KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre
A VILÁG HUMÁNGENETIKAI SOKFÉLESÉGÉRŐL: ELŐSZÖR AZ ETIKAI AGGÁLYOKAT KELL ELRENDEZNI
DÉLI BAPTISTÁK, MOHAMEDÁN TEOLÓGUSOK, POLTIKUSOK ÉS MÁSOK A KLÓNOZÁS ETIKÁJÁRÓL
DEKLARÁCIÓ A KLÓNOZÁS ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS INTEGRÁCIÓJÁNAK VÉDELMÉBEN
BRIT HIVATALOS SZERVEK SZÉLESEBB KÖRŰ VITÁT SZERETNÉNEK A BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEIRŐL
MEGHATÁROZTÁK A KULLANCSBETEGSÉGEK EGYIK FAJTÁJA, A LYME-KÓR OKOZÓJÁNAK GENOMJÁT
Gondol arra, hogy egy ételt más módon egyen, vagy más technológiával készítsen el, ha rá van írva, hogy "Made in Belgium"? Ugye nem! A helyzet ugyanez a genetikai manipulációval, pontosabban génhasítással manipulált élelmiszertermékekkel kapcsolatban is. Jelölésük tehát teljesen fölösleges. Mégis létrejött egy rendelet az Európai Közösségben, amely szerint a genetikailag módosított mikroorganizmusokból származó élelmiszereket speciális jelöléssel kell ellátni, még ha a biotechnológia legpontosabb és legkifinomultabb eszközeivel is állították elő ezeket.
A tudósok viszont tudják, hogy az új biotechnológia, vagyis a génhasítás termékeivel járó kockázat ugyanannyi, vagy kevesebb, mint más termékeknél. A piacon több tucat hagyományos genetikai manipulációs technikákkal módosított növényfajta létezik, például hibridek, amelyek a természetben éppen úgy eredetileg nem létezők, mint az új technikával előállítottak. Itt azonban a speciális jelölés még senkinek sem jutott eszébe. A mai génátviteli technikák már hihetetlenül kifinomultak, jobban kiszámíthatóak, mint a korábbi technikák, és több ezer betegségnek, szárazságnak ellenálló, formában és beltartalomban értékes búza, kukorica, rizs, zab, paradicsom, burgonya stb. hódította meg a világ mezőgazdaságát. Az eddigi "károk" a sok ezerből az alábbiak: két tökféle és egy burgonyaféle bizonytalanul megemelt toxintartalommal, és egy zellerfajta, amely csekély bőrreakciót okozott a gazdálkodónak. A hagyományos keresztezéses-szelekciós eljárásnál a kockázat ennél nagyobb.
A génmanipulációkkal előállított növényeket mégis meg kell jelölni az Európai Közöségben - ez a Zöldeknek és az EU Parlamentnek a javaslata, amelyet a Bizottság szabályzatként elfogadott.
Eltekintve a jelölések kivitelezésének költségességétől, a jelölésnek elvileg végig kell kísérnie a terméket teljes életútján - a búzától a kifliig, a zellertől a levesporig. Ez pedig költségeiben nem vállalható, technikailag nem oldható meg. A végeredmény az marad, hogy az egyébként olcsóbb, szebb és hatékonyabb fajta termékei kimaradnak a feldolgozott termékekből, nyerstermékekként pedig drágák maradnak. Talán éppen ezt a célt akarja elérni a rendelet.
Itt végül egy populista mozgalom találkozott politikai kompromisszumban a szerényen informált, paternalista politikusokkal, és született meg ez a rendelet, amelynek sem tudományosan sem gazdaságilag nincs értelme. Ez a rendelet súlyos "adót" vet a nagy költségekkel kifejlesztett, az emberiség szempontjából roppant hasznos növényekre, ugyanakkor jól beleillik az Amerika-Európa kereskedelmi háborúba - Amerika kárára.
A cikk írója szerint: "A fogyasztók - akiknek árai emelkedni fognak és választásuk csökken a rendelet adója miatt - jobban ki lesznek szolgáltatva, a kutatás lendülete pedig csökkenhet. Az EU-rendelet a jelölésekről megérdemel egy jelölést önmagáról: tudománytalan, félrevezető és kártékony".
