Dr. Bendzsel Miklós
Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról
I. A rendelet megalkotásának előzményei
II. Az MSZH feladat- és hatásköre
III. Az MSZH szervezete és működése
IV. Egyéb kérdések
Minden intézmény történetében ritka, sorsfordító és jeles esemény a statútumának megújulása. A Magyar Szabadalmi Hivatal is elérkezett ehhez a határkőhöz: megjelent és ez év június 23-án hatályba lépett a Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet), amely újraszabályozta hivatalunk feladatait, hatáskörét, szervezetét és működését. Bízom benne, hogy statútumunk korszerűsítése nemcsak nekünk, hivataliaknak fontos és hasznos, hanem jól szolgálhatja a nagy feladatok előtt álló hazai iparjogvédelmi szakma érdekeit, és hozzájárulhat a szellemi tulajdon magyarországi védelmének előmozdításához is. Új statútumunkat tehát közérdekűnek tartjuk; ezért is vállalkozom most arra, hogy megosszam a nyilvánossággal a rendelet magyarázatát, az új szabályozás "elnöki olvasatát". (Bár a rendelet mind a Magyar Közlönyben, mind a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben megjelent, a kommentár teljessége és érthetősége kedvéért a rendelet szabályait - szakaszonként, magyarázatukat megelőzően - itt is közöljük.)
I. A rendelet megalkotásának előzményei
1.1. A közigazgatás továbbfejlesztésének az 1999-2000. évekre szóló kormányzati feladattervét meghatározó 1052/1999. (V. 21.) Korm. határozat 2. pontja előírta: a 2013/1999. (II. 10.) Korm. határozattal módosított 2396/1997. (XII. 8.) Korm. határozat szerint be kell fejezni a nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek felülvizsgálatát és reformját. Ennek eredményeként fogadták el az államszervezetre vonatkozó egyes törvények, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségügyről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények módosításáról szóló 1999. évi CXIX. törvényt, amely - más központi közigazgatási szervek mellett - a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) jogállását is újraszabályozta. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 44. §-ának (1) bekezdését - ez év január 1-jei hatálybalépéssel - a módosítás a következőképpen állapította meg: A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
E törvénymódosítás természetszerűleg az MSZH kormányrendeletbe foglalt statútumának megújítását is igényelte.
1.2. Az MSZH feladatait és hatáskörét korábban a 136/1989. (XII. 22.) MT rendelet szabályozta. E rendelet megalkotása óta számos új iparjogvédelmi törvény született és az iparjogvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere is - elsősorban az európai integrációs kötődések folytán - nagyban átalakult. E változások az iparjogvédelem szakmai nézőpontjából is szükségessé és időszerűvé tették az MSZH feladat- és hatáskörének, illetve jogállásának újraszabályozását.
1.3. Az MSZH statútumának korszerűsítése olyan intézményi feltételek megteremtésére is alkalmat kínált, amelyek szükségesek a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia összehangolt módon történő kidolgozásához és végrehajtásához. Erre alapot adott, hogy az 1.1. pontban ismertetett törvénymódosítás az MSZH általános feladat- és hatáskörét az iparjogvédelmen túl kiterjesztette a szellemi tulajdon védelmének többi területére is (tehát a szerzői jogra és az ún. szomszédos jogokra is). Az MSZH feladat- és hatáskörének a törvénymódosítással megállapított új - átfogó és általános - definíciója alapján a Kormánynak lehetősége nyílt arra, hogy a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos konkrét feladatok ellátására az általa célszerűnek ítélt kormányzati munkamegosztást alakítsa ki. Noha az Szt. 44. §-ának új szövegét végül képviselői módosító indítvány alapján fogadták el, a Kormány azt végül egyetértőleg nyugtázta és az új törvényi keretek között szabta meg a szellemi tulajdon védelmével összefüggő kormányzati feladatok ellátásának rendjét.
1.4. A rendelet elsősorban e szempontokra tekintettel korszerűsítette az MSZH feladat- és hatáskörére, valamint szervezetére és működésére vonatkozó szabályozást.
II. Az MSZH feladat- és hatásköre
2.1. Az Szt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint az MSZH a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű szerve. A szellemi tulajdon egyes területein eltérő mértékű és természetű feladatok hárulnak az államigazgatásra.
Az iparjogvédelem a műszaki szellemi alkotások (találmányok, használati és ipari minták, topográfiák) és az árujelzők (védjegyek, földrajzi árujelzők) jogi oltalmát hivatott biztosítani. Mivel potenciálisan ugyanahhoz a megoldáshoz többen, egymástól függetlenül is eljuthatnak, illetve ugyanannak az árujelzőnek a védelmét többen, egymással párhuzamosan is igényelhetik, szükség van az oltalmi igények állami elismertetésére, rangsorolására és nyilvántartására. Az iparjogvédelmi jogok keletkezése, megszűnése ezért mindig állami-hatósági aktushoz kötődik.
Az irodalmi, művészeti és tudományos alkotások jogi védelmét szolgáló szerzői jog ellenben bejelentés és regisztráció nélkül illeti meg a mű szerzőjét: a védelem feltétele az alkotásnak a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege és a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége. (Ugyanez mondható el a szerzői művek felhasználásához kapcsolódó teljesítményeket védelmező ún. szomszédos jogokról is.)
A szabályozási technika, illetve a jogszerzés e különbségeit tükrözik a legalapvetőbb nemzetközi egyezmények is. Az ipari tulajdon oltalmára 1883-ban létesült Párizsi Uniós Egyezmény 12. cikke a részes országokat - köztük Magyarországot - arra kötelezi, hogy külön, központi iparjogvédelmi hatóságot szervezzenek és működtessenek. Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. évi Berni Uniós Egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése szerint pedig a szerzői jogok élvezete és gyakorlása nem köthető semmiféle alakszerűséghez.
Mindezekből következően az iparjogvédelem területén állami feladat: az iparjogvédelmi jogok (méghozzá magánjogi, azon belül abszolút szerkezetű jogviszonyban érvényesülő, tulajdonjogi természetű jogosultságok) engedélyezése és nyilvántartása, a megadott jogokkal kapcsolatos (pl. megsemmisítési, törlési, nemleges megállapítási) ügyek - többnyire kontradiktórius jogviták - intézése, valamint az említett eljárásokhoz kapcsolódó hatósági közlések megjelentetése. E hatósági feladatokhoz adódnak a jogszabályalkotás, a nemzetközi együttműködés és a stratégiaalakítás kormányzati teendői.
A szerzői joggal kapcsolatban ellenben az állam, a kormányzat feladatai a jogalkotásra, a nemzetközi együttműködésben való részvételre, a jogérvényesítés feltételeinek megteremtésére és az ún. közös jogkezelést végző szervezetek felügyeletére szorítkoznak. Ezektől eltérő - és kizárólag magánszervezetekre (egyesületekre) tartozó - feladat az egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok közös érvényesítése (kezelése). Az államra és a magánszervezetekre tartozó tevékenységek e világos szétválasztása Magyarországon - legalábbis a jogi szabályozás szintjén - a 146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet megalkotása óta érvényesül. E rendszert a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény is fenntartotta és megerősítette.
