TECHNIKATÖRTÉNET
KÖNYV ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Bevezetés az innovációmenedzsmentbe./Inzelt Annamária - Budapest, 1998. Műszaki Könyvkiadó, Magyar Minőség Társaság. - 323 p. - ISBN 963-16-3012-9.
A maga nemében egyedülálló tankönyvet vehet kezébe az olvasó Inzelt Annamária alkotó szerkesztésében. A Phare támogatás segítségével, tekintélyes szakemberek közreműködésével létrejött mű a technológiamenedzsment problémakörével kapcsolatos tudnivalókat foglalja egységbe, az esettanulmányok gazdag példatárával kiegészítve és ellenőrző kérdésekkel segítve a tárgykör tanulmányozóit. A Technológiamenedzsment című új sorozat első kötete abból a feltételezésből indul ki, hogy a műszaki változások, az innováció közgazdaságtanának oktatása legalább egy szemeszter erejéig része lesz a magyar felsőoktatás tantárgystruktúrájának. Ez az alaptankönyv azzal is elő kívánja segíteni a mikrogazdaság hatékony funkcionálása érdekében nélkülözhetetlen együttműködést a különböző szakemberek között, hogy azonos tankönyvet kínál a közgazdasági, a műszaki, az élelmiszer-gazdasági és orvosi-egészégügyi egyetemek és főiskolák hallgatói számára.
A szerzők a tankönyvet a graduális és posztgraduális kurzusok hallgatóinak szánva abból a feltételezésből indulnak ki, hogy olvasóinak már megvannak az alapismeretei a makro- és mikrogazdaságtanban, műszaki tudományokban. Erre az ismeretanyagra építkezve vezetnek be az innováció közgazdaságtana és a technomenedzsment kérdésköreibe.
A technológiamenedzsment kérdéskörének összetett problematikáját jól érzékelteti az egyes fejezetekben megjelenő tematika, melyet a szakterület kiemelkedő képviselői dolgoztak fel.
A kötet főbb fejezetei:
I. rész
1. Bevezetés az innováció közgazdaságtana és a technomenedzsment fogalomkörébe (Inzelt Annamária)
2. Innovációs elméletek és modellek (Havas Attila)
3. Nemzeti innovációs rendszerek (Inzelt Annamária)
4. A versenyképesség és a menedzsment (Török Ádám)
5. A kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában (Karsai Judit)
6. Technológiai programok elemzése. Technológiánk hatásának vizsgálata, auditálása és előrelátása (Balogh Tamás)
7. Szabadalmak szerepe a gazdaságban. Adalékok a műszaki tudásvagyon gyarapításának és oltalmának gazdaságtanához (Bendzsel Miklós)
8. Az innováció és a vállalati stratégia (Salamonné Huszty Anna)
9. A vállalati szervezet és az innováció (Bőgel György)
10. A minőségügy néhány kérdése ( Mokry J. Ferencné)
II. rész
1. Paradigmaváltás az autóiparban (Havas Attila)
2. Az új technológia kialakítása és menedzselése a CALOREX Rt.-nél (Hoványi Gábor)
3. A műszaki megújulás hatása a stratégiára és a szervezeti változásokra a Vízmű Rt.-nél (Farkas Ferenc)
4. Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése és továbbfejlesztése a teljes körű minőségirányítás felé a Ganz-David Brown Kft.-nél (Lőrincz István)
5. A távközlési ipar átalakulása (Havas Attila)
Az innováció közgazdaságtana, valamint a technológiamenedzsment kialakulása és fejlődése történeti okán a tankönyv fogalomrendszere erősen ipari töltetű. A technikai fejlődés eredményeként azonban az innováció menedzsmentjének problémái a XX. század végén már nem korlátozódnak az iparra, a pénzügyi szektortól az egészségügyig a szolgáltatások számos területén megjelennek.
Az 1. fejezet bevezetést nyújt a technomenedzsment problematikájának egészébe, megadja a legfontosabb fogalmak definícióit és felhívja a figyelmet a kulcselemek, kapcsolatok jelentőségére.
A 2. fejezet az innovációs elméletek és modellek egyes alapfeltevéseit, kérdéseit, módszereit tekinti át, majd az innováció gazdaságtanának alapfogalmait - az innováció és diffúzió típusait, modelljeit - ismerteti.