Forrás: Henry T. Miller
A témával kapcsolatban lásd még:
The Scientist, 11
Nature Biotechnology 15
A német szabadalmi törvény 11.2 cikkelye 1981-ben bevezette a "vizsgálati privilégium" rendszerét. Ez a rendszer szerepel a hatályban nem levő Közösségi Szabadalmi Konvencióban is, a 31. b) Az eset, amelyben példa értékű ítéletet hirdetett a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, a rekombináns DNS-technikával előállított humán erithropoietin (humán Epo) kísérleti célú felhasználásával foglalkozik. Az oppoziciós eljárásokon már sikerrel túlesett szabadalom németországi licenctulajdonosa, az Ortho Pharmaceuticals keresettel élt a Merckle cég ellen, mert ez utóbbi olyan termékek kísérleti kipróbálását végezte, amelyek vitathatatlanul rekombináns humán Epo-t tartalmaztak. A gyógyászati termék összetétele és a humán Epo előállításának rekombináns útja nem teljesen azonos, de ez nem indokolja a lényegében azonos termék klinikai kipróbálását. Ez csak akkor lenne indokolt, ha a vizsgálati privilégiumot élvezni kívánó fél javítaná a terméket, vagy új területen való felhasználást célozna meg. A felperes véleménye szerint viszont itt csak arról van szó, hogy az alperes felhívja a figyelmet piaci jelenlétére, és előkészüljön a gyártásra a szabadalom lejárta után. Ezt a véleményt osztotta mind a kerületi bíróság, mind egy felsőbb szintű területi bíróság, amelyek kimondták a bitorlás meglétét. Ezeket a döntéseket semmisítette meg A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (XZR 68/94, 1997. április 17.). Az indokolásban kifejtik, hogy a 11.2 cikkely szóhasználatában kivesz a szabadalomból minden olyan kísérleti tevékenységet, amely a találmány tárgyára vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy ez a vizsgálat tisztán tudományos, vagy zömmel ipari-kereskedelmi terjesztési céllal folyik-e. Az tehát, hogy a kísérleti felhasználásnak gazdasági-piacszerzési céljai is vannak, nem zárja ki a "vizsgálati privilégium" kedvezményének felhasználását. A jelen esetben a kísérletek vitathatatlan piacszerzési célja mellett szó van más technológiával készült termék és más kiszerelés kipróbálásáról is, a "vizsgálati privilégium" tehát indokolt. Nem alkalmazható a vizsgálati privilégium, ha a vizsgálat kizárólag a piaci jelenlétet kívánja bemutatni harmadik felek számára már elvégzett kísérletek megismétlésével. Vitathatatlan az alkalmazhatóság, ha az eljárás vagy termék javítását, vagy alkalmazási terület vagy forma előnyös változtatását célozzák a kísérletek. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság ítéletét jóval megelőzte egy ismert brit döntés (Brit Fellebbezési Bíróság, 1985. június 16.), amely szabadalmazott herbicidek bizonyos szabadföldi kísérleti felhasználását nem tekintette bitorlásnak, mivel ezeknek a herbicideknek olyan területeken és olyan körülmények közt kísérletezték ki az alkalmazhatóságát, amely kísérleteket az eredeti szabadalmi leírás szerint nem végeztek el. A technikai haladás elősegítése tehát a kísérletek céljai között volt, bár nem lehetett vitás, hogy a fő cél a jelenlét bizonyítása és a piaci felkészülés volt. Erre az ítéletre hivatkoznak a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság jelen döntésében is. A jelen esetből is világosan észrevehető az utóbbi évek tendenciája a szabadalmasok monopóliumának csökkentésére. A szabadalmi rendszer céljai közt szerepel a meglevő technikai megoldások gyors és állandó továbbfejlesztésének lehetősége, és a szabadalmasnak jobban el kell tűrnie termékének vagy eljárásának kísérleti felhasználását. A jelen döntés a vizsgálati privilégium alkalmazhatósága mellett döntött, holott látható, hogy a fő cél a piaci jelenlét bizonyítása harmadik felek, a szabadalom lejárta utáni üzletfelek számára. Az ügy az Alkotmánybíróság előtt van, de a cikk írói szerint nem várható a döntés megváltoztatása.