A rendelet mindezeknek megfelelően szabályozza az MSZH-ra mint a szellemi tulajdon védelmének kormányzati központjára háruló feladatokat. A szabályozási technika és a jogszerzés különbségei magyarázzák, hogy az MSZH-nak több iparjogvédelmi, mint szerzői jogi feladatot kell ellátnia. A szellemi tulajdon e két fő ága közötti bármilyen fontossági sorrendre ebből azonban természetszerűleg semmiféle következtetés nem vonható le.
2.2. A szellemi tulajdon védelme az elmúlt évtizedben fokozatosan felértékelődött mind a magyar nemzetgazdaságban, mind pedig nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. A modern világgazdaságban alapvető versenyképességi kérdéssé vált a szellemi tulajdonjogok hatékony védelme és a rendszerezett iparjogvédelmi információ mint pótolhatatlanul értékes tudásvagyon kiaknázása.
2.3. Az elmúlt években a szellemi tulajdon védelmét a felértékelődés mellett egy másik tendencia is jellemezte: az iparjogvédelem és a szerzői jog szabályozási, intézményi és technikai konvergenciája. Egyre több az érintkezés az iparjogvédelem és a szerzői jog között, sok a határeset, a közös ügy.
Az iparjogvédelem és a szerzői jog egyes elemei, módszerei találkoznak a sajátos (sui generis), köztes oltalmi formák esetében, amelyek közül példaként a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és az adatbázisok sui generis védelme említhető. A két jogterület számos más ponton is érintkezik egymással: miközben a szoftver jogi védelmét - a nemzetközi jogegységesítés és az európai közösségi jogharmonizáció eredményeként - elsősorban a szerzői jog biztosítja, felerősödtek a szoftvertartalmú, szoftverre építő találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos vizsgálódások és reformtörekvések. Az ipari tervezőművészet (a design) szintén összehangolt, egymásra tekintettel lévő iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályokat igényel.
Meg kell azt is jegyezni, hogy az elmúlt években megfigyelt - a technikai fejlődéssel összefüggésbe hozható - konvergenciajelenségeknek megvan az a hagyományos, szilárd kiindulási alapja, amelyet az iparjogvédelem és a szerzői jog kezdettől fogva meglévő sok rokon vonása, közös elve és célkitűzése képez. A jogviszonyok abszolút szerkezete, a védelem territoriális jellege, a külföldiek számára biztosítandó nemzeti elbánás, valamint az alkotás ösztönzése és az innovációs beruházások megtérülésének biztosítása - mint alapvető szabályozási cél - hozhatók fel példaként e közös, összekapcsoló elemekre. Ezekhez adódott a legutóbbi időszakban a jogérvényesítés, a jogok kikényszerítésének számos azonos gondja, illetve megoldása. Hasonlóképpen horizontális - mindkét jogterületet egyformán érintő (főként nemzetközi magánjogi) - kérdéseket vet fel a számítógépes világhálózat kialakulása és az elektronikus kereskedelem térnyerése. Nemzetközi és regionális szinten e kihívásokra együttes, közös válaszokat keresnek (pl. a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS-egyezményének III. része együttesen állapítja meg az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével kapcsolatos követelményeket; az Európai Megállapodás 65. cikke egységesen és átfogóan rendelkezik a szellemi tulajdonjogok védelméről, az Európai Közösség több irányelve is e horizontális szemléletet érvényesíti és az Európai Unióhoz való csatlakozásról folyó tárgyalásokon is egy fejezeten belül kerültek napirendre az iparjogvédelmi és a szerzői jogi kérdések; az Amerikai Egyesült Államokkal 1993-ban megkötött kétoldalú megállapodásunk is a szellemi tulajdonról szól).
E szabályozási közeledés, az iparjogvédelem és a szerzői jog egységes megközelítése a hazai jogalkotásban is jellemzővé vált: pl. az 1994. évi VII. törvény együttesen módosította az iparjogvédelmi és a szerzői jogi jogszabályokat; az 1997. évi XI. törvény záró rendelkezései egységesen állapították meg a szellemi tulajdonjogok megsértésének polgári anyagi jogi jogkövetkezményeit és az érvényesítésükre szolgáló eljárások szabályait; a 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet szintén átfogóan szabályozta a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedéseket; legutóbb pedig a Büntető Törvénykönyv módosítása (az 1999. évi CXX. törvény) tükrözte e szabályozási szemléletet.
Az iparjogvédelem és a szerzői jog kérdéseivel ugyanazok a nemzetközi szervezetek, intézmények foglalkoznak: az ENSZ erre szakosított intézményeként a Szellemi Tulajdon Világszervezete, a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS Tanácsa, az Európai Bizottság XV. Főigazgatósága. Irányukban fontos az egységes, koordinált kormányzati fellépés. A világ számos nagy (pl. Németország, Oroszország, USA) és kis (pl. Svájc, Szlovénia) országában ugyanaz a hivatal felel a szellemi tulajdon mindkét területéért. Természetesen sehol nem jár ez valamelyik jogterület vagy jogosulti csoport alárendelődésével, háttérbe szorulásával vagy másodlagossá válásával.
Az Szt. 44. §-ának 2000. január 1-jén hatályba lépett módosítása gondoskodott arról, hogy a koherens szellemi tulajdonvédelmi politika intézményi feltételei meglegyenek. Az MSZH-nak a szellemi tulajdon egészével - tehát mind az iparjogvédelemmel, mind a szerzői joggal - kapcsolatos állami feladatok ellátásáért viselt általános és átfogó felelőssége eleget tesz e kormányzati igénynek és igazodik az előzőekben vázolt nemzetközi, illetve európai integrációs tendenciákhoz is.
A rendelet ennek az átfogó szellemi tulajdonvédelmi felelősségnek érvényt szerez néhány konkrét feladat "telepítésében", illetve az intézményes egyeztetés fórumának (a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács) létrehozásával.
1. § (1) Az MSZH a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve.
(2) Az MSZH feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;
b) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
c) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
d) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;
e) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása.
2.4. A rendelet 1. §-a - az Szt. 44. §-ára építve, avval összhangban - nevezi meg az MSZH fő tevékenységi irányait. Az itt felsorolt feladatcsoportok részleteit a rendelet 2-6. §-ai tartalmazzák. A rendelet először a "klasszikus" iparjogvédelmi hatósági feladatokat említi meg. A dokumentációs és információs tevékenység, a jogszabály-előkészítés, a stratégiaalakítás és a nemzetközi együttműködés feladatait ezt követően egységesen állapítja meg a szellemi tulajdon mindkét területére kiterjedően. Az MSZH tevékenysége sohasem korlátozódott az egyedi hatósági ügyek intézésére. Sőt, eddigi működésének eredményessége jórészt éppen a hatósági és a stratégiaalakító funkciók hasznos összekapcsolásából, egymásra épüléséből adódott.
