TIDRENCZEL BÉLA
A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001. első felében
-
1.Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben
A WIPO szervezeti reformmal foglalkozó munkacsoport 3. ülése, Genf, március 6 - 9.
A Koordinációs Bizottság rendkívüli ülése, Genf, május 31 - június 1.
Az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) 6. plenáris ülése, Genf, január 22 - 26.
Védjegy, Ipari Minta és Földrajzi Árujelzők jogi oltalmával foglalkozó Állandó Bizottság (SCT) 6. ülése, Genf, március 22 - 26.
A Lisszaboni Megállapodás Végrehajtási Szabályzatának módosításával foglalkozó munkacsoport 2. ülése, Genf, március 19 - 22.
A Program és Költségvetési Bizottság 3. ülése, Genf, április 25 - 27.
WIPO Kormányközi Bizottság 1. ülése a szellemi tulajdon, a genetikai készletek, a hagyományos ismeretek és a folklór témakörében, Genf, április 30 - május 3.
A Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság 5. ülése, Genf, május 7 - 11.
A Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP) 5. ülése, Genf, május 14 - 19.
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) reformjával foglalkozó Bizottság 1. ülése, Genf, május 21 - 25.
A SCIT SDWG (Szabványosítási és Dokumentációs Munkacsoport) 1. ülése, Genf, május 27 - 30.
WIPO munkacsoport 2. ülése a Madridi Megállapodás és a Protokoll közös szabályainak módosításáról, Genf, június 11 - 15.
UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottság, Konzultatív Bizottság és Tanács ülése, Genf, április 4 - 6.
WIPO fórum a nemzetközi magánjog és a szellemi tulajdon kapcsolatáról, Genf, január 30 - 31.
WIPO konferencia a szellemi tulajdon és a kis- és középvállalatok (SME-k) közötti kapcsolatok témakörben, Milánó, február 9 - 10.
WIPO konferencia a felsőszintű domain nevek szellemi tulajdonnal összefüggő kérdéseiről, Genf, február 20.
WIPO konferencia a szellemi tulajdon, az Internet, az elektronikus kereskedelem és a hagyományos ismeretek témájában, Szófia, május 29 - 31.
2. Az Európai Megállapodásban vállalt és az integrációs tárgyalássorozatból adódó iparjogvédelmi kötelezettségek
Az EU kezdeményezésére és támogatásával szervezett külföldi szemináriumok, fórumok és konferenciák
EU konferencia a hamisításról és a kalózkodásról, Stockholm, április 23 - 24.
Az EU 9. "Gyógyszerészeti Jogi Fóruma", Róma, május 14 - 15.
3. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez (EPC) és szervezethez (EPO) való csatlakozás előkészítése
Az Igazgatótanács (AC) 84. ülése, München, március 14 - 15.
A Szabadalmi Jogi Bizottság 15. ülése, München, május 2 - 4.
Az Igazgatótanács (AC) 85. ülése, München, június 25 - 26.
4. EPO szakértői kerekasztal megbeszélés a közösségi szabadalom tárgyában, január 16.
4. A PHARE Regionális Iparjogvédelmi Programban (RIPP) való hazai részvétel hivatali végrehajtása
Magyar részvétel külföldi RIPP szemináriumokon
Az MSZH szervezésében bonyolított RIPP szemináriumok
5. Regionális nemzetközi együttműködési tevékenység
Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (Védjegy és Ipari Minta) Hivatalával (OHIM, Alicante)
Az MSZH szakembereiből álló küldöttség látogatása az OHIM-ban, Alicante, január 30 - 31.
Az OHIM és a nemzeti hivatalok szakembereinek 9. és 10. együttműködési találkozója, (Liaison Meetings), Alicante, február 22 - 23 és május 30 - június 1.
6. Kétoldalú hivatalközi együttműködési tevékenység, különös tekintettel az EU és az EPC csatlakozás szempontjaira
1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben
A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Szabadalmi Hivatal 2001. első félévében is biztosította Magyarország nemzeti képviseletét és a szakmai részvételt a világszervezet eseménynaptárában szereplő minden jelentős nemzetközi értekezleten és rendezvényen, mind az iparjogvédelem, mind a szerzői jog vonatkozásában.
Fontosságát tekintve az év első felének eseményei közül kiemelkedik a szervezeti reformmal foglalkozó munkacsoport ülése, az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT), a Védjegy, Ipari minta és Földrajzi Árujelzők jogi oltalmával foglalkozó Állandó Bizottság (SCT), a Program és Költségvetési Állandó Bizottság, a Szerzői Jogi Állandó Bizottság és a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság ülése. Első alkalommal ült össze a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) reformjával foglalkozó bizottság. Megnőtt a száma a WIPO égisze alatt megrendezett egyéb fórumoknak és konferenciáknak is. A félév során összehívták a WIPO Koordinációs Bizottságának rendkívüli ülését.
Az alábbiakban közreadunk néhány lényegesebb tudnivalót a lezajlott főbb WIPO eseményekről, a sorrendiséggel is kiemelve a fontosabb rendezvényeket.
A WIPO szervezeti reformmal foglalkozó munkacsoport 3. ülése, Genf, március 6 - 9.
Az ülésen résztvevő 68 WIPO tagállam és a Genfi Állandó Képviselet munkatársai között az MSZH középvezetői szinten képviseltette magát. Az ülés előkészítő munkáit a magyar álláspont diplomáciai szinten történő többfordulós tisztázása és a közép- és kelet-európai és balti államok csoportja koordinátorával történő többszöri egyeztetés jellemezte. Tekintettel arra, hogy a csoport nevében közösen előterjesztendő álláspont kialakítására nem volt mód, hivatalunk képviselői Magyarország nevében nyilatkoztak.
A WIPO Konferencia megszűntetésével kapcsolatban különösebb vita nem alakult ki, küldöttségünk is egyetértett ezzel, bár jeleztük, hogy a WIPO szövegjavaslata eleve feltételezi azt, hogy a WIPO-nak Egységes Közgyűlése lesz a jövőben, holott ez utóbbi még korántsem eldöntött tény, így a határozati javaslat módosítását kértük. A Koordinációs Bizottsággal kapcsolatban - a Titkárság által készített 3 opció megvizsgálása során - hosszú és heves vita alakult ki. A küldöttségek egy része a megőrzés mellett voksolt, köztük a magyar delegáció is. A vita főként arra koncentrálódott, hogy milyen alapon és milyen kritériumok figyelembe vételével lehetne egy esetleges új végrehajtó testületet szabályozni. A vita lényegében azzal zárult, hogy az országok többsége megtartana egy végrehajtó testületet, akár más formában vagy más elnevezéssel, amely lehetne kisebb vagy akár több feladattal megbízott szerv is.
Az Egységes Közgyűlés létrehozásával kapcsolatban, miután a lezajlott véleménycserét az elnök ismét informális jellegű vitának minősítette, a munkacsoport elvben egyetértett az Egységes Közgyűlés létrehozásának lehetőségével, de konkrét javaslatot vagy ajánlást nem tudott tenni, sőt az összefoglaló beszámoló még a támogató országokat sem nevesíti. A továbbiakban vizsgálni fogják egy ilyen közgyűlés létrehozásainak várható kihatásait és az általános vélemény szerint a kérdés megközelítése nagy óvatosságot és fokozatosságot igényel.
