HÍREK, ESEMÉNYEK

TIDRENCZEL BÉLA

Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés a PHARE-RIPP program keretében

1. A PHARE programról általában
2. A RIPP programról általában
3. A PHARE-RIPP program megvalósításának alapját képező elvek, háttéranyagok és főbb események 1998-ig
4. A RIPP-munkaprogram (WP) vonatkozásában1998-ban megvalósult főbb események, különöstekintettel a Magyar Szabadalmi Hivatal szerepére
     a) Nyelvtanfolyamok támogatása
     b) Szemináriumok, műhelyek, tanfolyamok magyar részvétellel
     c) Közös szoftver (CS) kifejlesztése
     d) Dokumentáció beszerzésében nyújtott segítség
     e) Adatbázisok online elérése
     f) Optikai lemezes hordozókon (CD-ROM) történő publikálás
     g) Az iparjogvédelmi tudatosság elősegítése
     h) Jogi és műszaki segítségnyújtás
5. Programirányítás, fontosabb szervezési és értékelő ülések
6. A RIPP-program gyakorlati megvalósításávalkapcsolatos problémák és a javításukra tett magyarhivatali javaslatok

1. A PHARE programról általában

Az Európai Unió 1989-ben indított kezdeményezése annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a nemzetek demokratikus családjának egy sikeres és stabil Európa létrehozatala érdekében. Az angol PHARE rövidítés H betűje a program alapját képező két bázisország közül Magyarországot jelöli. A program célja, hogy segítse a közép- és kelet-európai országokat abban, hogy az európai fejlődés fő áramlatához újra csatlakozhassanak. Ezt a program széles körű támogatás biztosításával, a demokrácia olyan mértékű megerősítésével kívánja megvalósítani, melynek eredményeként ezek az országok már készek lesznek az európai uniós tagsággal járó követelmények megvalósítására.

2. A RIPP programról általában

A RIPP (Regional Industrial Property Program – Regionális Iparjogvédelmi Program) a PHARE-program egyik jelentős eleme, mely az Európai Unió Bizottsága által finanszírozott iparjogvédelmi segítségnyújtási program a közép- és kelet-európai országok szabadalmi hivatalai számára. 1992-től napjainkig, mintegy hét éve, a PHARE-segély költségvetésének felhasználásával az Európai Szabadalmi Hivatal Programirányító Egysége (PMU) koordinálja. Előnyeit összesen tizenhárom ország (Albánia, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, 1997-től pedig Bosznia-Hercegovina és Macedónia) élvezi. A program fő célkitűzése a felsorolt országok iparjogvédelmi rendszereinek korszerűbbé tétele, a szabadalmi hivatalok infrastruktúrájának, technikai színvonalának az európaihoz való jobb közelítése, illetve felzárkóztatása, és a fejlettebb hivatalok színvonalának további emelése. A program eddigi szakaszai: 1992–1996 között RIPP I–II. szakasz ötmillió ECU költségvetéssel, az 1997– 1999. december 31-ig tartó III. szakasz négymillió ECU költségvetéssel. Az eredetileg 1998. december 31-ig tervezett III. szakaszt 1 évig meghosszabbították és várhatóan 1999 nyarán az EU Bizottsága döntést hoz a program IV. szakaszban történő folytatásáról.

3. A PHARE-RIPP program megvalósításának alapját képező elvek, háttéranyagok és főbb események 1998-ig

a) Az Európa Tanács 1993 júniusában, Koppenhágában kidolgozta a közép- és kelet-európai országok Európához való csatlakozásának részleteit, a csatlakozás politikai és gazdasági kritériumait, a tagsági követelményeket és a bővítés elsőbbségi irányait.

