NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
A) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 1997. december 18-i döntésében megváltoztatta a Szabadalmi Fellebbezési és Interferencia Tanács (a továbbiakban: Tanács) egy határozatát, amelyben elutasított egy tuzálló szerkezeti lemezre vonatkozó igénypontokat. Az igényelt lemez 0,028-0,5 mm közötti vastagságú fóliából készített, "rendkívül finom fémháló", amelyet a Tanács kézenfekvonek minosített egy elsodleges hivatkozásként idézett angol szabadalom és több másodlagos hivatkozás alapján, amelyek mindegyike fémhálóra vonatkozott. A Bíróság azonban úgy találta, hogy az angol szabadalom nem nyilvánítja ki a fóliából készített fémháló használatát, és a másodlagos hivatkozások sem tartalmaznak utalást arra, hogy a fémháló felhasználható lenne összetett szerkezetek, így gipszlapok erosítésére, de ha tartalmaznak is ilyen utalást, nem javasolják felhasználásukat tuzállóság javítására. Emellett egyik hivatkozás sem nyilvánítja ki az igényelt fémháló fémszálainak igényelt vastagságtartományát.
Ilyen alapon a Bíróság arra a véleményre jutott, hogy szakember mégcsak nem is venné fontolóra a vékony fémháló felhasználását erosített fallapok szilárdságának növelésére. Nem talált olyan elemet sem, amely indokolná a hivatkozások kombinálását, különösen az igénypont szerinti tuzállóság növelése szempontjából. Így a Bíróság megállapította, hogy a Tanács nem talált prima facie B) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság két olyan ügyben hozott határozatot, ahol arról kellett dönteni, hogy a bitorlással vádolt alperes által a szabadalmazott terméken végzett módosítás bitorlásnak minosül-e. a) A felperes nézete szerint az alperes bitorlást követett el a fúrófej hegyének kicserélésére vonatkozó szolgáltatással. Az alperes azzal védekezett, hogy ez a muvelet a szabadalmazott fúrók törvény által megengedett javítása volt. Az alsó fokú bíróság ezzel egyetértett, viszont a Bíróság megváltoztatta az alsó fokú határozatot, és a körülmények mérlegelése alapján úgy döntött, hogy az alperes bitorlást követett el, figyelembe véve, hogy a szabadalmasnak nem állt szándékában a fúrókat új fúrófejjel ellátni. b) A bíróság azon a véleményen volt, hogy a szabadalmazott termék hasznos életét követoen az alperes új terméket hozott létre. Véleménye szerint a patronokat úgy tervezték meg, hogy a tinta a szabadalmazott kombináció egészének a tönkremenetele elott kifogyhat, és a kombináció élettartama lényegesen hosszabb, mint egy tintatölteté. Ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a tintasugaras patronokat a tinta pótlására vonatkozó korlátozás nélkül adta el. Így az alperes a tinta újratöltésének lehetové tételével nem követett el bitorlást. C) Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának vezetoje, Bruce A. Lehman az amerikai, az európai és a japán Szabadalmi Hivatal vezetoinek 1997. novemberi kiotói találkozóján tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra sem szándékozik áttérni a feltalálói rendszerrol a bejelentoi rendszerre. Ezt azzal indokolta, hogy míg a nagyvállalatok, így az IBM és a Ford Motor szívesen áttérnének az utóbbi rendszerre, a kis feltalálók és a kisvállalkozók néhány kongresszusi képviselo támogatásával annyira erosen ellenzik az áttérést, hogy a Szabadalmi Hivatal a tervet egyelore teljesen elejtette. Hozzátette azonban, hogy a tervezett globális szabadalmi rendszer létrejöttéig még jó pár év el fog telni, de az Egyesült Államok feltalálói elven alapuló szabadalmi joggyakorlata nem fogja akadályozni ennek a rendszernek a megvalósítását. D) 1998. januári tájékoztatónkban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó tájékoztató A)c)
A) Az Ausztrál Parlament elott fekszik egy olyan törvénytervezet, amely ismét lehetové tenné a gyógyhatású vegyületekre vonatkozó szabadalmak oltalmi idejének a meghosszabbítását. Ez a törvénytervezet az 1990. évi ausztrál szabadalmi törvény 1995-ben eltörölt 70.-79. szakaszainak az újbóli hatálybaléptetését eredményezné. Egyúttal az ausztrál szabadalmi törvényt összhangba hozzák a TRIPS eloírásaival. Új követelmény, hogy a meghosszabbítás hatálya alá eso anyagok közül legalább egynek szerepelnie kell a Gyógyhatású Anyagok Ausztrál Lajstromában (Australian Register of Therapeutic Goods). Az oltalmi ido meghosszabbításának egyik feltétele, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától a kérelem benyújtásáig legalább 5 év teljen el. B) Az Ausztrál Iparjogvédelmi Hivatal 1998. január 1-jén megváltoztatta azt az eddigi gyakorlatot, hogy a leírásban eszközlendo javításokat a Hivataltól kellett kérni. Az új eloírás szerint a javításokat új leírásoldalakon kell benyújtani. C) Az ausztrál bírósági gyakorlatban többször elofordult, hogy a "comprises" és az "includes" szavak használatával kapcsolatban vitákra került sor. Egy újabb bírósági döntés megállapítja, hogy a "comprises" szó kizárólag a felsorolt elemekre, míg az "includes" szó a felsoroltakra, de nem azokra korlátozva ("including, but not limited to") vonatkozik. Az eddigi gyakorlatban a két kifejezést ellentétes értelemben is használták. Az ausztrál bírósági döntés ismeretében angol szövegekben célszeru a nem korlátozó jellegu "includes" kifejezést használni. D) Ausztrália 1997. október 27-én a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél letétbe helyezte a Védjegyjogi Szerzodéshez való csatlakozás okmányát. A Szerzodés Ausztrália vonatkozásában 1998. január 21-én lépett hatályba.
