IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI SZEMLE
A SZABADALMI KÖZLÖNY ÉS VÉDJEGYÉRTESÍTŐ
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL HIVATALOS LAPJÁNAK MELLÉKLETE
102. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
1997. ÁPRILIS
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
A) Ismeretes, hogy az 1995. június 8-án hatályban levő amerikai szabadalmak oltalmi ideje az uruguayi fordulón kötött megegyezésen alapuló törvény (Uruguay Round Agreement's Act, UT) alapján az engedélyezés napjától számított 17 év vagy a bejelentés benyújtásától számított 20 év közül a hosszabbik időtartam. Ennek következtében egyes szabadalmak oltalmi ideje később jár le, mint amit a bejelentés időpontjában vártak.
Az UT "biztos menedéket" teremtett azon versenytársak számára, akik 1995. június 8. előtt olyan cselekvést kezdtek el - vagy ehhez lényeges beruházást folytattak -, amely egy szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítása miatt bitorlást eredményezett. A szabadalom oltalmi idejének eredeti lejárata és az UT révén meghosszabbított oltalmi idő lejárata közötti időben ("delta időtartam") ugyanis a szabadalomtulajdonosok nem kérhetnek ideiglenes intézkedést vagy kártérítést olyan bitorlóval szemben, aki az UT által létesített "biztos menedékbe" került. Ezeknek a bitorlóknak azonban méltányos ellenszolgáltatást kell fizetniük a szabadalmas számára.
A Hatch-Waxman-féle törvény (Hatch-Waxman Act, HWT) szerint egy olyan gyógyszergyártó, aki egy szabadalmazott gyógyszer generikus változatának forgalombahozatalához gyorsított engedélyért folyamodik, egyszerűsített kérelmet (Abbreviated New Drug Application, EK) nyújthat be az illetékes hatóságnál (Food and Drug Administration, FDA). Ha egy generikus gyógyszergyártó olyan EK-t nyújt be, amely a gyógyszerszabadalom lejárata előtt hatályossá váló piaci jóváhagyást igényel, ezzel a gyógyszerszabadalmat bitorolja. Ha a szabadalmas az EK-ról szerzett értesüléstől számított 45 napon belül bitorlási pert indít a generikus gyógyszergyártó ellen, az FDA nem engedélyezheti a generikus gyógyszer forgalomba hozatalát a szabadalom oltalmi idejének lejárta, a bitorlási per bírósági lezárása vagy a szabadalmas által az értesítés kézhezvételétől számított 30 hónap lejárta előtt - a három lehetőség közül a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni.
A fentebb ismertetett körülmények különös helyzetet eredményezhetnek. Ha feltételezzük, hogy egy szabadalmas versenytársa megszerzi az UT szerinti biztos menedéket, és a delta-időszakban a szabadalmazott gyógyszerre alapozott generikus gyógyszert kíván forgalomba hozni, ehhez egy EK-t kell benyújtania az FDA engedélyének megszerezéséért ahhoz, hogy generikus gyógyszerét a gyógyszerszabadalom oltalmi idejének lejárta előtt forgalomba hozhassa. Mihelyt azonban az EK-t benyújtja, a szabadalmas bitorlási pert indíthat a generikus gyógyszergyártó ellen. Ennek következtében viszont az FDA a szabadalmi oltalom lejártáig nem adhat engedélyt a generikus gyógyszer forgalomba hozatalához.
Egy ilyen ügyben egy kerületi bíróság megállapította, hogy a szabadalmat nem bitorolták, mert 30 hónapnál hosszabb idő telt el attól az időponttól számítva, amikor a szabadalmas kézhez kapta az EK-ról szóló értesítést. Ez a késedelem valószinűleg lehetővé teszi, hogy a szabadalmas meggátolja a generikus gyógyszergyártót gyógyszerének a delta-időszakban való forgalomba hozatalában, aminek révén viszont az UT által nyújtott biztos menedék megszűnik.
