106. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
2001. ÁPRILIS
A Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül működő Egyeztető Testület eljárási szabályzata
-
Az Egyeztető Testület hatásköre
Az Egyeztető Testület megalakítása
Az Egyeztető Testület eljárása
Az Egyeztető Testület eljárására vonatkozó ügyrendi és ügyviteli szabályok
Díjazás
Az Egyeztető Testület hatásköre
1. A Szerzői Jogi Szakértő Testületen (továbbiakban: a Szakértő Testület) belül működő Egyeztető Testület (a továbbiakban: az Egyeztető Testület) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: az Szjt) 102. §-ában meghatározott esetben jár el (tehát akkor, ha a nyilvánossághoz - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - történő változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, s ezért valamelyik fél az Egyeztető Testülethez fordul).
Az Egyeztető Testület megalakítása
2. Az Egyeztető Testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni a 3-5. pontokban foglaltak figyelembevételével [Szjt 103. § (1) és (2) bekezdése].
3. Az Egyeztető Testület a Szakértő Testületen belül működik [Szjt 103. § (2) bekezdése] és három- vagy öttagú tanácsokban jár el. Tagjait a Szakértő Testület tagjai közül kell kijelölni [Szjt 103. § (1) bekezdése]. Azt, hogy három- vagy öttagú tanács felállítását kéri-e, annak a félnek kell megjelölnie, aki az Egyeztető Testülethez fordul, s ezt közölnie kell a másik féllel is. Ha a másik fél nem ért egyet a tanács létszámával, a Szakértő Testület elnökét kérheti fel, hogy ebben az ügyben egyeztessen, illetve hogy egyetértés hiányában döntsön.
4. Háromtagú tanács esetén mindkét fél egy-egy tagot jelöl ki és az így kijelölt két tag együttesen jelöli ki a tanács elnökét. Öttagú tanács esetén mindkét fél két-két tagot jelöl ki és az így kijelölt tagok együttesen vagy szótöbbséggel jelölik ki a tanács elnökét. A tagok és az elnök kijelöléséről értesíteni kell a Szakértő Testület elnökét.
5. Amennyiben az egyik fél, a másik fél felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül nem jelöli ki az Egyeztető Testület eljáró tanácsának az általa kijelölendő tagját, illetve tagjait, vagy ha a kijelölt tagok, a legutolsó tag kijelölésétől számított 15 napon belül, nem jelölik ki a tanács elnökét, a Szakértő Testület elnöke, bármely fél kérésére, kijelöli a tanács hiányzó tagját vagy tagjait, illetve a tanács elnökét.
Az Egyeztető Testület eljárása
6. Az Egyeztető Testület eljárásának célja az, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elősegítse. Az Egyeztető Testület eljárása nem érinti az Szjt 90. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását [Szjt 104. § (1) bekezdése].
7. Az Egyeztető Testület tanácsa csak akkor kezdi meg az eljárást, ha a felek közül legalább az Egyeztető Testület eljárását kérő fél befizette a 13. pontban említett díj rá eső részét.
8. Amennyiben a felek között nem jön létre megállapodás, az Egyeztető Testület javaslatot készít a megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl [Szjt 104. § (2) bekezdése].
9. Az előző pontban említett megállapodási javaslatot a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják. Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni azt, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől számított három hónapon belül nem kifogásolja [Szjt 104. § (3) bekezdése].
10. Az Egyeztető Testület eljárása során a feleket egyenlő elbírálásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az Egyeztető Testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha ebben a felek megállapodnak és erről az Egyeztető Testület eljáró tanácsának elnökét értesítik (Szjt 105. §-a).
11. Ha bármelyik fél úgy véli, hogy az Egyeztető Testület az előző pontban foglalt szabályok megsértésével járt el, az Egyeztető Testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja [Szjt 104. § (4) bekezdése].
Az Egyeztető Testület eljárására vonatkozó ügyrendi és ügyviteli szabályok
12. Az Egyeztető Testület eljárása esetén a Szakértő Testület ügyrendjének mindazokat a szabályait, amelyek nincsenek ellentétben a jelen eljárási szabályzattal értelemszerűen alkalmazni kell.
13. Az Egyeztető Testület eljárásáért járó díj a Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet (R.) 7. §-ának (2) bekezdése és melléklete szerinti alapdíj kétszerese. Az Egyeztető Testület eljáró tanácsa azonban, a Szakértő Testület elnöke véleményének a kikérése után, az eset körülményeinek figyelembevételével, ennél magasabb díjat is megállapíthat [Szjt 105. § (1) bekezdése].
14. A díjat a Szakértő Testület ügyrendjében foglaltak szerint kell befizetni. Amennyiben a felek nem állapodnak meg ettől eltérően, a díjat fele-fele arányban kötelesek befizetni.
15. A díj megosztására és kifizetésére a Szakértő Testület ügyrendjének 40., illetve 44. pontját kell értelemszerűen alkalmazni. Ha az Egyeztető Testület eljáró tanácsán belül nem jelölnek ki külön előadó tanácstagot, az előadó tanácstag és a szavazó tanácstag, illetve tanácstagok részére a Szakértő Testület ügyrendjének 40. pontjában meghatározott együttes százalékos részesedés a tanács tagjai között (a tanács elnökét ide nem értve) egyenlő arányban oszlik meg.
Budapest, 2001. január 17.
id. Dr. Ficsor Mihály
a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnöke
Az Szjt. 105. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárási szabályzatot jóváhagyom.
Budapest, 2001. január 17.
Dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter