KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Az egyetemi K+F szerepe az innovációs folyamatokban. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem példája/ Dévai Katalin, Kerékgyártó György, Papanek Gábor, Borsi Balázs - Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000 - ISBN 963 00 4637 7
A modern közgazdasági kutatások gyakran foglalkoznak a globalizációs jelenségekkel, a tudás felértékelődésével, az információs társadalommal és az innováció fontosságával. Sok még a tennivaló annak érdekében, hogy a magyar innovációs képesség a lehető leghatékonyabban szolgálja társadalmunk jólétét.
A tanulmány célja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K+F tevékenységének bemutatása esettanulmányokon keresztül. Az elemzés kiterjed az intézménynek a nemzetközi és hazai iparral való kapcsolatára is.
A szerzők bevezetőjükben hangsúlyozzák a műszaki felsőoktatás jelentőségét a kutatás-fejlesztési tevékenységben és az innovációk területén, valamint ezeknek a tevékenységeknek egymásra gyakorolt kölcsönhatását.
A vizsgálathoz 42 esettanulmány adta az alapot, ezek mindegyike a megvalósult K+F tevékenység eredményének gyakorlati hasznosulását foglalta magába. Az elemzés során a szerzők több új, az innováció kutatására vonatkozó kérdést is feltettek. A tapasztalatok összegzése, az esettanulmányok feldolgozása után a kutatók általános érvényű, valamint speciálisan az oktatási intézményre vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg.
A tanulmány első fejezete a kutatás során használt fogalmak és módszerek ismertetésével foglalkozik. E fejezetben megtalálható az innováció folyamatának láncszemmodellje, valamint a tudásáramlás sémája.
Az esettanulmányokhoz a Műegyetem minden kara K+F témákat javasolt feldolgozásra, és így 42 esettanulmány készült el. A szerzők hivatkoznak az első magyar innovációs tankönyvre (Inzelt, 1998), amely szerint esettanulmányok készítése tekinthető az innovációs kutatások hagyományos módszerének. Az esettanulmányokat előre megadott kérdéskör alapján és meghatározott adatok segítségével dolgozták fel.
A második fejezet - A felsőoktatás szerepe az innovációs folyamatokban - az innovatív vállalatok és az egyetemek kapcsolatával foglalkozik nemzetközi összehasonlítás alapján. Az innovatív vállalatok és az egyetemek közötti kapcsolat a 20. században jött létre, és a század végére egyre erősödő tendenciaként érvényesült. A kooperatív kutatás mindkét fél számára előnyös, ezt a kooperációt különböző együttműködési formákban találják megvalósíthatónak. Az egyetem-vállalat kapcsolat szervezeti formái a sajátosan magyar körülmények között is felismerhetők.
A magyar egyetemeken folyó K+F tevékenység értékeléséhez számos táblázat is segítséget nyújt, többek között részletes adatokat kapunk a kutató-fejlesztő helyek számának, illetve a K+F kutató-fejlesztői létszámának 1990- 1999 közötti változásáról. Összehasonlításképpen adatokat kapunk a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatáról. A legfontosabb pénzügyi forrásokra vonatkozó adatokat több táblázat részletezi.
Az innovációs tevékenység elemzését alátámasztja a felsőoktatási kutatóhelyeken benyújtott szabadalmakra vonatkozó táblázat. A hazai találmányok és szabadalmak száma az elmúlt évtizedben csökkent, ez az egyetemi szabadalmakra is igaz. 1998-ban 82 szabadalom fűződött a felsőoktatáshoz, 13 a műszaki egyetemekhez, ez az összes felsőoktatási kutatóhelyen benyújtott szabadalmak 23,4 százaléka. Ez az arány találmányok esetében 17,2 százalék. Az OECD által publikált magyar szabadalmi indikátorok nemzetközi összehasonlításban így sem kedvezőtlenek.
A felsőoktatást érintő, főként az oktatási tevékenységre vonatkozó előrejelzések szoros kapcsolatban állnak a felsőoktatás kutatási-fejlesztési tevékenységével. A jövőben az egyetemeknek szolgáltatásaik - így a K+F tevékenységük - bővítésére és arra kell majd törekedniük, hogy bevételeik mind meghatározóbb részét szerezzék meg a piacról. A vállalatok támogatói szerepének jelentősége nőni fog.
A legjobb tíz magyar felsőoktatási intézményt összehasonlítva a Műegyetem K+F tevékenységével az első helyet foglalja el. Ezt a helyét megőrizte a rendszerváltással bekövetkező korábbi vállalati kapcsolatok fellazulása ellenére is. A mérnöki munka átmeneti leértékelődése a hallgatói létszám csökkenésében tetten érhetővé vált. A piac igényelte új képzési formák jelentették a kitörést ebből a kedvezőtlen helyzetből.
A K+F tevékenységet kevésbé a költségvetési forrásokból, mint a BME karainak saját bevételeiből finanszírozzák. A külső - ipari - kutatások teszik ki a K+F források közel kétharmadát, ezt követik az OTKA pályázatokon elnyert támogatások. A saját bevételek jelentős megemelkedése és az OTKA-pályázatok céltámogatásai tették lehetővé az utóbbi években a gép- és műszerbeszerzés mutatóinak növekedését.
A harmadik fejezet - Az esettanulmányok tapasztalatai - összegezi a BME karairól beérkezett 42 esettanulmány tapasztalatait. A kidolgozott esetek száma jól reprezentálja a karoknak a K+F tevékenységben képviselt súlyát, ettől csak a Közlekedésmérnöki Kar felülreprezentáltsága tér el.
Az innováció minősítésének kulcsszava az újdonság. Ennek a követelménynek minden feldolgozott eset megfelelt. A vizsgált innovációk típusuk szerint alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, technológiatranszfer formájában jelentek meg.
Ebben a fejezetben esik szó a Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben alapított Innovációs Nagydíjáról, amely, bár az esettanulmányokban nem jelenik meg, mégis igen jelentős a BME K+F tevékenységében, mivel az egyetem 1999-ben nyerte el. Az Oktatási Minisztérium 1999. évi innovációs díját olyan innováció kapta, melyet a BME tanszékén valósítottak meg.
A fejezet végén a szerzők ütköztetik a különböző nézeteket a BMGE versenyképességéről. A tanszékek saját tevékenységükről adott képe esetenként előnyösebb, mint a valóság. Az informatikai infrastruktúra az egyetemek versenyképességét döntően befolyásolja, ez az esettanulmányokban is megjelenik. A rendelkezésre álló esettanulmányok alapján az egyetem versenyképessége jobb lehet, mint a magyar nemzetgazdaság egészéé.
Az utolsó fejezetben összegezik ajánlásaikat, javaslataikat a tanulmánykötet készítői.
A kormányzat számára javasolt innovációt segítő lépéseket kilenc pontban fogalmazták meg. Ha ezek a lépések nem történnek meg, súlyos gondok jelentkeznek a K+F területen, pl. felgyorsul az agyelszívás.
A kormányzaton kívül az egyetem felelőssége sem vitatható, fel kell készülnie a K+F tevékenység hatékonyabb menedzselésére. A kutatóműhelyek munkáját segítő és érdekeltségük növelését célzó javaslataik között megjelenik a Magyar Szabadalmi Hivatallal kapcsolatos javaslat is:
"4. Különösen erősítésre szorul a Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységének megismertetése. Általánossá kell tenni a szellemi jogok oktatását."
A belső változtatások szükségességének felismerése, a közgazdasági szemlélet erősödése mind megalapozhatja az egyenletesebb és színvonalasabb K+F megbízásokat. Az egyetem piacosítása, a vállalkozó egyetem kialakulásának tudatosan irányított folyamata fontos a jövőre nézve, hogy az egyetemem zajló innovációk gazdasági hozama maximalizálható legyen.
Bakos Éva