TANULMÁNYOK
DR. CSUTORÁS LÁSZLÓNÉ
"Product by process" igénypontokkal védett vegyi és gyógyszertermékek szabadalmazhatósága
Másként nem lehet jellemezni a terméket
A terméknek kell kielégíteni a
szabadalmazhatóság feltételeit
A szabadalmi oltalom terjedelme
és a jogok érvényesítése
A gyógyszerek, a vegyi úton előállított termékek és az élelmiszerek
szabadalmi oltalmának formája az egyes országok gazdaságpolitikai céljának,
lehetőségeinek, az ipar sajátosságainak függvénye.
Magyarország a nemzetközi tendenciákat követve biztosít termékoltalmat ezen
termékekre vonatkozólag is. Az 1994. évi VII. törvény (Sztn.) vezette be a
vegyi, gyógyszer- és élelmiszertermékek oltalmát és tette lehetővé - bizonyos
korlátozásokkal - a folyamatban lévő ügyekben az áttérést a termékoltalomra,
valamint bevezette az ún. átmeneti szabadalmi oltalmat. A kapcsolódó jogszabály
- a szabadalmi bejelentések elkészítésére vonatkozó rendelet - tette lehetővé
az alkalmazási igénypontformát, valamint előírta az egyrészes igénypont használatát
az új vegyületekre és keverékekre, valamint a vegyületek és keverékek alkalmazására
vonatkozó találmányok esetén.
Az átmeneti szabadalmi oltalmak engedélyezési eljárása során találkoztak először
a hivatal elbírálói a gyógyszertermékekre vonatkozó, különleges formájú igényponttal,
az ún. "product by process", azaz eljárással jellemzett termékigényponttal.
Egy dél-afrikai szabadalom alapján engedélyezett átmeneti szabadalom ellen
indult megsemmisítési eljárás pedig szükségszerűvé tette kémiai eljárással
előállított termék lehetséges jellemzésének, a "product by process"
igénypont értelmezésének és az ilyen igényponttal védett termékek szabadalmazhatósági
feltételeinek, továbbá a szabadalmi oltalom terjedelmének tanulmányozását.
A kérdéskörök tanulmányozása nyilvánvalóan az Európai Szabadalmi Hivatal jogalkalmazási
gyakorlatának, Módszertani útmutatójának, az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési
Tanácsa döntéseinek a megismerésével kezdődött. Ez a nyilvánvalóság egyrészt
az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) történő közeli csatlakozásból, illetve
az arra történő felkészülésből, másrészt a már korábban bevezetett termékoltalom
nagyszámú esetjogán alapult.
Másként nem lehet jellemezni a terméket
Az egyik első, Fellebbviteli Tanács által hozott döntés ebben a témakörben
a T/150/82 (OJ 1984, 309) számú döntés.
A vitatott igénypontok a követezőek voltak:
"9. Egy termék, amelyet az 1. igénypont szerinti eljárással állítottak
elő.
17. Az 1. igénypont szerinti eljárás lényegében, ahogy leírták előzőleg az
I. példában."
A Tanács leszögezte, hogy a "product by process" igénypontok csak
akkor fogadhatóak el, ha a termékek maguk megfelelnek a szabadalmazhatóság
feltételeinek, és nincs más olyan információ a szabadalmi leírásban, amely
alapján a bejelentő megfelelően meg tudja határozni a terméket annak szerkezetével,
összetételével vagy más mérhető tulajdonságával.
Az ún. "omnibus" igénypontokkal kapcsolatban pedig kinyilvánította,
hogy azok ellentétesek a Végrehajtási szabályzat 29. szabályának (6) bekezdésével,
amely szerint a szabadalmi igénypontokban, hacsak az feltétlenül nem szükséges,
a találmány műszaki jellemzőinek tekintetében nem lehet hivatkozni a leírásra
és a rajzokra. Különösen nem szerepelhetnek olyan hivatkozások, mint pl. "amint
az a leírás ... részében van".
Későbbiekben az a követelmény, hogy egy eljárással jellemzett termékigénypont
csak akkor fogadható el, ha a termék nem jellemezhető mással, mint az előállítási
eljárásával, több döntésben is megerősítésre került (T320/87, T130/90, T487/89,
T552/91).
Például a T320/87 számú döntésben a Tanács elfogadta a "product by process"
igénypontokat olyan, nem fajtának tekinthető hibrid vetőmagokra és növényekre
vonatkozóan, amelyeket nem lehetett jellemezni fiziológiai vagy morfológiai
tulajdonságaikkal.
A természetben található, pl. növényi, állati eredetű termékek izolálásával
kapott, nem egységes vagy ismeretlen szerkezetű hatóanyagok szabadalmi oltalommal
történő védelmére is jól alkalmazhatók az ilyen igénypontok.
Amennyiben a találmány tárgya kémiai vegyület, akkor az általában a szerkezetével,
a kémiai képletével, illetve az annak megfelelő névvel jellemezhető egyértelműen,
világosan és tömören. Ha egy termék nehezen jellemezhető a szerkezetével,
akkor egy eljárás termékeként - vagy kivételesen - paramétereivel is jellemezhető.