Hollandia kormánya 1997. november 28-án letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzokönyvére vonatkozó csatlakozás okmányát. Belgium kormánya 1997. december 12-én, Luxemburg kormánya pedig 1998. január 1-jén helyezett letétbe hasonló okmányt. Az okmányokban foglalt nyilatkozat értelmében Belgium, Hollandia és Luxemburg a jegyzokönyv vonatkozásában egyetlen államnak tekintendo, és ennek megfeleloen a Benelux Védjegy Hivatal e három állam közös hivatalaként muködik. A Jegyzokönyv e három országra nézve 1998. április 1-jén lép hatályba.
Botswana kormánya 1998. január 15-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfeleloen az Egyezmény Botswana vonatkozásában 1998. április 15-én lép hatályba.
A) 1998. január 1-jén Ciprus letétbe helyezte a Szabadalmi Együttmuködési Szerzodéshez (PCT-hez) való csatlakozás okmányát. Ennek megfeleloen a Szerzodés Ciprus vonatkozásában 1998. április 1-jén lép hatályba. B) Ciprus 1998. április 1-jétol tagja az Európai Szabadalmi Egyezménynek. Ennek megfeleloen az 1998. április 1-jén vagy ezt követoen benyújtott nemzetközi bejelentésekben Ciprus megjelölheto az Egyezmény tagországaként. A ciprusi szabadalmi törvénytervezet szerint nemzetközi bejelentésben Ciprust nem lehet nemzeti szabadalom szerzése céljából megjelölni, vagyis egy nemzetközi bejelentésben Ciprus megjelölése csak európai szabadalom útján való jogszerzést tesz lehetové.
Dánia 1997. október 27-én a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél letétbe helyezte a Védjegyjogi Szerzodéshez való csatlakozás okmányát. Ez a Szerzodés Dánia vonatkozásában 1998. január 28-án lépett hatályba.
A) A dél-koreai Szabadalmi Hivatal 1998. március 1-jétol kezdve a biotechnológia tárgyú találmányi bejelentések vizsgálatánál új gyakorlatot folytat. Ennek keretében az ilyen tárgyú bejelentéseket az alábbi négy csoportba osztják be: a) b) c) d) A bejelentések leírását az egyes csoportokra eloírt követelmények figyelembevételével kell elkészíteni, és be kell nyújtani a nukleotidok és az aminosavak szekvencialistáját. A mikroorganizmusokat deponálni kell, és ismertetni kell osztályozási tulajdonságaikat. A szekvencialistát és a mikroorganizmusok letéti igazolását a bejelentéssel egyidejuleg kell benyújtani. B) A használati minta bejelentések vizsgálatának eltörlését tervezik, aminek többek között az az oka, hogy jelenleg nem kielégíto mértéku a Szabadalmi Hivatal újdonságvizsgálati adatrendszerének számítógépre való átállítása, és még nem teszi lehetové az újdonságkutatás számítógépes elvégzését. C) Védjegyek Módosított védjegytörvényt terjesztettek a képviseloház elé, és azt várják, hogy az 1998 második negyedében fog hatályba lépni. A módosított törvény fontosabb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze. A két vagy több áruosztályba tartozó védjegyek egy bejelentésbe foglalhatók. A több áruosztályban lajstromozott védjegy a lajstromozás után bármikor megosztható az áruosztályoknak megfeleloen. Régebben minden egyes áruosztályra külön védjegybejelentést kellett benyújtani. A lajstromozható védjegyek körét kiterjesztették a háromdimenziós alakzatokra is. A módosított törvény nem teszi lehetové védjegyként lajstromoztatni egy kereskedelmi világszervezeti tagország borainak vagy alkoholpárlatainak a földrajzi származását. A védjegybitorlások büntetését megszigorították: az ilyen bitorlás buncselekménynek minosül, amelyet börtönnel és/vagy pénzbírsággal lehet büntetni. A pénzbírság felso összegét 20 millió wonról 50 millió wonra emelték. D) 1998 március elején új ipari mintatörvény is hatályba lépett. A módosított törvény eltörli a textilminták és hasonló, rövid élettartamú termékek érdemi vizsgálatát. Egy mintabejelentésben azonos áruosztályba tartozó 20 mintát lehet oltalom alá helyezni. A bejelento benyújthat egy alapmintát, és megjelölhet legfeljebb 19 további hasonló mintát. A többszörös mintabejelentés az engedélyezésig megosztható. A megosztás alkalmazható akkor is, ha egy bejelentésben 20-nál több mintát nyújtanak be, vagy ha a benyújtott minták közül nem mindet utasítják el, és a bejelento fellebbezést nyújt be. A jelenlegi mintatörvény nem teszi lehetové a felszólalást; ehelyett a lajstromozott minták érvénytelenítését lehet kérni. A módosított mintatörvény a lajstromozást követo 3 hónapon belül lehetové teszi felszólalás benyújtását, ami az érvénytelenítési eljárásnál gyorsabb és egyszerubb megoldást kínál. A módosított mintatörvény szerint egy minta újnak tekintendo akkor is, ha a lajstromozási kérelem benyújtását megelozo 6 hónapon belül már publikálták.
