HÍREK, ESEMÉNYEK

Az AIPPI Magyar Csoportjának jelentései^*

---

Q167 JELENTÉS
1. A technika állásának meghatározása
1.1. Mi a hatása egy technika állását képező közlésnek az újdonságra és a feltalálói tevékenységre? Van-e különbség az újdonságra vonatkozó technika állása és a feltalálói tevékenységre vonatkozó technika állása között? Érintik-e az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálását a még nem publikált függő bejelentések?
1.2. Adnak-e a nemzeti jogszabályok meghatározást vagy tartalmaznak-e utalást arra vonatkozóan, hogy mi valósít meg egy technika állását képező közlést?
1.3. Milyen irányelveket alkalmaznak annak meghatározására, hogy a technika állásának egy része közzé lett-e téve?
2. A közlésekre vonatkozó kritériumok
2.1. A közlések eszközei
2.2. A közlés ideje
2.3. A közlés helye
2.4. Személyi aspektusok
2.5. Az információ befogadója
3. Új médiumokon keresztül történő közlés
3.1. Általános szabályok
3.2. A titkossággal kapcsolatos kérdések
3.3. A közlés helye
3.4. A közlés időzítése
3.5. A bizonyítás kérdései
Összefoglalás

Q168 JELENTÉS
1. A védjegyek "védjegykénti" használatával kapcsolatos követelmények
1.1. A védjegyoltalom megszerzése szempontjából (ameny- nyiben a nemzeti jogszabály szerint használattal lehet ilyen jogot szerezni)
1.2. A védjegyoltalom fenntartása szempontjából (pl. törlési vagy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásnál)
1.3. A védjegybitorlás megállapítása szempontjából
2. Nevesíti-e a védjegytörvény vagy az esetjog, hogy mi számít a védjegy "védjegykénti" használatának?
3. Van-e különbség a védjegy "védjegykénti" használatának megítélése szempontjából az oltalom megszerzése, fenntartása, illetve a védjegybitorlás tekintetében?
4. Mennyiben minősülnek "védjegykénti" használatnak az alábbi használati formák?
4.1. Az interneten történő használat, metatagkénti használat, rákapcsolódás (linking), keretezés (framing) útján történő használat
4.2. Rajongói vagy szurkolói klubok általi használat
4.3. Paródiákban történő használat
4.4. Összehasonlító reklámban történő használat
5. Amennyiben a nemzeti szabályozás a védjegy "védjegykénti" használatát az áru és/vagy a szolgáltatás eredetének vagy azonosításának hagyományos jelzéséhez köti, a nem hagyományos használati formákkal kapcsolatos igények érvényesíthetők-e más, a Vt.-n kívüli jogszabályok (pl. versenytörvény) alapján?
6. Amennyiben védjegybitorlást a védjegyek "védjegykénti" használatával lehet elkövetni, a "közismert", "jóhírnevű" védjegyek védelme hogyan valósul meg eltérő árukon történő, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatos használatnál?
Összefoglalás

Q169 JELENTÉS
2. A magyar jogrendszer büntetőjogi szankciói a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bitorlási ügyekben
3. Javaslatok a jövőre vonatkozóan
4. Általános megfontolások
Összefoglalás

---

A Szellemi Tulajdon Oltalmára Létesült Nemzetközi Egyesület (AIPPI) hagyományos munkamódszere szerint a Program Bizottság és a Büro által javasolt és a Végrehajtó Bizottság által elfogadott témákban az AIPPI Főjelentéstevője (Reporter General), illetve helyettesei irányelveket (Working Guidelines) készítenek, amelyben röviden vázolják a témát és az azzal kapcsolatos kérdéseket.
Az irányelvek alapján a nemzeti csoportok jelentést (Report) készítenek. A jelentések egyrészt az illető ország vonatkozó jogát és joggyakorlatát ismertetik, másrészt a nemzeti csoport véleményét tükrözik.
A nemzeti csoportok jelentései alapján a Főjelentéstevő, illetve valamelyik helyettese összefoglaló jelentést (Summary Report) készít.
A nemzeti jelentések és az összefoglaló jelentés képezik az egyes témák nemzetközi munkabizottságában folyó szakmai munka alapját. Ennek célja határozattervezet kidolgozása, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés, illetve a Végrehajtó Bizottság dönt.
Az AIPPI az egyes témákban a nemzeti csoportok jelentését, az összefoglaló jelentést és az adott esetben hozott határozatot (Resolution) évkönyveiben (Annuaires) rendszeresen közzéteszi. Újabban mindezek az anyagok a www.aippi.org honlapon is hozzáférhetők.
A Magyar Csoport az AIPPI Lisszabonban 2002. június 17. és 21. között tartandó Végrehajtóbizottsági Ülésére kitűzött mindhárom témában (Q167, Q168 és Q169) készített jelentést. Az angol nyelvű jelentések az AIPPI honlapján megtalálhatók. A következőkben közreadjuk a jelentések magyar fordítását.

Q167 JELENTÉS

A technika állását képező közlésekre vonatkozó jelenlegi kritériumok az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása szempontjából^**

1. A technika állásának meghatározása

1.1. Mi a hatása egy technika állását képező közlésnek az újdonságra és a feltalálói tevékenységre? Van-e különbség az újdonságra vonatkozó technika állása és a feltalálói tevékenységre vonatkozó technika állása között? Érintik-e az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálását a még nem publikált függő bejelentések?

A technika állását képező közlések hátrányosan érinthetik az újdonságot és/vagy a feltalálói tevékenységet.
A találmány csak akkor tekinthető újnak, ha az nem része a technika állásának oly módon, hogy annak egyetlen elemében megtalálható. A találmány csak akkor tekinthető feltalálói tevékenységen alapulónak, ha az a szakember számára nem nyilvánvaló.
Mind az 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról (a továbbiakban: SZT), mind az 1991. évi XXXVIII. tv. a használati minták oltalmáról (a továbbiakban: HMT) a "kiterjesztett technika állása" megközelítést követi. Ennek megfelelően a még nem publikált bejelentések érinthetik az újdonság elbírálását, de nem érintik a feltalálói tevékenységét. A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan, korábbi elsőbbségű - belföldi vagy azzal azonos hatályú - szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően közzétettek, illetve meghirdettek. A nemzetközi szerződés alapján közzétett ilyen bejelentés tartalmát csak akkor kell a technika állásához tartozónak tekinteni, ha a bejelentés magyar fordítását külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően benyújtották. Ezen korábbi bejelentéseket azonban nem kell figyelembe venni a feltalálói tevékenység elbírálásánál [SZT 2. § (3) és 4. § (2); HMT 2. § (3) és 3. § (2)].

1.2. Adnak-e a nemzeti jogszabályok meghatározást vagy tartalmaznak-e utalást arra vonatkozóan, hogy mi valósít meg egy technika állását képező közlést?

A szabadalom esetében a technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján, vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. A szabadalom esetében tehát nincs korlátozás a tekintetben, hogy mi képezhet technika állását képező közlést [SZT 2. § (2)].
A használati mintaoltalom esetében azonban a technika állásához az tartozik, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel útján bárki számára hozzáférhetővé vált. Ebben az esetben szóbeli ismertetés vagy külföldön megvalósított gyakorlatbavétel nem valósít meg technika állását képező közlést [HMT 2. § (2)].

1.3. Milyen irányelveket alkalmaznak annak meghatározására, hogy a technika állásának egy része közzé lett-e téve?

Elviekben a technika állásának egy része akkor számít közzétettnek, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált.
Ezen elvre vonatkozó példák és magyarázatok találhatók a Magyar Szabadalmi Hivatal által publikált "A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója" című kiadványban.

