NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadlmi, használati minta- és védjegyjog területéről
Egyes amerikai ügyvivők azt ajánlják, hogy egy nemzetközi (PCT) bejelentés nemzeti szakaszának megindításakor az Amerikai Egyesült Államokban folytatólagos bejelentést nyújtsunk be a nemzeti szakasz szokásos megindítása helyett. A folytatólagos bejelentésre engedélyezett szabadalom ugyanis a szabadalmi törvény 102(e) szakasza alapján vizsgált újdonság szempontjából a korábbi nemzetközi bejelentés elsőbbségét élvezi, míg a nemzeti szakasz megindítása után engedélyezett szabadalom csak az amerikai bejelentés napjának elsőbbségét élvezi a 102(e) szakasz szerinti újdonság elbírálásakor. Ez az utóbbi szakasz lényegileg azt mondja ki, hogy nem új egy találmány, ha már leírták olyan szabadalomban, amelyre vonatkozó bejelentést egy másik személy az Amerikai Egyesült Államokban már benyújtott, mielőtt a találmányt a bejelentő feltalálta.
A fentiekből következik, hogy egy nemzetközi bejelentés nemzeti szakaszának megindítására rendelkezésre álló, az elsőbbség napjától számított 30 hónap határidő lejárta előtt az Amerikai Egyesült Államokban előnyösebb lehet folytatólagos bejelentést benyújtani, mert az a nemzetközi bejelentés benyújtási napjának elsőbbségét élvezi. Ezt az előnyt olyan esetekben célszerű kihasználni, amikor egy másik szabadalom vagy szabadalmi bejelentés veszélyeztetheti saját bejelentésünk újdonságát.
Folytatólagos bejelentés benyújtásakor be kell nyújtani a nemzetközi kutatási jelentést és az elsőbbségi irat hiteles másolatát is, mert a Nemzetközi Iroda nem mindig továbbítja ezeket az Amerikai Hivatalnak.
Ausztriában 1999. február 1-jén módosított szabadalmi törvény lépett hatályba. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Az újdonságvizsgálat során nemcsak szabadalmaknál, hanem használati mintáknál is a teljes kiterjesztésű technika állását veszik figyelembe.
Egy benyújtott szabadalmi bejelentésből vagy engedélyezett szabadalomból használati minta bejelentést lehet leágaztatni elsőbbség igénylése mellett. A leágaztatott bejelentés sorsa független a benyújtott vagy engedélyezett szabadalmi bejelentés, illetve szabadalom sorsától.
Egy európai szabadalmi bejelentés átalakítható osztrák használati minta bejelentéssé.
Ezentúl nincs lehetőség arra, hogy titkos szabadalmat engedélyezzenek, vagyis minden szabadalmi bejelentést közzétesznek.
Dél-Afrika kormánya 1998. december 16-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően Dél-Afrika 1999. március 16-án a PCT 100. tagországává vált. Ettől az időponttól kezdve Dél-Afrikát nemzetközi bejelentésekben meg lehet jelölni és ki is lehet választani.
A szuwoni Kerületi Bíróság a dél-koreai szabadalmi joggyakorlatban mérföldkövet jelentő döntést hozott egy szabadalombitorlási perben, mert egy dél-koreai cég ellen egy külföldi cég által folytatott bitorlási perben az ekvivalenciaelv figyelembevételével a külföldi fél javára döntött.
A bitorlási pert az Astra AB (a továbbiakban: Astra) indította a Han Mi Pharmaceutical Co., Ltd. (a továbbiakban: Han Mi), egy nagy dél-koreai gyógyszergyártó cég ellen. A per alapját az képezte, hogy mindkét cég forgalmazta a gyomorfekély-ellenes orális omeprazol készítményt, amelynek eredeti kifejlesztője az Astra volt, és e készítményével világszerte jelentős kereskedelmi sikert ért el. Astra az omeprazolra és az azzal előállított gyógyászati készítményre a legtöbb országban termékszabadalmat kapott; Dél-Koreában a szabadalmi bejelentés benyújtásának időpontjában azonban még csak eljárásoltalmat igényelhetett, mert a termékoltalmat csak később, 1987. július 1-jén vezették be. Emiatt Astra Dél-Koreában az omeprazol-készítmény gyártási eljárására kért szabadalmi oltalmat, amely három lépésből állt:
a) az omeprazol elegyítése egy lúgosan reagáló vegyülettel;
b) az így kapott mag bevonása egy belső réteggel; és
c) a magra és a belső rétegre egy külső bevonat felvitele.