Etiópiában új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, amely lehetové teszi szabadalmi bejelentések benyújtását. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 15 év, amely a gyakorlatbavétel igazolása esetén további 5 évvel meghosszabbítható. Az évi illetékek a bejelentési nap évfordulóján válnak esedékessé. Korábban Etiópiában csak az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál lehetett "cautionary notice"-t benyújtani, aminek alapján a Minisztérium szabadalmi tanúsítványt adott ki. A már engedélyezett szabadalmi tanúsítványok továbbra is hatályban maradnak. Etiópia nem tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek, és így - viszonosság hiányában - magyar bejelentok nem igényelhetnek elsobbséget ebben az országban.
Az Eurázsiai Szabadalmi Egyezmény ellenorzo tanácsa a szabadalmi bejelentések kezelésének irányelveiben változtatásokat vezetetett be, amelyek 1998. március 1-jén léptek hatályba. A fontosabb változtatásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Egy eurázsiai szabadalom átruházása az összes szerzodo államban hatályos, ahol a szabadalom érvényben van. Új berendezés, anyag vagy mikroorganizmus törzs alkalmazására vonatkozó igénypontokat is engedélyeznek. A hivatalnál eljáró képviselok számára engedélyezik általános meghatalmazás benyújtását. A megsemmisítési okok közé a szabadalmazhatóság elofeltételeinek hiánya és az oltalmi kör meg nem engedett bovítése mellé beiktatták a feltaláló vagy a szabadalmas helytelen megnevezését is. A bejelentési illetéket nem befolyásolja a független igénypontok száma: egyetlen bejelentési illetéket (800 USD) kell leróni. A 6. igényponttól kezdve igénypontonként 70 USD pótlékot kell fizetni. A vizsgálati illeték egy független igénypont esetén 800 USD. További egy vagy több független igénypont után 600 USD-t kell fizetni, vagyis a vizsgálati illeték a független igénypontok számától függetlenül legfeljebb 1400 USD. A szabadalom az engedélyezésnek a hivatalos közlönyben való meghirdetésétol az elso esedékességi napig (a bejelentés napjának évfordulójáig) érvényben van. Ezt követoen azokban az országokban, amelyekben a szabadalmat fenn kívánják tartani, le kell róni az addig az idopontig esedékessé vált évi illetékeket. A továbbiak során a szabadalmat az egyes országokban ejteni lehet az illeto országra vonatkozó évi illeték befizetésének elmulasztásával.
A biotechnológia területén a találmányok megfelelo oltalmi körének meghatározása világszerte kérdéseket vet fel. Most az Európai Szabadalmi Hivatal Muszaki Fellebbezési Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) hozott ilyen tárgyban egy érdekes határozatot. A Mycogen Plant Science, Inc. (a továbbiakban: MPS) egy növényi sejt genetikai módosítási eljárására vonatkozó európai szabadalma ellen tizenegy felszólaló által indított felszólalási eljárásban a Tanács hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály által engedélyezett tág oltalmi köru igénypontokat tartalmazó szabadalmat, és az ügyet azzal utalta vissza a felszólalási osztálynak, hogy az a szabadalmi oltalmat lényegesen szukebb oltalmi köru igénypontokkal tartsa fenn. A széles oltalmi köru igénypontok "egy növényi sejt" (ide értve mind egysziku, mind kétsziku növényi sejteket) genetikai módosítására szolgáló eljárásra vonatkoznak, ahol a növényi sejtbe egy növényi promótert és egy növényi struktúrgént visznek be olyan módon, hogy "az említett növényi struktúrgén által kódolt protein expresszálása kimutatható legyen az említett növényi sejt T-DNS-ében". A T-DNS megjelölés olyan DNS-re vonatkozik, amelynek a növényi sejtbe való bevitelét az Agrobacterium tumefaciens Az idegen DNS-szegmensnek a Ti-plazmid transzfer-régiójá-ba való bevitelekor ezeknek a baktériumoknak a természetes genetikai transzfer-funkciói az idegen szegmenst beiktatják a növényi sejt genomjába. Ezután a növény saját sejtmuködésének felhasználásával arra törekszik, hogy átírja a T-DNS szegmenst és transzlatálja az általa kódolt peptidet. A kódolt peptid sikeres expresszálását azonban számos tényezo befolyásolja, és különbözo géneknek növényi sejtekbe való átvitelére vonatkozó korábbi kísérletek nem vezettek az idegen gének expresszálásához, mert ezeknek a géneknek az endogén kontrollszekvenciáit a növény nem volt képes felismerni. A felszólalási eljárás tárgyát képezo szabadalom lehetové teszi fazeolin kimutatható mennyiségeinek eredményes expresszálását napraforgó növény olyan sejtjeiben, amelyekbe a DNS-kódoló szekvenciát saját promoterével (vagyis a fazeolin-promóterrel) vitték be. A szabadalmi leírás nem tartalmaz példát másmilyen sikeres expresszálásra, például eltéro promóter, struktúrgén vagy növényi sejt felhasználásával. Határozatában a Tanács azt vizsgálta, hogy a