Az Egyesült Államok Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bírósága (U.S. Court of Appeals for the Federal Circuit) egy újkeletű határozatában vizsgálta az UT és a HWT közötti kapcsolatot. A határozat alapja a DuPont és a Bristol-Meyers közötti jogvita volt. Ebben a DuPont mint generikus gyógyszergyártó azzal érvelt, hogy a HWT szerinti eljárás alkalmazásával meggátolnák, hogy a delta-időszakban forgalomba hozza generikus gyógyszerét, ami szöges ellentétben állna az UT-féle biztos menedék hátterét képező jogértelmezéssel. Ezért a DuPont arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki: generikus gyógyszerének forgalomba hozatala nem minősül szabadalombitorlásnak, sőt arra is kérte a bíróságot: ideiglenes intézkedéssel akadályozza meg, hogy a Bristol-Meyers szabadalombitorlási pert indíthasson ellene, miután benyújtotta EK-ját.
A Kerületi Bíróság elutasította a DuPont keresetét.
A Szövetségi Bíróság helybenhagyta a Kerületi Bíróság határozatát, mert nem látott valódi ütközést az UT és a HWT között. A Szövetségi Bíróság szerint az UT-féle biztos menedék csak az ideiglenes intézkedéseket és kártérítéseket zárja ki. Az UT nem változtatta meg a szabadalombitorlások megítélését, és ezért nem befolyásolja az EK-k FDA általi jóváhagyásával összefüggő bitorlások típusát. A Szövetségi Bíróság döntésének következtében egy szabadalmas meggátolhatja, hogy egy generikus gyógyszergyártó kihasználhassa az UT-n alapuló biztos menedéket, amely így veszélyessé válhat a generikus gyógyszergyártók számára.
B) Az Egyesült Államokban 1996. szeptember 28-án fejeződött be a Kongresszus 104. ülésszaka, amelynek időtartama alatt rendkívül sok törvényjavaslatot nyújtottak be a szellemi tulajdon területén, azonban ezek közül csak igen kevésből lett törvény. Így sajnálatos módon továbbra sincs törvényi szabályozás többek között az előhasználati jogra és a szabadalmi bejelentések 18 hónap utáni közrebocsátására.
1997. január 9-én az új kongresszus elé egy ún. "omnibusz" szabadalmi törvénytervezetet terjesztettek be, amely az előző ülésszak alatt szabályozatlan kérdésekre vonatkozó javaslatokat is tartalmaz.
C) Az Egyesült Államokban 1996-ban is az International Business Machines (IBM) számára engedélyezték a legtöbb - 1867 - szabadalmat, ami 329-cel több, mint az utána következő Canon 1996-ban engedélyezett szabadalmainak a száma.
D) Clinton elnök 1998-ra olyan költségvetést javasolt, amely 92 millió dollár összegű szabadalmi illetéket vonna el a Szabadalmi és Védjegy Hivataltól egyéb kormánycélokra. Bár 1996-ban a kongresszus már 54 millió dollárt vont el a Hivataltól, 1998. az első olyan év, amelyben az elnök által jóváhagyott költségvetés javasolja szabadalmi illetékek elvonását.
Valószínű, hogy 1997. október 1-jén emelni fogják a szabadalmi illetékeket.
E) A Szabadalmi Hivatal elnöke változtatásokat javasol a nukleotid- és/vagy aminosavszekvenciát tartalmazó szabadalmi bejelentésekre vonatkozó szabályozásban. A módosítás enyhíti a korábbi szigorú megkötéseket, és lehetővé teszi, hogy a bejelentők egyetlen szekvencialistával kielégítsék a benyújtási követelményeket.
Az amerikai kereskedelmi megbízott, Charlene Bar-shefsky 1997. január 15-én bejelentette, hogy az Argentínából származó 260 millió dollár értékű importtól megvonják a vámmentességet, mert Argentínában nem biztosítanak oltalmat az USA-ból származó gyógyszerekre.
A Clinton-adminisztráció ennek alapján úgy döntött, hogy a vámkedvezmény 50%-át vonja meg Argentínától. Az amerikai gyógyszergyártók üdvözölték ezt az intézkedést, de rámutattak, hogy ez a 13 millió dolláros büntetés eltörpül az amerikai gyógyszeripart az argentínai szabadalombitorlások miatt érő károk mellett.
