DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
A) A Szabadalmi Hivatal a proteineket kódoló különböző nukleotidszekvenciákat szerkezetileg eltérő vegyületeknek tekinti. A Hivatal elnöke megszüntette azt a gyakorlatot, hogy az ilyen bejelentések kapcsán korlátozási felhívást kell kiadni; ezentúl legfeljebb 10 független és eltérő nukleotidszekvenciát tartalmazó bejelentéseket korlátozási felhívás nélkül fognak vizsgálni, vagyis az azonos proteineket kódóló szekvenciákat szabadalomjogilag egységesnek fogják tekinteni és ugyanabban a bejelentésben fogják vizsgálni.
B) Az Egyesült Államok szabadalmi törvényét 1996-ban az ún. "Ganske-féle" törvényjavaslat alapján a 287. szakaszba beiktatott c) bekezdéssel módosították, ami lehetővé teszi, hogy egy orvos vagy más, orvosi gyakorlatot folytató személy bitorlás nélkül végezhessen egy szabadalom hatálya alá eső orvosi tevékenységet. A törvény orvosi tevékenységnek minősíti az olyan sebészeti vagy diagnosztikai eljárást, amelynek során a végső cél eléréséhez nem alkalmaznak gyógyszereket vagy reagenseket. Nem minősül azonban orvosi tevékenységnek egy szabadalmazott eszköz, készülék vagy anyagösszetétel használata vagy egy biotechnológiai szabadalom gyakorlatbavétele. A 287. szakasz új c) bekezdése valószinűleg csupán csekély mértékben fogja befolyásolni az orvosi gyakorlatot, mert viszonylag kevés szabadalmat engedélyeztek "tiszta" sebészeti eljárásokra. Így a Ganske-féle kompromisszumos törvény elfogadása előtt sem igen volt ok arra, hogy orvosokat szabadalombitorlási perbe vonjanak, mert az új orvosi eljárások közül csak keveset szabadalmaztattak. A törvénymódosítás után az orvosok, különösen a sebészek még inkább nyugodtak lehetnek, mert nem kell licenciadíjat fizetniük szabadalmazott orvosi vagy sebészi eljárások alkalmazásakor. A Ganske-féle törvénymódosítással sokan nem értenek egyet, mert az a véleményük, hogy a sebészeti eljárások fejlődését a szabadalmi rendszernek ugyanúgy elő kellene segítenie, mint egyéb műszaki területekét, vagyis az új orvosi vagy sebészeti eljárásokat kidolgozó kutatónak vagy sebésznek is szabadalmi oltalmat kellene kapnia, hogy ez további új megoldások kidolgozására nyújtson ösztönzést. A Ganske-féle törvény az orvosi eljárásokra vonatkozó szoftverek szabadalmazóit olyan irányban befolyásolja, hogy igénypontjaikat óvatosabban szövegezzék meg. A rendszerre, eszközre vagy készülékre vonatkozó igénypontokra nem vonatkozik a törvénymódosítás; az eljárási igénypontokat azonban célszerű úgy szövegezni, hogy azok ne vonatkozzanak emberi testen végzett eljárásra. Ennek megfelelően az orvosi tárgyú szoftver találmány eljárási igénypontja célszerűen komputeranalízis által javasolt diagnózis rendelkezésre bocsátására, nem pedig elvégzésére fog vonatkozni, mert egy diagnózis elvégzése orvosi művelet, a diagnózis rendelkezésre bocsátása későbbi elvégzéshez azonban már nem minősíthető egy testen elvégzett orvosi műveletnek. Egyes szakemberek attól tartanak, hogy az orvosi közösségnek a 287. szakasz módosítása terén elért sikere más iparágak érdekeltjeit is arra fogja ösztönözni, hogy a Kongresszuson keresztül a szabadalmi rendszer további módosítását vigyék keresztül, ami viszont a szabadalmi törvényt bonyolultabbá és nehezebben áttekinthetővé tenné.
C) Mind a Képviselőház, mind a Szenátus elfogadta a szabadalmak reformjára vonatkozó törvénytervezetet, amelynek egyik rendelkezése szerint a Szabadalmi és Védjegy Hivatal az Kereskedelmi Minisztériumtól az eddiginél nagyobb mértékben lesz független, mert csak a politikai funkciói maradnak meg a Kereskedelmi Minisztériumnál, míg a szabadalmak engedélyezésére és a védjegyek lajstromozására vonatkozó ténykedések a Hivatalhoz fognak tartozni. A Hivatal vezetőjének címe "az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának igazgatója" lesz.
D) Az Egyesült Államokban a Haworth Inc. bútorgyártó cég által a Steelcase Inc. ellen lefolytatott bitorlási perben 11 évig tartó pereskedés után a Michigan District Court megállapította, hogy a Steelcase bitorolja a Haworth villamosított irodai műszerlapokra vonatkozó három szabadalmát. Kártérítésként a bíróság 211 millió dollárt állapított meg, ami a második legnagyobb kártérítési összeg az amerikai bitorlások történetében.
E) Az Egyesült Államok képviselőháza 1997. július 22-én a védjegytörvény módosítására vonatkozó tervezetet hagyott jóvá, amelynek értelmében csatlakoznak a Védjegyjogi Szerződéshez. A törvénytervezetet valószínűleg a Szenátus is jóvá fogja hagyni. Az azonban egyelőre nem várható, hogy az Egyesült Államok a Madridi Protokollhoz is csatlakozik.
2. Argentína
Argentínában használati minta törvényt fogadtak el. Ilyen oltalmat javított működésű eszközök, szerszámok, készülékek vagy ipari jellegű tárgyak új elrendezésére vagy alakjaira engedélyeznek.
3. Bahrain
1997. július 29-én Bahrain (országkód: BH) letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Bahrainre nézve 1997. október 29-én lép hatályba.
4. Belorusszia
A Fehérorosz Szabadalmi Hivatal újabban az elsőbbségi irat orosz fordításának a benyújtását is megkívánja. Ha az elsőbbségi irat szövege jelentősen eltér a fehérorosz szövegtől, ez jelentősen megnöveli a költségeket. Ezért párhuzamos orosz bejelentés benyújtása esetén megfontolandó, hogy nem érdemesebb-e nemzeti bejelentések helyett eurázsiai bejelentést benyújtani, mert az Eurázsiai Szabadalmi Hivatal nem kívánja az elsőbbségi irat fordításának a benyújtását.
5. Botswana
1997. januári tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy az új iparjogvédelmi törvény hatálybalépése következtében 1997. augusztus 27-ig tették lehetővé az engedélyezett angol szabadalmak vagy lajstromozott angol minták által biztosított oltalom Botswanára való kiterjesztését. Ezt a határidőt most 1998. április 27-ig meghosszabbították.
6. Dél-afrikai Köztársaság
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés Dél-afrikai Köztársaságban 1998. január 1-jén fog hatályba lépni. További részletekről még nem kaptunk tájékoztatást.
7. Koreai Köztársaság
A) 20 millió wonról 50 millió wonra emelték a szabadalmak vagy a használati minták bitorlása esetén kiszabható bírság összegét.
B) A Koreai Iparjogvédelmi Hivatal tervezi a védjegytörvény olyan módosítását, hogy lehetővé váljék a háromdimenziós jelek, így termékalakzatok és csomagolások védjegyként való oltalmazása. Nem lesznek azonban lajstromozhatók az olyan palackok és tartályok, amelyek csupán funkcionális célt szolgálnak, megkülönböztető jelleg nélkül. El fogják törölni azt a rendszert, hogy egy védjegy csak egy áruosztályban lajstromozható, vagyis egy védjegybejelentésben több áruosztályt is meg lehet majd jelölni. Védjegybitorlások esetén is 50 millió wonra fogják emelni a korábbi 20 millió wonról a kiszabható bírság összegét, és lehetővé fogják tenni a bitorlás tárgyát képező áruk elkobzását is.
8. Ecuador
Ecuador 1997. augusztus 8-i hatállyal csatlakozott az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi egyezményhez. Így az egyezmény jelenlegi tagjainak száma 33-ra emelkedett.