szabadalmi leírás kello mértékben alátámasztotta-e a tág oltalmi köru igénypontokat. E tevékenysége közben elemezte azt, hogy a szabadalom mennyiben járult hozzá a technika fejlesztéséhez, és arra a következtetésre jutott, hogy a hozzájárulás kísérleti bizonyíték szolgáltatása volt egy olyan muszaki hatásra, amelyet a muszaki irodalomban elméleti szinten már megjósoltak. A Tanács nézete szerint ez a hozzájárulás akkor éri el a szabadalmazhatóság szintjét, ha bizonyos muszaki nehézségek leküzdésével járt együtt; ilyen nehézségeket okozhatott például intronok jelenléte a DNS-ben, a proteinek stabilitása és szabályozó elemek hatása. A Tanács hangsúlyozta, hogy a szabadalmi leírás a növényi struktúrgén és növényi promóter kombinációjára csupán egyetlen példát tartalmazott, és úgy vélte, hogy egy szakember hasonló muszaki nehézségekkel állna szemközt, ha megkísérelné ugyanezt a muszaki hatást elérni a növényi strukturgén és a növényi promóter különbözo kombinációival. Ezért a Tanács úgy vélekedett, hogy a szabadalmi leírás nem tartalmaz kielégíto iránymutatást ahhoz, hogy egy szakember a találmányt az igényelt széles körben rutinszeru eljárással megvalósíthassa. Ezért a Tanács sokkal szukebb oltalmi köru igénypontokat tartott elfogadhatónak, amelyek tárgya módszer kétsziku növényi sejtek módosítására egy fazeolin-promóternek egy fazeolin-génnel való átvitele útján.
Korábbi tájékoztatóinkban már többször írtunk az Európai Unió használati mintákra vonatkozó irányelveirol. 1997. december 12-én az irányelvekre vonatkozó új javaslatot publikáltak, amelyet az Európai Bizottság 1997. december 16-án elfogadott, majd az állandó képviselok bizottságához továbbított. Ezt követoen az Európai Parlament fog dönteni a kérdésben. Az irányelvek a tervek szerint 1999. december 31-én fognak Európában hatályba lépni, de természetesen az akkori politikai helyzettol függ, hogy ezt a határidot tartani tudják-e. Jelenleg 12 uniós tagországban lehet használati mintára oltalmat szerezni, de ilyen oltalom nem kapható Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Svédországban. Minthogy a használati mintaoltalomra vonatkozó szabályozás az Európai Unió országaiban számos eltérést mutat, felmerült a vonatkozó törvények harmonizálásának követelménye. Ezzel egyidejuleg természetesen a fentebb említett három országban is be kellene vezetni ezt az oltalmi formát, amelyre vonatkozó javaslatot Nagy-Britannia 1986-ban elvetett. Most súlyos politikai nyomás nehezedik rá, hogy változtassa meg álláspontját. Egyébként az angol ipar egyes körei, így a játékszergyártók erosen támogatják a használati mintaoltalom bevezetését, de az ellenzok tábora is eros. A Bizottság a közösségi védjegyhez vagy a javasolt közösségi szabadalomhoz hasonló megoldásra gondol. Az Európai Parlament 1996 októberében egyetértését fejezte ki egy közösségen belüli használati mintával kapcsolatban, de a Bizottság nem volt ennyire lelkes, és a javaslatot ejtették. A kezdetben javasolt irányelvek szerint a használati minták újdonságát csak az Európai Közösségen belül követelték volna meg, de ezt késobb elvetették. A jelenlegi szövegezés szerint az újdonságrontás szempontjából figyelembe veendo technika állásához a korábbi írásbeli vagy szóbeli közlés és a korábbi használat tartozik. A Bizottság szerint a használati minták egyik elonye, hogy a bejelentés benyújtásakor nem vizsgálják az érvényességet, aminek következtében az oltalmat gyorsabban és kisebb költséggel lehet megkapni. A vizsgálat hiánya azonban bizonytalan érvényességu jogokat eredményez. A javaslat ezen úgy segít, hogy lehetové teszi az újdonságvizsgálatot, ha ezt a bejelento kéri. Az irányelvek nem térnek ki a használati mintákkal kapcsolatos bírósági eljárásra. Az irányelvek szerint a használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 6 év lenne, amit kétszer két évvel meg lehetne hoszabbítani. Ez a viszonylag rövid oltalmi ido megfelel a technológiai találmányok átlagosan hat év élettartamának, amit követoen a technológia túlhaladottá válik. Itt természetesen nem veszik figyelembe a gyógyszer tárgyú találmányok hosszabb élettartamát, minthogy a gyógyszerek használati mintával jelenleg csak Németországban védhetok. Az irányelvek szerint a gyógyszerek mellett a vegyi és a biológiai termékeket is kizárnák a használati minta oltalomból, valamint - hasonlóan a szabadalmakhoz - a tudományos felfedezéseket és elméleteket, a matematikai módszereket, az esztétikai alkotásokat, a szellemi tevékenység végrehajtására szolgáló szabályokat és módszereket, az információadást, valamint a közrendbe és közerkölcsbe ütközo találmányokat. Az irányelvek hatálybalépésének idopontja és végso formája a következo hónapok, sot esetleg évek tárgyalásainak eredményeként fog kialakulni.