Forrás: Vossius & Partner Biotechnology Law Report 16
1985-ben meghalt egy fiatalember, aki gyermekkorában humán növekedési hormont kapott. Ezt az esetet a rekombináns DNS technika elleni aktivisták mindig elfelejtik idézni. A növekedési hormont balesetben meghalt emberek mellékveséiből nyerték, tehát nem genetikai mérnökség eredménye volt. A halál oka a Creutzfeld-Jacob- kór akkor még nem ismert prionja volt; az egyik mellékvese donor szenvedhetett ebben a kórban. Orvosi hiba nem történt, ekkor ez a kór még kimutathatatlan volt. Genetikai manipulációval előállított növekedési hormonnal ez viszont nem fordulhatott volna elő, mivel ez tiszta kémiai anyag, és egyedül csak ez a biztonságos anyag! Számos más példa is felhozható a rekombináns DNS-technikával előállított anyagok alkalmasabb voltáról - a rekombináns DNS-technikával előállított anyagok káros voltáról viszont egyetlen adat sincs, holott ez ügyben az ellenző aktivisták mindent megtesznek. Nincsenek más olyan termékei a világnak, amelyeknél a szempont a terméknek magának a tisztasága és hasznossága helyett az előállítás módja lenne. A genetikai manipulációval előállított termékeknél mégis az előállításra koncentrálnak, holott a végtermék bizonyítottan azonos - csak éppen tisztább! Ezen a ponton filozófusok, tudósok és tudományszervezők mind egyetértenek - de az ellenzők soha. Az ellenzők érve, hogy a genetikai manipulációval foglalkozó tudósok "ellenségei a természetes világnak, a tisztaságnak és ártatlanságnak; a tudományos fejlemények meghamisítják a természetet". Az ilyen kijelentések mindig népszerűek a közvéleményben és a sajtóban, így szükségszerűen jelentkeznek a politikában is. A "tudományos" vitákban a média kötelességének érzi az ellenzők érveinek azonos súllyal való szerepeltetését, ez pedig - dr. Miller szerint - olyan, mint vitát kezdeményezni a Föld gömbölyűségéről, ahol a Lapos Föld Társaság egyetlen tagja érveire azonos időt kapna, mint a gömbölyű Föld összes hívei. A tény az, hogy a genetikai manipulációk ellenzői hihetetlenül költséges és időt rabló vizsgálatokba kényszerítik be a kormányszerveket, holott ezt a rengeteg pénzt az állam másra is tudná fordítani. Ezekből a vizsgálatokból soha negatív eredmény, vagyis hogy valamely genetikailag manipulált termék káros lett volna, nem született. A genetikai manipulációk (rekombináns DNS-technika) révén előállított termékek teljesen veszélytelenek, és éppen olyan jók, vagy még jobbak, mint a más úton előállított termékek. A hosszú és költséges vizsgálatok végén a Szövetségi Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal (FDA) egy sor ilyen gyógyszert engedélyezett, elsősorban hormonkészítményeket. Az első az inzulin volt 1982-ben, amelyet az akkor ott dolgozó dr. Miller engedélyezett, így joggal tekinti magát bennfentesnek. A biotechnológia 6000 éves tudománya az emberiségnek. A növénynemesítés évezredes véletlenszerű szelekció eredménye. Nehéz megérteni, miért lenne káros ugyanaz a génszelekció, ha azt - mint mostanában - célzottan és gyorsan végzik? Miért hiszik a modern idők ludditái, hogy a biotechnológusok ellenőrizetlen munkájukkal Frankenstein szörnyetegének ekvivalenseit állítják elő? Éppen a jelen kor biotechnológusai végeznek szigorúan ellenőrzött munkát az ellenőrizhetetlen véletlenszerű szelekció helyett. Dr. Miller könyvében 15 év saját, ezirányú esszéit gyűjtötte össze. Következtetéseivel nem kötelező egyetérteni, vitatkozó készsége és humora viszont elbűvölő. Célja az, hogy elsöpörje az emberiség számára feltétlenül hasznos modern biotechnológia útjából a fölösleges, a rekombináns DNS-technológia elleni aktivisták és a bürokrata kormányszervek által emelt akadályokat. Az előbbieknek üzeni: "az az elképzelés, hogy egy ártalmatlan organizmus veszélyessé válhat egy meghatározott gén hozzáadása vagy eltávolítása miatt DNS-manupuláció segítségével, olyan, mintha valószínűsítenénk, hogy egy selyemmajom King-Kongá válik egy palack hormon felfalásától". Az utóbbiak működését és kiemelten Al Gore alelnök ezirányú tevékenységét Trofim Liszenkó, notórius szovjet mezőgazda és teoretikus ténykedéséhez hasonlítja, akinek tudományosan abszurd ideái remekül