1997. március végéig közzéteszik azoknak az argentin termékeknek a jegyzékét, amelyeket kizárnak a vámmentes termékek köréből.
Az amerikai kereskedelmi megbízott főleg azt kifogásolja, hogy bár Argentína tett lépéseket korszerű iparjogvédelmi törvények létrehozására, az argentin egészségügyi hatóságok azokat a tudományos és műszaki adatokat, amelyeket új termékek forgalombahozatalának engedélyezéséhez kell benyújtani, hozzáférhetővé teszik az argentin versenytársak számára.
Gyakran hangzik el olyan panasz, hogy a szabadalmi perek hosszú ideig tartanak. Ezek legtöbbje Ausztráliában a Szövetségi Bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért ez a bíróság már hosszabb ideje vizsgálja az ügyintézés gyorsításának lehetőségeit, és 1996 végén bejelentette, hogy új rendszert vezet be.
Az új rendszert a Szövetségi Bíróság melbourne-i hivatalában 1997. január 1-jén indították be, és ha beválik, egész Ausztráliára kiterjesztik. Alapelve, hogy az egyes ügyeket közvetlenül olyan szakbíróknak szignálják ki, akik iparjogvédelmi területen megfelelő szakértelemmel rendelkeznek, és minden ügyet elintézéséig ugyanaz a bíró fog kezelni. Az ügyek elintézési ideje nem lehet több 18 hónapnál.
A benyújtott új ügyekben 8 héten belül alapmeghallgatást tartanak. Ezt 2 hónapon belül ügyintézési, majd további 6 hónapon belül értékelési tanácskozás követi. Ezután 3 hónapon belül, de az eljárás megkezdésétől számított legkésőbb 13 hónap elteltéig meg kell tartani a végső tárgyalást megelőző utolsó előtárgyalást.
1996. december 1-jei hatállyal Bulgária csatlakozott az ipari minták nemzetközi letétbehelyezésére létrehozott Hágai Egyezményhez.
1996. június 25-én a Mercosur (Mercado Común del Sur, Déli Közös Piac) négy tagállama, vagyis Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay elnökei Chile elnökével együtt olyan szerződést írtak alá, amelynek értelmében az öt ország gazdasági együttműködése mellett az iparjogvédelem területén is a jogi szabályozás egységesítésére törekszenek.
Dél-Afrikában 1996-ban 10 954 szabadalmi bejelentést, 18 408 védjegybejelentést és 1354 mintabejelentést nyújtottak be.
A) A Dél-Koreai Szabadalmi Hivatal olyan belső előírást adott ki, amely szerint a végzések megválaszolására továbbra is kéthónapos határidőt lehet adni, de ezt csak háromszor egy hónappal lehet meghosszabbítani. (Eddig ötször volt lehetőség határidő-hosszabbításra.)
B) Egy gyógyszer tárgyú szabadalmi bejelentés ügyében 1996. július 30-án hozott legfelsőbb bírósági döntés szerint gyógyászati hatásra vonatkozó kísérleti adatokat nem kell beiktatni a leírásba, ha az ilyen adatok nélkül is lehetővé teszi szakember számára a találmány megvalósítását. Kísérleti adatokat eskü alatti nyilatkozat formájában lehet pótolni a kinyilvánítási követelmények kielégítése céljából.
A Cartagenai Egyezmény 108. szakasza szerint egy védjegybejelentés érdekelt fél kérelmére és a védjegytulajdonos meghallgatása után törölhető, ha a védjegyet egy tagországban sem használták a törlési kereset benyújtását megelőző 3 éven belül.
Ezt az előírást Ecuadorban mostanáig nem alkalmazták, mert a vonatkozó törvény 1994 januárjában lépett hatályba, és az ettől számított 3 év 1997 januárjában járt le. Ettől az időponttól kezdve lehetőség nyílt használat hiánya miatt törlési kereset indítására. Ha azonban a védjegyet az Andok Paktum bármelyik tagországában (Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela) használják, ez a többi tagországban is oltalmat nyújt a törlés ellen.
