Bretz László
Túl a félmilliomodik nemzetközi bejelentésen -
A PCT aktuális kérdései
A PCT a számok tükrében
A PCT jelene, a változásokról röviden
Törekvések a PCT automatizálására
Elsőbbségek igénybevételének kiterjesztése
Várható további változások
A PCT jövője?
Az idő nemcsak napokból, hónapokból, évekből áll, hanem tartalma is van. Valahonnan jön és valahová tart. Egy századforduló küszöbe, nem is beszélve az ezredfordulóról önmaga kínálja a lehetőséget az összegzésre, esetünkben a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban PCT) múltjának, jelenének és jövőjének az áttekintésére.
A XIX. század második felében az ipari fejlődés a nemzeti iparjogvédelmi kultúrák kifejlődése és megerősödése mellett elindította a nemzetközi együttműködést, megalakult a Párizsi Unió. A XX. század bebizonyította, hogy a szinte minden képzeletet felülmúló gazdasági növekedés, a robbanásszerű információtechnológiai fejlődés, a hagyományos kereskedelmi szokások és korlátok megváltozása, világkereskedelmi hálózattá való kibővülése mellett nélkülözhetetlen a szellemi tulajdon védelme.
Fokozatosan globalizálódó világunkban a műszaki, szellemi alkotások tényleges értékeinek elismertetésére és megőrzésére kialakult nemzetközi együttműködések között igen jelentős szerepet tölt be a PCT, amelynek keretén belül 1978. június 1-je óta van lehetőség szabadalmi (használati mintaoltalmi) területen nemzetközi bejelentések benyújtására.
A szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakemberek a PCT létrehozását tekintik a Párizsi Unió megalapítása óta eltelt közel 130 esztendő alatt létrejött nemzetközi együttműködések közül az egyik legjelentősebbnek. Az elmúlt 22 év statisztikai adatai pedig impozáns módon támasztják alá a szakembereknek ezt a véleményét. A következőkben ennek a "PCT-idő"-nek kívánom feltárni a tartalmát, miközben számot adok arról, hogy honnan is jöttünk és hová tartunk.
A PCT a számok tükrében
A PCT-rendszer alkalmazása során mérföldkövet jelent, hogy megtörtént az 500 000-dik nemzetközi bejelentés benyújtása. Az 500 000-dik nemzetközi bejelentés bejelentője az az amerikai Procter & Gamble Company, amelyik az egyik leggyakoribb bejelentője az ENSZ szellemi tulajdonra szakosított szervezete, a WIPO által létrehozott PCT-rendszernek.
Nemzetközi bejelentések száma havonta
A 250 000-dik nemzetközi bejelentést 1996 februárjában regisztrálta a WIPO Nemzetközi Irodája, 18 évvel a PCT-rendszer működtetésének megkezdése után. A PCT egyre dinamikusabb fejlődésének köszönhetően már csak 4 évre volt szükség a 250 000-dik bejelentéstől számítva arra, hogy elérjük a mérföldkőnek számító 500 000-dik nemzetközi bejelentést. A 2000-dik év első öt hónapjának statisztikája pedig soha nem látott méretű igénybevételről tanúskodik. Májusban a WIPO Nemzetközi Irodája, a PCT fennállása óta a legmagasabb nemzetközi bejelentésszámot regisztrálta havi 9437 nemzetközi bejelentéssel, ezekben Magyarország közel 70%-ban szerepelt megjelölt országként. A bejelentések számában az ez évi aktivitásnövekedést a fenti ábrán szemléltetjük, itt az elmúlt négy év bejelentési adatai szerepelnek havi bontásban. Az évről évre most már szokásosnak mondható növekedési tendencia az ábra alapján egyértelmű, a 2000-dik év első öt hónapjának adatai pedig lenyűgözően kiugróak. Öt hónap alatt a tavalyi hasonló időszakhoz képest 7223 nemzetközi bejelentéssel többet regisztráltak, amely 24,35%-os növekedést jelent.