Az 1994–1997. közötti időszakban az Európai Unió Bizottságának kompetens szakemberei főként azt hangsúlyozták, hogy az egyes közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozása, illetve iparjogvédelmi téren ezen országoknak a müncheni Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozása egymástól független folyamat, az utóbbi bekövetkezhet a "nagy csatlakozási folyamatot" megelőzően is. 1997-től folyamatosan foglalkoznak a két csatlakozási folyamat esetleges párhuzamosságának gondolatával.

b) 1997 júliusában az Európai Unió Tanácsa Luxemburgban történelmi határozatot hozott az öt közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország és Ciprus európai csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről. Még ez évben megszületett az AGENDA 2000, mely részletesen taglalja az EU politikája fejlesztésének feltételeit (demokrácia és jogállamiság, illetve emberi jogok és kisebbségvédelem), a kibővítés lényeges feltételeként pedig a gazdasági feltételek megteremtését. A gazdasági helyzetet elemző rész szerint kiemelkedő fontosságú a piacgazdaság megléte, a versenyhelyzetnek és a piaci hatásoknak való megfelelés képessége. Ezen belül a szellemi és az ipari tulajdonjog védelme, az iparjogvédelem tárgyainak az EU szabályaival való teljes összeegyeztethetősége nagy szerepet kap. Az anyag további fejezete a tagsági követelmények vállalására való képességgel (többek között belső piac, pénzügyi fegyelem stb.), illetve a közösségi vívmányok (az ún. acquis) alkalmazásának feltételeivel (közigazgatási szervezet megújítása, intézményi reform) foglalkozik.

Az elképzelések szerint az ún. előcsatlakozási stratégia keretében tíz "társult" ország esetében más és más formájú támogatásról döntenek majd. Határoztak a "csatlakozási partnerség" keretében kialakított új elvek – "demand driven" (igény által mozgatott) helyett az "accession driven" (csatlakozás által mozgatott) elv – gyakorlati megvalósításának feltételeiről. Még ebben az évben a PHARE-támogatás két fő irányaként megjelölték a " beruházások támogatása" és az "intézmények fejlesztése" elsőbbségi irányokat.

c) 1998 áprilisában a "csatlakozási partnerség" keretében megindult a fenti országok nemzeti programjainak ún. monitorozása (screening). Ennek keretében döntés született a vállalati jog témakörön belül az iparjogvédelmi jogszabályok átvizsgálásáról is.

d) 1998. május 29-én elkészült és az EU Bizottsága elé került az ún. "Assesment Report", melynek témája a RIPP program 1995–1998 közötti megvalósítása volt. Az anyag az EU DG 1A részéről "megfelelő" értékelést kapott. Néhány magyar vonatkozású jelentősebb megállapítása:

• az országok értékelésében a magyar iparjogvédelmi rendszer és a Magyar Szabadalmi Hivatal kiemelt minősítést kap;
• az anyag 1.3 pontja szerint "Magyarországon az ipari tulajdon oltalma jól fejlett";
• "az optikai hordozók előállítása" fejezet 3.4.5 pontja szerint "a Magyar Szabadalmi Hivatal vezető szerepet játszik ebben a tevékenységben...";
• az "Ajánlások" c. fejezet "Hosszú távú ajánlások" című részében az anyag készítői kihangsúlyozzák, hogy "bizonyos RIPP-országok hivatalai, nevezetesen a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértői által alkalmazott vizsgálati gyakorlat a továbbképzéseknél hasznosítható" stb.

e) Az uniós csatlakozás és az Európai Szabadalmi Szervezethez való csatlakozás közötti összefüggést vizsgálva az 1998 végén és 1999 elején történt legfontosabb események az alábbiak.

Az EPO Igazgatótanácsa 1999. január 29-i ülésén hozott határozatával meghívta Magyarországot és további hét közép- és kelet-európai országot, hogy 2002. július 1-jei hatállyal csatlakozzon az Európai Szabadalmi Egyezményhez. A fenti határozathozatallal nagyjából egyidőben A RIPP XIII. Koordinációs Értekezletén az Európai Unió Bizottsága DG 1A feladatkoordinátora által adott tájékoztatás szerint a PHARE–RIPP program folytatásáról várhatóan 1999 nyarán dönt majd az EU Bizottsága. A program RIPP IV. elnevezéssel fut majd tovább. Magyarországnak, illetve a Magyar Szabadalmi Hivatalnak tehát a csatlakozásig hátralévő kb. hároméves időszakban a továbbiakban is módjában lesz ésszerűen kihasználni a RIPP-program folytatódásából adódó előnyöket.