2. § (1) Az MSZH a következő iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:
a) szabadalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi bejelentések vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a megadott jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása;
b) nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális iparjogvédelmi együttműködésből a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati, továbbítási és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.
(2) A vámhatóság megkeresésére az MSZH tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban, továbbá eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben érkező egyéb hatósági megkereséseknek is.
(3) Az MSZH ellátja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét, továbbá vezeti az iparjogvédelmi szakértők nyilvántartását.
(4) Az MSZH gondoskodik a Találmányi Szakértői Testület és a Szerzői Jogi Szakértő Testület működtetéséről.
2.5. A rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az MSZH hagyományos és máig legfontosabb feladatai; e feladatok ellátása teszi az MSZH-t iparjogvédelmi hatósággá.
A Magyar Szabadalmi Hivatal 1896 óta, több mint száz éve szolgálja a magyar iparjogvédelem ügyét. 1920-ig működött Szabadalmi Hivatalként, 1920 és 1949 között Szabadalmi Bíróságként látta el feladatait. Ezt követően Országos Találmányi Hivatalként funkcionált, a magyar szabadalmi jog centenáriumán, 1996-ban pedig - a Szt. 44. §-a alapján - ismét "visszavette" eredeti nevét. Az évtizedek során iparjogvédelmi főhatóságunk végig megőrizte önállóságát, függetlenségét és pártatlanságát, miközben a hivatali munka magas színvonalából sem engedett.
Jelenleg az MSZH a következő iparjogvédelmi oltalmi formák ügyeit intézi:
- a találmányok szabadalmi oltalma (az Szt. alapján);
- használati mintaoltalom (a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény - Hmtv. - szerint);
- a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma (az erről szóló 1991. évi XXXIX. törvénynek - a Toptv.-nek - megfelelően);
- ipari mintaoltaoltalom (az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet, az Imtvr. szerint);
- védjegyoltalom (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, azaz a Vt. alapján);
- a földrajzi árujelzők oltalma (a Vt. szerint).
A felsorolt törvények részletesen szabályozzák az MSZH-nak az oltalom megadására, a jogok nyilvántartására és a megadott jogokkal kapcsolatos ügyek intézésére irányuló eljárását. Emellett az egyes törvények felsorolják oltalmi formánként az MSZH hatáskörébe tartozó ügyeket (ld. az Szt. 44. §-ának (2) bekezdését, a Hmtv. 26. §-át, a Toptv. 16. §-át, az Imtvr. 13. §-ának (1) bekezdését, a Vt. 37. §-át és 112. §-ának (1) bekezdését).
Az MSZH ezeket az ügyeket a bíróságokéhoz hasonló függetlenséggel és garanciák mellett intézi. Ehhez járul, hogy a hivatal határozatai ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, hanem határozatainak megváltoztatását a bíróságtól kell kérni.
Az MSZH statútumát megállapító korábbi rendelet [a 136/1989. (XII. 22.) MT rendelet] megalkotása óta bevezetett új iparjogvédelmi oltalmi forma a használati mintaoltalom és a topográfiaoltalom, valamint - nemzeti szinten - a földrajzi árujelzők oltalma. A rendelet a korábbi szabályozáshoz képest - igazodva a jogszabály-változásokhoz - ezeknek az oltalmi formáknak a megemlítésével egészíti ki az MSZH hatáskörébe tartozó iparjogvédelmi hatósági ügytípusok felsorolását.
Az MSZH nemcsak a felsorolt belső jogszabályokban szabályozott - ún. nemzeti - eljárásokban fogad és intéz oltalomszerzésre irányuló bejelentéseket, hanem a nemzetközi együttműködésben kialakult bejelentési, illetve regisztrációs rendszerekben is. Ilyen rendszer működik a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó Szabadalmi Együttműködési Szerződés (kihirdette: 1980. évi 14. törvényerejű rendelet), az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás (1984. évi 29. törvényerejű rendelet); a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a hozzá kapcsolódó Madridi Jegyzőkönyv (1973. évi 29. törvényerejű rendelet és 1999. évi LXXXIII. törvény), valamint az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (1982. évi 1. törvényerejű rendelet) alapján.
Az Európai Szabadalmi Egyezmény számos feladatot ró a részes országok szabadalmi hatóságaira az európai szabadalmi bejelentések fogadásával, továbbításával, nemzeti bejelentéssé való átalakításával, az európai szabadalmi leírások fordításainak kezelésével és e szabadalmak nyilvántartásával, illetve fenntartásával kapcsolatban. A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet szintén sok teendőt hárít a tagállamok iparjogvédelmi hivatalaira (ld. pl. a közösségi rendelet 39. cikkét a nemzeti kutatási jelentésekről). E feladatokat az MSZH-nak kell ellátnia az Európai Szabadalmi Szervezethez és az Európai Unióhoz való csatlakozást követően; célszerűnek látszott, hogy az új szabályozás rendelkezzen e perspektivikus feladatok ellátásáról is.
Az MSZH iparjogvédelmi hatósági tevékenységének nagyságrendjét érzékeltetheti néhány számadat:
- 1999-ben 47 914 szabadalmi bejelentés érkezett, amelyből 43407 volt nemzetközi szabadalmi bejelentés (ez utóbbiaknak átlagban mintegy 15%-a lép nemzeti szakaszba); az érvényben lévő szabadalmak száma az év végén meghaladta a 11 000-t;
- tavaly 6082 nemzeti és mintegy 8000 nemzetközi védjegybejelentést fogadott a hivatal; a lajstromozott hazai és nemzetközi védjegyek száma pedig túllépte a 140 000-t;
- a nemzeti és a nemzetközi úton tett ipari mintaoltalmi bejelentések együttes száma megközelítette a 2000-t, az oltalom alatt álló mintáké pedig a 2500-t.
2.6. A szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről szóló 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint az MSZH a védjegy vagy a földrajzi árujelző jogosultjáról - megkeresésre - tájékoztatja a vámhatóságot. A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése evvel összhangban álló szabályt tartalmaz.
Az MSZH a nemzeti és a nemzetközi iparjogvédelmi hatósági feladatokon kívül ellátja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét (a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1999. évi XXXII. törvény 34-35. §-a a felügyeleti jogosítványok gyakorlására a hivatal elnökét hatalmazza fel), valamint vezeti az iparjogvédelmi szakértők nyilvántartását.
Az MSZH iparjogvédelmi feladatai közé tartozik a Találmányi Szakértői Testület működtetése is [az Szt. 16. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint a 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet alapján].