A rendszer sikere tehát egyértelmű, a PCT egyre népszerűbb, hiszen a bejelentő számára egyrészről igen fontos, hogy egy helyen, egy nyelven, egy nemzetközi bejelentéssel több országba - akár a szerződő országok mindegyikébe - vagy különböző régiókba lehet hatályos bejelentést tenni. A bejelentők számára másrészről előnyt jelent, hogy a nemzetközi bejelentéseknek egységesített alaki követelményei vannak és minden bejelentéssel kapcsolatban nemzetközi újdonságkutatást végez az erre kijelölt Kutatási Szerv, amelynek eredményét a bejelentő számára megküldik. Külön kérelemre pedig - elsősorban az oltalmazhatóság várható esélyeinek valószínűsítésére - nemzetközi elővizsgálat is végeztethető. A PCT-eljárás harmadrészről lehetővé teszi a fenti egységesített nemzetközi fázist követően - az egyes országok saját ügymenete, az ún. nemzeti fázis(ok) megkezdése előtt - a nemzetközi bejelentés "pontosítását". További előnyt jelent a bejelentő számára, hogy erre a "pontosításra" a nemzetközi kutatási jelentés - és adott esetben a nemzetközi elővizsgálat - tartalmának megismerését követően van lehetőség. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a PCT szerinti eljárás nemzetközi fázisának elindítása viszonylag (a teljes eljárási költségekhez képest) szerényebb ráfordítással jár, a komoly költségek, így a fordítási kiadások és a nemzeti díjak az eljárás során csak később - a nemzeti fázisban - válnak esedékessé.
Az 1999-ben világszerte bejelentett 74 023 nemzetközi bejelentés, 3 158 204 nemzeti bejelentésnek felel meg és ha ehhez hozzávesszük a 194 447 regionális bejelentést, mely 2 671 069 nemzeti ekvivalens értékű, akkor a PCT keretén belül a tavalyi évben összesen 5 829 273 nemzeti bejelentésnek megfelelő nemzetközi bejelentést regisztráltak. Ezek a számadatok mindenki számára a PCT hasznosságát bizonyítják.
Nemzetközi bejelentések száma évente
A jelenlegi 108 PCT tagállam ipari fejlettsége eltérő, a tagállamok pontosan fele, szám szerint 54 kedvezményezett, úgynevezett fejlődő országnak tekinthető. Amennyiben a fenti számadatokat más oldalról közelítjük meg, akkor a tagállamok bejelentői már korántsem azonos mértékben használják ki a PCT által biztosított előnyöket. Az összes bejelentések 39,8%-a, 29 463 nemzetközi bejelentés egyetlen országból, az USA-ból származik. A tisztánlátás érdekében a következőkben ismertetem a PCT-rendszert leggyakrabban igénybevevő vezető országokat és hazánk helyét ebben a felsorolásban.
Ország | Bejelentésszám | Az összes |
1. Amerikai Egyesült Államok | 29 463 | 39,8 |
2. Németország | 10 897 | 14,7 |
3. Japán | 7 255 | 9,8 |
4. Egyesült Királyság | 4 741 | 6,4 |
5. Franciaország | 3 633 | 4,9 |
| ... | ||
25. Magyarország | 115 | 0,2 |
Magyarország tehát viszonylag igen előkelő helyet foglal el a tagállamok között a nemzetközi bejelentési aktivitás tekintetében. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy az összes, jelzett értelemben "fejlődőnek" tekintett országból 1999-ben összesen 1745 PCT-bejelentés érkezett, amelyek közül Magyarországról 115 nemzetközi bejelentést tettek. Az 54 kedvezményezett tagállamból pusztán a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika, Kína, Szingapúr és Brazília előzi meg ebben a sorban hazánkat.
A nemzetközi bejelentések nyelve döntően angol - ilyen 47 980 db nemzetközi bejelentés, azaz 64,8% -, ezt a német nyelvű - 11 891 db, ez 16,1% -, majd a japán - 6827 db, amely 9,2% -, valamint a francia - 3655 db, ez 4,9% - nyelvű bejelentések követik. Minden tagállam állampolgárának, a PCT bekövetkezett liberalizációja folytán, lehetősége van saját nyelvén bejelentést tenni és ha ez a nyelv a PCT-n belül nem a közzététel hivatalos nyelve (angol, francia, japán, kínai, német, orosz vagy spanyol), akkor a nemzetközi bejelentést egy hónapon belül a hivatalos nyelvek egyikére le kell fordítani. Egy adott tagállam mindig közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyeken elfogadja a nemzetközi bejelentéseket. Magyarország vonatkozásában a Magyar Szabadalmi Hivatalnál angol, német, francia és orosz nyelven, valamint anyanyelvünkön, magyarul lehet nemzetközi bejelentést tenni, amely nyelvek közül tipikus - közel 90%-os - az angol nyelv használata.
