Szász András
A HUNPATÉKA fejlesztéséről
Miért időszerű a változtatás?
Miről is van tulajdonképpen szó?
Elektronikus dokumentum kontra (?) papír
A HUNPATÉKA-PLUSZ bemutatása
Egységes adatbázis kialakítása
Új adatok, adattípusok felvétele
Az időben változó adatok átvétele, azok történetiségének megőrzése
Adattartalom
Névadatokkal kapcsolatos feladatok
Elektronikus Közlöny (EK)
Elektronikus Lajstrom (EL) funkció
Felhasználói felületek
Automatikus futtatás
Folyamatos fejlesztés
Összefoglalás
A Magyar Szabadalmi Hivatal mintegy hét éve rendszeresen, CD-n kiadott adatbázisa, a HUNPATÉKA jelenlegi formájában negyedévente jelenik meg és tartalmazza az összes magyar szabadalom (1896-tól napjainkig) és szabadalmi bejelentés (1972-től) bibliográfiai adatait, a kivonatokat és igénypontokat (1992-től), valamint a használati minták és bejelentések publikus bibliográfiai adatait.
A Hivatal még az idén megjelenteti a HUNPATÉKA CD jelentősen továbbfejlesztett változatát. (Az új termék egyik lehetséges neve a cikkben a továbbiakban használt HUNPATÉKA-PLUSZ, de az elnevezésről még nem született végleges döntés.)
Tekintettel arra, hogy a napokban elkészült az új termék alapvető sajátságait már magán hordozó változat, szeretnénk bemutatni azt az érintettek mind szélesebb körének.
Miért időszerű a változtatás?
Az utóbbi években a szabadalmaké mellett megnőtt az egyéb iparjogvédelmi oltalmi formák, így a védjegyek és az ipari minták jelentősége, és ezzel párhuzamosan sikerült elérni, hogy a hivatali elektronikus ügyviteli rendszer (ENYV) ezen oltalmi formák esetében is az érvényben levő ügyek ellenőrzött adatait tartalmazza. (Az ENYV, azaz Egységes Nyilvántartási és ügyViteli rendszer" megnevezés rövidítése, a Hivatal saját fejlesztésű, valamennyi nemzeti úton szerzett oltalmi formát magában foglaló ügyviteli rendszere. Részletesen lásd: Várhegyi Ákos: Az informatika fejlődésének áttekintése a Magyar Szabadalmi Hivatalban, Iparjogvédelmi Szemle, 1999. február.)
Ilyen módon kézenfekvőnek látszott, hogy fenti oltalmi formák publikus adatait is tartalmazza egy HUNPATÉKA színvonalú CD.
A Hivatal jelenleg több elektronikus adatbázist üzemeltet", a HUNPATÉKA CD-t, továbbá az Interneten 3-4 adatbázist. Ezen adatbázisokban az mindenképpen közös, hogy az élő ügyekre" vonatkozóan az ENYV képezi az alapjukat, de, miután az adatbázisok fejlesztői nem azonosak, az ENYV-ből különböző adatleválogatásokkal" készülnek, ami mind a ráfordítandó munkát, a költségeket, de a hibalehetőséget is növeli.
Ezek alapján joggal merült fel az igény, hogy a jelenleg üzemeltetett, számos elektronikus adatbázist egységesítsük olyan módon, hogy ezen egységes adatbázis az eddigiekben még ki nem elégített igényeket is kiszolgáljon.
A fentiek önmagukban is indokolnák a fejlesztést, de érdekes módon tulajdonképpen ezektől lényegében független tényező indította el a fejlesztést.
Mintegy két évvel ezelőtt, az akkor alakult Információtechnológiai Főosztályon azt a feladatot kaptuk, hogy az EPC-hez való csatlakozással kapcsolatban felmerülő információtechnológiai feladatokat, illetve azok lehetséges megoldását térképezzük fel.
Akkor úgy éreztük, és ez az érzés még most sem változott, hogy az informatika területén a változások olyan gyorsan követik egymást, hogy sokszor csak a tendenciákat lehet több évre előre feltételezni.