Erre a bejelentésére Astra 1992. október 1-jén kapott szabadalmi oltalmat, mert a Szabadalmi Hivatal egy versenytárs cég felszólalása ellenére elismerte az eljárás újdonságát és találmányi szintjét.
Astra orális készítménye Dél-Koreában is nagy kereskedelmi sikert ért el. Ezt látva számos dél-koreai cég is piacra lépett az omeprazolkészítmény saját változatával. Az egyik ilyen cég volt Han Mi, amely szintén benyújtott egy szabadalmi bejelentést az omeprazolkészítmény gyártási eljárására, és bár Astra felszólalt ellene, Han Mi is szabadalmat kapott, és a dél-koreai omeprazolpiacon Astra legfőbb versenytársává vált. Han Mi azt a meggyőződését nyilvánította ki, hogy szabadalmazott eljárása különbözik Astra szabadalmazott eljárásától, mert egy olyan bázikus aminosavat (L-arginin) használ az omeprazol-mag stabilizálására, amely Astra szabadalmában nincs konkrétan kinyilvánítva. Erre hivatkozva Han Mi azt állította, hogy gyártási eljárása nem ütközik Astra szabadalmába.
Astra 1993. április 30-án ideiglenes intézkedést kért a szuwoni Kerületi Bíróságtól. E kérelem elbírálásakor a döntő kérdés az volt, hogy Han Mi stabilizálószere, az L-arginin az Astra szabadalmában meghatározott "lúgosan reagáló vegyület"-nek tekinthető-e. A bíróság 1994. szeptember 26-án hozott döntése Astrára nézve kedvezőtlen volt, mert megállapította, hogy az L-arginin használata stabilizáló anyagként Astra szabadalmában nincs kinyilvánítva.
E kedvezőtlen döntés kézhezvétele után Astra fellebbezést nyújtott be, de amikor Han Mi is szabadalmi oltalmat kapott gyártási eljárására, Astra visszavonta a fellebbezést, és helyette 1995. október 4-én Han Mi ellen "tartós intézkedést" kérő pert indított a szuwoni Kerületi Bíróságon. A döntő kérdés itt is az volt, hogy az L-arginin lúgosan reagáló vegyületnek tekinthető-e.
Han Mi azzal érvelt, hogy az eljárására engedélyezett szabadalmi oltalom kizárja a bitorlást Astra szabadalmával szemben; emellett Astra szabadalma érvénytelen, mert csupán ismert technológiai lépések kombinációja. Azt is kérte, hogy Astra szabadalmát korlátozzák a leírásban és az igénypontokban konkrétan kinyilvánított, lúgosan reagáló vegyületekre. Azzal is érvelt, hogy az omeprazol-mag L-argininnal való stabilizálása olyan előnyöket biztosít, amelyek a technika állása alapján nem voltak várhatók.
Válaszában Astra azzal érvelt, hogy az L-arginint a saját szabadalma leírásában kinyilvánított "lúgosan reagáló vegyület"-nek kell tekinteni mind a technika állása, mind az ipari gyakorlat alapján. További érvelése szerint még ha az L-arginin nem lenne is a szabadalmában kinyilvánított "lúgosan reagáló vegyületek" körébe esőnek tekinthető, az igénypontokban és a leírásban ismertetett, lúgosan reagáló vegyületek helyettesítése L-argininnel szakember számára kézenfekvő változat lenne.
Astra 1995. április 25-én megsemmisítési eljárást is indított Han Mi szabadalma ellen. A Dél-Koreai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa 1997. szeptember 30-án megsemmisítő határozatot hozott, megállapítva, hogy az omeprazol-mag stabilizáló anyagaként L-arginin használata kézenfekvő választás volt a technika állásának - ide értve Astra szabadalmát is - ismeretében. A Tanács azt sem látta bizonyítottnak, hogy az L-arginin használata váratlan előnyt jelentene.