A PCT keretén belül jelenleg 10 Nemzetközi Kutatási Szerv foglalkozik a nemzetközi kutatással. A számok tanúsága szerint ezen a téren a legfoglalkoztatottabb az Európai Szabadalmi Hivatal (44 713), ezt az Amerikai Egyesült Államok (14 640), majd Japán (6827) követi.
A bejelentők szerte a világon egyre inkább kihasználják a nemzetközi elővizsgálat által nyújtott előnyöket, azaz, hogy ennek révén az elsőbbségi időponttól számítva 30 (31) hónappal késleltethető az egyes tagállamokban a nemzeti fázisok elindítása. 1999-ben 53 284 nemzetközi bejelentés esetén kértek nemzetközi elővizsgálatot. A Nemzetközi Elővizsgálati Szervek között szintén az Európai Szabadalmi Hivatal vezet 30 801, majd ezt követi az Amerikai Egyesült Államok 14 218 beérkezett nemzetközi elővizsgálati kérelemmel. Az elmúlt 15 évben a nemzetközi elővizsgálati kérelmek számának alakulását az alábbi ábra szemlélteti.
Elővizsgálati kérelmek száma évente
A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás alapján 1999-ben a WIPO Nemzetközi Irodájához beérkezett nemzetközi bejelentések az alábbi szakterületek szerint oszlanak meg:
C | Vegyészet és kohászat | 21,1% |
A | Közszükségleti cikkek | 19,1% |
H | Elektromosság | 16,9% |
G | Fizika | 16,0% |
B | Ipari műveletek és szállítás | 15,7% |
F | Mechanika, fűtés, világítás | 6,7% |
E | Helyhez kötött létesítmények | 2,9% |
D | Textil- és papíripar | 1,6% |
Az 1999. évi bejelentések NSZO szerinti megoszlása
A PCT jelene, a változásokról röviden
A tagállamok annak érdekében, hogy minél inkább vonzóvá tegyék a PCT-rendszert elhatározták, hogy még jobban törekszenek azt felhasználóbaráttá és minél olcsóbbá tenni. Ennek érdekében 1999-ben további díjcsökkentésben állapodtak meg, amely 2000. január elsejei hatállyal átlagosan 13%-os csökkenést eredményezett. Figyelembe véve azt az igen jelentős tényt, hogy korábban, 1998-ban és 1999-ben is történt már díjcsökkentés, az elmúlt két év során 29,2%-kal vált olcsóbbá a PCT-rendszer a felhasználók számára.
A 2000. január 1-jétől érvényes díjak a következők:
1. Továbbítási díj: |
10 igénypontig | HUF | 10 000 |
10 igénypont felett igénypontonként | HUF | 500 |
|
2. Alapdíj Rule |
(a) 30 oldalig | CHF | 650 |
(b) 30 oldal felett oldalanként | CHF | 15 |
|
3. Megjelölési díj |
(a) megjelölések Rule 4.9(a) szerint megjelölésenként (max. 8 ország) | CHF | 140 |
(b) megjelölések Rule 4.9(b) és Rule 4.9(c) szerint megjelölésenként | CHF | 140 |
|
4. Kezelési díj: | (Rule 57.2(a)) | CHF | 233 |
Kedvezmények:
A) A fizetendő teljes díjakból - 2. és 3. (a) - 200 CHF levonható abban az esetben, ha az Adminisztratív Utasításokban foglaltaknak megfelelően a benyújtott papírdokumentáció mellett a nemzetközi bejelentés bizonyos részei elektronikus formában is benyújtásra kerülnek (részletesebben lásd PCT-EASY alatt).
B) Minden díj (ahol lehetséges, az A) szerint már csökkentett díj) 75%-kal csökkenthető minden olyan bejelentő számára, aki természetes személy és kedvezményezett ország állampolgára, mely országnak az ENSZ kimutatásai alapján az egy főre jutó nemzeti jövedelme meghatározott összeg alatt van. Magyarország is ilyen kedvezményezett ország.
5. Kutatási díj: | EUR | 945 |
6. Elővizsgálati díj: | EUR | l 533 |
Kedvezmény:
Külön kérelemre - 1223/A formanyomtatvány - az 5. és 6. pont szerinti díjak 75%-kal csökkenthetők, ha a bejelentő(k) - akár természetes személy(ek) akár jogi személy(ek) - olyan ország állampolgára(i), amelynek alapján a fenti PCT-kedvezmény igénybe vehető.
