NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-,
ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
A) A Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróság (CAFC) 2001. december 10-én a J.E.M. AG Supply Inc. v. Pioneer Hi-Bred International Inc. ügyben úgy ítélkezett, hogy a növényszabadalmi törvény (Plant Patent Act) és a fajtaoltalmi törvény (Plant Variety Protection Act) révén elérhető külön oltalmi formák ellenére az amerikai szabadalmi törvény 101. szakasza alapján növényekre is lehet rendes szabadalmi oltalmat (utility patent) engedélyezni.
Az ítélet meghozatalakor a bíróság jogalapként a Diamand v. Chakrabarty ügyre hivatkozott, amelynek alapján első ízben engedélyeztek szabadalmi oltalmat mikroorganizmusokra.
B) A Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróság (CAFC) az MSM Investments Co. v. Carolwood Corp. ügyben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely szerint egy állati eledel minőségének javítására vonatkozó MSM-szabadalom nyilvános gyakorlatbavétel miatt érvénytelen.
Az MSM szabadalmának benyújtott igénypontjai az állati táplálék minőségének egy bizonyos M vegyülettel való javítására vonatkoztak, de egy hivatali végzést követően az igénypontok oltalmi körét állatok táplálására korlátozták. A bejelentés leírása azonban az M vegyület számos táplálkozási és gyógyászati előnyét említette, és a "táplálékot" nagyon tágan határozta meg.
Az igénypontok az M vegyület "kedvező mennyiségének" az adagolását is említették, de a CAFC elutasította az MSM-nek azt az érvelését, hogy ez táplálkozási előnyre vonatkozott, mert az igénypont bármilyen típusú előnyt felölelhetett.
Minthogy a szabadalom feltalálója az M vegyületet a benyújtás napja előtt gyógyászati célra adagolta embereknek, a CAFC szerint megalapozott volt az elsőfokú bíróságnak a szabadalmat érvénytelennek kimondó ítélete.
2. Belorusszia
Belorusszia 2001. július 19-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez a szerződés Belorusszia vonatkozásában 2001. október 19-én lépett hatályba.
3. Dél-Korea
A) 2001. július 1-jén megváltoztak Dél-Koreában a gyorsított vizsgálatra irányuló kérelmek szabályai. A módosított szabályok szerint az érdemi vizsgálatot a kérelem benyújtásától számított öt hónapon belül elkezdik, szemben a rendes vizsgálati kérelem esetén szokásos másfél-két év időtartammal.
A gyorsított vizsgálat kérelmezésének feltétele, hogy a bejelentés közre legyen bocsátva, ha a kérelmet arra alapozzák, hogy a szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmányt olyan személy vette gyakorlatba, aki erre a bejelentőtől nem kapott felhatalmazást. Az alább felsorolt egyéb esetekben is lehet gyorsított vizsgálatot kérni:
a bejelentés a védelmi ipar hatáskörébe eső eszközökre vagy azok gyártási eljárására vonatkozik;
a bejelentés környezeti szennyezés meggátlására alkalmas eszközökre vagy eljárásra vonatkozik;
a bejelentés közvetlenül segíti az export növelését;
a bejelentés egy külföldi bejelentés elsőbbségét alapozza meg;
a bejelentés tárgyát képező találmányt a bejelentő gyakorlatba vette vagy kívánja venni.
A módosított rendelet szerint nem csak a bejelentő, hanem bárki kérhet gyorsított vizsgálatot, feltéve, hogy a kérelmet megfelelően indokolja.
2000-ben 787 gyorsított vizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, és ezek közül 726-ot elfogadtak.
B) A Dél-koreai Szellemi Tulajdon Hivatal "önszabályozó elővizsgálati rendszert" vezetett be elővizsgálati csoportok létrehozásával. Ezzel javítani és gyorsítani kívánják az elővizsgálatot, és egyúttal új elővizsgálók felvételével csökkenteni akarják az egy elővizsgálóra eső terhelést, amivel az elővizsgálatok minősége is javítható.
4. Európai Szabadalmi Egyezmény
Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy azoknak a nemzetközi bejelentéseknek az esetében, amelyeknél a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határideje 2002. április 1-jén vagy azt követően jár le, a 20 hónap 30 hónapra változik. Ennek megfelelően az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESzE) 107. szabályának (1) bekezdésében a 21 hónapos határidőt 31 hónapra változtatták, ami annyit jelent, hogy az európai nemzeti szakaszt 31 hónapon belül kell megindítani függetlenül attól, hogy a bejelentő kért-e előzetes vizsgálatot.
Ez a rendelkezés az Európai Szabadalmi Hivatalt megjelölő olyan PCT-bejelentésekre vonatkozik, amelynél a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított (régi) 21 hónapos határidő 2002. január 2-án vagy azt követően járna le.
5. Európai Szabadalmi Hivatal
A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESzH) a legkülönbözőbb országokból származó PCT-bejelentések kapcsán végez nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevékenységet. Jelenleg az ESzH a PCT-bejelentések 60%-a esetében működik nemzetközi kutatási hatóságként és a bejelentések mintegy 58%-ának esetében nemzetközi elővizsgáló hatóságként. Ennek az a következménye, hogy az ESzH jelenleg túl van terhelve, ami miatt a hagyományos európai bejelentések vizsgálata súlyos késedelmet szenved. Ezért az ESzH elhatározta, hogy megváltoztatja a nemzetközi kutatás és elővizsgálat gyakorlatát, hogy az említett késedelmet csökkenteni tudja. Ennek érdekében az ESzH a jövőben meg kívánja szüntetni bizonyos műszaki területeken a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevékenységét az Amerikai Egyesült Államok polgárai által benyújtott szabadalmi bejelentések esetében, ha a nemzetközi bejelentést az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodájánál mint átvevő hivatalnál nyújtották be.