illettek a marxista ideológiához, de a Szovjetunió mezőgazdaságának összeomlását idézték elő a Sztálin-éra alatt. A szerző számos példát hoz fel azokra az eltúlzott vizsgálatokra, amelyeket az Egyesült Államok hatóságai saját szándékukból vagy kényszerítés hatása alatt elvégeztek. Ugyanakkor megállapítja, hogy ennek ellenére e téren az Egyesült Államok a világ élén áll. 1995-ben 1300 társaság 13 milliárd dollár forgalmat bonyolított le jórészt olyan gyógyszerekből, amelyek más úton nem állíthatók elő, és új területeket nyitnak meg a gyógyászatban. A mezőgazdaság területén a génmanipulált növények gazdasági előnyei segítenek megszüntetni az éhinséget a világban. Mennyivel kevesebb költséggel járnának a technológiák és mennyivel olcsóbbak lennének a termékek, és mennyivel több élet lenne megmenthető vagy meghosszabbítható, ha a sok valóban fölösleges vizsgálat elmaradna. (A könyv a teljes kutatói-fejlesztői szabadság elszánt hívének valóban nagyszerű műve, de azért hallgattassék meg a másik fél is! - a válogató megjegyzése.)
Forrás: Henry T. Miller Nature Biotechnology, 15
Az emberi genetikai sokféleség (diverzitás) globális feltárására alapot kellene létesíteni, javasolja az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Kutatási Tanács Bizottsága. A felhívást - amely DNS-minták gyűjtéséből és tárolásából áll - úgy kell tervezni, hogy a donorok identitása megmaradjon. A humán genetikai diverzitás (sokféleség) teljességét képviselő DNS-minták, gyűjtése és vizsgálata betekintést nyújthat az emberi eredetbe, fejlődésbe, és ugródeszkát jelenthet fontos orvosi kutatásokhoz. Ennek a munkának azonban számos buktatója van. Eszköze lehet jelentős visszaéléseknek és egyének vagy csoportok elleni diszkriminációnak. A munka csak ezek kiküszöbölésével indulhat meg, és a donorokat mindig tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról. A National Science Foundation és a National Institutes of Health már tervezett konzenzusos projektet, amely Human Genome Diversity Project-ként ismeretes, célja kutatási adatbázis létesítése az egész világ területéről. A jelen Bizottság azonban nem tartja megfelelőnek ezen projekt céljainak meghatározását, és nem tartja kielégítőnek az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket sem. A feladat jobb megoldásához először világosan meg kell fogalmazni a célokat, be kell határolni a vizsgálandó csoportokat (közös földrajzi elhelyezkedés, közös nyelv, közös antropológiai jellemzők stb.), ki kell fejleszteni a mintavételi stratégiát, és figyelembe kell venni a politikai, szociális és nyelvi lehetőségeket. A legfontosabb az egyéni és csoportérdekek védelme. Az adatok sohasem használhatók fel egyének vagy csoportok ellen. (Előfordulhatna például, hogy egy csoport tagjainak az egészségbiztosító megtagadja a biztosítást a genetikai jellemzők ismeretében.) A gyűjtésben csak a donorok alapinformációi tárolhatók (például földrajzi elhelyezkedés, nem, a donor és szülei születési helye). Bár a részletes adatok ismeretében rendkívül kiterjedt ismeretek lennének szerezhetők, az etikai problémák súlya miatt ez nem valósítható meg. Gondot jelent az adatokból kinyerhető esetleges üzleti haszon kompenzálása - kinél kell kompenzálni, ha az adat (és a speciális DNS) személyhez nem, legfeljebb csak népcsoporthoz köthető. (Hasonló gondok vetődnek fel a riói Biológiai Sokféleség Egyezményénél is.) Megoldandó kérdés az adatok bármikori visszavonhatóságának lehetősége is. A projekt megvalósítását csak nemzetközi összefogással lehet elérni. A tudományos célok és etikai korlátok meghatározása után a projektnek elsősorban orvosmenedzserekre van szüksége. A kezdeményezésnek és összefogásnak az Egyesült Államokban kell maradnia, és a projekt beindítását és kezdeti problémáinak kiküszöbölését az Egyesült Államokban és Kanadában kell elvégezni. A Bizottság 17 tagja írta alá a tájékoztatót, akik amerikai és kanadai biológusok. (A bizottság nevezetes tagja Chakravarti professzor, akinek manipulált mikroorganizmusa az első per se
Forrás: Biotechnology Law Report 16 (A témákról a National Academy Press könyvet kíván megjelentetni "Evaluating Human Genetic Diversity" címen.)