Tapasztalatok a díjfizetésekkel kapcsolatban
A Magyar Szabadalmi Hivatal átvevő hivatali tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar bejelentőknek rendszeresen problémát okoz a különböző díjak meghatározása, különösen akkor, ha az adott esetben, esetleg egyszerre több kedvezményt is igénybe vehetnek. Általános problémaként jelentkezik, hogy ki veheti igénybe (jogi vagy természetes személy) a kétféle alapon megkapható 75%-os díjcsökkentést. A 2-4. díjak vonatkozásában csak természetes személyekre vonatkozik ez a kedvezmény és ha több bejelentő van, akkor az összes bejelentőnek (akik természetes személyek!) meg kell az adott feltételnek felelnie, ellenkező esetben a kedvezmény nem jár. Ha viszont a bejelentő(k) megfelelnek ennek a feltételnek, akkor a kedvezmény nekik - mindaddig amíg Magyarország, vagy ha a bejelentő(k) valamelyike más ország állampolgára, akkor az az adott ország megfelel az ENSZ ismertetett elvárásának - külön kérelem nélkül, alanyi jogon jár.
Más a helyzet az 5. és 6. díj esetén, ahol a 75%-os kedvezmény automatikusan nem jár, ennek igénybevételéhez a már említett külön kérelem feltétlenül szükséges. Ezen külön kérelem alapján azonban mind természetes személyeket, mind pedig jogi személyeket megillet a díjcsökkentés, de csak abban az esetben, ha az az összes bejelentőnek egyenként külön-külön is járna.
Szintén gyakran felmerülő gyakorlati probléma, hogy ha a bejelentő a 2-4. díjak esetében igénybe veszi a 75%-os kedvezményt, mind pedig a PCT-EASY után a kedvezmények A) pontja szerint a további 200 CHF díjcsökkentést is érvényesíteni kívánja, akkor hogyan, milyen sorrendben lehet ezt megtennie. A díjcsökkentések helyes sorrendjét a következők szerint kell végrehajtani: először a 200 CHF összeget kell levonni a nemzetközi díjból [2. és 3. (a)], majd ezt követően kell kiszámítani a 75%-os csökkentést.
Meg kívánom jegyezni, hogy amelyik bejelentő ténylegesen igénybe veszi a PCT-EASY szoftvert, annak a gyakorlatban ténylegesen nem kell az előzőekben említett kalkulációt elméletben kiszámítania, hiszen ha a bejelentő a PCT-EASY szoftver használata során (az erre kijelölt helyen) feltünteti, hogy a kivonatot elektronikus formában is csatolja, akkor a szoftver automatikusan a fenti sorrendnek megfelelően fog eljárni. Természetesen ehhez a bejelentőnek azt is fel kell tüntetnie, hogy a bejelentő(k) természetes személy(ek) és a bejelentő(k) állampolgárságának, illetve székhelyének az ENSZ által a kedvezményre feljogosított országok egyikével meg kell egyeznie.
Törekvések a PCT automatizálására
A WIPO 1999-ben 40 000 000 CHF keretet különített el a PCT működtetésének automatizálására. Ez a program IMPACT (Information Management for the PAtent Cooperation Treaty) néven vált ismerté, amelynek fő célkitűzése, hogy megvalósítása révén további PCT-díjcsökkentés legyen elérhető a működtetési költségek várható csökkenése következtében. Ezen belül kiemelt feladat a PCT-bejelentők részére nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, a munkafolyamatok egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele, automatizált információs és iratkezelő rendszer bevezetése, a bejelentők és az egyes nemzeti hivatalok számára elektronikus bejelentést lehetővé tevő szoftver kifejlesztése, továbbá a WIPO PCT Hivatala és a PCT-eljárásban résztvevő különböző nemzeti és regionális hivatalok közötti elektronikus adatcsere megteremtése. További előnye az az értékes technikai információs adathalmaz, amelynek révén a rendszert használók könnyebben igazodhatnak el a PCT-rendszerben. A technikai információk elektronikus úton ezáltal még jobban kutathatóvá válnak. A WIPO történetében ez az IMPACT projekt a valaha elhatározott információtechnológiai projektek közül messze a legnagyobb, amelynek sikere a Szervezeten belül prioritást élvez. A projekt várhatóan 3-4 éven belül fejeződik be, első eredményei a 2000. év vége felé várhatóak.
