KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Patenting of Human Genes and Living Organisms / F. Vogel, R. Grunwald (eds.) - Heidelberg: Springer, 1994.ISBN 3-540-58148-0
A biotechnológia fejlődése új problémákat vetett fel a tudományos eredmények szellemi tulajdonának védelmével kapcsolatban. Korábban , amikor még aránylag szűk szakmai kör művelte ezt a tudományterületet, a szellemi tulajdon kérdése nem jelentett valódi problémát. A közelmúltban azonban mindez megváltozott. Az új eljárásokkal megváltoztatható az élelmiszerek, növények, állatok genetikai állománya. A biotechnológiai eljárásokkal gyártott termékek humán géneket is tartalmazhatnak. Növekvő gazdasági jelentőségük felveti a szellemi tulajdon jogi rendezésének kérdését.
Napjainkig a biotechnológiai eredmények szabadalmazási problémáival szinte kizárólag a kutatók és a szabadalmi ügyvivői irodák foglalkoztak. Etikai kérdések is felmerültek, megvitatásuk gyakran ellentmondásos eredményt hozott. Az iparjogvédelmi oltalom iránti növekvő igény új jogi problémákat vetett fel. Mi szabadalmazható és mi nem? 1992-ben olyan események történtek, amelyek felhívták a figyelmet a téma megtárgyalásának sürgősségére: a müncheni EPO szabadalmi oltalmat adott az ún. Harvard onkoegérre. Ez a megadás akkor nem keltett nagyobb érdeklődést Európában. Néhány humángén-részlet is szabadalmi oltalmat kapott.
A Heidelbergi Tudományos Akadémia szervezésében zajlott 1993. július 1-2. között az a konferencia, melyen a témában érdekelt tudósok, iparjogvédelmi szakemberek, valamint az ipar képviselői, vezetők, politikusok találkoztak, és a biotechnológia, iparjogvédelem és etika aktuális kérdéseit vitatták meg. Bár a konferencia résztvevői nem minden területen jutottak konszenzusra, bizonyos alapelvek megállapításával elősegítették az iparjogvédelmi szabályozás egységesítését.
A kötet a konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. Az előadók között találjuk többek között dr. Gugerellt az EPO-tól, prof. Beiert a müncheni Max-Planck Institut auslandisches und internationales Patent, Urheber- und Wettbewerbsrecht-től.
A hivatkozások és bibliográfiák bőséges szakirodalmi forrást nyújtanak a további tájékozódáshoz.
A kiadvány F. Vogel humángenetikus és R. Grunwald rákkutató professzor szerkesztésében jelent meg.
British Trademarks of the 1920s and 1930s / John Menden- hall - San Francisco : Chronicle Books, 1989. - 30 p. : ill.
ISBN 0 87701 577 5 : fűzött
A két világháború közötti Anglia legjobb védjegyeinek és logóinak gyűjteményét kapja kézbe az olvasó a szép kiállítású kötetben. John Mendenhall több mint 280 grafikát gyűjtött össze a British Libraryban és adott közre emberek, állatok, tárgyak és tipográfiák témaköre szerint csoportosítva.
A korszak védjegyeiben az angol ipar fejlődése tükröződik, különösen a II. világháború előtti, a multinacionális vállalatok elterjedését megelőző időszaké.
Bár a kötet elsősorban reklámgrafikusoknak kíván forrásul szolgálni, mégis haszonnal forgathatja bárki, aki érdeklődik az angol védjegyek története iránt. A bevezető a védjegy legkorábbi megjelenésétől, a 15. századtól kezdődően rövid, informatív történeti összefoglalást ad.
A tanulmány a grafikai stílusirányzatok és a védjegy nyomdatechnikai megjelenítését részletesen tárgyalja.
A kötet végén található bibliográfia hasznos segítséget nyújt a témában elmélyedni kívánók számára.
Bakos Éva