Így, például felmerült az igény annak tanulmányozására, hogy milyen módon történhet az adatcsere az EPO és a magyar hivatal között. Azonban az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása több évvel a csatlakozás előtt nemigen nyújthatott a csatlakozás idejére használható információt.
Ezért inkább olyan, a csatlakozás nyomán biztosan bekövetkező változást próbáltunk találni, amelynek kezelése a rendelkezésre álló korszerű információtechnológiai eszközök alkalmazásával nemhogy nem kedvezőtlen, hanem éppen pozitív hatású lehet.
A hatósági tájékoztatással kapcsolatos tevékenységeket alapvetően érinteni fogja az EPC-tagság, hiszen a csatlakozás nyomán a Magyarországot megjelölő európai szabadalmi bejelentések száma minden bizonnyal a mai magyarországi bejelentések számának többszöröse lesz.
Ezen nagyszámú bejelentésből, illetve az azokból remélhetőleg minél nagyobb számban keletkező szabadalmakból a jelenleginél akár nagyságrendileg több, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő különböző rovataiban megjelenítendő közlemény várható.
Ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy Közlönyünk jelenleg igényes kézi szedéssel és tördeléssel készül, akkor ez azt jelentené, hogy amennyiben az európai bejelentésekre vonatkozó rovatokat is a hagyományos módon jelenítenénk meg, akkor ez a Közlöny előállításának idejét, költségeit lényegesen megnövelné, miközben - és ez a nagyobb probléma - a Közlöny áttekinthetősége, használhatósága romlana.
Miről is van tulajdonképpen szó?
A papír alapú Közlöny egyes rovataiban a szabadalmi közlemények egy bizonyos sorrendben helyezkednek el, ez általában az elsődleges NSZO, illetve a vegyes rovatokban a lajstromszám, ügyszám stb.
Ha ettől eltérő szempont szerint akarunk keresni a Közlöny rovataiban, akkor szerencsés esetben, vagyis ha az adott rovat az ettől eltérő szempontot (adatot) egyáltalán tartalmazza, böngészhetjük az adott rovatot e szempont szerint (pl. a közzétételek között kereshetjük egy adott cég bejelentéseit), de más esetben, pl. megszűnt szabadalmi oltalmak között keresni mondjuk a szabadalmas neve vagy az NSZO szerint nem is lehetséges.
Természetesen e kételyünket megerősítendő, illetve eloszlatandó megnéztük az EPC- tagországok közlönyeit (1. és 2. ábra).
1. Österreichisches Patentblatt és a 2. Patentblatt
Az ábrákon látszik, hogy a nagy mennyiségű adat publikálása valóban csak nehezen felhasználható listákat eredményez, miközben a kiadvány minősége igencsak hagy kívánnivalót maga után.
Hogyan lehetne mégis e nehézségeket leküzdeni, vagyis a Közlöny használhatóságát javítani?
Természetesen bizonyos mértékig segítenek a különböző, ún. Átmutató táblázatok", de ezek használata egyrészt nehézkes, másrészt természetesen legfeljebb további egy-két szempont szerinti keresést tesznek lehetővé.
Az optimális megoldás véleményünk szerint, a papír alapú közlöny adattartalmának, kivitelezésének ésszerű meghatározása mellett, az intelligens" Elektronikus Közlöny lehet, ezért egy többfunkciós elektronikus adatbázist akartunk kialakítani.
A fejlesztés során az is eldöntendő kérdés volt, hogy ezen adatbázist eleve az Internetre tervezzük-e.
Két érv szólt amellett, hogy a fejlesztés magja egy CD-alapú kiadvány legyen: egyrészt mindenképpen meg akartuk tartani a bevált HUNPATÉKÁ-t, több CD kiadása viszont megtöbbszörözné a költségeket, másrészt a fejlesztők várakozása szerint az Elektronikus Közlöny részben (a későbbiekben akár teljesen) a hagyományos közlöny helyére léphet.
Ilyen módon fontos szempont, hogy a havonta megjelenő közlönyszámok utólag is előkereshetőek legyenek. Ezt a sajátságot az internetes verzió a jelenleg elfogadott megoldásokkal nem feltétlenül tudja hitelesen biztosítani, míg a CD-kiadvány ilyen szempontból azonosnak tekinthető a papíralapú közlönyszámokkal.