Franciaországban az Ipari Minisztérium sokoldalú tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hazai vállalatok számára a szabadalmazási eljárást, és meggyozzék a vállalatokat arról, hogy szükség van szellemi termékeik oltalmára mind belföldön, mind külföldön. A tervet Christian Pierret kereskedelmi minisztériumi államtitkár 1998. január 21-én hozta nyilvánosságra. Az egyik fo célként azt jelölte meg, hogy meg kell szüntetni azt a lemaradást, amely a francia bejelentok által benyújtott szabadalmi bejelentések száma és a többi európai országban, Japánban és az Egyesült Államokban benyújtottak száma között fennáll. E célból csökkenteni kívánják a szabadalmazási költségeket, és támogatják a hazai vállalatokat a szabadalmazási eljárásban. A Franciaországban legtöbb szabadalmi bejelentést benyújtó harminc multinacionális cég között csak öt francia cég található, és az ezek között elso francia L'Oréal is csak a tizennegyedik. "A francia cégeknek meg kell tanulniuk, hogy jobban védjék szellemi termékeiket," - mondta az államtitkár - "mert ha ezt nem teszik, ez azzal a kockázattal jár, hogy mások fogják kisajátítani találmányaikat." A szükséges változás érdekében az államtitkár megígérte, hogy meg fogják valósítani egy "Szabadalmak az innovációért" címu új parlamenti jelentés javaslatait, amelyeket egy Didier Lombard nevu képviselo készített. A Lombard-jelentés megállapítja, hogy számos francia cég anyagi okok miatt ellenzi szabadalmi bejelentések benyújtását. Egy francia szabadalom fentartása a 20 év oltalmi ido alatt 35 000 frankba, egy hét vagy nyolc országra érvényes európai szabadalom 300 000 frankba, míg a nemzetközi oltalom mintegy 700 000 frankba kerül. Számos francia cég képviseloje azon az állásponton van, hogy a szabadalomból származó haszon nem áll arányban ezekkel a költségekkel. A Lombard-jelentés szerint a szabadalmazási költségek csökkentése a francia vállalatokat arra ösztönözné, hogy jobban védjék szellemi termékeiket. A jelentés számos javaslatot tartalmaz a kormány számára. Pierret államtitkár megígérte, hogy a kormány a jelentés javaslatai alapján az alábbi intézkedéseket fogja azonnal foganatosítani:
Görögországban 1997 végén új ipari mintatörvény lépett hatályba, amelyrol egyelore nem kaptunk részletesebb tájékoztatást.
Az izraeli Parlament 1998. február 17-én jóváhagyta a szabadalmi törvény olyan módosítását, amely lehetové teszi, hogy az izraeli szabadalmakat azok lejárta elott gyakorlatba vegyék izraeli vagy Izraelen kívüli forgalombahozatali engedély megszerzése céljából. A törvénymódosítás egyúttal a gyógyszer tárgyú izraeli szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítását is lehetové teszi. A módosított törvény a hivatalos közlönyben való megjelenés után lép hatályba. A törvénymódosítás a gyógyszergyártó cégek heves ellenállásába ütközött, akik arra hivatkoznak, hogy az új rendelkezés hátrányosan befolyásolja észak-amerikai generikus gyógyszereladásaikat, amelyek többek között azon alapszanak, hogy az Izraelben gyártott hatóanyagot szállítják Amerikába. A gyógyszerekre és azok eloállítására vagy alkalmazására vonatkozó izraeli szabadalmak oltalmi ideje ugyanúgy meghosszabbítható, mint az azonos találmányra az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezett szabadalomé, feltéve, hogy van ilyen szabadalom. A szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítását az elso izraeli hatósági engedély megadásától számított 6 hónapon belül kell kérni. Az oltalmi ido legfeljebb 5 évvel hosszabbítható, de a szabadalmi oltalom teljes idotartama a hatósági engedélyezés napjától számítva nem haladhatja meg a tizennégy évet. Az oltalmi ido meghosszabbítása ellen harmadik felek felszólalást nyújthatnak be azon az alapon, hogy a hosszabbítás kérelmezoje nem teljesítette a törvényes követelményeket. Emellett az oltalmi ido meghosszabbítása hatálytalanítható, ha a készítményre vagy a hatóanyagra vonatkozó hatósági engedélyt visszavonják.