Eredetileg júniusban sor került volna a munkacsoport 4. ülésére, de a Koordinációs Bizottság ezt követő ülésén történt új tisztségválasztások miatt a munkacsoport következő ülését szeptemberre halasztották.
A Koordinációs Bizottság rendkívüli ülése, Genf, május 31 - június 1.
A 15. rendkívüli ülés célja a WIPO főigazgató-helyettesei (Deputy Director General) és szak-főigazgatóhelyettesei (Assistant Director General) kinevezésének jóváhagyása és a Koordinációs Bizottság elnökének megválasztása volt. Az ülésen Magyarországot az MSZH elnöke által vezetett küldöttség képviselte, melynek tagja volt a Genfi Állandó Képviseletünk tisztségviselője is. A fejlett országok "B" csoportja nevében felszólaló francia képviselő a Szlovák Köztársaság nagykövetét, Petőcz Kálmánt javasolta a Koordinációs Bizottság elnökének, ezt Oroszország és a közép-és kelet-európai és balti-országok csoportja is támogatta.
A leköszönő F. Curchod és T. Keefer WIPO-ban folytatott, több évtizedes tevékenységének megköszönése mellett a Koordinációs Bizottság jóváhagyta R. Castello és Sh. Uemura főigazgató-helyettesi, Fr. Gurry és G. Yu szak-főigazgatóhelyettesi megbízásának meghosszabbítását, illetőleg Ph. Petit, a Francia Köztársaság ENSZ-hez rendelt nagykövete főigazgató-helyettessé való kinevezését. A R. Hayes által betöltendő szak-főigazgatóhelyettesi posztot "felminősítették" főigazgató-helyettessé.
Az ülés néhány érdekesebb momentuma: Kuba képviselője nehezményezte a főigazgató-helyettesi poszt amerikai jelölttel való betöltését, szerette volna a "felminősítést" megszavaztatni. Malajzia az "ASEAN" csoport nevében reményét fejezte ki, hogy a fejlődő országok 82 %-os részaránya a WIPO-ban a jövőben a vezetésben is megfelelően tükröződni fog. Hollandia felszólalásában a legfontosabbnak a szakemberek és a politikusok arányának helyes megőrzését jelölte meg, tekintettel arra, hogy a WIPO egy szakmai szervezet, az ENSZ szakosított intézménye.
A csoportunk nevében felszólaló bolgár koordinátor támogatásáról biztosította ugyan a főigazgató személyi javaslatait, de jelezte, hogy a kinevezésekkel a vezetés földrajzi tekintetben kiegyensúlyozatlan marad, mivel a kinevezettek fele egy és ugyanazon csoportból kerül ki. A földrajzi egyensúly önmagában nem lehet cél. A csoport részletesebb információt igényel a WIPO új szervezeti felépítésével kapcsolatban is.
Az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) 6. plenáris ülése, Genf, január 22 - 26.
A 76 résztvevő ország hivatala között az MSZH-t szakemberküldöttség képviselte. A SCIT szervezeti átalakításával foglalkozó munkaanyag kétfajta szervezeti felépítésre tett javaslatot: az első változat szerint a korábbi szervezeti felépítés megmarad, a második a SCIT helyett egy tanácsadó testület felállítását javasolta. A plenáris ülés résztvevői a két megoldás helyett egy harmadik mellett döntöttek, a SCIT korábbi felépítésétől eltérően csak 2 munkacsoport fog működni: az IT projekt és a már korábban is működött szabványosítási és dokumentációs munkacsoport. Az Állandó Bizottság ajánlásait közvetlenül a WIPO főigazgatójának, a Program és Költségvetési Bizottságnak és a WIPO Közgyűlésnek teheti meg. A SCIT évente egyszer fog ülésezni, a munkacsoportok legfeljebb kétszer. Az IT projekt munkacsoport a tervezés fázisában tanácsadóként működik, feladatait igyekszik elektronikus kommunikáció útján megoldani. Az angol delegáció figyelemreméltó javaslata szerint legyen minden feladatnak gazdája a tagországok közül.
Az ülés napirendjén szerepelt a WIPOnet projekt és a GlobalPat projekt helyzete (utóbbi szóbeli beszámoló formájában). Megvizsgálták még a JOPAL projektet és a PCT bejelentések nemzeti fázisba lépése bekerülését az EPIDOS szabadalmi lajstrom adatbázisába. Ebben a témában hazánk is bejelentette adatszolgáltatási szándékát. Az ülés során véleményt cseréltek a kémiai képleteknek a szabadalmi leírásokban való megjelenítéséről.
A svéd hivatal bejelentette, hogy honlapján ftp://www.prv.se/patent_publ. címen megkezdte a szabadalmi dokumentumok ingyenes publikálását.
Védjegy, Ipari Minta és Földrajzi Árujelzők jogi oltalmával foglalkozó Állandó Bizottság (SCT) 6. ülése, Genf, március 22 - 26.
Hivatalunkat a jogi elnökhelyettes vezette küldöttség képviselte. A Bizottság elnöke mint új tisztségviselő megválasztása kérdésében a küldöttségek közötti egyetértés hiányában csak a harmadik napon sikerült konszenzusra jutni a norvég D. Ronning személyét illetően. A bizottság megvizsgálta a védjegyek Interneten történő használatáról szóló dokumentum tervezetét, melyet a Nemzetközi Iroda az előző üléseken elhangzottak alapján átdolgozott és végleges formába öntött. A végleges szöveget a bizottság közös ajánlásként terjeszti majd a WIPO Közgyűlése elé szeptemberben.
Az ülés másik fő súlypontját a földrajzi megjelölések témaköre alkotta. A Nemzetközi Iroda a bizottság legutóbbi ülésén hozott határozat szerint az e tárgyban kidolgozott tanulmányt átformálta és kibővítette.
Nagy vita volt a földrajzi megjelölések e WIPO bizottság keretében történő megtárgyalása kérdéséről. Az EU tagországok küldöttségei szerint ennek a témakörnek a tárgyalása a TRIPS Tanácsban már 1998-ban megkezdődött. Ott számos ilyen témájú anyag született, így e kérdésnek a WIPO-ban történő tárgyalása csak megduplázná a már folyó munkát. Ezt az álláspontot támogatta több ország is (pl. Japán, Svájc, India, Kuba). Az USA, Ausztrália, Kanada és számos fejlődő ország a téma e bizottságban való megtárgyalása mellett érvelt. Több ország kompromisszumos megoldásként valamilyen munkacsoport felállítását javasolta. Az álláspontok közeledésének hiánya miatt az a döntés született, hogy a téma továbbra is napirenden marad, a következő ülés tárgyalja majd és esetleg munkacsoportot hoznak létre a jövőben.
A következő ülés témája a Védjegyjogi Szerződés módosítása, valamint az anyagi védjegyjogi szabályok egységesítése lesz.
A Lisszaboni Megállapodás Végrehajtási Szabályzatának módosításával foglalkozó munkacsoport 2. ülése, Genf, március 19 - 22.
Hivatalunk képviseletében főosztályvezető vett részt. A 2000-ben tartott 1. ülésen elfogadott javaslat szerint a Nemzetközi Iroda elkészítette a Végrehajtási Szabályzat módosított tervezetét, melyet a munkacsoport fejezetenként vitatott meg. Ezek között szerepelt a munkanyelv, a hatáskörrel rendelkező nemzeti szerv kérdése is.