Ez a határozat kedvezően befolyásolta ugyan Astra helyzetét, de nem bírt kötelező erővel a tartós intézkedésre vonatkozó perben.
Az utóbbi perben a bíróság 1998. április 16-án szóbeli meghallgatást tartott, majd június 11-én kihirdette szóbeli határozatát, amely Astrára nézve volt kedvező: megállapította ugyanis, hogy Han Mi gyártási eljárása Astra szabadalmának bitorlását jelenti; emellett Astra kérelme alapján elrendelte Han Mi bitorló tevékenységének megszüntetését és az általa gyátott kész és félkész bitorló termékek megsemmisítését is.
A Bíróság ítélete szerint Astra szabadalmát három alkotóelem szerves kombinációjára engedélyezték, ezért az, hogy L-arginint kinyilvánítottak-e benne, kevésbé fontos, mint az a kérdés, hogy az Astra szabadalmában megtestesült műszaki megoldást Han Mi bitorolta-e. E kérdésre a Bíróság azt a választ adta, hogy Astra találmányi gondolatának alapelemei megtalálhatók Han Mi gyártási eljárásában.
Továbbmenve a Bíróság megállapította, hogy Astra szabadalma nem nyilvánítja ki az L-arginint mint stabilizálószert, ezért nem forog fenn szó szerinti bitorlás. Arra tekintettel azonban, hogy Astra egyértelműen bizonyította: a technika állása alapján kézenfekvő volt az L-arginin használata, azt ekvivalensnek kell tekinteni az Astra szabadalmában kinyilvánított stabilizálószerek használatával. Emellett Han Mi nem bizonyította az L-arginin használatából eredő kedvező hatást, vagyis e vegyület használatának hatása nem volt több annál, mint amit a technika állása alapján várni lehetett. E tények alapján a Bíróság arra a megállapításra jutott, hogy Han Mi gyártási eljárása ütközik az Astra szabadalma szerinti eljárással.
Han Mi fellebbezést nyújtott be, így az ügy végleges kimenetele még nem ismert. Ennek ellenére a szuwoni Kerületi Bíróság döntése fontos precedenst szolgáltat az ekvivalenciaelv dél-koreai alkalmazásához.
A) Az Egyesült Arab Emirátusok kormánya 1998. december 10-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT) való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően az Egyesült Arab Emirátusok 1999. március 10-én a PCT 99. tagországává vált. Ettől az időponttól kezdve az Egyesült Arab Emirátusokat nemzetközi bejelentésekben meg lehet jelölni és ki is lehet választani.
B) Az Egyesült Arab Emirátusok kormánya aláírta az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozást (TRIPS), és csatlakozni kíván a Kereskedelmi Világszervezethez. Ennek következtében az ország kormánya tervezetet dolgoztatott ki a szabadalmi törvény módosítására, mert a jövőben oltalmat kívánnak biztosítani gyógyszerekre és gyógyászati termékekre is, amelyek jelenleg ki vannak zárva a szabadalmi oltalomból.
6. Európai Szabadalmi Egyezmény
Az Európai Szabadalmi Hivatal Tanácsadó Testülete 1999. január 19-én úgy döntött, hogy a nyolc csatlakozásra váró ország, így Magyarország számára is a csatlakozási lehetőséget 2002. július 1-jétől nyitja meg. Ez az időpont másfél évvel későbbi az 1998-ban közölt, 2001. január 1-jei időpontnál.
Az Európai Szabadalmi Hivatalnál fizetendő illetékek 1999. július 1-jétől az alábbi módon tovább csökkennek:
- a kutatási díj összege 1350 DEM-re (1700 DEM-ről),
- a nemzetközi kutatási díj összege 1800 DEM-re (2200 DEM-ről),
- a megjelölési díjak maximális összege 1050 DEM-re (2700 DEM-ről), mert a hét országot meghaladó megjelölésekért nem kell díjat fizetni.