9. Egyesült Arab Emirátusok
Az Egyesült Arab Emirátusok Ipari Minisztériuma az iparjogvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslat felülvizsgálatát végzi. Ennek célja, hogy a törvényt összhangba hozzák a Kereskedelmi Világszervezet előírásaival. Ezt a feladatot fejlődő országként 2005-ig kell teljesíteniük. Az Ipari Minisztérium egyik illetékese azt közölte a nyilvánossággal, hogy ismerik a szabadalmi és mintaoltalmi törvények hiányosságait, és dolgoznak azok megszüntetésén. Közlése szerint a módosított törvény 2000 januárjában fog hatályba lépni, és oltalmat fog biztosítani a gyógyászati termékekre is. Hivatalos forrásból megerősítették, hogy a törvény tervezetét megküldték a Szellemi Tulajdon Világszervezetének is ellenőrzés céljából. Az Európai Közösség és az Egyesült Államok hivatalos személyei panaszt emeltek az ellen, hogy a Gulf Pharmaceutical Products (GULPHAR, az ország egyetlen gyógyszergyára) nem szünteti meg gyógyászati termékekre vonatkozó szabadalmak bitorlását.
10. Európai Mintaoltalmi Egyezmény
Az Európai Unió Belső Piactanácsának 1997. március 13-án tartott ülésén a tagországok elfogadták a mintákra vonatkozó javasolt irányelvek szövegét egy olyan kompromisszum alapján, amely lehetőséget ad a tagországoknak arra, hogy nemzeti mintatörvényükben szabályozhassák a pótalkatrészek oltalmát. Az Európai Bizottság a tervezet jóváhagyásakor sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a tagországok - Nagy-Britannia kivételével - a pótalkatrészek kérdésében nem fogadtak el olyan megoldást, amely a mintatulajdonosnak fizetendő ellenszolgáltatás alapján lehetővé tenné a nemzeti lajstromozás tárgyát képező pótalkatrészek másolását. Az irányelveket az Európai Parlament elé fogják terjeszteni.
11. Európai Unió
A) Az Európai Parlament (EP) 1997. június 16-i ülésén első olvasásban meghallgatta a biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó irányelvek új tervezetét. Az 1995-ben előterjesztett első javaslatot a biotechnológiai találmányok szabadalmazásával kapcsolatos etikai problémák miatt szavazta le az EP, amely most a Jogügyi Bizottság Rothley-féle jelentése fölött szavazott. Az 513 parlamenti tag közül 388-an szavaztak a jelentés mellett és 110-en ellene, 15-en tartózkodtak, ami az 1995-ös eredményhez képest komoly előrelépést jelent. Az irányelvekről viták jelenleg elsősorban az emberi test elemeinek szabadalmazhatóságával kapcsolatban folytak. Az EP által elfogadott új szöveg szerint "világossá kell tenni, hogy az emberi testtől elkülönített vagy műszaki eljárás segítségével más módon előállított elemen alapuló találmány, amely iparilag alkalmazható, nincs kizárva a szabadalmazásból, még akkor sem, ha ennek az elemnek a szerkezete azonos a természetes elemével." A DNS-szekvenciák szabadalmazhatóságával kapcsolatban a tervezet megállapítja, hogy "egy DNS-szegmens szekvenciája önmagában nem tartalmaz műszaki tanítást, és ezért nem minősül szabadalmazható találmánynak." A tervezet 3. szakasza szerint "egy emberi gén szekvenciájának vagy részleges szekvenciájának ipari alkalmazását ki kell nyilvánítani a szabadalmi bejelentésben. Az emberi test - képződésének és fejlődésének különböző szakaszaiban -, valamint valamelyik elemének egyszerű felfedezése - ide értve egy gén szekvenciáját vagy részleges szekvenciáját - nem képezhet szabadalmazható találmányt. Szabadalmazható találmány azonban az emberi testből elkülönített vagy egy műszaki eljárás segítségével más módon előállított elem, ide értve egy gén szerkezetét vagy részleges szekvenciáját, még ha ennek az elemnek a szerkezete azonos is egy természetes elemével." A korábbi tervezet sorsát megpecsételő ok a biotechnológiai találmányok szabadalmazásával kapcsolatos etikai kérdésekkel függött össze, és az új tervezet ezt a kérdést világosabban szövegezi meg. Így a 9. szakasz szerint:
1. Nem tekinthetők szabadalmazhatónak az olyan találmányok, amelyek gyakorlatba vétele vagy publikálása közrendbe vagy közerkölcsbe ütköznék; a gyakorlatba vételt azonban nem lehet ilyennek tekinteni csak azért, mert azt törvény vagy rendelet tiltja.