4. A RIPP-munkaprogram (WP) vonatkozásában1998-ban megvalósult főbb események, különöstekintettel a Magyar Szabadalmi Hivatal szerepére

Mind az 1998 januárjában Hágában, mind a júniusban lezajlott XI. és XII. Koordinációs Értekezlet egyik központi kérdése volt a RIPP III. program meghosszabbításával, illetőleg folytatásával kapcsolatos kérdés. Az előbbi kérdésben az EU Bizottsága és az EPO – Hivatalunk támogató szavazata mellett – döntött a RIPP III. 1999. december 31-ig történő prolongálásáról, a továbbképzések és a ráfordítható PHARE-költségvetés átvitelével együtt. A RIPP IV. programként való folytatásról a döntéshozatal az előző fejezetben említettek szerint történik.

A WP főbb részei

a) Nyelvtanfolyamok támogatása

A program három nyelviskola tendereztetése után az adott hivatal által előnyben részesített nyelviskola részéről ajánlott nyelvtanfolyamok hivatali költségeihez járul hozzá. 1998-ban ez azt jelentette, hogy a magyar hivatal munkatársainak részvételével sorra került kilenc nyelvtanfolyamból (hat angol, két francia, egy német nyelvű) a RIPP négy tanfolyam költségeit fedezte. A Koordinációs Értekezletet megelőző ún. Értékelő Beszámoló (Evaluation Report) szerint az összes RIPP-ország hivatala közül a magyar hivatal az egyetlen, mely dolgozóinak nyelvi továbbképzésére saját forrásaiból is áldoz, illetőleg vezetői rétegének nyelvi továbbképzését külön preferálja.

b) Szemináriumok, műhelyek, tanfolyamok magyar részvétellel

Ez a terület jelenti a RIPP-együttműködés egyik legfajsúlyosabb részét, melyet a program költségvetéséből ráfordított összeg (a RIPP III. szakaszban összesen 600 000 ECU) is jelez. A szakemberek képzését 1998-ban a PMU helyett, illetve annak nevében az ún. Nemzetközi Oktatási Akadémia irányította, amely a régi struktúrához képest csupán elnevezését tekintve volt új. A tanfolyamokat a PMU az interneten is meghirdette, erről külön füzetet is kiadott. A külföldön rendezett tanfolyamokon a Hivatal részéről nyolc munkatárs vett részt az alábbi témákban és helyszíneken:

• Számítógép és IC témájú találmányok vizsgálata, München;
• Fellebbezési eljárás az EPO-nál, München;
• Továbbképzés regionális információs központok számára, Alicante;
• TRIPS, Banska Bystrica;
• Ipari oltalmi jogok érvényesítése, Hága;
• Védjegyek: nemzetközi megállapodások és osztályozás, Prága;
• Ipari oltalmi jogok érvényesítése (szabadalom), München;
• Védjegyek, Ljubljana.

Az "Európai szabadalmi rendszer" és az "Európai szabadalom és igénypontszerkesztés" címmel tavasszal és ősszel az EPO berlini részlegénél szabadalmi ügyvivők, üzletemberek és az iparjogvédelem egyéb használói számára szervezett tanfolyamok meghirdetésében a Hivatal közreműködött.

Az év során két alkalommal szerveztünk Budapesten sikeres szemináriumot. Áprilisban a Petneházy Club Hotelben, külső helyszínen "Vezetési technikák középvezetőknek" címmel két francia előadó közreműködésével, 14 fő RIPP-országbeli, 6 fő dél-amerikai és 4 fő hivatali résztvevővel. A szeminárium témája az emberi erőforrások fejlesztése és a hatékony vezetés volt.

A Hivatal konferenciatermében 1998 szeptemberében megrendezett "Európai esetjog és fellebbezési eljárás" című szeminárium három külföldi előadóval és mintegy 35 fő magyar ügyvivő és 5-10 fő hivatali szakember részvételével zajlott. Az előadók irányítása mellett fő témája az európai fellebbezési eljárás (szervezeti keretek, a fellebbezés tárgyát képező határozatok, a fellebbezés jogalapjának megállapítása) és a megadás előtti és utáni módosítások jogi korlátaival foglalkozó nagyszámú jogeset megvizsgálása volt.