Az Egypt and Gulf Import and Export cég a Dél Kairói Bíróságnál keresetet nyújtott be egy amerikai cég "Parka" védjegyének törlésére. A keresetet arra alapozták, hogy a védjegyet 5 éven át nem használták.
A bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy az amerikai "Parka" védjegy közismert, ezért elsőbbsége van Egyiptomban a keresetet benyújtó egyiptomi cég hasonló védjegyével szemben.
10. Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal által közölt legújabb statisztika szerint a Hivatal Fellebbezési Tanácsaihoz az engedélyezés előtti eljárásban benyújtott fellebbezéseknek mintegy 80%-a volt részben vagy teljesen sikeres, míg az engedélyezés utáni - főleg felszólalási - eljárásokban a fellebbezéseknek mintegy 60%-a volt részben vagy teljesen eredményes. Ezért érdemes megfontolni az elővizsgálati és a fellebbezési osztályok döntéseinek megfellebbezését, különösen, ha a bejelentőnek érdekében áll a végső döntés időpontjának halasztása, mert a fellebbezések elintézésének időtartama jelenleg legalább két év.
Az Európai Védjegyhivatalnál működésének megkezdése óta több mint 44 000 védjegybejelentést nyújtottak be. Ezeknek több mint a fele az Európai Unió tagországaiból, egyharmada pedig az Egyesült Államokból származik.
A Hivatal elnökének a célkitűzése szerint 1997 végére az ügymenetet olyan mértékben meg kell gyorsítani, hogy 2 héten belül sor kerülhessen a védjegybejelentések benyújtásának a visszaigazolására és 2 hónapon belül a bejelentési adatok közlésére.
A Hivatal adminisztratív tanácsa jóváhagyta egy második fellebbezési tanács felállítását; ez a tanács 1997. március 1-jén kezdett működni egy svéd, egy holland és egy ír taggal. Az első fellebbezési tanács 1996. február 1-je óta működik egy osztrák, egy portugál és egy angol taggal. Egy harmadik fellebbezési tanács felállítását is tervezik; e tanácsnak egy olasz, egy német és egy görög tagja lesz.
1997. február elején új védjegytörvény-tervezetet tettek közzé, amelyre 1997. március 5-ig lehetett megjegyzéseket tenni, hogy az új törvény még Hongkongnak Kínához való visszatérése, vagyis 1997. július 1. előtt hatályba léphessen.
A törvénytervezet célja, hogy Hongkong védjegytörvényét a nemzetközi fejlődés figyelembevételével korszerűsítse. A törvénytervezet szélesíti a védjegy meghatározását, mert lajstromozhatónak nyilványítja "a grafikusan ábrázolható, áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas jeleket".
Megszüntetik a lajstrom A és B része közötti különbséget, és minden védjegynek "B típusú" oltalmat kívánnak adni.
Nem lajstromozhatók a "korábbi védjegyekkel" ütköző és a korábbi védjegyek megkülönböztető jellegét károsan befolyásoló jelek. "Korábbi védjegy"-nek minősülnek a korábban lajstromozott védjegyek vagy a közismert védjegyek.
Lehetőség lesz a több védjegyosztályban való lajstromozásra. A
lajstromozás oltalmi ideje 10 év lesz, amely 10 évenként megújítható. (Jelenleg a kezdeti oltalmi idő 7 év, amely 14 évenként újítható meg.)
A közismert védjegyek oltalmazhatók lesznek, függetlenül attól, hogy a védjegytulajdonos folytat-e üzleti tevékenységet Hongkongban.
Írországban 1997. február 8-tól kezdve lehetőség van növényvédelmi termékek kiegészítő oltalmi bizonylatának kérelmezésére, feltéve, hogy az alapszabadalom még érvényben van. Ilyen kérelmet a termék írországi forgalombahozatali engedélyének keltétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani az Ír Szabadalmi Hivatalnál.
A) Most tették közzé az 1995. évi statisztikai adatokat. A szabadalmi bejelentések száma ebben az évben 369 215 volt; ebből 334 612 származott hazai és 34 603 külföldi bejelentőtől.
A védjegybejelentések száma 179 689, a használati minta bejelentéseké 14 886, míg a mintabejelentéseké 40 067 volt ugyanebben az évben.