2. Az 1. bekezdés alapján az alábbiakat kell nemszabadalmazhatónak tekinteni:
A nemszabadalmazható találmányok ilyen szemléltető felsorolása általános iránymutatással szolgál a nemzeti bíróságok és Szabadalmi Hivatalok számára a közrendre és a közerkölcsre való utalás vonatkozásában. A tervezet megállapítja, hogy a felsorolás nem kimerítő, és hogy az emberi méltóságot sértő eljárások, így a kimérák előállítására szolgáló eljárások sem szabadalmazhatók. Az ipar kedvezően fogadta a tervezetnek az EP általi elfogadását, de a végleges jóváhagyásig a tervezetnek még hosszú utat kell megtennie. Az EP által javasolt módosítások figyelembevételével átdolgozott tervezetet kell kidolgozni, amelyet az EP második olvasás után fog végleg elfogadni.
B) Az Európai Bizottság 1997. június 25-én egy "Az innováció előmozdítása szabadalmakkal" című dokumentumot hagyott jóvá, amelynek célja, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal által alkalmazott jelenlegi rendszert egy jobbal váltsa fel. Az irat megállapítja, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény nem eredményez egyforma oltalmi jogot, mert a tagállamok mindegyikében külön bíróságok bírálják el a megsemmisítési kérelmeket. Így fennáll annak a veszélye, hogy az egyes bíróságok azonos kérdésekben eltérő módon döntenek, aminek következtében a jelenlegi rendszer komoly nehézségeket gördít az egységes piac kialakítása elé. A javasolt európai szabadalmi rendszer lehetővé tenné, hogy a bejelentők egyetlen bejelentéssel jussanak olyan szabadalmi joghoz, amely egyszerűsítené a jogérvényesítést. Az irat megállapítja, hogy jelenleg egy bejelentő számára közelítőleg 35 000 dollárba kerül egy európai szabadalom megszerzése és annak 8 országban való érvényesítése. Az európai szabadalom megadásához átlagosan 3 évre van szükség, és az eljárás sokkal költségesebb, mint a szabadalom megszerzése az Egyesült Államokban vagy Japánban. A Bizottság 1997. novemberig kéri az érdekelt felek és intézmények véleményét a kiadott dokumentumról, amelynek szövege a World Intellectual Property Report 1997. szeptemberi számának 293-294. oldalain olvasható.
12. Európai Védjegy Hivatal
Az Európai Védjegy Hivatalnál 1997. május 15-ig 53 152 védjegybejelentést nyújtottak be. A bejelentések 58%-a az Európai Unió országaiból érkezett; ezen belül a legtöbb bejelentést Németország nyújtotta be (az összes bejelentés 17%-a), majd sorrendben Nagy-Britannia (13%), Spanyolország (6%), Olaszország (5%) és Franciaország (4%) következik. Az összes védjegybejelentés 30%-a az Egyesült Államokból érkezett.
13. Észtország
Tervezik a használati minta jogintézményének bevezetését. A tervek szerint a vonatkozó törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül igénybe lehet majd venni a külföldön 1991. február 20. után benyújtott használati minta bejelentések elsőbbségét.
14. Fülöp-szigetek
Ramos elnök 1997. június 7-én a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó új törvényt hagyott jóvá, amely minden vonatkozásban megfelel az új idők követelményeinek, és egyetlen törvénnyel váltja fel a szabadalmakra, védjegyekre és szerzői jogra vonatkozó, korszerűtlenné vált törvényeket. (A szabadalmakra és a védjegyekre vonatkozó törvény 1947-ből, a szerzői jogra vonatkozó törvény 1972-ből származik.) Az 1998. január 1-jén hatályba lépő új törvény szerint a jelenlegi túlterhelt Szabadalmi, Védjegy- és Technológia-Átadási Irodát - amelynek élén egy irodaigazgató áll - egy nagyobb és magasabb szintű Szellemi Tulajdonjogi Hivatal fogja felváltani, élén egy vezérigazgatóval, aki alá egy-egy igazgató által vezetett alábbi hat iroda fog tartozni:
szabadalmi iroda,
védjegyiroda,
jogügyi iroda,
igazgatói információs iroda,
dokumentációs, információs és technológia-átadási iroda,
adminisztrációs, pénzügyi és személyzeti iroda.