2. A közlésekre vonatkozó kritériumok

2.1. A közlések eszközei
Melyek a közlések elismert eszközei? Vannak-e járulékos követelmények meghatározott közlésekre, például a szóbeli közlésre vagy a gyakorlatbavétellel történő közlésre vonatkozóan az írásbeli dokumentumokkal történő közlésekhez képest? Amennyiben a közlések meghatározott eszközeit nem ismeri el a jog vagy a gyakorlat, mi ennek az oka?

A szabadalmat illetően a közlések nincsenek meghatározott típusokra korlátozva. Azok tartalmazzák az írásbeli, szóbeli, gyakorlatbavétellel történő vagy bármilyen más típusú, például az interneten történő közlést. A használati mintaoltalom esetén a közlések az írásbeli közlésre és a belföldi gyakorlatbavételre vannak korlátozva.
Nincsenek járulékos követelmények meghatározott típusú közlésekre vonatkozóan.
A használati mintaoltalom esetén a szóbeli közlés és a külföldi gyakorlatbavétel nem elismert formája a technika állását képező közléseknek, vagyis ún. "relatív újdonságot" kívánnak meg, mint ahogyan a legtöbb olyan országban, ahol létezik használati mintaoltalom, például Németországban.

2.2. A közlés ideje
Van-e jelentősége annak, hogy a közlés újabban vagy régen történt? Van-e olyan időhatár, amelynél egy információ korábbi publikálása, bár az a technika állását képező közlést valósít meg, már nem releváns az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása szempontjából?

Egy technika állását képező közlést megvalósító információ a közlés időpontjától függetlenül releváns az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása szempontjából.

2.3. A közlés helye
Releváns-e a közlés helye? Hogy határozzák meg a közlés helyét? Jelent-e különbséget az, ha a közlés egy adott országban véletlenül következik be, avagy az szándékosan történik? Mi az alkalmazandó jog annak meghatározására, hogy történt-e közlés (azon állam joga, amelyben az információt közölték vagy azon állam joga, amelyben az újdonságot és a feltalálói tevékenységet elbírálják)?

Szabadalom esetében a közlés helye nem releváns. Használati mintaoltalom esetében a külföldi gyakorlatbavétel nem valósít meg technika állását képező közlést. Nem jelent különbséget az, ha a közlés véletlenszerűen történt. A közlés helyét és a közlés megtörténtének tényét bizonyítékok segítségével határozzák meg. A közlés megtörténtének meghatározására a magyar jog alkalmazandó.

2.4. Személyi aspektusok
Milyen különbözőségeket látnak a Csoportok a technika állását közlő személyt illetően? A közlést eltérően kezelik-e, ha a közlő személy titoktartásra volt kötelezve? Hogyan kezelik a közölt információban lévő hibákat?

A szabadalom esetében nincs különbség a tekintetben, hogy egy információt a bejelentő vagy egy harmadik személy közölt. A közlést azonban eltérően kezelik, ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, például a közlő személyt titoktartási megállapodás kötelezte. Erre az esetre hat hónapos türelmi idő áll rendelkezésre [SZT 3. § (a)].
A használati mintaoltalom esetén hat hónapos türelmi idő van előirányozva arra az esetre, ha a technika állását képező közlés a bejelentő vagy jogelődje által vagy azok hozzájárulásával történt [HMT 2. § (4)].
Magyarországon nincs kialakult gyakorlat a közölt információban lévő hibák kezelését illetően. A Magyar Csoport véleménye szerint az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálásánál a közölt információt úgy kell figyelembe venni, ahogyan azt a szakember az elsőbbség napján érthette. A közölt információkban lévő hibákat ezen elvnek megfelelően kell kezelni.

2.5. Az információ befogadója
Milyen követelmények léteznek az információ megérthetőségét illetően? Elegendő-e egy közlés megvalósulásához az a lehetőség, hogy valaki az információhoz eljuthat járulékos lépések, például kiviteli alakok szétszerelése vagy mérnöki visszafejtés útján? Léteznek-e általános szabályok a titoktartás vagy a hallgatólagos titoktartás hatásait illetően?

A technika állását képező közlés olyan információ, amely a szakember számára a szakember köteles tudásán túlmutató tevékenység vagy kísérletezés nélkül is érthető. Amennyiben a járulékos lépések elvégezhetők a szakember köteles tudásán túlmutató tevékenység vagy kísérletezés nélkül, az információ hozzáférhetőségének a lehetősége elegendő a közlés megvalósulásához.
A titoktartás vagy a hallgatólagos titoktartás hatására vonatkozóan hat hónapos türelmi idő van előirányozva. A türelmi időre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha a technika állását képező közlés a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye [SZT 3. § (a)].

3. Új médiumokon keresztül történő közlés

3.1. Általános szabályok
Elegendő közlést valósít-e meg például egy elektronikus hálózatban vagy az interneten keresztül a papír nélküli információ ahhoz, hogy releváns legyen az újdonság vagy a feltalálói tevékenység szempontjából? Léteznek-e más közlési formáktól eltérő, specifikus követelmények? Vannak-e különbségek a különböző típusú hálózatok vagy kommunikációs módok, például a világháló, chat-csoportok vagy fórumok, e-mail vagy más típusok esetén?

A publikus elektronikus információ elegendő közlést valósít meg ahhoz, hogy hátrányosan befolyásolja az újdonságot és a feltalálói tevékenységet. A Magyar Szabadalmi Hivatal gyakorlatában az "írásbeli közlés" kifejezést olyan tágan értelmezik, hogy az tartalmazza az elektronikus memóriában, mágneses médiumon vagy optikai eszközökben tárolt, számítógép vagy más berendezés által olvasható információkat is. Más típusú közlésekhez viszonyítva nincsenek specifikusan teljesítendő követelmények.
A hálózati és kommunikációs módok különböző típusainál a kérdéses információ "nyilvános elérhetőségének" vagy "nyilvános hozzáférhetőségének" vizsgálata a más típusú közlésekre alkalmazandó vizsgálattal azonos módon végzendő. Ezért azt minden egyes esetben minden egyedi körülménnyel összefüggésben kell megítélni. A nyilvános kommunikációs módon közölt információk, például a világhálón, chat-csoportokban, fórumokon, nyilvánosan terjesztett e-mailekben és más úton közölt információk részét képezik a technika állásának. A személyes e-mailt, függetlenül attól, hogy titkosítva van-e vagy sem, nem lehet a technika állásához tartozónak tekinteni.

3.2. A titkossággal kapcsolatos kérdések
Van-e jelentősége annak, ha az információ titkosítva van? Mi a kulcsszavak, keresőmotorok és fizetési követelmények relevanciája?

A Magyar Csoport úgy véli, hogy a kulcsszavak és a titkosítás releváns kritériumokat képeznek. Az elbírálás szempontjából döntő tényező az, hogy a kulcsszó vagy a dekódoláshoz szükséges eszköz bárki számára bármilyen korlátozás vagy megkülönböztetés nélkül hozzáférhető-e.
Amennyiben egy keresőmotor egy adott információt megtalál, azt publikusnak kell tekinteni.
Nyilvánosan közöltnek kell tekinteni az olyan weboldal tartalmát, amely a hozzáféréshez fizetést tesz szükségessé, amennyiben a fizetéssel történő hozzáférés bárki számára rendelkezésre áll.

3.3. A közlés helye
Mi a közlés helye, ha az információt az internetre kitették? Az a puszta tény, hogy egy weboldal hozzáférhető egy meghatározott helyen, elegendő-e az adott helyen a közlés megvalósításához, avagy járulékos feltételek vagy követelmények szükségesek?

A közlés helye az a hely, ahol az internetre kitett információ hozzáférhető. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az internetre kitett információ minden olyan országban közlésre kerül, amelyben az információ bármilyen további feltétel vagy követelmény nélkül hozzáférhető.

3.4. A közlés időzítése
Léteznek-e meghatározott követelmények az elektronikus eszközökön keresztül elérhető információk időzítését és időtartamát illetően? Szükségesek avagy kívánatosak-e az archívumok?