Ennek megfelelően a 2002. március 1-jén vagy azt követően benyújtott ilyen PCT-bejelentések ügyében az ESzH nem fog nemzetközi kutatást végezni, ha a szabadalmi bejelentés egy vagy több igénypontja biotechnológiai vagy üzleti módszerre vonatkozik.
Ezenkívül az ilyen PCT-bejelentések esetén, ha azok kapcsán a nemzetközi elővizsgálatra irányuló kérelmet 2002. március 1-jén vagy azt követően nyújtják be, az ESzH nem fog nemzetközi elővizsgálatot végezni, ha a szabadalmi bejelentés egy vagy több olyan igénypontot tartalmaz, amely biotechnológiai vagy üzleti módszerre vagy telekommunikációra vonatkozik. Ezt az alapelvet olyan szabadalmi bejelentések kapcsán is követni fogják, amelyeknek legalább egy igénypontja a kizárt műszaki területekre esik, még ha a bejelentés nem ilyen területekre eső további igénypontokat is tartalmaz.
B) Az Európai Szabadalmi Hivatal 2002. január 3-tól kezdve megváltoztatta a nemzetközi elővizsgálat lefolytatását. Olyan bejelentések esetén, amelyekben a bejelentő csak nemzetközi elővizsgálatot kér, az ESzH a kutatási jelentésnek megfelelő első véleményt fog kiadni. Így például, ha a kutatási jelentés az 1. igénypont kapcsán egy X kategóriájú iratot és a fennmaradó igénypontok kapcsán két Y kategóriájú dokumentumot jelölne meg, a vélemény azt állítaná, hogy az 1. igénypont nélkülözi az újdonságot, és a fennmaradó igénypontok nélkülözik a feltalálói tevékenységet. Ha a kutatási jelentés nem nevezne meg dokumentumot, a vélemény azt jelezné, hogy nincs kifogás az igényelt találmány újdonsága és feltalálói tevékenysége ellen.
Ha a bejelentő nem nyújt be választ a hivatal által megadott határidőig, visszatérítik számára a nemzetközi elővizsgálat illetékének kétharmadát, és a nemzetközi elővizsgálati jelentést az első vélemény alapján adják ki. Így, ha a kutatási jelentés X vagy Y kategóriájú dokumentumokat nevez meg, negatív nemzetközi elővizsgálati jelentést fognak kiadni.
Ha azonban a bejelentő a bejelentés módosítását javasolja, vagy ha érveket sorakoztat fel a véleményben található kifogásokkal kapcsolatban, ezt az ESzH figyelembe veszi a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt. Ebben az esetben nem fizetnek vissza illetéket.
A bejelentő kérhet részletes nemzetközi elővizsgálatot; ebben az esetben az ESzH első írásbeli véleménye (first Written Opinion) részletesebb lesz, amelyre a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt lehet választ benyújtani. Ez hasonló eljárás ahhoz, amelyet az ESzH jelenleg folytat nemzetközi elővizsgálat esetén.
Az ESzH által kiadott nemzetközi elővizsgálati jelentések általában csak az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság kérdésével foglalkoznak, és nem térnek ki alaki követelményekre vagy az igénypontok szövegezésének érthetőségére és tömörségére.
Ahol részletes nemzetközi elővizsgálatot végez a hivatal, az európai nemzeti szakasz megindításakor az ESzH-nak fizetendő érdemi elővizsgálati illeték 50%-át vissza lehet kapni, ami azonban nem lehetséges olyan esetben, amikor a nemzetközi elővizsgálati illeték kétharmadát már visszafizették.
C) Az ún. "Harvard onkoegér" szabadalom ügye még nincs lezárva. Az Európai Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy a felszólalások ügyében ismét meghallgatásokat tartanak majd, és várható, hogy az ESzH megváltozott joggyakorlata alapján a szabadalom oltalmi körét szűkíteni fogják.
Az 1992. május 13-án engedélyezett szabadalom olyan egerek genetikai módosítására vonatkozik, amelyekben bizonyos körülmények között rákos daganatok fejlődnek ki. Ez volt az első európai szabadalom, amelyet transzgenikus állatra engedélyeztek.
Az ESzH vizsgálati osztálya 1989-ben eredetileg elutasította az onkoegérre vonatkozó bejelentést az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESzE) 53(b) szakasza alapján, amely tiltja az állatok szabadalmazását. 1992. május 13-án végül engedélyezték a szabadalmat azzal az indokolással, hogy a szabadalmi bejelentés célja, nevezetesen a rák megelőzése és kutatásának megkönnyítése, "az emberiség számára annyira fontos, hogy ez nagyobb súllyal esik latba, mint a találmány alkalmazásával járó hátrányok, így a vonatkozó állatok szenvedése."