A Hivatalnál elektronikus úton is lehet majd iratokat benyújtani, de az írásos másolatnak a képtávírón továbbított anyag beérkezésétől számított 30 napon belül meg kell érkeznie. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év lesz, szemben a jelenlegi szabályozással, amely az engedélyezés napjától számított 17 év oltalmi időt ír elő. Változni fog a szabadalmi kényszerengedélyre vonatkozó eljárás. Ilyen tárgyú kérelmet a szabadalom engedélyezésétől számított 3 év eltelte után lehet majd benyújtani, szemben a jelenlegi szabályozás szerinti 2 évvel. A kényszerengedélyek esetén fizetendő licenciadíjak terén eltörlik a jelenlegi 5%-os felső határt, és e helyett a licenciadíjat - összhangban a TRIPS szerinti szabályozással - "méltányos ellenszolgáltatás"-ként jelölik meg. Az új törvény megszünteti a védjegybejelentések benyújtásának feltételeként a korábbi használatot, vagyis a védjegyre vonatkozó jogot kizárólag az első lajstromozás alapozza meg. A közismert védjegyek tulajdonosai akkor is oltalmat fognak élvezni, ha védjegyüket nem lajstromoztatják, mert a megtévesztően hasonló védjegyek lajstromozása ellen nemcsak felszólalhatnak, hanem kérhetik is az ilyen védjegyek lajstromozásának a törlését. Megszüntették a kiegészítő lajstromot, és a lajstromozás oltalmi idejét a korábbi 20 évről 10 évre csökkentették. Továbbra is megmaradt az a szabályozás, hogy törlési keresetet mind a Hivatalnál, mind polgári bíróságoknál lehet indítani, ami annyit jelent, hogy ha bíróságnál indítanak ilyen pert, ezzel az ügy eldöntéséből a Hivatalt kizárják.
15. Görögország
Görögországban az 1997. február 8-án hatályba lépett rendelet szerint kiegészítő oltalmi bizonylatot lehet szerezni olyan növényvédő szerekre, amelyeket érvényes szabadalom véd, feltéve, hogy az első forgalombahozatali engedélyt az Európai Közösségben 1985. január 1-jét követően adták ki.
16. Japán
A Japán Legfelsőbb Bíróság 1997. július 1-jén olyan döntést hozott, hogy a párhuzamos import nem jelent szabadalombitorlást. A döntés előzménye, hogy a gépkocsi-alkatrészeket gyártó német BBS cég 1994-ben a Tokiói Kerületi Bíróság előtti perből győztesen került ki, a Tokiói Felső Bíróság azonban 1995 márciusában megváltoztatta ezt a döntést, megállapítva, hogy "a szabadalom alapján a hasznot már megfizették a szabadalmasnak, amikor Németországban eladták a terméket. A fizetést nem kell megismételni, amiért az eladás a határ átlépése után történt." A Legfelsőbb Bíróság most ezzel egyező határozatot hozott, elutasítva a német és japán szabadalommal egyaránt rendelkező német cég import megszüntetésére vonatkozó kérelmét. A BBS párhuzamos importot folytató két japán vállalat ellen indított pert, arra hivatkozva, hogy a BBS termékeinek párhuzamos importja a BBS japán szabadalmának bitorlását jelenti. A két japán vállalat 69 millió yen értékű olyan alumíniumkerekeket vásárolt, amelyeket a BBS Németországban gyártott és adott el, és a két japán cég a termékeket 1990. és 1992. között alacsonyabb áron adta el Japánban anélkül, hogy a BBS-sel importmegállapodást kötött volna. A Legfelsőbb Bíróság döntése, amely az ilyen esetek történetében az első, a párhuzamos importot folytató vállalatok győzelmét jelenti, és valószínűleg befolyásolni fogja a hasonló jellegű perek kimenetelét. A döntés szerint "a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jelenlegi helyzetben azt kell várni, hogy egy társaság jogosult egy tengerentúlon eladott szabadalmazott terméket importálni. A termék gyártója, miután termékét a tengerentúlon egyszer már eladta, nem gyakorolhatja szabadalmi jogát a termék fölött, amikor azt Japánba importálják". A japán Legfelsőbb Bíróság döntése ellenkezik az angol, a francia, a német és az amerikai joggyakorlattal, amely szerint a szabadalmazott termékek párhuzamos importja engedély nélkül bitorlást jelent (kivéve az Európai énión belüli műveleteket).
