9. (119.) évfolyam 1. szám |
2014. február |
Kivonatok
Dr. Takó Sándor: A filmkészítése folyamatát övező polgári jogi kérdések Magyarországon és az Egyesült Államokban, különös tekintettel a szerzői jogra
Dr. Vida Sándor: Védjegyváltozatok jogfenntartó hatása
A közösségi védjegyrendelet szerint jogfenntartó használatnak minősül a közösségi védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztetőképességet nem érintő elemekben tér el [15. cikk (2) bek. a) pont]. A rendelkezést az Európai Unió Bírósága a PROTI-ügyben már értelmezte (C-553/11), de a Specsaver v. ASDA-ügyben a Fellebbviteli Bíróság úgy ítélte meg, hogy ismét iránymutatást kell kérni az EU Bíróságától. Tekintettel arra, hogy a kérdések hasonlóak voltak az előző ügyben feltettekhez, a válasz (C-252/12) is lényegében ugyanaz volt. A szerző véleménye szerint a magyar jogalkalmazó számára ez nem meglepő, mivel a magyar védjegytörvény 18. § (2) bek. a) pontja lényegében azonos a közösségi védjegytörvény fent idézett pontjával, és az ügynek itthon elsősorban a védjegycsaládok esetében van jelentősége.
Faludi Gábor Kabai Eszter: A lényegtelenné vált CISAC-ügy margójára
A cikk az Európai Bizottság által az európai zenei közös jogkezelő szervezetek ellen állítólagos versenykorlátozó összehangolt magatartás miatt indított eljárást mutatja be és értékeli az Artisjus javára eljáró szerzői jogászok szemszögéből. Az ügyben a Törvényszék (egy, eljárási okból elmarasztalt szervezet kivételével) a közös jogkezelő szervezetek, köztük az Artisjus javára döntött. A vitatott állítólagos versenykorlátozó magatartás abban állt, hogy a közös jogkezelő szervezetek nem módosították a területi hatályú kölcsönös képviseleti szerződéseiket az online felhasználások, a műholdas sugárzás és a sugárzott műsorok egyidejű továbbközvetítésének engedélyezésére szóló megbízásaik körében. A szerzők leírják az eljárás egyes fázisait. Kifejtik, hogy ugyan a Törvényszék a bizonyítás hiánya miatt semmisítette meg a Bizottság jogsértést megállapító határozatát, azonban az elutasítás okai anyagi jogi következtetésekre is alapot adnak. A Törvényszék elsősorban amiatt, hogy a közös jogkezelés részét képezi a nem engedélyezett, jogsértő felhasználások figyelemmel kísérése és a jogsértés miatti, területi jelenlétet igénylő fellépés is nem látja indokoltnak a képviseleti szerződések területi hatályának a feloldását. Emiatt a területi hatály fenntartását objektív okok is indokolhatják, nem csak a közös jogkezelő szervezetek állítólagos összehangolt magatartása. A szerzők véleménye szerint a közös jogkezelést megfelelően felügyelt, a repertoárokat egyesítő helyi jogi vagy tényleges monopólium útján lehet a leghatékonyabban ellátni mind a felhasználók, mind a jogosultak szemszögéből nézve. A CISAC-ügy lényegtelenné vált, mert időközben az online felhasználások körében a repertoárok szétaprózódtak. Kérdés, hogy a közös jogkezelési irányelv útján elérhető-e a repertoárok optimális újraegyesítése.