A PCT-EASY szoftver (Electronic Application SYstem) 1999. januárjától került bevezetésre azoknál az átvevő hivataloknál, amelyek vállalták - a hagyományos papírhordozón túl - a részben elektronikus bejelentéssel egyelőre együttjáró többletfeladatokat. A WIPO által kifejlesztett szoftver használatával - ha a bejelentők elektronikus úton is szolgáltatnak meghatározott adatokat a WIPO Nemzetközi Irodája számára - a bejelentők 200 CHF összegű kedvezményt vehetnek igénybe, továbbá hasznosíthatják a szoftvernek azt az előnyös tulajdonságát is, hogy segít kiküszöbölni az esetlegesen akaratlanul elkövetett ellentmondásokat a formanyomtatványok kitöltése során.
A PCT-EASY szoftver jelenleg hét nyelven (magyarul sajnos nem) már elérhető és letölthető az Internetről a PCT-EASY homepage-ről (http://pcteasy.wipo.int). Az 1999-ben bejelentett nemzetközi bejelentések esetén átlagosan 13%-os volt a PCT-EASY használata, az év második felében ez a használat pedig már 18,8%-ra emelkedett.
További részletes információk a PCT-EASY-ről elérhetők:
PCT-EASY Help Desk
Tel: (41 22) 338 95 23
Fax: (41 22) 338 80 40
E-mail: pcteasy [uzzuehrgewzgewzug] help [sddeeffnbfnjndfbn] wipo [uzzuehrgewzgewzug] int
Elsőbbségek igénybevételének kiterjesztése
A PCT-rendszert használók számára közismert, hogy egy nemzetközi szabadalmi bejelentésben igényelhető - a Párizsi Uniós Egyezmény alapján - egy, ugyanarra a találmányra vonatkozó korábbi bejelentés elsőbbsége, ha ennek bejelentési napja 12 hónapnál nem régebbi. A PCT-tagországok vonatkozásában felmerült az igény a WTO által felügyelt TRIPS-egyezmény országaival való szorosabb együttműködésre. Ennek eredményeként 2000. január 1-jétől a WTO bármely tagja - amelyik nem résztvevője a Párizsi Uniós Egyezménynek - részére igényelhető az uniós elsőbbség.
Ezzel kapcsolatban további felvilágosítás kapható a WIPO-ban az alábbiakban közöltek szerint:
Media Relations & Public Affairs Section
Tel: (41 22) 338 81 61 vagy 338 95 47
Fax: (41 22) 338 88 10
E-mail: publicinf [sddeeffnbfnjndfbn] wipo [uzzuehrgewzgewzug] int
Várható további változások
A WIPO Nemzetközi Irodája előkészítette, majd a Szabadalmi Együttműködési Szerződés Közgyűlésén a tagállamok elfogadták a PCT Végrehajtási Szabályzatának és Adminisztratív Utasításainak módosítását, amelyekre elsősorban a Szabadalmi Jogi Szerződéssel - PLT (Patent Law Treaty) - való összhang megteremtése miatt került sor.
A WIPO Nemzetközi Irodája által javasolt módosítások alapvetően kettős célt szolgálnak. Ezek közül az egyik az, hogy a PCT-úton benyújtott nemzetközi bejelentésekben a bejelentők még egyszerűbb eljárás keretében teljesíthessenek bizonyos, a bejelentéseknek csak az úgynevezett nemzeti szakaszában előírt követelményeket. Ezzel párhuzamosan a másik cél pedig a PCT alapján a nemzeti jogok bizonyos harmonizációja, tekintettel arra, hogy a PLT számos kérdésben a PCT-re való hivatkozással kívánja megvalósítani a szabadalmi bejelentések eljárási szabályainak összehangolását.
A PCT Közgyűlés határozata értelmében ezek a módosítások várhatóan 2001. március 1-jén lépnek majd hatályba. A határozat arra is kiterjed, hogy melyek azok a szabályok, amelyek kizárólag a hatálybalépés napján vagy azt követően benyújtott PCT-bejelentésekkel kapcsolatban lesznek alkalmazhatóak, s melyek azok, amelyek alkalmazása a hatálybalépésüket megelőzően benyújtott nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatban is lehetséges lesz.
A várható módosítások lényege röviden a következőkben foglalható össze. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a nemzetközi bejelentési kérelem bizonyos nyilatkozatokat is tartalmazzon, mégpedig a kérelemben megjelölt országok majdani nemzeti előírásainak kielégítése céljából. Ezek a nyilatkozatok a következőkre vonatkozhatnak:
- a feltaláló(k) azonosítása;
- a bejelentő(k) jogosultsága a nemzetközi bejelentés napján a szabadalmi igényre;
- a bejelentő(k) jogosultsága a nemzetközi bejelentés napján egy korábbi bejelentés elsőbbségének igénylése;
- feltalálói nyilatkozat megtétele;
- nem újdonságrontó nyilvánosságra jutás bejelentése.