Ha a termék jellemzésére az előállítási eljárást használják, akkor az eljárást
a leírásban megfelelően fel kell tárni oly módon, hogy megismételve azt, az
reprodukálhatóan és elkerülhetetlenül azonos terméket eredményezzen.
A T552/91 számú döntésben a szabadalmas a kémiai vegyületekre és a vegyületek
csoportjára igényelt oltalmat úgy, hogy rosszul adta meg a vegyületek szerkezeti
képletét. Később a szabadalom megvédése során egyrészt megpróbálta helyesbíteni
a szerkezeti képletet, másrészt olyan "product by process" igénypontra
kívánt áttérni, amely nem tartalmazza a szerkezeti képletet. A Tanács elutasította
a szerkezeti képlet módosítására vonatkozó kérelmet a 123. cikk (2) bekezdése
alapján, azaz bővítő értelmű módosításnak tartotta azt. Ezzel szemben a szerkezeti
képlet elhagyásával felállított "product by process" igénypontokat
megengedhetőnek találta.
A Tanács úgy találta, hogy az eredetileg benyújtott bejelentés megfelelően
feltárta a vegyületek előállítására vonatkozó eljárást, ezért elfogadható
a szerkezeti képlet helyett a terméknek előállítási eljárással való jellemzése
az igénypontban. Azonban a kémiai reakciók ritkán zajlanak le egy úton, és
ritkán eredményeznek egységes vegyületeket, ezért a Tanács a helyes szerkezeti
képlet hiányában szükségesnek találta nem csak a kiindulási vegyületek és
a reakciókörülmények, hanem a kapott reakcióelegy feldolgozási módszerének,
az izolálás körülményeinek a feltüntetését is az igénypontban.
A terméknek kell kielégíteni a
szabadalmazhatóság feltételeit
Egy előállítási eljárással jellemzett termék esetén is magának a terméknek
kell kielégíteni a szabadalmazhatóság feltételeit, s nem az eljárásnak. Az
előállítási eljárásukkal meghatározott termékigénypontok csak akkor fogadhatók
el, ha a termékek mint olyanok, eleget tesznek a szabadalmazhatóság követelményeinek,
azaz többek közt újak és feltalálói lépésen alapulnak. Egy termék ugyanis
nem minősül újnak pusztán azon ténynél fogva, hogy egy új eljárás által jön
létre.
Az Európai Szabadalmi Hivatal Módszertani útmutatója kifejezett figyelmeztetést
is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bejelentő megkísérelheti szokatlan paraméterek
alkalmazását a termék jellemzésére újdonság hiányának elleplezése céljából.
Az ESZE 64. cikk (2) bekezdése alapján ha az európai szabadalom tárgya eljárás,
a szabadalom kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Ez
azt jelenti, hogy még ha a termékek önmagukban nem is szabadalmazhatóak, mert
nem újak, az új és feltalálói tevékenységen alapuló eljárással közvetlenül
előállított termékek szabadalmi oltalmat élveznek.
Néhány bejelentő az ESZE 64. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva megpróbált
termékszabadalmi oltalmat szerezni "product by process" igénypontok
formájában, önmagában ismert fizikai jellemzőkkel rendelkező, per se nem új
termékekre.
Például a T248/85 (OJ 1986, 261) ügyben a Fellebbezési Tanács nem fogadta
el a bejelentő ilyen érvelését, és leszögezte, hogy a szabadalmazhatóság feltételére
és az oltalom terjedelmére vonatkozó követelmények különböző funkciót töltenek
be. Ha az igényelt oltalmi kör nem elégíti ki az ESZE 52-57. cikkében foglalt
követelményeket, akkor arra szabadalmi oltalom nem engedélyezhető. Ezért különbséget
tett egy új és feltalálói tevékenységen alapuló gyártással előállított, önmagában
ismert termék szabadalmazhatósága, és egy új és feltalálói tevékenységen alapuló
eljárás olyan igénypontjainak szabadalmazhatósága között, amelyeknél az oltalom
terjedelme az ezen eljárással előállított termékekre is kiterjed.
Ugyanis az igénypontok funkciója az ESZE 84. cikke szerint nem az, hogy meghatározza
az oltalom terjedelmét, hanem az, hogy meghatározza azt a tárgyat, amelyre
oltalmat igényelnek ("The claims shall define the matter for which protection
is sought"). A 69. cikk szerint az oltalom terjedelmét az igénypontok
tartalma határozza meg, az igénypontokat azonban a leírás és a rajzok alapján
kell értelmezni.
Annak a követelménynek, hogy önmagában az igényelt terméknek kell megfelelni
a szabadalmazhatóság feltételének függetlenül az előállítási eljárástól, további
döntésekben került megerősítésre (pl. T251/85, T434/87, T171/88, T563/89,
T493/90). Ezek közé tartozik a T664/90 számú döntés is, amelyben a Tanács
kimondja, hogy egy más paraméter használata egy ismert termék meghatározására
nem teszi újjá magát a terméket.
Az előzőekben említett megsemmisítési eljárás a 210 635 lajstromszámú dél-afrikai
szabadalom alapján engedélyezett "pipe-line"-szabadalom teljes terjedelemben
történő megsemmisítésére vonatkozott.