Az ESzH biológiai találmányokra vonatkozó joggyakorlatában jelentős változást okozott, hogy 1999. szeptember 1-jén az Európai Unió biotechnológiai találmányokra vonatkozó, 98/44/EK irányelve alapján módosították az ESzE végrehajtási szabályzatát. Ennek következtében szabadalmazhatóvá váltak az állatokra vonatkozó olyan találmányok, amelyeknél a bejelentés oltalmi köre nem korlátozódik egy sajátos állatfajtára.
A jogi helyzetet az is befolyásolta, hogy a Kibővített Fellebbezési Tanács 1999. december 20-án egy növényfajtára vonatkozó szabadalmi bejelentés kapcsán az alábbi kérdésre:
"Egy olyan igénypont, amely általában növényekre és különállóan nem specifikus növényfajtákra vonatkozik, az ESzE 53(b) szakasza alá esik-e?"
azt a választ adta, hogy az 53(b) szakasz nem zárja ki az olyan igénypont szabadalmazását, amely növényfajtákra vonatkozik ugyan, de nem különállóan igényelnek benne sajátos növényfajtákat. Az ESzH joggyakorlata ezt az alapelvet az állatfajtákra is kiterjesztette.
Ilyen előzmények után a Kibővített Fellebbezési Tanács megállapította, hogy a Harvard-egér nem esik az 53(b) szakasz alá. Az ítélet szerint a bejelentés nem ütközik az ESzE 53(a) szakaszával sem, amely tiltja a közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző találmányok szabadalmazását.
Az ESzH Felszólalási Tanácsa, amely három műszaki vizsgálóból és egy jogászból áll, teljes terjedelmében vagy részben fenntarthatja a szabadalmat, vagy azt elutasíthatja. A Felszólalási Tanács döntését az ESzH Fellebbezési Tanácsánál lehet megtámadni.
6. Európai Unió
A) 2001. október 4-én újra nyilvánvalóvá váltak az ellentétek a gének szabadalmazásával kapcsolatban, amikor az Európai Parlament szavazása megdöbbenést juttatott kifejezésre azzal kapcsolatban, hogy az amerikai Myriad Genetics Inc. mellrákgénre vonatkozó bejelentésére az Európai Szabadalmi Hivatal engedélyezte a szabadalmat. A Parlament egyetértett abban, hogy késedelem nélkül felszólalnak a "Módszer BRCA1 gén által előidézett mell- és méhrákra való hajlam diagnosztizálására" tárgyú, 699 754 számmal 2001. január 10-én engedélyezett európai szabadalom ellen.
Az Európai Bizottság elutasította a Parlament javaslatának támogatását. Poul Nielson elnök, a humanitárius segélyek felelőse annak a nézetének adott kifejezést, hogy nem forognak fenn parancsoló okok, amelyek alapján a Bizottságnak kifogást kellene emelnie, mert a szóban forgó szabadalom nem ütközik lényeges erkölcsi szabályokba, és olyan területet érint, ahol DNS-szekvenciára vonatkozó szabadalom engedélyezhető.
Az Európai Parlamentben a gének szabadalmazásával kapcsolatos aggodalomban osztoztak a zöldek éppúgy, mint a kereszténydemokraták.
Nielson már korábban is elutasító álláspontot képviselt, amikor azt kérték, hogy csökkentsék a gyógyszerszabadalmak oltalmi idejét azon országok érdekében, amelyekben gyakori az AIDS, a tuberkulózis és a malária. Nielson azzal érvelt, hogy egészségügyi infrastruktúra, tanult ápolónők és a komplex kezeléshez szükséges eszközök nélkül "nagyon keveset" lehetne elérni. Azt is megjegyezte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyógyszerlistáján fontosként megjelölt gyógyszerek 95%-a nem áll szabadalmi oltalom alatt; a fennmaradó 5% a legtöbb országban szabadalmazott gyógyszer, amelyekre a TRIPS-egyezmény rendelkezései szerint kényszerengedélyt lehet kérni.
A parlamenti vitában a neves francia Curie Intézet bejelentette, hogy már felszólalást nyújtott be a Myriad-szabadalom ellen, és ezt a Francia Kutatási és Egészségügyi Minisztérium is támogatta. A Parlament által elfogadott határozat hivatkozott ennek a felszólalásnak arra az érvelésére, hogy a szabadalom tág oltalmi köre "elfogadhatatlan monopoljogot" nyújtana a szóban forgó génszekvenciát használó diagnosztikai technológiára és termékre.
B) A Német Szabadalmi Bíróság felkérte az Európai Bíróságot (European Court of Justice), döntsön abban a kérdésben, hogy illatok, amelyeket nem lehet közvetlenül grafikusan ábrázolni, és így szemmel nem láthatók, de más eszközökkel leírhatók, képezhetik-e védjegyoltalom tárgyát, és igenlő esetben milyen grafikus ábrázolásra van szükség.
Az Európai Bíróság elnökének válasza szerint az illatok megkülönböztető jelek lehetnek. Az Amerikai Egyesült Államokban 1990 óta lajstromozhatók illatosított termékek (az illat maga nem), feltéve, hogy "másodlagos jelentést" szereztek.