17. Jordánia
Az 1952. évi védjegytörvény nem veszi figyelembe a világban végbemenő gazdasági fejlődést. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tervezetet készített e törvény módosítására; a tervezetet a Minisztertanács fogja megvizsgálni. A törvénymódosítás további célja, hogy lehetővé tegye a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozást is. A törvénymódosítás főbb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze.
18. Moldova
Moldovában új védjegytörvény lépett hatályba, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. A lajstromozható védjegyek olyan jelek, amelyek megkülönböztetik egy vállalat termékeit vagy szolgáltatásait egy másik vállalatéitól. Védjegyként szavak, jelek és háromdimenziós alakzatok, valamint színek és azok kombinációi lajstromozhatók. Nem lasjtromozhatók védjegyként az olyan jelek, amelyek megtévesztően hasonlítanak korábban lajstromozott hasonló árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, vagy Moldovában lajstromozatlan, de jól ismert jelekhez és kereskedelmi nevekhez. Bevezették a kollektív védjegyek és az eredetmegjelölések oltalmát. Megkülönböztető jelleg hiánya miatt nem lehet elutasítani az olyan védjegyet, amelyet a lajstromozási kérelem benyújtása előtt már legalább öt éven át használtak. A védjegybejelentéseket a Védjegyhivatal lajstromozhatóságra és korábbi védjegyekhez vagy védjegybejelentésekhez való hasonlóságra vizsgálja. A védjegybejelentések elutasítása ellen a vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül lehet fellebbezni a Fellebbezési Tanácshoz. Utóbbinak a határozata is megtámadható 3 hónapon belül bírósági eljárásban.
19. Mongólia
Mongólia 1997. április 12-i hatállyal csatlakozott az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Egyezményhez.
20. Olaszország
A milánói bíróság egy döntése szerint lehetőség van arra, hogy egy európai szabadalom hiteles másolatát Olaszországban még a szabadalom engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése előtt benyújtsák, feltéve, hogy az európai bejelentésben Olaszországot is megjelölték. E döntés alapján Olaszországban már az európai szabadalom publikálásának időpontja előtt oltalmat lehet szerezni.
21. Oroszország
A) Oroszországban 5-ről 25-re emelték azoknak az igénypontoknak a számát, amelyek után nem kell pótilletéket fizetni. A 25 fölötti igénypontok után igénypontonként 30 dollár illetéket kell leróni. Hasonló rendelkezést hoztak a használati minta bejelentésekkel kapcsolatban is, de itt a 25 fölötti igénypontok után igénypontonként 10 dollár a hivatali illeték. Ez a változás 1997. május 5-én lépett hatályba.
B) Oroszország 1997. július 10-i hatállyal csatlakozott a Madridi Protokollhoz.
22. Pakisztán
Egy 1997. február 4-én kelt elnöki rendelet Pakisztánban lehetővé tette a gyógyászati és mezőgazdasági vegyi termékekre vonatkozó szabadalmi bejelentések benyújtását, összhangban a TRIPS Egyezmény 70.8 szakaszában foglaltakkal; ilyen szabadalmakat azonban csak 2005. január 1. után fognak vizsgálni és engedélyezni. A korábban benyújtott ilyen tárgyú [ún. "fekete doboz" (black box)] bejelentések érvényes bejelentési napot fognak kapni, és a bejelentő kizárólagos forgalombahozatali joggal fog rendelkezni, feltéve, hogy a kérdéses termékre a Kereskedelmi Világszervezet egy másik tagországában már kapott szabadalmat és forgalombahozatali engedélyt. A kizárólagos jog időtartama a pakisztáni forgalombahozatali engedély vagy a pakisztáni szabadalom megadásának időpontja közül a korábbitól számított öt év.