B) A Japán Szabadalmi Hivatal elnöke, Arai Hisamitsu 1997. február 18-án Tokióban egy előadást tartott, amelyen bejelentette, hogy a Hivatalban olyan időszak kezdődött, amelyben a szabadalmakat az eddiginél nagyobb súllyal kezelik és kedvezőbben bírálják el. Bejelentette továbbá, hogy az Amerikai, az Európai és a Japán Szabadalmi Hivatal elnökei 1996 novemberében Hágában folytatott megbeszélésük alkalmával olyan rendszer létrehozásáról is tárgyaltak, amely a következő évszázad kezdetén lépne életbe és lehetővé tenné, hogy az Amerikai, az Európai vagy a Japán Szabadalmi Hivatal által megadott szabadalmat a másik két Hivatal vizsgálat nélkül engedélyezze.
1996. novemberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy módosították a kisvállalatokra vonatkozó szabályozást. Ennek megfelelően 1996. október 1-jétől kezdve csak az ötven vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és az egyetemek jogosultak kedvezményes díjfizetésre. Ha azonban egy olyan vállalat, amely nem sorolható ebbe a körbe, kisvállalati illetéket fizet, ezt úgy tekintik, mintha egyáltalán nem fizetett volna illetéket. Ezért a kisvállalati besorolás megalapozatlan igénylése a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom végérvényes megszűnéséhez vezethet.
Paraguay 1997. február 8-i hatállyal csatlakozott az új növényfajták oltalmára vonatkozó UPOV Egyezményhez.
1996. május 25-én Peruban új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, amely egyrészt rögzíti Peru nemzetközi szerződéseken alapuló kötelezettségeit, másrészt az Andok Paktum 344. határozata alapján szabályozza az ipari jogokat. (Az említett 344. határozat az Andok Paktum tagállamaiban egységesen rendelkezik a szabadalmi, védjegy- és használati minta jogokról.)
A Perzsa-öbölbeli Gyógyszeripari Társaság (Gulphar) elnöke, Saud Al-Quasmi sejk a perzsa-öbölbeli arab országok (Arab Gulf countries) egészségügyi minisztereihez olyan javaslattal fordult, hogy létesítsenek egy központot a perzsa-öbölbeli országokban szabadalmi és védjegybejelentések kezelésére, valamint a gyógyszerek lajstromozására.
Svédországban 1997. február 8-tól kezdve lehetőség van növényvédelmi termékekre kiegészítő oltalmi bizonylat kérelmezésére. Ilyen kérelmet a termék svédországi forgalombahozatalára vonatkozó engedély keltétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani a Svéd Szabadalmi Hivatalnál.
A Szaúd-Arábiai Királyság nem tagja egyetlen nemzetközi szerződésnek sem. Ezért külföldi elsőbbséget ebben az országban csak akkor lehet igényelni, ha az igénylés Szaúd-Arábia és az illető ország közötti viszonossági szerződésen alapszik.
Egy külföldi védjegybejelentőnek saját országa védjegy hivatala által kiállított olyan nyilatkozatot kell benyújtania a Szaúd-Arábiai Védjegyhivatalnál védjegybejelentése elsőbbségének igénylése esetén, amely azt igazolja, hogy az illető ország hivatala kész a szaúd-arábiai bejelentők által benyújtott védjegybejelentések elsőbbségi igényének a kölcsönös elismerésére. Ezt a nyilatkozatot egy olyan hitelesített okirattal együtt kell benyújtani a Szaúd-Arábiai Védjegyhivatalnál, amely alátámasztja az adott védjegylajstromozásra alapozott elsőbbségi igényt.
Nemrég egy osztrák bejelentő nyújtott be egy ilyen okirattal ellátott nyilatkozatot arról, hogy kölcsönösségi alapon igényel elsőbbséget egy szaúd-arábiai védjegybejelentésre. Így Szaúd-Arábia jelenleg az alábbi országok számára biztosítja az elsőbbség kölcsönös elismerését: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Franciaország, Németország és Szingapúr.