Az Európai Védjegyhivatal (OHIM) lajstromozta a frissen vágott fű illatát teniszlabdákon. Nagy-Britanniában lajstromozhatónak találták a rózsasziromillatot gumiabroncson és a sörillatot a "dart" dobótáblák nyilai számára, de elutasították a fahéjillat lajstromozását. A Benelux államokban engedélyeztek illatvédjegyet kozmetikai termékekre.
A fentieknek megfelelően az illatok betölthetik egy védjegy funkcióját, de a jogbiztonság érdekében szükség van grafikai ábrázolásukra, és ennek pontosnak és világosnak kell lennie, hogy lehetővé tegyék a lajstrom kutatói számára annak eldöntését, hogy mi áll oltalom alatt; ez azonban illatvédjegyek esetén nem lehetséges. Egy vegyi képlet például leírja ugyan a vegyületet, de nem az illatot magát. Írásos meghatározás (például "gyümölcsös balzsamillat enyhe fahéjbeütéssel") nem elegendő. Az illatot tartalmazó palackból az illat elpárologhat vagy idővel megváltozhat. Ezeknek a módszereknek a kombinációja inkább bonyolítaná, semmint tisztázná a helyzetet.
Mindezek alapján az Európai Bíróság elnökének véleménye szerint jelenleg nincs kellően egyértelmű módszer az illatok grafikai ábrázolására, ezért az illatok nem lajstromozhatók.
7. Franciaország
A francia kormány 2001. október 31-én döntött a biológiai tárgyú találmányok szabadalmazására vonatkozó, 98/44/EK európai irányelv végrehajtásáról.
Az irányelv egyes rendelkezéseinek elfogadása kötelező a tagállamok számára, míg más rendelkezések elfogadásáról a tagállamok szabadon dönthetnek. Az utóbbi kategóriába tartozik az irányelv alábbi szövegű 5. szakasza: "Az emberi testből elkülönített vagy műszaki eljárással egyébként előállított elem, ideértve a teljes vagy parciális génszekvenciákat, szabadalmazható találmányt képezhet még akkor is, ha ennek az elemnek a szerkezete azonos egy természetes elemével."
Franciaország ezt a szakaszt nem fogadta el. Ugyanakkor Dánia, Finnország, Görögország, Írország és Nagy-Britannia az irányelvet teljes terjedelmében beiktatta saját szabadalmi törvényébe.
Az Európai Szabadalmi Szervezet szintén módosította az irányelvvel összhangban az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatát (lásd az 5. C) pontot), amely a megadás után Franciaországban is érvényesíthető európai szabadalmi bejelentésekre is vonatkozik.
8. Hongkong
2001. november 16-i hatállyal lényegesen csökkentették a szabadalmi és a mintabejelentések engedélyezésének meghirdetésével kapcsolatos költségeket. A díjcsökkentés mértéke az engedélyezés meghirdetésekor 22,6% (212 USD helyett 164 USD), a rövid oltalmi idejű szabadalmak esetén 79,5% (792 USD helyett 164 USD) és a minták esetén 44,5% (421 USD helyett 235 USD).
9. Írország
Írország 2001. július 19-én letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Így ez a megállapodás Írország vonatkozásában 2001. október 19-én lépett hatályba.
10. Japán
2000-ben a japán vámhivatalok 1589 esetben 1 099 000 darab importált árut foglaltak le szellemi tulajdonjogok bitorlása miatt. Ez az előző évhez képest a lefoglalt áruk mennyiségében 10%-os növekedést jelent.
11. Kanada
A hivatalosan kijelölt Kanadai Biotechnológiai Tanácsadó Bizottság (Canadian Biotechnology Advisory Committee, CBAC) 2001. november 29-én benyújtott, "Biotechnológia és szellemi tulajdon: magasabb életformák szabadalmazása és ezzel kapcsolatos kérdések" című közbenső jelentésében javasolta, hogy a szabadalmi törvényt egészítsék ki olyan rendelkezéssel, amely tiltja az emberi lények szabadalmazását a fejlődés bármelyik szakaszában. Az ipari miniszter, Brian Tobin 2001. november 30-án bejelentette, hogy a kormány egyetért ezzel a javaslattal.
A jelentés megjegyzi, hogy az ilyen tiltást eredményező szövegezés nehézségeket jelent, mert kérdéses, hogy az "emberi lények" (human beings) kifejezés felöleli-e a test részeit is, és az sem eldöntött kérdés, hogy a szövetek vagy szervek szabadalmazásának engedélyezése elfogadható-e. Ha az "emberi lények" kifejezés helyett az "emberi test" kifejezést használnák, kérdéses, hogy a fogantatás után mely időpontban létezik már egy "test". A "fejlődés minden szakaszában" kifejezés sem egyértelmű, mert az európai joggyakorlatban a tiltás kiterjed a spermákra és a megtermékenyítetlen petékre is.
A jelentés szerint a biotechnológiai eljárásokkal kapcsolatban is kérdések merülnek fel. A biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó, nemrég elfogadott európai irányelv is kivonja a szabadalmazható találmányok köréből az emberi lények klónozását, csíravonal-azonosságának módosítását, valamint a humán embriók felhasználását ipari vagy kereskedelmi célra. Ezzel szemben egyéb életformák, ideértve a növényeket, a magvakat és az állatokat, szabadalmazhatók, ha kielégítik az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményét.