Tapasztalatok és jogesetek hiányában jelenleg nem világos, hogy milyen követelmények léteznek az interneten történő közlés időzítését és időtartamát illetően.
A technika állását képező közlés időzítését és időtartamát illetően a Magyar Csoportnak az a véleménye, hogy az információnak az interneten az elsőbbség napja előtt megfelelően hosszú ideig meg kell jelennie ahhoz, hogy az bárki számára hozzáférhetővé váljék. Az interneten való megjelenés időtartamának megfelelőségét minden egyes esetben külön-külön kell vizsgálni. Az információnak az interneten legalább olyan hosszú ideig kell megjelennie, amely szükséges ahhoz, hogy azt bárki letölthesse vagy kinyomtathassa.
A Magyar Csoport úgy véli, hogy az archívumok kívánatosak az interneten történő közlések bizonyítékainak biztosításához.

3.5. A bizonyítás kérdései
Kit terhel a bizonyítás abban a kérdésben, hogy egy meghatározott információt közöltek-e az interneten? Kíván-e az internet olyan szabályokat, amelyek különböznek a szóbeli vagy más módokon történő közlésre már létező szabályoktól? Különböző szintű bizonyítékok szükségesek-e különböző közlési módokhoz? Az új médiumokon keresztül közölt információ potenciális manipulálása eltérő kritériumokat tesz-e szükségessé az ilyen közlés elismeréséhez, és léteznek-e ilyen típusú közlésekre vonatkozó szabályok?

Egy meghatározott információnak az interneten megtörtént közlését annak a személynek kell bizonyítania, aki azt állítja.
Az internetes közlésekre vonatkozó bizonyítási szintnek alapvetően nem kell különböznie a papíralapú publikációkra meghatározottaktól. A Magyar Csoportnak nincs tudomása olyan speciális követelményekről, amelyek internetes közlés bizonyítására szolgálnak. Az új médiumokon keresztül közölt információk potenciális manipulálása azonban határozottabb kritériumokat tesz szükségessé az ilyen közlések elismerését illetően.

Összefoglalás

A technika állását képező közlések hátrányosan érinthetik az újdonságot és/vagy a feltalálói tevékenységet. A szabadalom esetében nincs korlátozás a tekintetben, hogy mi képezhet technika állását képező közlést. A használati mintaoltalom esetében azonban szóbeli ismertetés vagy külföldön megvalósított gyakorlatbavétel nem valósít meg technika állását képező közlést.
A technika állását képező közlés olyan információ, amely a szakember számára a szakember köteles tudásán túlmutató tevékenység vagy kísérletezés nélkül is érthető.
A publikus elektronikus információ elegendő közlést valósít meg ahhoz, hogy hátrányosan befolyásolja az újdonságot és a feltalálói tevékenységet. A hálózati és kommunikációs módok különböző típusainál a kérdéses információ "nyilvános elérhetőségének" vagy "nyilvános hozzáférhetőségének" vizsgálata a más típusú közlésekre alkalmazandó vizsgálattal azonos módon végzendő.
Az internetes közlésekre vonatkozó bizonyítási szintnek alapvetően nem kell különböznie a papíralapú publikációkra meghatározottaktól. Az új médiumokon keresztül közölt információk potenciális manipulálása azonban határozottabb kritériumokat tesz szükségessé az ilyen közlések elismerését illetően.

Q168 JELENTÉS

A védjegyek "védjegykénti" használata mint követelmény a védjegybitorlás és a védjegyoltalom fenntartása tekintetében^***

A Q168 témában az Irányelvek kérdései alapján a Magyar Csoport az alábbi jelentést terjeszti elő.

I. Válaszok a kérdésekre

1. A védjegyek "védjegykénti" használatával kapcsolatos követelmények

1.1. A védjegyoltalom megszerzése szempontjából (ameny- nyiben a nemzeti jogszabály szerint használattal lehet ilyen jogot szerezni)

Magyarországon a védjegyoltalom lajstromozással keletkezik. A bejelentést megelőző használat, vagy a megjelölés használatára irányuló szándék nem feltétele a lajstromozásnak.

1.2. A védjegyoltalom fenntartása szempontjából (pl. törlési vagy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásnál)

A védjegyoltalom fenntartásával kapcsolatban a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (a továbbiakban: Vt.) megköveteli a védjegyek tényleges belföldi használatát. Az, hogy a használat megfelel-e a jogszabályban rögzített követelményeknek - tekintettel a használat mértékére, fajtájára és módjára - mindig az adott ügy körülményeinek mérlegelésétől függ. Egy adott védjegy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban az eljáró hatóság használatként értékeli a védjegy elhelyezését az árun vagy annak csomagolásán, a védjeggyel ellátott áru forgalomba hozatalát, eladásra való felkínálását, forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartását, szolgáltatás nyújtását vagy szolgáltatás felajánlását a védjegy alatt és a védjeggyel ellátott áruknak az országba történő behozatalát vagy az országból történő kivitelét. Vita tárgyát képezi, hogy a védjegynek kizárólag üzleti levelezésben vagy reklámozásban történő használatát az 1997. július 1-jén hatályba lépett jelenlegi Vt. alapján a védjegy fenntartásához megfelelő tényleges használatnak kell-e tekinteni.

1.3. A védjegybitorlás megállapítása szempontjából

A Vt. vonatkozó rendelkezései értelmében az 1.2. pont alatt részletezett, a védjegy jogosultjának hozzájárulása nélküli védjegyhasználat, beleértve az üzleti levelezésben és reklámozásban történt használatot is, védjegybitorlást képez.

2. Nevesíti-e a védjegytörvény vagy az esetjog, hogy mi számít a védjegy "védjegykénti" használatának?

A Vt. nem határozza meg, hogy mi számít a védjegy "védjegykénti" használatának. Az 1.2. pont alatt nevesített használati módok felsorolása nem kimerítő jellegű.

3. Van-e különbség a védjegy "védjegykénti" használatának megítélése szempontjából az oltalom megszerzése, fenntartása, illetve a védjegybitorlás tekintetében?

Az oltalom megszerzéséhez nem szükséges a védjegy használata. Más a helyzet a védjegyoltalom fenntartását, illetve a védjegybitorlás kérdésének megítélését illetően. Nevezetesen, az a használat, amely megfelelő a védjegyoltalom fenntartásához, védjegybitorlást képez, ha a használat a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül valósult meg. Azonban nem minden használat számít "tényleges" használatnak. A védjegy egyszeri alkalommal történő használata alkalmas lehet védjegybitorlás elkövetésére, ugyanakkor viszont a fenntartás szempontjából a tényleges használat megvalósulását, illetve annak elmaradását a használat terjedelme, módja és mértéke dönti el. Továbbá, a védjegyoltalommal érintett áruk és/vagy szolgáltatások jellemzői is fontos szempontot jelentenek a használat megfelelőségének megítélése vonatkozásában.