Dolly, a birka, az első emlős állat, amelyet felnőtt állat klónozásával kaptak, sokféle reakciót váltott ki. Íme egy csokor ezekből. A Déli Baptisták 1997. évi Konvenciója nemzetközi tiltakozást hirdetett meg emberek klónozása ellen, és kérték a Kongresszust, hozzon rendeletet az ilyen kísérletek betiltásáról. Ugyanakkor egyáltalán nem ellenzik a genetikai technológiát általában. Isten gondoskodásának tekintik, hogy az embereknek olyan képességet adott, amellyel le tudnak küzdeni eddig leküzdhetetlen betegségeket, például a cisztás fibrózist. Mohamedán vallási szakértők kérték a mohamedán országokat, hogy tiltsák meg az ember klónozását, és rendeletileg akadályozzák meg, hogy külföldi kutatóintézetek mohamedán országokban végezzék el azokat a kísérleteiket, amelyeket saját országukban nem végezhetnek el. Ugyanakkor ez a szakértői értekezlet egyáltalán nem vetette el a klónozási technológiák alkalmazását növényekre és állatokra. Az al-Azhar Egyetem mohamedán dogma professzora viszont a klónozási kísérletek teljes abbahagyására szólított fel azon az alapon, hogy ezek nem felelnek meg az iszlám követelményeknek, és az előnyök nem haladják meg a hátrányokat. Az Amerikai Egyesült Államokban a mindenféle klónozás tilalmára való felhívások első nagy rohama után csillapodni látszanak a kedélyek. A Ház egészségügyi albizottságának vezetői egyértelműen a tudományos haladás és fellendülés eredményének tekintik a klónozást, amelyet gondosan felügyelni, de nem betiltani kell. Egy olyan fejlesztés, amely elvezethet eddig gyógyíthatatlan betegségek, mint a cisztás fibrózis vagy a sarlósejtes anémia gyógyításához, összességében nem lehet káros. Ezért lenne helytelen olyan törvény bevezetése, amely tiltja a klónozást általában. Az Amerikai Élet Liga vezetője ezekre a véleményekre reagálva vitatja a tudósoknak azt a jogát, hogy úgy manipulálják az emberi életet, ahogy akarják, és elsöpörjenek mindenkit, aki útjukba áll. "Az ember klónozása pedig olyan ördögi lépés, amelynek sohasem szabad megtörténnie."