Természetesen az is szempont volt, hogy a CD-n megjelenő adatbázis elérhetősége nem függ az internet-eléréstől, az adatszolgáltató szerver állapotától, és nem jelent a felhasználóknak további költséget az internetes összeköttetés biztosítása.
Előzetes vizsgálataink alapján arra az elhatározásra jutottunk hogy, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a HUNPATÉKA előállítója, az ARCANUM Adatbázis Kft. közösen továbbfejleszti a CD-t, és olyan sokfunkciós termékké alakítja, amely a szokásos kereső adatbázis-funkció mellett az MSZH nem hivatalos", majd később akár hivatalos elektronikus kiadványává válhat.
Elektronikus dokumentum kontra (?) papír
Ezen a ponton célszerűnek tartjuk néhány gondolatunkat megosztani a fenti címben jelölt ellentétről.
A dokumentum fogalmába ennek kapcsán bármely papír, illetve elektronikus adatot, iratot, kiadványt, a közlönyt, lajstromokat stb. beleértünk.
Nyilvánvaló, hogy a hagyományos, papír dokumentumok egyik előnye, hogy (akár évszázadokkal később is) külön eszköz nélkül olvashatóak, kézbe vehetőek, eredetiségük viszonylag egyszerűen megállapítható, megőrzésük módja megoldott.
Másrészt az elektronikus dokumentumok is számos előnnyel bírnak, például - mint témánk szempontjából elsődleges - jól kereshető formában, nagyon sok embernek nyújthatnak ráadásul nagyon gyorsan információt. Igaz, felhasználásuk eszközhöz kötött, eredetiségük, archiválásuk biztosítása éppen napjaink feladata itthon és külföldön egyaránt.
Megállapíthatjuk, hogy mindkét dokumentumformára szükség van, és ezek akár békésen is meglehetnek egymás mellett. Véleményünk szerint probléma csak akkor jelentkezik, amikor egyszerre használjuk őket azonos dokumentum megjelenítésére, és eközben nem tisztázott egyértelműen a kétfajta dokumentum egymáshoz való viszonya, pl. az elektronikus adatokból előállított papírdokumentumok adatait javítjuk" az elektronikushoz képest.
Megválaszolva a fejezetcímben feltett kérdést, álláspontunk szerint az iratok mindkét megjelenési formájának van és lesz létjogosultsága, de ez csak akkor lesz problémamentes, ha egyrészt meghatározzuk, hogy melyik forma az elsődleges adatforrás, másrészt, ha szükséges, belőle a másik forma előállítása lehetőleg automatikusan történjen. Nem nehéz belátni, hogy ezen automatizmus kézenfekvő az elektronikusból a papír formába történő átmenetnél (lényegében nyomtatásról van szó), a másik irányba - az egyszerű szkennelést leszámítva, amikor nem nyerünk elektronikusan kereshető adatokat - nehezen automatizálható. Ezért, ahol az elektronikus dokumentum formára éppen az abban foglalt adatok kereshetősége miatt van szükség, célszerű az elektronikus adatokat elsődlegesnek tekinteni.
(Ez sok külföldi hivatalban már ma is megvalósul: utoljára a finn hivatalban hallottuk, hogy nincs szabadalmi lajstromuk papíron, a lajstromkivonatot kívánságra az elektronikus lajstromból állítják elő, nyomtatják ki. Ugyanakkor a PCT-bejelentések elektronikus formában való benyújthatóságának előnyei igencsak megkérdőjelezhetőek, amikor ezzel együtt - legalábbis átmenetileg - papír formában is be kell nyújtani a bejelentést, anélkül, hogy a két forma azonossága egyszerűen megállapítható lenne.)
Ma a Hivatal a papír alapú dokumentumokat tekint(het)i csak autentikusnak (elsődlegesnek). Másrészt nálunk is természetes igény, hogy legyenek elektronikus dokumentumok (adatbázisok), és azok természetesen, a papírral megegyező, hiteles adatokat tartalmazzák.
Ehhez feltétlenül szükséges a fent említett elektronikus - papír átmenet pontos szabályozása.
