6. (116.) évfolyam 4. szám |
2011. augusztus |
Kivonatok
Dr Huszák Loretta - Mészáros Eleonóra:
A magyar vállalkozások iparjogvédelmi tudatossága - két kérdőíves felmérés tanulságai
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (akkori néven Magyar Szabadalmi Hivatal) 2009-ben ismétlő jellegű felmérést végzett a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi ismereteinek és tudatossági szintjének feltérképezése, valamint az iparjogvédelmi tájékoztatási formák és eszközök hatékonyságának megismerése érdekében. A felmérés nem csupán a 2009-es helyzetet, hanem az első, 2005. évi felmérés óta bekövetkezett változásokat is mérte. A válaszok alapján megállapítható, hogy bár a kkv-k egyre tudatosabbak az iparjogvédelem terén, ismereteik egyre bővülnek, a szellemitulajdon-védelmi lehetőségek igénybevétele érdemben mégsem növekedett a vizsgált időszakban.
Keserű Barna Arnold:
A magyar védjegyek átruházására vonatkozó szabályok összehasonlítása a közösségi védjegyoltalom átruházásának szabályaival, különös tekintettel a szellemi tulajdon elméleteire
A védjegyek piaci funkciójának biztosítása átruházhatóságuk jogi szabályozásának függvénye. Ehhez azonban dogmatikai szinten szükséges meghatározni a védjegyek jogi természetét. Vajon dolog, jogok összessége vagy dolog módjára viselkedő jog lenne? A tanulmány ezt a kérdést kívánja megválaszolni az elmúlt korok és napjaink (szellemi) tulajdoni elméleteivel, s értelmezni ezt a tételes jog tükrében, feltárva annak hiányosságait és ellentmondásait. Mindehhez az uniós joganyag vizsgálata társul.
Dr. Vida Sándor:
Doménnév regisztrátora mint védjegybitorló
A védjegyekről és földrajzi árujelzőkről szóló 1997. évi XI. tv. 27. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a védjegyjogosult azzal a személlyel szemben is felléphet, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették. A Hyundai-ügyben a márkakereskedők mellett a doménnév regisztrátorai ellen is a bitorlás megtörténtének megállapítását kérte a felperes, mivel a disztribútori szerződés megszűntekor nem törölték a regisztrációt. A magyar bíróság ítéletében - első- és másodfokon is - az Európai Bíróság BMW-ügyben hozott ítéletére hivatkozott (C-63/97). A szerző az ügy kapcsán - mivel hasonló problémákat vet fel - érint egy másik, egy internetes honlap üzemeltetőjének jogsértésére vonatkozó ügyet is.
Buzásné Nagy Zsuzsanna:
"Egyszerűen bonyolult..." Hatóanyag-kombinációkra adható kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC) kérdése az Európai Bíróság előtt
Az Európai Bíróság a közeljövőben olyan izgalmas kérdésekben ad majd iránymutatást, hogy milyen szempontok szerint kell eldönteni egy hatóanyag-kombináció esetében, hogy a termék hatályos szabadalmi oltalom alatt áll-e, és miként kell ezt értelmezni több hatóanyagot tartalmazó és több betegség ellen engedélyezett vakcinák esetében. A cikk az Egyesült Királyság bíróságai által a C-322/10, C-422/10, C-518/10 és C-630/10 számú ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmekben felvetett kérdéseket tárgyalja, amelyek a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló, 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk a) és b) pontjának értelmezésére irányulnak. A jogvita fókuszában az áll, hogy a rendelet alkalmazásában releváns-e a szabadalom által biztosított oltalom megítélése szempontjából az a tény, hogy egy A hatóanyagra vonatkozó szabadalom lehetővé tenné a szabadalmas számára, hogy bitorlási pert indítson az A-ból és B-ből álló gyógyszer értékesítése esetén, vagy a kombinációs termék csak akkor tekinthető a szabadalom oltalma alatt állónak, ha valamelyik igénypont körébe tartozik.