4. Mennyiben minősülnek "védjegykénti" használatnak az alábbi használati formák?

4.1. Az interneten történő használat, metatagkénti használat, rákapcsolódás (linking), keretezés (framing) útján történő használat

4.2. Rajongói vagy szurkolói klubok általi használat

4.3. Paródiákban történő használat

4.4. Összehasonlító reklámban történő használat

Magyarországon egyetlen jogszabály sem ad közvetlen útmutatást a fenti kérdések megítélésével kapcsolatban, ugyanakkor megállapítható, hogy ilyen vonatkozásban különbséget kell tenni az oltalom fenntartására, illetve az oltalom bitorlására irányuló esetek között. Nagy a valószínűsége annak, hogy bizonyos használati formák, amelyek alkalmasak lehetnek védjegybitorlás elkövetéséhez, nem megfelelőek a védjegyoltalom fenntartása tekintetében. Valamennyi, a fentiekben nevesített nem hagyományos védjegyhasználati forma - kereskedelmi cél esetén és a jogosult hozzájárulása nélkül - eredményezhet védjegybitorlást, még akkor is, ha az ilyen használat nem rendszeres. Ugyanakkor egy ilyen használat nem eredményezné a jog fenntartását. Nincs tudomásunk olyan jogesetről, amely ezt a kérdéskört érintené. A 4.1-4.4. pontokban nevesített használati formákkal kapcsolatban keletkezett jogviták jó része még a bírósági szakaszba érkezés előtt befejeződik, és kevés bírósági per jut el az ítéletig. Ugyanakkor nem kétséges, hogy az ilyen jellegű ügyek, jogviták száma növekedni fog, aminek következtében megfelelő választ kell majd adni a védjegyoltalom korlátaival, a védjegy "szabad használatával" ("fair use") kapcsolatos kérdésekre. A nem hagyományos védjegyhasználat a Vt. rendelkezésein kívül más jogszabályi rendelkezésekkel is ütközhet, ennek részletezését az 5. pont tartalmazza.

5. Amennyiben a nemzeti szabályozás a védjegy "védjegykénti" használatát az áru és/vagy a szolgáltatás eredetének vagy azonosításának hagyományos jelzéséhez köti, a nem hagyományos használati formákkal kapcsolatos igények érvényesíthetők-e más, a Vt.-n kívüli jogszabályok (pl. versenytörvény) alapján?

A nem hagyományos védjegyhasználat esetében a következő jogszabályok alkalmazása kerülhet szóba:
- a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,
- a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény, és
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi törvény (Ptk.) általános rendelkezései.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény generál klauzulája tiltja olyan gazdasági tevékenység folytatását, amely sérti vagy veszélyezteti a versenytársak vagy a fogyasztók törvényes érdekeit, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközik. A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény rögzíti, hogy milyen esetekben nem minősül jogsértőnek az összehasonlító reklám. Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történő - a célnak megfelelő módon megvalósuló - használatával szemben, feltéve, hogy a védjegy használata elengedhetetlen az összehasonlításhoz és nem haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket. A Ptk. oltalmazza a természetes és jogi személyek személységi jogait, illetve jó hírnevét. Amennyiben bármelyik nem hagyományos védjegyhasználati forma e jogok megsértését eredményezné, a Ptk. vonatkozó rendelkezései alkalmazásának lehet helye.

6. Amennyiben védjegybitorlást a védjegyek "védjegykénti" használatával lehet elkövetni, a "közismert", "jóhírnevű" védjegyek védelme hogyan valósul meg eltérő árukon történő, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatos használatnál?

Magyarország tagországa a "közismert" és "jóhírnevű" védjegyek különös védelme szempontjából nagy jelentőséggel bíró két nemzetközi egyezménynek, Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, valamint Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény Uruguayi Fordulójában létrejött "Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól" c. egyezménynek (TRIPS). A magyar védjegytörvény különleges védelmet biztosít a jó hírnevű védjegyeknek, ami összhangban áll azokkal a nemzetközi törekvésekkel, amelyek fokozott védelmet kívánnak nyújtani a "híres" védjegyeknek, amelyek hírességük folytán különösen ki vannak téve jogosulatlan használatnak. A Vt. relatív lajstromozási akadályként és törlési okként rögzíti az ilyen védjegyekkel történő ütközést, nevezetesen eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében kizárja a védjegyoltalomból a belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölést, ha annak használata a jó hírnevű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. Az ilyen védjegyeknek a jogosult hozzájárulása nélküli használata eltérő áruk és/vagy szolgáltatások esetén is bitorláshoz vezethet. A Vt. nem tartalmaz meghatározást a "jóhírnevű" és a "közismert", védjegyeket illetően, ennek következtében ezeket a kérdéseket vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy az eljáró bíróságok ítélik meg.

II. A Magyar Csoport véleménye

A fentiekben érintett kérdésekkel kapcsolatos viták minden bizonnyal folytatódni fognak, sőt valószínűleg még nagyobb intenzitással mind eddig, különös tekintettel a védjegyeknek a piacgazdaságban betöltött szerepe és az általános globalizációs tendenciák miatt. Mindazonáltal a Magyar Csoport idő előttinek tekinti sajátos megoldás javasolását a felmerült kérdések megválaszolása szempontjából. Nem vitás, hogy pl. a metatagok használata már- már jelentős marketing eszközként is használatos, mellyel az internetes keresőket szándékuk ellenére is egyes internetes elérhetőségekre kalauzolják. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben valaki más védjegyét meta-tagként használja, vajon milyen mértékben és milyen esetekben jelenthet ez tolerálható használatot. A határvonalat nagy valószínűséggel ott kellene meghúzni, hogy a kereskedelmi céllal történő, nem hagyományos használatot nem szabad megengedni, továbbá eleget kell tenni annak a követelménynek is, hogy a nem hagyományos használat nem sértheti valamely jó hírnevű védjegy megkülönböztető képességét, illetve hírnevét. Hasonló megközelítés látszik elfogadhatónak a paródiákban, illetve az összehasonlító reklámban történő védjegyhasználat esetében is. Úgy tudjuk, hogy ezeket a kérdéseket más-más országok jogalkalmazói eltérően ítélték meg. A Magyar Csoport olyan megközelítést tartana elfogadhatónak, amely nem lenne sem túl tágan értelmezhető, sem túlságosan korlátozó. A Magyar Csoport továbbá üdvözli azokat a nemzetközi szinten tett erőfeszítéseket, amelyek a "közismert" és "jóhírnevű" védjegyek oltalma tekintetében nagyobb jogbiztonságot és átláthatóbb szabályozást lennének hivatottak biztosítani, és reméli, hogy ezek alkalmazható megoldásokhoz fognak vezetni.

Összefoglalás

A magyar védjegytörvény nem tartalmaz speciális szabályozást a védjegy "védjegykénti" használatát illetően az oltalom megszerzése, fenntartása, illetve a védjegyoltalom bitorlása szempontjából.
Az oltalom megszerzéséhez nem szükséges a védjegyhasználat megkezdése, sem az erre irányuló szándék kinyilatkoztatása. A védjegyhasználat megítélésében eltérés van a védjegyoltalom fenntartását, illetve a védjegybitorlás kérdésének megítélését illetően. A védjegy egyszeri alkalommal történő használata alkalmas lehet védjegybitorlás elkövetésére, ugyanakkor viszont a fenntartás szempontjából a tényleges használat megvalósulását, illetve annak elmaradását a használat terjedelme, módja és mértéke dönti el.
Magyarországon nincs hatályban olyan jogszabály, amely közvetlenül szabályozná a nem hagyományos védjegyhasználattal összefüggő kérdéseket. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk, hogy ilyen esetekben az esetleges jogérvényesítésnél a védjegytörvényen kívüli jogszabályok alkalmazása is szóba jöhet.
A Magyar Csoport üdvözli és támogatja azokat a nemzetközi szinten tett erőfeszítéseket, amelyek a "közismert" és "jóhírnevű" védjegyek oltalmával kapcsolatos nagyobb jogbiztonságot és átláthatóbb szabályozás elfogadását célozzák.

Q169 JELENTÉS

A szellemi tulajdon sérelmére elkövetett
bitorlások büntetőjogi szankciói^****

Jelentésünket az Irányelvekben foglalt kérdések sorrendjében az alábbiakban adjuk meg, ahol a kérdések dőlt betűkkel vannak jelölve.

2. A magyar jogrendszer büntetőjogi szankciói a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bitorlási ügyekben

2.1. Felkérjük a nemzeti csoportokat annak bemutatására, hogy hazai törvényhozásuk bevezette-e a védjegy- és szerzői jogi ügyekben a TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt rendelkezéseket.
Gondoskodik-e a hazai törvényhozás büntetőjogi szankciók útján az egyéb szellemi tulajdon, mint pl. a szabadalmak, a használati és formatervezési minták, a tisztességtelen verseny stb. sérelmére elkövetett magatartásokkal szemben?

A TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt követelmények mind a védjegyek, mind a szerzői jog vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: BTK) módosítása útján bűntetti, illetve vétségi tényállást megvalósító cselekményként kodifikálásra kerültek.
A magyar jogrendszer a TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt minimális követelményeken túlmenően büntetőjogi szankciókat vezetett be a szabadalom, a használati mintaoltalom, a formatervezésiminta-oltalom, a topográfiaoltalom, a védjegy és a földrajzi árujelző oltalmának megsértése, valamint a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző cselekmények esetére, és az egyezményben említett területeken is túlment a kalózcselekmények büntetőjogi üldözésén.

2.2. Felkérjük a nemzeti csoportokat az egyes szellemi tulajdonjogok sérelmére elkövetett bitorlásokhoz fűződő büntetőjogi rendelkezések ismertetésére.

Az alábbiakban felsoroljuk a szellemi tulajdon büntetőjogi védelmével összefüggő bűncselekmények törvényi meghatározását és szankcióit.

Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése

329/A §
(1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,¹
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
(4) Aki a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása

329/B §
(1) Aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett
a) készít, előállít,
b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
(4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Jogkezelési adat meghamisítása

329/C §
Aki más szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Iparjogvédelmi jogok megsértése

329/D §
(1) Aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy formatervezésiminta-oltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

Áru hamis megjelölése

296. §
Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fogyasztó megtévesztése

296/A §
(1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.

Üzleti titok megsértése

300. §
(1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Előfeltétele-e a büntetőjogi felelősségnek a szándékosság?

A fenti bűncselekmények elkövetésének előfeltétele a szándékos magatartás, kivéve a szerzői vagy szomszédos jogok megsértésének esetét, amely gondatlan elkövetés esetén is büntetendő, ha vagyoni hátrányt okozott.

Kit terhel a szándékosság fennállásának bizonyítása?

A büntetőeljárásban a bűnösség bizonyítása - és így az elkövetés szándékosságának (mens rea) bizonyítása is - az ügyészt terheli.

Vélelmezi-e a törvény a speciális szándék fennállását, vagy pedig azt pozitívan kell bizonyítani?

A magyar jog szerint a szándékosság nem vélelmezhető, azt bizonyítani kell.

2.3. Az egyes nemzeti csoportok fejtsék ki, hogy áll-e fenn különbség a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett magatartások tekintetében a polgári jogi és a büntetőjogi felelősség szempontjából. Arra is nyilatkozzanak, hogy ugyanarra a bitorló magatartásra párhuzamosan megállapítható-e a polgári jogi és büntetőjogi felelősség. Azonosak-e az elévülésre vonatkozó szabályok a büntetőjog és polgári jog szempontjából?

A polgári jogi és büntetőjogi felelősség alapja és szankciói között az alábbi főbb különbségek vannak.

a) A polgári jogi felelősség jogalapja

A polgári jogi jogkövetkezmények (lásd a b) pontot) alapja a vonatkozó törvényekben meghatározott, jogsértő (iparjogvédelmi ügyekben: bitorló) magatartások megvalósítása. A polgári jogi jogkövetkezmények objektív alapon állnak fenn - szemben a büntetőjogi felelősséggel - tekintet nélkül az elkövetés szándékosságára, gondatlanságára, illetve vétkességére.
A polgári jogi felelősségen alapuló kártérítés vonatkozásában azonban mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.

b) A polgári peres eljárás lehetséges szankciói:

- a jogsértés bírói megállapítása,
- a jogsértés abbahagyására kötelezés és eltiltás a további jogsértéstől,
- nyilvánosság útján történő elégtételadás,
- adatszolgáltatásra kötelezés a jogsértéssel érintett dolgok előállításában, forgalmazásában, ill. teljesítésében résztvevőről és a jogsértés felhasználására kialakított üzleti kapcsolatokról,
- a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése,
- a jogsértést megelőző állapot helyreállítása,
- a jogsértésnél használt eszközanyag, ill. a jogsértéssel előállított dolog lefoglalása, megsemmisítése, ill. jogsértő voltától való megfosztása, valamint
- a polgári jog szabályai szerint kártérítés is követelhető.

c) A büntetőjogi felelősség jogalapja és szankciói

A jogalapok és szankciók tekintetében utalunk az ad 2.2. alatt felsorolt bűncselekményekre. A fenti bűncselekményeket csak szándékosan lehet elkövetni, kivéve a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését, amelynek gondatlan alakzata is van [BTK 329/A § (4) bek.].
A büntetési szankciók: szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, a bűncselekmény elkövetésénél használt eszköz vagy a bűncselekmény útján létrejött dolog elkobzása.

d) Az elévülés

A polgári jogi követelések öt év alatt évülnek el. A polgári jogi elévülés vonatkozásában speciális rendelkezés, hogy a bűncselekménnyel okozott kár esetében a követelés öt éven túl sem évül el, mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével.
A szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével, továbbá az iparjogvédelmi jogok megsértésével elkövetett bűntett esetében - különösön jelentős vagyoni hátrány okozása esetén - a büntetési tétel felső határa nyolc év. A büntetőjogi elévülés ideje tehát, a cselekmény törvényi minősítésétől függően, a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén három és nyolc év között terjed.

2.4. Van-e a jogi személyeknek büntetőjogi felelőssége a magyar jogrendszerben?

A magyar jogrendszer nem teszi lehetővé a jogi személyekkel szembeni büntetőeljárást,² az csak természetes személyekkel szemben folytatható.

2.5. A büntetőbíróság, amely a bitorlási ügy vonatkozásában a büntetőjogi felelősség kérdésében dönt, rendelkezik-e olyan jogkörrel, hogy a szellemi tulajdon érvényességének kérdésében döntsön, vagy ennek értékelése a polgári jogi bíróságra tartozik?
Amennyiben a büntetőbírónak nincs lehetősége, hogy valamely szellemi tulajdon érvényességének kérdésében állást foglaljon, különösképpen, hogy annak megsemmisítése ügyében döntsön, van-e lehetősége a vádlottnak a büntetőeljárás során, hogy kérje a büntetőeljárás felfüggesztését, amíg az érvényesség kérdésében a polgári bíró vagy a szabadalmi hatóság dönt?

A büntetőbíróság, amely a bitorlási magatartás büntetőjogi felelőssége kérdésében dönt, nem jogosult a szellemi tulajdonra vonatkozó oltalom fennállása kérdésében dönteni; ez iparjogvédelmi ügyekben a Magyar Szabadalmi Hivatal, illetve a polgári bíróságok, szerzői jogi ügyben pedig a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik.
A büntetőeljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a büntetőbíróság az eljárást felfüggesztheti, ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől (pl. szellemi tulajdonra vonatkozó jog érvényessége) függ, amelynek eldöntése más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben tehát a vádlott indítványozhatja az eljárás felfüggesztését.
A büntetőbíróság a büntetőeljárást a polgári per jogerős befejezéséig függesztheti fel, és ha ez az eljárás még nincs folyamatban, úgy a vádlottat megfelelő határidő tűzése mellett az eljárás megindítására hívja fel. A büntetőeljárást folytatni kell, ha a vádlott az eljárást a megadott határidőn belül nem indítja meg.

2.6. A csoportok jelöljék meg pontosan a különféle, szellemi tulajdon sérelmére elkövetett büntetőjogi szankciókat.
Jogosultak-e a büntetőbíróságok a jogosult sérelmére bekövetkezett károk vonatkozásában a kártérítés kérdésében dönteni?