Mexikó javasolta munkanyelvként a spanyol nyelvet is a latin-amerikai államoknak a Lisszaboni Megállapodáshoz való csatlakozása elősegítése érdekében, amit a Titkárság is támogatott. A munkacsoport részletesen megvitatta a nemzetközi kérelem követelményeivel foglalkozó 5. Szabályt. Az eredetmegjelölés lajstromozása kérdéskörében hosszas vita után elfogadták a Nemzetközi Iroda javaslatát, mely szerint az eredetmegjelölés oltalmának kezdő időpontja a nemzetközi lajstromozás időpontja, a módosítás szerint a tagállamoknak lehetőségük lenne arra, hogy a Főigazgatóhoz benyújtott nyilatkozatban ettől eltérő időpontot jelöljenek meg.
A munkacsoport módosítás nélkül elfogadta a visszautasítás visszavonására vonatkozó szabályokat és pontosította a tervezet 17. Szabályát is.
A Végrehajtási Szabályzat elfogadására a Lisszaboni Unió Közgyűlésén, 2001. szeptemberében kerül sor.
A Program és Költségvetési Bizottság 3. ülése, Genf, április 25 - 27.
A bizottsági tagként 30 ország, megfigyelőként pedig további 40 WIPO ország részvételével tartott ülésen Hivatalunk főosztályvezetői szintű küldöttséggel képviseltette magát. Napirenden szereplő kérdés volt a WIPO 2002 - 2003. évi program- és költségvetés-tervezete és a többletbevételekből finanszírozandó információtechnológiai projektekkel foglalkozó anyag.
Az ülést megelőzően intenzív előkészítő munka folyt az MSZH, a Genfi Állandó Képviselet és a közép- és kelet-európai és balti-államok regionális csoportjának bolgár koordinátora között a magyar álláspont kialakításának tisztázása érdekében, melyhez megkaptuk a Magyar Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának támogatását is. Kulcskérdés volt a program tervezetének ún. 13. fő programja szöveges részének végleges formába öntése, illetőleg a kapott szöveggel szembeni fő kifogásaink elfogadtatásának keresztülvitele. A lezajlott egyeztető megbeszélésen sikerült álláspontunkat érvényesíteni és a csoport felszólalás-tervezetének anyagából az "európai uniós csatlakozás további előkészületei" formulát töröltetni.
Magát a költségvetés tervezetét komoly kritikák érték a nagy államok, pl. az USA, Franciaország, Oroszország, stb. részéről. A kritikai megjegyzések lényegét az ülésről készült beszámoló jelentés összesen 94 pontja tartalmazza.
A bizottság határozat-tervezetéből érdemes kiemelni, hogy széleskörű támogatást kapott a 2002-2003. évi költségvetés összege, de az IT projektekre vonatkozó részt is be kell dolgozni a "nagy" költségvetésbe és technikai jóváhagyás céljából a SCIT IT munkacsoport szeptemberi ülése elé kell terjeszteni. A WIPO-nak legkésőbb június 30-ig újból el kell készítenie egy felülvizsgált költségvetést és azt a Költségvetési Bizottság ülésének szeptemberben újból meg kell tárgyalnia.
WIPO Kormányközi Bizottság 1. ülése a szellemi tulajdon, a genetikai készletek, a hagyományos ismeretek és a folklór témakörében, Genf, április 30 - május 3.
Az ülésen hivatali küldöttségünket a műszaki elnökhelyettes vezette. A főigazgató megnyitójában történelminek nevezte a tagállamok döntését ennek a Kormányközi Bizottságnak a létrehozására, mely új korszakot nyit a WIPO történetében.
A bizottság elsőként megvizsgálta saját eljárási szabályait és megválasztotta tisztségviselőit. Három fő témakör került terítékre. Először a genetikai készletek és a haszonmegosztás kérdéskörét tárgyalták. Az elfogadott dokumentum 5 lehetséges feladatot javasol: készüljön egy szerződéses gyakorlatra vonatkozó útmutató és egy ilyen egyezmény szellemi tulajdoni szakaszait kidolgozó modell; meg kell határozni a megfelelő szabályokat vagy a nemzeti szabadalmi törvényekhez megfelelő útmutatót kellene készíteni; rugalmas és kis költségű multilaterális rendszerre lenne szükség és a tagállamoknak felül kellene vizsgálniuk a biotechnológiai találmányok védelmére vonatkozó gyakorlatukat.
A hagyományos ismeretek védelme területén körvonalazni kell a megvizsgálandó tárgykört, a tagállamoknak meg kell határozniuk a tradicionális tudás szellemi tulajdonvédelmi területeit és a hozzáférhetőséget, az új kritériumok alapján a tradicionális tudásra vonatkozó dokumentumokat integrálni kell a kutatható technika állásába és meg kell határozni az ilyen tudás birtokosainak jogérvényesítési lehetőségeit.
A folklór kifejeződései területén korszerűsíteni kell a folklór kifejezések védelmének UNESCO-WIPO modell rendelkezéseit, erősíteni kell a kézműipari termékek és más kézzelfogható folklór kifejeződések védelmét, a folklór védelmére ajánlásokat kell készíteni, elsősorban nemzetközi szintű sui generis oltalom létrehozására.
A Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság 5. ülése, Genf, május 7 - 11.
Az ülésen az MSZH-t középvezetői szakértői szintű küldöttség képviselte. A napirenden két fő téma szerepelt: az adattárak védelme és a műsorsugárzó szervezetek jogainak védelme.
Az első témában javaslat született arra vonatkozóan, hogy az Állandó Bizottság készítsen felmérést az adattárak védelmének jelenlegi helyzetéről és az előző ülés óta bekövetkezett változásokról: az információkat a Nemzetközi Iroda Titkársága értékeli majd. Az EK küldöttsége beszámolt arról, hogy a sui generis védelem bevezetése a jogosultak és felhasználók körében pozitív fogadtatásra talált. Több ország beszámolt a jogalkotásában végbement fejleményekről.
A második témában a bizottság megállapította, hogy az 1961. évi Római Egyezmény óta történt fejlemények nélkülözhetetlenné tették a műsorsugárzó szervezetekre vonatkozó nemzetközi szabályok módosítását (nagymérvű technológiai fejlődés, műholdas és vezetékes rendszerek rohamos fejlődése, kalóz tevékenységek, stb.). Többek szerint a megoldást egy új szerződés jelentené. Az EK küldöttsége javasolta, hogy első lépésként a védelem általános szempontjait vitassák meg. Tájékoztatta a bizottságot az információs társadalomról szóló irányelv elfogadásáról: ennek publikálása után a tagállamoknak 18 hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy ennek rendelkezéseit bevezessék nemzeti jogszabályaikba. Az EK az 1996. évi WIPO szerződéseket várhatóan 2002-ben ratifikálja majd.
Az adattárak védelmének kérdése szerepel majd a következő ülés napirendjén is, de a legfontosabb téma a várhatóan novemberi ülésen a műsorsugárzó szervezetek jogainak kérdése lesz. Ez utóbbira vonatkozó javaslatokat az országoktól és az EK-tól a WIPO október 1-jéig várja.
A Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP) 5. ülése, Genf, május 14 - 19.