Forrás: Biotechnology Law Report 16
Alulírottak üdvözöljük a magasabbrendű állatok klónozásában elért jelentős fejlemények közzétételét. Ebben a században a fizikai, biológiai és környezeti tudományok új távlatokat nyitottak meg az emberiség látóhatárán. Az eddigi mérleg az, hogy ezek a fejlesztések óriási javuláshoz vezettek az emberiség jólétében. Amikor ezek az új technológiák jogi és etikai kérdéseket vetettek fel, az emberi közösség mindig készséget mutatott, hogy nyíltan elébe álljon ezeknek a kérdéseknek, és olyan feleleteket adjon, amelyek az emberiség általános jóléte felé vezetnek. A magasabbrendű állatok klónozása vethet fel etikai aggályokat. Megfelelő irányvonalakat kell kifejleszteni, amelyek megakadályozzák a helytelen alkalmazást, miközben a klónozási technikák előnyeit ki kell használni. Az ilyen irányvonalaknak a legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük az emberi lények autonómiáját és választási lehetőségét. Minden erőfeszítést meg kell tenni azzal kapcsolatban, hogy ne gátolhassák meg a tudományos kutatás szabadságát és integritását. Eddig még senki sem mutatta be pontosan, hogy emberi lények hogyan klónozhatók. Az a lehetőség azonban, hogy a jelenlegi fejlettség utat nyithat az ilyen klónozás felé, a tiltakozás áradatát indította be. Aggodalommal figyeljük a széles körű felhívásáradatot: elhalasztani vagy beszüntetni a klónozási kutatást. Csak néhány név a tiltakozók köréből: Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke, Jacques Chirac, Franciaország elnöke, John Major, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke és a Vatikán. Úgy véljük, hogy az emberiség legerőteljesebb eszköze a józan ész, amelynek segítségével kibogozhatjuk a problémákat, amelyekkel szembenézünk. Az ésszerű érvek azonban csak igen szűk területre korlátozódnak a klónozásra zúduló támadásáradatban . A kritikusok élvezettel vonnak párhuzamot Mary Shelley Frankensteinjével és Ikarosz mítoszával, szörnyű következményeket jósolva, ha a tudósok ilyen kérdéseket fel mernek vetni. A legbántóbb kritikák hátterében bizonyára az a feltevés áll, hogy az emberi klónozás sokkal mélyebb morális kérdéseket vet fel, mint amilyenek a korábbi komolyabb tudományos vagy technikai fejlődési lépésekkel kapcsolatban eddig szembenéztünk. Milyen morális kérdéseket vet fel az emberi klónozás? Bizonyos vallások azt tanítják, hogy az emberi lények alapvetően eltérnek más emlősöktől, és az emberek egy istenség által adott halhatatlan lélekkel rendelkeznek, amely olyan értékeket ad nekik, amelyeket nem lehet összehasonlítani más élő dolgok értékeivel. Az emberi természetet egyedinek és megszenteltnek tartják. Minden olyan tudományos fejlemény, amely ezen emberi természet megváltoztatásának kockázatát jelentheti, elvetendő. Az ilyen dogmák nagyon mélyen be lehetnek gyökerezve, mégis megkérdezzük, lehet-e ezeket annak eldöntésére felhasználni, használhatják-e az emberi lények az új biotechnológiából származó előnyöket? A tudományos világ vélheti úgy, hogy a homo sapiens az állatvilág tagja. Az emberi képességek mértékben igen, de nem különböznek formában azoktól, amelyek a magasabbrendű állatokban találhatók. Az emberiség gondolatokban, érzésekben, törekvésekben és reményekben gazdag szellemi kincse az agy elektrokémiai folyamataiból ered és nem immateriális lélekből, amely úgy működik, hogy műszerrel ki nem mutatható. A klónozással kapcsolatos jelenlegi vitákban tehát felvetődik a kérdés: a természetfölötti vagy szellemi erők ügynökei minősíthetnek-e ebben a kérdésben, résztvehetnek-e egyáltalán ebben a vitában? Elismerjük mindenkinek azt a jogát, hogy meghallgattassék. Mi azonban úgy hisszük, hogy ebből indulhat ki az a reális veszély, amely visszaszoríthatja az óriási lehetséges előnyökkel járó kutatást csak azért, mert egyes embercsoportok hitével összeütközésbe kerül. Tudjuk, hogy hasonló ellenérzések vetődtek fel a boncolással, érzéstelenítéssel, mesterséges megtermékenyítéssel és napjaink genetikai forradalmával általában - és ma már senki sem vitatja az ezekből a fejlesztésekből származó előnyöket. Az emberiség nézetei, véleményei az emberiség mitikus múltjában gyökereznek, de ezek nem lehetnek elsődlegesek a klónozással kapcsolatos morális döntések kialakításában. Nem látunk nagyon súlyos etikai dilemmákat ma már a nem humán magasabbrendű állatok klónozásában. Még nem tudjuk teljesen világosan, hogy mik lesznek a jövő fejleményei az emberi szövetek klónozásában, sőt, magában az emberi lények klónozásában, de úgy érezzük, nem lesz olyan morális veszélyhelyzet, amely az emberi értelem jelen fokán ne lenne megoldható. A klónozással felmerülő morális kérdések sem nem nagyobbak, sem nem veszélyesebbek, mint azok a kérdések, amelyekkel az emberiség már szembenézett az olyan technológiáknál, mint a nukleáris energia, rekombináns DNS-technika vagy a számítógépek rejtjelzései. Történelmileg az ilyen luddita megoldásoknak, amelyek vissza akarták fordítani az órát, és korlátozni vagy megtiltani akarták a már meglévő technológiák alkalmazását, sohasem volt reális háttere, ezek a kezdeményezések sohasem voltak sikeresek. A klónozás lehetséges előnyei olyan óriásiak, hogy tragédia lenne, ha avult teológiai megfontolások a klónozás luddita típusú visszautasításához vezetnének. Mi, alulírottak követeljük a klónozási technológiák folyamatos, felelősségteljes folytatását és széles alapú elkötelezettséget, hogy hagyományőrzők és ellenzők ne tudják megakadályozni a tudományos fejlődést. (31 aláírás 11 országból, orvosok, filozófusok, politikusok, tudománytörténészek, biológusok, szociológusok, fizikusok, emberjogi harcosok, írók. Néhány név ezek közül:
Francis Crick, Nobel-díjas fiziológus, Jose Delgado, a mikrobiológia tudományának egyik legnagyobb élő képviselője, Herbert Hauptmann, Nobel-díjas biofizikus, Szergej Kopica, fizikus, Simone Veil, az Európa Parlament volt elnöke, Kurt Vonnegut, író.)
