4. (114.) évfolyam 4. szám |
2009. augusztus |
Kivonatok
Dr. Jókúti András:
Egy kiméra születése. Kísérlet egy egységes európai
szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozására
Az európai és a jövőbeli közösségi szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra egyaránt joghatósággal bíró, egységes és integrált európai bíráskodási rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítések gyümölcse egy olyan nemzetközi megállapodás tervezete, amely megpróbálja összebékíteni a közösségi jogrendet a jelenlegi európai szabadalmi rendszerrel, az európai szabadalmi ítélkezést pedig kivenné a nemzeti bíróságok kezéből. Ez a cikk ennek a tervezetnek, valamint a vele összefüggő legfontosabb dokumentumoknak a bemutatására vállalkozik - ismertetve a hozzájuk kapcsolódó hazai álláspontot is.
Hatházi István:
Információkutatás a műanyagiparban - II. rész
Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2008. februári számában megjelent "Információkutatás a műanyagiparban - 1. rész" című írás kísérletet tett az elektronikus információkeresési lehetőségek feltárására, amelyek alkalmazásával, a műanyagokkal foglalkozó szakemberek naprakészen tudják tartani szakmai ismereteiket, be tudják gyűjteni a munkájukhoz szükséges adatokat, információkat. E mostani írás az előfizetői hozzáférésű zárt láncú, vagy kereskedelmi online hálózatokon, még közelebbről az STN-Express kereső felületen történő kutatás lehetőségeit szemlélteti a polimerek területén.
Dr. Fodor Klaudia Franciska:
A digitális magáncélú másolás kompenzációjának
lehetőségei
A cikk azt elemzi, hogy egyes uniós jogrendszerek hogyan reagáltak a magáncélú másolásnak a digitális környezetben átértékelődött jelenségére. A tézis része, hogy a digitális forradalommal szabályozási és "kompenzációs forradalomnak" is együtt kellene járnia, ami felülírhatná az egyedi engedélyhez való indokolatlan ragaszkodást, ellenértéket biztosítva nem csupán a jogszerű, hanem akár a jogszerűtlen felhasználásokért.
Dr. Vida Sándor:
Mit ér a védjegyhasználat reklámtárgyakon? Az Európai
Bíróság ítélete a Wellness-ügyben
Az eljárás alapjául az Osztrák Szabadalmi Hivatal határozata szolgált, amellyel a WELLNESS védjegyet a 32. áruosztályban törölte. A törlési kérelem nem terjedt ki a 16. és a 25. (ruházati cikkek) áruosztályra, amelyben a védjegy ugyancsak be volt jegyezve. A jogosult védjegyét olyan alkoholmentes italok megjelölésére használta, amelyeket az eladott ruházati cikkek mellé ajándékként adott WELLNESS-DRINK címkéjű palackokban, külön értékesített italok megjelölésére a védjegyet nem használta. A törlési határozat ellen a védjegyjogosult a Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegytanácshoz nyújtott be fellebbezést, amely előzetes döntést kért az Európai Bíróságtól. Az ügyben vitát keltett, hogy az ismertetett tényállás mellett a védjegyhasználatot "ténylegesnek" lehet-e tekinteni.