A) Az Európai Bizottság 1999. február 12-én közzétette azt a tervét, amely lehetővé tenné, hogy egyetlen szabadalmi bejelentéssel lehessen az Európai Unió 15 tagállamára érvényes oltalmat szerezni. Egyúttal azt is közölték, hogy a számítógép-szoftverprogramokra vonatkozó találmányok szabadalmi oltalmára is javasolni fognak irányelveket.
Egy 1999. február 15-i sajtókonferencián Mario Monti, belső piaci biztos (Internal Market Commissioner), akinek a hivatala fogja kidolgozni a vonatkozó irányelveket, az alábbi kijelentést tette: "Ez a következetes eljárásmód lefekteti egy olyan európai unióbeli szabadalmi oltalom alapjait, amelyet könnyebben és olcsóbban lehet szerezni, mint jelenleg. ... Ez elő fogja mozdítani a beruházást és az innovációt. Politikai elsőbbséget biztosítunk egy olyan egységes szabadalom bevezetésének, amely az Európai Unióban érvényes."
Az Európai Bizottság szerint az egyetlen szabadalmi bejelentésen alapuló szabadalom egyidejűleg fog érvényesülni az Európai Szabadalmi Hivatal által és a nemzeti hivatalok által engedélyezett szabadalmakkal, és nemcsak lényegesen meg fogja könnyíteni az egységes piacon belüli szabadalmi jogok kezelését, hanem egyszerűsíteni is fogja a szabadalmi jogok érvényesítését.
Az Európai Bizottság által az Európai Unióban érvényes egységes szabadalmi bejelentés megalapozásához tervezett főbb rendszabályok a következők:
- rendelkezés olyan európai uniós szabadalom megalkotására, amely egyetlen bejelentés alapján az Európai Unió területén azonnal hatályba lépne;
- 1999. júniusáig megalkotandó irányelv a számítógép- szoftverprogramokra vonatkozó találmányok szabadalmazási feltételeinek harmonizálására;
- közlemény, amely megvilágítja, hogy a szabadalmi ügyvivők miként hasznosíthatják az intézményi szabadságra és a szolgáltatási szabadságra vonatkozó európai uniós szabályokat;
- tervezet kidolgozása a nemzeti szabadalmi hivatalok által az innováció előmozdítása érdekében tett erőfeszítések támogatására;
- eljárás, amelynek segítségével az Európai Unió csatlakozhat a Müncheni Egyezményhez, valamint rendszabályok a csökkentett illetékek megalapozásához;
- közlemény annak elősegítésére, hogy a feltalálók, kutatók, valamint kis- és középméretű vállalatok jobban megismerjék a szabadalmi jogot;
- európai konferencia összehívása annak érdekében, hogy biztosítást lehessen kötni a szabadalmakkal kapcsolatos perköltségekre.
B) Az Európai Parlament 1998. október 13-án jóváhagyta a minták és modellek oltalmára vonatkozó, 98/71/CE sz. irányelveket. Ezt a jóváhagyást hosszú előkészület és vita előzte meg, főleg az egyes tagországoknak az ún. "javítási cikkely"-ről alkotott eltérő nézetei miatt.
Hasonlóan az Európai Unió védjegyirányelveihez, a minta- irányelvek kidolgozásának is az volt a célja, hogy az egyes országok mintatörvényeit a szükséges legkisebb mértékben harmonizálják, vagyis nem törekedtek teljes harmonizálásra. Így az egyes országok nemzeti törvényhozása szabadon rendelkezhet a lajstromozásról, a megújításról, a szankciókról, az oltalmi jogok megsemmisítéséről, valamint a végrehajtási szabályokról.
A 7. és a 16. szakasz kimondja, hogy az irányelvek nem zárják ki, hogy az Európai Unió egyes tagországai a mintákra és modellekre eltérő nemzeti szabályozást alkalmazzanak, amely például a védjegytörvény vagy a szerzői jogi törvény alapján biztosítja az ilyen oltalmat.
Az 1 a) szakasz szerint a "minta" egy termék egészének vagy részének a megjelenése, amit magának a terméknek vagy a termék díszítésének vonalai, körvonalai, színe, alakja, mintázata és/vagy anyaga határoz meg.