2.7. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 86. §-ának (1) bekezdése - megfelelve annak az igénynek, hogy törvény indokolatlanul ne korlátozza a Kormányt a központi közigazgatás szervezeti rendjének és munkamegosztásának alakításában - a Kormányra bízta a szerzői és a szomszédos jogokat kezelő szervezetek nyilvántartását vezető, illetve az e szervezetek felügyeletét ellátó miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetőjének kijelölését. A 161/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése korábban e feladatot a nemzeti kulturális örökség miniszterére bízta. Ezt tükrözte az Szjt. 112. §-ának (3) bekezdésében adott szabályozási felhatalmazás és az annak alapján kiadott 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet is.
Az Szt. 44. §-ának módosítása - azzal, hogy a szellemi tulajdon egészére, tehát a szerzői és a szomszédos jogokra is kiterjesztette az MSZH hatáskörét - elvileg felvethette volna azt az igényt: a jogkezelő szervezetek nyilvántartásának és felügyeletének is az MSZH-hoz mint a szellemi tulajdon védelméért felelős országos hatáskörű szervhez kellene tartoznia. E változtatást azonban - a rendelet egyeztetése során - mind a közös jogkezelő egyesületek többsége, mind pedig az NKÖM ellenezte. Álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer bevált, jól működik, továbbá módot ad arra, hogy a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásában, felügyeletében és az általuk alkalmazott díjszabályok jóváhagyásában a kulturális politika szempontjai kellő mértékben érvényesüljenek.
Ezt az álláspontot tiszteletben tartva tekintettünk el az említett változtatás kezdeményezésétől. Az MSZH számára az Szt. 44. §-ának (1) bekezdésében megállapított általános - a szellemi tulajdon egészére kiterjedő - feladatkör ugyanis nem zárja ki, hogy egyes állami feladatokat e területen más szervek lássanak el, feltéve, hogy a szükséges kormányzati koordináció e területen is megfelelően érvényesül.
A rendelet a már említett rendelkezésekkel összhangban említi meg az MSZH feladatai között a Szerzői Jogi Szakértő Testület működtetését.
3. § Az MSZH a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el:
a) iparjogvédelmi tárgyú hivatalos közlönyt ad ki;
b) megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi, mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat;
c) gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza és nyilvános szakkönyvtárában közreadja a hazai és külföldi iparjogvédelmi dokumentumokat;
d) a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat nyújt.
2.8. Az MSZH szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs tevékenységében a múlt és a jövő találkozik: a legkorszerűbb eszközöket és módszereket alkalmazó perspektivikus fejlesztések épülnek a veretes hagyományok talapzatára.
Az iparjogvédelmi tárgyú hivatalos közlöny - a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő (SZKV) - kiadásával az MSZH egyebek között eleget tesz a Párizsi Uniós Egyezmény 12. cikkéből adódó nemzetközi kötelezettségének is. Idén az SZKV immár a 105. évfolyamába lépett; az elmúlt évi számok összesített terjedelme meghaladta a 3000 oldalt. Az 1998. évi SZKV-sorozattól kezdődően az MSZH optikai lemezen is kiadja az SZKV teljes évi anyagát, név- és tárgymutatóval együtt, kiegészítve az SZKV mellékleteként megjelenő Iparjogvédelmi Szemle cikkeivel, valamint statisztikai adatokkal és az év során kinyomtatott szabadalmi leírásokkal.
Emellett az MSZH az SZKV-t a papírváltozat megjelentetésével egyidejűleg az interneten is hozzáférhetővé teszi.
Értékes tudásvagyont testesít meg a HUNPATÉKA-kiadvány: ez az immár 104 évet felölelő, teljes magyar szabadalmi lajstromot, valamint a nyolc éves múltra visszatekintő teljes használati mintaoltalmi lajstromot (bibliográfiai adatokkal, igénypontokkal, ábrákkal, kivonattal együtt) tartalmazó optikai lemezes adatbázis, amelynek keresőfunkcióit az MSZH folyamatosan fejleszti.
Az MSZH e területen a közép-európai térség meghatározó intézményévé alakult: az Európai Szabadalmi Szervezet és az MSZH kezdeményezésére jött létre az a szerződés, amelynek alapján közös CD-ROM-on jelentetik meg a bolgár, cseh, lengyel, litván, román, szlovák és magyar szabadalmi leírásokat. Hasonló szerződés készül a védjegyekre vonatkozóan is.
Az iparjogvédelmi információhoz való hozzáférést könnyítik meg a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott osztályozási rendszerek. Az MSZH e nemzetközi osztályozásokat magyar nyelven - újabb és újabb, korszerűsített változataikban - papíron és elektronikus kiadványként is publikálja.
Az MSZH honlapját a számítógépes világhálózaton keresztül havi átlagban mintegy 190 000 látogató tekinti meg, igénybe véve a különböző szolgáltatásokat (HUNPATÉKA, SZKV, iparjogvédelmi jogszabálygyűjtemény, védjegy-adatbázis, ipari mintaoltalmi adatbázis, magyar feltalálók és találmányaik bemutatása stb.).
A Szabadalmi Tár és Iparjogvédelmi Szakkönyvtár szolgáltatásai is keresettek: az elmúlt évben a látogatók száma meghaladta a 7000-t.
A rendelet 3. §-a az MSZH e hagyományos és folyamatosan fejlődő tevékenységi ágát kitöltő főbb feladatokat sorolja fel.
4. § (1) Az MSZH vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait.
(2) A szellemi tulajdon védelmének erősítése érdekében az MSZH - összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint a Kormány gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve kulturális politikai célkitűzéseivel - kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok megalkotását, illetve a szabályozás módosítását, és részt vesz e jogszabályok előkészítésében.
(3) A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabály tervezetének véleményezésébe be kell vonni az MSZH-t.
2.9. Az iparjogvédelmi jogszabályok előkészítésében való közreműködés szintén hagyományos feladata az MSZH-nak. Korábbi statútuma [a 136/1989. (XII. 22.) MT rendelet] is ezt tükrözte. Az MSZH e feladatát az igazságügyi tárcával szorosan együttműködve látta és látja el: ez volt a jellemző az 1960-as évek végének kodifikációs munkájára éppúgy, mint az 1990 óta elért jogalkotási eredmények előkészítésére. Sem az MSZH e hagyományos feladatkörén, sem az IM-mel való együttműködés bevált módszerén nem indokolt változtatni.
A rendelet 4. §-a ezért - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek az országos hatáskörű szervekre vonatkozó szabályaival összhangban - megerősíti és korszerűen újraszabályozza az MSZH jogszabály-előkészítési feladatait és jogosítványait. Az új rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a jogszabályok előkészítésekor milyen szempontokat, célokat kell figyelembe venni, valamint tükrözik, hogy a hivatal feladatköre ez év január 1-jével kiterjed a szellemi tulajdon egészére.
Az új szabályok nem érintik az igazságügy-miniszter feladat- és hatáskörét, amelybe beletartozik a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvények előkészítése is [ld. a 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. §-ának f) pontját]. Az eddigi együttműködés tehát változatlan feltételek és keretek között folytatódhat az IM és az MSZH között a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvények előkészítésében (ennek szükségességét az MSZH részéről a rendelet 11. §-ának (2) bekezdése is alátámasztja).