Hivatalunkat elnökhelyettesi szintű küldöttség képviselte. A bizottság első ízben tárgyalt az érdemi szabadalmi jogi harmonizációra vonatkozó előírások tervezetéről (Treaty, Regulations, Practice Guidelines). Az előző ülésen a bizottság azzal a kéréssel fordult a Nemzetközi Irodához, hogy készítse el az SPLT tervezetét két különböző változatban: az egyik változat alapja az 1991. évi érdemi harmonizációs tervezet vagy a PCT legyen, a második pedig egyszerűbb nyelvezettel íródjon.
A szerződés szövegére vonatkozó javaslat A és B alternatívát tartalmazott: az A alternatíva magába foglalta az 1991. óta bekövetkezett változásokat és a bizottság azon kívánságát, hogy a cél az ún. teljes harmonizáció legyen. A tervezet a harmonizálandó kérdések korlátozott körét öleli fel (a bejelentésre vonatkozó előírások, a technika állása, a találmány feltárása és az igénypontok, a szabadalmazhatóság érdemi feltételei, a bejelentés módosítása). A küldöttségek többsége az A változattal értett egyet. A részletes vita során meglehetősen tarka kép alakult ki, még az EPC tagállamok sem mindenhol léptek fel egységesen.
Nagy vitát váltott ki a türelmi idő (grace period) kérdése, Európában erre vonatkozóan még nem alakult ki egységes álláspont.
A bizottság külön foglalkozott az Interneten feltárt információnak a technika állásához való tartozása kérdésével. A korábban szétosztott kérdőív értékelése után a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy először meg kellene állapodni a technika állásának általános definíciójáról, melynek megfogalmazásába bele kell férnie az "internetes esetnek" is, majd csak ezek után lehetne kitérni a sajátosságokra.
A bizottsági ülés után levonható az a következtetés, hogy jelenleg az érdemi szabadalmi jogi harmonizációnak csupán a kezdeti időszakában vagyunk.
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) reformjával foglalkozó Bizottság 1. ülése, Genf, május 21 - 25.
Az ülés kezdetén a WIPO főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a PCT reformja összefügg különösen a PLT (Szabadalmi Jogi Szerződés) és a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság keretében a további anyagi jogi harmonizációt célzó tárgyalásokkal.
A jelenlévő országok között a magyar képviseletet hivatalunk főosztályvezetői szintű küldöttsége látta el. A bizottság elsősorban az USA javaslatával foglalkozott. Az USA a reformot két fázisban tartja megvalósíthatónak: az első 5 évben kerülne sorra az eljárás egyszerűsítése és a PLT-vel való összhangba hozatal, a második szakaszban következne a PCT teljes átalakítása. Az USA javaslatával kapcsolatban 17 Szerződő Állam és több kormányközi szervezet nyújtott be véleményt. Az általános vitában az USA vázolta a reform fő indokait (erős szabadalom iránti növekvő igény, a hivatali munkaterhek és a költségek csökkentése, a párhuzamos munkák kiküszöbölése, az elektronika eszközeinek jobb felhasználása).
Az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalásában jelezte, hogy a nemzetközi kutatásból és elővizsgálatból származó munkateher náluk a legnagyobb és sürgette a reformot. A bizottság elfogadta a reform célkitűzéseit, melyek közül csupán néhány fontosabb:
- a rendszer egyszerűsítése, az eljárás korszerűsítése, a bejelentők költségeinek csökkentése;
- a PCT hatóságok számára biztosítani kell a munkaterheknek való megfelelést és a PCT hatóságok, a nemzeti és a regionális iparjogvédelmi hivatalok között ki kell küszöbölni a szükségtelen párhuzamos munkákat;
- megfelelő egyensúlyt kell teremteni a bejelentők és harmadik személyek között;
- egyszerűbbé, világosabbá és - ha lehet - rövidebbé kell tenni a szerződés és a szabályzat szövegét.
Javaslat készül a 2001. évi szeptemberi Közgyűlés számára egy munkabizottság létrehozásáról és a Közgyűlés 2001. szeptemberi és 2002. szeptemberi ülései között három ülést szentelnének a PCT reformjának.
A díjakkal kapcsolatban a Nemzetközi Iroda közölte, hogy a korábbi többszörös díjcsökkentés után az idén ősszel is javasolják majd a megjelölési díjak további csökkentését.
A munkacsoport az Állandó Bizottság szerkezetének megváltoztatását követően először ült össze, a részvételi arány jóval alacsonyabb volt. Hivatalunkat az elnök és az informatikai tanácsadó képviselte.
A munkacsoport áttekintette feladatait, egyes feladatok tartalmát módosította, másokat összevont és új projektre is tett javaslatokat. Említésre méltó két feladat: a kis iparjogvédelmi hivatalok IP CD-ROM kiadványokkal való megsegítéséről (itt 120 előfizetést a WIPO fog finanszírozni, a költségek mintegy 250 ezer CHF-ot tesznek ki) és az elektronikus adathordozókra való áttérés folyamatának követése. Ez utóbbi alapja az a gondolat, hogy ha már folyik ezeknek a kiadványoknak a monitorozása, nyilvántartásuk legyen nyilvánosan is hozzáférhető a WIPO web-oldalain. A román delegáció elvállalta a projekt vezetését.
Napirenden szerepelt a WIPO ST. 6 szabvány revíziója, az USPTO javaslatára. Speciális munkacsoport alakult a feladat megoldására. A munkacsoport foglalkozott még a WIPO ST. 30, 31, 32, 33, 35 és 40 szabványainak revíziójával, a szabadalmi dokumentumok minimális azonosító elemeire vonatkozó PDI (Patent Document Identification) speciális munkacsoport-javaslattal. Szóbeli helyzetjelentés hangzott el az elektronikus bejelentés és ügymenet fejlesztésével kapcsolatban, különös tekintettel az E-PCT-re.
A munkacsoport elhatározta, hogy 2002. áprilisában és októberében újból összeül.
Az első ülésre 2000-ben került sor. A mostani tanácskozáson hivatalunk részéről szakértők vettek részt. A Nemzetközi Iroda javaslatokat készített a Közös Végrehajtási Szabályzat számos ponton történő módosítására. Ezek között mindenképpen említésre méltó, hogy lehetővé válik a védjegyhasználati engedélyek, továbbá a jogosult védjegyhasználati joga korlátozásának bejegyzése a nemzetközi lajstromba.
UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottság, Konzultatív Bizottság és Tanács ülése, Genf, április 4 - 6.Az üléseken az MSZH-t a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács elnöke és hivatali elbíráló szakember képviselte.
Az Adminisztratív és Jogi Bizottság ülésén ismertették a Technikai Bizottság 37. ülésén hozott döntéseket az UPOV információs adatbázisáról és szolgáltatásairól és megvizsgáltak több anyagot (pl. a nemesítő és a köz tudásának fogalmára vonatkozóan, az új növényfajták vizsgálatával és a harmonizált leírással kapcsolatban) és meghatározták az elsősorban DNS profil-technikák műszaki és jogi szakértőkből álló ad hoc munkacsoport hatáskörét. Az egyik dokumentum tartalmazza a USPTO növényfajtákra vonatkozó joggyakorlatában 2000. októberétől bekövetkezett változásokat.
