Icsid kongresszusról, Szingapúr

Icsid kongresszusról, Szingapúr

2009. november 22–27.

Előadások

Az első reggel, a köszöntőket követően, Bruce Nussbaum, neves amerikai design-szakújságíró Szingapúr pénzügyminiszterével beszélgetett. Tharman Shanmugaratnam miniszter felidézte a városállam múltját és felvázolt egy jövőképet is. Az önálló köztársaság kikiáltását (1965) követő gyors gazdasági felemelkedés kulcsa, hogy Szingapúr képes volt hátrányait előnnyé változtatni. Folyamatosan törekszenek arra, hogy magas színvonalú oktatással megőrizzék és gyarapítsák az összegyűlt ismereteket, képességeket. Szingapúrt gyakran éri az a vád, hogy túl erős az állami irányítás. A példájuk azonban azt bizonyítja, hogy az erős központi irányítás, ha előrelátó, ha nyitott a nagyvilágra és ha biztosítja a keretét az alulról jövő kezdeményezések és tehetségek felszínre kerülésének, gyors sikereket érhet el. Szingapúr a világ egyik legbiztonságosabb városa, ahol számos különböző kulturális hátterű népcsoport él békésen egymás mellett, és amit a globális pénzügyi válság gazdaságilag alig érintett.
A miniszter egy példát is említett a központi irányítás jótékony hatására. Szingapúr lakossága közel 5 millió, s 80%-uk, 3,7 millió állampolgár állami tulajdonú lakásokban lakik. A törvények megkövetelik, hogy a lakásokat a hatóságok a kulturális népcsoportokat vegyítve adják ki. Ebből következően a helyi intézmények, óvodák, iskolák mind etnikailag sokszínűek, ami megalapozza a kultúrák, vallások békés egymás mellett élését.
Szintén érdekes példa, hogy az állam folyamatosan monitorozza a középiskolások teljesítményét. A kiemelkedő diákoknak ösztöndíjat ajánlanak a világ legjobb egyetemeire, azzal a feltétellel, hogy végzés után hazajönnek és legalább 5 évet eltöltenek köztisztviselőként.
Az elkövetkező 20 év során eddig példátlan urbanizáció várható Ázsiában. Szingapúr, mint a világ egyik legzsúfoltabb városa, már most élen jár a városi infrastrukturális (közlekedés, ivóvízellátás, hulladékkezelés stb.) megoldások terén, és az ezekre épülő üzleti modelleket a jövőben értékesíteni is tudja a régióban.
www.gov.sg

Chris Bangle – Personal Emotional Mobility 2050
Chris Bangle nemrég nyitotta meg saját stúdióját – korábban a BMW vezető formatervezőjeként dolgozott. A GINA nevű BMW tanulmányautó megtervezése óta foglalkoztatja a flexibilis, személyes járművek problematikája. A hajlékony karosszériájú Gina váza motorikusan formát vált és ezen feszül az ezüstös „bőr". Az ajtók, a hátsó légterelők, de még a motorháztető is szinte élőlényként mozog.
A stúdió arra keresett választ, hogy 2050-ben mi lesz az autók jövője. Az autó mindig is többet jelentett, mint egyszerű közlekedési eszköz. Különösen Amerikában az autó a szabadság és a felnőtté válás szimbóluma, státuszszimbólum és a tulajdonos „avatarja”. A jövőben elképzelhető, hogy csak a „személyes” rész és a pusztán technikai rész elválik egymástól. Így a mechanikus rész már nem bírna extra jelentéssel és akár meg is lehet majd osztani másokkal. A „személyes” rész pedig ehhez kapcsolható lesz, flexibilis, változó. A technika fejlődése megteremti majd ennek a gyakorlati lehetőségét.

Richard Hassell – Singapore 2050
www.wohadesigns.com
Richard Hassell a helyi építésziroda, a WOHA vezető tervezője és az építészet mellett várostervezéssel is foglalkozik. Szingapúrban 2050-ig a legveszélyesebb helyi tényező a tenger szintjének várható emelkedése. A stúdió arra vállalkozott, hogy megoldást keres a problémára és közben megteremti annak lehetőségét, hogy a város ökológiai lábnyoma is csökkenjen.
A sziget köré olyan védőfalrendszert képzeltek el, ami tárolja az esővizet és zöldövezetté alakítható. A tiszta energiát szélkerekek, napkollektorok és a tengeri áramlatokat kihasználó turbinák biztosítják. Repülőgépek helyett Zeppelinek szállítják az utasokat. A tervezők az indonéz rizsteraszokat tekintették példának, ahol a terep, a növények mind az emberi kéz nyomát viselik, mégis gyönyörű természeti tájként tekintünk rájuk.
Az előadáshoz készített film a védőfalrendszer befejezéséről készült tévéhíradó részletét mutatta be, 2050-ből.