A 3. fejezet a nemzeti innovációs rendszerek jelentőségét taglalja. Az új műszaki kultúra befogadásában és elterjedésében megfigyelhető különbségek okainak magyarázatát az országok eltérő társadalmi-gazdasági környezetében lelhetjük meg. Mai fogalomrendszerünk szerint az egyes országok nemzeti innovációs rendszereinek a különbözősége volt az alapvető oka az új technika befogadásában, hasznosításában és az új technika által gerjesztett teljesítőképességekben megfigyelhető különbségeknek.
A 4. fejezet a versenyképesség és a technológiamenedzsment kapcsolatát vizsgálja. A versenyképesség a piacgazdaság működési rendszerének egyik alapfogalma, amely arra utal, hogy az egyes piaci szereplők mennyire képesek megfelelni a szabad és korlátozásmentes verseny követelményeinek. A versenyképesség szakszerű vizsgálata mindenekelőtt a piaci folyamatok megértését követeli meg.
A versenyképesség növelésének eszközei közül a vállalati gyakorlatban ma már kulcsszerepe van az innovációnak. A világpiacon sikeres multinacionális vállalatok gazdasági stratégiái igen sokban különböznek egymástól, de egy közös elem megtalálható bennük: az a gondolat, hogy versenyelőnyt csak innováció által lehet elérni.
Az 5. fejezetben megismerhetjük, hogy a kockázati tőke idővel változó tartalma hogyan hatott a korai stádiumban lévő - különösen pedig a műszaki megújulást hordozó - vállalkozások finanszírozására a legfejlettebb kockázatitőke-ágazattal rendelkező országokban. A nyugati tapasztalatok bemutatását a hazai kockázatitőke-ágazat általános leírása követi, különös tekintettel az innováció finanszírozására eddig vállalkozó hazai befektetők körére.
A 6. fejezet a technológiamenedzsment műszaki és gazdasági környezetének állandóan jelenlévő elemét, a kockázatot vizsgálja. Minden műszaki fejlesztés kockázattal jár, és ez annál jelentősebb, minél nagyobb az eltérés a korábbi állapottól. A kockázat minimális, ha a fejlesztés lényege az egyszerű másolás vagy adaptálás, viszont igen nagy lehet az alapkutatáshoz közeli, de radikális innovációs áttörést ígérő fejlesztések esetében. A fejezet igen érdekes részét képezi néhány európai nagyvállalat innovációs szervezetének és stratégiájának bemutatása. A K+F-re legtöbbet fordító 500 európai vállalat jellemzőit ismerhetjük meg az ismertetésből, így a
- finomvegyszerek és gyógyszerek,
- elektronika, informatika és műszeripar,
- villamos és háztartási készülékek gyártása,
- repülőgépgyártás, űrkutatási eszközök, védelmi ipar,
- közúti járműgyártás,
- szerszámgépek és mezőgazdasági gépek,
- mezőgazdaság és élelmiszeripar innovációs szervezetét és innovációs struktúráját. A 7. fejezet a szellemi tulajdon gazdaságban betöltött szerepével és a műszaki alkotások oltalmi rendszereinek - az iparjogvédelem fejlődésének és hatásmechanizmusának - jelentőségével foglalkozik. A verseny, a monopóliumok, a közkincs, az üzletititok-védelem és az utánzás szabadsága alkotta fogalmi háló segít megragadni azt a közeget, amelyben a szabadalmak érvényesülnek. Ezek ismertetése után az új magyar szabadalmi és védjegyjogi szabályozás egyes elemei illusztrálják a gazdasági-technológiai menedzsment döntési helyzetét, feladatait és lehetőségeit az új tudás létrehozásával kapcsolatban.
A 8. fejezet bemutatja, hogyan irányítható és támogatható a stratégia segítségével a vállalatoknál az innovációs tevékenység, a stratégiai vezetés gazdag eszköztárának alkalmazásával miképpen lehet módszeresen keresni az újítási lehetőségeket, miként lehet felmérni az adott lehetőségek kihasználásának esélyeit és kockázatát és integrálni, fókuszálni a vállalati cselekvéseket az innováció megvalósulása érdekében.
A 9. fejezet a szervezeti struktúra és az innovációs tevékenység intenzitása, eredményessége közötti szoros összefüggésre mutat rá, következésképp egy vezető a szervezési eszközökkel sokat tehet annak érdekében, hogy vállalata innovációs képessége javuljon, az innovációs folyamatok eredményesebbek, hatékonyabbak legyenek. A vállalati szervezeti rendszerek kialakításánál az innovációs képességen kívül számos más tényező - hatalom, környezet, profil, földrajzi helyzet - is szerepet játszik.
