3. (113.) évfolyam 6. szám |
2008. december |
Kivonatok
Mezei Péter:
Mitől fair a fair? Szerzői művek felhasználása a fair use-teszt fényében
Az Egyesült Államok szerzői jogának egy "kritikus biztonsági szelepéről", a fair use-tesztről készített tanulmány elsőként a bíróságok által kidolgozott gyakorlat dogmatikai alapját mutatja be. A kontinentális szabad felhasználási esetekhez sokban hasonlító, azonban azoktól rugalmassága és az általa felölelt esetkörök miatt el is térő tétel négy faktor következetes egyensúlyozását várja el a bíróságoktól. A rengeteg eseti példán keresztül bemutatott tényezők közül kiemelkedik az első (a felhasználás célja és jellege), valamint az utolsó (a felhasználás által a forrásműre gyakorolt piaci hatások). A teszt napjainkra rengeteg felhasználási módszert fed le. A tanulmány ezért több érdekes kérdéskört vizsgál meg, így az idézés klasszikus esetét, a származékos művek engedély nélküli készítésének lehetőségeit, kiemelve a paródia kérdését, valamint a digitális korszak kihívásait, úgymint a fájlcserélést, az in-line linking vagy a framing eseteit. A bíróságok és az őket folyamatos kontroll alatt tartó jogtudósok következetesnek tűnnek: a fair use-teszt alkalmazhatósága kizárólag akkor fogadható el, ha ennek segítségével a felhasználó az Egyesült Államok alkotmánya által előírt célokat, vagyis a tudományos és a hasznos művészetek előmozdítását valósítja meg.
Kacsuk Zsófia:
Az európai elsőbbségi jog elemzése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának tükrében - avagy hogyan igényeljük a serpenyő elsőbbségét a műanyag pohárra?
A jelen tanulmány célja az Európai Szabadalmi Egyezmény elsőbbséggel kapcsolatos fogalmainak értelmezése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának fényében. A tanulmány első részében az európai elsőbbségi jog és általában az európai szabadalmi rendszer sajátosságaival foglalkozunk, majd a második részben egy gyakorlati példán, a 2007-es európai ügyvivői vizsga felszólalási feladatán keresztül tárgyaljuk az elsőbbség elismerésének feltételeit.
Dr. Vida Sándor:
Közösségi védjegyjog és nyelvhasználat
Az Európai Közösség jogrendszere fennállása óta felvet nyelvhasználati kérdéseket is, ezért már kezdet kezdetén jogi normával szabályozták a hivatalos nyelv fogalmát. Ennek ellenére a közösségi védjegyjog területén valamennyi tagállam bejelentőjével, védjegyjogosultjával előfordulhat, hogy problémába ütközik. A tanulmány ezek különböző aspektusainak bemutatására tesz kísérletet.