Chris Luebkeman – Life@1Planet 2050
www.thedesign2050challenge.com
Chris Luebkeman az Arup cég “Globális előrejelzés és innováció” munkacsoportjának vezetője. A workshop felállított egy koordinátarendszert, ahol a vízszintes tengely a Föld “egészségét”, a függőleges tengely pedig az emberiség jólétét jelölte. A rendszer bal felső térsége az ún. “önző burok”, ahol például a határtalan, felelőtlen fogyasztás eredményeként rengeteg hulladék termelődik és a járművek szennyezőanyag kibocsátása okoz problémákat. A bal alsó mező az “olcsó élet” tere, a kizsigerelt föld, fegyverek, betegségek helyszíne. A jobb alsó rész neve “bűn a széndioxid”, ahol az emberi tevékenységet erősen korlátozó, drasztikus szabályozással sikerül fenntartani a föld ökológiai egyensúlyát. A jobb felső sarok a cél, ide kell eljutnunk – ahol az emberiség és a Föld ökoszisztémája egyensúlyba kerül.
A workshop összegyűjtötte és dokumentálta azokat a technológiai, politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti befolyásoló tényezőket, melyek a következő négy évtized változásait meghatározzák majd (drivers of change).
A workshop létrehozott egy honlapot, ahol minden érdeklődő választhat egy karaktert és végigviheti azt a következő negyven éven keresztül, 2050-ig.

Stefano Marzano – Healthcare 2050
www.design.philips.com
Stefano Marzano a Philips Design vezető tervezője. A workshop statisztikai előrejelzésekből indult ki és néhány lehetséges életút történetét írta meg. Az előrejelzések szerint 2050-ben a föld lakossága 9 billióra duzzad. Közülük 2 billió idős ember szorul majd gondozásra. A népesség 60%-a túlsúlyos lesz. 2050-ben Amerika lakossága átlagjövedelmének 40%-át költi az egészségére.
2050-ben nem a gyógyításon, hanem a megelőzésen lesz a hangsúly. Az egyénre szóló genetikai profil és a kulturális háttér alapján személyes programot lehet összeállítani a betegségek megelőzésére. A technológia adott lesz, így genetikai módosításokra is lehetőség nyílik, valamint megjósolható lesz a várható élettartam – de mindkét esetben komoly etikai problémákkal kell majd megbirkóznia a társadalomnak.

Feng Zhu – Entertainment 2050
www.fengzhudesign.com és www.fzdschool.com
Feng Zhu neves hollywoodi látvány- és játéktervező. Eredeti végzettsége szerint építész és formatervező. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint George Lucas, Steven Spielberg, James Cameron. Egyik utolsó munkája a Transformers című film látványterve volt.
Feng Zhu szerint a jövő nem különbözik radikálisan a jelentől. A design hajtómotorja a profitszerzés, és nem hiszi, hogy a “mentsük meg a világot” üzenet egymagában működne. Alapvető emberi tulajdonságunk, hogy szeretünk státuszszimbólumokat birtokolni, és ez nem változik meg négy évtized alatt. Bármit hoz is a jövő, a szórakoztatóipar annak fontos része lesz. A felhasználók mindig értékelni fogják az egyszerűen használható, de “szexi” megoldásokat, tárgyakat.
A workshop bemutatott egy napot egy tizenéves életéből 2050-ben. A mához képest a legnagyobb változás, hogy a hardware láthatatlan lesz és csak a titkos, személyes adatainkat tároljuk majd kártyákon. A papír is eltűnik, helyét átveszi a digitális papír. Az eszközök teljes mértékben össze lesznek kötve és a fiatalok valós időben, állandóan kapcsolatban lesznek egymással.