Fel kell készülnünk arra, hogy az elektronikus dokumentumok, ahol ez célszerű, elsődlegessé válhassanak, azzal, hogy a belőlük előállítható papírmásolatok valóban másolatok, vagyis az elektronikussal biztosan azonosak legyenek.
Ez utóbbi változás feltételezi számos hivatali dokumentum, például közlöny, lajstrom előállításának a jelenlegitől eltérő módon való szabályozását.
(Az ENYV-en alapuló hivatali ügyvitel levelező" része elméletileg így működik: csakis az adatbázisból, változtatás nélkül, központilag kinyomtatott vonalkódos levelek postázhatók.)
A HUNPATÉKA-PLUSZ bemutatása
Fenti bevezetés után lássuk, melyek a HUNPATÉKA-PLUSZ új tulajdonságai.
A bemutatást a kísérleti verzió képeivel kívánjuk alátámasztani, azzal a megjegyzéssel, hogy, éppen annak kísérleti jellege miatt, vagy akár az e cikkre érkező megjegyzések nyomán, még változhat.
A HUNPATÉKA-PLUSZ keresőfelülete egy szokásos internetes kereső, így például használható 4.0-nál magasabb verziószámú Netscape Navigátor vagy MS Internet Explorer.
A HUNPATÉKA-PLUSZ lényeges tulajdonsága, hogy mind a CD-n (lokális hálózatban), mind az interneten megjelenő verzió azonos adattartalommal, azonos funkcionalitással és formátumokkal működik. Ez úgy érhető el, hogy ezen verziókat egyazon adatbázis szolgálja ki, továbbá a különböző verziók formátumai egy közös inputból táplálkoznak, vagyis a formátumot csak egyszer kell módosítani, és a különböző verziókban egységesen jelennek meg.
A CD-változat hardver- és szoftverigénye megegyezik a HUNPATÉKA szükségleteivel. Ez 32 bites WINDOWS verziót jelent (WIN 95, 98 NT).
(A két verzió integrálása szükségessé teszi, hogy a CD verzió használatakor a lokális gépen is rendelkezésre álljon a fent említett internetes keresőn kívül, ún. TCP/IP protokoll. Ezen programok azonban lényegében a fent említett operációs rendszerekkel együtt telepíthetők.)
A fejlesztés kezdetén meg voltunk győződve arról, hogy a HUNPATÉKA-PLUSZ DVD-lemezen fog megjelenni, ami azt jelenti, hogy sokkal több adat lett volna elhelyezhető. Sajnos, a kisszériás DVD-lemezírás még mindig nagyon drága, és talán a felhasználók gépében sem mindenütt lelhető fel a megfelelő olvasó.
Egyrészt nem akartunk lemondani arról, hogy az összes magyarországi iparjogvédelmi oltalomra vonatkozó adatot rendszeresen egyetlen CD-n adjuk ki, másrészt viszont legalább másfél CD-t elfoglaló adatot kellene kiadni.
Ugyanekkor ezen ellentmondást jelenlegi elképzelésünk szerint úgy hidaljuk át, hogy a HUNPATÉKA-PLUSZ első száma" 2 db CD-n jelenik meg. Az egyik lemez a megjelenéséig rendelkezésünkre álló ábrákat fogja tartalmazni, és e lemez tartalma (maximum 700 MB) automatikusan bemásolható a helyi gép, vagy hálózat winchesterére (persze hasznáható CD-toronyban is). E lemez tartalma ilyen módon állandó, tehát tartalmának bemásolása után a működéshez nincs rá szükség.
A második CD lesz az ún. adat-CD", amelyet a szokásos módon, egyelőre negyedévenként adunk ki, és természetesen ez a CD fogja tartalmazni az újabb ügyek ábráit, meg az első lemez ábráinak esetleges változásait is.
Úgy gondoljuk, az egyszeri kényelmetlenség behozza az árát: a teljes iparjogvédelmi adattár áll majd a felhasználó rendelkezésére. (A későbbiekben, amikor ez indokolt, természetesen átállhatunk" a DVD-kiadványra.)
