Ötletből érték – A kis-, és középvállalkozásoknak segít a SZTNH legújabb kiadványa
Hazánk évek óta előkelő helyen szerepel a Nemzetközi Szellemi Tulajdon (International IP) Indexen. A legújabb, 2023-as elemzés szerint a 15. helyen állunk az 55 országot, 50 indikátor segítségével vizsgáló tanulmányban. Azonban, ha kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat tekintjük addig míg az EU-ban közel 8,8 százalékuknak van valamilyen iparjogvédelmi oltalma addig itthon ez csupán 3,4 százalék. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kis- és középvállalkozásoknak kíván segítséget nyújtani az oltalomszerzés kérdéseiben tanácsokkal, szemléletes példákon keresztül. Ezért készült el Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak című friss kiadványuk, amely segít eligazodni a KKV-knak az oltalmi formák világában és gyakorlati tanácsokkal látja el a vállalkozásokat. Három kiemelt iparágban (élelmiszeripar, építőipar és sport) sikeres hazai példákon keresztül mutatják be az oltalomszerzés fontosságát és előnyeit.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) tanulmánya szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek tudatosan foglalkoznak a szellemi tulajdonnal, akár 20 százalékkal nagyobb bevételt érhetnek el, mint azok, akik nem rendelkeznek szellemi jogi oltalmakkal. A szellemi jogok lehetővé teszik az egyediséget, megkülönböztethetőséget és minőségi garanciát, amelyek mind a vállalkozás, mind a vásárló védelmét szolgálják. Napjainkban a fogyasztók egyre tájékozottabbak, és a szellemi tulajdon az, ami képes bizalmat építeni a vásárlókban, hiszen azt jelzi, hogy az adott márka, termék megbízható választás. „Az iparjogvédelem azért is fontos, mert az innovációkat nemcsak létre kell hozni a magyar gazdaság versenyképessége érdekében, hanem ezeket meg is kell óvni a piacokon” - hangsúlyozta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára a kiadvány bemutatóján, 2023. augusztus 22-én.
Bódis László kiemelte, egymilliárd euró GDP-re vetítve Magyarországon 1,5 szabadalom jut, az uniós átlag 3,5 szabadalom. Magyarország ezzel a mutatóval az unió tagországai között a 12. helyen áll. A helyettes államtitkár megjegyezte: a magyar kkv-k 2,5 százaléka szabadalmaztat évente, szemben a lengyel 4,5 százalékkal és a cseh 7 százalékkal. Hozzátette, az iparjogvédelmi aktivitás növeléséért olcsóbbá és egyszerűbbé teszik a szabadalmaztatást, az egyetemeknél a tudományos pályán történő előrejutásban figyelembe veszik a szabadalommal rendelkező innovációs tevékenységet is, a vállalatoknak piaci innovációs pályázatokat hirdettek, illetve közérthetővé teszik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos információkat. „Ez utóbbit segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Ötletből érték című kiadványa is” - jegyezte meg a helyettes államtitkár.
„A szellemitulajdon-jogok terén olyan kérdéseket szükséges tisztázni, mint hogy melyik régióban kívánjuk hasznosítani a terméket, vagy hogy milyen oltalomtípusra lesz szükségünk: védjegyoltalom, formatervezésiminta-oltalom, földrajzi árujelzés? Bár első hallásra bonyolultnak tűnnek, de számos lehetőség kínálkozik a terület olykor útvesztőnek ható labirintusának feltérképezésére. Az SZTNH már régóta figyelmet fordít a kis-, és középvállalkozások támogatására különböző ösztöndíjak és kampányok formájában, mint az IP Hősök vagy a KKV-alap és ezzel a kiadvánnyal is nekik szeretnénk részletes segítséget kínálni a szellemitulajdonjog-védelem kérdéseiben” – foglalta össze Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A hazai kis- és középvállalkozások nagyon innovatívak, számos sikeres termék, márka született már itthon, azonban sokszor nem is tudjuk, hogy valójában magyar találmány alkotja a piaci siker alapját. Jelenleg sok magyar cég még nem rendelkezik az oltalmakkal kapcsolatos tudatossággal, nem védik kellőképpen az innovatív megoldásaikat, és nem különböztetik meg védjegyekkel termékeiket a versenytársakétól. Számos előnnyel jár azonban, ha egy cég oltalom alá helyezi az újításokat, egy megszerzett oltalom akár 10 százalékos növekedést is eredményezhet, az oltalmak együttes alkalmazása pedig akár 30 százalékkal is növelheti a vállalatok nyereségtermelési lehetőségeit, hiszen az innovációk hasznosításának, az oltalmazott új megoldásoknak és védjegyeknek van üzleti értékük, melyet érdemes kihasználni. Emellett az oltalmak jogi védelmet is nyújtanak a cégnek bitorlás, hamisítványok és másolatok ellen.
Szerencsére hazánkban is akad pár kiemelkedő, követendő példa a kkv szektorban. Az Etyeki Kúria üzletfejlesztési stratégiájában például már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetnek az IP-stratégiára, a védjegyek alkalmazásával a vállalat célja elsődlegesen a márka értékének növelése. Az ikonikus Szerencsi Bonbon Kft.-nél hasonlóan gondolkodnak erről, a védjegyeknek köszönhetően a márkaérték minőségi garanciát jelent, aminek köszönhetően nőtt a visszatérő vásárlók aránya.
Ha egy másik iparágat, az építőipart tekintjük a különböző eljárások és módszerek miatt ott is egyre fontosabbá válik a szellemitulajdon-jog védelem. A Terrán tetőcserép hamar felismerte, hogy a növekedéshez, hosszú távú terveik megvalósításához fontos a szellemi tulajdon jogvédelme. Egy másik magyar kisvállalkozás a Barabás Téglakő Kft. is teljeskörűen kihasználta a szellemitulajdon-védelem nyújtotta előnyöket, melynek segítségével fel tudtak lépni a bitorlás ellen és megtartani versenyelőnyüket a piacon.
A sport területén az iparjogvédelem szintén igen szerteágazó és itthon is találkozhatunk számos követendő példával. A Fradi az elmúlt években jelentős márkává nőtte ki magát, 2001-ben kaptak védjegyoltalmat majd a márkaépítés következő szakaszában számos terméküket és szlogenüket is jogi védelem alá helyeztek. Ezzel biztosítva a klub számára a megkülönböztethetőséget és egyedülállóságot. A HardBodyHang csapata már a kezdetektől felismerte, milyen jelentős előnyt jelenthetnek az oltalmak egy kezdő vállalkozás esetén és segítenek felvenni a versenyt nagyobb cégekkel. A HBH növekedési stratégiájának szerves része az innováció, minden új termékre vagy koncepcióra formatervezésminta-oltalmat nyújtanak be, hogy igazolni tudják ez valóban az ő termékük.
A kiadványban számos további példával és az oltalomszerzés lépésről lépésre történő bemutatásával is találkozhatunk.
A teljes kiadványt itt» érhetik el az érdeklődők.