Japán, az Egyesült Államok és az Európai Szabadalmi Hivatal megegyeztek egy olyan programban, amelynek keretében globális szabadalmi rendszert fognak kidolgozni annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a gazdasági globalizáció erosödésével. A megegyezést a három ország szabadalmi hivatali vezetoinek 1997. november 15. találkozóján kötötték, amelyet Kiotóban tartottak. A találkozó után hírt adtak a "kiotói program"-ról, amely többek között a szabadalmi hivatalokat összeköto hírközlési hálózat létrehozását írja elo. Ez a szabadalmi elovizsgálati eredmények cseréjét és az interneten ingyenes szabadalmi tájékoztatást tesz majd lehetové.
Jugoszlávia 1997. november 17-én letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás Jegyzokönyvét megerosíto okmányát. Ennek megfeleloen ez a Jegyzokönyv Jugoszlávia vonatkozásában 1998. február 17-én lépett hatályba.
A kanadai ipari miniszter 1998. január 21-én bejelentette, hogy meg fogja változtatni a generikus gyógyszerkészítmények forgalombahozatalára vonatkozó szabályozást, mégpedig olyan módon, hogy 24 hónapra csökkenti az eddigi 30-hónapos határidot, ameddig egy szabadalmas késleltetheti egy generikus termék forgalombahozatali engedélyét azzal az állítással, hogy a termék forgalombahozatala szabadalmának bitorlását eredményezné. A 24 hónap alatt a szabadalmi jogokkal kapcsolatos vita eldöntheto, és egyúttal a kanadai egészségügyi hatóság is meggyozodhet a generikus termék minoségérol és hatékonyságáról. A bíróságoknak jogukban fog állni a 24-hónapos határido meghosszabbítása, ha a szabadalmi jogvita eldöntéséhez hosszabb idore van szükség, feltéve, hogy a szabadalomtulajdonos szorgos volt a kereset megindításában; ellenkezo esetben a 24-hónapos idotartamot a bíróság lerövidítheti. A javasolt változtatások a január 24-én bekövetkezett publikációt követo 30 napon belül léptek hatályba. Az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezetnél kifogásolta a kanadai kormány intézkedését arra hivatkozva, hogy az 6 hónappal csökkenti a szabadalmi oltalom tényleges idotartamát, de ennek a keresetnek a hátterében a multinacionális gyógyszercégek kanadai leányvállalatai állnak.
Közzétették a Kínai Szabadalmi Hivatal 1996. évi tájékoztatóját. Abban az évben 102 735 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, ami az 1995. évi 83 400 bejelentéshez viszonyítva 24%-os növekedést jelent. A bejelentések közül 28 517 vonatkozott találmányokra, 49 604 használati mintákra és 24 614 mintákra. 82 193 bejelentés származott hazai bejelentoktol és 20 542 külföldiektol. 1996-ban 128 428 védjegybejelentést lajstromoztak, amelyek közül 101 178 származott hazai és 15 843 külföldi bejelentoktol, míg a Madridi Megállapodás alapján 11 407 nemzetközi lajstromozást végeztek. A védjegybejelentések száma 28,48%-kal haladta meg az elozo évit. A védjegybejelentések vizsgálatának idotartama a korábbi 20 hónapról 12 hónapra csökkent.
A mexikói kormány az iparjogvédelmi törvény módosításával bevezette az integrált áramkörök topográfiájának oltalmát. A módosított törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba, és az alábbi fobb rendelkezéseket tartalmazza. Egy topográfia akkor lajstromozható, ha eredeti, és elso kereskedelmi hasznosítása elott vagy azt követoen 2 éven belül benyújtják lajstromozásra az Iparjogvédelmi Hivatalnál. A topográfia eredetiségén azt kell érteni, hogy megalkotója szellemi tevékenységének az eredménye, és topográfiák kidolgozói számára nem minosül közhelynek. A lajstromozott topográfia oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 10 év, de megsemmisítési eljárást lehet ellene indítani, ha a lajstromozás idején nem elégítette ki a törvényes feltételeket.
Az amerikai egyesült államokbeli Pfizer cég 1992-ben bitorlási keresetet indított nigériai szabadalma alapján a Polyking Pharmaceuticals nigériai cég ellen, mert az Dél-Koreából nagy mennyiségben importált Nigériába a Pfizer Piroxicam nevu, gyulladásgátló hatású készítményével azonos, Rosiden elnevezésu terméket. A Bíróság helyt adott Pfizer ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelmének, amelynek alapján az alperesnél írásbeli bizonyítékokat is lefoglaltak; ezek képezték késobb a kártérítési igény alapját. Hosszas huzavona után 1998. január 7-én a Szövetségi Legfelsobb Bíróság az alperest 300 000 dollár kártérítés fizetésére kötelezte.
