A keresőmotorok szerepe az online jogsértésekben

A keresőmotorok működésük során forgalmat irányíthatnak olyan weboldalakra is, amelyek illegális árukat és szolgáltatásokat kínálnak, például hamisított termékeket vagy kalóztartalmakat. Az EUIPO tanulmánya azokat a kihívásokat és bevált gyakorlatokat világítja meg, amelyek a SEO és a SEM technikák visszaéléseinek kezelésére szolgálnak.

A keresőmotorok központi szerepet játszanak az online tartalmak felfedezhetőségében, és fő kapuként szolgálnak az online információk eléréséhez. Működésük során azonban forgalmat irányíthatnak olyan weboldalakra is, amelyek illegális árukat és szolgáltatásokat kínálnak, például hamisított termékeket vagy kalóztartalmakat. A keresőmotorok a felhasználói keresésekre adott válaszok során „organikus” keresési találatokat, valamint „fizetett” találatokat és hirdetéseket kombinálnak. Az EUIPO tanulmánya ezt a két különböző funkciót tárgyalja, amelyek a felhasználói keresési élményt alkotják, de eltérő jogi kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

A weboldalak a keresőoptimalizálást (Search Engine Optimisation – SEO) és a keresőmarketinget (Search Engine Marketing – SEM) gyakran alkalmazzák, hogy növeljék láthatóságukat a keresési találatok között és vonzzák a felhasználókat. Noha a SEO és SEM széles körben használt eszközök a jogszerű weboldalak és vállalkozások körében, a tanulmány több tendenciát is azonosított ezek szellemi tulajdonjogokat sértő célokra történő felhasználásában.

A keresőoptimalizáció alkalmazása során az IP-jogsértők gyakran alkalmazzák a kulcsszavak magas sűrűségét, hogy növeljék a keresési lekérdezésekhez való relevancia esélyét, miközben jogszerű vagy minőségi tartalmakat utánzó weboldalakat hoznak létre. Miután a tartalmat indexelték, előfordulhat, hogy jogszerű tartalmat helyettesítenek vagy egészítenek ki jogsértő tartalommal, vagy álcázási technikákat alkalmaznak, hogy eltérő tartalmat mutassanak a keresőmotorok számára, mint a felhasználóknak.

A keresőmarketing keretében az IP-jogsértők jellemzően IP-releváns kulcsszavakat – például védjegyeket vagy filmcímeket – használnak a hirdetési aukciók során, illetve félrevezető vagy megtévesztő hirdetéseket jelenítenek meg, amelyek IP-jogsértő weboldalakra irányítják a felhasználót. Hasonlóan a SEO esetében alkalmazott technikákhoz, itt is előfordulhat, hogy a hirdetés jóváhagyása után jogszerű tartalmat helyettesítenek jogsértővel, vagy álcázási technikákat alkalmaznak.

A jogtulajdonosok számára a legnagyobb kihívás az IP-jogsértő weboldalak és azok „tüköroldalainak” azonosítása, amelyek az eredeti weboldal tartalmát teljes egészében vagy részben más helyszínen másolják. Emellett fontos feladat az organikus keresési találatokban magas rangot elérő jogsértő weboldalak kiszűrése.

A keresőmotoroknak ugyanakkor megfelelő választ kell találniuk az állítólagos IP-jogsértésekre, miközben egyensúlyt kell találniuk a felelősségük korlátozása és az alapvető jogok indokolatlan korlátozásának elkerülése között, illetve el kell kerülniük azt is, hogy jogtalan vagy megtévesztő eltávolítási kérelem alapján távolítsanak el weboldalakat. Emellett különböző EU-s jogszabályoknak, például a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendeletnek (DSA), valamint nemzeti reklámszabályoknak is meg kell felelniük. A keresőmotoroknak egyre nagyobb számú értesítést kell feldolgozniuk és ellenőrizniük a keresési eredmények és a reklámok kapcsán. Ez egy konkrét technikai kihívást jelent, különösen az időérzékeny tartalom esetében. De számukra kiemelt feladatot jelent a megszaporodó számú bejelentések feldolgozása és ellenőrzése is, amely folyamatos technikai nehézséget jelent, különösen az időérzékeny tartalmak esetében.

Az EUIPO tanulmányának célja, hogy elősegítse a keresőmotorok, a felhasználók és a weboldaltulajdonosok közötti kölcsönhatások jobb megértését az organikus és fizetett keresési eredmények technikai működésének vonatkozásában.

További információ: https://www.euipo.europa.eu/en/publications/search-engines-challenges-an...