A fejezet függelékei fontos információkat tartalmaznak egy-egy nemzetközileg is ismert nagyvállalat innovációs tevékenységéről: a Chevron (USA), a NEC (Japán) és a Chrysler (USA) példái sokatmondóak.
A 10. fejezet az innovációhoz, a műszaki fejlesztéshez és a technológiapolitikához szorosan kötődő makro- és mikroszintű minőségügy, ezen belül a az állami minőségügyi műszaki szabályozás, a vállalati minőségbiztosítás, és az ezek érvényesüléséhez szükséges minőségügyi infrastruktúra kérdéseit tárgyalja. A minőségbiztosítás a piaci versenyben való pozícionálás eszköze, a folyamatos helytállás képességét erősíti a vállalatok és nemzetgazdaságok között egyaránt.
A tankönyv második része esettanulmányokat közöl az ipar és a szolgáltatások különböző területeiről, hazai és külföldi vállalatok tevékenységének elemzésével.
1. esettanulmány: Paradigmaváltás az autóiparban. Az autóiparban uralkodó - majd más iparágakban is elterjedő - termelési rendszerek, azaz sorrendben a kézműves-kisipari, a fordista tömegtermelési rendszer majd a Toyota-módszer legfontosabb jellemzőit ismerteti, illetve a Magyarországon letelepedett két legfotosabb autógyár, a Suzuki és az Opel Hungary eddigi fejlődését és kisugárzó hatását elemzi.
2. esettanulmány: Az új technológia kialakítása és menedzselése a CALOREX Rt.-nél. A hetvenes években Jugoszlávia egyik legnagyobb mosógépgyártó vállalata a '90-es években a KGST-piac összeomlása után termékszerkezet-váltással, innovációval, termékfejlesztéssel és a vállalati struktúra átalakításával talpon tudott maradni és piacot nyert.
3. esettanulmány: A műszaki megújulás hatása a stratégiára és a szervezeti változásokra a Vízmű Rt.-nél. A vállalat tulajdonosait a társaság létrehozásában az a cél vezérelte, hogy vagyoni hozzájárulással olyan vállalkozást hozzanak létre, amely alkalmas a közszolgálati tevékenységként meghatározott feladatok üzletszerű, közös tevékenység útján történő megvalósítására. A folyamat kulcseleme: a változás. Ebből következően a tulajdonosok és a menedzsment legfontosabb feladata a változások hatékony működtetése a társasági stratégiából fakadó követelményeknek megfelelően.
4. esettanulmány: Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése és továbbfejlesztése a teljes körű minőségirányítás felé a Ganz-David Brown Kft.-nél. A vállalat olyan nagy múltú, a hazai gépgyártásban vezető szerepet játszó vállalat, amely az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetését figyelemre méltóan rövid idő alatt tudta megoldani. A példán keresztül jól érzékelhető, hogy a szabvány bevezetése nem elsősorban pénzkiadás, hanem elhatározás, vezetői és dolgozói állhatatosság kérdése a rendszer bevezetése idején, amely átsegítheti a vállalatot a holtpontokon, hozzájárulhat a vállalat megújulásához, és támogatja a vállalat innovációs folyamatait.
5. esettanulmány: A távközlési ipar átalakulása. A digitális forradalom megoldhatatlan feladat elé állította a KGST-tagországokat. Bár próbálkoztak saját digitális központok közös fejlesztésével, az erőfeszítésekből nem lett gyártható termék, idővel a KGST is megszűnt. Az esettanulmány azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak a berendezésgyártók a gyökeresen megváltozott működési feltételekhez, s az alkalmazkodási folyamatban milyen szerepet játszott az innováció. Az elemzés forrásai a szakágazati adatok, vállalati szakemberekkel készített interjúk és a szakirodalom.
A technológiamenedzsment sikeressége azon múlik, hogy az erre a feladatra vállalkozók szert tesznek-e interdiszciplináris műveltségre, gondolkodásra.
A hézagpótló mű mind a felsőoktatás hallgatói, mind az érdeklődő szakemberek számára haszonnal forgatható összefoglalást nyújt a szakterületről.
A fejezetek végén található ellenőrző kérdések segítenek a téma feldolgozásában, ugyanott található gazdag forrás- és ajánlott irodalom bibliográfia. A kötetet jól használható tárgyszó index egészíti ki.
Bakos Éva