Bill Mitchell – Reinventing the Automobile 2050
http://cities.media.mit.edu és www.zipcar.com
Bil Mitchell az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Lab professzora, a “Smart Cities” csoport vezetője. Előadásában összehasonlította az internet fejlődését az alternatív energiahordozók elterjedésével. Az ős-internet, az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), az első szélesebb körben kiépített IP-alapú hálózat körülbelül negyven éves. A technológiai háttér adott volt és a hálózat decentralizáltsága, a nyitott szabványok és a TCP/IP protokoll használata segítette az új rendszer gyors elterjedését. Hasonlóképpen: az elektromos autó technológiai háttere már adott, de az infrastruktúra még hiányzik az elterjedéséhez.
Munkacsoportjuk kifejlesztett egy könnyű, elektromos városi autót, amelyet a parkolóhelybe épített töltőállomás várakozás közben feltölt. Ezzel elérték, hogy kis teljesítményű és kis méretű elemeket használhatnak, ami csökkenti mind az autó súlyát, mind az árát. Az autó álló helyzetben összecsukható, így igen kis helyen tud parkolni.
Ha kiépülne a szükséges városi infrastruktúra, annak több pozitív hatása is lenne.
- A parkolókat zöldfelületté lehetne alakítani.
- Az autók képesek lennének tárolni az alternatív energiaforrások (szél, nap) által termelt energiát és azt szükség esetén visszatáplálni a rendszerbe.
- Az autókba épített GPS egy központi rendszernek jelenti a forgalmi helyzetet és a forgalomtól függően lehetne egyes utcák, zónák, hidak, parkolók használatát fizetőssé tenni. Mivel erről a vezető állandó adatokat látna, így megoldható lenne a forgalom egyenletesebbé tétele. (Van, aki inkább kerül egy kicsit, vagy később indul el, ha akkor olcsóbb a közlekedés.)
- A már létező kerékpármegosztó rendszerekhez hasonlóan üzembe lehetne helyezni egy flottát, amit szükség szerint használhatnak a városlakók. A parkoló autók egyenletes megosztásáról egy dinamikusan változó díjrendszer gondoskodna.
Ajánlott olvasmány: Reinventing the Automobile: Personal Urban Mobility for the 21st Century (MIT Press book by Prof. William J. Mitchell, Christopher Borroni-Bird and Lawrence Burns.)

Stefan Behling – Sustainable Cities 2050
www.fosterandpartners.com és www.masdar.ae
Stefan Behling a Foster and Partners cég vezető tervezője, valamint a stuttgarti egyetem professzora. Előadásában arról beszélt, hogy a fenntartható építészet első fázisa az anyagokról és berendezésekről szólt (hogyan működjön a napkollektor, hogyan lehetne olcsóbb), a második fázis az épületekre koncentrált (hogyan lehet szervesen beilleszteni az új technológiát az építészetbe), a harmadik fázis azonban már városi léptékű (épületek kölcsönhatása, rendszerek felépítése).
A neves építésziroda munkájában mérföldkőnek számít a kilencvenes években épült frankfurti Commerzbank, ahol az épület tömegének és alaprajzának optimalizálásával 85%-kal csökkentették a légkondicionált napok számát.
Jelenleg az iroda a fenntartható város modelljének megteremtésén dolgozik. Abu-Dhabi mellett Masdarban, egy 1,5 x 1,5 km-es területen megkezdték egy széndioxid-semleges, teljesen hulladékmentes (carbon neutral and zero waste) közösség felépítését, amely otthont ad majd a nemzetközi megújuló energiaforrások ügynökségének (International Renewable Energy Agency – IRENA) és a masdari tudományegyetemnek.
Az egyetem (Masdar Institute of Science and Technology – MIST) az MIT mintájára és segítségével jön létre. Mester és doktori fokozatot kínál majd a fenntartható energiaforrások és technológiák témakörében.
Masdar a tradicionális arab városépítészetet ötvözi a legmodernebb technológiákkal. 50 ezer lakosra és 40 ezer bejáróra tervezik. Masdart a külvilággal elektromos vonat köti össze. A városon belül pedig a gyalogosforgalomtól szintben elkülönített pályán futó, automatikus vezérlésű, elektronikus autókkal lehet közlekedni. Az elektromos autó prototípusa elkészült, jelenleg keresik a gyártót hozzá.
Abu Dhabi éghajlata biztosítja a város energiaszükségletét. Azonban a szokásos napkollektor-panelek felmelegedése elviselhetetlenné növelné az utcák hőmérsékletét. Így inkább vákuumcsöves napkollektort használnak.
A legnagyobb gondot a város hűtése okozza. Az épületek és az utcák tervezésénél így olyan megoldásokat kerestek, amelyek biztosítják az árnyékolást és a legteljesebb mértékben elősegítik a széláramlást. A város egy része már épül, a projekt befejezése 2013-ra várható.