Az 1998. év második felére tervezett néhány szeminárium megrendezésére nem került sor, miután 1998-ban nem született végleges döntés a RIPP folytatását illetően. Az előzetes elképzelések a RIPP III. meghosszabbítását ígérték, amelyre vonatkozóan a döntés megszületett, így az elmaradt és az érdeklődést kiváltó szemináriumok nagy részét 1999-ben megrendezik.

c) Közös szoftver (CS) kifejlesztése

Az információs technológia fejezetre, melyben a CS kifejlesztése szerepel, a RIPP III. költségvetése meglehetősen nagy összeget, összesen 1650000 ECU-t szán. Néhány hivatal társaságában Hivatalunk ebben a programban nem vesz részt. A már korábban meghozott ilyen irányú döntésünk oka az volt, hogy saját szoftverfejlesztésünkkel magasabb szintre jutottunk, mint a jelenlegi CS-országok. Megfigyelőként viszont évek óta figyelemmel kísérjük a CS fejlesztésével kapcsolatos munkálatokat. Így áprilisban Hivatalunk két szakembere az Európai Szabadalmi Hivatalban tanulmányozta a CS-technológiát és az EPO vonatkozó gyakorlatát.

d) Dokumentáció beszerzésében nyújtott segítség

Bár csökkenő mértékben, 50%-os hivatali költségtérítéssel, de 1998-ban is folytatódott a program részéről a RIPP-hivatalok felé nyújtott támogatás a könyv- és folyóiratbeszerzés területén. Májusban a PMU számára kiküldött könyvigénylési lista alapján néhány igen szép referenciakiadványt kaptunk a hollandiai Houtschild kiadótól, mely a könyveket szállítja. Az EPO "ajánlásának" megfelelően viszont minden egyes alkalommal jelezzük a RIPP felé, hogy Hivatalunk könyvbeszerzéseinek nagy részét nem RIPP-segítségből fedezi, saját költségvetéssel rendelkezik könyvek és periodikák beszerzésére.

e) Adatbázisok online elérése

A RIPP-támogatás a kereskedelmi adatbázisokhoz való online hozzáférés területén is évek óta egyre csökken. 1998-ban RIPP költségvetésből Hivatalunk az STN International és a Questel Orbit online adatbázisokat használta. 1998 első félévében a RIPP-támogatás főként az STN használatra fordított mintegy 33 000 DM 50%-át tette ki.

Novemberben a PMU tájékoztatta Hivatalunkat, hogy 1998. december 31-ével megszűnik a RIPP-támogatás minden egyes online szolgáltatás előfizetésére, és 1998. II. félévére a program már csak az adatbázis-használati költségek 20%-át téríti. Egyúttal felhívta a RIPP-országok hivatalainak figyelmét, hogy a kereskedelmi adatbázisokhoz való online hozzáférés további anyagi fedezetéről a jövőben maguknak kell gondoskodniuk.

Hivatalunk 1998-ban a RIPP-országok hivatalait jóval meghaladó mértékben szervezett, főként belső munkatársak számára, online kereséssel foglalkozó haladó tanfolyamokat (Questel LNPI, CAS, STN Easy internet használat).

f) Optikai lemezes hordozókon (CD-ROM) történő publikálás

PRECES, PRECES-ACCESS

Mint ismeretes, a RIPP-program egyik legkiemelkedőbb információs eredménye a nyolc RIPP-ország szabadalmi leírásainak közös CD-ROM-on (ESPACE-PRECES) történő megjelentetése 1993-tól kezdődően. A gyártást a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeli, az adatelőkészítést a magyar ARCANUM cég végzi. Az 1996 és 1997 év folyamán a CD-ROM-ok gyártási folyamatában felmerült problémák – melyeknek gyökere egyfelől a hágai EPO-részlegnél felmerült technikai jellegű hibákra, másfelől pedig az EPO és a nyolc ország nyolc nyelvű adatszolgáltatási együttműködésének hiányosságaira volt visszavezethető – felszámolása sikerült, a teljes gyártásnak az ARCANUM-hoz való telepítése 1998 őszén az időközi problémákat megoldotta.

