Magyarország ratifikálta a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegét

Magyarország kormánya 2021. június 10-én ünnepélyes keretek között helyezte letétbe megerősítő okmányát a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Genfi Szövege vonatkozásában a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) főigazgatójánál, Daren Tangnél. A Genfi Szöveg megerősítéséről szóló törvényt a parlament májusban szavazta meg.

A Lisszaboni Megállapodás 1958-ban azért jött létre, hogy a nemzeti földrajzi árujelzővel rendelkező termelők nemzetközi oltalmat szerezhessenek eredetmegjelöléseikre. A megállapodás Genfi Szövegét a korábbi rendszer modernizálása érdekében fogadták el 2015-ben. A megállapodás ratifikálásával Magyarország is részese lett a földrajzi árujelzők modernizált nemzetközi oltalmi rendszerének, így a hazai termelők hatékonyabb eljárás keretében szerezhetnek nemzetközi oltalmat az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzésekre is.

Az okmányt Dancs Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára adta át a WIPO főigazgatójának.

Az eseményről a WIPO kisfilmet készített, amely híres magyar földrajzi árujelzők (Herend, Tokaj) példáján keresztül bemutatja a Lisszaboni Rendszer által biztosított oltalom nemzetgazdasági jelentőségét is. A kisfilm az alábbi linken tekinthető meg:

https://vimeo.com/561364272/d49987457d

A Lisszaboni Megállapodás genfi szövege Magyarország tekintetében 2021. szeptember 10-én lép hatályba.