A szellemi tulajdon megsértése esetén alkalmazható büntetőjogi szankciók mértékével kapcsolatban az ad 2.2. alatt felsorolt bűncselekmények törvényi tényállásaira hivatkozunk.
A büntetőeljárásban érvényesíthetők a polgári jogi igények is.

2.7. Felkérjük a csoportokat, adjanak tájékoztatást a jogrendszerük megértéséhez szükséges körülményekről, különösképpen abban a tekintetben, hogy kik azok a személyek, akik a büntetőeljárás megindítására jogosultak, és van-e a feleknek lehetőségük az eljárásnak egyezség útján történő rendezésére.
Felkérjük a csoportokat arra is, hogy amennyiben erre lehetőségük van, mutassanak be statisztikai adatokat a büntetőeljárásokra vonatkozóan (az eljárás időtartama, költsége, a vitás ügyek száma stb.).

A szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértésére vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket az 1978. évi IV. tv-ben foglalt Büntető Törvénykönyv többszöri módosítása során a 2000. március 1-jén hatályba lépett 1999. évi CXX. tv. vezette be jogrendszerünkbe.
Így tehát e törvényi rendelkezésekkel kapcsolatban értékelhető tapasztalatokkal és közzétett statisztikai adatokkal még nem rendelkezünk.
A magyar jogrendszerben a büntetőeljárás előfeltétele, hogy a nyomozó hatóság a nyomozást megindítsa. A nyomozás befejezése után az ügyész dönt a vádemelés kérdésében és képviseli a vádat a bíróság előtt. Az ügyész feladata a vádbeli cselekmények bizonyítása.
A fentiek következtében nincs lehetőség arra, hogy a felek a büntetőeljárás keretében egyezséget kössenek.

2.8. A műszaki szakértő szerepe a büntetőeljárásban

A csoportok nyilatkozzanak, hogy értékelhető-e a műszaki szakértő véleménye a jog érvényessége vonatkozásában, amennyiben az nem nyilvánvaló, és figyelembe kell-e venni e körülményt a büntetőeljárásban a szándékosság értékelésénél.

A büntetőeljárás során mind a nyomozóhatóság, mind a bíróság elrendelheti a műszaki szakértői bizonyítást.
Műszaki szakértő kirendelése szükségessé válhat például annak felderítése érdekében, hogy a terhelt által előállított termék vagy megvalósított eljárás az oltalommal védett szabadalmi megoldás igénypontjainak megvalósítását jelenti-e.
A műszaki szakértő igénybevétele hozzájárulást adhat az elkövetési magatartás szándékos jellegének megállapításához.
Annak a megítélése, hogy a vád alapjául szolgáló iparjogvédelmi oltalom érvényes-e vagy nem, nem tartozik a büntetőbíróság hatáskörébe, és így e kérdésben a büntetőeljárás során szakértői közreműködés nem válhat szükségessé.

2.9. Felkérjük a csoportokat, fejtsék ki álláspontjukat, hogy fűződik-e érdek a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények büntetőjogi szankcionálására.

A szellemi tulajdon létrehozása jelentős szellemi alkotói tevékenység és anyagi erőforrások felhasználásának eredménye. A polgári jogi szankciók a polgári peres eljárások elhúzódása miatt nem mindig nyújtanak hatékony védelmet, különösen vonatkozik ez a széles körre kiterjedő, célzatos jogsértések esetére. A polgári peres eljárás elhúzódása lehetőséget ad az elkövetőnek, hogy a sértett kártérítésének alapjául szolgáló fedezetet elvonja. Erre is figyelemmel a bitorlást fenyegető büntetőeljárás és büntetőjogi szankciók a generális prevenció érdekében állnak, és így a cselekmény elkövetésére visszatartó hatással bírnak.

3. Javaslatok a jövőre vonatkozóan

Felkérjük a csoportokat, hogy a saját országuk jelenlegi jogrendszerének értékelése alapján fejtsék ki javaslatukat, hogy a jövő vonatkozásában milyen megoldást találnak célszerűnek a nemzetközi harmonizáció érdekében.

A TRIPS-egyezmény 61. cikkében meghatározott követelmények alapul szolgálhatnak a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett büntetőjogi rendelkezések nemzetközi harmonizálására. Ennek megfelelően büntetőjogi védelmet nyújtanának az országok a szándékos védjegyhamisítás, a kereskedelmi nagyságrendű, üzletszerű szerzői jogi kalózkodás, valamint a szellemi tulajdon egyéb eseteinek szándékos és kereskedelmi méretekben (üzletszerűen) elkövetett megsértésének esetére.
A vonatkozó nemzetközi egyezmények lényegileg harmonizált módon határozzák meg a szellemi tulajdon egyes fajtái vonatkozásában, hogy mely magatartások valósítanak meg szabadalombitorlást, védjegybitorlást, szerzői jogok megsértését stb.
A büntetőjogi felelősség szükségszerűen csak a polgári jogi felelősség körének meghatározásával összhangban, a polgári jogi felelősség körén belül, annál azonban szűkebb körben állapítható meg. A büntetőjogi felelősség bekövetkeztéhez szükséges a bűncselekmény alanyi oldalához tartozó bűnösség. A polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezmények nem mosódhatnak össze.
A polgári jogi felelősség a bitorlás, a jogsértés elkövetésével bekövetkezik, tekintet nélkül az elkövetéssel okozott sérelem mértékére, vagy az elkövetés szándékos jellegére.
A büntetőjogi rendelkezések nemzetközi harmonizációja keretében e körön belül a társadalomra különös veszélyt jelentő, kereskedelmi nagyságrendű, célzatos és prima facie nyilvánvaló elkövetések vonatkozásában indokolt a harmonizált büntetőjogi szankciók kötelező megalkotása.
E büntetőjogi harmonizáció során azonban különösen gondot kell fordítani arra is, hogy a büntetőjogi felelősség előkérdését, a megsértett jog fennállásának vagy terjedelmének kérdését - ha a terhelt ezt vitatja - az arra illetékes szabadalmi hatóságok, illetve bíróságok bírálják el, és ne a büntetőügy keretében történjék ennek eldöntése.

Csupán néhány példát említve:
- a szerzői vagy szomszédos jogok megsértése esetében előfordulhat, hogy a jogsértés a jogosult által megkötött felhasználási szerződés megszegéséből eredő, polgári jogi jogvitaként minősül;
- védjegybitorlás esetében vitatható lehet a védjegy oltalmának fennállása, pl. használat hiánya vagy megkülönböztető jelleg elvesztése miatt;
- szabadalmi oltalom esetében a vádlott vitathatja a szabadalmi oltalom érvényességét vagy a szabadalmi igénypontok terjedelmét, vagy előhasználati jogra is hivatkozhat.
Így lehetőséget kell adni a vádlott részére, hogy a megalapozott védekezés keretében a védjegy törlése iránt vagy a védjegyhasználat elmaradása miatt, illetve a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása iránt az eljárást megindíthassa, illetve előhasználati jogát érvényesíthesse.
A jogharmonizációnak/jogegységesítésnek gondoskodnia kell arról, hogy a büntetőeljárást ezekben az esetekben - amíg a hatáskörrel rendelkező hatóságok az előkérdések vonatkozásában nem rendelkeznek - a büntetőbíróságok felfüggesszék. Az iparjogvédelmi jogosultságok sajátos jellegére tekintettel, amennyiben a felelősségre vont személy az iparjogvédelmi jog megsértését vitatja, nem mellőzhető annak lehetővé tétele, hogy az iparjogvédelmi oltalom fennállásának és terjedelmének kérdését a hatáskörrel rendelkező hatóságok, illetve bíróságok bírálják el.
Továbbá, indokolt lenne a jogegységesítés körében ezen cselekmények vonatkozásában a jogi személyek büntetőjogi felelősségének törvénybe iktatása. A jelentős bitorlási cselekményeket általában jogi személyek követik el és élvezik annak előnyeit. Így indokolt, hogy a szankciók a jogi személyt sújtsák és a jogi személyre jelentsenek az okozott kár értékét is meghaladó, jelentős visszatartó erőt. Indokolja ezt a szempontot az is, hogy a gazdasági társaságokon belüli döntési mechanizmusok bonyolultsága, a tisztségviselők, illetve munkavállalók cserélődése nehezíti a cselekmény szándékos elkövetéséért felelős személy meghatározását.