A gyártási ütem szerint 1998-ban befejeződött az 1–7. szám előállítása, a 8–10. szám előállítása pedig 1999 elején történik meg. Mindegyik számból 320 másolat készül. A hozzáférhetőséget biztosító ACCESS bibliográfiai lemez 2. száma (1/98. szám) 1998 júliusában készült el, a 2/98. szám pedig 1999 januárjában. A továbbiakban évente tíz PRECES- és két ACCESS-lemez készül.

A finanszírozás terén a nemzeti hivatalok pénzügyi hozzájárulása a lemezek gyártási költségeihez 1998. június 30-ig 30% volt, 1998. július 1-jétől 1999. június 30-ig 60%. Ezt követően, 1999. július 1-je után a lemezek előállítását teljes egészében a nemzeti hivatalok fogják finanszírozni.

Statisztikai adatok: 1998-ban a PRECES lemez vásárlóinak száma 49 volt, ebből 13 fizető, 36 lemez pedig nemzetközi csere céljait szolgálta. A PRECES-ACCESS vásárlóinak száma 36, valamennyi nemzetközi cserére került.

1998 novemberében végre megszületett és a PMU szétosztotta a RIPP-országoknak a régen várt PRECES marketing tervet, melynek célja az előfizetők számának növelése és a pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata. Az eladási arány az EPO és a nemzeti hivatalok közötti feladatmegosztással várhatóan javulni fog. A magyar hivatal feladata lesz, egyebek mellett, promóciós cikkek megjelentetése hazai szakmai folyóiratokban, legalább a találmány címének és kivonatának angolra fordítása, a lemez propagálása szakvásárokon, kiállításokon és egyéb rendezvényeken.

A marketingterv egyik legfontosabb eredménye, hogy a teljes PRECES gyártósort a magyar ARCANUM-hoz telepítik, ami az előállítási költségek mintegy 20%-os csökkenését eredményezi, és a PRECES gyártásának koordinálását a jövőben a müncheni RIPP-egység helyett egyetlen hatóság, a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi.

TRACES

Az együttműködés másik jelentős információs terméke a TRACES CD-ROM (BG, CZ, HU, PL, RO, SK lajstromozott szó- és ábrás védjegyek közös CD-ROM-on történő kiadása). A JOUVE szoftver installálásával kapcsolatos problémák miatt az EPO 1997 decemberében szerződést írt alá az ARCANUM-mal a TRACES-lemezek rendszeres gyártására. Bizonyos jogi problémák tisztázása után az EPO–ARCANUM szerződés végleges formába öntése 1998. augusztus 21-én megtörtént, a lemezek gyártásához szükséges Hewlett Packard konfigurációt az ARCANUM-nál tavaly októberben felszerelték. Az ARCANUM megkezdte a TRACES-lemezek gyártási előkészületeit, képviselője látogatást tett a résztvevő hivataloknál az adatgyűjtés és a transzfer koordinálása végett.

Az 1998. évi első TRACES szám különkiadás lesz, mely tartalmazni fogja visszamenőlegesen is az elmaradt adatokat, megjelenése 1999 elején várható.

A finanszírozás terén a RIPP-országokat 1998-ra vonatkozóan nem terheli pénzügyi hozzájárulás. A tervek szerint 1999 első felében a nemzeti hivatalok a TRACES-lemez gyártási költségének 30%-át fogják fizetni a csökkenő RIPP hozzájárulási skála részeként, majd ez 1999 második felében 60%-ra nő. 1999. december 31. után a RIPP-finanszírozás megszűnik.

g) Az iparjogvédelmi tudatosság elősegítése

A program e fontos része számos összetevőből áll. Kiemelésre méltóak az alábbiak.