A Konzultatív Bizottság ülése megvitatta a TRIPS Egyezmény 27.3 (b) szakaszának felülvizsgálatával kapcsolatban a TRIPS Tanács anyagát, majd, egyebek mellett, a növényi genetikai források és a növényfajták oltalmára vonatkozó dokumentumot. Érdekesség, hogy az UPOV web-oldalán megnyitásra kerül egy orosz link, melynek segítségével kereshetők lesznek az orosz nyelvre fordított dokumentumok is. A Tanács ülése többek között megvizsgálta a Lett Köztársaságnak és Jugoszláviának az 1991. évi UPOV Egyezményhez való illeszkedésével kapcsolatos dokumentumokat.
A továbbiak során néhány érdekesebb tudnivalót adunk közre a 2001. első félévében a WIPO közreműködésével tartott fórumokról, konferenciákról és egyéb rendezvényekről.
WIPO fórum a nemzetközi magánjog és a szellemi tulajdon kapcsolatáról, Genf, január 30 - 31.
Az elmúlt években a WIPO is számos alkalommal foglalkozott a nemzetközi magánjog kérdéseivel és 1994 óta az Arbitration and Mediation Center (Választottbírósági és Vitarendezési Fórum) lehetőséget biztosít a magánfelek közötti nemzetközi kereskedelmi viták megoldására.
Ez a fórum megtette az első lépést a két terület közötti összefüggések vizsgálatára. Mind a gyakorlat, mind az oktatás és a tudomány szakemberei körvonalazták azokat a vitás kérdéseket, melyekre csak egy hosszabb folyamat adhat választ.
Az ülés során a legnagyobb érdeklődést a polgári és a kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és az ítéletek végrehajtásáról szóló Egyezmény tervezete váltotta ki, melyet az 1997 júliusában a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által létrehozott külön bizottság dolgozott ki. Ennek célja a joghatóságra vonatkozó szabályok harmonizálása és a határozatok elismerésének és érvényre jutásának előmozdítása.
A fórumon hivatali jogász és az IM vezető beosztású szakembere vett részt. A Szerzői Jogi Szakértői Testület elnöke is a panelbeszélgetés felkért magyar résztvevője volt.
WIPO konferencia a szellemi tulajdon és a kis- és középvállalatok (SME-k) közötti kapcsolatok témakörben, Milánó, február 9 - 10.
A WIPO és Olaszország Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma által közösen szervezett konferencián 72 ország, 23 nemzetközi szervezet és 72 olasz társaság több mint 300 küldötte vett részt, hivatalunktól főosztályvezető-helyettes.
A WIPO tagállamok 2000. októberében jóváhagyták a kis- és középvállalatok szellemi tulajdonnal kapcsolatos igényeinek monitorozására vonatkozó javaslatot és a kapcsolódó tevékenység menedzselésére új szervezeti egység alakult. A WIPO jelen lévő főigazgatója kiemelte, hogy a fenti terület innovációjának - mely a gazdasági fejlődés kritikus tényezője - segítésére a globalizáció és az "internetesedés" korában új eszközök és új rendszerek kidolgozására van szüksége.
A milánói fórum akcióterv elfogadásával zárult, mely szerint, egyebek mellett, erősíteni kell az interakciókat a kis- és középvállalatok és az azokat támogató nemzeti és nemzetközi szervezetek között, támogatni kell, hogy a szellemi tulajdon beépüljön az ilyen irányú politikai kezdeményezésekbe, fejleszteni kell a "szellemi tulajdon - tudatosságot" és bátorítani kell a hozzá kapcsolódó szolgáltatások létrejöttét.
WIPO konferencia a felsőszintű domain nevek szellemi tulajdonnal összefüggő kérdéseiről, Genf, február 20.
Az országkódok szerinti felsőszintű domainek (ccTLD) szellemi tulajdonnal összefüggő konferenciájának színhelye a Genfi Nemzetközi Konferenciaközpont (CIGG) volt. Célja a ccTLD bejegyzés és a szellemi tulajdonvédelem aktuális kérdéseinek megvitatása, a regisztrátorok ccTLD bejegyzési gyakorlatának és a WIPO regisztrátorok számára kiadott ajánlásának bemutatása volt. Hivatalunkat középvezető szakember képviselte. A konferencia 20 előadást felölelő színvonalas szakmai programja a WIPO tagállamok képviselői, a regisztrátorok, az üzleti szféra, továbbá a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakemberek több mint 500 fős hallgatóságát vonzotta.
Lényeges, hogy a WIPO ccTLD és a szellemi tulajdonjogok ütközésének megelőzését és feloldását célzó ajánlást a 2001. április 30-ig benyújtott vélemények és módosító javaslatok alapján végleges jelentésben a WIPO publikálni fogja.
WIPO konferencia a szellemi tulajdon, az Internet, az elektronikus kereskedelem és a hagyományos ismeretek témájában, Szófia, május 29 - 31.
Második alkalommal került a bolgár fővárosban megrendezésre rangos nemzetközi konferencia, mely a szellemi tulajdon aktuális kérdéseit érintette. Tavaly a 25 ország résztvevői a szellemi tulajdon oktatása és az üzleti élet kapcsolatát járták körül, az idei konferencián, melyre 36 országból érkeztek szakértők, már társszervezőként jelentkezett az időközben megalakult Bolgár Nemzeti Szellemi Tulajdon Szövetség. A védnökséget a bolgár köztársasági elnök, Petar Sztojanov látta el.
Az érdemi munka 3 témacsoportban folyt: az első a szellemi tulajdon, az Internet és elektronikus kereskedelem, a második az aktuális fejlődési irányok és kihívások a szellemi tulajdon védelme területén, a harmadik pedig a szellemi tulajdon, hagyományos ismeretek és a genetikai erőforrások területét ölelte fel. A konferencián - a WIPO felkérésére - előadást tartott az MSZH jogi elnökhelyettese is.
2. Az Európai Megállapodásban vállalt és az integrációs tárgyalássorozatból adódó iparjogvédelmi kötelezettségek
A tavalyi esztendőhöz hasonlóan hivatalunk 2001. első félévében is intenzíven részt vett az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon és konzultációkon a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos témakörökben. Szükség esetén ez a kormányzati szakmai álláspont kidolgozását, egyeztetését és képviseletét, illetőleg a kapcsolódó egyéb feladatok ellátásában való közreműködést igényelte (konzultációk a brüsszeli EK misszióval, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságával, a GM és az IM illetékes szakembereivel).
Az év első felében lezajlott események kronologikus sorrendje:
- EU - Magyarország uniós csatlakozási tárgyalás keretében konzultáció a szellemi tulajdon kérdéseiről, Brüsszel, február 20 - 21.
- előkészítő konzultáció és EU - Magyarország uniós csatlakozási tárgyalási forduló, Berlin - Brüsszel, március 8 - 9.
- EU - Magyarország uniós csatlakozási tárgyalás 11. főtárgyalói forduló, Brüsszel, március 29.
Az EU kezdeményezésére és támogatásával szervezett külföldi szemináriumok, fórumok és konferenciák
EU konferencia a hamisításról és a kalózkodásról, Stockholm, április 23 - 24.
A svéd kormány által, az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával (TAIEX) szervezett konferencia célja az volt, hogy a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európán kívüli országok küldöttei képet kapjanak és véleményt cseréljenek a hamisításról, a kalózkodásról és ezzel összefüggésben a szellemi tulajdon érvényesítéséről. Magyarországot a jogi elnökhelyettes által vezetett MSZH küldöttség, az IM és a Külügyminisztérium szakemberei képviselték.