Egységes adatbázis kialakítása
A szokásos nemzeti és nemzetközi iparjogvédelmi CD-k általában egyetlen oltalmi formára korlátozódnak. Ugyanakkor az adatok rendkívül hasonlóak (bejelentő, dátumok, osztályozási rendszerek), így adódik a lehetőség a közös adatbázis építésére. Az egységes kezelés irányába mutat az a tény, hogy ellentétben sok más ország gyakorlatával, ahol akár mennyiségi, akár szervezeti okok miatt az oltalmi formák egymástól elkülönülten jelennek meg a hivatalos lapokban, a magyar Közlöny az összes oltalmi formára vonatkozó publikációt tartalmazza.
Emellett az ENYV is egységesen kezeli a különböző oltalmi formák adatait.
A közös adatbázisban való adattárolásnak nem csak előnyei vannak, a megoldás számos problémát is felvetett.
A legelső feladat az egységes adatbázis-szerkezet kialakítása volt. Az adatbázis kialakításának alapelve az volt, hogy a közös (értsd azonosan vagy hasonlóan értelmezhető) adatokat azonos mezőkben (pl. bejelentési dátum, bejelentő), az eltérő adatokat csak az adott oltalmi formára jellemző mezőben tároljuk (pl. igénypont nincs védjegynél, árujegyzék pedig szabadalomnál).
Vannak bizonyos adatok (pl. osztályozási jelzetek: nizzai, locarnói, NSZO), melyek jelentése és formája nem azonos, jellege azonban megegyezik. Ezen adatok mind eltérő, mind azonos mezőben történő tárolása megoldható, a végleges szerkezet kialakítását a gyakorlati tapasztalatok befolyásolják.
Az adatszerkezet kialakításánál messzemenőkig figyelembe vettük a már kialakított ENYV-rendszer adatszerkezetének tapasztalatait. Ez nem jelenthette annak automatikus másolását, átvételét, figyelembe kellett venni, hogy a HUNPATÉKA-PLUSZ a nagyközönségnek, különböző felkészültségű, érdeklődésű felhasználóknak (nemcsak szakembereknek) szól, másrészt alapvetően kereső és nem ügyviteli adatbázis.
Az 3. ábrán látható, hogy megjelölhető, milyen oltalmi formák között szeretnénk keresni. Választhatjuk az összes oltalmi formát, vagy kiválaszthatunk egyet vagy többet közülük.
3. A HUNPATÉKA-PLUSZ keresőfelülete
Több oltalmi forma egymás melletti kereshetősége esetén a keresett adat (mező) neve szintén az oltalmi formától függhet. Első közelítésben a bonyolultabb megoldás helyett (a feliratok, illetve szövegek az oltalmi forma függvényében való változtatása) azt választottuk, hogy egyrészt oltalmi formától független csoportokat alakítottunk ki, amely ablakokba bármelyik oltalmi formára vonatkozó kérdés beírható. Ha ezen csoporton belül egy konkrét adatot választunk, akkor előfordulhat, hogy nem a választott oltalmi formához tartozó mezőt választottuk. (Például, ha az Osztályozás" főcsoporton belül a Nizzai" osztályozást választjuk, de a választott oltalmi forma a szabadalom, akkor nem kapunk találatot.) Ekkor, a keresés elvégzése előtt, illetve helyett figyelmeztetést ad a rendszer, hogy a választás helytelen volt.
Ezen problémakörhöz tartozik a mezők értékválasztását segítő listafunkció" oltalmi formától való függősége is.
Az azonos mezők egyszerűbb adatszerkezetet eredményeznek, ugyanakkor, ha az adott mezőben többfajta értéket tartunk nyilván, akkor a listafunkciónál az adott mezőre épülő index olyan értéket is felhozhat, ami a választott bejelentéstípusnál nem értelmezett. Így például, az természetes, hogy az ügyszám, lajstromszám bejelentéstípustól függetlenül egy mezőbe kerüljön, de ekkor, - ha csak védjegyügyekre akarunk keresni - a lista felhozhat más bejelentéstípusokra vonatkozó értékeket, amelyeket választva viszont a keresés eredménytelen lenne.
