SAJTÓKÖZLEMÉNY – A magyar vállalkozások is kezdik felismerni a szellemi tulajdon védelmének fontosságát
Az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) legfőbb célja, hogy minél több vállalkozás megértse, az ötleteik, termékeik megvédése elengedhetetlen feltétele a versenyképesség növelésének. A nemzetközi trendeket látva egyértelmű, hogy aki nem védi a szellemi tulajdonát, az lemarad az élmezőnytől. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) 2021-es kutatása alapján elmondható, hogy hazánkban is pozitív irányú folyamatok indultak el ezen a téren.
A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel a többi cégénél – derül ki a 2019-es adatok alapján, 28 EU-tagország 127 ezer vállalkozásának bevonásával készült kutatásból. A különbség látványos: 36 százalék a szabadalmak, 21 százalék a védjegyek és 32 százalék a formatervezési minták esetében. Az egy főre jutó bérek között 19 százalék az átlagos különbség, ám a szabadalommal bíró vállalkozásoknál az alkalmazottak 53 százalékkal keresnek többet, mint az oltalommal nem rendelkező cégek munkavállalói. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a mintában szereplő kkv-k kevesebb mint 9 százaléka rendelkezik szabadalommal, védjeggyel vagy formatervezésiminta-oltalommal.
Magyarországon 4530 vállalkozás vett részt a kutatásban. Az eredmények alapján elmondható, hogy bár a magyar cégeknek van még hová fejlődi a szabadalmak, a védjegyek, formatervezési minták bejegyeztetése terén, ugyanakkor már megfigyelhető a pozitív irányba való elmozdulás: az felmérésből többek között kiderül, hogy az oltalommal rendelkező magyar vállalatok 92 százaléka rendelkezik nemzeti védjeggyel. Az SZTNH 2020-as statisztikái alapján ugyanakkor az is látszik, hogy a gazdaság lelassulása ellenére, kis mértékben ugyan, de mind a szabadalmi, mind a mintaoltalmi, mind a védjegybejelentések száma nőtt.
A növekvő trend annak is köszönhető, hogy a magyar kormány az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül egyre komolyabban igyekszik tudatosítani a hazai gazdaság szereplőiben, nem csak az fontos, hogy innovatívak legyenek, hanem az is, hogy versenyképesek. Ennek a kulcsa pedig a megfelelően támogatott kutatás-fejlesztés-innováció mellett a jól körülbástyázott, levédett kutatási eredmény. Ehhez nyújt támogatást az Iparjog pályázat is, amellyel az igénylők akár a különböző hatósági és ügyvivői díjak 100 százalékát finanszírozhatják. A szemléletformálás egyik mérföldköve lehet a közelmúltban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közötti együttműködési megállapodás aláírása, amelynek célja, hogy közösen segítsék az innovatív vállalkozások piacra jutását.
Uniós szinten, a kkv-k gazdasági jelentőségére való tekintettel és a fenti problémák kezelésére, az EPO és az EUIPO is lépéseket tesz annak érdekében, hogy az európai vállalkozások minél hatékonyabban használják ki az innovációjukat és a szellemi tulajdonjogukat, összhangban az EPO stratégiai tervével (Strategic Plan 2023), az EUIPO stratégiai tervével (Strategic Plan 2025) és az Európai Bizottság 2020 elején közreadott kkv-stratégiájával (An SME Strategy for a sustainable and digital Europe).
