TANULMÁNYOK
DR. MILLISITS ENDRE
A Bécsi Osztályozás, az ábrás védjegyek kutatásának segédeszköze
A Bécsi Osztályozás rövid története
A Bécsi Osztályozás felülvizsgálata
A Bécsi Megállapodás jogi hatálya és értelmezése
A Bécsi Osztályozás felépítése és használatának gondolatmenete
A Bécsi Megállapodás jövője
A Bécsi Osztályozás alkalmazása Magyarországon
A Bécsi Osztályozás rövid története
A Párizsi Uniós Egyezmény megkötése után nem sokkal már megfogalmazódott az igény a védjegyek különböző szempontú osztályozására annak érdekében, hogy egyrészt megkönnyítsék a védjegyállomány áttekinthetőségét, kezelhetőségét, másrészt megkönnyítsék a védjegyeljárások során az egyes lajstromozásokra vonatkozó adatok megkeresését, kutatását.
Az első ilyen nemzetközi osztályozást, az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodást az 1957. júniusi nizzai diplomáciai konferencián hozták létre. A Megállapodás 1961. április 8-án lépett hatályba.
A védjegyekről való tájékozódás, a kutatás érdekében ebben az időben szokásos volt betűsoros kartotékrendszerek vezetése. Sok gondot okozott azoknak a védjegyeknek a nyilvántartása és kutatása, amelyek ábrás elemet (is) tartalmaztak. Ha betű vagy szó is szerepelt az ábra mellett, a betűsorba besorolás nem okozott nehézséget (általában). Ha azonban betű egyáltalán nem szerepelt, ezeknek a védjegyeknek csupán a védjegyjogosult neve szerinti nyilvántartása, illetve kutatása volt lehetséges. (Ha a jogosult neve változott, vagy a védjegyet másra ruházták át, a védjegykarton helye is megváltozott.)
Ilyen feltételek mellett szinte lehetetlen volt olyan keresőkérdések eredményes megválaszolása, amelyek kizárólag az ábrára vonatkoztak (pl. hány védjegy ábrázol kutyát és melyek ezek).
A Párizsi Uniós Egyezmény több tagállama kérte az 1960-as évek folyamán a Szellemi Tulajdon Oltalmának Egyesült Nemzetközi Irodáját (BIRPI) - a a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) jogelődjét -, hogy jöjjön létre a védjegyek (és védjegybejelentések) ábrás elemeinek nemzetközi osztályozása is.
Ennek nyomán a BIRPI Unióközi Koordinációs Bizottsága keretében szakértői bizottság alakult, amely kidolgozta az osztályozás tervezetét.
Magát a Bécsi osztályozást a Bécsi Diplomáciai Konferencián 1973. június 12-én aláírt megállapodás hozta létre.
A Megállapodás 13. cikkének (1) bekezdése szerint az első öt ország vonatkozásában, amely megerősítési vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte, három hónappal azon időpont után lép hatályba a Megállapodás, amikor az ötödik ilyen okiratot letétbe helyezték.
A Megállapodáshoz sokáig egyetlen ország sem csatlakozott. Az egyezmény hatályba lépése 1985 októberében csak azután következett be, hogy a Bécsi Megállapodást 1985. október 1. napjával módosították. 1985. augusztus 9-én ugyanis Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Svédország és Tunézia helyezte letétbe a megfelelő okmányokat.
Valószínűleg a szakértői bizottság 1996. októberi ülésén elfogadott módosításoknak köszönhető a csatlakozások újabb hulláma: Törökország (1996. január 1.), Trinidad és Tobago (1996. március 20.), Guinea (1996. november 5.), Lengyelország (1997. március 4.), Kuba (1997. július 18.), Moldovai Köztársaság (1997. december 1.), Románia (1998. június 30.), Kirgízia Jelenleg tehát a Bécsi Megállapodásnak 14 állam a részese (1999. A Bécsi Osztályozás felülvizsgálata
A Bécsi Megállapodás gondoskodik egy szakértői bizottság felállításáról, amelyben a Külön Unió valamennyi országa képviselteti magát (5.cikk (1) bekezdés).