A listafunkciót mindenképpen meg akartuk őrizni, ezért azt a kompromisszumot kötöttük, hogy a nem bejelentés-specifikus mezők (pl. bejelentési dátum, ügyszám), vagy az összetett mezők (Osztályozás) esetében a lista bármely oltalmi formához tartalmazó elemet felhoz, és a keresés nyomán derül ki, hogy az adott érték az adott esetben kiválasztott oltalmi formához tartozik-e.
Új adatok, adattípusok felvétele
Az új funkciók a HUNPATÉKA-ban eddig nem tárolt, de szükségessé váló publikus adatok, adattípusok felvételét teszik szükségessé.
A HUNPATÉKA kiadásához használt, az ARCANUM Adatbázis Kft. által kifejlesztett WARCTIS tetszőlegesen bővíthető mezőkkel és almezőkkel. Így az eddigiek során lehetővé tettük további adatok bevitelét az adatbázisba: hivatali intézkedések, befizetések, a bejelentésben egyéb érintettek (pl. hasznosító, megsemmisítést kérelmező stb.) adatainak felvételét és kereshetőségét.
A fejlesztés és üzemelés időszakában lehetőség van az adatszerkezet további bővítésére, pl. a Bécsi Osztályozás adatainak felvételére.
Az időben változó adatok átvétele, azok történetiségének megőrzése
Az összes oltalmi forma egységes adatbázisban való tárolása mellett a HUNPATÉKA-PLUSZ legnagyobb újítása, hogy nemcsak az aktuális adatokat, hanem a változások történetét is tárolja. Az ENYV-hez hasonlóan sikerült leképezni az adatok időbeni (intézkedésszám, ügyiratszám szerinti) változását. Ezt a szerkezetet alkalmaztuk a jogosultság-, képviselő- stb. változások kezelésénél.
Ez azért fontos, mert mind a közlöny-, mind a lajstrommegjelenítés esetén éppen e változások, a történetiség" megmutatása a feladat.
Adattartalom
Látszólag egyszerű, de valójában igen kényes feladat az ENYV és a HUNPATÉKA adatainak egybefésülése a HUNPATÉKA-PLUSZ-ba olyan módon, hogy a lehető legjobb adattartalmú rendszert kapjuk.
Az ENYV adatérvényesítésének szempontjai alapján differenciált módszert igyekeztünk kidolgozni arra, hogy az egyes ügyek, illetve más vetületben egyes mezők érvényes adatait melyik adatbázisból fogadjuk el.
A problémát az jelenti, hogy az ENYV adatérvényesítése a bibliográfiai adatok tekintetében eleve csak az érvényben levő ügyekre terjedhetett ki, de még ezek között sem érintette az érvényesítés, például az NSZO-osztályozást lajstromozott ügyek esetében.
Névadatokkal kapcsolatos feladatok
Az új rendszer teljesebb adattartalmára tekintettel a HUNPATÉKA-ban lévő ügyek egy része, mindenekelőtt az érvényben lévő szabadalmi és használati minta ügyek, kiegészülnek olyan adatokkal, amelyek a HUNPATÉKÁ-ban korábban nem szerepeltek, viszont az ügyek másik csoportja változatlan adatszerkezettel szerepel. A kettősség jellegzetesen a névadatok Elektronikus Közlöny (EK) A több oltalmi forma megjelenése mellett a HUNPATÉKA fejlesztésének leglátványosabb eleme e funkció.
Ha egy rovatban van legalább egy közlemény, akkor a rovatra kattintva megkapjuk a szokásos formátumban az egyes közleményeket (6. ábra), vagy egy előzetes egysoros" listát a rovatban előforduló ügyekről, majd ügyenként jutunk a szokásos formátumhoz (7. és 8. ábra). (Az, hogy egy vagy két lépésben juthatunk a közlönyformátumhoz" attól függ, hogy az adott rovat több vagy kevesebb adatot tartalmaz, vagyis van-e értelme az egysoros listának a részletes adatok előtt.)
Ugyanakkor egy (vagy több) közlöny adatait tetszőlegesen szűrhetjük. A 9. ábra szerint kerestük a CHINOIN vagy SANOFI mint bejelentőnek az 1998. áprilisi Közlönyben megjelent ügyeit, 17 db-ot találtunk, amelyek ügyenként, illetve rovatonként tekinthetők meg. Természetesen a bejelentők bejelentéseit lekérdezhetjük a közlönytől függetlenül is.