A CBAC ipari szakemberekkel és egyéb kanadai érdekelt személyekkel tanácskozni fog az ajánlásokról, valamint etikai elvekről és értékekről, amelyek a biotechnológiai találmányok szabályozásának központi kérdései. A további javaslatokat elemezni fogják és tekintetbe fogják venni a végleges jelentés kidolgozásakor. 2002. március 15-ig lehet megjegyzéseket tenni a közbenső jelentésre.
12. Kína
A) Annak következtében, hogy Kína tagja lett a Kereskedelmi Világszervezetnek, az 1993 előtt benyújtott és még érvényben levő találmányi szabadalmak oltalmi idejét 15 évről 20 évre hosszabbították meg.
Az eredeti szabadalmi okirat változtatás nélkül marad érvényben, és az oltalmi idő meghosszabbítását a hivatalos közlönyben meghirdetik.
B) Kínában is engedélyezték a szabadalmat az amerikai Pfizer cég impotenciaellenes, Viagra tárgyú, 1994-ben benyújtott bejelentésére. Számos kínai gyógyszergyártó megsemmisítési keresetet nyújtott be a szabadalom ellen arra hivatkozva, hogy a Viagra hatóanyaga, a szildenafil-citrát az elsőbbség napja előtt már ismert volt. Ugyanakkor az is tény, hogy az 1994-ben Kínában benyújtott szabadalmi bejelentést nem csak a Szabadalmi Hivatal, hanem szakértők is többször megvizsgálták, és csak ezt követően engedélyezték a szabadalmi oltalmat.
C) 2000. decemberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a kínai szabadalmi törvényt 2001. június 1-jén módosították. Most arról kaptunk tájékoztatást, hogy a módosított törvény szerint az eladásra való felkínálás is szabadalombitorlást jelent; a régi törvény szerint csak a tényleges károkozás jelentett bitorlást.
D) A svájci Rolex cég a pekingi középfokú népbíróságnál keresetet indított az internetszolgáltatást nyújtó kínai CINET cég ellen, amely lajstromoztatta a "rolex.com.cn" hálónevet. A bíróság megállapította, hogy a "Rolex" Kínában is általánosan ismert név, és ezért CINET-nek nincs joga ilyen hálónevet használni.
A bíróság arra is kötelezte CINET-et, hogy 10 000 jüant fizessen kártérítésként Rolex-nek.
E) 2001. október 27-én a Nemzeti Kongresszus állandó bizottságának 24. ülésén határozatot fogadtak el a védjegytörvény módosításáról annak érdekében, hogy azt teljesen összhangba hozzák a Párizsi Uniós Egyezménnyel és a TRIPS-egyezménnyel. A módosított törvény, amely az előző törvény 43 szakaszával szemben 64 szakaszt tartalmaz, 2001. december 1-jén lépett hatályba.
A korábbi törvény szerint védjeggyel oltalmazhatók voltak a megkülönböztető jellegű szavak, eszközök vagy azok kombinációi. Az új törvény szerint oltalmazható bármilyen jel, amely vizuálisan felfogható, és alkalmas áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére, ideértve szavakat, betűket, számokat, háromdimenziós szimbólumokat, színkombinációkat vagy a felsorolt elemek kombinációit.
A korábbi törvény nem vonatkozott külön a híres védjegyekre, azokról csupán egy rendelet intézkedett. Mostanáig formailag sem ismertek el külföldi védjegyet híres védjegyként. Az új törvény kimondottan intézkedik a híres védjegyek elismeréséről.
A korábbi törvény szerint a Védjegyhivatal határozatának felülvizsgálatát lehetett kérni a Védjegyfelülvizsgálati Tanácstól, amelynek a döntése végleges volt. Az új törvény szerint ennek a szervnek a döntése ellen tovább lehet fellebbezni a bíróságnál.
A korábbi törvény szerint egy védjegy lajstromozásától számított egy éven belül lehetett a védjegy törlését kérni, kivéve azt az esetet, amikor a védjegy eleve nem volt lajstromozható, vagy pedig csalárd módon lajstromoztatták; az utóbbi esetekben nem volt időkorlátozás. Az új törvény az egyéves időtartamot általában 3 évre növeli, de ez a határidő 5 év, amikor a törlési kereset híres védjegy sérelmén alapszik.
A korábbi törvény szerint a jogtalanul használt védjeggyel ellátott termék eladása csak akkor minősült bitorlásnak, ha az alperes tudatában volt annak, hogy a védjegy hamis. Az új törvény szerint a hamis védjegyet viselő termék eladása bitorlásnak minősül, kivéve azt az esetet, amikor az alperes bizonyítani tudja az áru törvényes eredetét.
13. Litvánia
Litvániában 2001. január 1-jén lépett hatályba a szellemi tulajdonjogok oltalma az importált és exportált áruk vonatkozásában. A törvénnyel kapcsolatos eddigi tapasztalatok megbeszélése és a szellemi tulajdonjogok oltalmának megerősítése céljából Vilniusban tárgyalást folytatott a Pénzügyminisztérium Vámügyi Főhatósága, a Vámhatóság és az AIPPI Litván Nemzeti Csoportja (LNCs).
Jelenleg csak azoknak az áruknak a forgalmát ellenőrzik az ország határain, amelyek Adidas, Bic, Dallas, Kangaroos, Nike vagy Polaroid védjeggyel vannak ellátva, mert ezeknek a védjegyeknek a tulajdonosai kértek ellenőrzést a Vámhivataltól.