A 3(2) szakasz szerint egy minta vagy modell akkor oltalmazható, ha új és egyéni jellege van, amit az biztosít, ha a felhasználóra gyakorolt általános benyomás különbözik a korábbi minták által gyakorolt általános benyomástól. A minta egyéni jellegének megítélésekor figyelembe kell venni a tervező szabadságát a minta kifejlesztésében. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy az egyéni jellegre vonatkozó előírás inkább a szerzői jog hagyományos kategóriáival, nem pedig a szabadalmi kategóriákkal esik egybe, minthogy az utóbbiak elsősorban eredetiséget vagy legalábbis sajátos jellemvonásokat írnak elő.
A 3. szakasz előírja, hogy bonyolult termékek alkatrészeire csak akkor lehet mintaoltalmat szerezni, ha azok rendes használat közben láthatók.
A 6. szakasz szerint egy minta nem veszti el újdonságát, ha egy harmadik féllel bizalmasan közölték, vagy ha a minta a rendes kereskedelmi tevékenység keretében az érdekelt felek számára nem tekinthető ismertnek vagy ha a kinyilvánítás az elsőbbségi napot megelőző 12 hónapon belül történt.
A 7. szakasz szerint nem védhető a terméknek kizárólag a műszaki funkciói által meghatározott sajátos megjelenése.
A 10. szakasz a kezdeti oltalmi időt 5 évben szabja meg, amely a benyújtás napjától számított legfeljebb 25 évre hosszabbítható meg.
A 11. szakasz előírja, hogy egy mintabejelentést el kell utasítani, ha a minta ütközik egy olyan korábbi mintával, amelynek a nyilvánosságra jutása a későbbi minta bejelentési napja után történt.
A 12. és a 13. szakasz szerint a mintaszabadalom által biztosított jogok kiterjednek a gyártásra, eladásra, forgalomba hozatalra, kivitelre, bevitelre vagy a mintát megtestesítő termék használatára, de az oltalom nem terjed ki a magáncélra vagy nem kereskedelmi kísérleti célra való felhasználásra.
A 14. szakasz (javítási cikkely) előírja, hogy a tagországok megtarthatják nemzeti előírásaikat egy komplex termék javítására szolgáló alkotórészre vonatkozó minta vagy modell használatára, ha ez a használat az eredeti megjelenés helyreállítását célozza. A tagországok az ilyen meglévő törvényeiket csak akkor módosíthatják, ha ez a módosítás a tartalékalkatrészekre vonatkozó piac liberalizálását eredményezi.
A tagországoknak az irányelveket 2001. október 28. előtt kell elfogadniuk. Ezt követő 3 éven belül az Európai Unió Bizottsága tanulmányt fog készíteni az irányelveknek az iparra gyakorolt hatásáról, és további egy év múlva javasolni fog olyan módosításokat, amelyek a tartalékalkatrészek piacának liberalizálásához és a bonyolult termékek alkatrészei forgalmazásának megjavításához szükségesek.
A 17. szakasz leszögezi, hogy mintákat és modelleket a szerzői jog és a védjegyjog segítségével is oltalmazni lehet, és a tagállamok jogosultak az ilyen szerzői jogi vagy védjegyjogi törvény által biztosított oltalom terjedelmének és feltételeinek megállapítására.
Összefoglalva megállapítható, hogy a mintákra és modellekre vonatkozó európai irányelvek további lehetőséget fognak nyújtani az ilyen oltalmi jogokkal rendelkezők számára jogaik biztosításához. További előnyt jelenthet számukra, hogy a jövőben a szerzői jogot is igénybe vehetik a mintaoltalmi jog mellett.
C) A strasbourgi Európai Parlamentben hajótörést szenvedett egy kísérlet, amelynek az volt a célja, hogy az európai bejelentések számára az amerikai egyesült államokbeli egyéves türelmi időhöz hasonló türelmi időt biztosítsanak.
A javaslatot a Jogi Bizottság terjesztette elő, amelynek szóvivője, a német Willi Rothley azzal érvelt, hogy az Európai Unió szabályozása "ellenséges a beruházókkal szemben", és az európai kutatókat dilemma elé állítja: találmányuk publikálásával vegyenek részt a tudományos vitákban, vagy pedig szabadalmi joguk megszerzése érdekében hallgassanak találmányukról mindaddig, amíg termékük gyártása meg nem indult. Az utóbbi megoldás azonban azt jelenti, hogy a nemzetközi versenyben lemaradnak az amerikai tudósokkal szemben, mert az idézési indexben rosszabb helyezést érnek el, és így nemzetközi hírnevük sem nőhet a megérdemelt mértékben.
Rothley azt is említette, hogy Japánban hathónapos türelmi időt vezettek be, és jelenleg azt tervezik, hogy átveszik az amerikai egyéves türelmi időt. Azzal is érvelt, hogy a jelenlegi szabályozás, amely nem biztosít türelmi időt, végzetes következményekkel járhat az európai innováció számára.
A Jogi Bizottság kérte a Parlamentet, hogy használja fel ritkán igénybe vett hatalmát arra, hogy kérjen törvényhozási javaslatot az Európai Bizottságtól.
Az Európai Unióra vonatkozó szerződések szerint az Európai Bizottságnak van kizárólagos joga törvénykezési javaslatok megtételére, de a Parlament felszólíthatja a Bizottságot ilyen cselekvésre, sőt törvényjavaslatot is előterjeszthet, miként ebben az esetben tette. A Parlamentben azonban a javaslat nem kapott többségi támogatást.
Az észak-koreai védjegytörvény szerint, ha egy lajstromozott védjegyet 5 éven át nem használnak, azt törlik a lajstromból. Nincs azonban olyan előírás, hogy a lajstromozást követő 5 éven belül be kellene nyújtani a használatra vonatkozó igazolást. Ezért a Védjegyhivatal csak harmadik személy keresete alapján indít törlési eljárást.
1998 áprilisában a SMART védjegy tulajdonosa keresetet nyújtott be az AUTO SMART védjegynek a lajstromból való törlése iránt, arra hivatkozva, hogy a védjegyet 5 évnél hosszabb időn át nem használták. Az ügyben ez év második felében várható hivatali döntés.
Grúzia kormánya letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a Jegyzőkönyv Grúzia vonatkozásában 1999. február 3-án hatályba lépett.
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének tagországai 1998. október 5-től 6-ig tartott genfi ülésükön elhatározták, hogy 1999. június 16-tól július 6-ig Genfben diplomáciai konferenciát fognak tartani az ipari minták letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás új szövegének elfogadására.
A Hágai Megállapodás egyszerűsíti a mintabejelentésekre vonatkozó eljárást és csökkenti a költségeket, feleslegessé téve a minták bejelentését minden egyes országban, ahol a bejelentő oltalmat akar szerezni.
A Megállapodás alapján szerzett oltalom biztosítékot nyújt az ellen, hogy harmadik személy a védett minta tulajdonosának engedélye nélkül kereskedelmi célra gyártson, eladjon vagy importáljon olyan cikkeket, amelyek az oltalmazott minta másolatát vagy utánzatát viselik vagy foglalják magukban.
Az oltalmi idő 10 év.
Egyes országokban az ipari minta bizonyos fajtái művészi termékként is védhetők a szerzői jog alapján.
Egy Deenik nevű üzletember, aki használt BMW kocsik javításával és karbantartásával foglalkozik, a következő szövegekkel hirdette vállalkozását: "BMW-k javítása és karbantartása", "BMW-specialista" és "BMW-re specializálva". A Holland Legfelsőbb Bíróság több kérdést intézett az Európai Törvényszékhez azzal kapcsolatban, hogy a BMW cég a védjegy-harmonizálási irányelvek 5(1)(a) szakasza alapján kifogásolhatja-e az ilyen hirdetések használatát.
Az irányelvek szerint a védjegytulajdonos kifogásolhatja védjegyének azonos árukon való használatát, és egy olyan előírást is tartalmaznak, amely szerint a védjegytulajdonos egy jel használatát kifogásolhatja, ha az nem áruk megkülönböztetésére szolgál [5(5) szakasz].