5. § Az MSZH a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:
a) a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának vizsgálatával hozzájárul a Kormány gazdasági stratégiájának, kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának kidolgozásához, fejlesztéséhez és végrehajtásához;
b) szellemi alkotó és innovációs tevékenységet támogató programokat kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban;
c) közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését szolgáló rendszer fejlesztésében, a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat;
d) terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;
e) közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;
f) szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről.
2.10. Az MSZH a technika világszínvonalán, a legkorszerűbb megoldásokkal kapcsolatban vizsgálja az oltalmazhatósági feltételek meglétét. Kezeli és felhasználja a szabadalmi dokumentumokban foglalt ismeretvagyont, amelynek 90%-a hasonló részletességgel semmilyen más információs forrásból nem ismerhető meg. Emellett a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos folyamatok figyelemmel kísérése értékes információkkal szolgál a technikai fejlődés és a világkereskedelem főbb irányairól éppúgy, mint a befektetések várható alakulásáról vagy az európai integrációs törekvésekről. Ezt a szellemi arzenált célszerű a Kormány különböző stratégiáinak kialakításához minél inkább felhasználni.
Az Európai Bizottság az európai szabadalmi rendszer jövőjéről szóló, 1999. február 5-én kelt közleményében leszögezte: "a nemzeti (szabadalmi) hivataloknak
tevékeny részt kell vállalniuk az iparjogvédelem rendszerének fejlesztésében és az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésében". A Bizottság "hasznosnak" ítélte, hogy "a nemzeti szabadalmi hivatalok a széles értelemben vett iparjogvédelem előmozdítására (promóciójára) összpontosítsák tevékenységüket". A Bizottság ehhez a következő módszereket ajánlja: megfelelő tájékoztató kiadványok megjelentetése, kiállítások és konferenciák szervezése, internetes honlapok működtetése, valamint ügyfélszolgálati csoportok felállítása. Kiemelten fontos tevékenységi irányként azonosítja a kis- és középvállalkozások számára nyújtott iparjogvédelmi felvilágosítást, az innovációs kezdeményezések felkarolását, valamint a rendszeres és kiterjedt képzést.
A szabadalmi rendszer (és hivatalok) reformjára irányuló európai törekvések nem érték készületlenül a magyar iparjogvédelmi hatóságot: hasonló megfontolások eredményeként, de alapvetően a hazai igények hatására érett hazánkban is felismeréssé, hogy a felzárkózó nemzetgazdaság érdekében az MSZH funkcióit gyarapítani szükséges a szellemi alkotó munkát, az innovációt és a szellemi tulajdonjogok védelmét előmozdító, népszerűsítő, támogató tevékenységgel. E tevékenységi irány egyre fontosabbá válik mind a hivatal számára, mind pedig az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, alkotók, szakemberek körében. Az MSZH sokrétű, széles skálán szolgáló kezdeményezésekkel kíván hozzájárulni a hazai innovációs folyamatok élénkítéséhez a szellemi alkotó kedv fellendítéséhez. Számos pályázat, innovációs és alkotói díj, kiállítás, rendezvény, kiadvány vagy éppen közvéleménykutatás teszi érzékelhetővé a mindennapokban, a vállalkozások életében is a hivatal ilyen irányú törekvéseit.
Külön említést érdemel, hogy az MSZH - kilépve e speciális szakterület szinte óhatatlanul kialakuló centralizáltságának korlátai közül - tíz megyeszékhelyre kiterjedő iparjogvédelmi ügyfélszolgálati hálózatot szervezett a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével (a MTESZ-szel) megkötött együttműködési megállapodás alapján.
Az MSZH elnöke évenkénti rendszerességgel - a 16/1996. (III. 20.) IKM rendelet alapján - Jedlik Ányos-díj adományozásával ismeri el a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységet, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásságot.
Az MSZH-nak a szabadalmi ügyvivői vizsgáztatással, illetve az iparjogvédelmi szakképesítést nyújtó tanfolyamokkal és vizsgákkal összefüggő feladatait részletesen szabályozza a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény, a szabadalmi ügyvivői vizsgáról szóló 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet és az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.
6. § A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben az MSZH különösen a következő feladatokat látja el:
a) képviseli a Kormányt a Szellemi Tulajdon Világszervezetében, az Európai Szabadalmi Szervezetben, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsában, valamint - a Kormány nevében irányítási jogkört gyakorló miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján - más nemzetközi szervezetekben;
b) előkészíti az Európai Szabadalmi Szervezethez történő csatlakozást, azt követően pedig gondoskodik a Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről;
c) a szellemi tulajdon védelme terén részt vesz az Európai Megállapodás végrehajtásában és az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítésére irányuló felkészülésben, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival;
d) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések megkötésére;
e) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi hatóságaival.
2.11. A rendelet 6. §-a a nemzetközi, illetve az európai együttműködésből az MSZH-ra háruló feladatokat foglalja össze.
A szellemi tulajdon területén a nemzetközi együttműködés igénye arra az ellentmondásra vezethető vissza, amely egyfelől a területileg korlátozott hatályú iparjogvédelmi és szerzői jogok, másfelől a technika és a kereskedelem nemzetközi jellege között feszül. A jogi védelem territorialitása azzal a ténnyel szembesül, hogy a találmányt vagy a szerzői művet megtestesítő, illetve felhasználó, továbbá a védjegyet hordozó áruk, szolgáltatások átlépik a határokat, azaz, hogy a szellemi javak és hasznosítási lehetőségeik nem kötődnek területhez, miközben a szellemi javak oltalmát országonként külön-külön kell megszerezni, fenntartani és érvényesíteni.
Magyarország közel egy évszázada vesz részt a nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi együttműködésben. A hazánkat kötelező számos nemzetközi szerződés és a magyarországi oltalomszerzésben érdekelt sok-sok külföldi ügyfél minden körülmények között a nemzetközi kötődések fenntartására, illetve erősítésére késztették a magyar szellemi tulajdonvédelmi szabályozást és intézményrendszert.
A nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi együttműködés központi szervezete az ENSZ szakosított intézményeként működő Szellemi Tulajdon Világszervezete (angol rövidítésével: WIPO); az általa igazgatott több mint 20 nemzetközi szerződés határozza meg ennek az együttműködésnek a szabályait. Tagországainak a száma meghaladja a 170-et.
A WIPO által igazgatott nemzetközi szerződések egyrészt meghatározzák a szellemi tulajdonjogok számára a részes államokban biztosítandó védelem alapvető szabályait, másrészt a különböző országokban való jogszerzést elősegítő, megkönnyítő nemzetközi bejelentési, illetve regisztrációs rendszereket hoztak létre; harmadrészt az iparjogvédelmi ismeretanyagban való eligazodást segítő nemzetközi osztályozási rendszereket állapítanak meg.