A szakértői bizottság
A szakértői bizottság minden egyes tagállama 1-1 szavazattal rendelkezik.
A szakértői bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz 4/5-ös többség kell. Bár ezt a Bécsi Megállapodás szövege kifejezetten nem tartalmazza, a Nizzai Megállapodással összhangban módosításon a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból (alosztályból) a másik osztályba (alosztályba) való áthelyezését, vagy új kategória/osztály/alosztály létesítését kell érteni.
Az ideiglenes szakértői bizottság már a Megállapodás aláírása előtt, 1973. június 8-án megalakult. 1975-1976-ban jelentős módosításokat fogadtak el, amelyeket 1977-ben öntöttek formába az ideiglenes osztályozás közzétélével.
A Megállapodás hatálybalépését követően a szakértői bizottság 1987-ben tartotta első, 1992-ben a második és 1996-ban a harmadik ülését.
Az osztályozás első kiadása 1973-ban, a második 1988-ban, a harmadik 1993-ban, míg a hatályos negyedik kiadás 1997-ben jelent meg.
Az 1998. január 1-jétől hatályos 4. kiadás alapján a Megállapodás és az Osztályozás magyar szövegét a Magyar Szabadalmi Hivatal 1999-ben adta ki a Szellemi Tulajdon Világszervezetével közösen. (Korábban a magyar fordítás kiadatlan segédeszközként állt rendelkezésre a hivatali munkában,valamint az ügyfélszolgálat során.)
Mivel a védjegybejelentésekben a Bécsi Osztályozás szerinti megfogalmazások nem kerülnek feltüntetésre, a Nizzai Megállapodás háromnyelvű kiadványával szemben itt elegendő volt a magyar fordítás közzététele.
A Bécsi Megállapodás jogi hatálya és értelmezése
A Megállapodás lényege az, hogy tagországai az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény keretén belül külön uniót hoztak létre az ún. Bécsi Osztályozásnak a védjegyek ábrás elemeinek osztályozásánál való alkalmazásáról.
A Bécsi Megállapodás valamennyi tagországa védjegyek lajstromozásánál a Bécsi Osztályozást köteles alkalmazni alapvető osztályozási rendszerként vagy kiegészítő osztályozásként. Köteles továbbá a kategóriák és osztályok sorszámát védjegylajstromozásra vonatkozó hivatalos dokumentumaiban és közleményeiben feltüntetni, amelyek az adott védjegyre vonatkoznak. Nem köteles viszont az a tagállam az összes alosztályt vagy közülük néhányat a védjegy-lajstromozási vagy -megújítási okiratokban vagy közleményekben feltüntetni, amely a részéről történt aláírás során, illetve a megerősítő vagy csatalakozási okmány letétbe helyezésekor ilyen nyilatkozatot tesz. Ezzel a fenntartással élt például csatlakozásakor Lengyelország.
A Bécsi Megállapodás részes államain túl a Bécsi Osztályozást kötelezően alkalmazzák a WIPO Nemzetközi Irodájában, a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás, valalmint a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv alapján történő lajstromozáskor.
A Bécsi Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerint a nemzetközi osztályozás jogi hatályát - a jelen Megállapodás által előírt követelményektől függően - a Külön Unió országai határozzák meg. A nemzetközi osztályozás nem kötelezi a szerződő országokat a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása tekintetében.
Lényegében a védjegy oltalmi köre (a védjegyoltalom terjedelme) magából a megjelölésből és az árujegyzékéből tevődik össze, a Bécsi Osztályozás szerinti besorolás tisztán morfológiai, az oltalmi körre nincs befolyással.
Nem kötelesek például a részes államok joggyakorlatukban összetéveszthetőségig hasonlónak tekinteni két vagy több, ábrás elemet tartalmazó megjelölés csupán abból az okból, hogy a Bécsi Osztályozás szerinti azonos kategóriába, osztályba avagy alosztályba tartoznak az ábrás elemek. És viszont: nem akadálya két vagy több, ábrás elemet tartalmazó megjelölés összetéveszthetőségig való hasonlóságának megállapítása olyan esetben, ha az adott ábrák a Bécsi Osztályozás szerinti különböző kategóriába, osztályba avagy alosztályba tartoznak.