Az Európai Törvényszéknek arra kellett válaszolnia, hogy a két előírás közül itt melyik alkalmazható. A vállalkozó azzal érvelt, hogy a "BMW-k javítása és karbantartása" szlogent nem azonos árukkal kapcsolatban használta, hanem arra, hogy javítási és karbantartási szolgáltatásokra hívja fel a figyelmet. További érvelése szerint a "BMW-specialista" kifejezésben a BMW védjegyet nem BMW kocsik megkülönböztetésére használta.
Az Európai Törvényszék döntése szerint ebben az ügyben a kérdés lényege a kérdéses javak megkülönböztetésére szolgáló azonos védjegy használata, minthogy a hirdető által nyújtott szolgáltatásokat olyan áruk megkülönböztetésére használják, amelyekkel kapcsolatban azonos szolgáltatásokat lehetett volna nyújtani. Ennek következtében az 5(1)(a) szakaszt, nem pedig az 5(5) szakaszt kell alkalmazni.
A következő kérdés azzal kapcsolatos, hogy a BMW védjegy tulajdonosa tiltakozhat-e a fentebbi típusú hirdetések ellen. Az Európai Törvényszék itt különbséget tett a használt BMW kocsik árusítására és az ilyen kocsik javítására és karbantartására vonatkozó hirdetések között. Az elsővel kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy a kimerülési elv (7. szakasz) szerint egy védjegy tulajdonosa nem tilthatja meg a védjegynek arra való felhasználását egy harmadik fél által, hogy a közt tájékoztassa használt kocsik eladására való szakosodásáról. A Törvényszék szerint ezen elv alól való kivétel alkalmazható, ha az eladó a védjegyet olyan módon használja, hogy ezzel a közte és a védjegytulajdonos közötti kereskedelmi kapcsolatra utal, különösen arra, hogy üzlete a védjegytulajdonos eladóhálózatának része. Ha nem utal ilyen vonatkozásra, a védjegytulajdonosnak el kell fogadnia, hogy az eladó hasznot húz a védjegy használatából hirdetésekben annak a ténynek az eredményeként, hogy így minőségi hírnevet kölcsönöz saját üzletének.
A második típusú, javításra és karbantartásra vonatkozó hirdetések vonatkozásában az Európai Törvényszék úgy döntött, hogy a 7. szakasz szerinti kimerülési elv nem alkalmazható, mert az ilyen hirdetések a kérdéses javak további kereskedelmi forgalmát nem befolyásolják. Ilyen esetben az irányelvek 6(1)(c) szakasza alkalmazandó, amely szerint egy védjegytulajdonos nem tilthatja meg egy harmadik félnek, hogy egy termék vagy szolgáltatás szándékolt célját jelezze a védjegy használatával, feltéve, hogy ez a használat a cél megjelöléséhez szükséges, és összhangban van az ipari és kereskedelmi tevékenységtől elvárható tisztességes gyakorlattal.
A Törvényszék döntése szerint a 7. szakasszal kapcsolatban mondottak mutatis mutandis a javításra és karbantartásra vonatkozó hirdetések terén a 6(1)(c) szakaszra is vonatkoznak.
1998. októberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a kereskedelmi miniszter javasolta a gyógyszerek és az agrokémiai termékek szabadalmi oltalmának bevezetését. Most arról kaptunk hírt, hogy a kormány a termékoltalom bevezetésére vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a Parlamentnek, és várható, hogy a szabadalmi törvény ilyen módosítása 1999 második negyedében fog hatályba lépni.
A) 1999 januárjában a szabadalmi törvény módosítására vonatkozó tervezetet terjesztettek a parlament elé. Az új törvénytervezet szerint a halasztott vizsgálat időtartamát 7 évről 3 évre fogják csökkenteni, és szigorítani fogják a szabadalombitorlás elleni intézkedéseket.
B) Japán kormánya 1998. november 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi Egyezmény (UPOV) 1991. évi szövegéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Japánra nézve 1998. december 24-én lépett hatályba.
Lesotho kormánya 1998. november 12-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodáshoz, valamint e Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv Lesotho vonatkozásában 1999. február 12-én lépett hatályba.
Bár a szellemi tulajdonjogok oltalmára kidolgozott törvénytervezetet a Parlament még nem hagyta jóvá, védjegyek vonatkozásában már lehetőség van ideiglenes oltalom szerzésére. Ezt az ideiglenes oltalmi rendszert a helyi hatóságok most hagyták jóvá.
Ilyen oltalom szerzéséhez portugál nyelven kell kérni az ideiglenes oltalmat a helyi ipari és kereskedelemügyi minisztériumnál. A kérelemben közölni kell a bejelentő és a lajstromozni kívánt védjegy adatait, valamint az áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékét. E kérelem alapján a vonatkozó védjegytörvény hatálybalépéséig fenntartják a bejelentő elsőbbségét.
A) Nagy-Britannia kormánya 1998. december 3-án letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi Egyezmény (UPOV) 1991. évi szövegéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Nagy-Britanniára nézve 1999. január 3-án lépett hatályba.
B) A Humán Genetikai Tanácsadó Bizottság (Human Genetics Advisory Commission) és a Humán Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority) jelentést adott ki, amely teljes mértékben támogatja a humán reprodukciós klónozásra vonatkozó kormánytilalmat.
A jelentés egy 1998 januárjában elindított tanácskozás eredményeit tartalmazza, és alapvetően támogatja azt a nézetet, hogy nem engedhető meg a humán reprodukciós klónozás, de támogatja a humán reprodukciós klónozástól eltérő sejtmag-helyettesítési technikát, amely súlyos betegségek kezelése terén ígéretesnek tűnik. Ezért az ilyen módszerrel elérhető előnyök előtt nyitva kell tartani az ajtót, szélesítve azt a kört, amelyen belül - szigorú ellenőrzés mellett - embriókutatást lehet lefolytatni.
A jelentés javasolja, hogy az 1990. évi humán megtermékenyítési és embriológiai törvényt, amely hasznosnak bizonyult az emberi klónozásra vonatkozó új fejlemények kezelése terén, ismerjék el a humán reproduktív klónozás megtiltásának alapjaként. Ugyanakkor a jelentés javasolja, hogy a kormány fontolja meg egy olyan törvény bevezetésének lehetőségét, amely egyértelműen megtiltja a humán reprodukciós klónozást, tekintet nélkül az alkalmazott módszerre.
Spanyolországban 1999. március 17-én lépett hatályba a Védjegyjogi Szerződés, amelyet azonban csak az alábbi korlátozásokkal fogadtak el:
- megtartják azt a rendszert, hogy egy védjegybejelentés csak egyetlen nemzetközi osztályra vonatkozhat;
- nem engedélyezik a védjegybejelentések megosztását;
- egy meghatalmazás csak egyetlen bejelentéshez használható;
- a Spanyol Szabadalmi- és Védjegyhivatalnak joga van a védjegy megújításakor a használatra vonatkozó nyilatkozatot kérni.
Ezek a korlátozások 2004. október 28-ig maradnak hatályban.
19. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének genfi Nemzetközi Irodájához 1998-ban 67 007 nemzetközi bejelentés érkezett az átvevő hivataloktól, ami 23,1%-os növekedésnek felel meg. Ezek a nemzetközi bejelentések 2 542 343 nemzeti bejelentésnek és 169 424 regionális bejelentésnek felelnek meg. Az utóbbi szám 2 264 654 szabadalmi bejelentést jelent a regionális szabadalmi rendszerek tagállamaiban. Így a 67 007 nemzetközi bejelentés névlegesen összesen 4 806 997 nemzeti bejelentéssel egyenértékű.
A nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma 1998-ban 48 193 volt, ami 19,3%-os növekedésnek felel meg.
1998. október 7-én a hivatalos közlönyben új védjegytörvényt hirdettek meg, amely 1998. október 17-én lépett hatályba, és a régi törvényhez képest alapvető változást jelent a használat terén, mert a használat hiánya miatt nem teszi lehetővé védjegyek törlését. Így a védjegylajstromozás által biztosított jogokat a használat hiánya már nem befolyásolja.
Az új törvény végrehajtási utasítását még nem hagyták jóvá, de azt várják, hogy az tisztázni fogja a törvény néhány homályos pontját.