23. Portugália
Portugália 1997. július 16-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére létrejött Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a szerződés Portugáliára nézve 1997. október 16-án lép hatályba.
24. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
1997. első hat hónapjában a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához 26 482 bejelentés érkezett. Ez az előző év hasonló időszakához képest 12,6%-os növekedést jelent. A Szerződés II. fejezete alapján benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma 1997. első felében 19 470 volt, ami 19,2%-os növekedésnek felel meg.
25. Szabadalmi Harmonizációs Egyezmény
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1997. június 23-tól 27-ig a Szabadalmi Harmonizációs Egyezményről Genfben tartott szakértőbizottsági ülésén az Egyesült Államok küldöttsége továbbra is kétségbe vonta ilyen tárgyú nemzetközi egyezmény létrehozásának szükségességét, és azt javasolta, hogy az ügyet a Szabadalmi Együttműködési Szerződést (PCT) mintának tekintve kezeljék. Ennek ellenére az amerikai szakértők készek voltak tovább tárgyalni a javasolt egyezményről, bár nem kívántak érdemi részletekbe bocsátkozni. A bizottság úgy döntött, hogy a WIPO Általános Tanácsa elé terjeszti a Szabadalmi Harmonizációs Egyezmény jóváhagyására diplomáciai konferencia összehívásának kérdését, bár ezt megelőzően a bizottság 1997 decemberében még egy ülést fog tartani a meglévő nézetkülönbségek elsimítása érdekében. Az amerikai küldöttség egy listát adott át a bizottságnak azokról az elvekről, amelyek - nézetük szerint - az egyezmény alapjául szolgálhatnak, és amelyek alapján a jövőbeli tárgyalásokat folytatni lehetne. Ilyen elvek példáiként megemlítjük az eljárások egyszerűségét; a költségokozó követelmények, így fordítások és hitelesítések elkerülését; a határidők elmulasztása miatti jogvesztés elkerülését; iratok elektronikus benyújtásának lehetőségét; a különböző szabadalmi hivatalok ügykezelési eredményeinek kölcsönös elismerését; egyetlen olyan bejelentés létrehozását - előnyösen elektronikus formában -, amelyet a bejelentők felhasználhatnának, ha a bejelentést egynél több nemzeti szabadalmi hivatalnál kívánják benyújtani. Japán támogatta azt a javaslatot, hogy iktassanak be az egyezménybe rendelkezést elektronikus ügykezelésről, azonban a francia és a kanadai küldöttség sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a bizottság még mindig nem képes érdemi tárgyalást folytatni. A bizottság többi tagja egyetértett abban, hogy az egyezmény jelenlegi szövege megfelelő alapot szolgáltat a további tárgyaláshoz, de számos küldött egyetértett az Európai Szabadalmi Hivatal képviselőjével is, aki üdvözölte azt az amerikai javaslatot, hogy a tervezett egyezményt hozzák jobban összhangba a Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel.
26. Szaúd-Arábia
A szaúd-arábiai kereskedelmi minisztérium arról tájékoztatta a szabadalmi ügyvivőket, hogy a külföldi védjegybejelentőknek a bejelentő jogállását bizonyító okiratot konzuli felülhitelesítéssel ellátva kell benyújtaniuk.
27. Szíria
A belkereskedelmi miniszter rendelete szerint egy bizottságot fognak felállítani, amelynek feladata lesz, hogy a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a szabadalmi bejelentéseket alakiságokra és ipari alkalmazhatóságra. A bejelentések újdonságát nem fogják vizsgálni. Nem fognak oltalmat engedélyezni az elméleti vagy iparilag nem alkalmazható, tisztán tudományos módszerekre, a gyógyászati készítményekre, a közrendbe és közerkölcsbe ütköző találmányokra és az olyan bejelentésekre, amelyek leírása nem teszi lehetővé a találmány megvalósítását. A külföldiek által benyújtott szabadalmi bejelentéseket a hazai bejelentésekkel azonos módon fogják kezelni, feltéve, hogy az Izraeli Hivatal bojkottja nem zárja ki a bejelentés szabadalmazását. A Bizottság a formai előírásoknak megfelelő bejelentéseket az iratok benyújtásától számított nyolc napon belül fogja engedélyezni. Ha a szabadalmi bejelentés elbírálása terén a Bizottság tagjai eltérő véleményen lesznek, a bejelentést végleges döntésre a minisztériumnak továbbítják az elővizsgáló elemző véleményével.