Emily Pilloton
www.projecthdesign.org
A fiatal formatervezőt belsőépítészként alkalmazta egy tervezőiroda. Három hete dolgozott a cégnél, amikor egy többórás megbeszélésen csak arról próbáltak dönteni, milyen kilincset rendeljenek a legújabb üzlet szekrényeihez. Ez volt az a pont, ahol rádöbbent, hogy tévúton jár. Felmondott és elindította a “Project H” (H=Humanity) stúdiót.

Hat alapszabályt állított fel maga és munkatársai elé:
- nem terveznek anélkül, hogy ne próbálnák megvalósítani a tervet
- nem valakinek, hanem valakivel terveznek
- mindig lokális problémákat keresnek
- rendszert, eredményt terveznek, nem tárgyakat
- minden munkájukat dokumentálják, megosztják és értékelik
- amit lehet, saját kezűleg építenek meg

A stúdió munkájában ma már 9 helyszínen 300 tervező vesz részt, és 22 projektet valósítottak meg. Néhány példa: a “Mérnökök határ nélkül” szervezettel együtt áttervezték a “Hyppo roller” víztartályt, így optimalizálták a szállítási volument és megszüntették a szivárgást. Az utcán élő emberek helyi egyesületével közösen táskává összehajtható függőágyat terveztek.
A Metropolis Books kiadó nemrég jelentette meg Emily Pilloton könyvét “Design Revolution” címmel.

William Halal
www.techcast.org
William Halal a George Washington Egyetem professzora, a TechCast ügynökség alapítója. Az ügynökség megpróbálja előre jelezni, hogy mikorra várható egyes területeken technológiai áttörés. Ennek érdekében monitoroz, analizálja az adatokat, majd szakértők bevonásával pontosítja az előrejelzéseket. A végső eredmény, előrejelzés az ügynökség szerint kb 30% bizonytalanságot tartalmaz. Kutatásaik szerint a gazdasági-technológiai fejlődés 35 éves ciklusokban jelentkezik. A következő pozitív ciklus 2015–2050 között várható.
Az adatok szemléltetésére egyedi rendszert fejlesztettek ki. A grafikon vízszintes tengelyén ábrázolják egy adott technológia bevezetésének várható dátumát, míg a függőleges tengelyen a szakértők magabiztosságát. A körök mérete a valószínű piaci részesedést jelenti, míg a szín a szaktudományt (űrkutatás, robotika, gyógyászat, elektronikus kereskedelem, közlekedés, IT, energia és környezetvédelem).
Néhány kiragadott példa az előrejelzések közül: 2015: a rák gyógyítása; 2020: a felhasznált energia 30%-a alternatív forrásokból származik; 2030: ember a Marson. A robotika jelenleg azon a szinten áll, ahol a személyi számítógépek álltak 1975-ben, és várhatóan hasonló ütemben fejlődik és terjed el.

Thomas Heatherwick
www.heatherwick.com
A shanghai expo brit pavilonjára 2007-ben kiírt építészeti pályázatot Thomas Heatherwick nyerte. A feladatkiírásban szerepel, hogy a tervnek kapcsolódnia kell az expo témájához (Jobb város, jobb élet) és be kell majd kerülnie az öt legjobb pavilon közé.
A terv a híres londoni parkok alapján indult el és a Kew botanikus kert magbankja adta a végső ötletet. Az épület külső burkát alkotó, átlátszó műanyag rudakban összesen 60 000 magot helyeznek el. A rudak egyben bevezetik a fényt a belső térbe is.
Thomas Heatherwick köztéri szobrokkal és installációkkal vált híressé. Ezekhez sorolható az összetekeredő híd is. Megvalósult épületei közül a walesi művészeti központ és a littlehamptoni tengerparti kávéház emelkedik ki.

Chris Bangle járműtervező

Bruce Nussbaum Szingapúr pénzügyminiszterével beszélget

Panelbeszélgetés a kongresszus első napján. Várhelyi Judit, Richard Hassell,
Bruce Nussbaum, Paola Antonelli, Mark Breitenberg, Chris Bangle és Ravi Naidoo.