Forrás: Biotechnology Law Report 16
Dr. Seed kutatóorvos összeállított egy orvosokból és kutató biológusokból álló csoportot emberi lények klónozására, és tárgyalásban áll egy klinikával az e téren meglévő lehetőségek alkalmazásáról. Ez lehet az a mód, hogy terméketlen párok szülővé váljanak. A bejelentés általában negatív hatást váltott ki. Jogászok és bioetikusok felvetik, hogy az eddig állatoknál végzett sikeres kísérletekben is nagy volt a mutációs és a halálozási arány, de ha ez a technológia később biztonságos is lesz, aggályok vetődnek fel a gyermek egyéniségét illetően. Ennek a gyermeknek újra kell élnie egy már meglévő genotípust, a szülőknek indokolatlanul nagy ereje lesz a gyermek sorsa fölött. Egy nemzeti bioetikai bizottság ajánlotta a kongresszusnak a humán klónozási kísérletek betiltását az Egyesült Államokban, mivel az egészségügyi kockázat nagy, és az etikai kérdéseket mélyebben meg kell vitatni. Clinton elnök ötéves tilalmat javasolt, és a szövetségi alapítványi pénzeket azonnal elzárta. Magánpénzt viszont még lehet alkalmazni erre a célra, így dr. Seed magánalapítványokból és kockázati tőkéből kívánja fedezni a - véleménye szerint - nemes célt, a szülővé válást szolgáló fejlesztést és megvalósítást. Amennyiben a Kongresszus vagy az Élelmiszer és Gyógyszer Szolgálat betiltja ezt is, dr. Seed találni fog olyan országot, ahol ezt megvalósíthatja. Egyetlen szakértő sem kétli, hogy az emberi klónozás megvalósítható. A probléma azonban sokrétűbb annál, mint egy meg nem termékenyített petesejt magjának helyettesítése egy másik sejt magjával. Egy felnőttből származó sejt nagyon differenciált és genomok nagy tömbjei teljesen be vannak zárva. A szükséges géneket ezért reaktiválni kell megfelelő sorrendben, ellenkező esetben a kiméra sejt csak kisebb sejtszaporulatokat eredményez. Dolly, a birka, az első emlős, amelyet felnőtt sejtből skót kutatók klónoztak, 250 hibás kísérlet után jött csak létre. Legalább ennyi hiba várható az emberi lények klónozásánál is.
Forrás: Biotechnology Law Report 17
A biotechnológiai szabadalmak "nagy öreg"-je, a génhasítási eljárást oltalmazó Cohen-Boyer szabadalom lejárt. A két szabadalmas, a Stanford University és az University of California-San Francisco az elmúlt 17 évben becslések szerint 200 millió dollár jövedelmet szerzett ebből a szabadalomból, amely összes jövedelmeik mintegy kétharmadát tette ki. A jövedelem kiesésének pótlását a Stanford klinikai kísérleti munkák vállalásával, a California Egyetem technológia- és szoftverforgalmazó ügynökség létesítésével kívánja megoldani. (A válogató megjegyzése: Magyarországon ez a találmány nem volt bejelentve.)