Egy új rendelkezés szerint lehetoség van arra, hogy védett ipari jogok tulajdonosai a Vámhivatal felügyelete alá tartozó központi nyilvántartó hivatalnál bejegyeztessék, hogy szellemi vagy ipari tulajdonuk lajstromozva van a Panamai Ipari és Szellemi Tulajdoni Hivatalnál. A vámhivatali bejegyzés idotartama megegyezik az eredeti lajstromozáséval. A Vámhivatal Központi Igazgatóságán belül szellemi tulajdon részleget hoznak létre, amely az e téren járatos szakemberekbol és tisztviselokbol áll, és hivataluk a Központi Vámigazgatóság foépületében van. Az ellenorzés megkönnyítése céljából a jogtulajdonosok eredeti mintákat adhatnak e részlegnek. A Vámhivatal Igazgatóságának joga van ahhoz, hogy megtekintsen és/vagy visszatartson az ország területének bármelyik vámegységénél olyan árukat, amelyek iparjogvédelmi vagy szerzoi jogi törvénybe ütköznek. A vámhatóságok a megtekintést véletlenszeruen végzik. Az olyan áruk, amelyek a bejegyzett áruk listáján szerepelnek, lefoglalhatók. A lefoglalt árukat az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani. Az új törvénytol azt várják, hogy jelentosen csökkenteni fogja a hamis árujelzokkel árusított termékek forgalmát.
1998. január 2-tol kezdve kérni lehet gyógyászati vagy állatgyógyászati, valamint növényvédelmi termékekre kiegészíto oltalmi bizonylatot. A kérelmet az elso portugál hatósági engedély megadásától számított 6 hónapon belül vagy - ha a szabadalmat még nem engedélyezték - a szabadalom megadását követo 6 hónapon belül kell benyújtani.
1998. március 1-jével bevezették Romániában az átmeneti (pipeline) oltalmat. Ilyen oltalmat a Párizsi Unió vagy a Világkereskedelmi Szervezet tagországaiban engedélyezett szabadalmak tulajdonosai kérhetnek, ha a szabadalom tárgya vegyi eljárással eloállított anyag, gyógyászati termék, diagnosztikai módszer vagy orvosi kezelés, fertotlenítoszer, élelmiszer, fuszer, új növényfajta, új baktérium- vagy gombatörzs, új állatfajta vagy selyemhernyó. Az oltalom az oltalmi kérelemnek a Román Találmányi Hivatalnál való benyújtási napjával kezdodik, és az alapját képezo szabadalom érvényességének megszünésekor szunik meg. Az oltalmi ido a származási országban való benyújtás napjától számítva legfeljebb 20 év. Átmeneti oltalmat lehet kapni, ha a) b) c) d) Az átmeneti oltalomra vonatkozó bejelentéseket a Román Hivatal a benyújtás napjától számított 3 hónapon belül megvizsgálja abból a szempontból, hogy kielégítik-e a vonatkozó rendelet eloírásait, majd az engedélyezett átmeneti oltalmat meghirdeti a hivatalos lapban, és kiadja az átmeneti oltalomra vonatkozó bizonylatot a szabadalom román fordításával együtt. A Hivatalnak az átmeneti oltalomra vonatkozó határozata ellen a közlés idopontjától számított 30 napon, illetve elfogadott bejelentések esetén a meghirdetés napjától számított 30 napon belül fellebbezést lehet benyújtani a Felülvizsgálati Tanácshoz. E Tanács határozatát a közléstol számított 30 napon belül a Bukaresti Fovárosi Bíróságnál lehet megfellebbezni. Az átmeneti oltalom törlését lehet kérni azon az alapon, hogy az nem elégíti ki a vonatkozó rendeletben eloírt feltételeket. Átmeneti oltalomra vonatkozó kérelmet 1998. március 1-jétol szeptember 1-jéig lehet benyújtani a Román Szabadalmi Hivatalnál.
1997-ben a Szellemi Tulajdon Világszervezetének genfi Nemzetközi Irodájához 54 422 nemzetközi bejelentés érkezett, amelyeket világszerte a Szabadalmi Együttmuködési Szerzodés átvevo hivatalainál nyújtottak be. Ez a szám az elozo évihez képest 15,1%-os növekedést jelent. A legtöbb, 22 736 PCT-bejelentést az Amerikai Egyesült Államokból nyújtották be; utána Németország következik 7436, majd Japán 4845 bejelentéssel. Az 54 422 nemzetközi bejelentés 1 791 471 nemzeti és 130 217 regionális bejelentésnek, az utóbbi szám viszont a regionális szabadalmi rendszerek tagországaiban 1 671 676 szabadalmi bejelentésnek felel meg.