3.1. A csoportok fejtsék ki, hogy álláspontjuk szerint célszerű-e valamennyi szellemi tulajdon védelmére büntetőjogi szankciókat alkalmazni: ki kell-e terjeszteni a büntetőjogi szankciókat a szellemi tulajdon valamennyi fajtájára, beleértve a szabadalmakat is?

Indokolt, hogy a büntetőjogi szankciók a szellemi tulajdon valamennyi fajtájának bitorlására bevezetésre kerüljenek, de mérlegelni kell, hogy a cselekmény jellegére és elkövetési körülményeire figyelemmel eléri-e azt a szintet, hogy büntetőjogi szankció alkalmazása szükséges. Különös jelentőséggel bír ez a szabadalmak és használati minták esetén, ahol a műszaki megoldások összekapcsolódása, sokrétűsége nehezíti a jogsértés megállapítását.

3.2. A csoportok fejtsék ki észrevételeiket, hogy a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bitorlások büntetőjogi szankcionálásához feltétlenül szükséges előfeltétel-e a szándékosság?
Szükséges-e, hogy a jogsértés előre megfontolt legyen?
Következhet-e a szándékosság a bitorlás természetéből önmagában, vagy ezt a sértettnek bizonyítania kell?

A büntetőjogi felelősség alapja csak a célzatos magatartás legyen, kivéve a szerzői jogi kalózkodás és a hamisított áru terjesztésében való részvétel eseteit.
A polgári peres eljárásban a bitorlásért való felelősség objektív alapú és így a bitorló a bitorlásért polgári jogilag felel. A szándék nem következik önmagából a cselekmény elkövetéséből, és így a szándék fennállását a büntetőeljárás során az ügyésznek, amennyiben az eljárás az adott jogrendszer szerint magánvád alapján indul, a magánvádlónak kell bizonyítania.

3.3. A büntetőbírónak legyen-e lehetősége, hogy döntsön a szellemi tulajdon érvényességéről a büntetőeljárás keretében, vagy ennek az értékelését a polgári bíróságra vagy a szabadalmi hatóságra kell hagynia, és ennek megfelelően el kell halasztania a döntést a büntetőügyben, megvárva, hogy az illetékes hatóság döntsön a büntetőhatóság által felhívott jog érvényességének kérdésében?

A büntetőbíróság, amennyiben az eljárás során az oltalom érvényességének kérdése felmerül, nem dönthet, hanem ebben az esetben a hatáskörrel bíró szabadalmi hatóságnak vagy a polgári bíróságnak kell döntenie.
Az iparjogvédelmi jogosultságok sajátos jellegére tekintettel ismét hangsúlyozzuk az ad 3. alatt már kifejtett álláspontunkat. Ennek értelmében, ha a felelősségre vont személy védekezik, nem mellőzhető annak lehetővé tétele, hogy a jogsértés fennállásának kérdését az arra hivatott hatóságok, bíróságok bírálják el.

3.4. A csoportok nyilatkozzanak, hogy a büntetőeljárás ura a sértett legyen-e, azaz tőle függjön-e, hogy megindítják az eljárást vagy azt egyezség útján befejezhessék.
A bitorlás sértettje jogosult-e a polgári per keretében a büntetőeljárás okiratait és a bizonyítási eljárás eredményét felhasználni?

A jelenleg hatályos magyar jogrendszer szerint e cselekmények közvád alapján üldözendő bűncselekmények.
A nemzetközi egységesítés vonatkozásában azonban álláspontunk szerint az egyes országok hivatottak eldönteni, hogy a sértett elhatározásától tegyék függővé annak eldöntését, hogy a polgári peres eljáráson túlmenően büntetőeljárás megindítását is szükségesnek tartja-e. Ez esetben indokolt-e cselekményeket magánvád alapján üldözendő bűncselekményekké minősíteni, így a büntetőeljárás csak a sértett akaratától függően indulna meg, és így lehetővé válnék, hogy a sértett az eljárás során a magánvádat elejtse, és az elkövetővel a vitát egyezségi úton rendezze.
Ugyanakkor azonban figyelembe kell venni, hogy egyes esetekben a társadalmi közérdek a lakosság szélesebb körét érintő hamisítások, kalóz magatartások, bitorlások esetében megkívánja a cselekmény hivatalból történő üldözését.

4. Általános megfontolások

Kérjük a csoportokat, hogy nyilatkozzanak a kérdéskör egyéb vonatkozásaiban is, amelyekre vonatkozóan nem történt kérdésfelvetés. Figyelembe kell venni a kérdés úttörő jellegét, és hogy az AIPPI az egyes nemzeti és regionális csoportok tapasztalataiból következtetésekhez kíván jutni abban az esetben is, ha egyes esetek kivételesnek látszanak, azonban mégis alkalmasak lehetnek, hogy azokból a nemzetközi szint tekintetében következtetéseket lehessen levonni.

Az iparjogvédelemmel kapcsolatban sokszor hangsúlyozzák, hogy az éppen olyan tulajdonjog, mint amely a testi dolgokon (res) áll fenn. Ez sok tekintetben igaz, nevezetesen a jog abszolút szerkezete és kizárólagossága mind az ipari tulajdonnak, mind a tulajdonjognak sajátja.
Vannak azonban - az időbeli korláton kívül - olyan lényeges különbségek is, melyeket véleményünk szerint figyelembe kell venni az iparjogvédelmi jogsértések szankciórendszerének kiegyensúlyozott és méltányos megválasztásánál.

4.1. A vagyon elleni bűncselekményeknél (lopás, rablás stb.) nem szokott vitás lenni, hogy a tolvaj vagy rabló a másét vitte-e el avagy olyan dolgot, amely bárki által szabadon elvihető vagy használható. Azt mindenki jól tudja, hogy mi az övé, és manapság alig van olyan testi dolog (pl. virág a mezőn), melyet bárki szabadon elvihet.
A műszaki alkotások világában a helyzet éppenséggel fordított. Az eddig feltalált emberi alkotások legnagyobb része már közkinccsé vált. A technika állásának "óceánjából" emelkednek ki az iparjogvédelmi jogok által időlegesen védett "szigetek".

4.2. Valamely iparjogvédelmi jog állított megsértésénél - a tulajdonjog megsértésével szemben - gyakran vitatható, hogy történt-e egyáltalán jogsértés. A szabadalombitorlási perekben az alperes nem csak azzal védekezhet, hogy cselekménye nem esik az oltalmi körbe, hanem azzal is, hogy a szabadalmast pl. újdonság vagy feltalálói tevékenység hiánya miatt nem illeti meg a szabadalom, vagy nem olyan oltalmi körrel illeti meg, mint ahogy azt engedélyezték. Az iparilag fejlett országokban az érdemi vizsgálat után megadott és utóbb megtámadott szabadalmak jelentős hányada érvénytelennek bizonyul. Ez a hányad még nagyobb az érdemi vizsgálat nélkül megadott iparjogvédelmi jogoknál. Számos országban ilyen a használati mintaoltalom és a formatervezésiminta-oltalom.

