egy kisebb-nagyobb időrendi táblát néhány szavas összegzéssel a szóban forgó fejlődés/fejlesztés főbb állomásairól, továbbá egy-egy néhány tételes válogatást a kapcsolódó, érdekes tudnivalókról. Ez azonban így rendben is van, tökéletesen megfelel a színvonalas ismeretterjesztés követelményeinek. Akinek az egyes leírások felkeltették az érdeklődését - ami szintén fontos funkciójuk - az majd utánaolvas, ami az internet korában igazán nem nehéz.
A témakörök, némi ízelítővel a bennük sorakozó témákból.
Az emberi teljesítőképesség: benne egyebek közt Szárazföldi gyorsasági rekordok - ezek ugyan autókkal elért rekordok; Föld körüli utazások; Új világok felfedezése; Az óceán átrepülése; néhány "első" a Nobel-díjasok közül.
Étel és ital: Érdekes elgondolkodnunk azon, hogy itt szerepel minden ilyen összeállítás állandó darabjaként a Szendvics, jóllehet annak megalkotása olyan logikusan kínálja magát, hogy valakinek rá kellett jönnie. Ugyanakkor a szintén itt lévő Instant kávé mögött a maga idejében valóban kiemelkedő technológiai fejlesztés állt.
Találmányok, újítások: sajátos, inkább önkényes, mintsem logikus válogatásként Pénz; Hitelkártya; Szupermarketek; Számológép; Számítógép; Porszívó; Villanyvilágítás; Felhőkarcolók; Lift és mozgólépcső; Hidak; Mikroszkópok és távcsövek. És mint kutyafajták közt az ebadó: Szabadalmak és védjegyek.
Életmód és szabadidő: Dohány és gyufa; Alsóneműk; Angol vécé; Fűnyíró; sajátos módon Nyaralás és utazás.
Közlekedés: Vasút; Kerékpár; Busz, villamos és taxi; Autó; Hajók és csónakok; kissé túlzott nagyvonalúsággal Repülés. Ez utóbbinál rácsodálkozhatunk a szerkesztés olykor kissé különös módjára, hiszen a hely nagy részét egy semmitmondó fénykép foglalja el - ilyen meglepetés több is ér.
Művészetek és szórakozás: S zínház; Irodalom; Zene; Mozi; Televízió; Játékok.
Orvostudomány: Fogamzásgátlás; Betegségek megelőzése; Altatás; Protézisek és szervátültetések; Szívsebészet.
Kormányzás és társadalmi rend: Államfők és kormányok; Női választójog és női képviselők; Igazságszolgáltatás; Rendőrség; Tűzoltóság; és kissé sajátosan ide sorolva Zárak és kulcsok; Fegyverek.
Kommunikáció: a sor itt az Íróeszközöktől az Internetig ível, benne a Fényképezés és a Navigáció is:
Végül: A sport mérföldkövei.
Dr. Osman Péter
Mindentudás Egyeteme 4. kötet. Kossuth Kiadó, 2005; ISBN 963 09 4678 5
A kitűnő sorozat negyedik köteténél már igazán nem kell hangsúlyoznunk, mennyire hasznosak ezek az összeállítások, és milyen jó, hogy megörökítik és ezzel mindenki számára hozzáférhetővé teszik ennek a kiemelkedően magas színvonalú sorozatnak az előadásait. Ugyanakkor változatlanul érvényes annak az idézetnek az igazsága is, amellyel hajdan a sorozat első kötetének ismertetését indítottuk: "Oly sok titkot fejtettünk már meg, hogy elvesztettük hitünket a megismerhetetlenben. De ő itt ül közöttünk, és csendesen nyalogatja szája szélét." (Kroó Norbert idézte az első szemeszter Hol vannak a fizikai tudás határai? c. előadásában.) Elég akárcsak e kötetek tartalomjegyzékeibe beleolvasnunk, és látjuk, mennyi mindent lenne még jó megismernünk, megtanulnunk.
Ez a kötet, amelyben a negyedik szemeszter előadásait olvashatjuk, sokszínűségével ékesszólóan tanúsítja, hogy a Mindentudás Egyeteme továbbra is az universitas, a tudás egyetemlegességének bemutatására és ugyanakkor a legmagasabb szintű ismeretek közlésére törekvő egyetemek legjobb hagyományait folytatja. Ehhez ízelítőül emeljünk ki három szélsőértékpárt a témakörök közül. Legyen az egyik Heller Ágnes: Mi a modernitás - Dudits Dénes: A növények szexuális életének molekuláris titkai; a másik Lámfalussy Sándor: Az euró - politikai kezdeményezés vagy gazdasági szükségszerűség? - Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme?; végezetül Hunyady György: A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák - Agócs Zoltán: Híd - mérnöki szerkezet vagy szobor?
