7. (117.) évfolyam 1. szám |
2012. február |
Kivonatok
Dr. Kardos Andrea - dr. Szilágyi Dorottya: Szellemi alkotások büntetőjogi védelmi - II. rész
A tanulmány célja a szellemitulajdon-jogokat sértő bűncselekményekkel kapcsolatban kialakult joggyakorlat átfogó vizsgálata, a tapasztalt problémák megvilágítása, a megoldások keresése. Az írás második része bemutatja a szellemi tulajdont sértő bűncselekmények elkövetőivel szemben kialakult büntetéskiszabási gyakorlatot, kitérve a jogi személy büntetőjogi felelősségének kérdésére is. Áttérve a büntető eljárásjog területére, a szerzők megvizsgálják a bizonyítási eljárásban beszerzett szakvéleményekkel kapcsolatos kérdéseket. Ezt követően a sértetti jogokat tárgyalják, ehhez kapcsolódóan részletesen bemutatják a helyreállító igazságszolgáltatás egyik formáját, a közvetítői eljárást. Végül a büntetőeljárás során lefoglalt áruk sorsát ismertetik.
Kacsuk Zsófia: Az Európai Szabadalmi Egyezmény szerinti felszólalási eljárás és a magyar megsemmisítési eljárás összevetése
Keserű Barna Arnold: Összetéveszthető? A védjegyek összetéveszthetőségének pozitív jogi és pszichológiai háttere az USA-ban, az Európai Unióban és Magyarországon
A dolgozat célja, hogy a védjegyek összetéveszthetőségének amerikai, európai uniós és hazai tételes jogi szabályait bemutassa és egymással összevesse, egyszersmind kritikai észrevételekkel kiegészítse. A tanulmány kitér az átlagos fogyasztó fogalmának történeti fejlődésére és mai állapotára, valamint az összetéveszthetőség újabb pszichológiai magyarázataira a fogyasztó szempontjából.
Faludi Gábor - Grad-Gyenge Anikó: A nyilvánossági közvetítési (előadási) jog értelmezése az Európai Bíróság gyakorlatában
A tanulmány az Európai Bíróság nyilvánossághoz közvetítésre vonatkozó esetjogát vizsgálja. Döntéseinek értelmében a szomszédos jogi nyilvánossághoz közvetítés magában foglalja a jelen levő közönség számára történő érzékelhetővé tételt, a szerzői jogi nyilvánossághoz közvetítés uniós jogi fogalma pedig nem. Így, e különbségtétel miatt, az Európai Bíróság egységes értelmezése csak azokra, a vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítési esetekre vonatkozik, amelyek esetében a közönség a mű érzékelését lehetővé tevő személytől, illetve szervezettől távol van. A nyilvánosság lehet egyidejű vagy szukcesszív. Tehát nem terjed ki azokra, az egyes tagállamokban nyilvánossághoz közvetítésnek, máshol nyilvános előadásnak minősülő felhasználásokra, amikor a nem szukcesszív nyilvánosságot képező közönség jelen van a művek/teljesítmények érzékelése során.
Dr. Vida Sándor: A közösségi védjegybíróságok hatásköre - a webshipping-ügy
A küldemények továbbítására bejegyezett webshipping francia és közösségi védjegy tulajdonosa bitorlásért pert indított a web shipping védjegy tulajdonosa ellen, amelyet interneten elérhető küldeménykezelési szolgáltatások megjelölésére használtak. A francia első- és másodfokú bíróság határozatot hozott a védjegy használatától való eltiltásról, azonban - a felperes kérelmével szemben - nem az egész EK, csupán Franciaország területére vonatkozóan. Fellebbezés után az ügy előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróság elé került, amely úgy döntött, hogy az eltiltás területi hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed. Az ítélet ismertetésén túl a szerző bemutatja az ügyre vonatkozó kommentárokat.