A szaúd-arábiai Szabadalmi Hivatal 1998 elso negyedében kezdte meg a szabadalmi bejelentések vizsgálatát, és március közepéig négy szabadalmat engedélyezett. Jelenleg az 1989-ben és 1990 elején benyújtott bejelentéseket vizsgálja. A vizsgálat megkezdése után a Hivatal kéri a párhuzamos bejelentések kapcsán - különösen az Európai Szabadalmi Hivatal és az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala által - kiadott kutatási jelentések, ill. elovizsgálati végzések és engedélyezett szabadalmak másolatának benyújtását. Ilyen alapon érdemi vizsgálatot végez- nek, és kutatási jelentést adnak ki, adott esetben kérve a leírás és az igénypontok módosítását. Ha a bejelento eleget tett ennek a felhívásnak, a szabadalom engedélyezését meghirdetik a hivatalos közlönyben. A publikálási és engedélyezési illeték befizetése után a szabadalmat engedélyezik. Az engedélyezés meghirdetését követo 90 napon belül felszólalás nyújtható be. Évi illetékeket csak a szabadalom engedélyezésének meghirdetését követoen kell fizetni.
Szlovénia kormánya 1997. december 12-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzokönyvére vonatkozó csatlakozás okmányát. Így a Jegyzokönyv Szlovéniára nézve 1998. március 12-én lépett hatályba. A szlovén kormány 1997. december 12-én a Budapesti Szerzodésre vonatkozó csatlakozás okmányát is letétbe helyezte. Ennek megfeleloen ez a Szerzodés Szlovénia vonatkozásában 1998. március 12-én lépett hatályba.
Tajvanon 1997 májusában a Képviseloház jóváhagyta a védjegytörvény módosítását. Az új törvény eloreláthatólag akkor fog hatályba lépni, amikor Tajvan csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez. Néhány fontosabb módosítást az alábbiakban foglalunk össze. Színek kombinációjából álló jel lajstromozható lesz, ha megkülönbözteto jellegu, vagy ha másodlagos jelentoségre tesz szert. Egy leíró (deszkriptív) kifejezés lajstromozható, ha másodlagos jelentésre tesz szert, de egy általános kifejezés akkor sem válik lajstromozhatóvá, ha ilyen jelentést is szerez. A hatályos törvény szerint nem lajstromozható egy olyan védjegy, amely tisztességtelen verseny céljából lemásol egy másik - lajstromozott vagy lajstromozatlan, hasonló vagy eltéro árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó - védjegyet, ha összetéveszthetoség forog fenn. Ezt a szabályt a közismert védjegyekre vonatkozó alábbi szabállyal helyettesítették: A lajstromozási kérelmet elutasítják, ha a védjegy azonos egy közismert védjeggyel vagy ahhoz hasonló, és fennáll az összetéveszthetoség veszélye. Ezt a szabályt azonban nem alkalmazzák olyan esetekben, amikor a védjegybejelentési kérelmet a közismert védjegy tulajdonosának beleegyezésével nyújtják be.
A) Törökországban a szabadalmi bejelentések számát 1993-tól 1996-ig az alábbi táblázatban adjuk meg. Év Összes szabadalmi Hazai bejelentések 1993 1226 169 1994 1392 148 1995 1731 210 1996 1086 374 Ugyanebben az idoszakban a védjegybejelentések száma az alábbiak szerint alakult: Év Összes védjegybejelentések Hazai védjegybejelentések 1993 15 103 12 178 1994 14 223 11 573 1995 15 781 12 605 1996 21 978 15 948 B) Törökországban a közismert védjegyeket más védjegyosztályokban is csak a közismert védjegy tulajdonosának engedélyével lehet lajstromoztatni. Ha ennek ellenére lajstromoztatnak ilyen védjegyet, az bírósági per útján a lajstromozás napjától számított 5 éven belül töröltetheto. A közismert védjegyek különleges oltalmának bizonyítéka a következo jogeset. Egy török cég kérelmet nyújtott be a közismert "DEXTER" védjegy lajstromozására. A külföldi védjegytulajdonos kérte a lajstromozás törlését, kártérítés megfizetését, a bírósági ítélet meghirdetését és az alperes eltiltását a tisztességtelen versenytol. Az alperes arra hivatkozott, hogy a védjeggyel nem forgalmaz terméket, és kérte a kereset elutasítását. A bíróság arra hivatkozva, hogy a közismert védjegyek a tulajdonos engedélye nélkül nem használhatók, elrendelte a védjegy törlését, a tisztességtelen verseny megszüntetését és az ítélet meghirdetését, de nem ítélt meg kártérítést, mert az alperes még nem hozott forgalomba terméket a védjeggyel. A felperes fellebbezett, de kártérítési igényét ilyen ok miatt a Legfelsobb Bíróság is elutasította. 29. Venezuela
A venezuelai Szabadalmi Hivatal az irodaszerek áruosztályba tartozó STYLO védjegybejelentés elutasítása miatt benyújtott fellebbezés ügyében úgy döntött, hogy a "stylo" szó spanyolul csupán lyukasztógépet jelent, és ezért megváltoztatta a lajstromozási kérelem azon az alapon történt korábbi elutasítását, hogy a védjegy a töltotollak általános nevére vonatkozik.
bejelentések száma
száma
száma
száma