A kiragadott példák ismét jelzik, hogy a kötet előadói közül sokat a nagyközönség is jól ismer már szakterülete kiválóságaként, mások nevét sokan talán még innen tanulják meg. A Mindentudás Egyetemének feltétlenül becsülendő érdeme az is, hogy azok mellett, akik a közéletben szinte már jelképezik szakterületük tudásának legjavát, olyan tudósokra irányítja rá a figyelmünket, olyanoknak is megadja a legnagyobb nyilvánosság előtt való bemutatkozás lehetőségét, akiket még kevésbé ismerünk - többnyire azért, mert az ismertséget ma döntően meghatározó média az ő kutatási területüket eddig nem emelte reflektorfénybe. Minden előadónak megtaláljuk a dióhéjban összefoglalt szakmai életrajzát, ami segít az előbbiek jobb megismerésében, s még inkább az utóbbiak bemérésében.
A címekből már említettünk - tallózzunk itt egy kicsit az előadásokban is, csupán néhány kiragadott példával.
Az értékrend intellektuális létünk egyik legfőbb meghatározója. A fogyasztói társadalom, a média- és reklámcirkusz szellemi igénytelenséget propagáló világában sokan tekintenek vissza megbízható támaszért a hagyományos értékekre. Mindez még időszerűbbé és fontosabbá teszi Heller Ágnes témáját. Amint a minden előadás elején található rövid összegzés itt vázolja, a modernitást magát is a megkérdőjelezés szelleme mozgatja: egyfajta dinamika, amely valahol az ókori Athénban született, ott munkál a zsidó- keresztény kultúrában, és azóta is bomlasztóan hat minden hagyományos, hierarchikus és tekintélyelvű társadalomra. Mégis, a modern társadalom az egyetlen, amelyet ez az elbizonytalanító dinamika nem fenyeget összeomlással - ellenkezőleg, ez tartja életben. Persze, hogy erről mindenekelőtt eszünkbe jut: az innováció maga is kreatív rombolás. És eszünkbe jut, hogy innen származhat korunk egyik legveszélyesebb problémája: a fundamentalista világ szembeszegülése a nyugati világ- és értékrenddel.
Heller is rombol itt korábbi hittételeket. Szavai szerint "a kapitalizmus a javak és emberek elosztásának az a módja, amely nélkül a modern társadalom nem lenne képes fennmaradni." És: "Kapitalizmus van, de kapitalista társadalom nincsen." Bemutatja, hogy a modernség dinamikus egyensúly, amely természeténél fogva sohasem stabilizálódhat - tegyük hozzá: akárcsak az innováció vívmányai.
Róna-Tas András előadása: Nép és nyelv: a magyarság kialakulása. Tudjuk, látjuk, hogy valószínűleg nem adható kritériumok egzakt, zárt rendszere arra, hogyan határozható meg és határolható körül egy nép. Illyés Gyula híres tanulmánya (Ki a magyar?) szerint "Egy-egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől. ... Minden nép közösség - jó magyar az, aki emberi, jó tagja a magyar közösségnek." Az előadás bemutatja azokat a forrásokat, amelyek alapján a tudományos kutatás a magyar nép és a magyar nyelv eredetét vizsgálja. Időtlen és ma is rendkívül izgalmas kérdése, hogy mennyiben meghatározó eleme a népnek a közös nyelv. Jól tudjuk, ez ma is sok helyütt a többnemzetiségű államok egyik kritikus jelentőségű problémája.
Kondor Imre: Bank és kockázat. Kezdjük azzal, hogy az előadó a fizikatudomány akadémiai doktora, főbb kutatási területe a statisztikus fizika. Emlékezzünk: midőn a kilencvenes években nagyon erőteljesen nőni kezdett a pénzpiacokon a származékos termékek fejlesztésének gazdasági jelentősége, sok elméleti fizikus állt át e termékek fejlesztői és/vagy kereskedői közé, hiszen ők ismerték a legjobban ennek matematikai eszköztárát. Tudjuk azt is, hogy a bankok és általában a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységében rejlő kockázatok kezelése is a valószínűségszámítás eszköztárát igényli. Kondorról itt olvashatjuk, hogy jelenleg a statisztikus fizikai módszerek pénzügyi problémákra való alkalmazásával foglalkozik. Ez igen nagy gyakorlati horderejű téma. A bankok által viselt tevékenységi kockázatok kiemelkedően nagy nemzetgazdasági jelentőségét mutatja, hogy még a leginkább liberális gazdaságirányítási rendszerekben is, ahol a vállalakozások szabadságát többnyire csak a jogrend betartatásához, továbbá a piaci verseny, valamint a fogyasztók védelméhez szükséges módon és mértékben korlátozzák, a bankok és bizonyos más pénzpiaci közvetítők számára jogszabályok írnak elő kötelezően betartandó óvatossági szabályokat a kockázatok viselésére. Megkülönböztető vonása e piaci szereplőknek, hogy a működésükben különösen nagy gazdasági jelentősége van a rendszerkockázatnak, amelyre Kondor itt csak futólag utal. Ennek legsúlyosabb megvalósulása az ún. pénzpiaci járvány, amelynek vizsgálata szintén felsőfokú matematikai apparátust igényel. Nagyrészt éppen e rendszerkockázat ésszerű leszorítása érdekében avatkoznak be az államok, az itt is bemutatott Bázeli Tőkeegyezmény révén pedig maga az Európai Unió is a bankok és más pénzpiaci közvetítők üzleti tevékenységébe.
Dr. Osman Péter