A tanácskozás egyfelől a legszélesebb perspektívából kívánt a fenti téma napi problémáiról szót ejteni, másfelől megkísérelte megvitatni, milyen módszerekkel és eszközökkel lehet felvenni a harcot az illegális termékiparral az EU-ban és a tagjelölt országokban. Az előadók között voltak a WIPO, a WTO, az EU Bizottsága, a jogtulajdonosok és az üzleti szektor képviselői is. A magyar részről elhangzott felszólalás hangsúlyozta, hogy Magyarország már 1997-ben jogszabályt alkotott a vámeljárásban alkalmazandó intézkedésekről a szellemi tulajdon vonatkozásában, növekedtek az ilyen jogsértések útján elkövetett bűncselekményekre kiszabható tételek. Hazánkban a szerzői jogi jogsértések száma csökkenő tendenciát mutat.
Az EU 9. "Gyógyszerészeti Jogi Fóruma", Róma, május 14 - 15.
Az Európai Uniónak a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályaival foglalkozó nemzetközi konferencián felkért előadóként hivatalunk jogi elnökhelyettese vett részt, aki a mintegy 60 fős hallgatóság részére előadást tartott az EU bővítésével járó iparjogvédelmi kérdések magyar vonatkozásairól. A konferencia az iparjogvédelmi témák mellett számos más kérdéskört is felölelt. Kiemelkedő színvonalú volt a párhuzamos import gazdasági összefüggéseiről és az elektronikus kereskedelemnek a gyógyszerek forgalmazására gyakorolt hatásairól szóló két előadás.
3. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez (EPC) és szervezethez (EPO) való csatlakozás előkészítése
A 2000. évhez hasonlóan hivatalunk küldöttségei megfigyelői minőségben elnöki vagy elnökhelyettesi szinten ez év első felében is részt vettek az Európai Szabadalmi Hivatal Igazgatótanácsa (AC) minden ülésén és szakértői szinten a Szabadalmi Jogi Bizottság ülésén.
Az Igazgatótanács (AC) 84. ülése, München, március 14 - 15.
Az ülésen az MSZH-t elnök és elnökhelyettes képviselte.
Említésre méltó történések:
- elhalasztották a döntést az EPC Végrehajtási Szabályzata 107. Szabályának módosításáról;
- az AC felhatalmazta az EPO elnökét a PLT aláírására: ennek az EPO részéről való megerősítése csak az EPO felülvizsgált új szövegének hatályba lépése után válhat időszerűvé;
- az AC június 25 - 29-i ülése dönt az EPC-nek a módosításokkal együtt egységes szerkezetbe foglalt szövege, illetőleg az átmeneti rendelkezések elfogadásáról;
- az EPC Végrehajtási Szabályzatának 1. tervezete 2001. december 31-ig készül el, ezt követi 2002. első negyedévében a SACEPO-val való konzultáció, majd 2002-ben a Szabadalmi Jogi Bizottság 3. ülésén történő megvitatás, az elfogadásáról pedig az AC 2002. decemberi ülése dönt;
- Románia után Magyarország is kérni fogja a műszaki információs munkacsoportban a megfigyelői státuszban való részvétel lehetőségét;
- az MSZH - mint a "visegrádi négyek" iparjogvédelmi hivatalai 2001. évi szóvivője az EPO felé - kérte, hogy a fenti hivatalok országonként 2 - 2 szakértőjének a Szabadalmi Jogi Bizottság ülésein és a PATLIB rendezvényen való részvételét az EPO lehetőség szerint térítse meg: a döntést a júniusi ülés hozza meg.
Az ülésen az EPC-hez való csatlakozásra váró országok szabadalmi hivatali vezetői és az EPO munkatársai áttekintették a csatlakozással kapcsolatos egyes kérdéseket; az EPO tájékoztatást kért a csatlakozást célzó előkészületek helyzetéről. Magyar részről jeleztük, hogy a lehető legkorábbi csatlakozás a célunk, de a 2003. január 1-jén történő csatlakozást tartjuk a leginkább valószínűnek.
A magyar fél megemlítette, hogy az EPC Végrehajtási Szabályzata elfogadásának menetrendje és egy második felülvizsgálati értekezlet lehetősége milyen aggályokat vet fel és milyen nehézségeket okoz a csatlakozási lépések időzítése a hazai jogrendbe való beillesztés szempontjából.
A Szabadalmi Jogi Bizottság 15. ülése, München, május 2 - 4.
Az ülés az Európai Szabadalmi Egyezmény vizsgálatával foglalkozott, hivatalunkat főosztályvezetői szintű küldöttség képviselte.
Az ülésen megvizsgálták az átmeneti rendelkezéseket, illetőleg foglalkoztak az EPC felülvizsgált új szövegével, melyre vonatkozóan svájci és angol javaslat is érkezett. További észrevételek megtételére május 20-ig tűztek ki határidőt. Téma volt az EPC 107. Szabályának módosítása és az euro-PCT bejelentések európai szakaszba léptetése egyszerűsítésének kérdése.
Vizsgálat tárgyát képezte az EPO PCT-reformmal kapcsolatos álláspontja és az USA erre vonatkozó álláspontja, mely a vita alapját képezte. Napirenden szerepelt ezen felül az EPC 10. és 11. Szabályának módosítása, az érdemi Szabadalmi Jogi Szerződéssel (SPLT) kapcsolatos véleménycsere, az euro - mint egyetlen EPO fizetőeszköz - bevezetése, a díjakra vonatkozó szabályok megfelelő változtatása. 2002-től az EPO egyetlen fizetőeszközként eurot kíván használni, ami ellen a tagországoknak nincs kifogásuk.
A bizottság következő ülése szeptemberben lesz, majd az év második felében Belgiumban is ülésezik, a közösségi szabadalommal foglalkozó munkacsoport ülése után.
Az Igazgatótanács (AC) 85. ülése, München, június 25 - 26.
Az ülésen hivatalunk részéről az elnök és a jogi elnökhelyettes vett részt. A megvitatott napirendi pontok közül néhány fontosabb:
- az AC egyhangúlag döntött Litvániának és Lettországnak az EPC-hez való csatlakozásra történő meghívásáról, melynek feltételei azonosak hazánk és a már korábban meghívott többi állam számára felkínáltakkal. Ez a két ország is a 2000. novemberében felülvizsgált Egyezményhez való csatlakozásra kapott meghívást;
- az AC elnöke javasolta, hogy 2002. június 10-i kezdőnappal hívjanak össze diplomáciai értekezletet a közösségi szabadalom bevezetéséhez szükséges felülvizsgálat céljából; ennek érdekében az AC ez év októberében vitassa meg a felülvizsgálat érdemi kérdéseit, hogy az alapjavaslat ez év decemberéig vagy 2002. januárjáig elkészülhessen;
- az AC megtárgyalta az Egyezmény 2000. novemberében felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó átmeneti szabályokat és a szükséges háromnegyedes többséggel elfogadta az eredeti javaslatot, illetőleg elfogadta az EPC felülvizsgált változatának hiteles szövegét;
- az AC írásos tájékoztatást fogadott el az EPO, USPTO és a JPO részvételével tartott konferenciáról, ahol eszmét cseréltek, többek között, az üzleti módszerek szabadalmazhatóságáról, az elektronikus bejelentésekkel összefüggő jogi, szabványosítási és technikai kérdésekről, a kutatási jelentések cseréjéről, illetve kölcsönös felhasználásáról;
- heves vita után elfogadták az EPC Végrehajtási Szabályzata 107. szabályának módosítását és a 108. szabály módosítására irányuló javaslatot;
- az AC döntött saját munkamódszereinek és ügyrendjének módosításáról is: formalizálták a szavazás szabályait, meghatározták a helyettesítés rendjét, kialakították a napirendi pontok három kategóriáját és döntéselőkészítő, egyeztető, kezdeményezéseket tevő testületként létrehozták a Képviselők Csoportját (Group of Representatives), amely 7 tagból álló testület, nincs döntési jogköre és mandátuma, az AC elnökéhez hasonlóan, 2003. március 4-én jár le;
- az AC meghallgatta az európai szabadalmi bíráskodással foglalkozó munkacsoport és albizottságának tevékenységéről szóló beszámolót.