21. Szellemi Tulajdon Világszervezete
1996-ban 47 291 nemzetközi bejelentést nyújtottak be a Szabadalmi Együttműködési Szerződés által kijelölt átvevő hivatalokban, ami 1995-höz képest 21,6%-os növekedést jelent, és 1 330 058 nemzeti bejelentésnek, valamint 104 410 regionális bejelentésnek felel meg.
A legtöbb nemzetközi bejelentést (20 828) az Amerikai Egyesült Államokban nyújtották be.
Az alábbi táblázatban áttekintést nyújtunk arról, hogy a szovjet utódállamokban milyen oltalmi formákat lehet igényelni, mi a vizsgálat kérelmezésének határideje, és a bejelentés napjától számított hány hónapon belül kell igényelni az elsőbbséget.
Valamennyi utódállam tagja a Szabadalmi Együttműködési Szerződésnek.
Kód
Ország
Törvények
Eurázsiai Szabadalmi egyezmény
Kiterjesztési lehetőség európai szabadalmakra
Határidő vizsgálat kérelmezésére
Határidő elsőbbség igénylésére
Szabadalom
Védjegy
Használati minta
Minta
AM
Örményország
x
x
x
x
x
-
3
14
AZ
Azerbajdzsán
x
x
-
x
x
-
BY
Belorusszia
x
x
-
x
x
-
3
14
EE
Észtország
x
x
x
-
-
-
-
12
GE
Grúzia
x
x
x
x
x
-
-
12
KZ
Kazahsztán
x
x
x
x
x
-
4
12
KG
Kirgizia
x
x
x
x
x
-
4
12
LV
Lettország
x
x
-
x
-
x
-
12
LT
Litvánia
x
x
-
x
-
x
-
12
MD
Moldova
x
x
x
x
x
-
2.5
12
RU
Oroszország
x
x
x
x
x
-
3
14
TJ
Tádzsikisztán
x
x
x
x
x
-
3
14
TM
Türkmenisztán
x
x
-
x
x
-
5
14
UA
Ukrajna
x
x
x
x
-
-
3
12
UZ
Üzbegisztán
x
x
x
x
-
-
1
14
EAPC
Eurázsiai Szabadalmi Hivatal
x
-
-
-
-
-
6 hónap
14
Thaiföld és Ausztria kormányai 1997. február 27-én Bécsben olyan megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a két fél együtt fog működni a szabadalmak, védjegyek, minták, integrált áramkörök és kereskedelmi titkok területén.
Az Új-Zélandi Szabadalmi Hivatal elnöke a szabadalmi közlöny 1997. januári számában olyan tájékoztatást tett közzé, hogy az ismert gyógyhatású vegyületek új felhasználására vonatkozó, úgynevezett második indikációs találmányok esetén engedélyeznek "svájci típusú" igénypontokat lényegileg az alábbi szövegezéssel: "Az X vegyület felhasználása Y hatású gyógyászati kompozíció előállítására".
Ennek alapján a függőben tartott ilyen típusú szabadalmi bejelentéseket engedélyezni fogják. Továbbra sem engedélyeznek azonban oltalmat az emberi test gyógyászati kezelésére szolgáló eljárásokra, de engedélyezik a fogamzásgátlási módszerekre vagy diagnosztikai kezelésre vonatkozó igénypontokat.
Az utóbbi 10 évben Vietnamban egyre növekvő figyelmet fordítottak az ipari tulajdonjogok oltalmát szolgáló törvények hatálybaléptetésére, mert a kormány felismerte, hogy az ilyen jogok oltalma döntő módon befolyásolja a külföldiek beruházási kedvét az országban.
Vietnam csatlakozott a Párizsi Uniós Egyezményhez és a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez, és kétoldalú egyezményeket írt alá Franciaországgal, Ausztráliával és Thaifölddel az ipari tulajdonjogok terén való együttműködésről.
A szellemi tulajdonjogok oltalmát elsősorban az 1996. július 1-jén életbe lépett új polgári törvénykönyv biztosítja. Ehhez még részletesebb végrehajtási utasításokat kell kiadni annak érdekében, hogy a szellemi tulajdon oltalmát minden területen biztosítsák.
Szemle - 1997. 04.
102. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
1997. ÁPRILIS