Az MI és a szellemi tulajdon kapcsolatát vizsgálta az SZTNH nemzetközi konferenciája
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által 2024. október 1-2. között, „Szellemi tulajdon a mesterséges intelligencia korában” címmel megrendezett nemzetközi eseményen a szakma magas rangú vezetői, szakemberei találkoztak. Az előadások és beszélgetések fő fókuszában a gyors ütemű technológiai fejlődés állt, aminek apropóját most a generatív mesterséges intelligencia adja, pontosabban az, hogy e technológia milyen hatással van a szerzői jogra, az ipajogvédelemre és a használata miatt felmerülő jogérvényesítési lehetőségekre.
Az eseményt Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, valamint Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke nyitotta meg. Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy Magyarország soros elnöksége alatt kifejezett jelentőséggel bír olyan ügyek megvitatása, illetve kérdések tisztázása, amelyek a mesterséges intelligencia térnyerése miatt közös megoldásokat kívánnak. Farkas Szabolcs nyitóelőadásában elmondta, hogy
„a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatja meg az emberiség fejlődését,
a technológia, a tudomány, a kreativitás és a mindennapi életünk alakulását. Amit azonban biztosan nem fog megváltoztatni, azok az emberi természet alapvető mozgatórugói; az emberi innováció és kreativitás. Az ember mindig is újítani és alkotni fog, egyedül az erre a célra használt eszközök különbözhetnek, amihez a szellemi tulajdonjogok keretének is alkalmazkodnia kell.”
A konferencián a nemzetközi szakmai szervezetek a legmagasabb szinten képviseltették magukat: Daren Tang, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO - World Intellectual Property Organization) főigazgatója előadásában azokról a globális trendekről adott képet, amelyek meghatározzák a szellemi tulajdon (IP – intellectual property) és a mesterséges intelligencia viszonyát. Előadásában kiemelte, hogy a generatív MI sosem lesz eredeti, értékes műveket előállító technológia, az MI nem egy új faj, hanem egy eszköz, amit jóra és hasznosra kell fordítanunk. A főigazgató kifejtette, hogy a digitális és technológiai fejlesztések jelentik a fejlődést és az innováció jövőjét, amiben a kreativitás elősegítése a cél, és aminek középpontjában most is, és később is csak az ember állhat.
A jelenlegi európai viszonyokat, illetve kihívásokat pedig João Negrão, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO – European Intellectual Property Office) ügyvezető igazgatója, valamint Christoph Ernst, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO – European Patent Office) alelnöke ismertette a közönséggel. Kiemelték, hogy az európai országok, így Magyarország gazdasági fejlődésének záloga a kkv-kban rejlik. Merete Clausen, az Európai Bizottság befektetésekért felelős igazgatója a technológia piaci lehetőségeiről beszélt a 2020-ban útjára indított IP akcióterv eredményei tükrében. Kiemelte, hogy az IP-intenzív iparágak az EU GDP-jének közel felét állítják elő, ezért olyan stratégiára van szükség, amely díjazza és előmozdítja a kreativitást, innovációt.
A konferencia első napján több iparág képviselője is beszélt arról, hogy az adott területet hogyan formálja át, és okoz ezzel kihívásokat az MI. A WIPO friss tanulmánya szerint például a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak száma 2014-ben mindössze 733 volt, ez a szám azonban 2023-ra több mint 14 000-re emelkedett. Egy másik – a GEMA-SACEM által készített – felmérés, pedig azt vetíti előre, hogy 2028-ra a generatív mesterséges intelligencia a zenei alkotók bevételeinek 27%-át veszélyeztetheti.
A fentiek tükrében szó esett a munkavégzés jövőjéről, a zeneszerzés, alkotás sorsáról a generatív MI, valamint a nagy nyelvi modellek korában, Dr. Peták István kutatóorvos, onkológus pedig arra tért ki prezentációja során, hogy az algoritmus alapú orvoslás milyen, most még szinte beláthatatlan távlatokat nyit az orvostudomány számára és ebben mennyire fontos szerepe van a szellemi tulajdonvédelemnek.
Több panelbeszélgetés taglalta az iparjogvédelem, illetve az iparjogvédelemmel kapcsolatos jogérvényesítés kérdéseit is. Az eszmecsere egyik központi gondolata az volt, hogy miközben az új technológiák ennyi fejtörést okoznak, ezzel együtt segíthetik is a hatóságok munkáját, hiszen az MI technológia önmagában képes például az online kereskedelmi platformokon a hamisítványok kiszűrésére (védjegyfelismerés) vagy a szerzői jogi tartalmak online térben történő felismerésére (plágium elleni küzdelem).
A szerzői jog fókuszú panelbeszélgetés középpontjában egyrészt az a kérdés állt, hogy miként lehet biztosítani az európai kulturális tartalmak arányát az Európán kívüli tartalmakhoz képest a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokban. A szerzői jogi szekcióban előadást tartott dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese, aki a generatív MI-vel létrehozott eredményért való felelősségvállalás, az esetleges jogsértések kezelésének kérdéskörét mutatta be.
A konferenciával párhuzamosan kétoldalú találkozók zajlottak le a vendégül látott nemzetközi szervezetek, valamint a szellemi tulajdonkezelés területén aktív és iparági szinten vezető szerepet betöltő vállalatok vezetői, illetve az innovációs ökoszisztéma szereplői közt. A Richter Gedeon mellett például a Törley vezetői fogadták a delegációkat, ezzel is mutatva, hogy az oltalom alatt álló márkák milyen jelentős gazdasági értéket képviselnek a nemzetgazdaság számára.
A találkozók az egyetemi színteret is érintették: két hazai intézmény vezetőivel is tárgyaltak a küldöttségek, egyrészt egy hiánypótló, IP-menedzsment képzés előkészítése kapcsán, másrészt például arról, hogy a hallgatók gyakorlati, azonnal hasznosítható IP-tudást kapjanak a későbbi védjegy vagy design bejelentéseikhez védve ezzel a saját alkotásaikat és elősegítve a kreativitást.