Az MSZH a Kormány képviselőjeként már hosszabb ideje tevékeny és kezdeményező szerepet tölt be a WIPO égisze alatt folyó nemzetközi együttműködésben; ezt indokolt volt fenntartani.
Hasonlóképpen célszerűnek bizonyult, hogy az MSZH új statútuma megerősítse az eddigi gyakorlatot egy másik nemzetközi szervezet tekintetében is: a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS Tanácsában (tehát a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi kérdéseivel foglalkozó testületében) az MSZH jár el a Kormány képviseletében. Az ún. TRIPS-egyezmény (ld. az 1998. évi IX. törvényben a Marrakesh-i Egyezmény 1.c) mellékletét) számos feladatot ró a részes felek nemzeti kormányzataira (szellemi tulajdonvédelmi jogszabályok notifikálása, a kötelezettségek teljesítésének átvizsgálásában való részvétel, a vitarendezési eljárásokban való közreműködés stb.); feltétlenül szükségesnek látszott, hogy e feladatok teljesítésének kormányzati felelősét jogszabály egyértelműen megjelölje.
Magától értetődik, hogy az MSZH-nak a nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi együttműködésben való részvétele nem érinti a külügyminiszternek a külkapcsolatokért, illetve az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokért viselt általános, koordinációs felelősségét, továbbá feltételezi más tárcák és kormányzati szervek (pl. GM, IM, NKÖM, OM, FVM, GVH) bevonását e nemzetközi feladatok ellátásába. Szintén természetes, hogy a nemzetközi szerződések megkötésének általános rendje az iparjogvédelem és a szerzői jog területén is érvényesül.
Az Európai Megállapodás 65. cikkének (2) bekezdése írta elő, hogy Magyarországnak kérnie kell az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez (az Európai Szabadalmi Egyezményhez) való csatlakozását. Hazánk e kötelezettségének az előírt határidőben (1997. január 1-jéig) eleget tett.
Az Európai Szabadalmi Egyezmény a nemzeti szabadalmak egységes, központosított engedélyezésének rendszerét hozta létre: az Európai Szabadalmi Hivatalnál egyetlen eljárásban több - az egyezményben részes - ország területére kiterjedő hatállyal szerezhető szabadalom. Az így szerzett európai szabadalom azonban nem jelent több országra vonatkozó egységes oltalmat: az európai szabadalom nemzeti szabadalmak "kötege", amely az európai - központosított - engedélyezés után az egyes országokban külön-külön, önálló életet élő szabadalmakra bomlik szét. Az európai szabadalmi rendszer nyitott annyiban, hogy az egyezményben nem részes országok állampolgárai (jogi személyei) is tehetnek európai szabadalmi bejelentést, viszont zárt annyiban, hogy csak bizonyos országok - pl. az arra felkért, "meghívott" államok - csatlakozhatnak hozzá. Az Európai Szabadalmi Egyezmény nem része az európai közösségi jognak, nem számít közösségi jogszabálynak; elvben nem volna szükségszerű, hogy az EK valamennyi tagállama részese legyen, viszont nem csak EK-tagállamok lehetnek tagjai az egyezménnyel létrehozott Európai Szabadalmi Szervezetnek.
Mindezek fényében komoly integrációs eredmény, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsa (1999. januári ülésén) Magyarországot 2002. július 1-jei hatállyal meghívta az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásra. Hazánk képviselői - megfigyelőként - a csatlakozásig terjedő időszakban is részt vehetnek az Igazgató Tanács és más testületek munkájában. A csatlakozást követően pedig szavazati joggal vehetünk részt az Európai Szabadalmi Szervezet döntéseinek meghozatalában (a tagállamok képviselőiből álló Igazgató Tanács jogosult pl. az egyezmény Végrehajtási Szabályzatának elfogadására vagy az Európai Szabadalmi Hivatal költségvetésének jóváhagyására).
A rendelet 6. §-a e megfigyelői, illetve tagállami jogosítványok gyakorlásáról is rendelkezik.
A szellemi tulajdon védelme az Európai Közösségekkel (és a tagállamaikkal) létesített társult viszonynak és az Európai Unióhoz fűződő csatlakozási tárgyalásoknak egyaránt fontos témája.
A szellemi tulajdonjogok védelme azok közé a szabályozási területek közé tartozik, amelyeken az Európai Megállapodás a 67. cikkben szabályozott általános jogközelítési követelményen túlmenően speciális és határidőhöz kötött kötelezettségeket állapított meg Magyarország számára. A 65. cikk értelmében Magyarországnak tovább kellett javítania a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, hogy a megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére, vagyis - az Ideiglenes Megállapodás alapján, illetve az Európai Megállapodás 124. cikke értelmében - 1996. december 31-ig az Európai Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges eszközöket. Hazánk e kötelezettségét - a harmonizációs igényeknek megfelelő számos jogszabály (pl. az új szabadalmi, védjegy- és szerzői jogi törvény) megalkotásával és egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozásával - teljesítette.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásról folyó tárgyalásokon több iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdés is napirenden szerepel. Így pl. Magyarország átmeneti időszakot igényelt a gyógyszerek kiegészítő oltalmának bevezetésére és a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének megszerzéséhez benyújtott vizsgálati eredmények és más adatok védelme kérdésében; tárgyalások folynak arról, hogy a közösségi védjegyrendszer az új tagállamokra milyen feltételekkel terjedjen ki. Az MSZH e tárgyalásokon eddig is meghatározó súllyal működött közre az iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kidolgozásában és képviseletében.
A szellemi tulajdon védelme az elmúlt 10-15 évben számottevően felértékelődött az európai integrációban: felismeréssé érett, hogy az iparjogvédelem és a szerzői jog eszközeivel előmozdítható az alkotótevékenység, az innováció, a műszaki fejlődés, javítható az áruk és szolgáltatások minősége, fokozható a versenyképesség. Elsősorban e versenyképességi megfontolások magyarázzák, hogy a szellemi tulajdon szabályozásának részletkérdéseiben mind a társult viszonyban, mind a csatlakozási tárgyalásokon többször is jelentkeztek érdemi véleménykülönbségek, viták, érdek-összeütközések. A magyar szellemi tulajdonvédelmi szabályozás már hosszabb ideje - a nemzetközi kötelezettségek által behatárolt mozgástéren belül - a hazai gazdasági és egyéb érdekek figyelembevételén és messzemenő érvényesítésén alapul. Ennek következménye az a paradoxon, hogy miközben az Európai Unió elismeri a szellemi tulajdon védelméért tett magyar erőfeszítéseket (erre a legutóbbi példa az, hogy a csatlakozási folyamatban részt vevő közép- és kelet-európai országok közül egyedül Magyarország számára nem állapított meg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos rövid- vagy középtávú feladatot az Európai Unió Tanácsa a Csatlakozási Partnerségről a múlt év végén elfogadott határozataiban), mind a társulás intézményrendszerében, mind a csatlakozási tárgyalásokon adódnak konfliktusok e téren.