4. EPO szakértői kerekasztal megbeszélés a közösségi szabadalom tárgyában, január 16.
A megbeszélésre az EU egyik konzultatív jogkörű szerve, az ECOSOC (Gazdasági és Szociális Bizottság) meghívására került sor, az EU-hoz való csatlakozásra készülő országok szabadalmi szakértői, köztük az MSZH jogi elnökhelyettese és főosztályvezetője, részvételével.
Az EPO vezetése felhívta a figyelmet arra, hogy az EK-nek az EPC-hez való csatlakozása és a közösségi szabadalom erre építő bevezetése az EPC felülvizsgálatát fogja igényelni, azaz egy újabb diplomáciai értekezlet megtartását, majd ezt követően egy teljes ratifikációs eljárás lefolytatását. Ennek időigénye várhatóan mintegy 6 - 8 év. Az EPO szakértői, válaszolva az ECOSOC megjelent tagjainak kérdéseire, egyértelművé tették, hogy a közösségi szabadalom bevezetésének csak a fordítások ügyének rendezése esetén van értelme és gyakorlati haszna.
A csatlakozásra készülő országok szakértői között az MSZH képviselői is szót kaptak. Megismételve a fordítások és az európai szabadalmi bíráskodás kérdésében a már korábban többször kifejtett magyar álláspontot, küldöttségünk hangsúlyozta azt is, hogy alapvető érdekünk a működőképes nemzeti iparjogvédelmi intézményrendszer fenntartása. Felszólalásunk kedvező fogadtatásban részesült, különösen az ECOSOC tagjai körében.
A kerekasztal megbeszélés hasznos és értékes volt, az EU-tagjelölt országok meghívására irányuló kezdeményezés pedig példás az ECOSOC részéről. Egyértelművé vált, hogy a közösségi szabadalmi rendszer működésbe lépéséhez legalább 6 - 8 évre van szükség és az az EPC felülvizsgálata nélkül aligha valósítható meg.
4. A PHARE Regionális Iparjogvédelmi Programban (RIPP) való hazai részvétel hivatali végrehajtása
2001. első félévében folytatódott az immáron 2001. december 31-ével lezáródó RIPP utolsó (IV) programszakaszának végrehajtása a 2000. szeptemberében, Prágában jóváhagyott RIPP 15-B munkaprogramban megállapított célkitűzések és feladatok alapján.
Az EPO RIPP Programirányító Egysége (PMU) 2001. januárjában elküldte a programban résztvevő országok számára az idei évre vonatkozó, még fennmaradt 8 külföldi szeminárium színhelyére (az EPO müncheni, berlini és hágai részlege és az alicantei OHIM) és tematikájára vonatkozó programot és a részvételi lehetőségekről szóló tájékoztatót. Magyarország számára ez az elosztás 2001. végéig 17 férőhelyet jelent a továbbképzéseken. A védjegyvizsgálati, védjegyinformációs és szabadalmi vizsgálati (mechanikai, fizikai, villamossági, vegyészeti és gyógyszeripari) témákon túlmenően a program 6 férőhelyet biztosít szabadalmi perekkel foglalkozó magyar bírók és ügyészek számára is Hágában. A részvétel lehetőségét biztosító jelentkezések az év első felében megtörténtek és hivatalunk az eseményeket a külső szervek számára a szokásos módon, több formában is meghirdette.
Magyar részvétel külföldi RIPP szemináriumokon
2001. első felében az alábbi szemináriumokon vettek részt szakértőink:
- RIPP 34b szeminárium "A közösségi védjegy lajstromozási és vizsgálati eljárása a nemzeti hivatalokban" címmel. Részt vett az MSZH-tól két védjegyvizsgáló. Alicante, OHIM, április 4 - 7.
- RIPP 2bis szeminárium "Vizsgálati gyakorlat a mechanika, fizika és villamosság területén", München, május 1 - 12. Részt vett az MSZH-tól egy szabadalomvizsgáló.
Az MSZH szervezésében bonyolított RIPP szemináriumok
2001. első felében az alábbi szemináriumok házigazdái voltunk:
- "Védjegyjogok érvényesítése", február 4 - 8. A hivatal földszinti konferenciatermében sorra került sikeres angol nyelvű rendezvényt főként iparjogvédelemmel foglalkozó bírók, ügyvivők és egyéb érdeklődők számára hirdettük meg. A Benelux Védjegyhivatal (BBM) és az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala (OHIM, Alicante) szakemberei és az EPO által felkért, iparjogvédelmi ügyekkel foglalkozó tapasztalt német, francia, osztrák és spanyol jogászok és az Európai Bíróság bírái tartottak előadásokat a mintegy 55 -60 fős hallgatóság számára. Az előadásokat a résztvevők aktivitását igénylő ún. védjegy mintaperek egészítették ki.
- 47. szeminárium "Információs központok, iparjogvédelmi információ szolgáltatása" címmel, június 18 - 20. Az ismét a földszinti konferenciatermünkben tartott szeminárium meghívottjai elsősorban a szabadalmi információt terjesztő és továbbító szakemberek közül kerültek ki, főleg információs központok informatikusai és információbrókerek. A mintegy 20 fős hallgatóság számára neves külföldi szakemberek (pl. a leedsi egyetem tanára) tartottak előadásokat.
- 48. szeminárium "A szabadalmi információ forrásai és felhasználása", június 20 - 22. Az előző szeminárium folytatásaként sorra került rendezvényen a mintegy 25 fős hallgatóság elsősorban a szabadalmi ügyvivők, a szabadalmi információt az innováció terén és a technológia transzferben alkalmazó felhasználók közül került ki; az előadók az EPO által meghívott neves görög, német és angol információs szakemberek voltak. Programon szerepelt az iparjogvédelmi oktatás, a diploma utáni posztgraduális képzés és az iparjogvédelmi távoktatás is jeles angol előadó közreműködésével.
2001. második felében az MSZH konferenciaterme további két RIPP szeminárium helyszíne lesz: júliusban a szabadalmi jogérvényesítés témakörében ügyvivők számára, szeptemberben pedig a vám- és rendőrtisztviselők számára szervezünk angol nyelvű szemináriumokat, az utóbbit szinkrontolmácsolással.