Promóciós tevékenység

A RIPP programirányító egység minden évben felhívja a résztvevő országok figyelmét, hogy amennyiben országukban vagy a régió valamely más országában nemzetközi vásár vagy egyéb jelentős esemény (szakkiállítás stb.) lesz, szervezzék meg az iparjogvédelem propagálását. Ennek megfelelően a Magyar Szabadalmi Hivatal, a korábbi évekhez hasonlóan, 1998-ban is meghívta az EPO képviselőjét budapesti rendezvényekre, pl. a DAT ’98-ra. 1998 őszén Magyarország, Lengyelország, Románia Szabadalmi Hivatala és az EPO közösen szerepelt Bécsben, az EU DG 13. közreműködésével Information Society and Technology címmel tartott rendezvényen.

Tudatosító füzetek

Az EPO részéről az 1997 nyarán indított iparjogvédelmi tudatosító kampány részeként Hivatalunk megküldte az EPO-nak a magyar viszonyokra átültetett, megfelelő magyar adatokkal aktualizált részanyagunkat az iparjogvédelmi rendszerünket ismertető füzet EPO-szervezésben, RIPP-keretből történő kiadásához. Az EPO 1998 októberében szerződést kötött az olasz MULTIMEDIA céggel a füzet kiadására. A tudatosító kampányban részt vevő hivatalok 1999 első negyedévében várhatóan 2000 példányt fognak kapni a füzetből népszerűsítő iparjogvédelmi kiadványként, terjesztési célra.

Tudatosító videofilm

A fenti tudatosító kampány másik jelentős hordozója a videofilm. A részvétel iránt érdeklődő hivatalok – köztük a Magyar Szabadalmi Hivatal is – 1997 nyarán elküldte a PMU-nak az EPO által angol nyelven elkészített videofilm magyar viszonyokra átültetett és a tudatosító füzettel összhangba hozott magyar változatát, és jelezte, hogy a Hivatal készen áll itthoni hangfelvételre, amennyiben az ehhez szükséges műszaki adatokat megkapjuk.

Több mint egy év elteltével, 1998 végén a PMU tájékoztatta a hivatalokat, hogy a videofilm elkészítésére 1998 októberében szerződést kötött egy Advance Productions nevű céggel. A cég képviselői 1999 első negyedévében fel fogják keresni az egyes résztvevő országok hivatalait a forgatókönyv véglegesítése, a filmfelvételek helyszíni elkészítése és a szerkesztés elvégzése céljából. A továbbiakban minden országnak lehetősége nyílik majd arra, hogy a nemzeti nyelvű verzióban kisebb szerkesztési módosításokat javasoljon. Az első videofilmek legkorábban 1999 áprilisában készülnek el.

h) Jogi és műszaki segítségnyújtás

A programban részt vevő RIPP-országok hivatalainak minden évben lehetőségük van arra, hogy nemzeti hivatalként a program keretében "jogi és műszaki segítségnyújtás" címszó alatt az EPO-tól kérjék, hogy az EPO RIPP-költségen küldjön az adott országba előadót vagy szakembert valamely, az illető ország részéről megjelölt témában, az ország részéről közelebbről behatárolandó időpontban és esemény kapcsán. Az ilyen EPO vagy EU előadók kiküldése számos esetben a helyszín és/vagy az időpont tekintetében is egybeesik az érvényes munkatervben félévente előre meghatározott továbbképzésekkel vagy szemináriumokkal.

A magyar hivatal 1998-ban európai előadók RIPP-költségen való meghívásáért külön nem folyamodott, de 1999-ben várhatóan ezt a lehetőséget is igénybe fogjuk venni.

5. Programirányítás, fontosabb szervezési és értékelő ülések

A RIPP eddigiek szerint kialakult gyakorlata szerint az országok szabadalmi hivatalainak vezetői és az ún. RIPP-összekötők, illetőleg az EPO PMU munkatársai, az EU Bizottságától kiküldött programkoordinátor és adott esetben egyéb előadók bevonásával félévente felváltva mindig más RIPP-országban tartanak koordinációs értekezletet, melyen értékelik az adott félév munkatervének teljesítését és meghatározzák a következő félév feladatait, esetleg egy programrész teljesítésébe valamely módon bevont külső cég vagy személy ismerteti az adott probléma helyzetét.

1998 januárjában a XI. Koordinációs Értekezlet helyszíne Hága volt, a Benelux Védjegyhivatal épülete, júniusban pedig az Észt Szabadalmi Hivatal meghívására a XII. Koordinációs Értekezletnek Tallinn adott helyszínt.