A Bécsi Osztályozás felépítése és használatának Az osztályozás - szemben a Nizzai Osztályozással - hierarchikus rendszert képez. Az általánostól a különös felé haladva valamennyi ábrás elemet kategóriákba, osztályokba és alosztályokba sorol.
Az osztályozást magyarázó megjegyzések egészítik ki, amelyek mindig az adott egységnél kerülnek feltüntetésre.
Az alosztályoknak két fajtája van: a fő alosztályok és a kiegészítő alosztályok. A kiegészítő alosztályokat voltaképpen magukba foglalják a fő alosztályok, azonban a kiegészítő alosztályokra valamely, a védjegykutatás során hasznosnak tekinthető csoportosítás érdekében van szükség.
A Bécsi Osztályozás 4. kiadása szerint 29 kategória 144 osztályt és 1634 alosztályt foglal magába. A hierarchikus jelölést biztosítja, hogy a teljes jelzet a kategória számából - ponttal elválasztva -, az osztály sorszámából - és ismét ponttal elválasztva -, az alosztály sorszámából áll. A ROMARIN CD adatbázisban való kutatásnál az alosztály sorszáma *-gal helyettesíthető, "csonkolható".
A Bécsi Osztályozás felépítése a következő:
1. Útmutató a felhasználónak
2. A kategóriák jegyzéke
3. A kategóriák és osztályok jegyzéke magyarázó megjegyzésekkel
4. A kategóriák, osztályok és alosztályok jegyzéke magyarázó megjegyzésekkel
Az osztályozás használatának megkezdése előtt alapvetően fontos, hogy a felhasználó megismerkedjen az Előszóval (5. oldal), a Bécsi Osztályozás alkalmazására vonatkozó ajánlásokkal (15. oldal) és az Általános megjegyzésekkel (16. oldal).
Az osztályozás alkalmazása közben a felhasználónak szigorúan tartania kell magát a magyarázó megjegyzésekhez és az abban foglalt hivatkozásokhoz.
Az osztályozás a következő három fejezetből áll:
(1) A kategóriák jegyzéke (18. oldal), amely gyors eligazítást nyújt az osztályozásban szereplő kategóriákról.
(2) A kategóriák és osztályok jegyzéke, magyarázó megjegyzésekkel (19-24. oldal), amely vázolja az adott kategória alá tartozó osztályokat és lehetővé teszi az adott ügyben szükséges, leginkább megfelelő osztály kiválasztását.
(3) A kategóriák, osztályok és alosztályok jegyzéke magyarázó megjegyzésekkel (17-104. oldal), amely a kategóriákról, osztályokról és alosztályokról szóló magyarázó megjegyzésekben foglalt információk segítségével lehetővé teszi annak végleges meghatározását, hogy a vonatkozó ábrás elem hová osztályozandó.
A kategóriára vonatkozó magyarázó megjegyzések irányadóak valamennyi osztályra még akkor is, ha nem kerülnek minden egyes esetben megismétlésre.
Az osztályok a kategóriák sorrendjében vannak feltüntetve, és minden egyes osztály után az alá tartozó alosztályok következnek.
A számjelkód előtt feltüntetett "A" betűvel megjelölt alosztályok kiegészítő alosztályok, amelyek a fő alosztályokban foglalt ábrás elemeket csoportosítják egy specifikus kritérium szerint. Az "A" betűnek azonban nem kell megjelennie a védjegy ábrás eleméhez kapcsolt számjelkódban a kódolásnál.
Az ábrás elemek példáit a 105-126. oldalak tartalmazzák, kizárólag tájékoztatási célból, ennélfogva nem képezik az osztályozás részét.
A fenti felépítés mellőzhetővé teszi a betűrendes jegyzéket.
Az osztályozás felhasználásának modellje egy-egy ábrás elem besorolása tekintetében a következő.
a) Megnézzük, szerepel-e valamely kategória alatt a kategóriák jegyzékében.