5. Regionális nemzetközi együttműködési tevékenység
Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (Védjegy és Ipari Minta) Hivatalával (OHIM, Alicante)
Az MSZH és a közösségi védjegyhatóság, az OHIM között 2000. tavaszán létrejött együttműködési megállapodás keretében megindult intenzív együttműködés 2001. első félévében is tovább folytatódott. A 2000. őszén elmaradt MSZH szakemberlátogatás ez év január végén valósult meg, ez év januárjától pedig megindult az a sorozat, melynek keretében hivatalunk vezető beosztású és kapcsolattartó szakemberei megfigyelőként rendszeresen részt vesznek az évente két alkalommal az OHIM-ban tartandó ún. együttműködési találkozókon (Liaison Meetings).
A konkrét együttműködés és támogatás keretében hivatalunk két szakértője (jogász és védjegyvizsgáló), az OHIM által biztosított lehetőséget kihasználva, március 19 - 23 között továbbképzésen vett részt Alicantéban.
Az év első felének további említésre méltó eseménye, hogy megkezdődtek az előkészületek a 2001. október 9 - 10-én, Budapesten sorra kerülő regionális szemináriumra, amely az európai uniós tagfelvételre váró 13 jelölt ország védjegyszakemberei és a magánszféra számára mintegy 100 fős hallgatóságnak biztosít majd részvételt.
E regionális együttműködés jelentősebb eseményei az év első felében:
Az MSZH szakembereiből álló küldöttség látogatása az OHIM-ban, Alicante, január 30 - 31.
A látogatásra az együttműködési megállapodás 2. cikke alapján került sor. A hivatali küldöttség 2 napos, feszített ütemtervű munkalátogatás keretében a helyszínen ismerte meg és járta be az OHIM főbb szervezeti egységeit, ismerkedett meg az intézmény infrastruktúrájával szóbeli tájékoztatók és gyakorlati bemutatók formájában, melyet az egyes egységeknél az OHIM részéről átadott ismertető anyagok, folyamatábrák, munkamódszerek és statisztikák egészítettek ki. A látogatás fontos részét képezte a két intézmény közötti együttműködés néhány lényeges kérdésének megvitatása is.
Ez utóbbi keretében tájékoztatók hangzottak el a védjegyvizsgálat és a lajstromozás legújabb jogi és jogalkotási fejleményeiről, az OHIM tájékozódhatott az MSZH védjegy vonatkozású promóciós tevékenységéről, web-site-unk felépítéséről, a MIE tevékenységéről. Szó volt a közösségi védjegyet reklámozó kiadvány létrehozásáról, annak lehetséges finanszírozási változatáról. A két intézmény konkrétan egyeztette a magánszektor számára tartandó őszi regionális szeminárium szervezési részleteit. Az MSZH 2001. végére vagy 2002. elejére viszontlátogatásra hívta meg az OHIM szakembereit.
Az OHIM és a nemzeti hivatalok szakembereinek 9. és 10. együttműködési találkozója, (Liaison Meetings), Alicante, február 22 - 23 és május 30 - június 1.
A találkozók során a 9. találkozó volt az első eset, amikor az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok megfigyelői minőségben meghívót kaptak. Az üléseken képviseltette magát az Európai Bizottság, Svájc és a WIPO is. A februári találkozón hivatalunk küldöttségét a jogi elnökhelyettes vezette, a május - júniusi találkozón védjegy és információs szakemberünk vett részt.
Általánosságban elmondható, hogy az ilyen típusú találkozók célja a folyamatos dialógus kialakítása a felsorolt intézmények között, mely alapján nyomon követhető az OHIM védjegyügyekben kialakított gyakorlata, a tagállamok belső jogfejlődése, a hivatali gyakorlatok alakulása, ismertethetők és egyeztethetők az álláspontok a harmonizáció érdekében. 2000-től kezdve a találkozók sorában különválasztják a jogi és technikai jellegű kérdéseket.
A februári találkozó napirendjén szerepeltek a feltétlen lajstromozást gátló okok (térbeli védjegyek, hangvédjegyek, illatvédjegyek), az OHIM ismertetett is ilyen jogesetet. Érdekességként merült fel az "ízvédjegy" (taste mark) lajstromozhatósága, melyet a jelenlévők nem támogattak. Szó volt a kiskereskedelem mint szolgáltatásról, a védjegyek ábrás elemeinek osztályozásáról (Bécsi Osztályozás), a viszonylagos lajstromozási akadályokról (pl. összetéveszthetőség, minimális eltérés a gyógyszervédjegyek között) és a top-level domain neveket tartalmazó védjegyekről is.
Az MSZH képviselői hozzászólásukban ismertették hazánk harmonizálási törekvéseit és az 1997. évi védjegytörvényünkkel kapcsolatos alkalmazási tapasztalatokat.
A 10. találkozó napirendjén az elektronikus úton tett védjegybejelentés lehetőségei szerepeltek. Az OHIM részéről a CTM-online-ról, a CTM-download-ról, az EURONICE adatbázisról (ez utóbbi célja a védjegybejelentések árujegyzékei 11 közösségi nyelvre való szakszerű és egységes fordításának megkönnyítése), a Bécsi Osztályozás elektronikus alkalmazásáról és a könyvtárközi kölcsönzésről hangzottak el előadások. A svájci hivatal rendszere (CH-EASY) és az EPOLINE rendszere szerepelt még a napirenden. Egy francia előadó az ábrás védjegyek felismerését megkönnyítő számítógépes program kifejlesztéséről számolt be. Napirendi kérdés volt az e-mail alkalmazásának lehetősége is: több ország jogalkotása megengedi a bejelentés e-mailben történő megtételét, számos országban viszont ez még kizárt.
6. Kétoldalú hivatalközi együttműködési tevékenység, különös tekintettel az EU és az EPC csatlakozás szempontjaira
2001. első felében különösen nagy lendületet kaptak a már 1999-ben célként megfogalmazott, az európai integrációs szempontokra orientált kétoldalú hivatalközi együttműködések.
Lebonyolódott a magyar-osztrák együttműködés keretében évente két alkalommal megvalósuló elnöki találkozók idei első fordulója Budapesten és az elnöki találkozók mellett megélénkültek a magyar és az osztrák iparjogvédelmi szakemberek közötti találkozók. Tavasszal hivatalunkhoz első alkalommal látogatott el az Angol Szabadalmi Hivatal elnöke és tiszteletét tette küldöttség élén a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatal elnöke is.
A magyar - francia iparjogvédelmi kapcsolatok keretében megkezdődtek az előkészületek az MSZH - INPI iparjogvédelmi vegyes bizottsági ülés budapesti megszervezésére és egy ezt követő tihanyi magyar-francia kétoldalú iparjogvédelmi konferencia megszervezésére. A két intézmény közötti jó kapcsolat egyik bizonyítéka, hogy az MSZH elnöke ez év áprilisában, Párizsban részt vett az INPI 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A hivatali elnök által vezetett küldöttség ellátogatott márciusban a berni Szellemi Tulajdoni Hivatalba, áprilisban a prágai Cseh Iparjogvédelmi Hivatalba és júniusban a pekingi Kínai Állami Szellemi Tulajdoni Hivatalba.
Az év első felében a magyar-orosz iparjogvédelmi kapcsolatok már többször élénkülni látszó folyamatának újabb fejleményeként a két hivatal elnöke kétoldalú iparjogvédelmi együttműködési munkatervet írt alá, amely 2001. őszétől konkrét tevékenységeket és szakemberek kölcsönös látogatásait is előirányoz.