28. Szlovákia
Miként előző tájékoztatónkban hírül adtuk, Szlovákiában 1997. március 1-jén új védjegytörvény lépett hatályba, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. Védjegyként lajstromozhatók a szavakból, betűkből, számokból, rajzokból, termékek alakjából vagy csomagolásából és ezek kombinációjából álló megjelölések, valamint a színkombinációk. Nem lajstromozhatók védjegyként az akusztikai és az illatmegjelölések. A lajstromozhatóság feltétele, hogy a védjegy alkalmas legyen egy vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak a megkülönböztetésére egy másik vállalat termékeitől vagy szolgáltatásaitól. Nem lajstromozható védjegyként az olyan megjelölés, amely nem ábrázolható grafikusan; a köz megtévesztésére alkalmas; a közrendet, a közerkölcsöt vagy a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségeit sérti; a termék jellegéből adódó alak vagy csomagolás; valamint a nagy szimbólikus értékű jelek, különösen a vallásos jelképek. A védjegyként lajstromoztatni kívánt megjelölés nem lehet azonos vagy lényegileg hasonló egy olyan védjegyhez, amelyet más azonos vagy hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra már lajstromoztatott. A Védjegyhivatal köteles kutatást végezni annak meghatározására, hogy van-e ok a bejelentés visszautasítására. A korábbi bejelentő előnyt élvez a hasonló megjelölésekre vonatkozó későbbi megjelölésekkel szemben. A védjegybejelentéseknek a hivatalos közlönyben való meghirdetését követő 3 hónapon belül harmadik személyek felszólalhatnak a védjegy lajstromozása ellen. A felszólalást megfelelő érvekkel kell alátámasztani. Ha a Védjegyhivatal megállapítja, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem felel meg a törvényes követelményeknek, a bejelentést elutasítja; ellenkező esetben a védjegyet lajstromozza, és védjegybizonylatot ad a védjegytulajdonos számára. A védjegyek oltalmi ideje 10 év, amely további 10-10 évre megújítható. A megújítási kérelmet az oltalmi idő lejárta előtt legkorábban egy évvel és legkésőbb az azt követő 6 hónapon belül kell benyújtani.
29. Tajvan
A tajvani képviselőház 1997. május 7-én a szabadalmi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet hagyott jóvá, ami akkor fog hatályba lépni, amikor Tajvan csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez. Ez a közeljövőben várható. A törvénytervezet a mikrobiológiai tárgyú bejelentések kapcsán eltörli a külföldiekkel szemben eddig alkalmazott hátrányos megkülönböztetéseket, és megszigorítja a kényszerengedély adásának feltételeit. Eljárásra vonatkozó szabadalmak esetén a bizonyítási terhet az alperesre hárítja. Az ipari minta szabadalmak oltalmi idejét a bejelentés napjától számított 10 évre csökkenti az eddigi 12 évről, hogy ezzel a szabályozást összhangba hozza a TRIPS-elő-írásokkal. A képviselőház a védjegytörvény módosítására vonatkozó javaslatot is jóváhagyott. E javaslat szerint lehetővé fog válni a színkombinációk oltalma is, és külön rendelkeznek a híres védjegyek és szimbólumok oltalmáról.
30. Ukrajna
Az 1997. július 1-je után benyújtott bejelentések esetében kötelező ukrán fordítást is benyújtani, vagyis már nem elegendő az orosz fordítás benyújtása. Az ukrán fordítási költségek azonban jelentősen csökkenthetők a bejelentés szövegéről orosz fordítás becsatolásával. Az ukrán fordítást a benyújtás napjától számított 2 hónapon belül kell benyújtani. Nemzeti bejelentések esetén az Ukrán Szabadalmi Hivatal az elsőbbségi irat ukrán fordítását is kéri.