A RIPP PMU szervezeti felépítésében és létszámában 1998-ban említésre méltó változás nem történt.

6. A RIPP-program gyakorlati megvalósításávalkapcsolatos problémák és a javításukra tett magyarhivatali javaslatok

A program szervezésével kapcsolatban az alábbi gyakorlati problémák jelentkeztek 1998-ban.

– Az adott tanfolyamra az EPO által kijelölt külföldi előadók nem az adott ország hivatalához, illetve iparjogvédelmi rendszerének fejlettségéhez igazított programot készítenek elő.

Magyar javaslat: a tanfolyamok szintjét az adott ország iparjogvédelmi rendszerének fejlettségi szintjéhez, a hivatal fejlettségi fokához és a szakértők rendelkezésre álló ismereteihez kell igazítani.

– A munkaterv nem hangolja mindig össze a tanfolyamok témáját, sok az adott szinten való témaismétlés.

Magyar javaslat: a fenti tevékenység alaposabb összehangolása az országok igényeinek és a téma korábbi előfordulásának figyelembevételével.

– Iparjogvédelmi szakemberek "verbuválása" kezdő RIPP-tanfolyamokra.

Magyar javaslat: ne szervezzenek kezdők számára tanfolyamot olyan hivatalban, ahol már rendeztek hasonlót.

– A tanfolyamot előzetes bejelentés nélkül lemondó, az EPO által meghívott külföldi résztvevők költségeinek utólagos megtérítése.

Magyar javaslat: a tanfolyam feltételeinek a PMU részéről történő pontosabb kiírása, előzetesen behatárolt költségmegosztás a RIPP-program és a helyszínt adó hivatal között.

7. A RIPP-program folytatódása, várható jövője

Az EU Bizottsága 1998 őszén hozott határozatával a RIPP III. programszakaszt az előzetesen megszavazott költségtámogatás megtartásával 1999. december 31-ig meghosszabbította.

1999. január 1-jétől már folyik a meghosszabbított munkaszakasz. A program struktúrája és a munkaterv felépítése az 1998. évihez hasonló, Hivatalunk szerepe az optikai lemezes termékek (PRECES, TRACES) gyártásának koordináló szerepe folytán növekszik. 21 tanfolyam keretében mintegy 140 fő részvételére nyílik lehetőség, melyből 14 hely Magyarországot illeti meg. Az eddigi hagyományos tanfolyami helyszínek (München, Hága, Bécs, Berlin) újabb helyszínekkel (Luzern, Verona, Strasbourg) bővülnek.

Az 1999. év az EU bővítése kérdéskörének további sorsát illetően fontos lesz. 1999-ben az európai szabadalmi rendszer helyzetével és az EPC várható módosításával kapcsolatban, francia javaslatra, jelentős kormányközi konferenciára kerül sor. Az EU Bizottsága 1999 nyarán határoz a RIPP III. folytatásáról.

A vonatkozó brüsszeli munkaanyagokban az előcsatlakozás strukturális eszközei között szerepel az ún. Üzleti Támogatási Program (Business Support Program) és fő célkitűzései. Ennek célzottja tíz közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország is. A programra szánt EU költségvetési összeg 20 millió euró, időtartama 1998. január l. – 2000. december 31. Ez a programrész foglalja magába az iparjogvédelmi intézmények támogatását (Support to Institutions of Industrial Property), benne jelesül a RIPP IV. szakaszt. A RIPP IV.-re szánt támogatási összeg 1,2 millió euró.

A RIPP IV. már megfogalmazott három alapvető célkitűzése

1. A közép- és kelet-európai országok előkészületeinek támogatása az EPC-hez való csatlakozás elősegítése céljából.

2. Segítségnyújtás az iparjogvédelmi hivatalok strukturális kapacitásának kifejlesztésében és megerősítésében az üzleti kooperáció és a szolgáltatások előmozdítása céljából.

3. Jogérvényesítés az ipari tulajdon oltalma területén; korszerű oktatási program a bírók, rendőrség, vámtisztviselők, szabadalmi és védjegyügyvivők számára.