Az Európai Unió - mint általában - e területen is nagy jelentőséget tulajdonít a jogalkalmazásért felelős intézmények megfelelő működésének.
Az MSZH önálló szervként történő működtetése az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk intézményi követelményei között is szerepel. Ez számos dokumentumban hangsúlyosan kifejeződött. Az egységes belső piaci integrációnkhoz útmutatást adó ún. cannes-i Fehér Könyv, melyet az Európai Bizottság készített, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó fejezetében az iparjogvédelem terén alapvető intézményi feltételként azonosította az önálló, magas színvonalon működő nemzeti iparjogvédelmi hatóságot. Hasonló útmutatást tartalmaztak későbbi európai dokumentumok is. A legutóbbiak közül említést érdemel az Európai Bizottságnak az európai szabadalmi rendszer reformjáról készített ún. Zöld Könyve és az annak alapján kiadott bizottsági közlemény, amely a nemzeti szabadalmi hivatalok erősítése mellett tett hitet.
Másfelől az Európai Unió számos dokumentumban elismerően értékelte a Magyar Szabadalmi Hivatal teljesítményét. Az MSZH intézményi szempontból - az EU értékelése szerint is - már ma is felkészültnek tekinthető a teljes jogú európai integrációra. A csatlakozási tárgyalások iparjogvédelmi tárgyú fordulójáról készült jelentésében az Európai Bizottság leszögezte: "Magyarország dicséretet érdemel a Magyar Szabadalmi Hivatalban folyó hatósági jogalkalmazó tevékenység minőségéért."
Az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival való együttműködés már a csatlakozást megelőzően kezdetét vette: az MSZH és a közösségi védjegyhatóság (OHIM) között együttműködési megállapodás jött létre. Ez az együttműködés az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a tagállamokra irányadó jogi és intézményi feltételekkel folytatódhat és még intenzívebbé válhat.
III. Az MSZH szervezete és működése
7. § (1) Az MSZH-t a Kormány irányítja. A Kormány irányítási jogkörében
a) kiadja az alapító okiratot;
b) jóváhagyja az MSZH szervezeti és működési szabályzatát;
c) jóváhagyja az MSZH éves munkatervét és a tevékenységéről szóló éves beszámolót;
d) iránymutatást ad a 4-6. §-okban szabályozott feladatok ellátásához;
e) ellenőrzi és beszámoltatja az MSZH elnökét, gyakorolja felette - a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a munkáltatói jogokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott irányítási jogokat a Kormány nevében a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott irányítási jog gyakorlásához véleményt kér az érintett miniszterektől.
3.1. A rendelet 7. §-a az Szt. 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban szabályozza a Kormány irányítási jogkörét. E jogosítványok igazodnak azokhoz az irányítási jogokhoz, amelyeket a 2396/1997. (XII. 8.) Korm. határozat 1. pontja az egységesítés igényével határoz meg, illetve, amelyek az országos hatáskörű szervek és a központi hivatalok statútumát megállapító legújabb jogszabályokban is megjelennek. A Kormány nevében eljáró miniszter irányítási jogkörébe tartozik, hogy a rendelet 4-6. §-aiban felsorolt feladatok teljesítéséhez az MSZH elnöke számára iránymutatást adjon; ehhez - szükség esetén - véleményt kérhet az adott tárgykörben érintett többi minisztertől. Az MSZH számára tehát egyedi iparjogvédelmi hatósági ügyben továbbra sem adható utasítás; a kormányzati szempontok érvényesítése érdekében azonban a miniszter a Kormány nevében - más miniszterekkel is egyeztetve - megszabhatja a jogszabály-előkészítési, a stratégiaalakító és a nemzetközi feladatok végrehajtásának főbb irányait.
A rendelet szerint ezeket az irányítási jogokat a Kormány nevében a gazdasági miniszter gyakorolja. Ez egyfelől életszerű és gyakorlatias megoldás, másfelől - összhangban a közigazgatás továbbfejlesztésének követelményeivel - elkerüli az irányítási és a felügyeleti viszonyok indokolatlan kettősségét. Az Szt. 44. §-ának megfelelő változás tehát abban áll, hogy a gazdasági miniszter a jövőben nem a saját nevében gyakorol felügyeleti jogokat az MSZH felett, hanem a Kormány nevében és felhatalmazásával érvényesíti a Kormányt megillető irányítási jogokat. [Az MSZH kivételes jogállású központi közigazgatási szerv, hiszen országos hatáskörű szerv maradt, amelyet a Kormány irányít. Ilyen kivételek lehetőségével a 2396/1997. (XII. 8.) Korm. határozat 1. f) pontja is számolt. Az említett határozatban foglalt koncepciótól való részleges eltérést az Szt. 44. §-ának (1) bekezdésében kifejeződő országgyűlési döntés indokolja, illetve az annak meghozatalakor értékelt szempontok magyarázzák.]
8. § (1) Az MSZH elnökét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Két helyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) Az MSZH-t az elnök vezeti, aki az államtitkári juttatások teljes körére jogosult. Helyettesei a helyettes államtitkári juttatások teljes körére jogosultak.
3.2. Az Szt. 44. §-ának (1) bekezdése szabályozza ugyan az MSZH elnökének kinevezését, nem szól azonban a javaslattevő személyéről és a helyettesek kinevezési rendjéről. A rendelet 8. §-a e kérdésekről is rendelkezik. [A közszolgálati jogviszony megszűnését és a fegyelmi felelősséget nem kellett külön szabályozni, mivel e kérdésekben a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény irányadó e törvény 54. §-ának az 1999. évi CXIX. törvény 4. §-ával megállapított (b) bekezdése szerint.]
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 73. §-ának (4) bekezdése értelmében a Kormány által irányított országos hatáskörű közigazgatási szerv vezetője államtitkárnak minősül. Egyértelmű tehát és nem igényelt további szabályozást, hogy az MSZH elnöke a Ktv. alkalmazásában államtitkárnak számít, helyettesei pedig helyettes államtitkárnak minősülnek. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel azonban külön rendelkezést igényelt az, hogy a Kormány az MSZH elnöke részére az államtitkári, helyettesei számára pedig a helyettes államtitkári juttatások teljes körét biztosítsa.
9. § (1) Az MSZH elnökét a 4-6. §-okban szabályozott feladatok ellátásában segíti a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács). A Tanács az MSZH elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, jogszabályok, nemzetközi szerződések) tervezetét.
(2) A Tanács legfeljebb tizenöt tagú - iparjogvédelmi és szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület. A kormányzati képviselők száma nem érheti el a Tanács taglétszámának a felét.
(3) A Tanács tagjainak kinevezésére az MSZH elnöke tesz javaslatot. Az MSZH elnöke a javaslat összeállításához véleményt kér az érintett miniszterektől és országos hatáskörű szervek vezetőitől, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.
