Konferencia a hamisítás és a kalózkodás témakörében
A svéd kormány által, az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával szervezett kétnapos (2001. április 23-24.) stockholmi konferencia célja az volt, hogy a résztvevők (a tagállamok, a tagjelölt országok, valamint az Európán kívüli országok küldöttei) képet kapjanak és eszmét cseréljenek a hamisításról és a kalózkodásról, illetve a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről. A résztvevők meghívásának költségeit az Európai Bizottság mellett működő TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office) fedezte.
A konferencián elhangzott, hogy az elmúlt tíz évben az áru- és védjegyhamisítás mértéke és az emiatt keletkezett nemzetközi veszteség nagyjából megduplázódott. A jelenlegi, a világgazdaság bevételének 5-7%-át kitevő hamisítás és kalózkodás növekedése elsősorban a globalizációval, a számítástechnika, az audio- és videotechnika, a távközlés és az internet fejlődésével magyarázható. A hamisítás és a kalózkodás elleni harc az iparjogvédelem kulcskérdésévé vált. Az a közös felismerés, hogy össze kell egyeztetni a nemzeti jogokat, az iparjogvédelmet a jog legnemzetközibb részévé tette. Az üzleti szférának is egyre fontosabb a szellemi tulajdonjog.
A konferencia a lehető legszélesebb perspektívából kívánt foglalkozni a hamisítás és a kalózkodás kérdéseivel. A tanácskozás egyrészről a hamisítás, kalózkodás napi problémáiról adott áttekintést, másrészről lehetőség nyílt annak megvitatására, hogy milyen módszerekkel és eszközökkel lehet felvenni a harcot az illegális termékiparral az EU-ban és a tagjelölt országokban. A konferencia előadói között szerepeltek a WIPO, a WTO, az EU Bizottsága, a jogtulajdonosok, valamint az üzleti szektor képviselői.
A konferencia másnapján az Európai Bizottság képviselője, Patrick Ravillard ismertette a szellemi tulajdonjogok megsértése és a kalózkodás témakörében kibocsátott Zöld könyv, illetve az arra beérkezett vélemények, javaslatok alapján kidolgozott, 2000 novemberében kibocsátott bizottsági akciótervet. Az akcióterv főbb elemei a következőkben foglalhatók össze:
egy irányelvtervezet kidolgozása a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének elősegítéséről, és e téren a közigazgatási együttműködés és az információcsere kereteinek kiépítéséről. Az irányelv célja, hogy a tagállami jogszabályok harmonizációjával a jogvédelem egységes szintje jöjjön létre. Az irányelv a Bizottság tervei szerint a házkutatásra, a lefoglalásra/elkobzásra, a bizonyítási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat és intézkedéseket fogja tartalmazni, továbbá rögzíti az információhoz való hozzáférést és a kár mértékének kiszámítására vonatkozó kritériumokat. A Bizottság várhatóan 2002 elejére készíti el a tervezetet;
a végrehajtással érintett közigazgatási szervek képzési programja, amely - a már működő képzési programok keretei között - a csatlakozni kívánó államokra is kiterjed, továbbá, ismeretterjesztés, információközlés és tájékoztatás;
a csatlakozási tárgyalásokon a jogsértések elleni fellépés kiemelt kérdésként történő kezelése, technikai segítségnyújtás a társult államok részére;
kutatómunka és egy tanulmány elkészítése, amelynek célja, hogy kidolgozza a jogsértésekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés és -feldolgozás módszertanát, hogy megbízható eredmények alapján megfelelő intézkedések meghozatalára kerüljön sor;
a Bizottság szintjén a kapcsolattartás érdekében egy ún. contact point létrehozása;
a Bizottság középtávú tervei között szerepel a szankciók egységes minimumszintjére és a büntetőeljárásra vonatkozó javaslatok kidolgozása, az Europol hatáskörének kibővítése szellemi tulajdoni jogsértési ügyekben, ajánlások kibocsátása az információcsere és együttműködés erősítése tekintetében a köz- és a magánszektor között.
A konferencia zárásaként egy panelbeszélgetésre került sor, ahol a 13 társult ország képviselői beszéltek az országukat érintő fejleményekről és problémákról a szellemi tulajdonvédelem és jogérvényesítés kapcsán. Dr. Ficsor Mihály Magyarország részéről utalt arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok védelme terén hazánk nagy hagyományokra tekint vissza: első szerzői jogi törvényünk 1880-ban született, már az 1920-as évek végén létrejöttek az első közös jogkezelő szervezetek, és Magyarország egyike volt az országoknak, ahol a szoftverek szerzői jogi védelmet élvezhettek. Ez azt mutatja, hogy a modern és hatékony jogvédelem kiépítése nem előzmények nélküli a térségben. Magyarország már 1997-ben jogszabályt alkotott a vámeljárásban alkalmazandó intézkedésekről a szellemi tulajdon terén, növekedtek a szellemi tulajdonjogok megsértése útján elkövetett bűncselekményekre kiszabható büntetési tételek. 1999-ben született meg az új szerzői jogi törvény, amely a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódóan új tényállásokat vezetett be. Hazánkban a szerzői jogi jogsértések száma csökkenő tendenciát mutat, pl. a hangfelvételek esetében a 85%-os hamisítási arány az elmúlt évben 25% körülire csökkent, jelenleg a hamisítás aránya 15%-ra tehető.
Kiss Zoltán