A szabadalmi leírás végén "product by process", azaz előállítási
eljárással jellemzett, terméktípusú igénypontokban igényelték a gyógyszertermékek
oltalmát.
A megsemmisítési eljárást kérelmező fél újdonságrontó dokumentumokat tárt
fel, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az igényelt termékek
nem voltak újak az elsőbbség időpontjában. A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési
kérelemnek helyt adott, mivel a kérelmező által feltárt dokumentumok egyértelműen
bizonyították, hogy a termék már korábban ismert volt.
A szabadalmas a hivatal határozatának megváltoztatását kérte a Fővárosi Bíróságtól.
A Fővárosi Bíróság végzésével a hivatal határozatát helybenhagyta, s a Legfelsőbb
Bíróság végzésében a szabadalmasnak a Fővárosi Bíróság végzése ellen benyújtott
fellebbezése tárgyában az elsőfokú bíróság végzését szintén helybenhagyta.
Az előállítási eljárással jellemzett termékre vonatkozó oltalmi igényt termékigénypont
formájában kell megfogalmazni.
Az Európai Szabadalmi Hivatal Módszertani útmutatójának ajánlása szerint előnyösen
"X termék, amely Y eljárással állítható elő". Kevésbé javasolt forma
"az Y eljárással előállított X termék".
A fenti ajánlás az "obtainable" kifejezést részesíti előnyben az
"obtained" kifejezéssel szemben. A Tanács T441/89 döntésében az
"obtained" kifejezésről az "obtainable" kifejezésre történő
módosítást elfogadhatónak tartotta, nem tekintette bővítő értelmű módosításnak,
mert álláspontja szerint ez a módosítás nem módosítja az igényelt termék meghatározását
és az eljárás, amit a termék jellemzésére használnak, ugyanaz maradt.
A szabadalmi oltalom terjedelme
és a jogok érvényesítése
Az első - ebben a témában hozott - jogerős döntés 1996-ban
született meg a DE 3021006 szabadalomra vonatkozólag a Német Szövetségi Köztársaságban.
A kérdés az volt, hogy mikor állapítható meg a bitorlás egy "product
by process" igényponttal védett találmány vonatkozásában.
A szabadalom igénypontja egyrészt a készítmény alkotóelemeinek mennyiségi
paramétereivel jellemezte a terméket, másrészt annak az előállítási eljárásnak
a lépéseivel, amelyekkel a termék homogenizált és szuszpendált tüdőszövet
extrahálása útján előállítható.
A bitorlási perben a Düsseldorfi Bíróság leszögezte, hogy nem szükséges a
szabadalom és a bitorlással vádolt megoldás minden megfelelő eljárási lépésének
az összehasonlítása, mert különböző eljárási lépések alkalmazása nem szükségszerűen
jelenti azt, hogy nem valósul meg a bitorlás. Azonban, ha az eljárási lépések
az igényelt termék speciális jellemzőit eredményezik, az ilyen jellemzőket
bele kell olvasni az igénypontba.
Ezért a bíróság a "product by process" igénypont eljárási lépéseit
helyettesítette a leírásban kifejezetten megemlített, de az igénypontban nem
szereplő alkotórészekkel, illetve az alkotórészek egymáshoz viszonyított arányával.
A bitorlással vádolt fél azt állította, hogy az általa előállított termék
egy bizonyos tulajdonságában - bizonyos alkotórészek arányait illetőleg, amely
arány meghatározza a készítmény farmakológiai tulajdonságait - a szabadalmas
termékéhez viszonyítva jelentős eltérést mutat. Ezt arra vezette vissza, hogy
ő az előállítási eljárása során a szabadalmassal ellentétben nem homogenizált
tüdőszövetből indult ki, s így eljárásának eredményeképpen terméke bizonyos
alkotórészek arányait tekintve csak a technika állásából ismert, hagyományos
termékek tulajdonságait mutatja.
S mivel a szabadalmas nem bizonyította be ennek ellenkezőjét, a bíróság elejtette
a vádat, nem állapította meg a bitorlást.
Tehát nem lehet megkerülni egy "product by process" igényponttal
védett találmány oltalmi körét pusztán azáltal, hogy más eljárást használnak
a termék előállítására. Minden olyan termék az oltalmi körbe tartozik, amelyet
ugyan más eljárással állítanak elő, de az eljárás azonos tulajdonságú, azonos
minőségű terméket eredményez, ütközés csak akkor nem áll fenn, ha a más eljárás
a termék tulajdonságaiban is változást okoz.
Az előzőeket összefoglalva a magyar szabadalmi jogalkalmazás és jogérvényesítés
lényegében megegyezik az Európai Szabadalmi Hivatal jogalkalmazásával, az
Európai Unió országaiban alkalmazott jogérvényesítési lehetőséggel.
Ez még akkor is így van, ha az Európai Szabadalmi Egyezménnyel ellentétben
az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról úgy fogalmaz
a 60. § (2) bekezdésében, hogy "Az igénypontban egyértelműen, a leírással
összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét."