|
1. (111.) évfolyam 4. szám |
2006. augusztus |
Kivonatok
Káldos Péter
A szellemivagyon-értékelés elméleti és gyakorlati módszerei
A szellemi vagyon egyre növekvő jelentőséggel bír napjaink tudásalapú gazdaságában. A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szerevezeteknek - beleértve a kis- és középvállalatokat is - hatékony szellemivagyon-értékelési módszerekkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak a vállalatirányításban. A tanulmány a különböző, gyakran egymást kiegészítő módszereket tekinti át.
Zombori Zsolt
Formatervezésiminta-oltalom Magyarországon és az Európai Közösségben - III. rész
Az európai formatervezés jogi védelmében forradalmi változásokkal járt az Európai Uniós jogharmonizáció és a közösségi szintű oltalom megteremtése. A tanulmány befejező része a közösségi formatervezésiminta-oltalom jelentőségét és sajátosságait tárgyalja, rávilágítva az oltalom mögött álló piaci érdekekre és felvázolva a jogi fejlődés jövőjét is.
Sárpátki Xénia - Zábori Zoltán
A Magyar Szabadalmi Hivatal "e-learning"-es tananyaga
A 2004-2005 időszakban a Magyar Szabadalmi Hivatalban iparjogvédelemmel kapcsolatos, úgynevezett "e-learning" tananyagot fejlesztettek ki. A tananyag elsősorban reguláris képzésben részt vevő főiskolai és egyetemi hallgatók ismereteinek bővítésére készült, ugyanakkor mindazon vállalkozók számára is hasznos információval szolgál, akik a szellemitulajdon-védelemről közelebbi vagy szélesebb ismereteket szeretnének szerezni. A tanulmány röviden ismerteti a tananyag létrejöttének legfontosabb indokait, szerkesztésének módját és a tananyag felépítését.
Palágyi Tivadar
Szabadalmakkal kapcsolatos érdekes jogesetek az amerikai bíróságok 2001. és 2002. évi gyakorlatából
A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala Fellebbezési és
Interferenciatanácsának és az amerikai bíróságoknak a szabadalmakkal kapcsolatos
érdekesebb döntéseit ismerteti a 2001. és 2002. év gyakorlatából. Bár az ismertetett döntések az amerikai szabadalmi joggyakorlatot tükrözik, többségükből hasznos következtetések vonhatók le mind az európai, mind a hazai joggyakorlat vonatkozásában.
Vida Sándor
Leíró jellegű-e a SAT.2 védjegy? Az Európai Bíróság ítélete
Az OHIM elbírálója elutasította a SAT.2 közösségi védjegybejelentést a 9. és 12. áruosztály és a 38., 41. és 42. szolgáltatás vonatkozásában. A benyújtott fellebbezést az OHIM Fellebbezési Tanácsa a 38., 41. és 42. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában elutasította. A bejelentő keresettel támadta meg a határozatot, amelyet az Európai Törvényszék T-323/00 sz. ítéletében részben megsemmisített. Az Európai Bíróság C-329/02 sz. ítéletével hatályon kívül helyezte az Európai Törvényszék ítéletét, valamint a Fellebbezési Tanács határozatát, mivel megítélése szerint a Fellebbezési Tanács határozatának alapját képező állítás, amely szerint a SAT.2 nem rendelkezik megkülönböztetőképességgel, nem megalapozott.
Polyák Szilvia - Arnaud Folliard-Mongurial
A Luxembourgi Bíróságok 2005-ben, a közösségi védjegyek vonatkozásában hozott jelentős ítéletei
A tanulmány áttekintést ad a Luxembourgi Bíróságok és az OHIM Fellebbezési Tanácsai által 2005-ben tárgyalt fontosabb védjegyügyekről. Az ismertetett ügyek a Tanács 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről, valamint a Bizottság 2868/95/EK rendelete a közösségi védjegyről szóló 40/94/EKG tanácsi rendelet végrehajtásáról értelmezése tárgyában születtek. A tanulmány első része az anyagi jogi, második része az eljárásjogi kérdésekkel foglalkozik.
Part Krisztina Katalin
A szerzői jogi szabályozás kialakulása Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban
A cikk a német szerzői jog és az angolszász copyright történeti fejlődését veszi górcső alá. A szabályozás eredete közös, de vajon azonos célok és módszerek vezérlik-e az említett országok törvényhozását? Melyek a közös és melyek az eltérő vonásaik? A cikk szerzője feltárja az olvasó számára a válaszokat.
Longa Péterné
A háromszor felfedezett tellúr avagy geológusok a Varázsfuvolában
A tellúr az egyetlen természetes kémiai elem, amelyet magyar kutató fedezett fel. Mivel a XVIII. században három geológus is talált tellúrércet, vita bontakozott ki elsőbbségük körül. Az események érdekes kísérőjelensége, hogy az érintettek többsége modellül szolgált Mozart Varázsfuvolájának szereplőihez is.