A tárgyalás eredményeként a résztvevők egyetértési nyilatkozatot írtak alá kölcsönös jogokról és kötelezettségekről, amelynek alapján az alábbi lépéseket teszik meg a szellemi tulajdonjogok védelmének fokozására:
A vámhatóságok és az LNCs rendszeresen tartanak összejöveteleket, hogy megbeszéljék a szellemi tulajdonjogok védelmének javítását a határokon.
A vámhatóságok értesíteni fogják az LNCs-t, amikor a vámhatóság leállítja szellemi tulajdonjogokat tartalmazó, olyan gyanús áruk szállítását, amelyeket a vámhatóságnál nem lajstromoztak. A vámhatóság saját kezdeményezésére három napig tarthatja vissza az árukat. Ennek az időtartamnak a meghosszabbítása - annak érdekében, hogy időt adjanak bírósági intézkedés elrendelésére az áruk lefoglalására és megsemmisítésére, - akkor lehetséges, ha a lefoglalástól számított három napon belül lajstromozási kérelmet nyújtanak be a vámhatóságnál. Ennek elmulasztása esetén a vámhatóság megszünteti az áru lefoglalását.
Az LNCs a szellemi tulajdon jogosultját három napon belül felszólítja arra, hogy lajstromoztassa a vámhatóságnál szellemi tulajdonjogait és hogy tíz napon belül indítson bírósági keresetet a lefoglalt áruk elkobzása és megsemmisítése iránt.
14. Nagy-Britannia
Az Európai Unió 98/71/EK irányelvében foglaltakkal való harmonizálás céljából Nagy-Britanniában 2001. október 28-án új rendelkezés lépett hatályba a minták jogi oltalmáról, ami fontos változásokat jelent az angol szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvények egy jelentős területén, és lényeges eltéréseket küszöböl ki az angol törvény és az Európai Unió tagállamainak törvényei között. Az új rendelkezés által bevezetett legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Jelentősen változtak a védhető minták lajstromozhatóságával kapcsolatos követelmények. Az új szabályozás bevezette az "egyéni jelleg" fogalmát, amellyel egy mintának rendelkeznie kell ahhoz, hogy lajstromozható legyen.
Törölték a korábbi törvény esztétikai külsőre való utalását és a minta alkalmazását ipari eljárással készült termékre.
Bevezették a 12 hónapos türelmi időt, amely alatt a minta tulajdonosa felmérheti a piaci lehetőségeket anélkül, hogy ezzel gátolná az érvényes lajstromozást.
A lajstromozott minta tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik a minta használatára.
Az új törvény szerint egy alkatrészre vonatkozó lajstromozott mintát nem bitorol az, aki ezt az alkatrészt egy összetett termék javítására használja fel.
Egy mintabejelentés elutasítási okai alapot képezhetnek egy megsemmisítési eljárásra.
Az új törvény nem tartalmaz kényszerengedélyre vonatkozó előírásokat.
15. Németország
A) 2001. október 18-án a német parlament törvénytervezetet fogadott el a Német Szabadalmi Hivatal (NSzH) és a Német Szabadalmi Bíróság illetékeiről. Ez a törvénytervezet alapvetően a DEM-ről az EUR-ra való áttérést szabályozza, és egyúttal korszerűsíti az NSzH adminisztrációját. A törvénytervezet parlamenti vitája alatt meglepő módon a fellebbezési eljárás szabályait is megváltoztatták az alábbiak szerint:
az NSzH a jövőben nem fog első fokon tárgyalni szabadalmi felszólalási ügyeket. Ilyen ügyekben kizárólag a Német Szabadalmi Bíróság fog dönteni. Így megszűnik a másodfokhoz való fellebbezés lehetősége, mert a másodfokból első (és így a gyakorlatban egyetlen) fok lett;
védjegyügyekben a Német Szabadalmi Bíróságnál is be lehet nyújtani fellebbezést az NSzH-nál benyújtható felülvizsgálati kérelem helyett.
A törvénymódosítás 2002. január 1-jén lépett hatályba. A törvénynek a fellebbezésekre vonatkozó két rendelkezése azonban csak 3 évig, vagyis 2005. december 31-ig lesz hatályban.
A szabadalmak ellen benyújtható felszólalásokra vonatkozó rendelkezés a 2002. január 1. előtt benyújtott felszólalásokra is vonatkozik.
B) 2001. november 8-án a brémai kerületi bíróság fontos ítéletet hozott azzal kapcsolatban, hogy egy cég milyen mértékben jogosult az általa forgalmazott árukon kizárólagos joggal használni egy színárnyalatot.
A Kraft Foods (Kraft) cégnek német védjegye és közösségi védjegye is van a lila színre csokoládén és csokoládé jellegű termékeken. Mind a két védjegyet a megszerzett megkülönböztető jelleg alapján lajstromozták. A Kraft szerint a vonatkozó fogyasztói körökben 90%-ig terjed a cég ismertsége.
A Schwartau Werke GmbH & Co. (Schwartau) cég a CORNY védjeggyel forgalmazott müzliszeletek vezető forgalmazója Németországban. A CORNY védjegyű áruk minden egyes új ízét másmilyen színnel különböztetik meg a csomagoláson. Nemrég egy új, "szőlő és dió" ízt hoztak forgalomba, a csomagoláson a lila szín különböző árnyalataival és "tejcsokoládé" felirattal.
