Az Alkotmánybíróság 2018. június 29-i határozata értelmében az ESZB-megállapodás a hatályos Alaptörvény rendelkezései alapján nem hirdethető ki

Az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodást (ESZB-megállapodás) az Európai Unió 25 tagállama – köztük Magyarország – írta alá. Az ESZB-megállapodás hatályba lépéshez legalább 13 aláíró állam ratifikációja szükséges azzal, hogy köztük kell lennie annak a három aláíró országnak, amelyekben az ESZB-megállapodás aláírása előtti évben (2012.) a legtöbb európai szabadalom volt hatályban (Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság).

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) egy olyan nemzetek feletti bírói fórum, amely működésének megkezdésétől kizárólagos hatáskörrel rendelkezik majd az európai szabadalmak érvényességével és bitorlásával kapcsolatos jogvitákban. Az ESZB a jogviták eldöntése során az uniós jog, az ESZB-megállapodás, a szabadalmakra alkalmazandó és valamennyi szerződő államra nézve kötelező egyéb nemzetközi megállapodás, valamint a tagállamok nemzeti joga alapján hozza majd meg döntéseit.

Az ESZB-megállapodás ratifikációja kapcsán felmerült alkotmányossági aggályok tisztázása érekében az igazságügyi miniszter a Kormány nevében az Alkotmánybírósághoz fordult, felkérve a testületet az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésére.

A kérdések lényege, hogy sérti-e Magyarország alkotmányos önazonosságát – különös tekintettel az Alaptörvény bírói hatalomról szóló 25. cikkére – az ESZB-megállapodásnak az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése alapján történő kihirdetése, illetve ha az ESZB-megállapodás az E) cikk alapján nem hirdethető ki, melyek a feltételei a Q) cikk (3) bekezdés második mondata alapján történő kihirdetésnek.

A testület döntése szerint „az olyan megerősített együttműködés keretében létrejövő nemzetközi szerződés, amely az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruházza át, és ezáltal ezen jogviták elbírálását, illetve az azokban született bírói döntéseknek az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti alkotmányos felülvizsgálatát a magyar állami joghatóság alól teljes mértékben kivonja, az Alaptörvény hatályos rendelkezései alapján nem hirdethető ki.”

Az Alkotmánybíróság X/1514/2017. határozata itt  érhető el.