Ha igen, akkor megnézzük a kategóriák és osztályok jegyzékében. Ha megtaláltuk az osztályjelzetet, célszerű továbblapozni a kategóriák, osztályok és alosztályok jegyzékéhez és ott kikeresni a szükségesnek látszó egy vagy több alosztályt.
b) Ha nem találjuk a kategóriák jegyzékében a keresett kifejezést, úgy keressük ki azt a kategóriát, amelynek meghatározása alá tartozhat a keresett kifejezés.
Például a "kitüntetések" keresésénél a 24. kategória lesz a megfelelő ("Címerek, érmék, emblémák, jelképek") és végül a 24.5.20 kiegészítő alosztály ("Rendjelek, érdemrendek").
c) Ha nem tudjuk azonosítani az ábrás elemet valamely tárgy, lény, jelenség nevével, akkor elvontabb kategóriákat kell keresnünk. Ezek az osztályozás végén szerepelnek. A 25. kategória a díszítőelemek, díszes felületek vagy hátterek, a 26. kategória a mértani ábrák és testek, míg végül a 29. kategória a színek. Mivel a védjegynek grafikailag ábrázolható megjelölésből kell állnia, ezen kategóriák valamelyike bizonnyal alkalmazható bármely, egyébként azonosíthatatlannak tűnő ábrára.
Jelenleg teljes körűen a Magyarországon hatályos nemzetközi uniós védjegyek kutathatók a Bécsi Osztályozás kódjai alapján. Ezeknél a kódolást a WIPO genfi Nemzetközi Irodája végzi el és feltünteti a védjegy lajstromívén, valamint közzétételekor.
A Nemzetközi Iroda arra törekszik, hogy a lehető legtöbb kódot feltüntesse, különösen komplex, számos elemből álló ábra esetén.
A gyakorlatban inkább a kutatás szempontjai a fontosak. A cél az, hogy lehetőleg valamennyi azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonlónak minősíthető védjegy feltárható legyen. A várt találati halmazt viszont célszerű optimalizálni. (Nem feltétlenül előnyös, ha mondjuk 200 találatunk van.) Fontos ezért a megfelelő kódok használata (nem feltétlenül az összes kódé!). Előfordul például, hogy az ábrás védjegy feliratot is tartalmaz, azonban ezt az elemet célszerűbb szóvédjegyként kutatni.
A Bécsi Megállapodás jövője
A fentiekből is láthatóan a Bécsi Osztályozás alapvetően bevált a gyakorlatban és rugalmassága következtében képes lépést tartani mind a társadalmi változásokal, mind a műszaki-gazdasági fejlődéssel. A Megállapodás népszerűségének terjedéséhez feltétlenül hozzájárul az a tény, hogy a Nemzetközi Iroda az osztályozást használja és a ROMARIN CD kiadvány, valamint a WIPO Internet-címéről elérhető MADRIDEXPRESS adatbázis útján a nemzetközi lajstrom adatai iránt érdeklődők számára is lehetővé teszi az ábrás elemek szerinti kutatást az osztályozás alkalmazásával. Számolni lehet azzal, hogy - a Nizzai Megállapodáshoz hasonlóan - több ország, illetve szervezet fogja alkalmazni az Osztályozást, mint ahány állam ténylegesen a Megállapodás részesévé válik.
A Bécsi Osztályozás alkalmazása Magyarországon
Hazánk nem részese a Bécsi Megállapodásnak. A Magyar Szabadalmi Hivatal azonban az aktív felhasználók közé tartozik, tekintettel a ROMARIN adatbázis széles körű használatára.
A Bécsi Osztályozás szerinti kódok nem jelennek meg a Hivatal védjegy-adatbázisaiban, jelenleg folynak a munkálatok valamennyi hatályban levő nemzeti lajstromozású védjegy ábrás elemeinek beosztályozására. A Magyar Szabadalmi Hivatal számítógépes nyilvántartásaiban ezek az adatok a nyilvánosság számára is hozzáférhetők lesznek.
A Bécsi Osztályozás 1998. január 1-jétől hatályos 4. kiadásának magyar szövege a Magyar Szabadalmi Hivatal kiadásában rendelkezésre áll mind a hivatali munkában, mind ügyfeleink és az érdeklődők számára.