(4) A Tanács tagjait a miniszter nevezi ki öt éves időtartamra. A kinevezés további öt-öt évre meghosszabbítható.
(5) A tagság megszűnik:
a) a határozott idő elteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a képviselet ellátására jogosító tisztség megszűnésével.
(6) A Tanács az MSZH elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.
3.3. A koherens szellemi tulajdonvédelmi politika igényli, hogy e szerteágazó és összetett érdekviszonyokat érintő témában intézményesített fórumot teremtsünk a stratégiai kérdések megvitatására. Ezt célozza a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács felállítása. A Tanács a rendelet 4-6. §-aiban felsorolt (jogszabály-előkészítési, stratégiaalakító, nemzetközi és európai integrációs) feladatok teljesítéséhez járul majd hozzá véleményező jogkörben. A Tanács tagjai a kimagasló iparjogvédelmi és a szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyek közül kerülnek ki. Az MSZH elnöke a miniszterhez címzett kinevezési javaslatának összeállításához véleményt kér majd az érintett tárcáktól és országos hatáskörű szervektől, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.
10. § (1) Az MSZH önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik.
(2) Az MSZH a központi költségvetésben a Gazdasági Minisztérium fejezetén belül önálló címként szerepel.
3.4. A rendelet 10. §-a az MSZH gazdálkodását illetően a jelenlegi helyzetet tükrözi, az évek óta jól működő konstrukciót rögzíti. Az MSZH az államháztartás központi költségvetési fejezeti rendjében önálló címként működő, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Önfinanszírozó módon gazdálkodik, feladatai ellátásához állami támogatást nem kap és nem igényel. Az 1992. évi IV. törvényben adott felhatalmazáson alapuló, többször módosított 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelettel megállapított iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakból és a hivatalt megillető hasonló nemzetközi eljárási díjakból származó bevételek szolgálnak az alapfeladatok ellátásához szükséges kiadásainak és felhalmozásainak forrásául.
11. § (1) Az MSZH az e rendeletben foglaltakon kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörébe utal.
(2) Feladatai ellátásában az MSZH együttműködik az érintett minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, központi hivatalokkal, köztestületekkel és társadalmi szervezetekkel.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell alakítani a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanácsot.
13. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Szabadalmi Hivatal feladatairól és hatásköréről szóló 136/1989. (XII. 22.) MT rendelet.
14. § (1) A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló és a 187/1999. (XII. 16.) Korm. rendelettel módosított 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 115. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"115. Szabadalmi, használati és ipari mintaoltalmi elbíráló feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi végzettség, tudományegyetem természettudományi karán szerzett végzettség, agrár felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettség."
(2) Az R. 3. számú mellékletének 128. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"128. Védjegy elbíráló feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség."
3.5. A rendelet 11-14. §-a a záró rendelkezéseket tartalmazza. Közülük említést érdemel az MSZH-t az érintett szervekkel és szervezetekkel együttműködésre kötelező szabály, valamint az MSZH egyes köztisztviselőire vonatkozó képesítési előírások pontosítása.
IV. Egyéb kérdések
4.1. Az MSZH hatáskörének bővülése indokolja a 2001. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs program [a 2280/1999. (XI. 5.) Korm. határozattal módosított 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozat mellékletének] kiegészítését: a szerzői jogi jogharmonizációs feladatok felelősei között az MSZH-t is fel kell tüntetni. Hasonlóképpen indokoltnak látszik, hogy - a szellemi tulajdon védelmének számos európai integrációs összefüggésére figyelemmel - az MSZH elnöke is tagja legyen az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságnak. E változtatások bevezetése azonban más kormány-előterjesztésekre tartozik.
4.2. Végül meg kell említeni, hogy a rendelet - bár a közigazgatási egyeztetés során többen is felvetették - egyelőre nem változtat az MSZH hagyományos elnevezésén. Ha ez szükségesnek mutatkozik, az Szt. soron következő - az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozáshoz szükséges - módosítása alkalmával megoldható. Hasonlóképpen e módosítás kínálhat majd lehetőséget az MSZH-n belüli és a bírósági iparjogvédelmi fórumrendszer felülvizsgálatára.
* * *
A Magyar Szabadalmi Hivatal második évszázadának alapvető kihívása: a hazai tudásipar és szellemi közbiztonság iparjogvédelmi és szerző jogi megalapozása. A klasz-szikus iparjogvédelmi hatósági tevékenységet ötvözni kell a nemzeti innovációs képességek hatékony ösztönzésével, a hazai szellemi alkotások nemzetközi oltalmával. A kutatási-fejlesztési erőforrások eredményeinek objektív, nemzetközi bázisú vizsgálata és értékelése, ésszerű korlátokkal érvényesíthető iparjogvédelmi monopoljogokkal való elismerése technológiai igényességet szül, tudástranszfert támogat, kormányzati auditok és előretekintő programok alapjául szolgál. A szellemi alkotóerő rejtett tartalékainak és új erőforrásainak mozgósítása a találmányi gondolatokat gazdaságilag hasznosulni segítő formatervezés és védjegypolitika révén, valamint a művészeti alkotások oltalmazott művelődési javakká váltása útján kereskedelmi tekintélyt és kulturális értéket teremt. A megérdemelt kutatási-fejlesztési, kereskedelmi-szolgáltatási előnyök jogosulatlan kisajátítását és a művészeti alkotások önkényes felhasználását akadályozó jogi eszközegyüttes erősítése és európai harmonizációja a befektetői bizalom fő oszlopa.
A Magyar Szabadalmi Hivatal szakmai-közszolgálati erőfeszítései tartós pilléreket és kereteket kaptak az új statútumban megfogalmazott feladat- és hatáskörök, valamint szervezeti és működési elvek segítségével. A siker esélyével vághatunk neki annak az útszakasznak, amelynek főbb állomásai - intézményi és vezetői munkaprogramunk korábbi dokumentumaiban is rögzített módon - a következők:
- Nemzetközileg elismert hagyományainkra építve hatékony és korszerű nemzeti iparjogvédelmi hatósági tevékenységet és szervezetet kell működtetnünk gazdaságpolitikai és integrációs érdekeink messzemenő érvényesítésével.
- Olyan jogi és intézményi keretrendszer kialakítása áll előttünk, amely birtokolt tudásvagyonunkra és fejlett infrastruktúránkra támaszkodva a 2000-es évek elejére az Európai Szabadalmi Egyezmény teljes jogú tagságát minden szempontból biztosítani képes.
- Végül, de nem utolsósorban vállalkoznunk kell annak a szerepkörnek a betöltésére, amely a szellemi tulajdonvédelem hazai kultúrájában meghatározó kezdeményező-fejlesztő, közigazgatási koordináló, illetve tájékoztató és képzési funkciókat lát el, s megerősíti intézményünk regionális központi voltát.