Az új szabályozás pontosabban fogja meghatározni, hogy a bejelentés alakjára és tartalmára vonatkozóan a megjelölt országok milyen követelményeket támaszthatnak nemzeti joguk alapján. Például a hiteles fordítás benyújtására való felhívás lehetőségét csak arra az esetre korlátozza, amikor a megjelölt hivatalnak megalapozott kételye támad a fordítás pontosságával kapcsolatban. Az elsőbbségi irat fordítása pedig csak abban az esetben lesz megkövetelhető, ha az elsőbbségi igény érvényességének egyértelműen a találmány szabadalmazhatóságára vonatkozó kihatása van.
A nemzetközi bejelentésben a megjelölt országokat - a PLT-vel összhangban - korlátozni fogja ez a szabályozás, mégpedig a nemzeti jog alapján előírt okiratok és bizonyítékok megkövetelését illetően. Ha ugyanis a nemzetközi bejelentési kérelem tartalmazza a korábban említett nyilatkozatok bármelyikét (vagy ilyen nyilatkozatot a megjelölt hivatalhoz már közvetlenül benyújtottak), azok tartalmával kapcsolatban további okiratok vagy bizonyítékok csak akkor lesznek megkövetelhetők, ha a nyilatkozatban foglaltak valóságát illetően alapos kétely merül fel.
A további módosítások, illetve az új szabályok az említett nyilatkozatok esetleges kijavítására, azoknak a megjelölt hivatalokkal való közlésére, a közzétételére, a nemzeti szakaszban történő hiánypótlás rendjére, továbbá a nemzetközi elővizsgálat szabályainak értelemszerű változásaira fognak kiterjedni.
A PCT jövője?
A XX. század utolsó évtizedeit alapvetően a gazdaság növekvő globalizációja jellemezte, és példaként talán a legjobban az Internetnek a kereskedelmet forradalmasító elterjedésével igazolható. Másrészről a szellemi tulajdonnal foglalkozó rendszerek, köztük a szabadalmi rendszer továbbra is alapvetően territoriális jellegű maradt. Bizonyos területeken sikerült az egyes nemzeti határokon túl emelkedni, azonban ezeknek a külön-külön létrejött rendszereknek az egyesítése, harmonizációja még nem történt meg. Ilyen törekvésekkel találkozhattunk Nyugat-Európában, Afrikában két helyen, francia, illetve angol nyelvterületen és bizonyos részén Kelet-Európának és Közép-Ázsiának. Ezeknek az úgynevezett regionális szabadalmi rendszereknek nem a territorialitás elvének a felszámolása az alapvető célja, hanem egyszerűen védekezés az adott régió jellemzőitől eltérő más hatások elterjedése, illetve térhódítása ellen.
Az 1970-es években a PCT bevezetése igen fontos lépés volt, amelynek köztudottan az alapvető célja a műszaki, szellemi termékek közül a szabadalmi (használati mintaoltalmi) oltalmi formákba tartozó bejelentések egyszerre több országba való egyszerű benyújtása volt. A PCT egyre növekvő sikere, az egyre nagyobb ütemű nemzetközi bejelentési szám azt mutatja, hogy a szerződés valós igényeket elégít ki.
Az idő és - ahogy arra a bevezetőben utaltam - annak tartalma is változó. Ami az 1970-es években még csak az elképzelések szintjén létezett, az napjainkban már szinte természetesnek tűnik. Például a II. Szakasz igénybevétele a PCT korai szakaszában szinte minimális volt, azóta viszont a szerződő államok mindegyike csatlakozott a II. Szakaszhoz és a nemzetközi bejelentések megközelítőleg 80%-ában a bejelentők annak ellenére kérik nemzetközi elővizsgálat elvégzését, hogy ez számukra nem kötelező.
Egyre több szakember veti fel annak lehetőségét, hogy az eddig csak az újságírói szakzsargonban elszólásnak minősített "világszabadalom" intézményére napjaink globalizálódó világában előbb vagy utóbb szükség lesz. A szakemberek jelentős része pedig úgy látja, hogy a jelenleg hatékonyan működő és dinamikusan fejlődő PCT-rendszer alkalmas keretet biztosíthat egy ilyen törekvés kifejlesztésére. Természetesen ez még nem napjaink problémája, jelenleg ez a felvetés még utópisztikus.