A Kraft pert indított egyrészt színvédjegyeinek bitorlása, másrészt "passing off" (a tisztességtelen versenyt tiltó törvénybe ütköző magatartás) miatt, azzal érvelve, hogy lila védjegyei komoly hírnevet szereztek Németországban, aminek következtében a fogyasztók a lila színt önmagában a Kraft céggel azonosítják. Ezért a lila színnek édesipari termékeken egy versenytárs általi használata a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
A Kraft kérelmére a brémai bíróság ideiglenes intézkedéssel eltiltotta a Schwartaut a müzliszeletek csomagolásán a lila szín használatától. A Schwartau szóbeli meghallgatást kért, és a tárgyaláson az alábbi fő érveket adta elő.
a) A német védjegytörvény színekre csak akkor engedélyez oltalmat, ha a szín megkülönböztető jellegre tett szert, de így csak korlátozott oltalom szerezhető, amely a tulajdonos számára nem biztosít oltalmat a kérdéses szín minden árnyalatára.
b) A Kraft csokoládéin nem önmagában használja a lila színt, hanem azt mindig párosítja szóelemekkel - amilyen a "Milka" szó - és/vagy egy svájci tehén rajzával. Ha összehasonlítjuk a két cég termékeit, óhatatlanul figyelembe kell venni a Kraft termékein a kiegészítő szó és/vagy ábra elemet; a megkülönböztető jelleg általában a "Milka" szóban rejlik.
c) A termékek nem téveszthetők össze. Mind a színárnyalatok, mind az áruk típusai különböznek, és az áruk az üzletek különböző részlegeiben vannak elhelyezve. A müzliszeletek vonalán a Schwartau már piacvezető Németországban, és jól ismert a fogyasztók számára. Emellett számos különbség van a termékek kiszerelésében. A müzliszeletek CORNY védjeggyel vannak ellátva, és a Schwartau termékeinek a csomagolásán a szín - eltérően Kraft csokoládészeleteitől - nem a legfőbb jellemző elem.
d) A CORNY szeletek színe a különböző ízekre utal, nem pedig a termék származási helyére. A lila szín a szőlő színét tükrözi, és tisztességesen használható a védjegyek területén.
e) Más cégek is használják a lila színt csokoládétermékeik csomagolásán, ami hígítja a Kraft amúgy is korlátozott jogait. Ez azt mutatja, hogy a német fogyasztók ismerik a lila szín különböző árnyalatait, és csokoládétermékek vásárlásakor döntésük nem függ a csomagolás színétől.
f) Németországban a müzliszeletek forgalmazásában piacvezető cégről, a Schwartauról nagyon valószínűtlen feltételezni, hogy a Kraft által használt lila szín ismertségével akarna visszaélni.
A brémai kerületi bíróság megállapította, hogy a Kraftnak nincs joga eltiltani a Schwartaut CORNY védjegyű termékein a lila szín használatától sem a védjegytörvény alapján, sem "passing off" alapon. Bár a bíróság megerősítette, hogy a Kraft színvédjegyeinek széles körű az oltalma, úgy vélte, hogy a Schwartau nem használja a lila színt védjegyként termékei származásának a jelölésére, hanem csupán a CORNY védjegyű müzliszeletek különböző ízeinek a megkülönböztetésére. Minthogy a fogyasztók megértik ennek a színválasztásnak az okát, alaptalan a tisztességtelen versenyt tiltó törvénybe való ütközést feltételezni.
16. Örményország
Örményország 2001. július 24-én letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Így ez a megállapodás Örményország vonatkozásában 2001. október 24-én lépett hatályba.
17. Peru
A perui iparjogvédelmi törvény megtiltja az "M.R." (marca registrada) betűk vagy ezzel egyenértékű hatású egyéb (így az Ž) betűk használatát olyan szimbólumokkal kapcsolatban, amelyeket előzőleg nem lajstromoztattak a védjegyhivatalban. Az ilyen azonosítási szimbólumok alkalmazása lajstromozatlan védjegyekkel kapcsolatban jogsértést jelent, amit a termékek lefoglalásával és mindazoknak az anyagoknak a megsemmisítésével kell büntetni, amelyek az adott szimbólumot viselik.
Többször felmerült a kérdés, hogy ezt az előírást csak a helyileg gyártott termékeken alkalmazott jelekkel kapcsolatban kell alkalmazni, vagy pedig a külföldön gyártott termékek esetében is.
A közigazgatási bíróság szellemi tulajdonnal foglalkozó tanácsa egy olyan bitorlási ügyben, amelyet egy külföldi vállalat helyi képviselője ellen indítottak, mert az Amerikai Egyesült Államokból ott lajstromozott, de Peruban lajstromozatlan védjegyet és a védjegyzettségre utaló jelet viselő csomagolással ellátott árukat importált, megállapította, hogy ez az import jogsértést képez tekintet nélkül arra, hogy a védjegytulajdonos az árut Peruban forgalomba kívánja-e hozni.