Elektronikus Lajstrom (EL) funkció Könnyen belátható, hogy az adott ügyre vonatkozó közlönybejegyzések, néhány további adattal, például a fenntartási díj fizetésre vonatkozókkal kiegészítve, megfelelő formában a lajstromkivonatot adják.
Felhasználói felületek A jelenlegi HUNPATÉKA gyors, kifinomult keresési lehetőségeket nyújt, viszonylag bonyolult keresőfelületen. Az utóbbi időkben elterjedtek - és ez jól látható a Hivatal internetes adatbázisainál is - a keresőfelületek egyszerűsítésére irányuló törekvések.
Automatikus futtatás A HUNPATÉKA-PLUSZ egyik fontos új tulajdonsága, hogy a háttérben futva, beavatkozás nélkül is szolgáltasson eredményeket.
A funkció egyik speciális alkalmazása lehet az IPC-NSZO CD eredményhalmazával (mint keresőkérdéssel) való továbbkeresés, vagyis a keresett az NSZO-osztályok találatait megtalálhatjuk anélkül, hogy ismernénk az NSZO-osztályozást. Ez a funkció - tekintettel arra, hogy az IPC-NSZO CD többnyelvű - automatikusan lehetővé teheti a téma szerinti keresést több nyelven (természetesen nem csak automatikus futtatáskor, hanem online használatkor is).
Folyamatos fejlesztés A több elektronikus adatbázis összevonásával kifejlesztett HUNPATÉKA-PLUSZ-szal olyan rendszert indítunk útjára, amelyet folyamatosan fejleszteni szeretnénk.
Természetesen felkészülés az EPC-hez való csatlakozás nyomán keletkező adatok fogadására. Majdnem biztosak vagyunk abban, hogy akkor már DVD-n, vagy ahhoz hasonló nagykapacitású hordozón jelenhet meg az adatbázis.
Összefoglalás Reményeink szerint egy teljesen megújult olyan HUNPATÉKA kerülhet a felhasználókhoz még ebben az évben, amely sok örömet és kevés bosszúságot fog okozni.
Az ENYV-hez hasonlóan az új rendszerben célszerűen a neveket nem ismételve, hanem külön névregiszterben tartjuk nyílván. Ennek megfelelően a régi, nem változó HUNPATÉKA-névadatokat vagy besoroljuk a névregiszterbe, vagy azokat változatlan szerkezetben hagyjuk, de közös indexből választhatók a névregiszter adataival.
A bejelentő nevének írásmódjára a jelenlegi hivatali gyakorlat semmilyen ellenőrzést nem tesz lehetővé, vagyis egyazon bejelentő különböző módon írhatja különböző bejelentéseiben a nevét. Ez természetesen meghamisíthatja a név szerinti keresés eredményét. Tekintettel arra, hogy a nevek írásmódját nem egységesíthetjük önkényesen, mégha egy hivatalos közlöny-, illetve lajstromadatbázis előállítása is a cél, áthidaló megoldásként adódhat a későbbiekben az összetartozónak ítélt nevek intellektuális mérlegelés útján egy csoportba való sorolása.
Korábban az volt az elképzelésünk, hogy a felhasználó a belépéskor választhat a közlöny- és a hagyományos keresőfunkció között.
Az elkészült verzió a két funkciót teljesen integrálta anélkül, hogy kezelése bonyolulttá vált volna. A szokásos keresőfelületen beírhatjuk egy adott közlöny megjelenési dátumát (esetleg egy intervallumot) is. Ha egyéb keresőfeltételt nem írtunk be, akkor ilyen módon az adott havi közlöny összes adatát megkapjuk. Ha egyéb feltételt is beírtunk, akkor csak az egyéb feltételt is kielégítő ügyeket.
A 4. ábrán látható, hogy az 1998. áprilisi Közlöny keresése után - mint minden keresőművelet után - vagy listaszerűen megkaphatjuk a Közlöny rovataiban előforduló 2222 ügyet a választott sorrendben (Lista"), vagy előállíthatjuk a Közlöny tartalomjegyzékét, amelyben azt is láthatjuk, hogy az egyes rovatokban hány közlemény van (5. ábra).