4.3. Hasonló a helyzet a védjegyeknél, a lajstromozás nélkül használt megjelöléseknél, a jellegzetes árukülsőknél és a kereskedelmi neveknél. Egy védjegybitorlási perben az alperes nem csak azzal védekezhet, hogy az általa használt védjegy kellően eltér a felperesi védjegytől, vagy az áruk különböznek a védjegy áruitól, hanem megtámadhatja a felperesi védjegyet törlési eljárásban, vagy kérheti a felperesi védjegyoltalom használat hiánya vagy árunévvé válás miatti megszűnésének megállapítását, avagy hivatkozhat arra, hogy felperes belenyugvás miatt nem érvényesítheti védjegyoltalmát.

4.4. Súlyos garanciális okai vannak annak, hogy az iparjogvédelmi jogok fennállásával és megsértésével kapcsolatos hatósági és bírósági eljárások kontradiktóriusak. Kizárólag kontradiktórius módon, mindkét fél érveinek megvizsgálásával hozható olyan megalapozott határozat, amellyel a jogosult az őt valóban megillető jogvédelmet kapja, és nem üt el mást a közkinccsé vált ismeretek és/ vagy saját fejlesztése szabad felhasználásától, illetve nem akadályozza más versenytevékenységét tisztességtelenül iparjogvédelmi monopóliumának jogtalan kiterjesztésével. A kontradiktórius polgári eljárás egyben tág teret ad a feleknek egyezség kötésére, ami valószínűleg mind a felek, mind a köz részére előnnyel jár.

4.5. Egy szabadalombitorlási jogvita természetét tekintve sokkal inkább hasonlít egy tulajdon vagy birtok kérdésében folyó polgári jogi vitára, mint egy tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatti büntetőeljárásra. Egy tulajdoni perben a vesztes félnek át kell adnia a dolgot a pernyertesnek, vagy kártérítést kell fizetnie, de őt nem tekintik bűnözőnek. Ezzel ellentétben a szabadalombitorlás büntetőjogi szankcionálása esetén a vesztes alperes cselekménye bűncselekménynek minősül, és őt bűnözőnek tekintik.

4.6. A szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a jogtulajdonos vagyoni hátránya nem szükségképpen korrelál a jogsértő cselekménnyel vagy annak szándékos jellegével. Például, ha a peres felek között a jogvita tárgya valamely vegyi anyag szabadalmi igénypontba ütközése vagy nem ütközése, az adódó vagyoni hátrány ugyanannál a cselekménynél igen széles határok között változhat attól függően, hogy a vegyi anyag egy széles körben használható gyógyszer hatóanyaga vagy a piac által csak kis meny- nyiségben igényelt alapanyag.

4.7. A büntetőjog alapelve, hogy a büntetőrendelkezésnek meghatározottnak kell lennie (lex certa), az analóg tényállásokra nem terjeszthető ki (lex stricta) és a büntetendő cselekményeknek és büntetéseiknek mindenki számára előre láthatónak kell lenniük. A szellemi tulajdon területén a jogsértésnél a tényállások "keretdiszpozíciós" jellege folytán a fenti kritériumok igen gyakran nem teljesülnek. Pl. szabadalombitorlás történhet valamely igényponti jellemző ekvivalens jellemzővel való megvalósítása avagy közvetett bitorlás esetén. Egymástól eltérő áruk védjegyjogilag hasonlónak minősülhetnek, avagy egy jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölés használata teljesen eltérő árukra is védjegybitorlást valósíthat meg. Nem véletlen, hogy a TRIPS-egyezmény 61. cikkének előírása szerint a tagállamok csak két, általában egyértelmű (vagy kevésbé vitatható) esetben, a szándékos védjegyhamisításnál (trademark counterfeiting) és a kereskedelmi méretű szerzői jogi kalózkodásnál (copyright piracy) kötelesek büntetőjogi szankciót biztosítani.

4.8. A fentiek miatt a Magyar Csoport úgy véli, hogy - különösen szabadalmak, használati minták és formatervezési minták bitorlásánál - a büntető rendelkezések és szankciók megválasztásánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Drákói büntetési tételek méltánytalan büntetéseket eredményezhetnek, és a műszaki fejlődés, a tisztességes verseny gátjai lehetnek.

Összefoglalás

A TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt követelmények - az ott meghatározott minimális mértéken túlmenően - a magyar jogrendszerben a Büntető Törvénykönyv módosítása útján kodifikálásra kerültek. A polgári jogi és a büntetőjogi felelősséget egymástól élesen el kell választani.
A polgári jogi felelősség alapja a vonatkozó törvényekben meghatározott jogsértő magatartások megvalósítása. A polgári jogi jogkövetkezmények objektív alapon állnak fenn - szemben a büntetőjogi felelősséggel - tekintet nélkül az elkövetés szándékosságára, gondatlanságára vagy vétkességére.
A büntetőeljárás előfeltétele, hogy az ügyész vádat emeljen, a vádlott bűnösségének (mens rea) bizonyítása az ügyészt terheli.
A polgári jogi és büntetőjogi szankciók egymástól eltérőek, egymástól függetlenek és különböző elévülési idő alá esnek.
A magyar jogrendszer nem teszi lehetővé jogi személyekkel szemben a büntetőeljárást.
A Magyar Csoport álláspontja szerint a TRIPS-egyezmény 61. cikkében meghatározott követelmények alapul szolgálhatnak a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett büntetőjogi rendelkezések nemzetközi harmonizálására.
A büntetőjogi felelősség szükségszerűen csak a polgári jogi felelősség körének meghatározásával összhangban, a polgári jogi felelősség körén belül, annál azonban szűkebb körben állapítható meg.
A büntetőjogi harmonizáció során - messzemenően figyelemmel a szerzői jog és az iparjogvédelmi jogok sajátosságaira - különösen gondot kell fordítani arra is, hogy a büntetőjogi felelősség előkérdését, a megsértett jog fennállását vagy annak terjedelmének kérdését - ha a terhelt ezt vitatja - az arra illetékes hatóságok, illetve bíróságok bírálják el, és ne a büntetőügy keretében történjék annak elbírálása. Indokolt lenne a jogegységesítés körében e cselekmények vonatkozásában a jogi személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása.
A harmonizáció keretében az egyes országok hivatottak eldönteni, hogy a sértett elhatározásától teszik-e függővé annak eldöntését, hogy a polgári peres eljáráson túlmenően szükséges-e a büntetőeljárás megindítása és nem indokolt-e a cselekményeket magánvád alapján üldözendő bűncselekményekké minősíteni. A cselekmények hivatalból történő üldözésére vonatkozó, egységes követelményt azokra az esetekre lenne indokolt korlátozni, ha a társadalmi közérdek a lakosság szélesebb körét érintő hamísítások és kalóz magatartások esetében ezt megkívánja.

Lábjegyzetek:

* Az AIPPI Magyar Csoportja által a Lisszabonban tartandó VB-ülésre elkészített jelentések.
** Az AIPPI Magyar Csoportja nevében készítették: Kereszty Marcell (a Munkabizottság vezetője), dr. Mándi Attila, Molnár Imre, Németh Lajos, dr. Palágyi Tivadar, dr. Polgár István és dr. Somfai Éva.
*** Az AIPPI Magyar Csoportja nevében készítették: dr. Takács Zoltán (a Munkabizottság vezetője), dr. Gödölle Tamás, dr. Náthon Natalie, dr. Szentpéteri Ádám, dr. Szigeti Éva és dr. Tamás Dóra.
**** Az AIPPI Magyar Csoportja nevében készítették: dr. Bacher Vilmos (a Munkabizottság vezetője), dr. Bacher Gusztáv, dr. Bokor Tamás, dr. Faludi Gábor, dr. Gödölle István, Kerény Judit, dr. Palágyi Tivadar és dr. Sóvári Miklós.
1 A BTK 138/A §-ának alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összegea) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.
2 A jelentés megküldését követően az Országgyűlés által 2001. december 11-én elfogadott 2001. évi CIV. tv. értelmében büntetőjogi intézkedések a jogi személyekkel szemben is alkalmazhatók. A törvény azonban csak Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően lép hatályba.