A védjegyhivatal saját kezdeményezésére vagy bármelyik fél kérésére jogosult az ilyen cselekedetet, vagyis a külföldön gyártott és csak ott - de Peruban nem - lajstromozott és erre a fenti módon utalást tartalmazó védjeggyel ellátott áru forgalmazását lefoglalással és az áruk megsemmisítésével büntetni. Ezért az olyan cégeknek vagy vállalatoknak, amelyek Peruban kívánnak árut forgalmazni, célszerű előzőleg Peruban lajstromoztatni az áru védjegyét, ha az áru csomagolásán fel van tüntetve, hogy a védjegy a származási országban lajstromozva van.
18. Románia
Romániában a 202/2000 sz. törvény és a 301/2001 sz. végrehajtási utasítás felhatalmazza a vámhatóságokat, hogy a szellemi tulajdon védelmének megerősítése érdekében lefoglaljanak olyan árukat, amelyek forgalmazása valamilyen szellemi tulajdonjog tulajdonosának bejelentése alapján bitorlásnak tekinthető.
19. Spanyolország
Egy 2001. szeptember 10-i királyi rendelettel, amelyet szeptember 11-én hirdettek ki a hivatalos közlönyben, bevezették a spanyol szabadalmi bejelentések elővizsgálatát. A rendelet fokozatosan terjeszti ki az elővizsgálati rendszert az élelmiszeripari tárgyú találmányokon kívül - amelyekre már 2000-ben bevezették az érdemi vizsgálatot (erről 2000. októberi tájékoztatónkban írtunk) - a többi műszaki területre is.
A rendelet azokra a bejelentésekre vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban a kutatási jelentést 2001. december 31-e után publikálták.
A rendelet a várakozások szerint kedvezően fogja befolyásolni a spanyol szabadalmi rendszert, mert az engedélyezett spanyol szabadalmak érvényességével kapcsolatban meg fogja szüntetni az újdonság vizsgálatának hiánya miatt nemzetközi vonatkozásban eddig tapasztalt bizonytalanságot.
20. Szlovákia
A szlovák parlament a TRIPS-egyezmény III. részének 4. szakaszával összhangban törvényt fogadott el, amely feljogosítja a vámhatóságokat, hogy a határon feltartóztassák a szellemi tulajdonjogokat bitorló árukat.
Az új törvény alapján a szellemi tulajdonjog birtokosa kérheti a Szlovák Köztársaság Vámigazgatóságát, hogy foganatosítson rendszabályokat jogainak potenciális bitorlása ellen. A kérelemnek tartalmaznia kell a vonatkozó áruk ismertetését és olyan további adatokat, amelyek bitorlás gyanúja esetén lehetővé teszik a vámhatóság megalapozott intézkedését.
Ha a vámhatóságok felismerik, hogy bizonyos áruk bitorolhatnak szellemi tulajdonjogokat, késedelem nélkül értesíteniük kell a szellemi tulajdonjog birtokosát, akinek 10 napon belül kell keresetet indítania a bíróságon, és egyúttal értesítenie kell a vámhatóságot a kereset megindításáról. A tíznapos határidő további 10 nappal meghosszabbítható.
Ha az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a lefoglalt áruk szellemi tulajdonjogot bitorolnak, az árukat megsemmisítik. A törvény bizonyos esetekre másmilyen intézkedés alkalmazását is lehető teszi.
Ha a jogtulajdonos nem indítja meg a keresetet a törvény által előírt határidőn belül, akkor engedélyezik az áruk kereskedelmi forgalomba kerülését.
Ha a bírósági eljárás során az derül ki, hogy az áruk nem bitorolnak szellemi tulajdonjogot, akkor az a személy, akinek a kérésére az árut lefoglalták, köteles az okozott kárt megtéríteni.
21. Tajvan
A) Tajvan 2002. január 1-jén a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett. Ennek következtében megváltoztatták a tajvani szabadalmi törvénynek az elsőbbségi jogot szabályozó 24. szakaszát: 2001. január 1-jét követően a Kereskedelmi Világszervezet bármelyik tagországában benyújtott külföldi szabadalmi bejelentés alapján lehet Tajvanon elsőbbséget igényelni.
Az elsőbbségigénylési jog a 2001. július 1-jét követően benyújtott mintabejelentések esetén szerezhető meg.
A törvénymódosítás folytán az elsőbbség igénylésének joga a jövőben nem csak az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Ausztrália, Franciaország, Japán, Liechtenstein, Nagy-Britannia, Németország, Svájc és Új-Zéland bejelentőit fogja megilletni; Tajvannak ugyanis ezekkel az országokkal volt viszonossági egyezménye az elsőbbségi jogok kölcsönös elismeréséről.
B) A szabadalmazási eljárás egyszerűsítése érdekében a Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal 2001. július 18-án új irányelveket bocsátott ki. Ezeknek megfelelően ezentúl az eskü űrlapot és az átruházási űrlapot a feltalálónak nem kell aláírnia és pecséttel ellátnia; elegendő, ha azokat aláírja vagy lepecsételi. Arra is lehetőség van, hogy a két űrlapot egyetlen űrlappá egyesítve nyújtsák be.
Ugyanez az előírás vonatkozik arra az esetre is, amikor egy külföldi bejelentő nyújt be meghatalmazást, mert azt is elegendő aláírni vagy lepecsételni.
22. Üzbegisztán
Üzbegisztán 2001. október 12-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmazási eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez az egyezmény Üzbegisztán vonatkozásában 2002. január 12-én lépett hatályba.