4. Az 1998. áprilisi Közlöny adatainak keresése
5. Az 1998. áprilisi Közlöny tartalomjegyzékének részlete
6. Az 1998. áprilisi Közlöny Szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése rovata
7. Az 1998. áprilisi Közlöny - a Védjegymegadás rovat listája
8. Az 1998. áprilisi Közlöny, a Védjegy megadása részletesen
A rovaton belüli sorrend a hagyományos jellemzők szerint (ügyszám, lajstromszám, NSZO-jelzet) beállítható.
A példa talán jól mutatja, hogy lényegében tetszőleges számú európai bejelentés adatai között is gyorsan eredményesen lehet majd keresni (lásd még az Automatikus futtatás c. részben iratokat is!).
Mindenképpen le kell szögeznünk, hogy az Elektronikus Közlöny funkció tekintetében a HUNPATÉKA-PLUSZ még csak kísérleti terméknek tekintendő, hiszen a hivatalos kiadvány, mint arról a fentiekben már volt szó ma még kizárólag a papíron megjelenő Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő.
Így, az új adatbázis természetesen tartalmazza az adott ügy adatait annak lajstromszerű
Más keresőkhöz hasonlóan a HUNPATÉKA-PLUSZ használatakor is lehetőség van arra, hogy egy adott fogalmat ne csak egy konkrét mezőben, hanem általában az Azonosítók" között (ügyszám, lajstromszám stb.) vagy a Dátumok" között (bejelentési, elsőbbségi stb.) vagy Magyar szavak" között (cím, kivonat), tehát a mezők egy csoportjában kereshessük, a mező pontos megnevezése nélkül. Ilyen módon előfordulhat ugyan, hogy a kívántnál nagyobb találati halmazt utólag kell finomítani, de így a keresésben járatlanabb felhasználók sem veszítik el a kedvüket, másrészt a tapasztaltabb felhasználók természetesen igényük szerint szűkíthetik a feltételt.
A működés elve, hogy egy fájlban leírhatók az automatikus működtetéshez szükséges paraméterek, így
E funkció másik fontos célja, hogy az Elektronikus Közlönyből a felhasználó egyszerűen előállíthassa az általa megfogalmazott keresőfeltételnek megfelelő ügyekből készült mini-közlönyt
9. Az 1998. áprilisi Közlönyben megjelent CHINOIN- vagy SANOFI-bejelentések
Néhány elképzeléseinkből:
Mihamarabb szeretnénk a Magyarországon érvényes nemzetközi (ún. madridi") védjegyek adatait is fölvenni az adatbázisba. Ennek megoldása részben technikai kérdés a tárolókapacitás lehetőségeit illetően (további, akár 500000 ábra), másrészt a WIPO-val szükséges egyeztetnünk, mind jogi, mind technikai kérdésekben.
Szeretnénk a CD-n elhelyezni az iparjogvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, jól kereshető formában, továbbá esetleg az Iparjogvédelmi Szemle anyagát is.
Amint elegendő tárolókapacitás áll majd rendelezésre, az újdonságvizsgálati jelentések, valamint a teljes leírás (szavasan kereshető formában) is helyet kaphat a lemezen.
Amennyiben az Elektronikus Közlöny hivatalosan is bevezetésre kerülhet, akkor természetesen havonta történő kiadásra lesz szükség.
Amennyiben meg tudjuk oldani az elektronikus adatok, illetve papírhordozón levő adatok hierarchiájának" kérdését, úgy az internetes verzió elvileg akár napi frissítéssel az aktuális lajstromkivonatot tartalmazhatná.
Az internetes verzió természetesen a jelenleg nyújtott valamennyi szolgáltatást (teljes leírás, újdonságvizsgálati jelentés) megában fogja foglalni.
A fentiekkel kapcsolatban várjuk az esetleges kérdéseket, megjegyzéseket, ötleteket, amelyeket a lehetőség szerint igyekszünk megfogadni, illetve megvalósítani.